Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-12 / 188. szám

1982. augusztus 12. # PETŐFI -T ■? A ZSANAINÁL JS NAGYOBB K Érkezik a segítsé • Kiss József parancsnok: — Figyelem, figyelem, fel. készülni! • Összpontosítás — beve­tés előtt. Helyszíni jelentés Szeghalomról • Csatajelenet tűzoltóautókkal. Láttam tizennégy évvel ezelőtt a karácsonykor lángra lobbanó 168-as kutat Algyőnél. Tudósítottam Zsanáról. Ott megismertem a föld dü­börgő erejét, a gázfáklya sivítását. Azt hittem, a félelmetes elemek­kel szembeni harc látványát meg lehet szokni. Tévedtem ... Lehet hogy azért, mert ez a szeghalmi kitörés a korábbiaknál is borzai’Masabb. Nemcsak a 800 atmószférás gáz 40 méteres lánglánd­zsája magasabb a zsanainál, hanem a kútkörzet környéke is olyan, mint egy kiégett ócskavastelep... Korábban milliókat érő gépek és berendezések lelkűket vesztve pihennek a sárban. Növeli a bajt, hogy 10—15 fokos szögben — a merőlegeshez vi­szonyítva — megdőlt a kútfej. Sokkal nagyobb erőfeszítést igényel majd az új elzáró felerősítése. És még ott az újabb talány, hogy egyáltalán mtiködik-e a kitörésgátló? Ha használhatatlanná vált. akkor a sokmázsás szerkezetet gázfelhőben kell majd kicserélni... Szeghalmot elhagyva a Füzes­gyarmatra vivő úton már messzi­ről látszik a hatalmas fáklya. Kö­zeledve a kitörés helyéhez, rend­őrkordon állja utunkat. Az első kettőn még valahogy átsegít az újságíró-igazolvány, de a harma­dik rostán már fönnakadunk. A törzsőrmester hajthatatlan. Nem, és nem. értsem meg, oda be senki tia nem léphet. Aztán mégis meg- lag.vul, telefonon engedélyt kér a parancsnokától, hogy beszélhes­sek a pihenőben levő dolgozók­kal. — De csak egy fél órára — szól utájiam . . . □ □ □ Öt-hatszáz méterre vagyunk még a lángcsóvától, de már ott is alig halljuk egymás hangját. A parancsnoki sátornál reggelit osz­tanak. Jókora negyedkilós kol­bász. hatalmas szelet kenyérrel, mustárral. A mozdulatok lassúak és -kimértek. Nem feltűnő a több napos szakáll sem. Bőr János hegesztő harmadnap­ja van itt. Hajnaltól sötétedésig dolgoznak. A lángban megfáradt, meghajlott sok méteres csöveket darabolják fel, hogy minél előbb elszállíthassák a környékről. Nyi­latkozni nem akar, de elmondja, jó néhány napig eltart, amíg az izzó vastömegtől megtisztítják a kutat. □ □ □ Somogyi Lajos tekintete fáradt. Vasárnap óta talpon van. A viz- függöny és azbesztruha védelme alatt „bejár” a kút torkába. Megindul a hatalmas 35 méter gémmel felszerelt manipulátor. Dunántúlról érkezett a berende­zés, a Kőolaj és Földgázbányásza­ti Vállalattól. Nagy segítséget je­lent a kút körül dolgozók számá­ra, mert horgas vasmarkával sok tonnás alkatrészeket vonszolhat el. Derzsi Endre érkezik. Ügy mu­tatkozik be, hogy ő Győri Gyulá­nak, a Kőolajkutató Vállalat mű­szaki igazgatójának, az egyik pa­rancsnoknak az adjutánsa. Udva­rias és határozott: rövid határ­időn belül hagyjuk el a kút kör­nyékét ... A lángfáklyától több mint száz méterre vagyunk, de a hőség és a dübörgés, a sivítás szinte elvi­selhetetlen. Mentünk volna mi felszólítás nélkül is... □ □ □ Harminc-ötven méterrel hát­rább a tűzoltóautók között Kiss József parancsnok bevetésre ké­szük Rádión adott utasításai rö­videk és precízek. — Figyelem, felkészülni, tíz perc múlva indul a víz! Hegesztő és lakatos, kútfúró- mester és tűzoltó úgy dolgozik együtt, mintha évek óta egy csa­patban lennének, összehangolt, másodpercnyi pontossággal kiraj­zolt stratégia szerint zajlik a munka. A Catterpiller tolólapos traktorok lassan befejezik azt a munkát, amelynek nyomán elké­szült a halastónyi víztározó. Újra meglódul a manipulátor, vízfüg­göny védelmében közelítik jpeg az azbesztruhások a kút torkát. Egy-két integető, igazító mozdu­lat, s egy hatalmas vasrúddal is­mét kevesebb van a lángok kö­zött. Kiss József búcsúzik: — Azt nézze meg, mekkora öröm lesz itt majd, ha elcsendesedik a kút... □ □ □ Időm lejárt. A dübörgő föld lassan megnyugszik talpunk alatt. Füzesgyarmat határában hatalmas műszaki—katonai trénnel talál­kozunk. Érkezik a segítség . .. Érkezik azért, hogy az ember és a gép együttes erőfeszítésének nyomán ismét csendes legyen Szeghalom határa, s csak emlék­ként maradjon meg a küzdelem a természet erőivel szemben ... Szabó Pál Miklós Ügyfélszolgálat VÁLTOZÓBAN VANNAK a ta­nácsházák. No, nem kívülről: az épületek felújítására, korszerűsí­tésére továbbra is kevés a pénz, talán kevesebb, mint valaha. In­kább az ügyintézés munkamód­szerei, a belső szervezet koráb­ban megingathatatlannak hitt szabályai módosulnak. S tegyük rögtön hozzá: valamennyiünk javára. Bizonyítva, hogy a bü­rokrácia csökkentése, az admi­nisztráció egyszerűsítése nemcsak — sőt, nem elsősorban — pénz­kérdés. A dolog egy országos kísérlet­tel kezdődött. Hót városban — Törökszentmiklóson, Balatonfü- reden, Ajkán, Balassagyarmaton, Barcson, Karcagon és Túrkevén — a korábbi nyolc tanácsi osz­tály helyett három-négy egység­ből álló szakigazgatási szerveze­tet hoztak létre, amelyek közül- az egyik a valamennyiünket min­dennapi ügyeink intézésekor köz­vetlenül is érintő kibővített ügy­félszolgálati iroda. A KÍSÉRLET kedvező tapasz­talatai alapján aztán a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnö­ke az idén tavasszal irány­elveket adott ki a módszer or­szágos elterjesztésére. Ennek ha­tására ezekben a hónapokban egy­re több városban tapasztalhatni mozgolódást. .Mindenható recept az átszerve­zésekre persze nem adható, feles­leges is lenne. Hiszen a korsze­rűbb tanácsi szervezet csakis úgy szolgálhatja megfelelően a lakos­sági igények kielégítését, ha ma­ximálisan alkalmazkodik a helyi sajátosságokhoz. Bizonyos alapkérdések azon­ban máris tisztázottnak mondha­tók. Ilyen például az, hogy a leg­különbözőbb hatósági témákkal foglalkozó ügyintézőket célszerű egymás mellé ültetni, valameny- nyi lakossági üggyel egy helyen — a kibővített ügyfélszolgálati irodában — foglalkozni. Ez lénye­gesen megkönnyíti az állampol­gárok eligazodását a tanácshá­zán, ahol nem kell többé osztály­ról osztályra járniuk. Számottevő időmegtakarítást jelent az embe­reknek — ügyfeleknek és ügyin­tézőknek egyaránt — az is, hogy az új fajta szervezeti rendben lehetővé válik egy ügy egész fo­lyamatának együttes intézése. MIT JELENT EZ? A hagyomá­nyos felállású tanácsházán az em­ber gyakran úgy érzi, hogy egyet­len ügy kapcsán is több hatóság­gal kénytelen kapcsolatba kerül­ni. Meglehet például, hogy az egyik osztályon elintézi az ingat­lannal kapcsolatos valamilyen problémáját, s utána máris siet­het a pénzügyi osztályra, ahol az adót rendezheti. És még hosszan sorolhatnánk a hasonló példá­kat ... Az ügyfélszolgálati irodában azonban egymás mellett ül a ha­tósági témákkal foglalkozó vala­mennyi tanácsi előadó, akikre — legalábbis ez a kívápatos — a komplex ügyintézési szemlélet jellemző. Ha tehát egy ingatlan­ügynek adózási „vonzata” van, az akta rögtön a másik ügyintézőhöz kerül. Az állampolgár helyett te­hát az irat, az igazolás jár körbe. Ami mégsem ugyanaz ... A tanácsok hatósági feladatai egyébként rendkívül sokrétűek, egy-egy kibővített ügyfélszolgá­lati irodának tehát nagyoh válto­zatos 'kérdésekkel kell foglalkoz­nia. Ennek érzékeltetésére álljon itt egy felsorolás csupán a leg­gyakrabban előforduló témákról: szabálysértések elbírálása, bir­tokvédelem, családvédelem és szo­ciálpolitika, adóigazgatás, lakás- és téle.kügyek, helyiség- és rak­tárgazdálkodás, műszaki igazga­tás, kisajátítás, ipari, kereskedel­mi és munkaügyi hatósági tevé­kenység, népességnyilvántartás, anyakönyvi igazgatás. Sokféle kapcsolódási pontja van ezeknek az ügyeknek, számos új lehetőség kínálkozik tehát áz egységes szervezeti egységben az ügyintézés további egyszerűsítésé­re, korszerűsítésére. Kétségtelenül nagy hozzáértés, színvonalas szak­mai munka is kell ahhoz, hogy az aktákat lehetőleg helyben — min­denki számára megnyugtatóan — lezárhassák, ne kelljen az ügyiben fellebbezni, azzal újabb szervek­nek, felsőbb szintű hatóságoknak foglalkozni. DÖNTÖ KÉRDÉSNEK számít az új tanácsi szervezetben az ügyintézők szakmai felkészültsé­gén kívül az is. hogyan foglal­koznak az emberekkel. A kibőví­tett ügyfélszolgálati irodákban dolgozó tanácsi alkalmazottaknak egy kicsit pszichológusnak is kell lenniük. Ma már elfogadhatatlan — és különösen egy ilyen korsze­rű államigazgatási szervezeti for­mában kirívó — az az ügyintézői magatartás, mely egy emberek fe­lett álló hatalomként nyilatkoztat­ja ki döntéseit, nem is törekedve arra, hogy megértesse annak in­dokait. Az elutasított állampolgár sem ostromol kérelmével felesle­gesen újabb meg újabb fórumo­kat, ha már rögtön helyben tü­relmes, értő szóval megmagyaráz­zák neki: kérelme miért nem tel­jesíthető. Az effajta ügyintézői magatar­tásra is szükség van ahhoz, hogy valóban nyugodt lelkiismerettel mondhassuk: a szocialista állam- igazgatás fejlődésének új, fontos állomásai az országszerte sorra megalakuló kibővített, ügyfélszol­gálati irodák. D. A. JOGI TANÁCSOK LÁNGOS — SAJTÓVAL A gyes és a gyermekápolási táppénz Egy fiatalasszony panasz­kodik: ,,Kisfiam sajnos nyolc hónapra született, fiagyon betegen. Szülésem után három hónappal a vállalatomtól formanyom­tatványt kaptam, amelyen arról érdeklődtek, igénybe kívánom-e venni a gyest. Én persze rögtpn igent válaszoltam, hiszen örül­tem, hogy maradhatok a kisfiam mellett. Amikor már a fizetés nélküli sza­badságomat (a gyest) meg­kezdtem, hallottam, hogy nekem ezzel az újszülött babával nem 140 najvátlag- kereset járt volna, hanem egy év. Az ismerősöm — ikit én jól tájékozottnak tartok — állította, hogy a koraszülött gyerekeknek egyéves korig jár a terhes­ségi-gyermekágyi segély, azaz az átlagkereset. A klinikán, ahol szültem, az orvos adott is igazolást, hogy kisfiam koraszülött, és javasolja a szülési sza­badság meghosszabbítását. Ezzel az igazolással és a kérelemmel a vállalati SZTK-ügyintézőhöz for­dultam, de eredménytele­nül. Hova fordulhatok, hogy sérelmemet orvosolják?*' Más a táppénzen, és más a terhességi-gyermekágyi segélyen eltölthető idő. A koraszülött gyermekek anyja valóban több terhességi-gyermekágyi segély­re tarthat igényt, mint a „rendes” szüléssel világra. jött babák édesanyja. Amennyiben az anya már a szülés előtt részben igénybe vette a terhességi-gyer­mekágyi segélyt (28 napot engedélyez erre a jog­szabály). és rendellenes szülése volt (például kora. szülés, 2500 grammnál kisebb súlyú gyermek), a segélyezés legfeljebb 28 nappal meghosszabbítható. A szülést követően azonban ilyenkor sem lehet 140 napnál hosszabb a segélyezés időtartama. A mi fiatalasszonyunk gyermeke nemcsak kora­szülöttként jött világra, hanem betegen is- Ameny- nyiben a betegsége a terhességi-gyermekágyi segély (a 140 napos szülési segély) lejárta után is fennállt, úgy valóban a kicsi egyéves koráig korlátlanul él­vezhette volna a gyermekápolási táppénzt. Ez vi­szont nem azonos társadalombiztosítási szolgáltatás a szülési szabadsággal. A nőgyógyász szakorvos így hiába adta annak idején az igazolást a szülési szabadság meghosszab­bítására, annak a szülés utáni maximális időtarta­ma csak 140 nap lehetett. Viszont a gyermekszakorvos kiírhatja az anyát továbbra is gyermekápolási táppénzre. Persze ezt akkor kellett volna kérnie, amikor még nem kezdte meg a gyes idejét. Ugyanis-a gyerek betegsége miatt most elmehetne gyermekápolási táppénzre, de an­nak lejárta után már csak a fizetés nélküli szabad­ságot élvezhetné, a gyermekgondozási segélyt nem folyósítanák. A gyerek betegsége miatt a gyest nem lehet megszakítani. Dr. K. É. Közművelődési helyzetkép a tiszakécskei strandon Jó időt ígér a hétvégére a me­teorológia? Ilyenkor a közeli fürdőhelyeket vesszük célba. Pi­henésre. kikapcsolódásra vá­gyunk. Persze nem szabad meg­feledkeznünk a kulturális igé­nyeinkről sem. Szatyorba kerül a könyv, az újság. Vajon min­denki így van ezzel? Ez a kérdés izgat a legjobban, ami­kor a tiszakécskei termálfürdő­be készülődöm ... Vasárnap délelőtt. Egymás után suhannak el a jót megrakott au­tók a kécskei úton. A könyvtárat és a művelődési otthont zárva ta­lálom. — Biztosan ők is a strandra mentek! — jegyzi meg egy idős ember. Persze a nyitvatartás sze­rint itt életnek kellene lennie. — A Tisza-parton „kisközséget” láthat! — folytatja a sétáló öreg. — Kedvükre mulathatnak itt a hétvégi ház tulajdonosai! Szórakozóhelyekben valóban nincs hiány. A vendéglátóipari egységek nagy forgalmat bonyo­lítanak le. A „lacikonyhások”, pa­lacsintasütők sem panaszkodhat­nak. De aki szellemi „eledelre” éhezett, szomjazott, vajon őt ki­szolgálja-e valaki? Nap ellen is jó az újság? Szombat, vasárnap 4—5 ezer fürdőző vált belépőt a strandra. A forgalmat az időjárás nagyban befolyásolja. Ezúttal nincs pa­nasz: száz ágra süt a nap, sok a strandoló. A bejáratnál becsület-1 kasszás újságállványt állítottak fel. Azt mondja a jegyszedő, s én is látom: kelendőek a napila­pok és a színes magazinok. Az árát is a dobozba teszik. Ez ötle­tes találmány, aki a friss híreket akarja olvasni, megtalálja ked­venc napilapját. Varga József fürdővezetővel beszélgetek: — Az újság eljut a pihenőkhöz. Könyvet nem kínálnak? — Csak amit a posta terjeszt: Gyilkosság a belvárosban. — Elkelne itt egy könyvpavi­lon. — Az áfésszel tárgyalunk, hogy jövőre a könyvbarátok is megta­lálják itt azokat a kiadványokat, amelyeket az üzletekben árulnak. A strand játékboltjában forgal­mazhatnánk a könyveket. — Hogyan látja: olvasnak-e a napfürdőzők? — Sokan hoznak magukkal ol­vasnivalót, lapozgatják az újságo­kat ... — Milyen művelődési formát találnak az üdülök? — Népszerű a csütörtökönként! mozibusz. Gyerekeknek és felnőt­teknek vetítenek filmeket a sza­badtéri éttermünkben. Körülnézek a zöld íüvön sütké- rezők között. Élet és Irodalmat, Petőfi Népét, színes újságokat böngésznek, keresztrejtvényeket töltenek ki. Van, aki a nap ellen védekezik újsággal . . . Többre nem futja a pihenők érdeklődésé­ből: legtöbben csak egy izgalmas krimit vesznek a kezükbe. Né­hány oldalt elolvasnak és zsupsz a vízbe. Két lubickolás között Az Arany János Művelődési Otthon vezetőjét, Pólyák Albertet arról kérdezem,. hogy csábítják-e programjaikra az üdülőket. — A diszkóra sokan eljönnek. Kedveltek a táncdalesíek is. Ál­landó kiállítást rendeztünk a ti- szakécsksi alkotók festményeiből, ezt is sok nyaraló megtekinti. — Téhetnek-e valamit a nép­művelők a strandolok szellemi kultúrájának gazdagításáért? — Mi nem konkurrálhatunk a hűs vízzel! A Tiszához elsősorban pihenni jönnek az emberek. — Bizonyos ebben? — Gondolunk arra, hogy vala­milyen formában átadjunk érté­keket az idejövőknek. A gyerekek örömmel fogadnák, ha két lubic­kolás között játékkészítésben lel­hetnék örömüket. Jövőre kipró­báljuk ... Kell-e diszkóhajó? Figyelemfelhívó táblákat látok Kécskén. Az Idegenforgalmi Hi­vatal többek között programszer­vezést ígér ajánlataiból. — Ezzel az elutazó kécskeiek- nek akarunk kedvezni — adja a felvilágosítást Csitári Józsefné, a hivatal vezetője. — Nem tudnának az üdülők­nek is-előadásokat szervezni? — Kevesen dolgozunk az iro­dánkban: ezt egyelőre megoldha­tatlannak látom. — Elképzelésük sincs? — Hamarosan diszkóhajót indí­tunk. A kishajót most is igénybe vehetik vendégeink rövideb'b ha- jóutakra. Népművészeti vásárt rendeznénk, amennyiben ez érde­kelné a közönséget... □ □ □ Bizonyára... A színes forgatag mindig vonzó. Legalább a népművé­szet is jelen lenne a Tisza-parton. S remény van arra, hogy eljutnak a könyvek, a művészi filmek Is. Mert a kulturális igényeinket a hétvégeken sem szabad lángosra, főtt kukoricára, hideg üdítőre felcserélni ... Borzák Tibor • A bejáratnál újság várja a strandolókat. • Pihenés — kereszt­rejtvény­fejtéssel. • Varga József szerint sokan olvasnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents