Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-17 / 218. szám

Várható időjárás ma estig: ország­szerte folytatódik az eddigiekhez ha­sonló, általában derült, száraz, me­leg idő és gyenge légmozgás. Oe hajnaltól kora délelőttig erős lesz a párásság, sőt többfelé köd kép ződik, illetve egyes vidékeken át­menetileg erősen befelhösödik az ég. A hőmérséklet a leghűvösebb hajnali órákra 9 és 14, a legmelegebb délutáni órákra 23 és 28 fok között várható. _________________________________________________________' VIL ÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IDŐJÁRÁS PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 218. szám Ár*: 1,40 Ft 1982. szeptember 17. péntek Elutazott a dél-jemeni békeküldöttség A Jemeni Béke és Szolidaritási Tanács Magyarországra látoga­tott küldöttségét fogadta Pálos Tamás, az MSZMP KB osztályve­zető-helyettese. A találkozón, amelyen részt vett Mohamed Saed Abdullah, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság nagy­követe. a vendégek tájékozódtak a párt- és a tömegszervezetek munkájáról, feladatairól. A küldöttség találkozott Har­mati Sándorral, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság elnökével és Sütő Gyulával, a bizottság titká­rával. Megvitatták és hat évre szóló megállapodásban rögzítet­ték az együttműködés feladatait. A vendégek megbeszélést folytat­tak Sebestyén Nándornéval, az Országos Béketanács elnökével; részt vettek a Csepel Autógyár­ban rendezett palesztin—libanoni szolidaritási nagygyűlésen. A kül­döttség csütörtökön elutazott Bu­dapestről. Túrák, kirándulások— nyeregben (Cikkünk a 3. oldalon.) A nyergeléstől az ugra­tásig ad ízelítőt 3. oldalon megjelent, képekkel il­lusztrált írásunk a kecs­keméti lovasiskola életé­ből. Az iskola a Lakite- lek-szikrai Állami Gazda­ság és a kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet támo­gatásával működik. A mezőgazdaságot érintő intézkedéseket hozott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette a mezőgazda­ság ár-, pénzügyi szabályozási és támogatási rendszerét. Megállapí­totta, hogy ezekben alapvető vál­toztatásra nincs szükség, indokolt viszont olyan módosításokat vég­rehajtani, amelyek arra ösztönöz­nek, hogy a termelés jobban iga­zodjon a szükségletekhez, s hogy egyidejűleg növekedjen az érde­keltség az eszközök jobb kihasz­nálásában, az anyaggal és az ener­giával való takarékos gazdálko­dásban. E célból 1983. január 1—tői emelik a főbb mezőgazdasági ter­mékek, valamint a termelésben felhasznált egyes munkaeszközök és anyagok beszerzési árát. A kor­mány módosította a mezőgazda­ságban alkalmazott keresetszabá­lyozást, a műszaki fejlesztési alap­képzést, illetve a termelési adók­ra vonatkozó egyes rendelkezése­ket is. Határozatot hozott a Miniszter- tanács a mezőgazdasági és élel­mezésügyi szakigazgatás egyes központi és helyi intézményei szervezetének egyszerűsítésére és működésének egyidejű korszerű­sítésére. A szervezeti módosítások 1983. január 1-én lépnek életbe. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság határozatát a veszélyes hulladékanyagokat ke­A Minisztertanjícs csütörtöki ülésén megtárgyalta a mezőgaz­dasági ár- és pénzügyi szabályo­zórendszer működésének tapasz­talatait, az Állami Tervbizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalását és határozott az 1983-ban szük­séges módosításokról. Megállapította, hogy a mező- gazdaság közgazdasági szabályo­zása alapjaiban megfelelő, haté­konyan segítette a termelés nö­vekedését, a belföldi ellátást, va­lamint az exportbővítést. A sza­zelő üzemek országos hálózatának létesítéséről. A program öt köze­pes kapacitású, bármilyen össze­tételű hulladék feldolgozására al­kalmas égetőtelep és 8 lerakó­telep létesítését irányozza elő. A szolgáltató jellegű hálózatot a ve­szélyes hulladékokat termelő vál­lalatok gazdasági társulás formá­jában hozzák létre és üzemeltetik. bályozórendszer gyökeres változ­tatására ezért nincs szükség, ki­sebb módosításokra azonban sor kerül. A szabályozók változtatását el­sősorban a világgazdaságnak a magyar népgazdaságra gyakorolt hatása teszi szükségessé. A kor­rekciót indokolja még az is, hogy az ipari eredetű termelőeszközök árai növekednek, néhány átme­neti jellegű költségvetési támo­gatás — tehergépjárműjárulék- (Folytatás a 2. oldalon.) Árak és pénzügyi szabályozók KECSKEMÉTEN, FÉLEGYHÁZÁN, HALASON, BAJÁN, TISZAKÉCSKÉN Lakásokat épít az OTP Az Országos Takarékpénztár feladatai között egyre nágyobb helyet foglal el a saját beruhá­zásban megvalósuló lakásépítés. Bács-JKiskun megyében is több településen jelentkezik az OTP az építtetők között. A legfrissebb — Kecskeméten a napokban született megállapo­dás a takarékpénztár és a DU- TÉP között 690 lakás megépíté­sére. A közművesített területet a városi tanács adja, s a DUTÉP típusterveinek felhasználásával készülő földszint plusz tetőtár- beépítéses sorházak és 4—6 laká­sos, legfeljebb két emeletes kis- társasházak alkotják majd az újjáformálódó Vacsi közt. A la­za beépítés, a sorházakhoz tar­tozó élőkért természetesen más, az eddig megszokott lakótelepe­kétől eltérő karaktert ad majd a városrésznek. A 70—99 négyzet- méter alapterületű lakásoknak csaknem mindegyikéhez utólag garázs is létesíthető. Az első ütemben épülő 125 lakás kiviteli tervein már dolgoznak, az alapo­zás 1983-ban indul. Kiskunfélegyházán, a Móravá- rosban a jól bevált NO FINES technológiával folytatódik a la­kásépítés. Az eddig átadott 272 egy plusz két félszobás lakás után újabb 114 készül. A három- és négyemeletes házak — ame­lyekből az idén még kettőbe köl­tözhetnek be az új tulajdonosok — megőrizték környezetük kert­városjellegét. Kiskunhalason blokkos tech­nológiával készülnek az Április 4. kertváros épületei. 75 lakást már átadtak, a mostani folytatás­ban négy ház összesen hatvan újabb lakásán dolgozik a kivite­lező. A lakóegységek a címzett építkezési formában valósulnak meg, így tulajdonosaikat a válla­latok jelölik majd ki. A várható bővítésre gondolva a szomszédos területen már fo­lyik a telekkialakítás — a helyi tanáccsal közösen. Baján sínen van a Vásártéri lakótelep ügye. Itt — a kecske­méti műkertvárosi mintára — házgyári panelből szerelik ösz- sze az egy plusz két félszobás la­kásokat. Hogy az építkezést meg­gyorsítsák, a kecskeméti terve­ket adaptálták. így várható, hogy ebben a tervidőszakban elkészül mind a 285 lakás. Az OTP Tiszakécskén is részt vesz egy nagyobb szabású épít­kezésben. A Fáy András lakóte­lep 93 sorháza még hagyományos technológiával kerül tető alá. 29 épületre már kész a kiviteli terv, s az első hetes lakóegység építé­se is hamarosan kezdődik. A kis- társasházakban kialakítandó to­vábbi 250 lakáshoz a nagyközséj- gi tanács költségvetési üzeme — mint generálkivitelező — megvá­sárolt Szolnokról egy öntött-tech­nológiát. A kécskei lakótelep értékét nö­veli, és a majdani lakók kényel­mét szolgálja, hogy az eredetileg szén- és olajtüzelésre tervezett épületekbe be lehet majd vezetni a településre rövidesen eljutó földgázt. V. T. ELŐADÁSOK, BEMUTATÓK, KIÁLLÍTÁSOK Tízéves a Bajai Kukoricatermelési Rendszer A Bajai Mezőgazdasági Kombinát jogelőd nagyüzemének szakem­berei 1970-ben dolgozták ki saját, sokéves tapasztalatuk és a kor­szerű tudományos eredmények felhasználásával a BKR technológiá­ját. Két évvel később hat téesz és három állami gazdaság alkalmaz­ta 12 ezer hektár kukoricaföldjén az iparszerű eljárását. Az idén tízesztendős Bajai Kukoricatermelési Rendszer szolgáltatásait már 164 partnergazdaság veszi igénybe. Hazánk tíz termelési körzetében több mint 229 ezer hektáron termesztenek kukoricát, búzát, napra­forgót, szóját, lucernát, cirkot, s művelik a gyepet a BKR eljárása szerint. Csütörtökön Baján, a Petőfi- szigeten és a Bajai Mezőgazdasá­gi Kombinát mátéházi kerületé­ben mutatták be az érdeklődő szakembereknek a BKR jól be­vált és legújabban rendszerbe ál­lított szántóföldi növénytermesztő gépsorait, kukoricafajtáit és hib­ridjeit, amelyek jól vizsgáztak az eddigiek során. Ezzel egyidőben nyitotta meg Vámos Ferenc vezérigazgató a BKR egy évtizedes fennállása al­kalmából most első ízben meg­rendezett BKR—Bácskai Napo­kat. A hazai és külföldi szakem­bereken kívül ott voltak Bács- Kiskun megye, Baja város és a járás párt-, állami vezető szer­veinek képviselői, a járási szék­hely és a jugoszláviai testvérvá­ros, Zombor vezetői, a BKR— Bácskai Napokon gyártmányai­val. termékeivel, technológiájá­val, műszereivel bemutatkozó 31 hazai és külföldi vállalat, gazda­ság, intézmény szakemberei is. A kombinát vezérigazgatója elmond­ta. hogy ezentúl évente megren­dezik a BKR-napokat. hogy a • Kétkerekes erőgép és váltva forgató eke. kombinát és a termelési rendszer fejlődését, szogáltató tevékenysé­gének bővülését valamennyi érde­kelt szakember, mezőgazdasági üzem figyelemmel kísérhesse. Ma, szeptember 17-én szakmai előadások sorozata kezdődik a Rába Mezőgépgyár. az NDK-beli Fortschritt gyár legújabb gyárt­mányairól, azok magyarországi és külföldi üzemeltetésének tapasz­talatairól. Szombaton a növény- termesztésben alkalmazott külön­böző vegyi anyagokról, a főbb szántóföldi kultúrák növényvédel­méről hangzik el több szakmai előadás, amelyet filmvetítés, gép- és vegyianyag-bemutató egészít ki a szeptember 18-án, este hat óráig nyitva tartó kiállításon a bajai Petőfi-szigeten. K. A. 0 Termékbemutató a Petőfrszigeten Sürgető a kertészeti munka gépesítése Csütörtökön Vaskúton tartotta ülését a Hazafias Népfront Orszá­gos Elnöksége mellett működő Szövetkezet- és Agrárpolitikai Munka- bizottság dr. Molnár Frigyes elnökletével. Lehoczki Mihály, a TOT főtitkár-helyettesének vitaindítója alapján a mezőgazdaság ipari hát­terének helyzetét vitatták meg. Egybehangzó volt a vélemény, hogy a mezőgazdaság további tel­jesítőképessége a műszaki, techni­kai ellátottság fokozásával növel­hető. Igaz, hogy Közép-Európá- ban elismert a magyar agrárgaz­dálkodás, ami a sajátosan kiala­kított termelési szerkezetből, a technikát fogadó nagyüzemek és a háztáji gazdasagok együttes te­vékenységéből adódik. így. Világ- viszonylatban is rangos helyen tart a hústermelés: egy lakosra jutóan kétszáz kilogramm az évi produktum. Mindezek ellenére vonóerő-el- ■ látás szempontjából a KGST-or- szágok között, az utolsó helyen vagyunk, kevés az energiatakaré­kos termeléshez a gépsürűség. Az aránylag jól gépesített szántóföldi termelésnél is sok az egy kom­bájnra jutó betakarítási terület, ami jelenleg kétszáz hektár, s ez már önmagában időveszteséget, a munkafolyamatok torlódását je­lenti. Ezt csak súlyosbítja az évek óta megoldatlan alkatrészhiány. A tanácskozáson az is kitűnt, hogy a kertészeti kultúrák gépe­sítése sürgetővé vált az egyre fo­gyó kézi munkaerő pótlására. Eh­hez azonban meg kell újhodnia a magyar mezőgazdasági gépipar­nak, amihez megvan a szellemi kapacitás és a kooperációk is kí­nálják az alkalmat a gépek, esz­közök gyártásához. Szükségessé­gét indokolja, piacát garantálja a mezőgazdaság egyre növekvő ipar­cikk-felhasználása, amely évente hatvanmilliárdot tesz 'ki. Egyedül a hazai vegyipar élt a lehetőség­gel, s igyekszik lépést tartani az igénnyel. Az ülésen elhangzott bírálato­kat, ésszerű javaslatokat továbbít­ják majd az illetékes szakminisz­tériumok felé. Ezután a résztvevők megismer­kedtek a vaskúti Bácska Terme­lőszövetkezet tevékenységével, el­sősorban a kulturális és Sport­munkával. A tsz évente mintegy félmillióval járul hozzá a telepü­lés kulturális intézményeinek fenntartásához és segíti a tömeg­sportot. Megnézték a község tan­uszodáját, sportcsarnokát és a nemrég átadott tájházat. Népművelés — falun Régóta foglalkoztat a kér­dés: vajon ki írhatná meg a kis települések közművelődé­sének az ABC-jét? Sok a te­hetséges, a tenniakaró, az újító falusi népművelő. Hosz- szú évek tapasztalatai alapján állítom ezt. Ugyanakkor arról is meggyőződtem, hogy még a legtehetségesebbek sem képe­sek egyforma eredménnyel dolgozni, egyszerűen azért, mert magukra maradnak. Ez az egyik oka annak, hogy a falujáró, a falut ismerő em­ber előtt meglehetősen vegyes kép alakul ki a kis települé­sek közművelődéséről, ponto­sabban annak szervezéséről, eredményességéről. Tudom, nincs recept erre. Ám vannak valóban sikeres falusi népművelők, akikre ér­demes lenne jobban odafi­gyelniük a többieknek, akik­nek sikerült olyan közműve­lődési szférát kialakítaniuk, amely százakat vonz rendsze­resen: fiatalokat és időseket, parasztembereket és értelmi­ségieket. Ők írhatnák meg — külön-külön vagy közösen — a falusi közművelődés ABC- jét. .Van köztük olyan, aki művészeti rendezvénysoroza­tokkal jeleskedik, más az is­meretterjesztő előadásokat szervezi évek óta példásan, megint más a környező tele­pülésekkel való együttműkö­désben találta meg n progra­mok színesítésének, gazdagí­tásának a lehetőségét, s van­nak néhányan. — csak Bács- Kiskun megyében —, akik a munkára, a munka szereteté- re való neveléssel kapcsolják egybe a hagyományos közmű­velődési formákat. Számomra ez utóbbi tűnik a legszimpatikusabbnak, kö­vetendőnek, mert a legtöbb embert vonzza. A legjobb pél­da erre változatlanul a jász- szentlászlói. Markolt Endre, a községi művelődési ház igazgatója szinte a semmtüol csinált közművelődést. Igaz, jó tíz év kellett hozzá. Ezt a halk szavú, szerény modorú fiatalembert Ferenc József, a község volt párttitkára kérte fel: vállalja el másodállásban a művelődési ház vezetését. Végleges állás lett belőle. Ele­inte nagyon nehéz volt a dol­ga; nem ismerte az embere­ket, s akik segíthették volni, azok is inkább akadályozták a munkáját. Aztán változott a helyzet. A község vezetőivel nagyon jól együtt tud működni. Tíz évvel ezelőtt egyetlen irodalmi szín­pad működött Jászszentlász- lón, ma tizenhat közművelő­dési kiscsoport tart foglalko­zásokat rendszeresen, s tizen­négyet vedagógusok vezetnek. Évente átlagosan százharminc előadás hangzik^, el az intéz­ményben, nagy érdeklődés mellett. A termelőszövetkezet vezetőit is sikerült megnyerni az ismeretterjesztés ügyének. Ez rendkívül fontos, mert a falubeliek többségét a mező- gazdasági témák érdeklik el­sősorban. Markolt Endre elsőként fe­dezte fel, hogy a munkát ki­tűnően össze lehet kapcsolni a közművelődéssel. Ezért is szor­galmazta és harcolta ki egye­bek között annak a klubnak a létesítését, melyben autósze­relő, lakatos- és modellező­műhelyt rendeztek, illetve rendeznek be, hogy bárki ked­vére tölthesse el szabad ide­jét. Az iskolásoknak külön program készült a művelődési házi munkaklubjában. Az in­tézmény igazgatója bebizo­nyította, hogy akik az ilyen jellegű klub révén kezdenek kötődni a művelődési házhoz, azok előbb-utóbb elmennek más rendezvényekre is. Most újabb ötlet válik való­ra: a szabadidő-központ, me­lyet a faluhoz közeli terüle­ten alakítanak ki. Lesz itt hor­gásztanya, csónakház, fürdő­zési, sportolási lehetőség, csu­pa olyasvalami, ami a jász- szentlászlóiak pihenését, ki- kapcsolódását szolgálja majd. S mindez teljesen társadalmi munkával készül, pedig összes­ségében nem kis pénzről van szó. Hogyan lehetséges ez? Ügy, hogy a művelődési ház igazgatójának — d község ve­zetőinek segítségével — sok­mindenkit sikerült megnyernie az ügynek, mely az egész fa­luközösség érdekeit szolgálja. Nem tudom pontosan, kik és hol követik a jászszent- lászlói példát. Bizonyára so­kan felfigyeltek rá, hiszen ez leíratlanul is a falusi közmű­velődés ÁBC-je. Rapi Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents