Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-17 / 218. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. szeptember 17. MODERN ÓSZERESEK HÁZUNK TÁJA Mivel foglalkozik a MAGÉV? A készletgazdálkodás, a profil- váltás és a technika gyors avulá­sa manapság arra kényszeríti a termelő üzemeket, hogy lehetősé­gekhez képest a gazdaságosság ér­dekében megszabaduljanak feles­legessé vált anyagaiktól, berende­zéseiktől. Két okból is szükséges ez: egyrészt az elfekvő készletek, illetve a már feleslegessé vált gé­pek értékesítéséből pénzhez jus­sanak, s ebből újabb, modern ter­melőeszközöket vásároljanak, másrészt az avult technikát, a használaton kívüli anyagot visz- szaáramoltassák a népgazdaság vérkeringésébe. Előfordulhat, hogy ami az egyik üzemnek már nem kell, az a másiknál égetően hiányzik. Az ilyen nyersanyagok, gépek, berendezések értékesítésé­re hozták létre jó néhány évvel ezelőtt a Műszaki Anyag- és Gép­kereskedelmi Vállalatot, amelynek létezéséről, tevékenységéről a me­gyében levő termelőüzemek közül kevesen tudnak. Helyettesíteni az importot Páncsics Istvánnal, a MAGÉV kirendeltségének vezetőjével be­szélgettünk, s kértük arra, mond­ja el, mivel foglalkoznak. — Feladatunk, hogy minden műszaki anyagot, gépet megvásá­roljunk, amelyeket a vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek el­adásra felkínálnak. Elsődleges cé­lunk, hogy a tőkés importból szár­mázó anyagokat, berendezéseket hazaiakkal helyettesítsük. Egy példát erre: Egy megyei üzemnek olyan berendezése vált felesleges­sé, amelyet egy másik külföldről — nyugatról — akart behozatni. Közbenjárásunkra azaz a készülék megvételével és eladásával jelen­tős devizát takarítottunk meg a népgazdaságnak. S bár a kezdő sorokban arról tettünk említést, ezt a vállalatot nem túl sokan ismerik ebben az évben már 30,5 milliós forgalmat bonyolítottak le. Igaz, még 16,5 millió hiányzik a tervteljesítés­hez. de a kirendeltség dolgozói nem idegesek. Vajon miért? — Az utolsó negyedévben —, amikor kiderült,- hogy nem merült ki, a fejlesztési alap,.illetve gyor­san kell a pénz — van a legna­gyobb forgalmunk. Egyesek a készletektől igyekeznek megsza­badulni, mások pénzt akarnak el­költeni. Ügy vélem, az előttünk levő feladatokat tudjuk teljesíte­ni. Mondanom sem kell, nálunk is van készletgazdálkodás, a 6,5 mil­liós plafont mi sem léphetjük, túl, ezért igyekszünk az eladó mellé gyorsan felkutatni a vásárlót is. Gépek, berendezések, műszerek A kirendeltségnek két, a gép és műszer, illetve az általános mű­szaki és anyagosztálya van. Az előbbiről Fejes Tibor osztályveze­tő adott tájékoztatást. — Szerszámgépeket, villanymo­torokat, erő- és munkagépeket, szivattyúkat, műszereket, mérő­eszközöket vásárolunk. Ez termé­szetesen nem ennyire egyszerű. A vállalatok, üzemek felajánlott vagy általunk felkutatott műkö­dőképes eszközeit felbecsültetjük. Ez nem lehet magasabb, mint a beszerzési ár, s ehhez nyomban vevőt is keresünk. Ezek szabad­áras termékek, de a vételár 50 százalékánál nem lehet nagyobb a nyereségünk. S ha nincs vevő, mert ilyen is előfordulhat? A MAGÉV lejjebb és lejjebb szállítja a nyereségét, s már előfordult, hogy vételáron adott el gépet, műszert. Kockáz­tatnak, hiszen a több milliós ka­russzel esztergától a forintos csi­gafúróig mindennel foglalkoznak. Hallgatva a tájékoztatást, régi, gyermekkori személyes élmény villan fel: az ószeresek. Nem sér­tődnek meg, tényleg azok. csak modernebb szervezésben, s a nép­gazdaság hasznára. — A gyakorlat az, hogy a vál­lalatoknál, üzemeknél „nullára futnak” a gépek, s ezeket kiselej­tezik — mondta Fejes Tibor. — A gép, a műszer azonban nem használhatatlan. Egy kisiparos, esetleg egy melléküzemágat mű­ködtető tsz vagy társulás még tudja hasznosítani. Olyan is van, hogy új, profilváltás miatt már nem használható gépet, berende­zést vásárolunk, amelyet egy má­sik üzem szívesen megvesz, mert neki éppen ilyenre van szüksége. Vissza a termelés vérkeringésébe Nincs könnyű dolguk — véle­kedhetnénk — a MAGÉV-eseknek, ugyanis a kiselejtezett köszörű­gépet éppen úgy el kell adniok, mint az automata ponthegesztőt, a rozsdás radiátort és a használt mikrométert, nem is beszélve a rúd- és idomacélokról, a kötőele­mekről, a csapágyakról és a kézi- szerszámokról. Még sincsenek ér­tékesítési gondjaik. Egyrészt sok a hiánycikk, s itt megtalálható, sőt ha szükséges még gyártót is szereznek, forgalmuk 20 százalé­káért import és hazai gépet is vá­sárolnak, másrészt jegyzik az igé­nyeket, s azokat igyekeznek há­rom hónapon belül kielégíteni. — Tapasztalataink szerint — érvelt Páncsics István — új vagy nagy értékű gépeket, műszereket a vállalatok, tsz-ek, használt és kisebb értékű szerszámgépeket, műszereket, kéziszerszámokat a kisiparosok, barkácsolók vásárol­ják. Nyersanyagot, hengerelt árut, rúd- és idomacélokat, csavarokat, szegecseket a vállalatok, mezőgaz­dasági üzemek keresnek, de ha­sonló céllal jön hozzánk a BIK Vállalat, a fogyasztási szövetkeze­tek vas-műszaki boltjai, és termé­szetesen a magánosok is. A közületek általában átutalás­sal, a magánosok készpénzzel fi­zetnek, de ha valamelyik társu­lásnak, kisiparosnak egy—egy ter­melőeszköz beszerzéséhez nincs pénze, megvásárolhatja OTP-hi- telre is. Akadt erre már példa: egy kisiparos így jutott hozzá a több mint 300 ezer forint értékű esztergapadhoz. A MAGÉV-nek jelenleg két boltja van Kecske­méten, de tervezik: a közeljövő­ben egy jókora raktárral bíró te­lephelyet alakítanak ki, hogy a vásárlók mindent egy helyen ta­láljanak meg. Nyersanyagban szegény ország vagyunk, de másban sem olyan gazdagok, hogy megengedhessük magunknak a pocsékolást. A ki­selejtezett, a régi, a profilváltás miatt már nem szükséges, de még használható gépek, műszerek, be­rendezések, nyersanyagok vissza­kerülése a termelésbe, ma alap­vető népgazdasági, ugyanúgy cso­port- és egyéni érdek is. A MA­GÉV erre a nem kis feladatra vállalkozott, de ehhez — ez ter­mészetes — partnerekre is szük­sége van. Gémes Gábor SZERZŐDÉS AZ IKARUSSZAL Autóbuszjavító szerviz a félegyházi Lenin Tsz-ben A kiskunfélegyházi Lenin Me­zőgazdasági Termelőszövetkezet­ben tíz évvel ezelőtt hozták létre az autójavító részleget mintegy harminc dolgozóval- Ez a mellék­üzem a legkülönbözőbb típusú te­hergépkocsik, pótkocsik javításá­val foglalkozott. Később már az autóbuszok is orvoslást kértek a gazdaság autójavító részlegében. Közben a létszám bővült, s jelen­tősen fejlődött az üzem felszere­lése is. A szolgáltató főágazat vezetője, Hegyi László így nyilatkozott a napokban tevékenységükről. — Az igényeket figyelembe vé­ve 1974-ben tértünk rá erőtelje­sebben a buszjavításra. Szakmun­kásaink mind nagyobb gyakorlat­ra tettek szert ezen a területen is. ily módon elvállaltuk az egyedi üzemeltetők — vállalatok, intéz­mények gyárak stb. — különbö­ző típusú személyszállító jármű­veinek a javítását. A Volán-válla­latok Kecskemétről. Veszprémből. Tatáról, Székesfehérvárról és Sal­gótarjánból a karambolos autóbu­szaikat hozzák ide javításra, fel­újításra. Jelentős állomás volt üzemünk életében 1979. Ekkor vehettük használatba az új műhelycsarno­kot, amelyben egyszerre már nyolc autóbusz javítását végez­hetik szerelőink, jó körülmények között- Ez alatt a felszereltséget is értem, szerszámaink, műszere­ink mennyisége és korszerűsége is megfelelő színvonalú, így min­den szakmába vágó munkát el tudunk végezni. Szolgáltatásainkra felfigyelt az íkarusz gyár és szerződést kötött velünk. Azóta az ország egész te­rületéről hozzánk kerülnek ga­ranciális átvizsgálásra, .illetve ja­vításra a gyárban készült autó­buszok. Mindez arra kötelez bennünket, hegy a munkát jó minőségben, kellő hozzáértéssel végezzék dol­gozóinak. Ezért részükre 400 órás szakmunkás-tanfolyamokat szer­veztünk. Tavaly 12 lakatos tett síikeres vizsgát, az idén huszon­ötén szerzik meg az autószerelő szakképesítést. Arra törekszünk, hogy többségük ne csak egy szak­mával rendelkezzen. Eddig hú­szán tettek vizsgát a második szakmából is. Üzemünk másik fő terméke az alumínium lakókonténer. Hat éve kezdtük meg ezeknek az irodá­nak, szállásnak, öltözőnek hasz­nált konténereknek a gyártását, s azóta ezer darab készült belőlük­Főágazatunkhoz tartozik még a műflex üzem, amelyben huszonöt asszony és lány, a helybeli Vil­lamosszigetelő és Műanyaggyár részére végzi a villamos csatlako­zózsinórok szerelését. Munkájuk értéke évente eléri az 1,5 millió forintot, azon túl, hegy sokat ér a segítségük a dohányban, szőlő­ben és gyümölcsösben is. Rajtuk •kívül az ircdagépjavítók évente mintegy 800 ezer forinttal járul­nak hozzá a közös bevételhez. Ami az idei célkitűzéseinket il. leti — mondta befejezésül Hegyi László — a főágazat tervezett ár­bevétele 59,2 millió forint. Ezt előreláthatóan túlteljesítjük 63 millió forintra. O. L. Nyárutó a kertekben Zöldségből, gyümölcsből bősé­ges a felhozatal. A régi piacjárók szerint az idénynek megfelelő a kínálat, sőt a hétvégére szilárd árakat is várnak. Paprikából vá­logathatunk, a töltenivaló, a he­gyes és az alma alakúból. Szinte minden piacon elegendő a vörös­hagyma és a fokhagyma is. A gyökérzöldségek szezonját jelen­ti, hogy már kilós áron vásárol­ható. A gyümölcsöskertben, ha tá­rolni is akarunk, legtöbb munkát a kamra takarítása jelenti. Me­szeljünk, a padozatot pedig mész- tejjel locsoljuk fel. Pusztítja a gombákat, ha 10 légköbméteren­ként elégetünk egy azbeszt-kén- lapot. Kész üljünk az őszi érésű al­mák szedésére. Az egyszerre érő fajtákra is jellemző, hogy a nap sugárzásának kitett, a korona szélső részén találhatók színe­sebbek. Ezeket körszedéssel szü­reteljük, csak az egészséges al­mát vigyük a piacra, a sérülte­ket különítsük el, ezeket másra használhatjuk. A szőlőben tetemes kárt okoz­hatnak a darazsak és a madarak. A szőlő tartósítása Az ősszel szüretelt szőlőnek csak igen kis hányadát fogyaszt­juk el frissen. Legtöbbjéből mus­tot préselünk. Van azonban né­hány lassan feledésbe merülő eltartási mód is. A téli fogyasz­tásra legalkalmasabbak a laza, éppen ezért nehezen rothadásnak induló fürtű erős, vastaghéjú és húsos bogyójú fajták. Ilyen pél­dául az Afus Ali, az Alexandriai, a Hamburgi muskotály, az Erzsé­bet királynő emléke, a Kövidin­ka, az Otelló, az Izsáki sárfehér, valamint a Saszla-félék. A sze­déskor ügyeljünk arra, hogy az eltartásra szánt fürtöket teljesen szárazon vigyük a kamrába. Olyan helyiséget válasszunk, amelynek hőmérséklete +2 és -H10 Celsius-fok között ingado­zik. ....................... Mi előtt a szőlőfürtöket elhe­lyeznénk, meszeljük le a falakat 3 százalék rézgálictartalmú mész- tejjel. A kamrában a szőlőt raf- fiával aggassuk fel. A további kezelés abból áll, hogy a romla­ni kezdő bogyókat levágjuk és kéthetente 10 légköbméterenként 3 gramm ként elégetünk. Jól eltartható a szőlő úgy is, ha vesszővel együtt vágjuk le. A vessző felső metszlapját viasz- szal, parafinnal zárjuk le, alsó végét pedig vízzel telt befőttes- üvegbe, vagy palackba kell dug­ni. Ha faszenet teszünk a vítoe, akkor a víz nem poshad meg.- Szokták a vessző végét cukorré­pába, vagy burgonyába is szúr­ni. Asztalosműhelyek környékén találhatunk még bükkfaforgácsot, vagy fűrészport. Ezt alapos mo­sás után permetezzük 2 százalé­kos rézgálicoldattal. A teljes szá­radás után úgy helyezzük a sző­lőt ládába, hogy az aljára 4—5 centiméter vastagságban fűrész­port teszünk, erre soroljuk a szép fürtöket, ezután ismét a fűrész­por következik, majd rakhatjuk a második sor szőlőt. A láda olda­lának egyenletes ütögetésével el­érhetjük azt, hogy a bogyókat teljesen körbevegye a fűrészpor és a forgács. Ezzel megakadá­lyozhatjuk az esetleges bogyó­rothadás elterjedését. A szőlőből ízt is készíthetünk. Erre a legalkalmasabbak ,a hú­sos bogyójú fajták. Tudni kell azt is, hogy a szőlőízt töltelékanyag­gal kell készíteni. Ez reszelt birs­alma, körte, vagy tök legyen. Védjük a fürtöket minden lehet­séges módon: hálóval, durrogta- tással, kerepléssel, fóliacsíkokkal stib. A szüreti előkészületek folyta­tásakor vizsgáljuk át a hordókat, a sérülteket hozassuk rendbe, hogy töltőképesek legyenek. Az új hordókat felhasználásuk előtt alaposan mossuk ki, először ult- rás vízzel, majd többször öblít­sük hideg vízzel. Ha a dongák kellően megdagadtak, állítsuk csurgóra a hordót. A szeptemberi szedésű zöld­ségkultúrákban a legnagyobb gondot a bagolylepkék hernyói okozzák. Védekezzünk ellenük a Bi 58—EC. az Unifosz 50 EC. vagy a Fiiból E 0.2 százalékos oldatával. Magvetéssel szap > hatjuk szeptemberben vagy k vasz- szal a nálunk alig isi ete­gyökeret. Vethetjük át­telelő zöldségféléket. nótot, salátát. A növényvédelmi munkáknál számoljunk a levéltetvek kárté­telére is. Ellenük is hatásos az Unifosz 50 EC. valamint a Piri- mor 50 DT. Kalifornia magasan fekvő sztyeppéiről származik a liget­szépe (Oenothera missouriensis Sims). Vastag karógyökerű nö­vény. Elfekvő növekedésű, 10—20 centiméter magasra nő meg, a szárak vége felemelkedik. Leve­lei hosszúkásak, világoszöld szí­nűek. Éjjel virágzik, mivel hal­ványsárga virágai napnyugtával nyílnak, és másnap délelőttig vi­rítanak. Alakjuk tölcsér és má- , justól—szeptemberig díszlenek kertjeinkben. Igen kedvelt, so­káig díszít. Lehetőleg nagyobb sziklakertbe, vagy száraz támfa­lakra ültessük. Mivel párnát al­kotó évelő, így más, alacsonyabb évelőágyi társaival együtt napos, száraz fekvésű virágágyba is fel­használhatjuk. Egyedül soha se • Távol tartja a fürttől a dara­zsakat a kilyuggatott tejes­zacskó, de a megunt függöny da­rabkája is. (Straszer András fel­vétele) A növényvédelmi munkák so­rán fokozottan ügyeljünk az elő­írt óvó rendszabályok betartására." telepítsük! Minden esetben több példányt ültessünk egymás mel­lé, lehetőleg 40—60 centiméter távolságra. Mivel a ligetszépe vi­szonylag későn, május közepén, végén hajt ki, ajánlatos olyan hagymás növények közé telepíte­ni, amelyek addigra már vissza­húzódnak. A szárazságot jól tűri, ezért a települések zöldterületein is fel­használható. A legkönyebben magvetéssel szaporítható. Jól csírázik a mag­ja. Kelés után ajánlatos tűzdelni cserépbe és őszig vagy a követ­kező tavaszig, a kiültetésig ab­ban nevelni. Karógyökere rnTatt az átültetést nehezen viseli el. Sz. J. Ligetszépe Megkérdeztük: mi kapható a BNV-n A vásárlátogatók régi kíván­sága, hogy né csak nézni, vásá­rolni is lehessen a bemutatott cikkekből, újdonságokból a BNV-n. Nos — a kiállító üze­mek, gyárak és a kereskedelmi vállalatok megállapodása alap­ján — ha nem is minden, de sok­féle áru kapható kint a vásáron. Hét ipari nagyvállalat — el­sősorban piackutatási céllal — hozza forgalomba néhány ter­mékét a BNV-n. A Május 1. Ru­hagyár a „C” szabadterületen, saját árusítópavilonjában, kínál­ja az elmúlt időben sikert ara­tott öltözékeinek új modelljeit, elsősorban sportruházati cikke­ket, de kaphatók lesznek a min­dig keresett új fazonú nagymé­retű női ruhák, kosztümök, ka­bátok is. Az „A" csarnok mö­gött a Pamutfonóipari Vállalat kézimunka-fonalakat, hozzá ki- varrható mintákat árusít. Saját üzletet nyit a vásár idejére a Ti­sza Cipőgyár és a Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat A Borsodi Vegyi K nát az Amfora Vállalat k: ödé­sével két konténer' áru­sít termékeiből. "c lesz például a ma már cso­magolóanyag; a 40 ólia, a vásár ideje alatt 9 mtárt. Újdonságként forgalom kerül a Góliát tartóhoz a 45 méteres betét, 45 forintért. Árusítanak olyan univerzális műanyag pol­cot is, amely fürdőszobában, konyhában és gyermekszobában egyaránt használható. Ára 97 fo­rint. A Budapesti Harisnyagyár ter­mékei a vásár Centrum Áruhá­zaiban kaphatók, a Fabulon gyártmányokat pedig az Uniport szolgáltatóház Stella szaküzleté­ben árusítják. A Fővárosi Ruhá­zati Bolt Vállalat a 3-as kapu­hoz közeli „C” szabadterület 14- es pavilonjában a szezonnak megfelelő férfi sportruházati cik­keket, farmeröltözékeket, kord­bársony és vászon pantallókat, dzsekiket, anorákokat hoz forga­lomba. A BNV 32-es pavilonjának 600 négyzetméterét foglalja el öt fő­városi Centrum áruház vásári kirendeltsége, amely 31 ipari vál­lalat, többségében ruházati üzem. termékeit kínálja. A gyárak standjain külön feliratok, táblák tudatják tnajd a látogatókkal, hogy egyes cikkek a vásár ide­jén melyik Centrum áruházban kaphatók. <• A javítás után az autóbuszok gondosan megtisztítva kerülnek vissza az üzemeltetőkhöz. A kcp bal oldalán egy alumínium lakó- konténer látható. Bemutatók, vásárok A legtöbb gyümölcs-, zöldségfé­le ilyenkor érik. A kisállatte­nyésztők is szeptember elején a legbüszkébbek fiatal jószágaikra. Éppen ezért, ebben az időszak­ban rendezik a legtöbb kisterme­lői bemutatót. A Győri Vadaskert vasárnap adott első alkalommal otthont kisállattenyésztők bemuta­tójának. Az ország minden részé­ből érkeztek ide — többek kö­zött Bács-Kiskun megyéből — galambászok. Sok ezren voltak kíváncsiak fajtafenntartó és ne­mesítő munkájukra. Az elmúlt hét végén Dunaföld­váron kétnapos díszmadár-kiállí­tást rendeztek. Kihasználva az ér­deklődést, a Tolna megyei ter­mészetvédelmi , szakemberek a vadgiadarak életét bemutató fil­mekkel igyekeztek a környezet- védelemnek híveket toborozni. Több Bács-Kiskun megyei kis­termelő látogatott el egy hete Tatabányára, ahol a Komárom megyei gazdák harmadik mező- gazdasági kiállítását és vásárát rendezték. Értékes taasztalatok- kal tértek haza, hiszen Komárom megye kisállattenyésztéséről és. gyümölcsöseiről híres.

Next

/
Thumbnails
Contents