Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-02 / 205. szám
1982. szeptember 2. • PETŐFI NÉPE • 3 BETON, VAS, FÉLKETREO ÖTLETTEL „Ti hol játszotok?” tt Félketrec — nem zártketrec. De mire való? Ezt kérdeztem több száz gyerektől. Kérdezhettem volna akár több ezertől is, mivel a kis- és nagyiskolások ezekben a napokban még a vakációjuk utolsó napjait töltötték : Kiskunfélegyházán négyezerháromszázan, Kecskeméten pedig csaknem tizenháromezren. Ilyen vasgyúrók?... Egy alacsony tölgy oldalágai mint nyitott tenyéren az ujjak, három fiút felcsalogattak a kecskeméti Katona József park játszóterén. A tömzsi fát körbemászva csakhamar leereszkedett Szeberényi Feri, Dobos Misi és a nyolcéves Hencz András, akik a konzervgyári napközis sporttábor lakói. Lakói? Dehogy laknak ők! Sportolnak, szaladgálnak, játszanak. A lányok babáznak. Berki Eszter harmadéves tanárképzős felügyel rájuk, mialatt Feri, Misi és a többi huszonöt gyerek szülei dolgoznak. Nyolc órától 10-ig a közeli sportpályán voltak: onnan jöttek át játszani. Ballabás Sándor kétéves unokáját, Danit hintáztatja. Az elmúlt években megfigyelte, mivé változott a tér. Húsznál több vasjátszó: hinták, mászókák, függőeszközök, rácsok, egy pingpong- asztal, betonból, ez a kínáiat. Kevés? Egyáltalán nem. Feltűnő viszont, hogy nincs egyetlen fajáték. Mint ahogy élőfából, a kis tölgyön kjvül is alig akad egynéhány. Hét, kivágott fa tönkjei ma már csak ülőkék. A játszótér kopárságával úgy hat, hátterében a múzeum körüli dús fákkal, mint az ember feje búbján a kopasz folt. Átellenben a vasútállomás előtt vezető forgalmas közút. Kerítés nincs (lebontották), így bármikor kipattanhat oda egy labda. Ki. vagy mi okozta, nem tudom, de tény. hogy az úthoz legközelebbi csőállvány kapaszkodóvasát csúnyán elhajlították. Ilyen vasgvúrók a gyerekek közt nincsenek! Hinta, csúszda, homokozó Játék. A hunyadivárosi Gulyás Csabának, Barbara testvérének, Buti Ildikónak és Csabának napközben pár kellemes óra azon a — mostanság békés — pázsitos területen, amely több Béke fasori ház és a reszelőgyári telek között húzódik meg, s amelyért nemegyszer összecsaptak az indulatok. Garázssort építsenek-e rajta, vagy hagyják meg zöldterületnek? Most csend — „fegyverszünet” — van a járműforgalom elől elzárt parkban, a lányok és a fiúk nem kis örömére. Fociznak, társasjátékoznak. Gyerek módján jól érzik magukat. — Kicsike játszótér, de nagyon jó! — minősíti Gulyás Csaba. Ez a „nagyon jó!” kívánatos mérce lehet(ne) a többi, hunyadivárosi játszóhelyen is, ha . .. ha szemünk fényének, a gyermeknek még több fény: figyelem és szeretetteljes gondoskodás jutna. • — A mi házunk mellett tizenöt gyerek lakik — mondja Virág Imréné házfelügyelő — épp ezért a játszóteret gondozhatnák! Az Április 4. téren két mászóka, egypár mérleghinta, mellette kis, kék csúszda, amely egy homokozóban végződik. Látok itt egy kiálló csővéget, rajta csavaros pánttal, amiben ha egy gyerek megbotlik, lábzúzódásnál alább meg nem ússza. Sürgősen el kell távolítani, hiszen gyerekek szép számban élnek a környéken ! Gyergye Anikó, Tibor és Éva a Tinódi utcai házak egyik udvarán hármasban játszik. Magyar György, Tassy Lajos, Ninckl Róbert és Ormándi Zsolt azonban okkal szomorú. Miért? „Inkább elmegyünk a városba” — Tessék nézni ezt az udvart! — mutatják, egymás szavába vágva. — A homokozóból kizavarnak bennünket, mert már nagyok vagyunk. A focit tiltják, mert attól cseng a felnőttek füle. Ha rálépünk a fűre, az emeletről lekiabálnak. Biciklizni máshová járunk. Tüskés fákat ültettek, hogy ne rohangáljunk. Nem érti meg senki, hogy nemcsak a kicsiknek kell játszani! Magyar Gyuriék így, jobb híján, kerékpárjaiknak támaszkodva a 12 éves Zsolt kártyáját ke- verik-osztogatják, vagy leülnek sakkozni. Az udvaron, a C-lépcsőház előtt egy rácsos félketrec, lehetne a játéktalanság, az ötlettelenség kirívóan markáns példája is. A nyáron egy kislánynak beszorult a feje. Vasfűrészt kellett keríteni, hogy kiszabadítsák. — Inkább elmegyünk a városba, csak ne itthon legyünk. Fociedzés a KTE-pályán, az igen! Az már valami! — vallják egyöntetűen a fiúk. Tovább megyek, miközben hallom a hátul, az udvarban kenetlenül nyikorgó hintát. Zsírzóért nyöszörög. Van egy anyuka, egy apuka A Hunyadiváros legszélén épülő emeletes házak közt visz az utam, mígnem egy elevenen nyüzsgő, csodálatos kis „szigetre” bukkanok. Nyolc-tíz kisgyerek haj ókázik élvezettel egy esővíz lepte lapálynál. Vékony botjaikkal fehér habszivacs-darabokat ringatnak ide-oda. Az egyik „hajón” felirat: Titanic. Költséges beruházás nélkül, láthatóan kiválóan érzik magukat. — Nézd! Farkaslepke! Káposztalepke! Nappali pávaszem! Nagy Roland első osztályos mutatja a méteres gazban felröppenő lepkéket testvérének, Zolinak. Egy másfél méteres árok partján találom őket, ahol „fúrógéppel” dolgoznak. Egy nyeles vas hegyére habszivacsokat szúrnak. Ez a munka, vagyis a játék. — Tessék jönni! Megmutatjuk a titkos járatunkat! — fogad bizalmába a két fiú. A dzsungelnak nevezett, előbb egy-, majd kétméteres gazban a gyerekek ismerősként törnek előre. Jobbra-balra keskeny ösvény, ahová felfedezőutunRon betérünk egy-egy pillanatra. Végül a célnál, a bunkernél (?) kötünk' ki. A bunker egy eperfa, törzsénél nagy halom paréj fedezéknek, a két testvér védett fészke ilyenkor. A- Van egy anyuka. Egy apuka. Egy otthon. Egy gyerek. Elővesz- szük a játékainkat, és odaadjuk a babának — így kezdik a játékot. A titkos járat a „bunkerral”, amíg a szülők dolgoznak, így válik a játék óráiban családi kapoccsá. , (Folytatjuk.) Kohl Antal Megnyílt az Izsáki úti rendelősor Jobb körülmények, igényesebb betegellátás Szerdán reggel minden ünnepélyes külsőség nélkül dr. Gubacsi László, a megyei tanács egészségügyi osztályvezetője átadta rendeltetésének a kecskeméti Izsáki úti kórház volt irodaépületében kialakított rendelősort, amely túl azon, hogy tehermentesíti a rendelőintézeti betegellátást. kulturáltabb és jobb körülmények között várja a szakrendelésre, kezelésre szoruló embereket. Mint dr. Losoncz Mihály, a megyei kórház főigazgató-főorvosa elmondta, az átalakítás költsége 3 millió forint volt. s ezenkívül a megyei tanács másfél millió forintot adott különböző műszerek beszerzésére. Az új rendelősor haszna szinte lemérhetetlen, ugyanis eddig a központi szakrendelés és ambulancia a kórház osztályain történt, amely higiéniás szempontból kifogásolható volt. Az ÉP- SZISZ ha nem is gyors, de alapos munkát végzett az átalakítás során, ám a kórház műszaki osztályának dolgozói igazán elismerést érdemelnek a szorgalmukért. Az Izsáki úti kórház szakrendelőinek sorában helyet kapott a fül—orr—gége szakrendelés és ambulancia, a szájsebészet és az éjszakai fogászati ügyelet. A gyermekgyógyászat három helyiségében — a jobb helykihasználás érdekében — elvégzik a vesebeteg, emésztőszervi betegségben szenvedő, valamint cukorbeteg gyermekek gondozását, illetve a koraszülöttek utógondozását. Itt bonvolítják le reggel 8 és 10 óra között a járási gyermekszakrendelést. az áthelyező bizottság is itt működik 10-től 13 óráig, illetve a városi gyermekorvosi ügve- leti szolgálat este 18 órától más- nan reggel 8 óráig. A gyermekambulancia mellett helyezkedik a fertőző gyermekek várója, illetve vizsgálója. Ennek szomszédságában mű• Az első kis beteg a gégészeten. ködik a gyermekpszichológia. A nőgyógyászati ambulanciákon megvalósítható a szakrendelés és kezelés is. Itt szeretnénk megemlíteni, hogy a város nő- gyógyászati betegeit két részre osztják, s a körzetek megállapítása után a rendelőintézetben, illetve az Izsáki úti szakrendelőben végzik vizsgálatukat. Kialakították a rendelősornál a reumatológiai és belgyógyászati rendelőket is. E folyosóról nyílik a betegfelvételi iroda, míg az emeleten helyezték el az ügyeletes orvosok, illetve asszisztensek pihenőszobáit. Örömmel számolunk be arról, hogy szerdán már betegeket is fogadott az Izsáki úti kórház rendelősora. Korábban két cikkünkben is foglalkoztunk az építkezés elhúzódásával, illetve a ha- láridő-módosításokkal. A kórház vezetői és az ezzel megbízott szakemberek ha nem is augusztus elsején, de egy hónappal később végül is beváltották ígéretüket. G. G. 9 Laboratóriumi vizsgálat a nő- gyógyászati ambulancián. NYOLCVANEZER TANULÓT ÉRINT Űj szakmunkás-vizsgaszabályzat Csaknem 50 ezer szakmunkás- tanulót és mintegy 30 ezer felnőtt diákot — és természetesen oktatóikat — érinti majd, az idei tanév végén az új szakmunkásvizsga-szabályzat, melyet a Művelődési Minisztériumban a közelmúltban dolgoztak ki. A rendelkezést széles körű előkészítő munka alapozta meg. A tárca illetékesei kikérték a tanácsok, a szakmunkásképzők irányítóinak és a vezető szakfelügyelőknek a véleményét az 1970 óta érvényben levő szakmunkásvizsga-szabályzatról. Egy évtized alatt ugyanis jelentős változások történtek a szakmunkásképzésben. Áttértek például az egységes, tagozat nélküli oktatásra, s időközben a szakközépiskolákkal bővült szakmunkásképzést szolgáló intézmények köre. Négy éve újabb szakmákat vontak össze, számuk 190-ről 128-ra csökkent. (Például az autószerelő és gépjárművillamossági szerelő szakmák összevonásából alakították ki a gépjárműtechnikai iszerelő szakot.) Régi alapszakmák is átalakultak, így a többi között a hagyományos gépszerelő és karbantartó szakmai képzés, amelyet az építőgép-szerelői ismeretek oktatásával bővítettek. A régi vizsgaszabályzat előírásai viszont a korábbi képzés követelményein alapultak, ezért volt szükség a változtatásra. A művelődési tárca illetékesei szerint a jövő szakmunkásainak vizsgáztatásában nem volt egységes a követelményrendszer sem. Az újonnan kialakított vizsga- szabályzat már tükrözi az elmúlt tíz év változásait. Kimondja például, hogy a szakmunkásvizsga a szakmai felkészültség értékelésére szolgál, és azon — a társadalmi ismeretek kivételével — kizárólag szakmai tantárgyak szerepelnek. A szakmunkás-bizonyítvány — a képzés céljának megfelelően — kizárólag szakmai képesítést igazoló okmány, és csak megfelelő iskolai bizonyítvánnyal együtt jelent végzettséget. Az érvénybe lépett szabályzat a korábbitól eltérően ágazatonként határozza meg a vizsgatárgyak körét. A történelmi, társadalmi ismeretek eredménye a szakmai elméleti és gyakorlati érdemjegyekkel egyenlő J,súly- ivar ’ szerepel a végleges minősítés kialakításában. Az új szabályzat lehetővé teszi a sikertelen írásbeli kijavítását szigorított szóbelivel. Az úgynevezett vizsgaremek készítésének szükségességéről az iskolák igazgatói saját hatáskörükben rendelkezhetnek. Kötelezően előírja, hogy az írásbeli és a szóbeli tudásfelmérés központi tételek szerint; a gyakorlati „számonkérés” pedig helyileg meghatározott — a szakmai szintnek és az érvényes tanterveknek megfelelő — feladatok alapján történjék. „A szakma kiváló tanulója” verseny első hat helyezettje — a középiskolai tanulmányi versenyhez hasonlóan, — mentesül a szakmunkásvizsga álól. Az új vizsgaszabályzat létrehozásával olyan követelményrendszert kívántak kialakítani, amely az általánosan művelt, szakmailag jól képzett, a gyorsan változó termelési körülményekhez alkalmazkodni képes szakemberek képzését segíti. Jeles napok szeptemberben A szeptember EGYED-nappal köszöntött be. Sokfelé őszkezdő dátumként tartják számon. Han- gonyban a régi öregek úgy vélték, ezen a napon kell elkezdeni a búza vetését. Vásárosmiskei hagyomány szerint, ha szeptember 1-én esik, csapadékos őszre kell számítani, ha viszont süt a nap, száraz idő lesz. Egy másik parasztregula szerint ennek a napnak az időjárása határozza meg a következő négy hét derűs vagy borult, esős időjárását. Feljegyezték, hogy ré- gente sok helyen e nap léptek szolgálatba a juhászok, a kondások. A szőlőskertekben ettől a naptól kezdve tilos volt szekérrel, abroncsos edénnyel járkálni. A szőlőpásztornak is komolyabb a dolga: a lassan beérlelődő terméstől nemcsak az ég madarait kell távoltartani, de a szőlők közé tévedt kétlábú kóstolókat is. Szeptember 8-án, KISASSZONY napján ünnepli a római katolikus egyház Szűz Mária születésnapját, de a keresztény hiedelmek mellett ősi, pogány eredetű népszokások is fűződtek ehhez a naphoz. Erdélyben úgy vélték, hogy a Kisasszony elhajtja a fecskéket, holott szép idő esetén még szeptember közepén, végén is lehet látni vándorútra gyülekező fecskecsapatokat. Sok helyen e nap kezdték verni a diót, s vetni az őszi gabonát. A vetőmagot előtte való éjjel vagy kora hajnalban a harmatra tették, hogy a gabona ne üszkösödjék. Fűzfát, szénát, kukoricaszárat, almát, nádszálat szenteltettek Kisasszony napján, s ha a jószág megbetegedett, ezekből adtak neki, a becsukott istállóajtóra pedig keresztet rajzoltak. Szeptember 21-éhez, MÁTÉ napjához is számos szokás és hiedelem kapcgolódik. Például, ha e nap tiszta az idő, sok bor lesz a pincékben. A babonás ember Máté napján a világért sem vetett volna gabonát, mert szerencsétlenséget hozott volna rá. Göcseji hiedelem szerint Máté hete — „pelvahét”. Aki ilyenkor vet, pelyvás gabonát arat. A szegediek szerint viszont a búzát legjobb Máté hetében elvetni. A búzavetés időszaka általában a csillagászati ősz első hónapjába tartozó négy hét, de ezen belül, mint Bálint Sándcjr, a neves néprajztudós kutatásai során megállapította, vidékenként változott. A heteket érdekesen különböztették meg: volt mátéhét, mihályhét, fé- renchét és gálhét. Magához a vetés műveletéhez is sokféle szokás kapcsolódott. Mohácson a szakajtóban vitt búzát megszentelték és a vetőmag közé keverték. Göcsejben a gazda a nyelve alá három búzaszemet tett, és a vetés végéig ott tartotta. Ha szóltak hozzá, nem válaszolt. Állítólag azért maradt el a válasza, hogy a madarak nyelve leragadjon, ne kapjanak rá a vetésre. Besenyőtelek asszonyai a vetésből megmaradt búzából koldusoknak sütöttek kenyeret. VENCEL napjával, szeptember 28-cal is időjárási regula kapcsolatos. Ha esik az eső, szép tavaszra számíthatunk; ahányszor fagy Vencel napjáig, annyiszor fog majd májusban is csikorogni az idő. Szeptember legjelesebb és legismertebb dátuma a hónap 29-ére eső MIHÁLY-nap. Öszkezdő nap, Európa-szerte pásztorünnep, így aztán se szeri, se száma a hozzá kapcsolódó szokásoknak, hiedelmeknek. A Szent György napján, április 24-én kieresztett jószágot ezt i az őszi napon, Szent Mihálykor hajtják újra vissza az istállókba, téli szállásokra. Az ország sok vidékén a pásztorok számadásának és félfogadásának napja volt Híres, sőt hírhedt lett egyes helyeken a Mihály-napi juhászfogadás: 1776- ban a kecskeméti főszolgabíró például külön rendelkezésben volt kénytelen megtiltani a juhászoknak a botrányokozó dorbézolást. Gyergyó hegyi pásztorai ezen a napon tartották a farkasünnepet, hogy a jószágot hazatereléskor megvédjék az ordasoktól. Számos népi időjóslat is fűződik ehhez a naphoz. A juhászok azt tartották, hogy ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka, nagy tél lesz, ha szanaszét fekszenek az állatok — akkor enyhe. Ha Mihály napján még itt vannak a fecskék, újévig nem lesz hideg. A Mihály-napi mennydörgés — vélték — szép őszt, de kemény telet jelez. Azt is tartották, hogy ekkor szakad meg a fű gyökere, tehát már nem fejlődik tovább és ekkor térnek pihenőre a szorgalmas méhek is. Országszerte emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok. A Borszűrő Szent Mihály elnevezés pedig onnét ered, hogy szeptember végére egyes vidékeken megforrt az új bor. így aztán a mulatságok, a lakodalmak őszi időszaka is e napon veszi kezdetét. S végül egy tréfás, ma is megszívlelendő megfigyelés: a Sza- mosháton azt tartották, hogy aki Szent Mihály napja után is szalmakalapban jár, attól nem érdemes tanácsot kérni. K. Gy. M. Kukorica-fajtabemutatók kezdődtek Megkezdődött a kukorica-fajtabemutatók őszi sorozata, amelyen a mezőgazdasági szakemberek megismerkedhetnek a nemesítési munka legújabb eredményeivel. Az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat és más szervek az idén hat helyen rendezik meg a hibridek „seregszemléjét”, s összesen mintegy 30 —40-féle újdonságot mutatnak be. Az idei eseménysorozaton azok az új fajták mutatkoznak be, amelyek nemesítése 8—10 évvel ezelőtt kezdődött, általában eny- nyi idő szükséges egy-egy új hibrid létrehozásához. Közülük legnagyobb érdeklődés várhatóan a Szegedi Gabonatermesztési Intézet nagy hozamokat biztosító nemesítései iránt nyilvánul meg. A bemutatók után az új hibridekre beérkező rendeléseket a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalathoz maradéktalanul ki tudják elégíteni. Import helyett hazai festékanyag Szegedről Évi 18 millió forint értékű, tőkés importból származó lenolaj megtakarítására, illetve hazai anyaggal való helyettesítésére dolgozott ki új eljárást a BUDA- LAKK szegedi gyárának műszaki kollektívája. E gyár termékei biztosítják az ország egész olajfesték - szükségletét, mintegy tízféle színváltozatban. Ugyanitt készül több ezer tonna festékhígító is. A készítményekhez eddig olyan nagy mennyiségű lenolajat használtak fel, amelynek csupán egyharma- dát fedezte a hazai termelés, a többit nyugatról szerezték be. Ezért kezdtek már évekkel ezelőtt kísérletekbe, az import helyettesítésére szolgáló anyag felkutatásába. A több évig tartó munka eredményeként sikerült olyan kötőanyagot kidolgozni, amelynek adagolásával kevesebb lenolajra van szükség a festékgyártásnál. Az így előállított olaj- festékek ugyanolyan korrózióvédelmet nyújtanak, s ugyanolyan tetszetős felületkezelést eredmé- nyéznek, mint a korábbi összetételű festékek. (MTI)
