Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-04 / 181. szám
4 9 PETŐFI NÉPE & 1982. augusztus 4. „KISDOBOST” AVAT, S EXPORTRA TERMEL v A kitüntetett Kandó brigád Aki a kunszentmiklósi VÁV- gyáregységben benyit a szereidébe, a csarnok hátsó traktusában, a szens zámraktár közelében bukkanhat rá a Kandó Kálmán nevét viselő ifjúsági brigádra. A satupad mellett, a hidraulikus sín- hajlítónál és a félig kész villamos berendezések „utcáiban” szorgos- kodók egyikét-másikát még az óvodába kísérgette az édesanyja, amikor a közösség elnyerte első szocialista címét. 1969-et írtunk akkor, s a világhírű mérnök-feltaláló születésének századik évfordulóját ünnepeltük. Mindezt a brigádnaplóból tudhatja meg, aki éppen nem „készült” Kandó Kálmán életrajzából. Igaz, ez már nem az első naplója a brigádnak, mégis — természetesen — a névadót méltató sorokkal kezdődik a krónika. A közösség krónikája, az együtt töltött órák, napok, hónapok, évek krónikája. Aki erről elsőként szól, az az ifjúsági brigád egyik „öregje”. Diószegi Imre szerszámraktáras— Ötvenöt éves múltam — mondja —, pedig a brigádunk tagjainak többsége harmincévesnél fiatalabb. S még csak szerelő sem vagyok, mint a többiek... Diószegi Imre korábban a raktárosok brigádjában tevékenykedett. Azután megszűnt a közösség, és ő magára maradt. Ámde 20 esztendeje munkásőr, közösségi ember; szeretett volna ismét brigádtag lenni. — A vezetőim azt mondták, beszéljem meg a brigáddal, s ha fik beleegyeznek, hát legyen- Szerencsém volt: szívesen fogadták. Az elhangzottakhoz az odaérkező brigádvezető fűz kommentárt: — A szerszámraktárral talán nekünk a legszorosabb a kapcsolatunk — véli Tölli Kálmán —, s nemcsak azért, mert itt áll mellettünk. Hanem mi a legtöbbször exportra gyártunk: elengedhetetlen a kiváló minőség, számunkra törvény a határidő- Ehhez pedig jó szerszámok, kisgépek kellenek, mégpedig mindegyikből elegendő. Imre bácsi munkája itt kapcsolódik a miénkjhez: jó előre tudja, mit fogunk csinálni, intézkedik, megrendeli a szükséges szerszámokat. Ha Imre bácsi az idősebbek közé, Vörös Gábor a harmincegy • Ez a berendezés Egyiptomba utazik. Elöl Takács Zsigmond csoportvezető. esztendejével a „középmezőnybe” tartozik. A brigád megalakulása után nem sokkal kezdett a gyáregységiben dolgozni. Most mégis mindössze másfél éve brigádiag. — Tíz és fél év után -bolondot csináltam — vallja meg kissé szégyenkezve. — Elmentem, másutt próbáltam szerencsét. Fél év sem kellett hozzá, (hogy rájöjjek: rosszul választottam- Visszajöttem és ismét jói érzem magam. Tudod, ez nagyon összetartó közösség. — Igen, az újságíró tudja. Pontosabban érzi. Ahogyan körénk gyűlnek a satupad saihkához néhány percre a brigádtagök, s figyelnek, mesélnek, az sok mindent elárul- Itt vannak a legifjabbak, az 1980-ban, 81-ben, meg az idén „szabadultak” ds. Őket látva, Szabó László művezető szavai jutnak az eszeimbe. A szereidé vezetője, mielőtt utamira engedett, ezt mondta: — A Kandó brigádnál soha nincs létszámhiány- Egyike azoknak a közösségeknek, ahova kérik magukat a fiatal szakmunkások. Ördöngősen csinálják, ahogyan évről évre kinevelik az utánpótlásukat. Vass Ferenc termelési osztály- vezető viszont így fogalmaz: — Amit ők elértek, azt hosszá idő alatt érték el. Ez a brigád • Szerelés közben. Tölli Kálmán és Vörös Gábor. régóta magas színvonalán dolgozik a munka verseny-mozgalomban, s képes időről időre felülmúlni korábbi teljesítményeit. Tehát miről is van szó? Mit dolgozik, hogyan tevékenykedik ez a közösség? Aki a kérdésekre válaszol: Takács Zsigmond csoportvezető— Tavaly vietnami megrendelésre gyártottunk egy fonoda részére nagyfeszültségű tokozott berendezést. Azután nagy munka volt a kuvaiti is. Vagy a belföldi megrendelések közül a FeriiHegyi repülőtérre készülő berendezések. Az idén még nem is csináltunk mást, mint exportot- Ezúttal Egyiptomnak. S hogy mit értünk el? Tavaly ismét aranyérmesek lettünk, s megkaptuk a gyáregységi KISZ-bizottság vándorzászlóját. Ilyen előzmények után nyertük el a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádjai címet. Míg a csoportvezető ezeket mondja:, nagy nevetés támad a satupadnál. Tölli Kálmán, éppen azt meséli valakinek, hogy a hri- gád másik „öregjét”, az 54 esztendős Bognár Józsi bácsit tavaly, amikor ide került, „kisdobossá” avatták— Kapott egy kék nyakkendőt és egy Ígéretet. Ha jól viseli magát, jövőre KISZ-tag is válhat 'belőle. Sitkéi Béla TÚL A MEGYEHATÁRON A Tyúkfarm a fólia alatt A forráskúti Haladás Termelőszövetkezetben Sándor Tibor elnök a következőkről tájékoztat: — Tíz évvel ezelőtt olajat kerestek a határban, de nem találtak. Helyette 80 Celsius-fokos víz tört fel a föld mélyéből. Gondoltuk, ekkora kincset kár lenne veszni hagyni. Olyan megoldást kerestünk, ami gyorsan és sok pénzt hoz a szövetkezetnek. Először fóliás kertészetet létesítettünk. Akkor úgy gondoltuk, ez a legjobb befektetés, megtaláltuk számításunkat, csak hát a zöldségtermesztés nagyon munkaigényes. A mi környékünkön viszont egyre kevesebb a munkáskéz. Ezért később, amikor űjabb kutakat tártak fel az olajosok, nem gondolhattunk a primőrtermesztés növelésére. Törtük a fejünket, mit tegyünk? — Hogyan döntöttek? — Az olajosoktól megvettük a fúráshoz használt, de már kiselejtezett csöveket, összeállítottuk azokat, föléjük pedig fóliasátrakat húztunk. Télen bálázott szalmával raktuk körül ezeket, az állatokat így védtük a hideg ellen. A műanyag fedél alatt ugyanis baromfit neveltünk. A 7 ezer négyzetméter fólia alatt 1000 tonna húst termeltünk évente. — Milyen terveik vannak a továbbiakban? — A tapasztalatokat hasznosítva. az idén bővítjük a telepet, saját építőbrigádunk kivitelezésében augusztusban elkészül az új 17 ezer négyzetméter alapterületű fóliás baromfitelepünk is. Költsége a mai árakhoz viszonyítva minimális. Egy négyzetméter fé- l onely 4—500 forintba kerül. Ügyelünk arra, hogy amint egy- egy ol elkészül, azonnal betelepítjük napos baromfival. Még rövid ideig sem hagyjuk kihasználatlanul a termelő berendendezéseket. Ez is a költségek csökkentésének egyik módja. Tulajdonképpen gyakran apró dolgokon, az odafigyelésen múlik. hogy mennyiért termelünk. Nálunk 4 százalék körül alakul a csibeelhullás egy év alatt, sok helyen viszont a drága ólakban eléri a 10 százalékot is. Költség• Jól érzik magukat a fólia alatt a csirkék. csökkentő, vagy -növelő tényező közé sorolható, hogy mennyi takarmányt etetünk meg a baromfiakkal. Ezenkívül milyen meny- nyiségű olajat használunk fel a fűtéshez. Mi takarmányból 2,40 kg-ot számítunk egy kilogramm húsgyarapodásra. Fűtőolajból 4— 5 dekagrammot, ugyanis az olaj- kazánokkal is rá kell segíteni. Viszont, ha csak ezzel fűtenénk, ugyanennyi súlygyarapodáshoz tízszer ennyi folyékony energia 1 kellene. Ezért használjuk fel a termálvizet. — Ennek is vannak költségei, felsorolhatnánk néhányat? — Jelenleg öt termálkutat üzemeltetünk, és mindegyikért 1 millió forintot fizettünk az olajiparnak. Gyakran 2000—2500 méteres vezetéken jut el a víz rendeltetési helyére. Előfordul, hogy a környező fúrások miatti réteg- nyomás-cgökkenés következtében szivattyúkat kell beépíteni a csőrendszerbe. Az ásványi sók lerakódása következtében a vezetéket időnként cserélni kell. Tehát senki sem gondolja azt, hogy a fűtés nekünk ingyen van. Panaszra azért nincs okunk. A szövetkezet megtalálja számítását. Tavaly az összes árbevétel 15 százalékát adta a baromfiágazat. Az összes nyereség pedig 56 millió forint volt. — Miként alakultak a keresetek? — ,A jó munkát meg kell fizetni. Egy-egy gondozó 5—6000 forintot is hazavisz havonta. Ezért már érdemes hajtani, az asszonyok már egymást túlszárnyalva igyekeznek a lehető legjobb eredményt elérni. Tudják, ettől függ a keresetük. A termelőszövetkezetben 29—30 forintba kerül egy kilogramm baromfihús előállítása. Ha nem ezzel a módszerrel nevelnénk, 34— 35 forint lenne a költség —, hangoztatja végezetül a szövetkezet elnöke. Béna Zoltán SAJTOPOSTA CIKKÜNK NYOMÁN Közterületen gallyazni csak engedéllyel lehet A július 7-i Sajtóposta rovatunkban jelent meg „A fák ne legyenek gazdátlanok!” című cikk, melyben arról szóltunk, hogy a kecskeméti gallyazatlan fák gyakran megrongálják a villany- vezetéket, s emiatt megszűnik a környékbeli áramellátás. Mindezek . elkerülése érdekében tolmácsoltuk a DÉMÁSZ kérését: gazdáik rendszeresen gondozzák (nyessék) a fákat. Sorainkra kiegészítő tartalmú levél érkezett a kecskeméti Városi Tanács műszaki osztályvezetőjétől, Hegyes Ferenctől, aki többi között az alábbiakat írta: A városi parkfenntartás létszámgondokkal küszködik, ezért szívesen vesszük azok jelentkezését, akik az indokolt gallyazási munkában segítségünkre lennének. E tevékenység a közterületen azonban csak a tanács, vagy a kommunális üzem tudtával, beleegyezésével, illetve engedélyével végezhető. Önhatalmúlag sehol sem szabad nyesni a fákat. Tudni kell, hogy a város jó levegőjét vannak hivatva őrizni a dús lombú fák, melyek oxigéntermelése nélkülözhetetlen. A jövőben szükségessé válik, hogy a DÉMÁSZ és a kommunális üzem jobban összehangolja tevékenységét a fák nyesését, valamint a felmerülő költségek viselését illetően. Az áramszolgáltatónak egyébként lehetősége van légkábelt alkalmaznia, amelynél nem okozna áramellátási zavart a lombkorona. Szolgáltatás A kecskeméti Mancz Tibor 1980 augusztusában szereltette fel Bem utcai otthonában a Hévíz típusú vízmelegítőt, melyről így vélekedett a szakember: nem éppen a tökéletesség mintadarabja ... És mintha rá akart volna cáfolni az előítéletre a gázhálózathoz kapcsolt háromezer forintos készülék: legalább fél évig kifogástalanul működött. Azután ... Azután következtek a hibái soijában. Legelőször a tömítés kezdett kilazulni, majd az úgynevezett tömszelence mondott csütörtököt. A DÉG-ÁZ-nál nem vállalkoztak a javításra, a gázszivárgás megszüntetésére, mondván, hiányzik a szükséges alkatrészük. Telt-múlt az idő, s minthogy a család tagjai egyelőre nem tudtak leszokni a higiénia legelemibb követelményeiről, a mosakodásról és a mosásról, ezért óvatosan ugyan, de rendszeresen használták a bojlert, mely nem sejtette, hogy közeleg a végső órája. Ez tavaly tavasszal érkezett el, amikor egy óvatlan pillanatban belobbant a kiömlő gáz, s félelmetes robaj közepette égett el a belső szerkezet. Személyi sérülés szerencsére nem történt, mert a gáz főcsapját sikerült idejében elzárniuk a megrémült otthoniaknak. Az izgalmas esetről szélsebesen értesítették a gázszolgáltató ügyeletét, ahonnan kisiettek a helyszínre a szerelők, ám az égett rész megtekintésénél egyebet nem tettek, hivatkozva arra, változatlanul hiányoznak a Hévíz legfőbb alkatrészei. Ezt követően fűhöz-fához telefonált Mancz Tibor, személyesen kopogtatott be és levelet írt minden fellelhető illetékeshez, kérte a sürgős javíkálváriával? tást, vagy a cserét — a garanciajegyen foglaltaknak megfelelően. —, ám sehol sem talált konkrét segítőkre. Idén július közepéig próbálkozott eljutni valamilyen megoldáshoz, hiába. Ekkor fordult végső kétségbeesésében szerkesztőségünkhöz, ahol ezeket mondotta: — A Hévízt nélkülöző kínosan hosszú hónapok után pb-gázzal működő vízmelegítőt helyeztem el a fürdőszobában, persze ideiglenesen és természetesen plusz költségért. Egyébként már belefáradtam a reklamálásba, melynek csak az lehet a vége, hogy túlteszem magam a 'káromon. Igaz, szeretném kideríteni: voltaképpen mire való a garanciális kötelezettség? A jogos kérdésre adandó válasz bennünket is érdekelt, ezért azonnal telefonhoz nyúltunk, s tárcsáztuk a terméket előállító budapesti Fegyver- és Gázkészülékgyárat, ahol az értékesítési osztály egyik vezető munkatársa volt a beszélgetőpartner. A kagylót azonban olvasónknak adtuk át, aki tömören közölte panaszát, s utána csak hallgatnia kellett a csupa biztató választ. Eszerint semmi akadálya a rossz készülék azonnali helyrehozásának, vagy akár cseréjének, feltéve, ha az ezzel kapcsolatos hivatalos igénylést eljuttatja a FÉG-hez a kecskeméti szerviz. És a többi már ment, mint az a bizonyos karikacsapás. A szolgáltató intézkedett, a hiányzó alkatrészek is hamar megkerültek, a javítási-szerelési munka pedig tán egy órán át sem tartott. A Hévíz azóta is zökkenőmentesen adja a meleg vizet. Kár, hogy mindennek egy elgondolkodtató kálvária volt az ára! ■ ■ ■ KÉRDEZZEN — FELELÜNK!! ■ ■ Ráfizethet-e az utas a jegykezelő hibájából? Azon a csütörtöki reggelen vonattal ment Kecskemétre a nyár- lőrinci Golovics Györgyné. A kalauztól oda-visszaútra szóló jegyet vett, hét forintért. Hazafelé tartva egy másik MÁV-dolgozó kezelte e bilétát, s megállapította, hogy érvénytelen, hiszen a 4 forintot jelző rubrikája van bekarikázva, mely összeg csak az egyszeri utazás díjának felel meg. Olvasónknak ekkor új jegyet kellett volna váltania, no meg a 100 forint büntetést kifizetnie, amit megtagadott, így az eset jegyzőkönyvbe került. A továbbiakat ekképpen részletezi: „Igazságtalannak vélem a velem szembeni eljárást, hiszen bizonyíthatóan a jegykezelő tévedéséről van szó... Vagy ennek ellenére is ráfizethet az utas?” Az állomási pénztárosnak, s ha az indokolt, a vonaton szolgálatot teljesítő kalauznak is alapvető munkaköri kötelessége, hogy az igény szerinti menetjegyet bocsássa az utas rendelkezésére, aki helyesen cselekszik, 'ha nyomban ellenőrzi bilétáját kilométer- és áradatait, illetve a dátumát- Ha mindezekkel kapcsolatosan sérelme van, azt célszerű azonnal szóvá tennie, hogy az orvoslás se váljék késedelmessé. És itt óhatatlan a kérdés: elvárható-e az utastól, hogy MÁV- szakemberhez illő precizitással vizsgálja meg a kapott jegyét? Kézenfekvő a válasz: természetesen nem. Ami annyit jelent, a vasutas hibájáért nem vonható felelősségre az utazó. Tehát ön sem fizethet rá a retúrjegyének érvénytelensége miatt- Javasoljuk, hogy a történteket közölje szóban, vagy levélben a kecskeméti vasútállomás főnökével, akinek módjában áll megszüntetni a kifogásolt utámfizetési és bírságolási eljárást. Lehet-e vállalkozni egyéni gazdálkodásra? Szőke Zoltán lapunkhoz küldött levelében arról értesít: szűkebb környezetében sokan foglalkoznak a gondolattal, hogy a jövőben, mint mezőgazdasági árutermelők keresik meg kenyerüket. Ügy tervezik, tanyákra költöznek, ahol fóliás és szántóföldi növényeket termesztenek, valamint állatokat tenyésztenek. Nem tudják azonban, vállalkozhatnak-e ilyesmire, s hogy tevékenységük beszámít-e a nyugdíjalapot képező szolgálati időbe. A közérdekű ügyről beszéltünk a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának jogászával, ár■ Kiss Ferenccel, aki elmondotta, bárki vállalkozhat egyéni gazdálkodásra. Amenynyiben élethivatás-szerűen kíván foglalkozni mezőgazdasági termeléssel, vehet tanyát, s hozzájuthat nagyobb földterülethez is. Ez utóbbi vásárolható magánszemélytől, s bérelhető — persze a környékbeli lehetőségektől függően — a tanácsoktól, a szak- és termelőszövetkezetektől, valamint az állami gazdaságoktól. A termeléshez nélkülözhetetlen gépek jelentős része beszerezhető — ilyen célból hitelt [nyújthat a pénzintézet —, s számítani lehet arra is, hogy a nagyobb munkák elvégzésében segíti a gazdálkodót a térségben működő, jól gépesített mezőgazdasági nagyüzem- Fontos tudni: nem lehet gond a termék- értékesítéssel, hiszen arra szerződés köthető az áfésszel, a ZÖLDÉRT-tel, az állatokat pedig hasonló módon vásárolja fel az állatiforgalmi és húsipari vállalat. Amit e vállalkozóknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk, az a kockázat. Számos tényező — a rossz időjárás, a kevésbé sikeres növényvédelem, a piaci kínálat—kereslet kedvezőtlen alakulása stb. — befolyásolhatja a termelést, s a jövedelem alakulását, melynél a ráfordítást és az adókötelezettséget is be kell kalkulálni- És még valamit: e gazdálkodási forma egyelőre nem számítható be a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időibe, annak ellenére, hogy a hatóság által elismert — s a személyi igazolványba is bejegyezhető — foglalkozásnak minősüL Épülnek-e garázsok az új lakótelepen? A kecskeméti Czollner köz, valamint a Liszt Ferenc és a Tinódi utca által határolt területen van a hunyadivárosi új lakótelep, ahol az elmúlt években hatszáznál is több korszerű otthonba költöztek be a boldog tulajdonosok. Közöttük sokan egyre nyugtalanabbak mostanában, ugyanis mindinkább szűkül annak lehetősége, hogy a lakóházuk közelében helyezzék el a gépkocsijukat. Átmeneti megoldásként ezért veszik igénybe parkolási célra az úttest szélét, sőt a járda egy részét is. Mikor létesülnek errefelé garázsok? — kérdik az autósok. A városi tanácstól megtudtuk, hogy a hiányolt gépkocsitárolók kivitelezéséhez szükséges pénz egyelőre nem áll rendelkezésre, sőt a térségben sem található jelenleg szabad terület ilyen célra. Megoldás azonban kínálkozik, mégpedig akkor, ha az érdekeltek garázsépítő közösséget hoznak létre- Az így összegyűjtött pénz birtokában ugyanis vállalkozik arra a hatóság, hogy a Mátyás király körút mentén — annak külváros felőli részén — kisajátítja a szükséges telkeket, azokat a lehetőség szerint köz- műveslti, illetve előkészíti az építkezésre. Ha a jelentkezők száma meghaladja az ötvenet, s együtt a kiadásokat fedező összeg, a garázsok létesítésének alapfeltételeit mielőbb megteremti a tanács, melynek tervosztálya várja az ezzel kapcsolatos kezdeményezéseket. És amit még fontos tudni: a kivitelezésről e közösség tagjainak kell gondoskodniuk. Ki lehet tagja az orchidea-társaságnak? Ez év elején közöltük az egyik magazin-rovatunkban a fényképekkel is illusztrált beszámolót arról, hogy hazánkban már legalább háromszázra tehető az orchideagyűjtők száma, akik szervezetten hódolnak szép szenvedélyüknek. A trópusi őserdők egyre ritkuló eme növényeivel kapcsolatos cikkünk széles visszhangra talált, amit bizonyít, azóta is sokan érdeklődnek tőlünk a további részletekről. Soltvadkertről Vízi Ferenc, Jánoshalmáról N. R„ Kalocsáról Horváth Tímea, Kiskunhalasról Lovászi Miklós és mások kérdezik: Ki lehet tagja az orchidea-társaságnak? Hol kaphat szakmai felvilágosítást a gyűjtő? Van-e jelentős szakirodaima e növény múltjának, jelenének? ' Az illetékesektől úgy értesültünk, az orchideatársaságba csakis olyan személy vehető fel, aki rendszeresen foglalkozik e növény szaporításával, termesztésével, illetve gyűjtésével- Aki pedig kezdőként ismerkedik vele, részletekre is kiterjedő szakmai tájékoztatást kaphat a fővárosi állat- és növénykert botanikai osztályátóL És lehet része személyes tapasztalatokban, ha felkeresi a szombathelyi Kertész, valamint a budapesti Sasad Termelőszövetkezetet, ahol igen eredményes az orchidea nagyüzemi termesztése, gondozása. Ami pedig a hazai szakirodalmat illeti, az még kissé szegényes, bár a Szabad Föld 1980 őszén megjelent Száz oldalas kiadványában található egy — akár kisebb tanulmánynak is beillő — érdekes cikk az orchideákról- Ajánlhatjuk viszont a legnagyobb saját orchideagyűjteménnyel rendelkező nyugdíjas orvos, dr. Makara György: „Trópusi őserdők vd- rágcsodái otthonunkban” című — hamarosan megjelenő könyvét, melyet 'bizonyára hasznosan forgathatnak e növény kedvelői. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. J.
