Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-11 / 187. szám

1982. augusztus 11 • PETŐFI NÉPE • 3 ÉLET A DUNA MENTÉN T akarékosan Hajósok a túlsó partról és az apostagiak Hozihat-e jót egy partraszállás? Békés időben, békés országban — igen. A Duna mentén, Ápostagon legalábbis jó szándékú „hódítók" kötöttek ki 9 éve: a Dunaújváros és a Bács-Kis.kun megyei telepü­lés között közlekedő vízibusz Fel- szabadulás motoros brigádjának tagjai. A páy órás várakozást a visszaindulásig nem akarták tét­lenül tölteni. Megegyeztek, hogy társadalmi munkában annak a közösségnek segítenek, amely ha­jójukhoz a legközelebb esik. A soros matrózok A felfedező út nem tartott so­káig. A leghamarabb rátaláltak az óvodára. S azóta a huszonhat fős brigádból, aszerint, hogy mi­kor. kik kormányozzák át a hajót Dunaújvárosból, hárman-négyen itt tesznek-vesznek a gyerekek körül. A múlt héten Lázár Péter és Haar Ferenc hajóvezetök vol­tak a sorosak, segítő matrózaik­kal. Kíváncsiak voltunk, mire futja idejükből ezeknek u derék embe­reknek, amíg a vlisSzaindulást jel­zó hajókürt délben bele nem har­sán a levegőbe. Sajnáljuk, hogy személyesen nem találkozhattunk velük. Mire ugyanis a gídres-gödrös ártéri úton. sárral, vízzel nem törődve, gépkocsivezetőnk utánuk eredt, a hajóállomásra, Lázár Péterék is­mét a Dunán voltak. Az óvodában viszont Párniczky Zsomborné vezető óvónő mindent megmutat, ami a hajós patrónusok keze munkája. — Ezt a medencét itt, az ud­varon. ők készítették a gyere­keinknek — mutatja Párniczky- né —. s azt az uutóvázat is, a sza­badban. ők állították fel, ‘hogy azon az óvodások játékosan gya­korolhassanak. A Felszabadulás évente ezer óra társadalmi mun­kát teljesít nálunk. Tavaly példá­ul 22 méteres árkot,ástak egy ve­zetéknek. Berakják a szenet, fes­tenek, s a gépészek mindenféle villanyszerelést elvégeznek. Ma az utcai járdát törték fel előt­tünk, hogy helyette jobbat épít­senek. Miinden férfimunkát elvál­lalnak, és becsülettel teljesítenek. „Rábeszélt bennünket! Mit tehettünk volna?...” A hajós-ikapcsolaton túl létez­nek (hatnak) más erők is Apos- tagon. Például a tanácstagságé, amely figyel arra, hogy hol mivel kell javítani a lakosok életkörül­ményein. A Duna utcában — nem messze az óvodától — Seres Antal jön velünk szembe. Kezében két vö­dör, sertéseinek etetésére indúl. A járda, amelyen halad, még egé­szen új. A faltól kissé kifelé lejt', hogy ha esik, a víz az útra foly­jon. — Mikori ez a járda? — kér­dem tőle. — Még csak háromhetes — fe­leli. — Az utcánkban tizenheten készítettük. Csorba Tibor szom­szédunk szervezte a munkát. A tanács adott hozzá anyagot. Dol­goztam kőművesek mellett, lát­tam, hogyan betonoznak. így én is ..beszálltam". — Azt el ne felejtsd — lép kö­zelebb a felesége —, hogy az óvo­dások, az iskolások és akik Apos- tagra látogatnak; a vendégek, itt szoktak lejárni a Dunához. Rájuk is gondoltunk. Nemcsak magunk­ra. — Kié volt az ötlet? Seres Antal, tanácstag feleségé­re pillantva. így válaszol: — Rábeszélt bennünket! Mit tehéttünk volna mást?... A társadalmi munka milliói Családias egyetértésben, jó hangulatban dolgoznak az após- tagiak községükért. Volt úgy, hogy a településen egyszerre három helyen végeztek társadalmi munkát. Az eredmény? Az általános iskolában, nagy­részt a kisiparosok segítségével, majdnem teljesen társadalmi munkával elkészítették a közpon­ti fűtést. A kazánház mellé szén­tárolót is építettek. A Vasút ut­cai belvízcsatorna — most — há­r JOGI TANÁCSOK Az eltartási szerződésről Az eltartási és életjáradéki szer­ződések fontos társadalompoliti­kai célt valósítanak meg. A tar­tásra, illetőleg járadék fizetésére yállalkozók otthonra találnak, az ezt elfogadó idős emberek pedig gondozóra, illetve havi pénzösz- szegre (járadékra) tarthatnak igényt. A mozgékony, magukat még el­látni tudó öregek számára ked­vezőbb az életjáradéki szerződés megkötése. Ebben az egyik fél­nek meghatározott pénzösszeget vagy terméket kell időszakonként nyújtania. Jó tudni, hogy életjá­radéki szerződést csupán saját tulajdonban levő, ingatlanra (la­kásra, házra) lehet kötni. Aki. nek bérlakása van, csak eltartá­si szerződést köthét. Ez pedig fel­tételezi a két szerződő fél együtt­lakását. (A magántulajdonban le­vő bérlakásokra eltartási szerző­dést csak a tulajdonos hozzájá­rulásával lehet kötni). A tartási szerződésben az el­tartó azt vállalja, hogy a másik felet saját háztartásában meg­felelően eltartja, ellenszolgálta­tásként pedig az eltartott lakás­bérletének folytatására szerez­het jogot. A megfelelő tartás el­sősorban élelmezést. gondozást. ápolást, gyógyíttatást, és a maj­dani eltemettetést jelenti. Fontos, hogy az eltartási szerződés pon­tosan tartalmazza mindkét fél jogait és kötelességeit, mert szer­ződésszegésre csak ennek alapján lehet hivatkozni. Célszerű a szer­ződésbe belefoglalni azt is, hogy más személyt a lakásba sem az eltartott, sem az eltartó nem fo­gadhat be. Ha mégis engedményt kívánnak tenni e téren egymás­nak, ezeket is pontosan írásba kell foglalniuk. A szerződés megkötésekor ál­talában mindkét felet a legjobb szándék vezeti. Az idős ember örül annak, hogy megszűnik ma- gárahagyatottsága, a fiatalok pe­dig fűt-fát ígérnek a jövőbeni nyugodt otthon reményében. Csak­hogy együttélni különböző gene­rációknak nem könnyű, még a vérségen alapuló családban sem. Kiderül, hogy a sokáig magányos, idős ember szokásai elviselhe­tetlenek a fiatalok számára, de ők is feszültségforrás lesznek a befogadónak, aki később mégsem örül a körülötte folyó pezsgőbb életnek, esetleg gyereksírásnak. A bérleti jog folytatásához ra­gaszkodók ritkábban, a kiszolgál­tatott vagy magukat kiszolgálta­ramszor hosszabb, mint ahogy eredetileg tervezték. A 400-ból hogyan lett 1200 méteres csator­na? Ügy, hogy a sok társadalmi munkás kisiparoshoz számos hely­beli lakos is csatlaJvhzott a köz­műépítésben. A csatorna mentén és másutt tavasszal elültetett ezer fenyő- és platáncsemete pedig jó példa arra, mennyire hasznos, ha — mint Aposítagon történt — a környezetgondozásban fiatalok és idősebbek együtt segítkeznek. Mennyi minden kellett és kell ma is Apó stag lakóinaik! Az az ötmillió-kilencszázezer forint értékű társadalmi munka, amellyel a tavalyi megyei telepü­lésfejlesztési versenyben a két és fél ezernél kevesebb lakosú köz­ségek közül első helyen végeztek, jó alapul szolgál az idei tovább­lépéshez. Szeretnének 1982-ben is jó évet zárni. . A Duna utcán kívül, a Dózsa György és a Hunyadi utcai házak mentén kész a szilárd burkolat. A Bajcsy-Zsilinszky utcában öt­száz- méteren e napokban kezde­nek hozzá a járdaépítéshez. A piactér és környéke esős időben nem csatakos azóta, hogy Dér Sándor, Dér János, Gázon László és Bodacz József önkéntes tűzol­tók társadalmi munkában, kis­motor-fecskendővel megtisztítot­ták a csatornákat és az akná­kat. Készülődés a tanévre — Nyugodtan várjuk az őszt, jöhet akármekkora eső — mond­ják erre a helybeliek. A nyugalom azonban nem a tétlenséget, hanem az együttes munkán nyugvó biztonságot je­lenti A.postagon. Ennek a biztonságnak a része, hogy szeptemberben zavartalanul megkezdődhessék a tanítás az is­kolában. Nem kisebb a feladat, mint hogy a tornaterem és a szertár javításával addig elké­szüljenek. s hogy a kilenc tante­rem összes ajtaját és ablakát be­fessék. — Hogy halad a munka? — érdeklődöm az iskolánál festő Juhász Józseftől és Szegedi Lász­lótól, — Augusztus közepéig végzünk — válaszolja Juhász József az egyik ablakból —, azután festjük a dunaegytházi iskolát. 9 Balra: alka­lom a játékos autóvezetésre. • Párniczky Zsomborné: — A Felszabadulás ezer óra társadal­mi munkát teljesít nálunk. Azt kísérőnktől, Bolvári József tanácselnökitől tudom, hogy Apos- tag a településfejlesztésiben sokat köszönhet a kisiparosoknak. Ki­rály József ács, aki műhelyéből ellátja huszonhárom község ál­talános iskoláit szemléltető eszkö­zökkel, a társadalmi munkában nem válogatós. Ha kell, megjavít­ja a gyermekintézmények kazán­jait; üveget vág, és a zsaluzáshoz is ért. Hulladékpénz Ápostagon megszokott látvány, hogy egy-egy hétvégi társadalmi munkában ott a tanácselnök is. Így volt ez négy hete, amikor ti­zenegyen pénteken, szombaton és vasárnap 42 méter járdát húztak a tanácsházától a mozi sarkáig. Ig.y volt az év eleji fémgyűjtés­kor is, amikor Bolvári József nyoicadmagával a homokbányá­ban és a szeméttelepen csákány­nyal bányászott ki több vagonra való vasat. Három napig, mínusz 14 Celsius-fokos hidegben dol­goztak. Az eredmény: 600 mázsa fémhulladékot adtak át a solti MÉH-telepnek. Kétszázötven má­zsát pedig a tanácstagok közre­működésével értékesítettek. Pénz az a 90—100 ezer forint, amivel ily módon (is) javítják a község gazdálkodási mérlegét? Ápostagon azt tartják — igen! A lakosság cselekvőkészségét és hajós-kapcsolatukat ideszámítva, némi folyami hasonlattal Aposta- gon joggal beszélhetünk kedvező vitorlabarxtásról. Kohl Antal # Jobbra: az új járdán Seres Antal is könnyebben közlekedhet. (Méhesi Éva felvételei) tottnak vélt idős emberek gyak­rabban javasolják az eltartási szerződés felbontását. Ha akaratuk megegyezik, elég elmenniük a tanácsra, szerződésüket ott fel­bontják. Ha azonban csak egyi­kük szeretné a szerződést felbon­tani, az illetékes bírósághoz kell fordulniuk. Mi lehet a bírói dön­tés várható eredménye? A bíróságok mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy az eltartási szer­ződést kinek a hibájából nem le­het teljesíteni. Ha kiderül, hogy az eltartó gondozottját elhanya­golta. nem etette, nem ápolta, a szerződésben vállalt kötelezett­ségeit súlyosan megszegte — ne­tán bántalmazta is —, rossz hi- szemű jogcímnélküli lakóvá vá­lik a lakásban, aki az elhelyezésé­ről saját maga köteles gondos­kodni. Azaz, ki kell mennie a la-' kasból anélkül, hogy bármiféle lakáslehetőség biztosítását vár­hatná akár a tanácstól, akár az eltartottjától. És itt álljunk meg egy pillanatra! Az elmúlt évek bírói gyakorla­ta sok esetben hozott ilyen hatá­rozatot. vagyis sok együttélésre alkalmatlan személy rosszhisze­mű jogcímnélküli lakóvá nyilvá­nítását mondta ki. Ott volt az ítéleten a záradék is: elhelyezésé­ről maga köteles gondoskodni. Ám az idős. beteg emberek to­vábbra is kiszolgáltatottjai vol­tak az őket bántalmazó, gyötrő „gondozóknak". Mert ugye azt a jogukat a renitenskedők jól tud­ták, hogy utcára senkit nem lehet kiköltöztetni. Hol volt ereje ah. hoz egy esetleg már mozgáskép­telen öregnek, hogy albérletet, ágybérletet, vagy munkásszállást szerezzen, ahová lakóját ki tudja tenni ? Most lehetőség van a rosszhi- szeműek ismételt bírságolására mindaddig, amíg ki nem mennek a lakásból. És még egy fontos tudnivaló: a garázdákat az új jogszabály szerint elhelyezés nél­kül is — ha úgy tetszik az utcára — ki lehet tenni. Ha az eltartási szerződés az idős ember magatartása miatt hiúsult meg, a következőképpen dönthet a bíróság. A tartást élet­járadék fizetésére változtathatja át. De a lakó marad! Másik meg­oldás: a szerződést felbontja a bíróság, az addigi tartás ellenér­tékének megfizetésére a volt el­tartó igényt tarthat, sőt. mivel jóhiszemű jogcím nélküli lakóvá válik, elhelyezéséről is gondos­kodni kell. Bizony gyakran vár ez a feladat a volt eltartottra. Tehát, nem jól számít, ha pusz­ta szeszélyből — esetleg mert a szomszédasszony „jobb” eltartót ajánl — akar megszabadulni el­tartójától. Gyakran megesik, hogy magas pénzösszeget és másik la­kást kell „búcsúzóul” előterem­tenie. Dr. K. É. SOK SZÚ ESIK nálunk a taka­rékosságról, de úgy látszik még­sem elég. Néha ugyan fellángol­nak úgynevezett takarékossági kampányok, de állandó folyamat­ként, a gazdasági élet szerves ré­szeként a takarékosság még nincs mindig jelen, s olykor mintha szégyen is lenne ilyesmiről be­szélni. A külföldre irányuló terme­léssel, például a szerszámgép- gyártással kapcsolatban ugyan elhangzik, hogy mennyivel súlyo­sabbak a magyar gépek, s más termékeknél is lemaradunk a gyártmányok nehézkessége miatt, de ezt már ezelőtt tíz évvel is le­hetett- hallani, szinte hihetetlen, hogy azóta sincs lényeges válto­zás. Nemcsak anyagpocsékolást jelent, azt is. de rengeteg mun­kaórát azokban az üzemekben, ahol a közreműködő partnerek öntvényeiből kell méretre szabot­tat készíteni. Egy példa ez csak a sok közül, de hasonlót szinte minden iparágban lehet találni, mondják a szakemberek. A TAKARÉKOSSÁG a terme­lésben nagyon szerteágazó feladat. Mostanában főleg energiatakaré­kosságot jelent, ami természete­sen az elsők köziül való, de nem lehet elválasztani a népgazdasá­gi méretekben értendő okos. cél­szerű. racionális gazdálkodástól, a szemlélet megváltozásától. Hi­hetetlenül sok például a szállítás­ban az üresjárat, a terhelés nél­kül futó gépkocsi, s még ma is szemrebbenés nélkül fizetnek a vállalatok tekintélyes összegeket az időre ki nem rakott vagono­kért. pedig az így keletkezett va­gon-hiányt nem lehet pénzben megfizetni. Közismertek ' a beruházási -ké­sedelmekből származó károk, amelyekről — már mint az idő­beli csúszásról, költségnövekedés­ről — az átadásnál rendszerint tapintatosan hallgatni szokás. Pe­dig felmérhetetlen veszteség, amit évente okoznak az ország­nak az ilyen késedelmek. Nem ártana gyakrabban érvé­nyesíteni a takarékosságot az ál­lami. tanácsi, város- és község­gazdálkodási feladatok tervezésé­nél. végrehajtásánál sem. amikor az állampolgár is úgy érzi, pa­zarlás folyik körülötte. Megnyil­vánulhat ez sokszor a túlmérete­zett. költekező rendezvényben, kongresszusok és konferenciák, nemzetközi szimpozionok, ágaza­ti. szakmai tanácskozások gyako­riságában, de még a vállalati, szövetkezeti — ritkábban hivata­li — reprezentációban is. Ennél is több pénz folyik el a pazarló építkezéseknél, az utólag felesle- gesndk ítélt szanálásoknál, a még lakiható épületek lebontásánál, s az új lakónegyedekben — a zöld felületek helyett is mindenütt be­tonutakat, betonozott, aszfalto­zott játszótereket, térségeket ké­szítő oktalan tervezésben. MÉRHETETLENÜL sokat pa­zarol el az ország a közvilágítás rossz, egyenetlen fényviszonyai­nak meghagyásával, sőt „fejlesz­tésével’'. A környező országokban láthatjuk, sokkal radikálisabban — bár ,nem mindig követendő módon — nyúlnak hozzá e kér­déshez. (Este tíz után például egy­szerűen kikapcsolják a kirakati és utcai világítást, amit mi nehe­zen viselnénk el, de a pazarlás is nehezen elviselhető.) A fényárban úszó terek, kirakatok helyett ta­lán csökkentett fény is megfelel­ne. s a boltok biztonságát sem feltétlenül a teljes éjszakai kivi­lágítás segítheti elő. SAJÁT HÁZTARTÁSUNKBAN sem árt körülnézni, bár itt a legtöbb ember jobban takarékos­kodik. mint a munkahelyén, hi­szen kézzel foghatóan is érzékeli pénze fogyását. Nagy viták foly­nak mostanában a takarékos fű­tési módról, de bizony ennek a feltétele — villamossági és egyéb berendezések gyártása, használ­hatósága stb. — még alig van megteremtve. Divatos téma a ke­nyérrel való takarékossság — most forintkihatással is igyekez­nek erre rávenni bennünket —. de itt is még sok a tennivaló. A tartósabb kenyér, s a megmaradó ételhulladék hasznosítása lenne megoldás. A háztartási — még hasznosítható — szemét gyűjtése, elszállítása, felhasználása teljesen megoldatlan, pedig milliós érte­kek mennek veszendőbe. ÖSSZEFÜGGENEK tehát a dol­gok. az egyéni és a népgazdasági szintű takarékosság között. Csak egyet nem lehet tenni, úgy visel­kedni. mintha a pazarlás meg­szüntetése csak az államra — ta­nácsra, hivatalra •*— tartozna, vagy a másik oldalról nézve, mint­ha csupán az állampolgár nadrág- szíját kellene összébb húzni, s a költségvetési szervekét nem. Ta­lán ez utóbbiról is többet kellene beszélni, hogy nyilvánvaló legyen, nem kismérvű „lefaragás" megy végbe mindenütt, s a gond egyre inkább az arányos és igazságos tervezés, elosztás. Furcsa, de így van. a takarékos­ság elsősorban magatartás kérdése, s a nevelés valahol a szülői ház­ban és az óvodában kezdődik. Nagy szerepe van a példamuta­tásnak. A ..rongyrázó” emberek­nek bajosan lesz másmilyen cse­metéje, s a pazarló főnök hiába mondja a beosztottjának, hogy vi­gyázzon jobban a közvagyonra. Még általánosabban: a nemzet tudatába kellene beleivódnia ’ a szépen, okosan és-mérsékletésen élni — jelszavának. Amire az élet rá fog kénvszeríteni bennünket F. Tóth Pál TANYAI ISKOLÁBÓL, FIATALOKNAK Kulcsosház Nagybugacon A megyei párt- és a megyei KISZ-bizottság egyaránt szorgal­mazza a fiatal,ok szabad idős el­foglaltságának mind körülte­kintőbb megszervezését. Nagv lehetőséget láttak abban, hogy a Bács-Kiskunban üresen árválko­dó 78 tanyai iskolaépület egy ré­szét felújítsák, s szabadidő-köz­pontokat alakítsanak ki bennük. Ugyanakkor a tizenévesek tu­risztikai gondjain is enyhíthetnek az által, hogy diákcsoportoknak, ifjúsági szervezeteknek. egyéni turistáknak adnak helyet a kul- csosházakban. Egyhónapos tár­sadalmi munkával hozzák rend­be az első ilyen házat Nagybuga­con. Az egykori általános isko­lai épületben negyven fiatalt le­het majd elszállásolni. Kik segítettek a gyors munká­ban? A terveket a DUTÉP épí­tésvezetői, Nagy Sándor és Varga István készítették, s a felújítás­ból is kivette részét a cég. Az Észak-Bács megyei Vízmű Vál­lalat félegyházi üzemegysége, a MEZŐGÉP KISZ-esei, a kalocsai, ' a keceli, a kiskőrösi, a móricgáti és a kunszentmiklósi fiatalok szintén felajánlották munkájukat. Augusztus 14-én, szombaton 2 • Utolsó ecsetvonások. órakor adják át a kulcsosházut. Erre az alkalomra gazdag prog­ramot állított össze a Bács-Kis- kun megyei KISZ-bizottság: Nem­zeti Park-túrát, tűzoltóbemuta­tót terveznek, kerékpárosok és segédmotorosok találkoznak, va­lamint sport- és kulturális ren­dezvénnyel várják az első fecs­kéket.- v' ‘. ■* V mM # Ez az út vezet a szabadidő-központba. (Pásztor Zoltán felvételei) L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents