Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-03 / 180. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE Orgoványi vállalkozások (4. oldal) Az orgoványi Egyetértés Szakszövetkezet kedvezőtlen termőhelyi adottságú, ezért a mezőgazdasági alap- tevékenység alacsony jövedelemszínvonalának ellen- súlyozására kiegészítő üzemágaikat létesített. Saját húsüzeme, szeszfőzdéje és lakatosrészlege van. ■Ezenkívül kereskedelmi tevékenységet is folytat. Június elején élelmiszer- boltot nyitott a szakszövetkezet, amelynek vállalkozásairól lapunk negyedik oldalán olvashatunk. A vérbetegségek gyógyításáról (Cikkünk a 3. oldalon) Vasárnap a Budapest Sport- csarnokban megkezdődött a Nemzetközi Haematológiai . Társaság 19. és a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság 17. kongresszusa. A tanácskozás ünnepélyes megnyitásán részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, a kormány több tagja, a politikai, a társadalmi és a tudományos élet számos kiemelkedő személyisége. Dr. Trautmann Rezső, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke köszöntötte a világ 74 országából érkezett csaknem háromezer tudóst, a két nemzetközi tudományos társaság közös kongresszusának résztvevőit. AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi, iso, szám Ára: 1,40 Ft 1982. augusztus 3. kedd BREZSNYEV ÜZENETE REAGANHEZ Változatlanul kíméletlen az izraeli blokád BEJRÜT Az izraeli ostrom legkegyetlenebb megpróbáltatásait élte át vasárnap az 50 napja bekerített Nyugat-Bejrút libanoni és palesztin lakossága. Az izraeli légierő, a tüzérség, a hadiflotta és a harckocsik 14 órán át bombázták, ágyúzták megkülönböztetés nélkül a város valamennyi körzetét. Nem végleges adatok szerint 165 a halottak és 400 a sebesültek száma. A kórházak képtelenek ellátni és elhelyezni a nagyszámú sebesültet. A hajnali fél 4-kor kezdődött, összehangolt támadás eredményeként az izraeli inváziós hadsereg szorosabbra zárta az ostromgyűrűt Bej rút körül. A több irányból előnyomuló páncélosok elfoglalták Bejrút nemzetközi repülőterét és két oldalról megközelítették a város peremén levő Borzs Brazsneh palesztin menekülttábort. Ariel Sáron hadügyminiszter személyesen is elismerte, hogy a területszerző akció célja az izraeli pozíciók javítása volt. Más Tel Aviv-i szóvivők arra helyezték a hangsúlyt, hogy Izrael a libanoni fővárosra nehezedő katonai nyomás fokozásával kívánja siettetni a bekerített palesztin harcosok és vezetőik eltávolítását. Az izraeli vadászbombázók egyetlen napon 150 bevetésben támadták a bekerített várost. Bejrúti elemzők rámutatnak, hogy a kilencedik hetébe lépett invázió kezdete óta az izraeli hadvezetés mindig hasonló megfontolásból rúgta fel az egymást követő tűzszüneteket. A kérdés most csupán az, hogy a vasárnapi, ötkilométeres előnyomulás az általános roham előjátéka volt-e, avagy annak a „szalámi-taktikának” a része, amely a déli kerületek, palesztin menekülttáborok szakaszos elfoglalását irányozza elő. Sáron cáfolta, hogy döntés született volna Nyugat-Bejrút bevételéről, de hozzátette, hogy ellenkező értelmű kormányhatározatról sincs szó. Bárhogyan is legyen, a tények tanúsága szerint az izraeli hadsereg csak azért nem hatolt be Nyugat-Bejrútba, mert a rohamot megállította a palesztin gerillák, a szíriai katonák és a libanoni haladó erők hősies ellenállása. A Philip Habib amerikai megbízott közvetítésével létrejött új, kilencedik tűzszünet sem ígérkezik hosszú életűnek. Minthogy Izrael fennállása óta egyetlen ENSZ-határozatot sem fogadott el, valószínű, hogy elutasítja a Biztonsági Tanács vasárnapi döntését is, amely — Libanon és a PFSZ hozzájárulásával — úgy rendelkezett, hogy ENSZ-megfi- gyelőket küldtek Bejrútba és környékére a tűzszünet megszilárdítása végett. A tűzszünet átmeneti nyugalmát kihasználva a mentők folytatták a romok alá temetett sebesültek, halottak kiszabadítását. Még hétfőre virradóra is égtek az izraeli gyújtóbombák által okozott hatalmas tüzek. Változatlanul kíméletlen a polgári lakosság ellen irányuló izraeli blokád. Az egy hete kikapcsolt áramszolgáltatás helyreállítása nélkül jórészt propaganda- fogásnak tekinthető a vízellátás állítólagos felújítása is, hiszen villany nélkül nem működnek sem a központi, sem a lakóházi szivattyútelepek. * MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a libanoni helyzet súlyos kiéleződése miatt személyes üzenetben fordult Ronald Reaganhez, az Egyesült Államok elnökéhez. Brezsnyev üzenetében felhívja az amerikai elnök figyelmét arra, hogy Izrael hitszegő módon ismét megsértette a bejrúti tűz- szüneti megállapodást és nagyszabású támadást indított a város nyugati szektora ellen. Bejrútban kegyetlenül gyilkolják a békés lakosságot, és tovább rombolják a várost. A szovjet államfő felszólítja az amerikai elnököt, hogy a legsürgősebben éljen a rendelkezésére álló lehetőségekkel, és akadályozza meg a lakosság további irtását a libanoni fővárosban. A helyzet annyira súlyos és válságos, hogy a legsürgősebb intézkedésekre van szükség. Brezsnyev üzenetében hangsúlyozza, hogy Libanonnak és különösen Bejrút lakosságának a tragédiája letörölhetetlen foltként szárad azok lelkiismeretén, akik megállíthatnák az agresszort, de nem teszik. • Bejrúti lakóház — az izraeli támadás után. Nemzetközi összefogás az atomfegyverek ellen A korlátozott atomháború, valamint robotrepülőgépek nyugatéul ópai és csenides-óceáni elhelyezésének amerikai terveivel szemben szükséges nemzetközi összefogás kérdéseit vitatja meg a japán fővárosban vasárnap délelőtt megnyalt atom- és hidrogénfegyverek elleni világkongresszus. Az Európa, Észak- és Dél-Ame- ríka, Afrika, Ázsia^ és Óceánia harminc országából érkezett 800 küldött a kétnapos tanácskozáson áttekinti az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszakának tanulságait. Békevédelmi mozgalmak, szakszervezeti egyesületek és katonai támaszpontok ellen küzdő tömörülések, vallási felekezetek aktivistái, környezetvédők és tudások terjesztik, elő további javaslataikat atomfegyvermentes és demilitarizált övezetek létrehozásáról, a különféle nemzeti akciók eddiginél hatékonyabb egybehangolásáról, az atomfegyverek teljes eltiltásáért folyó küzdelem nemzetközi egységfrontjának megteremtéséről. : A legnépesebb küldöttséggel az Egyesült Államok' és a Szovjetunió vesz részt a konferencián. FÉLEGYHÁZA, HALAS, SOLTVADKERT Szervezéssel, jobb előkészítéssel Nőtt a termelékenység a KUNÉP Vállalatnál • A Kőolaj- és Földgázbányású-' gr, ti Vállalat kiskunhalasi munkás"• szállóját május 1-re adták át a KUNÉP dolgozói. Népgazdasági és vállalati méretekben egyaránt igen nagy tartalékok rejlenek a termelés jobb megszervezésében. Az utóbbi esetben vonatkozik ez a technológiai sörök ésszerűbb kialakítására, üzemi elhelyezésére éppúgy, mint a munkaerő célszerű, szervezeti felállására. Többek közt ezt tanúsítják a Kiskunhalasi Építőpari Vállalat, a KUNÉP idei első félévi eredményei. Kuminka István főmérnök arról tájékoztatott, hogy az első hathavi 154,5 millió forintos terme- lésiérték-előirányzatukat 169,5 millióra túlteljesítették, s a nyereségük is több lett, mint tervezték. Az eredmények javulását, a termelékenység növekedését a munka jobb előkészítésén kívül az 1981- ben végrehajtott szervezési intézkedések idézték elő. A tanácsi vállalat Kiskunhalason és Félegyházán, illetve ezek körzetében tevékenykedik. Ennek megfelelően a két városban található főépítésvezetősége. A múlt évig ezek a szervezeti egységek külön-külön önállóan rendelkeztek például villanyszerelő üzemmel. Tavaly a szak- és szerelőipari kapacitásokat vállalati irányítás alá vonták össze, megszüntetve a párhuzamosságokat. A központi irányítással lehetővé vált a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása — például egy-egy nagy munka gyorsabb befejezése érdekében —, az anyag és a termelőeszközök koncentráltabb hasznosítása. Az új szervezeti felállással kiküszöbölték a területi érdekeltséget a munkábóL A KUNÉP minden létesítményt határidőre átadott az év eddig eltelt részében. így például Solt- vadkerten egy gabonatárolót. Halason a kertvárosban 45 lakást fejeztek be. A második félévben több jelentős feladata van a vállalatnak. Kiskunhalason újabb 44 lakás építését kezdték meg, amelyeket még az idén tető alá kell hozniuk. Félegyházán 78 családi otthon fölépítése vár a vállalat dolgozóira. Mindkét városban iskolaépítés is szerepel a második félévi tervben. i A. T. S. 1 „Milyen ember Tóth Máté János?” — kérdezem a köröttem álló öntőbrigád tagjait. Egymásra néznek, aztán egyszerre ketten is válaszolnak: „Jó munkás”. Ügy mondják „jó munkás”, hogy ebben a két ytóban benne van minden, amit Tóth Máté Jánosról tartanak. Jó munkás, tehát jó ember, becsületes, tisztességes ember. Nem is tesznek hozzá többet. Minek? Aki akarja, ebből a két szóból is tudhatja az emberről a véleményüket. Azt hiszem, igazuk van. Mégis eltöprengek kissé ezen a minősítésen. Mert minősítés ez a két szó. Minősítés a javából, még akkor is, ha soha nem kerül bele a káderjellem- zés be. Bár jó volna, ha bekerülne, mert nincs magasabb értékű dicséret egy dolgozó minősítésére, mint az: „Jó munkás ember”. A „jó munkás" minősítésnek akkor is értéke volt, amikor még Horthyék Magyarországán százezrek kínálták munkaerejüket az emberpiacon. És ma is érték, még azokban a kapitalista országokban is, ahol a munkaadók válogathatnak a munkanélküliek milliói között. Eszembe jutottak Kádár János szavai, amelyeket a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén mondott. „Most arra van szükség, hogy mindenki jól dolgozzon, hogy mindenki jobban dolgozzon: az ország irányítását, a vállalatok vezetését végző emberek is, meg a gépeken, az íróasztalok mellett és a munkapadok mellett dolgozó emberek is.” Talán sohasem volt még olyan nagy szükség e hazában a jó munkára, mint most, amikor a munkánk minőségétől függ, hogyan alakul az ország gazdasági, kereskedelmi mérlege; $ tudjuk-e tartani elért életszínvonalunkat. Némely vállalatnál, gazdaságban még- sincs elég becsülete, nincs kellő értéke a jó munkásnak. Mondani ugyan mindenki mondhatja, hogy a jó munkásokat meg kell becsülni, mégis gyakran előfordul, hogy éppen a kellő megbecsülés hiányában kérik ki a munkakönyvüket — tiz-tizenöt éves munkaviszony után — kiváló munkások. Távozásukat azzal indokolják, hogy többet fizetnek egy újonnan felvett, kétes képességű szakinak, mint nekik, akik már sokszorosan bebizonyították megbízhatóságukat. Az is előfordul, hogy a jutalmazásnál nagyobbra értékelik azt, aki „megjavult”, mint azt, aki soha nem „romlott el”, aki mindig jól dolgozott, csendben, szerényen végezte a munkáját. Pedig mindenütt magasabbra kellene emelni a jó munkás értékét. És aihol elhomályosodott, vagy elveszett, csökkent a jó munkás becsülete, ott sürgős teendők vannak. A kollégák,* a szaktársak mindenütt tudják, ki a jó munkás. El is ismerik, fel is néznek rá. Tisztelettel és becsülettel emlegetik a nevét. Ve sajnos nem mindenütt ismerik eléggé. A minősítésekben sokszor nagyobb hangsúlyt kap a „jó modor”, a ,yhajlékonyság”, a formális ,iképzettség”, mint a jól végzett munka. Pedig a jó munkást nem nehéz felismerni. Mindennél fényesebben világítja meg az ember értékét a teljesítménye, hehet valaki vezető vagy beosztott; ülhet íróasztal mellett, állhat a munkapadnál; irányíthat gépet, forgathat kézi szerszámokat; kutathat, tervezhet, taníthat, gyógyíthat; szolgálhat az utcán, árulhat a pultnál — a munkája elárulja, milyen ember. Most már a munkaversenynek sem az a célja, hogy siessünk, kapkodjunk, hanem az, hogy okosabban, takarékosab- 'ban, gazdaságosabban, tehát jobban dolgozzunk. Népgazdasági terveink sem a mennyiséget szorgalmazzák, hanem a gazdaságosságot, az eladhatóságot, a hazai és nemzetközi piaci értéket — tehát a jobb munkát. Ehhez pedig jó munkások kellenek! Kellenek a vezetői, irányítói, szervezői, tervezői munkakörökbe is, meg a végrehajtói, gyakorlati megvalósítást kívánó munkakörökbe is. Egyesek azt mondják: a jó munka drága, a jó munkást meg kell fizetni. Valóban, a jó munka értéke nagyobb, a jó munkás többet érdemel. De nem a jó munka a drága, hanem a rossz. Mert a rossz munka terméke vagy eladhatatlan, vagy újra kell vele dolgozni, a hibát ki kell javítani, és így dupla időbe, munkába, és kétszerannyi pénzbe kerül. Ha a jó munkának az országban mindenütt nagyobb lesz a becsülete, az a mi, szocializmust építő hazánk becsületét is növelni fogja a világban. G, J. Építőipari szervezetek alakulnak A beruházások mérséklődése miatt az utóbbi időszakiban előtérbe kerültek á lakóház-felújítások és a különféle épületfenntartási munkák. Ennek megfelelően, élve az új vállalkozási lehetőségekkel, ez év első felében már 25 építőipari és építőanyagipari szövetkezet, valamint 8 ipari szolgáltató szakcsoport alakult, nagyrészt ezekre a munkákra. A most létrejött szervezetek segítik a szövetkezeti építőiipar előtt álló új feladatok megoldását. Mindezt az QKISZ elnökségének hétfői ülésén állapították meg, amikor is az építőipari szövetkezetek helyzetével és fejlesztésükkel foglalkoztak- A tanácskozáson részt vett Abrakára Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter is. Az OKISZ keretében csaknem 250 ipari szövetkezet foglalkozik építőipari, építésvezetői és építőanyag-ipari munkával. Közülük tiöbb mint 160 szövetkezet kivitelezést végez. A szövetkezeti építőipar az utóbbi évtizedben jelentős részt vállalt a lakásépítési programiban, ez idő alatt 60 ezer lakást építettek fel zömében a legkorszerűbb technológiákkal- Bekapcsolódtak a lakásfenntartási, felújítási és karbantartási munkákba is. Ez utóbbiak munkájuk 50 százalékát tették ki már! a múlt évben is, s előreláthatóan a„ következő esztendőkben is elsősorban az ilyen jellegű megbízásokra számíthatnak. A felszólalók egyaránt azt hangoztatták, hogy az építésügyi tárcával jó és ■rendszeres kapcsolatot változó körülményekhez kell igazítani, m®rt az szolgálja az építőipari szövetkezetek fejlődését és a lakossági igények jobb kielégítését is. (MTI) ,
