Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-11 / 187. szám
4 • PETŐFI NÉPE m 1982. augusztus 11. PIACKUTATÁS, ALKATRÉSZGYÁRTÁS, BONTÓTELEP SAJTOPOSTA A megyei AGROKER pártszervezetének kezdeményezései A mezőgazdasági ellátó vállalat — közismert nevén az AGROKER — fő feladata a termelés korszerű növényvédő szerekkel, műtrágyákkal, gépekkel, alkatrészekkel, könnyűszerkezetes épületekkel és egyéb berendezésekkel, valamint anyagokkal történő ellátása. A megyei vállalat évi forgalma meghaladja a 3 milliárd forintot, az idén már az első félévben közelítette a 2,5 milliárdot. Szükséges megjegyezni, hogy ez év január 1-től megszűnt az AGROTRÖSZT és a megyei vállalatok önállósultak, amely a pártós a gazdaságvezetésre egyaránt nagyobb feladatokat ró. Megfogalmazódott az, hogy az áruelosztás helyett a kereskedelmi módszereket kell alkalmazni. ‘J A megyei egy része. Erről beszélgetünk Mucsi Istvánnal, a megyei vállalat párt- alapszervezetének titkárával. — A mi tevékenységünk a vállalat feladatának sajátosságaihoz alkalmazkodik. Alapszerveze- tünk ösztönzésére, a kölcsönös gazdasági előnyöket figyelembe véve hat termelési rendszerrel kötöttünk együttműködési megállapodást. Ennek értelmében közös piackutatást végzünk, melynek alapján vállalatunk igyekszik előteremteni a taggazdaságok részére a vegyszereket, gépeket, alkatrészeket. Hárem rendszernél létesítettünk mezőgazdasági gépalkat rész-raktárt. A fejlesztési alapból történő hozzájárulással négy agrokémiai centi um létesítését segítjük. Ezek közül a kalocsai már üzemel, a többi készülőben van. A párttitkár tovább sorolja az új kezdeményezéseket. Az alapszervezet javaslata alapján a vállalat vezetése együttműködési szerződést kötött a kiskun- halasi Vörös Szikra Termelőszövetkezettel. Használt gépalkatrészek visszavásárlásával, felújításával és újbóli kereskedelmi forgalom behozatal óva! foglalkoznak. Ugyancsak ezzel a termelőszövetkezettel a második félévben mezőgazdasági gépbontó telepei hoznak létre. Ehhez a megyei vállalat a fejlesztési ulapzös gazdaságnak. Az említett telep létrehozásával olyan alkatrészeket is forgalmazhatnak, amelyeket csak importból lehet beszerezni, vagy hiánycikkek. Gazdasági .munkaközösségekkel és kisiparosokkal együttműködve mintegy 3,5 millió forint értékű alkatrészt gyártanak. Sajnos, mindez nem oldja meg teljesen a gondokat, csak enyhíti. — Véleményünk szerint — hangoztatja a párttitkár — korszerűsíteni kellene a nyilvántartást. Nem kellene az anyagbeszerző kocsiknak az országot feleslegesen járni, ha pontosabban tudnák, hol, milyen alkatrész van raktáron. Egyre többet tesznek a kisgazdaságok támogatásáért. Csomagoló üzemüket automatizálták. Így várhatóan csaknem kétszeresére emelkedik a kis csomagolású vegyszerek forgalma. Megállapították, hogy a korábban létesített boltok ellátása nem megfelelő, az áruszállítások rendszertelenek. A tapasztalatok alapján a szaktanácsadóikat kiküldik az elárusító helyekhez, és az ellátási gondokról minden héten az érintett szakosztályokkal konzultálnak. Most már maguk a boltvezetők is érdeklődnek az ellátásról és igyekeznek megismerkedni az újabb cikkekkel AGROKER központi árukészletének — A pártszervezet a munkatervnek megfelelően beszámoltatja a reszortfelelősöket, a .vállalat első számú vezetőit, az éves gazdasági munka alakulásáról. Az elhangzott észrevételek, a hibák megoldására javaslatokat tesz a gazdaságvezetésnek. Ezek végrehajtását ellenőrizzük. Több megjegyzés hangzott el például a munkafegyelemmel kapcsolatosan. Az alapszervezet vezetősége javasolta a vállalat irányítóinak, hogy szigorítsa meg a pontos munkakezdés idejének ellenőrzését, a munka köziben történt eltávozások engedélyezését. büntesse az italozást. Megfogadták a kommunisták tanácsait és érezhetően javult a fegyelem. Sokat segít munkánkban a szocialista brigádmozgalom. Évente egy alkalommal értékeljük kájukat. Rendszeresen beszámoltatjuk a kommunistákat a pártmegbízatások teljesítéséről — tájékoztat Mucsi István. A megyei AGROKER Vállalat pártalapszervezetének munkáját a kecskeméti városi párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban értékelte. Megállapította, hogy az utóbbi időben a vezetés sokat javult, igyekeztek a régi hibákat megszüntetni és mind jobban kiaknázzák az önállóság adta lehetőségeket. Kereskedő Sándor LEVELEKBŐL RÖVIDEN Akit nemlétező buszról tájékoztattak... Kiskunhalason, az Erdei Ferenc tér 6. szám alatt lakik Kovács Jenöné, aki elhatározta, hogy az egyik vasárnapot a kecskeméíi baráti körében tölti a családdal együtt. Telefonon érdeklődött a Volán helyi állomásán induló buszról, s megtudta, az említett napon több járat is közlekedik a megyeszékhelyre, például az egyik reggel 7 óra 40 perckor gördül ki a megállójából. Vendéglátóinkat jó előre értesítettük érkezésünkről — írja olvasónk —, mi pedig idejében, jóval fél nyolc előtt kimentünk a buszállomásra. Ahol azonban kiderült, ilyen járat nincs. Roppant kellemetlenül éreztük magunkat, nemkülönben a kecskeméti barátok, akik hiába vártak bennünket a Volán ottani pályaudvarán, Nem szeretném, ha az ilyen eset másokkal is megismétlődne, ezért javaslom a halasi volánosoknak, hogy a jövőben telefonon is pontosan tájékoztassanak, s ne vezessék félre az utazni szándékozókat! Légpuskával lövöldöznek Nemrégen írtuk meg, hogy a légpuska birtoklása és használata szabályokhoz kötött. Az utóbbi időben azonban számos olyan bejelentést kaptunk, melyből arra következtetünk, nincs minden rendjén az ezzel kapcsolatos előírások betartása körül. Ezúttal egy bajai levélből közlünk részleteket ; Városunkban több helyütt — így a Budai Nagy Antal utcában is — lehet találkozni légpuskával lövöldözőkkel. Van udvar, ahol szinte versenyszerűen lőnek célba, s a golyók csak úgy röpködnek a szomszédok lakásbejárata közelében is. Szerintem, senkinek sincs joga, -hogy kedvtelésből rettegésben tartson másokat. . . — állapítja meg az édesanya, akinek egyik gyermekére légpuskával lőttek rá véletlenül a közelmúltban. jábol 2 millió forintot ad a kö- is. A STATISZTIKA TÜKRÉBEN Külterületről a belterületre n. A tanyás térség településszerkezete, a nagyfalvas közigazgatási beosztástól eltekintve. ma már az aprófalvak bizonyos jegyeit is magán viseli'. A népesség összetétele A népesség demográfiai összetételének változása is tükrözi a külterületről belterületre .történt népességáramlás sajátosságait. A területi átrendeződés eredményeként a külterületen ..elöregedés”, a 'belterületen ..fiatalo- dás” következett be. Az elöregedési index jól szemlélteti a bélés külterületi kormegoszlás erőteljes széthúzádását. Száz 15 éven aluli gyermekre 1970-ben a külterületen még hetvennégy (10 éven felüli lakos jutott, a belterületen pedig 89. Tíz évvel később a külterületen már 106 idős ember jutott 100 gyermekre, a belterületen pedig 78. Annak ellenére, hogy a külterületi lakott helyeken ..elöregedés" volt észlelhető 1970 és 1980 között, a több évtizede kötelező általános iskolai oktatás eredményeként jelentősen javult az alapfokú iskolázottsági szint. A külterületiek 44 százaléka már elvégezte legalább az általános iskola. 8 osztályát, .míg tíz évvel korábban még 30 százalékuk sem. A népesség gazdasági aktivitásában bekövetkezett változásokat nemcsak a területi átrendeződés határozta meg, hanem az elmúlt évtizedben olyan — a lakosság egészét érintő — kormányintézkedések hatásai érvényesültek, amelyek éppen a lakosság strukturális eltérései miatt a vizsgált területtípusokban különbözőképpen jelentkeztek. Ilyenek voltak: — a nyugdíjkorhatár egységesítése, amely különösen éreztette hatását — növelve az inaktív keresők számát — a külterületi népesség körében, ahol még ma is jelentősebb az agrárnépesség aranya, mint a belterületi lakosok között; az aktiv keresők aránya azonban a tanyás térség.azon részein, ahol több a szakszövetkezeti tag és egyéni kisgazdaság (nem vonatkozik a nyugdíjjogosultság kiterjesztése) még most is magasabb, mint a térség más külterületi részein, mivel itt az idős korúak is aktív keresőként tevékenykednek; — a gyermekgondozási segély . igénybevétele szintén bővítette az inaktív keresők táborát. Ennek folytán hiába fokozódott a nők munkába állása és csökkent az eltartottaké, ez nem jelentkezett az aktív keresők számának és arányának növekedésében egyetlen vizsgált területi kategóriában sem. Foglalkozás szerint 1980. január 1-én ,a megye külterületén mintegy 48 ezer aktív kereső volt — 43 százalékkal ke- • vesebb, mint tíz évvel korábban —, ugyanakkor a belterületen 10 százalékkal nőtt ezek száma. A külterületi népességszám 1970 és 1980 közötti csökkenésének 59 százalékát az aktív keresők képezték, 53 százalékát pedig az eltartottak. Ezt mintegy 12 százalékkal ellensúlyozta az inaktív keresők számának növekedése. A Bács-Kiskun megyében élő aktív keresők főbb .népgazdasági ágak szerinti megoszlásának változása az elmúlt évtizedben továbbra is az iparban—építőiparban foglalkoztatottak számának kisebb mértékű (4 százalékos) növekedését, a mezőgazdaságiak több mint 30 százalékos csökkenését eredményezte. A tervezettnek megfelelően 38 százalékkal bővült az egyéb népgazdasági ágakban foglalkoztatottak száma. Feltételezhető, hogy a más népgazdasági ágakban foglalkoztatott külterületen lakók közül (számuk 1980. január 1-én 18 584 fő volt) sokan saját, vagy más település belterületére ingáznak munkavégzés céljából. A külterületi lakosság másik strukturális jellemzője, hogy a fizikai foglalkozásúak aránya 1980. január 1-én 93 százalék volt, a belterületi lakosok körében csak 73 százalék. A megyében élő mintegy 63 ezer nem fizikai (szellemi) aktív keresőnek 95 százaléka belterületen lakik, ezen belül az összesnek 59 százaléka a városok belterületén. Sajátosságok mutatkoznak a vizsgált területi kategóriákban az aktív keresek osztály- és réteg- tagozódását tekintve. A külterületen, főként a tanyás térségben jellemző a szövetkezeti parasztok magasabb részaránya, a belterületen pedig az értelmiségi és az egyéb szellemi aktív keresők aránya. Igen kis különbség mutatkozott ugyanakkor 1980-ban a munkások részarányát tekintve. A nem tanyás térségben a kül- és a belterületen szinte megegyezik. a tanyás körzetben pedig alig kisebb a külterületen a munkások aránya, mint a belterületen. A külterületi lakott helyeken 1980-ban már a munkások aránya Aiindkét térségben meghaladta a szövetkezeti parasztokét. Településhálózati sajátosságok A külterületiesség szempontjából jellemzően elkülönülő térségeken belül is differenciáltság mutatkozik a megye településhálózatában a külterületi népesség számának alakulása, népsűrűsége, elhelyezkedése stb. tekintetében. Vizsgálatot végeztünk a megye településeit és külterületi népességét különféle ismérvek nagyságkategóriái alapján csoportosítva. Ilyen módon képet alkothattunk a külterületi népesség településhálózaton belüli elhelyezkedésének sajátosságairól. Az ebből levont főbb következtetések : — A,külterületi népességszám jelentős csökkenése nem járt együtt mindenütt az összes népesség számottevő csökkenésével, illetve azt más tényezők okozták. A megye 112 településéből 39- ben 10 százaléknál jobban csökkent tíz év alatt a népességszám, de ebből csak 14 olyan község van, ahol a külterületi lakosok száma 50 százaléknál jobban visz- szaesett. Ez utóbbiak közül mindössze 3 tartozott a tanyás térségbe. A külterületi népességszám változása imindössx.e 3 százalékban határozta meg a települések összes lakossága számának alakulását. — Bács-Kiskun megyében 1970- től 1980-ig 29 százalékról 18 százalékra csökkent a külterületi népesség aránya. Ez idő alatt szűkült a szóródás terjedelme, mert 1970-ben még 95 százalékos külterületi népességarény is előfordult a települések között, 1980- ban pedig már 82 százalék volt a legmagasabb. Ezen belül viszont 1980-ban differenciáltabbak voltak a települések, fokozódott a megyei átlagtól való átlagos eltérés. Dr. Sántha Józsefné VISSZHANG Aggódnak a szülők... ... mégpedig amiatt, mert a kecskeméti Széchenyi város egyes részein — például az Akadémia körút és a Stádium utca környékén — nap mint nap fülsiketítő zaj közepette robognak a kismotorok, amelyek igénybe veszik nemcsak az úttestet, de a járdát, sőt a parkosított területet is, ahol a kisgyermekek játszanak. Olykor csak az utolsó pillanatban sikerül félreugorniuk a pöttömke emberkéknek — írják olvasóink — a nagy sebességgel közlekedő motorok elől, melyek nyergén ülők szinte élvezik a maguk okozta veszélyhelyzetet. Ennek következményeivel egyáltalán nem számolnak, s azzal sem, hogy az iszonyatos berregés miatt az idősek, a betegek, a kisbabák nem tudnak pihenni a környéken. Hasonló észrevételek érkeztek hozzánk más városrészből, sőt más helységből, így Kiskőrösről, Kalocsáról, Bácsalmásról és Ti- szakécskéről. A panaszosok egyébként a július 20-án megjelent „Kismotorinvázió” című glosszánk nyomán közölték tapasztalataikat. Ezek ismeretében csak megismételhetjük bíráló írásunk kérdéseit: Nem lehetne tenni valamit a kismotorok zajszintjének csökkentése, a szabályokat megszegők rendszabályozása érdekében ? Nem kellene-e gondolkodni a nagyobb sebességre is képes úgynevezett kismotorok (Simson stb.) rendszámtáblával való ellátásáról? Még annyit: a Petőfi rádió július 28-i Ötödik sebesség cimű műsorában is foglalkozott a kismotorokkal, melyeket egyesek „házi felújítás” révén tesznek alkalmassá 60—70 kilométeres sebességre. S ez megannyi bajnak lehet a kútforrása — summázták a sajnálatos esetet a szakemberek. Egy sebész főorvos pedig elmondotta: e járművek nagyon sok balesetet okoznak. S ilyenkor rendszerint a motoros húzza a rövidebbet, hiszen még bukósisak viselésére sem kötelezett ... Ez év áprilisában írtuk meg c hasábokon, hogy a tavaszi szünetben több kecskeméti általános iskolás jobb híján az. egyik tízemeletes lakóház tetőzetén ugrált, futkározott. Hivatkoztunk saját tapasztalatunkra is. miszerint városszerte lehet találkozni céltalanul lődörgő gyerekekkel. E tények alapján hívtuk fel a pedagógusok, a népművelők, valamint az ifjúsággal és a sporttal foglalkozó szervek figyelmét, hogy fordítsanak fokozottabb gondot az iskolások szabad idejének hasznosabb eltöltésére. Június elején szintén e tárgykörben ragadtunk tollat, mégpedig azért, hogy olvasóink elképzeléseit—javaslatait tolmácsoljuk. Például közreadtuk, hol lehetne legalább ideiglenes jelleggel kialakítani játszásra, mozgásra alkalmas területet. Nos, sem az első, sem a második írásunk nem váltott ki nagyobb érdeklődést az illetékesek körében. Erre abból következtetünk. hogy még egy nyúlfarknyi válaszra sem méltattak bennünket. A vakáció pedig jött. És a gyerekek mentek. Egy részük a különféle táborokba került, másók vidéki rokonokhoz. a többiek — nem tudni, hány száz, vagy ezer gyerek tartozik ebbe a kategóriába — pedig reggelenként elindultak lakásaikról, hogy aztán valahol, valamilyen szándékból csoportokba verődve töltsék el idejüket. Mint olvasóinktól értesültünk, a hunyadivárosi új lakótelepen levő gyerekek helyzete sem változott, ugyanis a javasolt helyeken, vagy másutt egyetlen négyzetméternyi játszóterepet sem alakítottak ki számukra. A Szimferopol téri és környékbeli társaik is a járdákon, az úttesteken, esetleg a parkosított területen találhatnak mozgásra megfelelő térséget. Nagy Tiborné a Nyíri útiak nevében tudatta velünk, arrafelé is csak a park az egyetlen, ahol játszhatnak az. iskoláskorúak. Károly Imréné pedig a Rendőrfaluból adott hírt igen elgondolkodtató tényekről: A kis emberkék csoportosan ténferegnek az utcákon, s ukik^ kel találkoznak, azokat kigúnyoíják, vagy trágár szavakkal illetik. Napi programjuk különben „változatos”: előfordul, hogy a közeli temetőben összeszedik a gyertyákat és azokat másutt égetik el. de az sem ritkaság, hogy megfogott fecskét és egyéb madarat kínoznak. Mostanában pedig tüzet gyújtottak. hol egy élő-fa tövében, hol a kerti pad melleit, vagy a tönkrement játszótéri hinta alatt... — írja többi között olvasónk. aki mások nevében is kéri segítségünket. Dehát mii csinálhatunk mi az efféle képtelen dolgok láttán. hallatán? Legfeljebb, hogy közreadjuk azokat. S újból leszögezzük véleményünket: a sportot, a kirándulást és megannyi játékos programot feltételező szervezett foglalkoztatást nem nélkülözheti egy olyan város, ahol — mint Kecskeméten — tízezernél jóval több a 7—14 évesek száma. Merjük remélni, hogy az érdekükben a jövő esztendőben sokkal többet tesznek majd az arra hivatottak! KÉRDEZZEN — FELELÜNK Lehet-e különböző ára ugyanazon terméknek? Először ''-'a-' kiskőrösi 1 "Suba György panaszolta: Skoda autóhoz való izzókészletet vett a helyi áruházban, 122 forint 40 fillérért, majd nem sokka] később döbbent rá, hogy rosszul járt. hiszen az ilyen terméket másutt — például a bajai boltokban — 71 forintért kaphatta volna meg. Hasonló tapasztalatát tette szóvá a Kecskeméten lakó Gyuris Ferencné, aki az Alföld Áruházban 2160 forint ellenében jutott hozzá ama típusú grillsütőhöz, melyet Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason csupán 1600-ért kínálták az üzletek. Mások az egyforma alapanyagú, fazonú, méretű ruházati cikkeknél fedeztek fel lényeges áreltérést. Olvasóink feltették a kérdést: lehet-e különböző ára ugyanazon terméknek? Feltehetően nemcsak a szakmai berkekben ismeretes, hogy a kereskedelem eredményességének eg.vij; fontos tényezője, ha az áru minél gyorsabban talál gazdára, s a helyére új kerül. Ez az úgynevezett forgási sebesség azonban nrew-mindig a kívánt ütemű, s«tn néha előfordul, hogy a polcokon, a raktárakban a megengedettnél is hosszabb ideje várja a sorsát a különféle termék, amely ha a szabadáras kategóriába tartozik — mint a műszaki és ruházati cikkek jelentős része —, jogalapot ad a belső intézkedésre. Ez annyit jelent, hogy a vállalat ve. zetői saját hatáskörükben csökkenthetik az árakat — például a készlet, s a várható kereslet alapján kalkulálva —, melyek boltonként is eltérhetnek. Mindez végső soron a fogyasztók érdekeit szolgálja. A kifogásolt esetekben is az. em. lítetlekre került sor. Persze, bősz. szántó, ha valaki utólag jön rá, hóg.y a kérdéses cikket másutt olcsóbban megvehette volna. Az effélét elkerülheti a jövőben, amennyiben megfogadja a kereskedők tanácsát: a vásárlás előtt célszerű körbejárni a környező boltokat. Mi pedig hozzátesszük. hogy az. árleszállításokat is illik hatásosabban propagálni ! Mit kell tudni a tsz-tagsági viszony első évéről? Az apostagi Kőhegyi László 1967 június eleje óta termelőszövetkezeti tag. A belépés évében 1650 munkaórát teljesített, s azóta is pontosan tesz eleget feladatának. Tavaly nyár óta azonban bizonytalanságban él, mert ellentmondó válaszokat kapott a 15 éves törzsgárda-tagsá- ga megállapításával kapcsolatosan. A közös gazdaság jogtanácsosa ugyanis már a belépés esztendejétől. míg a társadalom- biztosítási ügyintéző csak a munkában töltött teljes évtől javasolja az idő beszámítását. Melyiküknek van igaza? kérdi tőlünk olvasónk. Némileg hasonló panasszal fordult szerkesztőségünkhöz a kalocsai járásban lakó L,. R. is. Ő két éve lépett be — szintén nyáron — az egyik tsz-be. ahol jelenleg gépcsoportvezetőként foglalkoztatják. Bár a legelső esztendőben is ledolgozott több mint 1200 órát, mégsem tartották jogosultnak a szabadságra. Szeretné tudni: munkaadójának álláspontja megfelcl-e a rendelkezéseknek? Mint köztudott, az országgyűlés, majd a kormány 1967-ben hozott törvényt, illetve rendeletet a termelőszövetkezeti tagok kötelező munkaidejével kapcsolatosan, s e szabályok bizonyos módosításokkal, kiegészítésekkel ma is hatályban vannak. Az előírások sorában a legfontosabbak egyike: a nő tagnak évente minimum 1000, a férfi tagnak pedig 1500 munkaórát kell teljesítenie ahhoz, hogy igényelhessen különféle járandóságot. Ami az apostagi. olvasó' illeti, a belépési évében olyan szép munkaeredményt ért ei. . amely alapján 1967-et a törzsgárdatag. ság első éveként kell beszámítani, vagyis a szövetkezel 15 éve., törzsgárdaköréhez mar tavaly nyáron jogosan tartozható1 v. I na. ..Felavatására" most mát ■3** utólag kerülhet sor. (Itt jegyezzük meg, hogy a társadalombiztosítással foglalkozó jogszabályok ismeretében nem lehet megítélni a törzsgárdatagsággal összefiu gő teendőket). L. R.-nek pedig azt válaszoljuk: ha a belépésének esztendejében 1200 munkaóránál is többet töltött a közösben, nem maradt adós a fél évre jutó átlagos munkamennyiséggel, ezért megilleti a fizetett szabadság arányos része. S minthogy ez esetben 3 év az elévülési idő, ön még joggal igényt tarthat a ki nem vett szabadságára. Elmondjuk még: az a tsz.tag, aki rendszeresen eleget tesz a követelmények szerinti, tehát az évi 2180 órás munkakötelezettségének, ugyanolyan mértékű szabadságra — az évi 15 nap alap- és a 'három- évenként 1 nappal szaporodó pót- szabadságra — jogosult, mint a munkaviszonyban levő dolgozó. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.
