Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-17 / 218. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. szeptember 17. Kivégezték a volt iráni külügyminisztert BEJRÚT Izrael visszavonulás helyett előrenyomul Csütörtökre virrad 3 éjszaka ki­végezték Szadegh Ghotbzadeh volt iráni külügyminisztert. Az ÍRNA jelentése szerint Ghotbzadeh-et a forradalmi ka­tonai bíróság bűnösnek találta abban hogy meg akarta dönteni az iszlám rendszert és meg a'kar- ta gyilkolni Khomeini ajatollahot. Irán vallási vezetőjét. A Legfel­sőbb Bíróság jóváhagyó döntése után még éjszaka kivégző osztag elé állították. A 46 éves korábbi külügymi­nisztert április 8-án tartóztatták le. és 44 más személlyel együtt fogták perbe. A tárgyalás augusz­tusi befejezésékor az ÍRNA idéz­te a vizsgálóbírj, Mohammad Reysari hodzsatoleszlám kijelen­tését. hogy a Khomeini- elleni összeesküvést bizonyítékok tá­masztják alá. Ghotbzadeh állító­lag beismerte, hogy egy monar- chista csoporttal kívánta megdön- teni az iráni rendszert. A közrendről tárgyalt a szejm VARSÓ Varsóban Csütörtökön délelőtt megkezdődött a lengyel parlament ülése. Első napirendi pontként a szejm meghallgatta Czeslaw Kisz- czak altábornagy, belügyminiszter beszámolóját a közrend és a köz- biztonság helyzetéről. A továb­biakban több törvénytervezet ke­rül a törvényhozás elé, egyebek között a szövetkezetekről, és azok társulásairól, valamint az állam- igazgatási szervek munkájának javításáról. Augusztus 31. legyen komoly figyelmeztetés mindenki számára, aki a jövőben hasonló rendbontá­sokat próbál szervezni — jelentet­te ki a szejm ülésén Czeslaw Kisz- czak belügyminiszter. A december 13. óta eltelt hóna­pok alatt — emlékeztetett rá a miniszter — a hatalom a maximá­lis jóindulatot tanúsította, hogy enyhítse a szükségállapot korláto­zó intézkedéseit. Augusztus 31. előtt számos felhívás, figyelmezte­tés hangzott el annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a rendszer ellenségei által cinikus módon megtervezett utcai zavar­gások. Több városban mégis drá­mai jelenetek zajlottak le. ame­lyekért a teljes felelősség a rend­bontások kezdeményezőit és szer­vezőit terheli, ők egyenesen saját népük, az ország legéletbevágóbb érdekei ellen lépnek fel. A közrend megbontására irá­nyuló kísérletek nem térítik le a vezetést a demokratikus változta­tásokhoz, az országnak a válság­ból való kijutásához vezető útról — hangsúlyozta Czeslaw Kiszczak. Beszámolóját a törvényhozás tu­domásul vette. Az izraeli hadsereg ellenőrzése alatt tartja Nyugat-Bejrút vala­mennyi stratégiai pontját — je­lentette be csütörtökön Jeruzsá­lemben egy izraeli katonai szóvi­vő. Egyben felszólította az Izrael­lel szembenálló összes fegyvere­seket, hogy „szüntessék be a har­cot”, a polgári lakosságot pedig felhívta, hogy folytassa szokásos napi tevékenységét. A szóvivő állítása szerint még mindig tartózkodnak palesztin har­cosok Nyugat-Bejrútban, és a be­nyomuló izraeli hadsereg által körülzárt külvárosi menekülttá­borokban rejtőzködnek. Safik El-Vazzan libanoni kor­mányfő csütörtökön az Egyesült Államok közbelépését sürgette Nyugat-Bejrút katonai megszállá­sának megakadályozására. A li­banoni rádióban elhangzott nyi­latkozatában a miniszterelnök ki­jelentette: „Az Egyesült Államo­kat nagy felelősség terheli, mert több ízben is szavatolta, hogy az izraeli katonák nem lépnek Nyu_ Nehéz napok járnak az amerikai elnökre, s a megpróbáltatások a lehető legrosszabb időszakban, a november 2-i időközi választások küszöbén érik. Reagan a múlt pénteken leplezetlen megdöbbe­néssel értesült arról, hogy a de­mokrata többségű képviselőház után a republikánusok uralta sze­nátus is érvényesítette az egyik költségvetési tétellel ■kapcsolatos vétóját. A szenátusban hatvanan szavaztak Reagan ellen, s csupán harmincán mellette, így az ügy jelentősége messze túlnő az adott kérdésben elszenvedett kudarcán. Aligha túlzás azt állítani, hogy egyfajta bizalmi válság érlelődik az amerikai politika csúcsain. Tán még ideje sem volt elég a Fehér Ház lakójának a fiaskó elemzésére, amikor újabb nyugta­lanító hír érkezett, ezúttal Liba­nonból. A megválasztott államfő, Basir Gemajel halálával Wa­shington azt az embert veszítette el, akinek kulcsszerepet szánt a cédrusok országában. A bejrúti merénylet tehát nemcsak a falan- gisták székházát döntötte romba, hanem az USA új közel-keleti tervének alapjait is megrengette. S mintha minden összeesküdött volna Reagan ellen: egy nap sem telt el, s ismét belülről érte csa­pás: új irányzat erősödését jelzi a Wisconsin szövetségi 'államban kedden tartott népszavazás ered­ménye. Több százezer amerikai állampolgár — minden négyből gat-Bejrút területére. Most Wa­shington lépésére, vagy inkább az izraeli behatolásra reagáló ellen­lépésre várunk. Nem árusítjuk ki Libanon szuverenitását. Ami most történik, az számunkra kérdéses­sé teszi az Egyesült Államok sza­vahihetőségét.” Vazzan azzal vádolta Izraelt, hogy Basir Gemajel meggyilkolá­sát ürügyül használta fel. Nyu-‘ gat-Bejrút lerohanására. A mi­niszterelnök teljes egészében ha­misnak nevezte azt az izraeli in­doklást, hogy „a harcokj megaka­dályozása 'és a béke biztosítása” céljából rendelték el Nyugat-Bej­rút katonai megszállását. Izraelnek a palesztin harcosok Nyugat-Bejrútból való evakuálá­sa után vissza kellett volna vo­nulnia a kikötő és a repülőtér környékéről, valamint a várost kettéosztó „zöld vonalról”. Izrael ebből semmit sem teljesített, és a kivonulás helyett tovább nyo­mul előre — mutatott rá a liba­noni kormányfő. három — szavazott arra, hogy az Egyesült Államok és a Szovjet­unió egyidejűleg fagyassza be atomarzenálját. . Ez a szavazás persze az égvi­lágon semmire sem kötelezi a kormányt, mégis hiba volna le­kicsinyelni. Wisconsin ugyanis csupán az első állomás volt egy hosszú úton. A tavaly Amerika- szerte kibontakozott társadalmi mozgalom egyre látványosabb si­kereket könyvelhet el, mind több „apolitikusnak" tartott kisember mond nemet a bombákra. A vá­ros- és falugyűlések, a helyi tör­vényhozási határozatok után most először foglalt állást egy egész szövetségi állam lakossága a be­fagyasztás mellett. Így válik egy társadalmi moz­galom fokozatosan politikaformá­ló erővé az Egyesült Államokban, ahol pedig ennek alig van hagyo­mánya. A novemberi részleges törvényhozási választásokra ké­szülő kormányzatnak most már nemcsak a gazdasági helyzet, ha­nem a befagyasztási mozgalom is alapos fejfájást okoz. Ha máskor nem, legkésőbb a Genfben szep­tember végén felújítandó szov­jet—amerikai tárgyalásokon ki­derül, hogy Reagan csapata haj­landó-e lenyelni a fegyverkorlá­tozás számára keserűnek ígérkező piruláját, vagy továbbra is szem­beszáll a békemozgalmak terem­tette kihívással. K. G. • Menekül a civil lakosság Nyugat-Bejrútban az előrenyomuló Íz- raell egységek bombái elől. (Xelefotó—AP—MTI—KS) Demokratikus front létrehozását javasolja a Spanyol Kommunista Párt Király Ferenc, az MTI tudósí­tója jelenti: A Spanyol Kommunista Párt a jobboldallal szemben demokrati­kus front létrehozását javasolja az összes haladó erőknek. Ezárt döntött úgy a párt központi bi­zottsága, hogy mérsékelt, de reá­lis programmal indul az október 28-i parlamenti választásokon. Az SKP KB üléséről csütörtö­kön délelőtt kiadott közlemény egyebek között megállapítja: „A kommunista párt támogatja a szocialistákat minden olyan tö­rekvésükben, amely a társadal­mi változást irányozza elő. De el­lene van minden olyan lépésnek, amely az eddig eléH demokrati­kus vívmányokat próbálja meg­nyirbálni.” A spanyol kommunisták vá­lasztási programja belpolitikai vonatkozásban a munkanélküli­ség csökkentését, a gazdasági vál­ság megfékezését, igazságosabb adózási rendszer bevezetését tűzi ki célul. Követeli, hogy 1986 vé­géig vezessék be a heti 36 órás munikaidőt és a szakszervezetek kapjanak nagyobb jogot a mun­kahelyek irányításába való bele­szólásra. A párt csak a villamos­ipar egy részének államosítását vette be választási programjába. Külpolitikai téren a kommu­nista párt azt követeli, hogy azon­nal függesszék fel a NATO-hoz való csatlakozásról megkezdett tárgyalásokat és a választás utá­ni új kormány hat hónapon be­lül írjon ki népszavazást Spa­nyolországnak a NATO-ba való belépéséről. Követeli, hogy vizs­gálják felül a spanyol—amerikai katonai szerződést, mert az „túl­ságosan az amerikaiak érdekeit szolgálja”. A KB-ülésről kiadott közle­mény leszögezi, hogy „azért mér­sékelt a program, hogy lehető­séget adjon egy demokratikus front létrehozására, a jobboldal előretörésének megakadályozá­sára”. A párt vezető testületé üdvözölte a centristák döntését, hogy nem lépnek választási koa­lícióra a jobboldallal. Egyébként az országos válasz­tási elnökség kedden késő este hagyta jóvá a pártok választási koalícióit. Hivatalosan 17 vá­lasztási szövetséget jegyeztek be. A mezőgazdaságot érintő intézkedéseket hozott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) kedvezmény, energiaár-támogatás megszűnik. Ezen túlmenően a tervcélok megvalósulása végett az ágazaton belüli érdekeltségi, jövedelmezőségi arányokat is szükséges módosítani. Elsődleges cél az, hogy a sza­bályozók jobban segítsék elő a hatékonyság növelését, a költsé­gek további csökkentését, a ter­mékek minőségének javítását, az eddiginél jobban ösztönözzenek a változó külső és belső gazdasági feltételekhez való alkalmazko­dásra. Az intézkedések mérséke­lik a mezőgazdasági üzemek vá­sárlóerejét, jövedelmét, amit a gazdaságok a hatékonyság növe­lésével, termelésszerkezetük mó­dosításával, költséggazdálkodá­suk javításával ellensúlyozhatnak. A mezőgazdaságban is jelent­kező anyag-, energia- stb. ár­emelések, valamint a támogatá­sok mérséklésének következmé­nyeként a felvásárlási árak ki­sebb mértékű — átlagosan 3,7 százalékos — növelése szüksé­ges. Az árváltozások az egyes ágazatokban eltérő mértékűek. Egy részük központi hatósági in­tézkedések formájában, más ré­szük a terméshelyzet, a piaci helyzet, a kereslet-kínálat alap­ján a vevők-eladók megállapodá­sa szerint valósul meg. A legfontosabb mezőgazdasági termékek felvásárlási ára a kö­vetkező mértékben növekedik: Étkezési búza 60 Ft/tonna. (En­nek megfelelően növekszik az egyéb kalászos gabonák felvá­sárlási ára is.) Kukorica 150 Ft tonna. (A kö­vetelmények kisebb növelése mellett az 1982-ben bevezetett gabona — kalászos gabona és ku­korica — többlettermelési prémi­um továbbra is fennmarad.) Cukorrépa 16 Ft/tonna. (A cu­kor világpiaci árának csökkené­sére tekintettel a cukorrépa utá­ni többlettermelési prémium megszűnik. Ennek kifizetését ugyanis a korábbi kedvező világ­piaci cukorár tette lehetővé.) Vágómarha 1,—Ft/kilogramm. Vágósertés 1,60 Ft/kilogramm. (A vágóállatok félvásárlásiár- emelésének egy része hatósági alapárban, más része — az ex­portárak és a minőség alakulásá­tól is függően — differenciált felárak növelése formájában va­lósul meg.) Tehéntej 0,50 Ft,'liter. A zsírosgyapjú felvásárlási ára — minőségenként differenciál­tan — átlagosan 5 százalékkal növekedik. A vágóbaromfi ára átlagosan 0,70 Ft kilogrammal emelkedik. A felvásárlásiór-növekedések, valamint az egyéb jelentős költ­ségemelkedések miatt — indokolt körben és mértékben — növe­kednek az élelmiszeripari termé­kek termelői árai is. A termelői árak emelkedése a hatóságilag rögzített és maximált fogyasztói áras élelmiszereknél — életszín­vonal-politikai céljainkkal össz­hangban — a fogyasztói árakat általában nem módosítja, hanem a forgalmi adót csökkenti, illet­ve a fogyasztói árkiegészítést nö­veli. A terméshozamok növelését megalapozó talajerő-visszapótlás ösztönzése érdekében 1983-ban a műtrágyák ára nem változik. Az import fehérjetakarmányok árának 1983. évre várható 12 szá­zalékos, a takarmányforgalmazás költségeinek tonnánkénti 100 Ft- os, valamint a takarmánygabo­nák felvásárlási árának 2—5 szá­zalékos növekedése miatt a ta­karmánygabonák eladási árai 5—7 százalékkal, a keveréktakar­mányoké pedig átlagosan 6 szá­zalékkal emelkednek. A növényvédő és gyomirtó sze­reknél — a termelői és import­árak változásának továbbhárítása és az ártámogatás csökkentése miatt — átlagosan 18 százalék áremelkedés következik be. Ugyancsak emelkednek a mező- gazdasági nagyüzemek által igénybe vett egyes szolgáltatások díjai (például: állattenyésztési szolgáltatások). Az ártámogatás megszüntetése és a termelői, valamint az im­portárak változása miatt a me­zőgazdasági gépek ára átlagosan 18—19 százalékkal emelkedik. Az egyes gépek áremelkedése erő­teljesen differenciált. — A traktorok és munkagépek árai mintegy 22—23 százalékkal, a speciális gépeké átlagosan 44 százalékkal emelkedik. — A jelenleg sem támogatott gépeknéi 6—13 százalékkal lesz magasabb a beszerzési ár. — A hazai gyártású és a szo­cialista importból származó spe­ciális munkagépek ára mintegy 60 százalékkal növekszik. A megszűnő támogatás ellen- súlyozására 1983-ban a mező- gazdasági nagyüzemek az eddigi támogatási mértéknek megfelelő összeget saját tartalékalapjukból felhasználhatják. Emellett a ked­vezőtlen adottságú, valamint — szűk körben — a tartalékalap­pal nem rendelkező más üzemek a gépbeszerzéshez a megyei ta­nácsok útján fejlesztési támoga­tást kaphatnak. A kedvezőtlen adottságú nagy­üzemek támogatási rendszere lé­nyegében nem változik, de a ter­melés ösztönzése érdekében emel­kedik a kalászos gabonák után járó árkiegészítés. Módosulnak az ültetvénytele­pítések támogatási mértékei is. Az alma-, és meggytelepítés tá­mogatása csökken, a szőlő, cse­resznye. körte, szilva, őszibarack, kajszi stb. támogatási mértéke nő. A mezőgazdasági nagyüzemek­ben 1983. évtől — a népgazdaság egyéb területeihez hasonlóan — megszűnik a kötelező műszaki fejlesztésialap-képzés, mind az alaptevékenység, mind a kiegé­szítő tevékenység körében. A jö­vőben a gazdaságok saját elha­tározásuk szerint képezhetnek műszaki fejlesztési alapot. Az ipari és építőipari tevékenységek után — az árakban is érvényesít­hető — műszaki fejlesztési hozzá­járulást kell fizetni. A kedvezőtlen adottságú és az átlag 19 aranykorona alatti szán­tóterületű mezőgazdasági nagy­üzemek Budapesten és vonzás­körzetében folytatott ipari és szolgáltató tevékenységénél a ter­melési adó visszatartási kedvez­mény 1983-tól a jelenleginek a felére csökken. A mezőgazdasági kistermelők­re vonatkozó támogatások — ideértve a kisgépbeszerzés tá­mogatását is — valamint az adók nem változnak. A keresetszabályozásban jelen­tős változás, hogy a jövőben a mezőgazdasági nagyüzemek adottságaiknak megfelelően két munkadíj-szabályozási forma kö­zül választhatnak. A termelés fo­kozása, a hatékonyság növelése, a helyes foglalkoztatási struktú­ra elősegítése, továbbá a kerese­tek terv szerinti alakulása érde­kében a nagyüzemek a jelenlegi munkadíj-szabályozási rendszer helyett a bruttó jövedelem előző évi színvonalától függő munka­díj-szabályozási formát is vá­laszthatják. Emellett pályázatos úton — szűkebb körben — to­vábbi két személyi jövedelem­szabályozási forma is bevezetésre kerül. Szervezeti és működési korszerűsítés A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter előterjesztése alap­ján a Minisztertanács csütörtö­kön megtárgyalta és határozatot hozott az egyes mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási intézmények szervezetének és működésének korszerűsítéséről. Az ágazati irányítás további egy­szerűsítése, hatékonyságának nö­velése, valamint a költségvetési szervek kiadásával való ésszerű takarékosság érdekében jelentő­sen módosul a növénytermeszté­si, az állattenyésztési és takar­mányozási, valamint az állat­egészségügyi, az élelmiszer-higié­niai és az élelmiszerminőség-el- lenőrzési szakágazat területén működő szakigazgatási intézmé­nyek szervezete és működése. A növénytermesztési szakága­zat területén működő, a minisz­térium közvetlen felügyelete alá tartozó Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézetet, valamint az Országos Vetőmag- és Szapo­rítóanyag Felügyelőséget össze­vonják és a szakágazat irányítá­sával kapcsolatos egyes közpon­ti feladatokat a jogutódként lét­rehozandó MÉM Növénytermesz­tési és Minősítő Intézet fogja el­látni. A két intézmény összevo­nását indokolja, hogy a terme­lésfejlesztést alapvetően befo­lyásoló fajtavizsgálat jelenlegi rendje és módszere ma már nem felel meg a nagyüzemi követél­ményeknek, továbbá a vetőmag­vak és szaporítóanyagok vizsgá­latát és minősítését — például a továbbszaporításra nem kerülő vetőmagvak és szaporítóanyagok esetében — részijén át lehet en­gedni az arra felkészült gazda­ságoknak. Az új intézet területi szervezeti egységeként 12 úgyne­vezett területi központ és 15 faj­takísérleti állomás fog működni .az eddigi 26 fajtakísérleti állo­mással szemben. A MÉM öntö­zési szolgálata is megszűnik. A központi irányító, fejlesztő és felügyeleti feladatokat a minisz­térium, a területi feladatokat a meliorációs tevékenységet is el­látó megyei növényvédelmi és ag­rokémiai állomások, a fennmara­dó feladatokat pedig a mezőgaz­dasági nagyüzemek veszik át — létszámnövelés nélkül. Az állattenyésztési és takar­mányozási szakágazat területén — különös tekintettel az üzemek önállóságának és felelősségének növelésére, az igazgatási és szol­gáltatási jellegű feladatok szét­választására, valamint a szétta­goltság csökkentésére — meg­szüntetik az Országos Takarmá­nyozási és Állattenyésztési Fel­ügyelőséget és az ahhoz tartozó 19 megyei takarmányozási és ál­lattenyésztési felügyelőséget, to­vábbá az Országos Lótenyészté­si Felügyelőséget és annak 7 te­rületi kirendeltségét. A megszüntetett intézmények helyett — azok jelenlegi felada­tainak jelentős módosításával egy új, a minisztérium közvet­len felügyelete alá tartozó köz­ponti feladatokat ellátó Állatte­nyésztési és Takarmányozási Mi­nősítő Intézetet hoznak létre. Az intézet főbb feladata lesz példá­ul a tenyásztéspolitika érvénye­sítése, a köztenyésztésű apaállat- szükséglet biztosítása, az új ipa­ri takarmányok forgalomba ho­zatalának engedélyezése. Az állattenyésztéssel összefüg­gő szolgáltatási feladatok ellátá­sára, a megszűnő intézmények­ből a minisztérium közvetlen fel­ügyelete alatt álló 6 önálló állat- tenyésztő és egy közös vállalatot hoznak létre. Ezzel az intézkedéssel lehető­ség nyílik az állattenyésztés és takarmányozás, és általában a te­nyésztői munka színvonalának növelésére, az exoort szempont­iából jelentős biológiai alap fej­lesztésére. A szolgáltatás több vállalat feladatkörébe utalása várhatóan növeli az állattenyész­tési tevékenység színvonalát, áz egymás közötti verseny elősegít­heti a megrendelők érdekeinek eddigieknél hatékonyabb védel­mét. A szervezeti intézkedések következményeként egyes felada­tokat részben a megyei állat-1 egészségügyi és élelmiszer-ellen­őrző állomások, gazdálkodó szef- vek, illetőleg más intézmények vesznek át. Az állattenyésztéssel összefüg­gő egyes területi feladatok ellá­tásához a megyei tanácsi szervek részére a minisztérium gondosko­dik a folyamatos információról. ' Az állategészségügy, az élelmi­szer-higiénia és az élelmiszef- minőség-ellenőrzés szakágazat te­rületén túlzott szervezeti szétta­goltság, továbbá egyes tevékeny­ségekben kialakult párhuzamos­ságok megszüntetése érdekében — az ‘Állategészségügyi Állomások Gazdasági Központja, a MÉM Élel­miszeripari Higiéniai Ellenőrző Szolgálat Központja, és a MÉM Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizs­gáló Központ összevonásával — létrehozzák az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Közpon­tot, megszüntetett intézmények laboratóriumaiból a Központi Élelmiszer-vizsgáló Laboratóriu­mot. Megyei szinten a megyei állat­egészségügyi állomások, a megyei élelmiszer-ellenőrző és vegyvizs­gáló intézetek, valamint a MÉM Élelmiszeripari Higiéniai Ellenőr­ző Szolgálat területi kirendeltségei összevonásával, továbbá a megyei takarmányozási és állattenyészté­si 'felügyelőségek állattenyésztési hatósági feladatainak átvételével megyei (fővárosi) állategészség­ügyi és élelmiszer-ellenőrző állo­mások jönnek létre. Az állat­egészségügyi vonalon további egy­szerűsítést jelent, hogy a járási föállatorvosi hálózat is megszű­nik. feladatai részben községi (üzemi), részben megyei szintre kerülnek. A három szakágazat területén végrehajtandó szervezeti intéz­kedések eredményeként a jelen­legi 8 központi intézmény he­lyett 3 központi intézmény, a te­rületi (megyei) hétféle intézmény- hálózat helyett pedig kétféle (nö­vénytermesztési, állategészség­ügyi és élelmiszer-ellenőrzési) in­tézményhálózat fog működni. Az intézmények megszüntetésével, továbbá összevonásával és 6 önálló vállalat létrehozásával az érintett szakágazatok területén jelentős létszám- és költségmeg­takarítás érhető el. Annak érdekében, hogy az újonnan létrejövő szervezetek a csökkenő létszám ellenére szín­vonalasabban lássák el feladatai­kat, a kvalifikáltabb munkaerő kiválasztására, megtartására nagy figyelmet kell fordítani. A megszüntetett helyeken fel­szabaduló munkaerő más helyre történő tervszerű átcsoportosítá­sáról a minisztérium az érdekelt megyei állami és társadalmi szervekkel együttműködve mesz- szemenően gondoskodik. A minisztérium a korszerűsítés előkészítésére és zökkenőmentes végrehajtására ütemtervet készí­tett. Az átszervezést a miniszté­rium a megyei tanácsokkal és más szervekkel szorosan együtt­működve hajtja végre. Ennek ér­dekében a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szeptem­ber 17-én a megyei, fővárosi ta­nácsok elnökei részére, majd ezt követően az illetékes miniszter- helyettes, az érintett intézmé­nyek vezetői és a megyei taná­csok elnökhélyettesei részére tá­jékoztatást ad a korszerűsítés cél­jairól, módjáról, kihatásairól és a végrehajtással összefüggő fel­adatokról. Az intézmények átszervezését 1982. december 31. napjával hajt­ják végre, az új intézmények és a vállalatok 1983. január 1. nap­jával kezdik meg működésüket. I NAPI KOMMENTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents