Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-14 / 190. szám
1982. augusztus 14. • PETŐFI NÉPE A lakossági ellátás fejlesztése társadalmi érdek Pár héttel ezelőtt a Hazafias Népfront Nyíregyházán megrendezett országos honismereti, akadémiáján sokoldalúan vizsgálták és taglalták hazánk településszerkezetét; illetve a településhálózat változásának kedvező és kedvezőtlen jelenségeit. Sok) szó esett az aprófalvakrói. az ott élő lakosság helyzetéről. Különösen hangsúlyozták azokat az ellátásban mutatkozó hátrányokat, amelyek gyakran súlvosgn érintik e települések lakóit. Az aprófalvas vidékek népfrontbizottságainak tanácskozásain is állandó téma ez a kérdés, mért amint fogalmaznak: „Nem nyugodhatunk bele. hogy családok, emberek százezrei csupán gzért éljenek az iftlagos- nál sokkal nehezebb körülmények között, mert falud laknak”. . Aprófalvak és lakóik Sokan ma is úgy vélik, hogy a kis falvakban úgyszólván csak a toiQool, a mezőgazdaságból élő emberek élnek. A tények mast mutatnak. A falusi társadalom aktív keresőinek megoszlása az 1980-as népszámláláskor a következő volt: munkás 58; termelőszövetkezeti dolgozó 22.2; szellemi, foglalkozású 16.2; és kisáru- tsrmelő 3,6 százalék. Mi sem természetesebb, hogy ez (i társadalmi átrétegzodés is az igények növekedését hozta magával. a modern nagyüzemi körülmények között dolgozó ember lakóhelye iránt is igényesaoo. item elégszik meg az e'maradott állapotokkal. Ha nincs módja helyben változtatni a körülményeken, akkor nagyobb községbe, varosba költözik. Így keletkeznek 'az elnéptelenedő kis teíepülések. amelyek pedig kevés fejlesztéssel. á mindennapi életvitel jó megszervezésével kellemes lakóhelyek lehetnének. Hazánk településeinek kereken háromnegyed része 2000 lakosnál kisebb, és ezekben él a lakosság 17 százaléka, megközelítően 2 millió ember. A nemzeti vagyon tekintélyes 'része is az aprófalvakban található. Értékes lakóházak, gazdasági épületek, még használható gazdálkodási eszközök, apró gyümölcsösök, kertek. Ezek a falvak nemcsak lakóhelyek, de számottevő termelőerőt is. képviselnek; ha értékeiket nem hagyjuk pusztulni. A háztáji és kisegítő gazdaságról szóló statisztikák megalapozottan bizonyítják ennek jelentőségét. A kis települések lakói életkörülményeinek javítása — tehát nemcsak a róluk váló gondoskodás — szükséges, hanem általános gazdasági és településpolitikai érdek is. Az alapellátás tényezői Teljesen' uzonus fontosságú és szerepkörű települések sehol, semmilyen körülmények között nerfi alakulhatnak ki. Más a jellege, szerepe egy városnak, más a nagyközségnek es megint más a falunak. De az azonos lélekszá- múak közül is az egyik lehet kedvelt üdülőhely, a másik a kirándulókat. vonzza, a harmadik ipartelepéről vagy más gazdasági létesítményéről lehet nevezetes. Egy valamiben közösek: lakóhelyek. s ilyen értelembén nem szerep nélküliek; tehát az ott lakók ellátása állami, társadalmi kötelezettség. Az is természetes, hogy más az ellátás mértéke a nagyobb településen, mint a kisebben. De az alapellátás megszervezésében a különböző rangú települések egyenlőségének megteremtése kívánatos. Engedi György, a gazdasági földrajz neves művelője írja: ..A kiegyenlítési politikának nem lehet célja, hogy minden településen azonos fejlettséget eredményezzen. Teljes kiegyenlítődés irányozható elő az alapvető feltételek (lakás, ivóvíz, úthálózatba való bekapcsolás stb.) tekintetében. de már sem a foglalkozta- tusi. .sem a magasabb szintű kereskedelmi. kulturális. oktatási vagy egészségügyi ellátást nem kell mindenkinek , a lakóhelyén biztosítani ... A területfejlesztésnek főleg arra kell törekednie, hogy agy terület lakosai könnyen, s tüvid időn belül eljuthassanak a szolgáltatások telephelyéhez... Azt a helyzetei kell megszüntetni, hogy egy állampolgár lényeges és taitos — még utódai által is érzékelt — hátrányba kerüljön pusztán annak következtében, hogy hol lakik”. E mértékadó meghatározás és feladat megjelölése alapján végzik elemzéseiket és tanácskoznak a tennivalókról a népt'rontbizott- ságok is. A tapasztalatok összegzéséből már kiviláglik a kívánatos változtatások iránya. Megoldási lehetőségek Egy-egy település népességének lakásépítkezése, ipegbízhatóan kifejezi ,ai m^radgsjyítgy elvándorlás szándékát. Az, országos kép azt mutatja, hogy az intenzív lakásépítésnek csak töredék és csökkenő hányada jutott a kistelepülésekre. 1980-ban országosan ezer lakosra 8 lakás: az ország községeiben 5.8 lakás, a kistelepüléseken 4.2 lakás épült fel. A 200 főnél kisebb falvakban pedig csökkent a lakások száma. Mivel Csináld magad Kifulladt férfi csenget egy ajtónál. Az ajtó kinyílik. — iVfi az, mit csenget ennyire, talán ég a ház? — Igen, ég — mondja levegőt kapkodva a férfi, aki csengetett. Otthonról jövök, és éppen az én lakásom ég, maga pedig tűzoltó, igaz? — Tűzoltó? Mit nem mond: Hallod ezt Zsofka? — kiált be az ajtót nyitó férfi a lakásba. — Hogy én tűzoltó vagyok! Hallotta, mit mondott Zsofka? — Nem — válaszol a férfi, aki icsengetett —, és ez most engem nem is érdekel, csak jöjjön már! — Zsofka azt mondja, hogy én nem tűzoltó vagyok, tűzőr. — Tűzoltó, vagy tűzőr. az teljeseit mindegy, csak jöjjön már, nagyon kérem! *— Zsofka — kiált a másik — hallod? Neki teljesen mindegy! Hallotta, mit mond Zsofka — fordul vissza azután a férfihez, aki csengetett. — Kérdezze meg a nyelvtudományi intézetet, ott majd megmondják magának, hogy ez egyáltalán nem mindegy. — Térden állva kérem — mondja a férfi, aki csengetett —, jöjjön mar! — Én úgyszólván sem tűzoltó. sem tűzöl• nem vagyok tulajdonképpen, csak tagja vagyok az önkéntes lüzoltó-egye- sületnek. Ez más dolog. Tűzoltással csupán kedvtelésből foglalkozom szabad időmben, és bevallom, hogy szabad időm kevés van. Egyébként a mai fűtési módszerek mellett igen kicsi a lehetősége annak, hogy valahol kigyulladjon a lakás. Na és most már tarasz is van. — Az istenért — esdekel a férfi, aki csengetett, — jöjjön, amíg nincs késő! , — Dehogy nincs — mondja a másik. — Csak nézze ■ meg az óráját, fél tizenkettő! — De hiszen leégek! Aztán kezdhetem újra a semmiből. Kérem! — A semmiből? Hallod Zsofka, a semmiből! Nos, hát Zsof- kával mi is a semmiből kezdtük annak idején, nekem semmim sem volt, csak két munkás kezem, Zsofkának pedig, ahogy népiesen mondják, nem volt egyebe . . . — Én leégek és ők a fiatalságukra emlék"znek! Mindennek vége! — Dehogy van vége, csak most kezdődik! Hiszen maga úgy fordult hozzám, mint szakemberhez, nem? — Igen, igen — kiált a férfi, aki csengetett. — Biztosan nincs otthon telefonja, sőt a közelben sincs, hogy tűzoltókat hivatott volna? — Igen, igen! — Tehát idejött hozzám, mert egyedül nem tudja eloltani a tüzet, igaz? — Igen, igen... illetve nem, nem! — kiált a férfi, aki csengetett. — Minden úgy van. ahogy mondja, csak jöjjön már. a: isten szerelmére! — Nem megyek. Nem megyek, mert maga sem jött el, amikor kilyukadt a vízvezetékünk. pedig muga vizveze- ték-szti elő! írta: Peter Gregor (Ford: I.ipcsey Júlia) a lakásépítés egyértelműen mutatja egy település életképességét, ezért a lakásépítés ösztönzésére-a városokéval azonos feltételrendszer lenne kívánatos. Az már a helyi ismeretek alapján dönthető el. hogy egy-egy településen az általános érvényű intézkedés elegendő-e a lakásépítés felélesztésére: vagy más tennivaló is van. Ezek között is első helyen szerepelhet a jó ivóvíz, az elektromos hálózat megfelelő kiépítettsége, a szilárd burkolatú, az év minden szakában járható út. a rendszeres vonat- vagy autóbusz-közlekedés lehetősége. Egy másik, mindmáig sok vitára okot adó gond az iskolakérdés.. Az iskola léte az ott lakó, népesség kötődését megtarthatja, sőt fokozhatja. Ezért sokan vallják. hogy az iskolák fenntartására törekedni kell: a kisiskolásoknak ás a gyermekek családjának jobb, ha a pedagógus jár ki a faluba, mint ha a gyermekeknek kell utazniok. Egészségügyi centrum? Az egészségügyi ellátásban , gondot okoz az orvosok területi elhelyezkedésének aránytalansága. A társközségekben általános gyakorlat a hati-kétiheti egy nap rendelés, de több helyen még ez sincs. Gyógyszertár csak nagyobb községekben és a városokban van. Tötb javaslat szerint megoldás lenne a .székhelyközségekben egészségügyi centrum létrehozása. Sok helyan megoldásra vár a postai szolgáltatások rendezése. Elemi szükséglat az éjjel-nappal működő segélykérő telefon és az aprófalvakban célszerűnek látszik a tanyákon jól bevált fiókos postaláda-rendszer kiépítése. Végül — de nem utolsósorban — az alapellátás fontos tényezője. hogy a legkisebb település lakói is könnyen elérhető távolságon belül megvásárolhassák a mindennap szükséges élelmiszereket, fűszereket, a háztartásban nélkülözhetetlen köznapi cikkeket. A kereskedelem szervezési leleményén múlik, hogy ezt nagyobb körzetet ellátó egységgel, mozgó ABC-vel, vagy akár bizományosi rendszerrel oldja-e meg. A nagyon is égető gyakorlati tennivalókat sorolhatnánk tovább. Gondjaink felismerése, a megoldás módozatainak 'keresése már , biztató jele annak, hogy célszerű intézkedésekkel és mind erősebb helyi társadalmi összefogással kedvező folyamatokat indíthatunk el a lakosság ellátásának további fejlesztésében. H. L. Miről ír a Szovjetunió? Ez év elejéig több mint 40 országban 2707 iparvállalatot és más létesítményt helyezték üzembe a Szovjetunió közreműködésével, s több mint 1 millió hektár földet állítottak a mezőgazdaság szolgálatába. Hogyan járul hozzá a szocialista é& a fejlődő országok nemzetgazdaságának megteremtéséhez, illetve fejlesztéséhez, a Szovjetunió? — erről szól a seregnyi szemléletes adatot és ösz- szefüggést tartalmazó Huszonöt évi építés külföldön című össie- állítás a Szovjetunió augusztusi számában. Már az elmúlt tervidőszakban is 7000-nél több robot dolgozott a szovjet népgazdaságban, de 1985-ig sokszor ennyi vesz majd részt a termelésben. Hogyan hajtják végre u robolprogram új szakaszát — ez kiderül az Érzékeny vasmarok című képes riportból. A t,udósok palettája című összeállítás a XX. századi szovjet tudomány és technika kiemelkedő művelőinek keze alól kikerült festményekből, rajzokból és szobrokból rendezett közelmúltbeli kiállítás anyagából válogat. A kiművelt emberfőkért vívott küzdelem egyik szép sikerével ismertet meg a Mordvinföldi pályakezdők című riport. A szerzők Száranszkba, a magyarok legközelebbi nyelvrokonai által lakott köztársaság állami egyetemére visznek el, s ízelítőt adnak a 17 karról kikerülő diplomások elhelyezkedési lehetőségeiről. Valósággal imádkoztak már egy új tehetség feltűnéséért a szovjet úszóvezetők, amikor 1977-ben Julija Bogdanova sorozatos és fölényes sikerei kedvüket szegték a pályatársaknak. Az új sztár a vilniusi Lina Kaciusyte személyében jelentkezett. Az ö feltörésének érdekes történetét rajzolja meg a kitűnő tollú sportújságíró, Alexandr Batasov, Az ellencsillag című írásában, ~ 1 iúMütf Szoborállítás DuruskocM, szállítójármú.- vek, serénykedő szakemberek. harsány utasítások, féltő tekintetek; ..jaj, csak nehogy megsérüljön!” Az arcokon pedig verejték csillan és csodálat . . . — Mindezt Széchenyi István szobrának felállítása során — az alkotó Kiss István szobrászművész je-‘ lenlétében — figyelhettük meg csütörtök délután. Az alkotás Kecskeméten, a Széchenvivá- ros szívében kialakítóti emlékparkban (Széchenyi-li- getben) kapott otthont. Az avatására augusztus 18-án. 16 órakor kerül 'sor. (Banczik István felvételei.) LATLELET AZ UJ KÓRHÁZRÓL Egy. rádióriport nyomán... „Másfél év óta sok-sok cikk lelkendezik, és úgy tetszik méltán, a kecskeméti új Megyei Kórházról, amelynek tervezéséért Marosi Miklós építész Ybl-dijat kapott. Nem is szokványos dolog Magyarországon, hogy valami elkészül határidő előtt, a tervezett költségeken belül, a kor követelményeinek megfelelő modern felszereltséggel, kórháztechnológiá- val. Pedig ez a kórház így készült el. és másfél év óta színvonalas gyógyitómunka folyik falai között. A közvéleményre csak ez tartozik. Az már kevésbé nyilvános, hogy az ott dolgozó emberek, orvosok, nővérek, asszisztensek, konyhai, mosodai dolgozók milyen körülmények között szolgálják mások gyógyulását” — summázza riportja bekezdésében Kapusi Rózsa, a Magyar Rádióban július elején elhangzott adásban. A beszélgetések során a következő „látlelet” készült: — A 2200 adagos főzőkonyhában áll a víz, az összefolyók rossz helyen vannak. A mosogatóban már kicserélték a csúszós linóleumot. A hőmérséklet 36—38 fokos. — A mosodában elviselhetetlen a hőség, nincs vészkijárat, a gépek ontják a meleget, noha a műszakiak már megpróbálkoztak a berendezések szigetelésével. — A traumatológiai műtő hőmérséklete — a padló alatt húzódó csövek melegítő hatására — 28 Celsius-fokos, elviselhetetlen munkakörülmények között dolgoznak. —- Több géphez, berendezéshez nincs meg a magyar nyelvű gépkönyv. — A kórház munkavédelmi szempontból nincs üzembe helyezve, ideiglenes használatbavételi engedélyekkel működnek az egyes részlegek. A riportban megszólalók véleményének újraidézése helyett hadd adjam közre dr. Losoncz Mihály főigazgató-főorvos levelét: „Az átadás-átvételi jegyzőkönyvek (1980. dec.) több olyan. — az üzemeltetést alapvetően nem akadályozó — hiányosságot tartalmaznak, melyek, megszüntetése az ellelt időszakban részben megtörtént, részben folyamatban van. A hiányosságok miatt a telephely egészére munkavédelmi szempontból végleges használatbavételi engedélyt az intézmény vezetője nem adott ki, építményenkénti ideiglenes használatbavételi engedéllyel üzemelünk. A végleges használatbavételi engedély meg-, adásához szükséges munkák elvégzésére, azok határidejének és felelőseinek rpegállapitására üzembe helyezési eljárást tűztünk ki 1982. augusztus 25-én 10 órára.” Plasztikai sebészek tudományos ülése Miskolcon Pénteken országos plasztikai sebészeti konferencia kezdődött Miskolcon. A tudományos ülésen, amelyet dr. Zoltán János professzor, a plasztikai szekció elnöke nyitott meg, külföldi orvosok is részt vesznek. Három témakörben csaknem hatvan előadás, kor- referátum hangzik el. az előadásokat kisfilmek, diafilmék vetítése egészíti ki. A tudományos ülésen három átfogó témakörben folytatnak eszmecserét. Pénteken a fő téma az égési sérülések kezelésével kapcsolatos plasztikai eljárások. Ennek keretében magyar, bolgár, csehszlovák és NDK-beli profesz- szorok mondják el tapasztalataikat, többek között olyan nagy jelentőségű plasztikai sebészeti beavatkozásról, mint az ajak és orr rekonstrukciója, a nagy kiterjedésű frontális defektusok pótlása szilikonnal, a gyermekek arc- és fej'börégésének kezelése. A tudományos programhoz kapcsolódóan gyártó és forgalmazó vállalatok kiállításukat rendeznek a művelődési ház csarnokában. Ennek keretében pénteken a diétás élelmezést szolgáló gast- rofolétel-bemutatóra és -kóstolóra, szombaton pedig a ' tejipari termékek bemutatójára kerül sor. A tudományos ülésen részt vevő hazai és külföldi vendégek a konferencia befejezésé után a megye nevezetességeivel ismerkednek. (MTI) ?äväwXvIv>>Xw>>>' Védőruhák a gázkitörésnél dolgozóknak A Várpalotai Vegyesipari 'Szövetkezet dolgozói egy emberként jelentkeztek rendkívüli munkára, amikor megtudták, hogy a Füzesgyarmat melletti gázkitörésnél küzdő mentőalakulatnak újabb lángálló védőruhákra van szüksége. A SZOT munkavédelmi osztályúnak jelzésére csütörtökre virradó éjjel hívták össze a speciális védőruha készítőit. Még a szabadságon levő dolgozók is részt vettek az éjjeli, rendkívüli műszakban. A szövetkezet védőruha-készítő részlege 6 óra alatt végzett a munkával és átadta a szállítóknak a lángmentes, különleges szigeteléssel ellátott fólia-védőruhákat, kámzsákat és lábszárvédős csizmákat. (MTI) Kereskedelmi iroda Pécsett A Magyar Kereskedelmi Kamara megnyitotta dél-dunántúli irodáját Pécsett. Baranyában, Somogybán, Tolnában és Zalában százharminc Vállalat és.szövetkezet tartozik már a kamarához. A tagvállalatok nagy száma tette szükségessé, hogy a MKK dél-dunántúli összekötő bizottsága önálló irodát nyisson a régió központjában. Ezáltal fokozódik a kamara érdekközvetítő, érdekegyeztető és érdekképviseleti tevékenysége. A kamara területi szervezete és irodája elsősorban sokoldalú tájékoztatással segíti a tagvállalatok munkáját. Szaktanácsot nyújt a partnereknek gazdasági ügyeikben, anyagilag is támogatja egy- egy szaktanulmány elkészítését, különféle szakmai tanfolyamokat szervez. Közreműködik a tagvállalatok közötti termelési-gyártási kooperációk létrehozásában. A pécsi kamarai irodára fontos szerep vár a magyar—jugoszláv kishatárforgalmi árucsere szervezésében is.
