Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-17 / 192. szám

4 • PETŐFI NÉPE m 1982. augusztus 17. ALKALMAZKODNAK A VÁLTOZÓ GAZDASÁGI KÖRÜLMÉNYEKHEZ Jó példák a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetből A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet az elmúlt öt esztendőben négy alkalommal kapta meg a kiváló címet. Az V. ötéves tervidőszak alatt elért összes eredményei alapján pedig a Minisztertanács Vörös Zászlaját. A statisztika sze­rint ebben a gazdaságban minden esztendőben csökken az átlagéletkor, vagyis fiatalodik az üzem. Jelenleg a dolgozó tagok és az alkalmazottak korátlaga alig haladja meg a 35 esztendőt. Érthető, hogy az ifjúság vonzódik a szövetkezet­hez, hiszen biztos, jó megélhetéshez jut a közösben és a szorgalmas embereket megbecsülik/ Hegedűs Lajos elnököt arról kérdezem, hogy miképp tudnak évről évre előbbre lépni a termelés jelenlegi fokán, amikor a gazdasági szabá­lyozók is egyre szigorúbbak. • Kétszáz asszonynak és lánynak ad állandó keresetet a két cipő­felsőrész-készítő üzem. Korszerűen — Termelőszövetkezetünk min­dig törekedett az adottságoknak legmegfelelőbb termelésszer­kezet kialakítására^ Legfontosabb növényeink a gabonafélék — a búza. az őszi árpa, a kukorica — a szántóterület 70 százalékát fog­lalják el. Gondot fordítunk mű­velésükre, igyekszünk a legkor- szei űbb'agrotechnikát alkalmaz­ni, terméseredményeink a talaj­adottságokhoz viszonyítva maga­sak. Búzából általában 5—6 tonna hektáronként az átlagtermés. Az elnök elmondja, hogy rend­szeres talajvizsgálatokat végez­tetnek annak érdekében, hogy megismerjék, melyik növénynek milyen a tápanyagigénye. — A legdinamikusabban az ál­lattenyésztés fejlődik. Az üzemi termelési érték több mint 40 szá- . zalékát adja. A húscsirkehizlalás- ból nyerjük az árbevétel nagy részét. Egy négyzetméter terület­ül re jutó termelés ebben az ága­zatban 207 kilogramm hús. A munkaóránkánti ágazati ered- ! mény 117 forint- Ez a két utóbbi mutató magasan meghaladja az 'mb' ‘tÉft «<•>#!&:*.-m? • A közös gazdaság segíti a kisüzemeket. Képünkön: Bot vá­ri János szövetkezeti tag házá­hoz megérkezett az alomszalma. (Méhesi Éva felvételei) országos átlagot — tájékoztat az elnök. Annyit még érdemes hozzáten­ni az előbbiekhez, hogy a pecse­nyecsirkék 95 százaléka az elmúlt esztendőben is I. osztályú volt. tehát jó exiporta-lapanyag. Mind­emellett nagy gondot fordítanak a takarmányfelhasználás csökkenté­sére. A báromfi-alomdara etetését három évvel ezelőtt kezdték meg, és számottevő eredményeket ér­tek el nemcsak a szárnyasoknál, hanem a hízómarháknál és a ser­téseknél is. Jó példa ez a mellék- termék hasznosítására, hiszen a tenyésztés során keletkező nagy mennyiségű alom nem megy ve­szendőbe. hanem értéket állíta­nak elő belőle. Élelmiszeripar A szövetkezet már régebben fel­ismerte a kiegészítő tevékenysé­gek hasznát, fontosságát. Maguk végzik a takarmánykeverést. Nem­csak a szövetkezet számára, ha­nem a szomszédos gazdaság ál­latállományát is ellátják. Takar­mányboltjukban a kistermelők szintén hozájuthatnak keveré­kekhez. Sőt a gábonaipar részére bérmunkát végeznek­Az elnök fontosnak tartja az élelmiszeripari feldolgozást. — Húsüzemünkben évente mintegy 2800 saját hizlalású ser­tést dolgozunk'fel, amivel jelen­tősen hozzájárulunk a község húsellátásához. Tésztaüzemeinkben 200 asszony és lány dolgozik. A kézi gyártású termékeink közked­veltek a piacokon. Jó együttmű­ködést alakítottunk ki a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalattal. Ugyancsak a nőknek teremtet­tünk állandó keresetet a két cipő­felsőrész-készítő üzemben. A Du­na és az Alföldi Cipőgyártól meg­felelő segítséget kapunk. Az építési beruházásaikat sa­ját brigádjaikkal végzik. Fő szem­pont, hogy az építmények felelje­nek meg a korszerű technika kö­vetelményeinek. olcsók, egysze­rűek és gyorsan kivitelezhetők legyenek. Megtakarítás — Gazdaságunkban az áremel­kedés miatt az energiafelhaszná­lás alaposan megdrágult. Ezért elhatároztuk, hogy minden terü­leten törekszünk az ésszerű taka­rékoskodásra. Ezért energetikust alkalmazunk- A mennyiségi csök­kentés érdekében az erőgépek ve­zetőit anyagilag érdekeltté tet­tük, gépeink az előírt normatívák alatt fogyasztanak üzemanyagot. Bevezettük a nedveskukorica-tá- rolást, amellyel szintén jelentős megtakarítást értünk el. Hegedűs Lajos mindezekhez hozzáteszi, hogy keresik az újat, törekednek a tartalékok feltárá­sára. Az idén például egy szal­ma és kukoricaszár elégetésére alkalmas kazánt szereltek be az egyik baromfitelep fűtésére. Ha sikerül a kezdeményezés, akkor továbbiakat vásárolnak és ezzel mintegy 8 millió forint értékű üzemanyagot takarítanak meg évente. Természetesen olcsóbbá válik a baromfitenyésztés is. A háztáji ágazat segítése is a fon­tos tennivalók közé tartozik. Üj kezdeményezésük a -kocakihelye­zési akció, amelyet tavaly kezd­tek. A tenyészanyag-utánpótlás mellett vállalták a malacfelvásár- lást. gondoskodnak szemes ta­karmányról és koncentrátumról, az igénylőknek kocánként 10 ezer forint hitelről. Az elnök vallja, hogy a terme­lési sikereihez hozzátartozik a jó munkahelyi közérzet is, a demok­ratikus légkör. Az, hogy a tagság érezze: erőfeszítéseinek meg­van a gyümölcse, és anyagilag is megbecsülik törekvéseiket. Gon­dot fordítanak a szociális és kul­turális igények kielégítésére- Az elmúlt évben elhatározták pél­dául, hogy a nyugdíjasok, járadé­kosok támogatásának összegét évente mintegy negyed millió fo­rinttal növelik. Örömmel értesültünk arról, hogy a termelőszövetkezet eddigi kiváló eredményei alapján ki­érdemelte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Ter­melési Nagydíját. Az ezzel kap­csolatos ünnepi küldöttközgyű­lést ma tartják a művelődési ház­ban. A kitüntetést Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára adja át. Kereskedő Sándor • A termelőszövetkezet dunatetétleni tésztaüzeme. MEGÚJULÁS ÉS INNOVÁCIÓ (I.) Kinek állífsunk szobro t? Divatos téma manapság az in­nováció. Dicsérik vagy bírálják, de beszélnek róla. Nálunk inkább kritizálják a hazai innovációs gyakorlatot, ebben a vitában azonban kevés az előrelendítő erő. Mert többnyire általában elége­detlenkednek az innovációs gya­korlattal ellenpéldaként 'szinte csak a Rubik-kockát hozzák fel. A Rubik-kocka azonban — ma­radjunk ennél a példánál — mint kizárólagos sikerpélda félreveze­tő, mert nem e századi jellegze­tesség. Korunk nem a zseniális és magányos feltalálók kora, ha­nem a tervszerű, szorgalmas és a kemény, intézményes (nagyipari) kutató-fejlesztő munkáé. A nagy­szabású és tartós sikerhez — és ez a lényeg — az egyéni intuíció és a vasfegyelmű gyári technoló­gia elválaszthatatlanul nélkülöz­hetetlen. Gyorsabban Évszázadokon át — némi túl­zással — az volt a gyakorlat, hogy valaki kiötlötte az új ter­méket, aztán ehhez kezdték ala­kítani" a nagy- (vagy kis-) ipari technológiát. Ez olykor 50—100 évig is eltartott. Ma a technoló­giák szülik az új és új gyárt­mányokat, legfeljebb egv-egy új termékfajta (a számítógép, az in­tegrált áramkör, vagy annak ide­jén a penicillin, születik egyszerre saját nagyipari technológiával. Félrevezető, ha mi Rubik Ernő­nek akarunk szobrot állítani, ami­kor a kor gazdasági hőse sokkal inkább a névtelen technológus. (Ez persze semmit sem von le Rubik Ernő és társai értékéből.) Nehogy bárki is úgy vélje, hogy a korszerű nemzetközi nagyipar csillagokat ostromló technikájá­val szemben leleményes és derék magyar iparosokkal és egy-két magányos mérnökkel messzire juthatunk! Többről van itt szó, mint az újítások elfogadása körüli huza­vona megszüntetéséről. Ezért — bár a teljesség igénye nélkül — talán nem haszontalan felmérni, növekszik-e az innovációs folya­mat hatékonysága a hazai gazda­ságban? Az innováció fejlesztést, újí­tást, változtatást, ésszerűsítést, valaminek (gyártmány, gyár, in­tézmény) megszüntetését vagy lét­rehozását jelenti, s lényegében bármiféle tevékenység megújítá­sát szolgálhatja. Ezt a tevékeny­séget, a fejlesztést mindig is gya­korolták a társadalmak történe­tében, korunkban csak annyi az új. hogy a változások tempója gyorsult fel. Az alumíniumgyár­tás például annak idején 40 év alatt vált meghatározóvá a világ iparában. A világ ipari élvona­lában a nagyüzemi gyártás kiala­kulásához a rádiógyártásban 26 évre, a számítógépeknél 21, az atomerőmű-iparban 14, a mű­szálaknál 9, az integráltáramkör- termelésben 5 évre volt szükség. Például a műszerek Az innováció fogalma elsősor­ban a műszaki fejlesztéshez, az ipari termeléshez kötődik. Vég­tére is, ha ennek jó a hatásfoka, — amit a termékek nemzetközi versenyképessége és a csereará­nyok alakulása tükröz —, akkor valószínűleg a társadalmi, illetve vállalati tevékenység egyéb terü­letein is megfelelő az innováció. Például a gazdasági és vállalati irányítási és intézményi rend­szerben, vagy a szakemberképzés­ben. Hazánkban a műszaki fejlődést az helyezte új alapokra, hogy az 50-es évek .végétől az ország adottságai és ipari hagyományai elsőbbséget kaptak a fejlesztési programokban. A viszonylag munkaigényes ágazatok — pél­dául a járműipar mellett a mű­szeripar és a híradástechnika — fejlesztése gyorsult fel. Az élre a korszerű termelési szerkezet ki­alakítása (a gép- és vegyipar sú­lyának növelése) került. Ezt szol­gálták a 60-as és 70-es években indított, és a jelenlegi központi fejlesztési programok is. Ezek több 'ágázat munkáját helyezték korszerűbb alapokra: a közúti járműgyártást, az alumínium­ipart; új ágazatokat teremtettek: a petrolkémiát, számítástechni­kát; illetve több más ágazat szá­mára alakították ki a kedvezőbb gyártási és innovációs feltétele­ket: például a petrolkémia a fó­lia- és a műszálgyártást; a szá­mítástechnika az átviteltechnika, valamint a műszer- és automa­tika gyártási ág fejlesztéséhez. Feldolgozva előnyösebb A petrolkémiai fejlesztési prog­ram például a korszerű műanyag­termelés alapját rakta le ha­zánkban. Ennek eredményeként a műanyagalapanyag- és a vegyi- száltermelés a 70-es évtizedben 20 százalékkal nőtt. Nem mind­egy, hogy az év'— megközelítően 350 ezer tonnás — műanyagter­melését hogyan hasznosítja a fel­dolgozóipar: félkésztermékként adjuk-e el (PVC-porként, fólia alakban, vagy vegyi szálként), vagy: magasabb íeldolgozottsági fokon. Sokszoros a hozamkülönbség, ha egy kiló feldolgozatlan mű­anyagot adunk el, vagy ha ugyan­ezt a Júlónyi műanyagot egy NC-vezérlésű szerszámgépbe be­építve értékesítjük. Hasonlóan je­lentős az exportbevételi különb­ség akkor, ha alumíniumfélter- méket exportálunk, vagy ha ugyanezt az alumíniumot egy ma­gas értékű műszaki gondolat meg­teremtésére felhasználva tudjuk eladni. A hazai ipar termelési szerke­zete a 80-as évek elejére meg­változott: az iparon belül a két legnagyobb termelési hányadot a gép- és a vegyipar adja. A to­vábbi korszerűsítést szolgálja a VI. ötéves terv két új központi fejlesztési programja: az elektro­nikai alkatrészgyártás, illetve a (jiövényvédőszer- és intermedier­gyártás fejlesztése. A magyar gazdaság ágazati szerkezete megfelel a fejlett ipari országok termelési struktúrájá­nak. Ez azonban nem mondható el az ipar termékszerkezetéről. A termékszerkezet (és a vállalati technológia) váltása viszont jó­részt már a mikroszintű (és vál­lalati döntésű) innovációs körbe tartozik: a mindennapos műszaki fejlesztés feladatai közé. (Következik: Távol a piactól.) G. F. FELKÉSZÜLT A GABONAIPAR... Százezer tonnányi tárolőhely épül az idén A gabonaipar a felvásárló és takarmányértékesítő tevékenysé­gén keresztül lényegében min­den mezőgazdasági nagyüzem­mel kapcsolatban áll. Emellett a takarmányok kiskereskedelmi forgalmazása révén a kisterme­lő gazdaságok sem tudnának ■ nélküle élni. A gabonaipar a betakarítástól függően évente átlag 6 millió tonna árut vásárol fel. Ennek döntő része — 90—95 százaléka — gabona (kalászos és kukorica). A gazdaságok termékértékesí­tési szerződésekkel kapcsolód­nak az iparághoz. E kapcsola­tok továbbfejlesztése, a bizton­ság fokozása érdekében az ipar bevezette a több éves szerződé­seket. 1981-ben az étkezési ke­nyérgabona átvételére kötött szerződések 56 százaléka, a ku­koricának pedig 47 százaléka volt több éves szerződés. Az együttműködésben további előrelépést jelentett az étkezési búza — 1.980-ban bevezetett — minőség szerinti átvétele. 1982- től a minőségi búzát ugyanis cél termeltetés keretében köz­vetlenül a gabonaipar termelte­ti, és minőségétől függően két­féle felárat fizet érte. További kedvezmény, hogy azoknak a mezőgazdasági nagy­üzemeknek, amelyek gabonater­mésüket az 1976—80. évek ter­mésének átlagát 10 százalékkal meghaladó mennyiséggel növe­lik, a többlettermés mennyisége után a gabonaipar 100 kilogram­monként 60 forint prémiumot fizet. Persze a kapcsolat túlnő az adásvételi szerződéseken. Pél­dául a termelés elhelyezése és megóvása a szűkös raktárkapa­citás miatt évről évre csak a mezőgazdasági üzemek és a ga­bonaipar gondosan szervezett, összehangolt munkájával, együtt­működésével oldható meg. A mezőgazdasági üzemek a felvá­sárolt gabona csaknem. 30 szá­zalékát bértárolás formájában maguk „vigyázzák”. A régi mag­tárak, színek persze nem ideális tárolóhelyek. A gazdaságoknak azonban nem volt pénzük táro­lóépítésre. Ezért az állami cél- csoportos beruházások kereté­ben, pályázatok alapján, a gabo­naipar és a mezőgazdasági nagy­üzemek társulásos formában modern gabonatárolókat ,"ép íté­llek. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium által meg­hirdetett pályázatos raktárépí­tésnek az a célja, hogy nemcsak a vállalatok, hanem a mezőgaz­dasági üzemek fejlesztési alap­jait is bevonják a tároló fej­lesztésébe. A megyei gabonafor­galmi és malomipari vállalatok, valamint a mezőgazdasági üze­mek között kialakult együttmű­ködések eredményeként mind a fejlesztésre, mind az üzemelte­tésre több megállapodás szüle­tett. A gabonaipar 1982. évi állami célcsoportos raktárépítési tervé­ben 361 millió forint értékben 89 000 tonnányi tárolótér építé­se és átadása szérepel. Az eddi­gi felmérések szerint ennél több, 106 600 tonnányi tárolótér épül. Jelenleg 8 megyében, 11 telep­helyen, összesen 51 500 tonnányi tárolókapacitás épül kooperá­cióban. A készültségi fokból ítélve a beruházások ez év vé­géig befejeződnek. A pályázatos raktárépítésre a mezőgazdasági üzemekkel közö­sen benyújtott előterjesztésekre adott engedélyek figyelembevé­telével ebben az évben 9 megyé­ben, 12 telephelyen, .összesen 63 000 tonna tárolótér fogadja a gabonaáradatot. Az idén összesen 221 100 ton­na befogadóképességű raktár épül fel. Ennek több mint 50 százaléka a gabonaipari válla­latok és a mezőgazdasági üze­mek együttműködésében készül el. A gabonaipari vállalatok 1982. évi saját beruházásaik ,közül ki­emelhető a kecskeméti napi 240 tonna teljesítményű koncentrá- tumgyártó üzem elkészítése. Ez­zel a Bács megyei mezőgazda- sági üzemeknek nyílik lehetősé­gük az üzemtől való közvetlen ellátásra. Az eddigi gyakorlat szerint a megyében távolsági — vasúti — szállítások közbeikta­tásával tudták a takarmányel- látást biztosítani. A jövőben ki­alakítható közvetlen kapcsolat lehetőséget teremt az igények maradéktalanaibb kielégítésére. A mohácsi napi 72 tonnás tel­jesítményű új malom ez évtől termel. A fogyasztói igények megfelelő színvonalú kielégítése céljából ebben az évben már újra működnek a rekonstruált mátészalkai és (balatonfüredi malmok. A magyarnárídori ta­karmánykeverő rekonstrukciója a körzet jobb takarmányellátását szolgálja. A műszaki fejlesztés kereté­ben felépült a dóci lisztüzem, amely többféle konyhakész liszt előállításával segíti a háziasszo­nyok munkáját. R _

Next

/
Thumbnails
Contents