Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-19 / 220. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 220. szám Ára: 1,40 Ft 1982. szeptember 19. vasárnap MOILONKA Jemenben járt... 3. oldal Gondoljatok a gyermekekre 3. oldal A borászat vegykonyhája 4. oldal Kossuth-szobrok 5. oldal Sport, keresztrejtvény 7. oldal VETIK A ROZSOT, KEZDŐDIK A SZÜRET Őszi hajrá a földeken d Vetik a rozsot a harkakötönyi Egyesülés Tsz-ben. Eső kellene nagyon, mondják a mezőgazdasági szakemberek. De hozzáteszik azonnal; nem olyan sok, hogy tengelyig süllyedjen a traktor kereke. A másodvetések elbírnának S0—60 millimétert. A csapadék gyorsítaná az őszi talaj- előkészítést, a burgonyabetakarítást, sőt itt-ott még segítene a szőlőnek a cukorképződésben... Ezúttal két termelőszövetkezettől és a Közép-magyarországi Pincegazdaságtól kaptunk információt a most folyó aktuális mezőgazdasági munkákról. A kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet elnöke arról tájékoztatott bennünket, hogy a 12 ezer tonna silónak valóból több mint 8 ezer tonnát már betakarítottak, így rendelkezésükre áll az állatok téli etetéséhez szükséges mennyiség. Félidőben járnak a vetőszántással, de jól jönne az eső, hogy az őszieket befogadó magágy minél tökéletesebb legyen. Ügy döntöttek a gazdaság vezetői, hogy 350 hektáron megkezdik a rozs vetését. A határozatot követően csütörtökön reggel elindultak a vetőmasinák. Mondani sem kell. hogy a porba jutott magnak mekkora szüksége lenne a csírázást indító éltető esőre. Az 51 hektár almásból összesen 1500 tonna termést várnak. Eddig 410 tonnát szedtek le a szorgos kezű asszonyok. Ezeknek a tételeknek 99 százaléka exportra ment. Sajnos, a további exportnak álljt parancsolt a ZÖLDÉRT, mert kedd reggelig nem vesz át további tételeket. Az ok egyszerű: mint már annyiszor az elmúlt esztendőkben, ismét krónikus vagonhiánnyal küszködnek a ZÖL- DÉRT-esek. A jövő hét elején megkezdik a burgonya betakarítását is a kecskeméti Törekvés Tsz-ben. Naponta 100—120 tonna hús mellé való kerül majd a ZÖLDÉRT tárolóiba. Ügy mondják a vezetők: a mennyiséggel nem lesz baj az •idén csupán a betakarítás „komplikált”. A nagy szárazság miatt ugyanis sziklakeménységű a talaj. Szárazságra panaszkodtak a kecskeméti Kossuth Tsz-ben is. A 280 hektár másodvetést nagyon megviselte az aszály. Folyamatosan takarítják be a 200 hektár hibridkukorica termését is. Szerencsésnek vallják magukat a szövetkezetiek, hogy az utolsó pillanatban megérkezett az Amerikából vásárolt betakarító gépsor. A cukorfokvizsgálatok azt mutatják, hogy a jövő hét elején a 76 hektáros szőlőben megkezdődhet a szüret. A Helvéciái Állami Gazdasággal közösen végzett feldolgozás várhatóan zökkenőmentes lesz. Befejezték már a Kossuth Tsz- ben a silóbetakarítást. Több mint 6 ezer tonna tömegtakarmányt gyűjtöttek be az elmúlt hetekben. Startra készen várják a Középmagyarországi Pincegazdaság kecskeméti telepén a szőlővel megrakott kocsikat. Négy vonalon, egy olasz és három szovjet gépsoron dolgozhatják fel egyszerre a fürtöket. Az óránkénti kapacitás imponáló: hatvanöt—kilencven tonna. Ha a szükség úgy kívánja, a szőlő átvételét három műszakosra bővítik. Felkészültek a kistermelők és a, hobbikertesek rohamára is. Külön vonalon, gyorsított tempóban fogadják majd a cukorban gazdag szemeket. Sz. P. M. Telepítési idény előtt a borbási faiskolában A nagyüzemi és háztáji kertészeti termelés fejlesztésének egyik feltétele a jó minőségű szaporítóanyag. Évekkel koraibban a termelők sokat panaszkodtak a szűkös faj- és fajtaválaszték, az oltványok gyengébb minősége, mindezek forgalmazásának hibája miatt. Azóta sok tekintetben javult a helyzet. Legutóbb a Minisztertanács is intézkedett annak érdekében, hogy a nagyüzemek a szőlő, a cseresznye, a körte, a szilva, az őszibarack, a kajszi ültetését előtérbe helyezzék. Ezért e gyümölcsfajok telepítési támogatása nagyobb lesz. A mezőgazdasági kistermelők úgyszintén érdekeltek ebben. Változatlanul élvezik a különböző célú állami támogatásokat, ideértve a kisgépek beszerzését is. A kertészeti szaporítóanyagok előállításában, forgalmazásában fontos feladatot tölt be már hosz- szú esztendők óta a megyeszékhely közelében fekvő borbási faiskola. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság nagymúltú kertészeti telepén 130 hektáros szabad területen, valamint a fóliasátrak, alagutak alatt a szőlő-, gyümölcs-, (Folytatás a 2. oldalon.) FOLYÓSZABÁLYOZÁS • Jelentős folyószabályozási és partbiztositási munkát végeznek a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói Nagyrév térségében. Kihasználva az alacsony vízállást, több millió forintos költséggel a hajóút javítása érdekében rendbehozzák ezt a folyószakaszt. A munkálatokat most kezdték el, s mint minden folyószabályozás, ez is több évig tart. SIKERES BEMUTATKOZÁS Bács-Kiskun megyei termékek Bőséggel van látnivaló az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Részben azért, mert a jelenlegi nehéz világgazdasági helyzetben minden eddiginél több külföldi cég keresve a kereskedelmi kapcsolatok bővíté- nek lehetőségét — mutatja be árukínálatát, részben pedig, mert a belföldi kiállítók száma is növekedett. Az iparátszervezés következtében önállóvá lett vállalatok ugyanis most sem szeretnének háttérbe szorulni a piacokért folyó versenyben, emellett a termékszerkezet-váltás nyomán előállított új árucikkeiket is népszerűsíteni kívánják a fogyasztók körében. • Szép sikerrel dicsekedhet a BUDAPRINT Pamut, nyomóipari Vállalat dunavecsei Konfekciógyára. Nagydíjat kapott az idei őszi BNV-n a képünkön látható Rómeó ágynemű- és asztalnemű-garnitúrájára. a BNV-n A látnivalók skáláját növeli a B:NV-vel egyidőben nyílt három szakkiállítás is: a Studexpó, az oktatási eszközök bemutatója, a Hoventa, a kereskedelemtechnikai és vendéglátóipari kiállítás, valamint a Protenvita, amelyet az Országos Környezet- ás Természetvédelmi Hivatal rendezett. A vásáron több mint húsz vállalat és szövetkezet képviseli Bács-Kiskun megyét. S hogy méltóképpen, azt a két BNV-díj is bizonyítja. A BUDAPRINT Pamutnyomóipari Vállalat Dunavecsei Konfekciógyára, a „Rómeó” elnevezésű ágynemű és asztalnemű garnitúráért Nagydíjat, a Halasi-Kötöttárugyár a „Szarkaláb” fantázia nevű kelmékből készült termékéért BNV-díjat kapott. Természetesen nem minden kiállító kaphat vásárdíjat. A bemutatón résztvevő Bács megyei cégek vezetőinek .szavaiból — szinte egyöntetűen — az a szándék csendült ki, hogy minél közelebb akarnak kerülni a fogyasztókhoz. A BNV pedig olyan alkalom, amit nem szabad elszalasztani, hiszen a kereskedelem is most készül fel a következő év áruellátásának megalapozására. A vásár egyébként 11 árucsoportban mutatja be a fogyasztási javakat, ebből nyolc árucsoportban a megye ipara is kiállította termékeit. (Képriportunk a 3. oldalon.) Honismereti találkozó Tiszaalpáron Kelendő volt a mézeskalács, sikeres a játékkészítő bemutatkozása, akadt, aki megpróbált csördíteni a karikásostorral, sok tucatnyian vették szemügyre a nyenyerét, ' a tökdudát és a többi népi hangszert. Taps köszönte-köszöntötte a táncosokat, énekeseket, elismerő morajlás az előadásokat — dióhéjban tehát azt mondhatjuk: sikeres volt a tegnapi honismereti fórum Tiszaalpáron. Annak is megvolt az oka, hogy éppen ebben a nagyközségben rendezték meg a találkozót: Bács- Kiskun egyik legrégebbi települése ősiségénfcl fogva is méltó helyszínként szolgált — jegyezte meg elöljáróban Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. Novák Lajos tanácselnök bevezetőjében még az időszámításunk előtti ezer évre tekintett vissza: már akkor volt település e helyen. S a történelemre való utalással már benne is vagyunk a közepében: a honismeret és a helytörténet volt a tegnapi programok fő témája. Eljött a találkozóra Tóth Gábor, a HNF Országos Honismereti Bizottságának titkára, s jelzi azt, hogy az ifjúsági szövetség is fontosnak tartja a kérdést, hogy Szabó Sándor megyei úttörőelnök is a tanácskozás résztvevői között volt (a járási KISZ a szervezésből vállalt oroszlánrészt az Erdei Ferenc Művelődési Központtal és a TIT-tel együtt). A legnagyobb érdeklődés a HNF megyei honismereti bizottsága vezetőjének, Mándics Mihálynak az előadását kísérte. Nem véletlenül, hiszen most adott számot arról a fölmérésről, amely Bács- Kiskun honismereti mozgalmát térképezte föl. Bevezetőbe^ azt emelte ki, hogy örvendetes módon egyre gyarapodik' azoknak a fiataloknak a száma; akik lelkesedéssel kutatják a múltat, ismerkednek elődeik életével — ez igazi, tevékeny hazaszeretet. Nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek eligazodását segítik a helybéli emlékek között a helytörténeti gyűjtemények: ilyenből negyvenhármat tartanak nyilván megyénkben. Bekapcsolódtak a mind erőteljesebb honismereti munkába a Bács-Kisk|unban élő nemzetiségiek is: hűségük kultúrájukhoz, ragaszkodásuk történelmi hagyományaikhoz nem lazítja, hanem erősíti kapcsolatukat a közös hazával. Velük együtt a megye településeinek kétharmadában rendszeres a honismereti munka, amelyben mintegy másfélezren vesznek részt. Mándics Mihály felsorolta azokat a javaslatokat is, amelyek a helytörténeti, honismereti tevékenység javítását szolgálnák: ide vette az eredrrfények publikálásán túl a gyűjtők erkölcsi megbecsülését, szerény anyagi támogatását is: olykor egy magnetofon és néhány kazetta is jó szolgálatot tehet. A honismereti fórum résztvevői is megnézték a helyi általános iskola szakköri gyűlj teményét, és jó érzéssel fogadták a kecskeméti 607. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet honismereti szakkörének bemutatkozását. A gazdag program számos érdeklődőt vonzott. B. J. Ki viszi most a „demi- zsont"? Vállalati vezetővel beszélgettünk a napokban arról, hogy nagy feladatot jelent ebben az esztendőben a termelési terv megvalósítása, számos ipari ágazatban, még akkor is, ha csupán a tavalyi termék- mennyiséget akarják előállítani és értékesíteni, s nem többet. Az idézett kérdés partnerem szájából hangzott el, képletesen szólván arról, hogy megváltoztak a körülmények. Pár éve még — például hozzájuk — a megrendelők vifték a „demizsont", csak hogy az igényeiket kielégítsék. Most mintha szerepcsere követkézAzt mondhatni, hogy növekvőben van a cégek vállalkozói készsége, ami persze nem csupa öröm, jócskán vegyül belé üröm is, mivel ez a változás nem annyira a szabályozók ösztönzésére, mint inkább a rosszabbodó világgazdasági helyzet közvetett hatására kezdődött eli Ütemét vesztette az országok közötti kereskedelem, nehezebb eladni külföldön mint korábban, s idehaza is, mert a veszteségek elleni védekezés megszorító intézkedésekre kényszeríti a népgazdaságot. Módosul a nemzeti jövedelem belső- és külső felhasználása közötti arány, átmenetileg mérsékelni kell a felhalmozást, ami magába foglalja a beruházások visszafogását. A válságos világgazdasági helyzet ellenére lehet új piacokat találni, ezt állítják tekintélyes szakemberek. Egyikük azt mondotta: nem igazi külkereskedő az, aki nem tud ma is eladni. A vevőt meg kell találni, létezik, csak lehet, hogy az idén nem azt vásárol, amit tavaly. S meglehet, hogy amire tegnap Európában volt kereslet, az az áru ma a Közel- Keleten értékesíthető. Nincs miért kételkednünk ezekben az állításokban. Ami szükebb hazánk, a megye cégeit illeti, az önálló export jogát eddig egyikük sem kapta meg. A vállalkozókészségüket a külkereskedelmi szervezeteken keresztül ismertethetik meg a világgal. Az utóbbi évekre visszatekintve annyit állapíthatunk meg; hogy valamivel emelkedett a partnerek együttműködésének színvonala, s a kapcsolatokban helyenként már érvényesítették a kölcsönös érdekeltség elvét, megszűntetve a termelőkre nehezedő korábbi egyoldalú kockázatvállalást. A vállalkozókészséget sok minden befolyásolja. Az egyik ilyen tényező az önállóság mértéke. Bács-Kiskunban csak néhány önálló vállalat található, az ipari üzemek többsége fővárosi irányítású országos cég gyáregysége. Ezek tevékenységét még napjainkban is meglehetősen direkt módon irányítják a központból, ami a vállalkozókészség kibontakozását korántsem segíti elő. A feldolgozóipar valamennyi szakágazatának rugalmassága ellenében hat az alapanyag-beszerzés jelenlegi nehézkessége, illetőleg a hazai szállítók érdekeltségi rendszere• A megrendelő rövid időn belül tudni akarja, hogy amit kér, megkaphatja-e a felkeresett gyártótól, s ha igen, mikorra és mennyiért. A gyors válaszadást gyakran belső szervezeti korlátok teszik lehetetlenné. A Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárában például korábban a műszaki ajánlati, a műszaki és a kereskedelmi osztály együttesen végezte ezt a munkát. Most, amikor offenzívabbá, kezdeményezőbbé akarják tenni a gyári kereskedelmi, piackutató tevékenységet, megszűntették az ajánlati osztályt, s az árképzést a kereskedelmi osztály feladatává tették. Az ottani műszaki 'szakembereket a műszaki osztályra helyezték át, s a létszámnöveléssel megteremtették a rugalmasabb és gyorsabb előkészítés feltételeit, vagyis az árszabáshoz szükséges információt a kereskedelmi szervezet így hamarabb kaphatja meg. Az egyszerűbb és ésszerűbb szervezeti felállásban kevesebb idő kell a válaszadáshoz. A változás óta öt nap alatt is hoztak már tető alá megállapodást, amire korábban alig akadt példa. Ki viszi most a „demizsont"? Akit a gazdasági, a piaci helyzete rákényszerít, az megy elé- bük a lehetséges megrendelői igényeknek■ Ha csak nem mond le a további fejlődésről, a hazai vagy nemzetközi verseny- képessége megőrzéséről. A. Tóth Sándor
