Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-17 / 192. szám
4 • PETŐFI NÉPE m 1982. augusztus 17. ALKALMAZKODNAK A VÁLTOZÓ GAZDASÁGI KÖRÜLMÉNYEKHEZ Jó példák a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetből A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet az elmúlt öt esztendőben négy alkalommal kapta meg a kiváló címet. Az V. ötéves tervidőszak alatt elért összes eredményei alapján pedig a Minisztertanács Vörös Zászlaját. A statisztika szerint ebben a gazdaságban minden esztendőben csökken az átlagéletkor, vagyis fiatalodik az üzem. Jelenleg a dolgozó tagok és az alkalmazottak korátlaga alig haladja meg a 35 esztendőt. Érthető, hogy az ifjúság vonzódik a szövetkezethez, hiszen biztos, jó megélhetéshez jut a közösben és a szorgalmas embereket megbecsülik/ Hegedűs Lajos elnököt arról kérdezem, hogy miképp tudnak évről évre előbbre lépni a termelés jelenlegi fokán, amikor a gazdasági szabályozók is egyre szigorúbbak. • Kétszáz asszonynak és lánynak ad állandó keresetet a két cipőfelsőrész-készítő üzem. Korszerűen — Termelőszövetkezetünk mindig törekedett az adottságoknak legmegfelelőbb termelésszerkezet kialakítására^ Legfontosabb növényeink a gabonafélék — a búza. az őszi árpa, a kukorica — a szántóterület 70 százalékát foglalják el. Gondot fordítunk művelésükre, igyekszünk a legkor- szei űbb'agrotechnikát alkalmazni, terméseredményeink a talajadottságokhoz viszonyítva magasak. Búzából általában 5—6 tonna hektáronként az átlagtermés. Az elnök elmondja, hogy rendszeres talajvizsgálatokat végeztetnek annak érdekében, hogy megismerjék, melyik növénynek milyen a tápanyagigénye. — A legdinamikusabban az állattenyésztés fejlődik. Az üzemi termelési érték több mint 40 szá- . zalékát adja. A húscsirkehizlalás- ból nyerjük az árbevétel nagy részét. Egy négyzetméter területül re jutó termelés ebben az ágazatban 207 kilogramm hús. A munkaóránkánti ágazati ered- ! mény 117 forint- Ez a két utóbbi mutató magasan meghaladja az 'mb' ‘tÉft «<•>#!&:*.-m? • A közös gazdaság segíti a kisüzemeket. Képünkön: Bot vári János szövetkezeti tag házához megérkezett az alomszalma. (Méhesi Éva felvételei) országos átlagot — tájékoztat az elnök. Annyit még érdemes hozzátenni az előbbiekhez, hogy a pecsenyecsirkék 95 százaléka az elmúlt esztendőben is I. osztályú volt. tehát jó exiporta-lapanyag. Mindemellett nagy gondot fordítanak a takarmányfelhasználás csökkentésére. A báromfi-alomdara etetését három évvel ezelőtt kezdték meg, és számottevő eredményeket értek el nemcsak a szárnyasoknál, hanem a hízómarháknál és a sertéseknél is. Jó példa ez a mellék- termék hasznosítására, hiszen a tenyésztés során keletkező nagy mennyiségű alom nem megy veszendőbe. hanem értéket állítanak elő belőle. Élelmiszeripar A szövetkezet már régebben felismerte a kiegészítő tevékenységek hasznát, fontosságát. Maguk végzik a takarmánykeverést. Nemcsak a szövetkezet számára, hanem a szomszédos gazdaság állatállományát is ellátják. Takarmányboltjukban a kistermelők szintén hozájuthatnak keverékekhez. Sőt a gábonaipar részére bérmunkát végeznekAz elnök fontosnak tartja az élelmiszeripari feldolgozást. — Húsüzemünkben évente mintegy 2800 saját hizlalású sertést dolgozunk'fel, amivel jelentősen hozzájárulunk a község húsellátásához. Tésztaüzemeinkben 200 asszony és lány dolgozik. A kézi gyártású termékeink közkedveltek a piacokon. Jó együttműködést alakítottunk ki a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalattal. Ugyancsak a nőknek teremtettünk állandó keresetet a két cipőfelsőrész-készítő üzemben. A Duna és az Alföldi Cipőgyártól megfelelő segítséget kapunk. Az építési beruházásaikat saját brigádjaikkal végzik. Fő szempont, hogy az építmények feleljenek meg a korszerű technika követelményeinek. olcsók, egyszerűek és gyorsan kivitelezhetők legyenek. Megtakarítás — Gazdaságunkban az áremelkedés miatt az energiafelhasználás alaposan megdrágult. Ezért elhatároztuk, hogy minden területen törekszünk az ésszerű takarékoskodásra. Ezért energetikust alkalmazunk- A mennyiségi csökkentés érdekében az erőgépek vezetőit anyagilag érdekeltté tettük, gépeink az előírt normatívák alatt fogyasztanak üzemanyagot. Bevezettük a nedveskukorica-tá- rolást, amellyel szintén jelentős megtakarítást értünk el. Hegedűs Lajos mindezekhez hozzáteszi, hogy keresik az újat, törekednek a tartalékok feltárására. Az idén például egy szalma és kukoricaszár elégetésére alkalmas kazánt szereltek be az egyik baromfitelep fűtésére. Ha sikerül a kezdeményezés, akkor továbbiakat vásárolnak és ezzel mintegy 8 millió forint értékű üzemanyagot takarítanak meg évente. Természetesen olcsóbbá válik a baromfitenyésztés is. A háztáji ágazat segítése is a fontos tennivalók közé tartozik. Üj kezdeményezésük a -kocakihelyezési akció, amelyet tavaly kezdtek. A tenyészanyag-utánpótlás mellett vállalták a malacfelvásár- lást. gondoskodnak szemes takarmányról és koncentrátumról, az igénylőknek kocánként 10 ezer forint hitelről. Az elnök vallja, hogy a termelési sikereihez hozzátartozik a jó munkahelyi közérzet is, a demokratikus légkör. Az, hogy a tagság érezze: erőfeszítéseinek megvan a gyümölcse, és anyagilag is megbecsülik törekvéseiket. Gondot fordítanak a szociális és kulturális igények kielégítésére- Az elmúlt évben elhatározták például, hogy a nyugdíjasok, járadékosok támogatásának összegét évente mintegy negyed millió forinttal növelik. Örömmel értesültünk arról, hogy a termelőszövetkezet eddigi kiváló eredményei alapján kiérdemelte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Termelési Nagydíját. Az ezzel kapcsolatos ünnepi küldöttközgyűlést ma tartják a művelődési házban. A kitüntetést Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adja át. Kereskedő Sándor • A termelőszövetkezet dunatetétleni tésztaüzeme. MEGÚJULÁS ÉS INNOVÁCIÓ (I.) Kinek állífsunk szobro t? Divatos téma manapság az innováció. Dicsérik vagy bírálják, de beszélnek róla. Nálunk inkább kritizálják a hazai innovációs gyakorlatot, ebben a vitában azonban kevés az előrelendítő erő. Mert többnyire általában elégedetlenkednek az innovációs gyakorlattal ellenpéldaként 'szinte csak a Rubik-kockát hozzák fel. A Rubik-kocka azonban — maradjunk ennél a példánál — mint kizárólagos sikerpélda félrevezető, mert nem e századi jellegzetesség. Korunk nem a zseniális és magányos feltalálók kora, hanem a tervszerű, szorgalmas és a kemény, intézményes (nagyipari) kutató-fejlesztő munkáé. A nagyszabású és tartós sikerhez — és ez a lényeg — az egyéni intuíció és a vasfegyelmű gyári technológia elválaszthatatlanul nélkülözhetetlen. Gyorsabban Évszázadokon át — némi túlzással — az volt a gyakorlat, hogy valaki kiötlötte az új terméket, aztán ehhez kezdték alakítani" a nagy- (vagy kis-) ipari technológiát. Ez olykor 50—100 évig is eltartott. Ma a technológiák szülik az új és új gyártmányokat, legfeljebb egv-egy új termékfajta (a számítógép, az integrált áramkör, vagy annak idején a penicillin, születik egyszerre saját nagyipari technológiával. Félrevezető, ha mi Rubik Ernőnek akarunk szobrot állítani, amikor a kor gazdasági hőse sokkal inkább a névtelen technológus. (Ez persze semmit sem von le Rubik Ernő és társai értékéből.) Nehogy bárki is úgy vélje, hogy a korszerű nemzetközi nagyipar csillagokat ostromló technikájával szemben leleményes és derék magyar iparosokkal és egy-két magányos mérnökkel messzire juthatunk! Többről van itt szó, mint az újítások elfogadása körüli huzavona megszüntetéséről. Ezért — bár a teljesség igénye nélkül — talán nem haszontalan felmérni, növekszik-e az innovációs folyamat hatékonysága a hazai gazdaságban? Az innováció fejlesztést, újítást, változtatást, ésszerűsítést, valaminek (gyártmány, gyár, intézmény) megszüntetését vagy létrehozását jelenti, s lényegében bármiféle tevékenység megújítását szolgálhatja. Ezt a tevékenységet, a fejlesztést mindig is gyakorolták a társadalmak történetében, korunkban csak annyi az új. hogy a változások tempója gyorsult fel. Az alumíniumgyártás például annak idején 40 év alatt vált meghatározóvá a világ iparában. A világ ipari élvonalában a nagyüzemi gyártás kialakulásához a rádiógyártásban 26 évre, a számítógépeknél 21, az atomerőmű-iparban 14, a műszálaknál 9, az integráltáramkör- termelésben 5 évre volt szükség. Például a műszerek Az innováció fogalma elsősorban a műszaki fejlesztéshez, az ipari termeléshez kötődik. Végtére is, ha ennek jó a hatásfoka, — amit a termékek nemzetközi versenyképessége és a cserearányok alakulása tükröz —, akkor valószínűleg a társadalmi, illetve vállalati tevékenység egyéb területein is megfelelő az innováció. Például a gazdasági és vállalati irányítási és intézményi rendszerben, vagy a szakemberképzésben. Hazánkban a műszaki fejlődést az helyezte új alapokra, hogy az 50-es évek .végétől az ország adottságai és ipari hagyományai elsőbbséget kaptak a fejlesztési programokban. A viszonylag munkaigényes ágazatok — például a járműipar mellett a műszeripar és a híradástechnika — fejlesztése gyorsult fel. Az élre a korszerű termelési szerkezet kialakítása (a gép- és vegyipar súlyának növelése) került. Ezt szolgálták a 60-as és 70-es években indított, és a jelenlegi központi fejlesztési programok is. Ezek több 'ágázat munkáját helyezték korszerűbb alapokra: a közúti járműgyártást, az alumíniumipart; új ágazatokat teremtettek: a petrolkémiát, számítástechnikát; illetve több más ágazat számára alakították ki a kedvezőbb gyártási és innovációs feltételeket: például a petrolkémia a fólia- és a műszálgyártást; a számítástechnika az átviteltechnika, valamint a műszer- és automatika gyártási ág fejlesztéséhez. Feldolgozva előnyösebb A petrolkémiai fejlesztési program például a korszerű műanyagtermelés alapját rakta le hazánkban. Ennek eredményeként a műanyagalapanyag- és a vegyi- száltermelés a 70-es évtizedben 20 százalékkal nőtt. Nem mindegy, hogy az év'— megközelítően 350 ezer tonnás — műanyagtermelését hogyan hasznosítja a feldolgozóipar: félkésztermékként adjuk-e el (PVC-porként, fólia alakban, vagy vegyi szálként), vagy: magasabb íeldolgozottsági fokon. Sokszoros a hozamkülönbség, ha egy kiló feldolgozatlan műanyagot adunk el, vagy ha ugyanezt a Júlónyi műanyagot egy NC-vezérlésű szerszámgépbe beépítve értékesítjük. Hasonlóan jelentős az exportbevételi különbség akkor, ha alumíniumfélter- méket exportálunk, vagy ha ugyanezt az alumíniumot egy magas értékű műszaki gondolat megteremtésére felhasználva tudjuk eladni. A hazai ipar termelési szerkezete a 80-as évek elejére megváltozott: az iparon belül a két legnagyobb termelési hányadot a gép- és a vegyipar adja. A további korszerűsítést szolgálja a VI. ötéves terv két új központi fejlesztési programja: az elektronikai alkatrészgyártás, illetve a (jiövényvédőszer- és intermediergyártás fejlesztése. A magyar gazdaság ágazati szerkezete megfelel a fejlett ipari országok termelési struktúrájának. Ez azonban nem mondható el az ipar termékszerkezetéről. A termékszerkezet (és a vállalati technológia) váltása viszont jórészt már a mikroszintű (és vállalati döntésű) innovációs körbe tartozik: a mindennapos műszaki fejlesztés feladatai közé. (Következik: Távol a piactól.) G. F. FELKÉSZÜLT A GABONAIPAR... Százezer tonnányi tárolőhely épül az idén A gabonaipar a felvásárló és takarmányértékesítő tevékenységén keresztül lényegében minden mezőgazdasági nagyüzemmel kapcsolatban áll. Emellett a takarmányok kiskereskedelmi forgalmazása révén a kistermelő gazdaságok sem tudnának ■ nélküle élni. A gabonaipar a betakarítástól függően évente átlag 6 millió tonna árut vásárol fel. Ennek döntő része — 90—95 százaléka — gabona (kalászos és kukorica). A gazdaságok termékértékesítési szerződésekkel kapcsolódnak az iparághoz. E kapcsolatok továbbfejlesztése, a biztonság fokozása érdekében az ipar bevezette a több éves szerződéseket. 1981-ben az étkezési kenyérgabona átvételére kötött szerződések 56 százaléka, a kukoricának pedig 47 százaléka volt több éves szerződés. Az együttműködésben további előrelépést jelentett az étkezési búza — 1.980-ban bevezetett — minőség szerinti átvétele. 1982- től a minőségi búzát ugyanis cél termeltetés keretében közvetlenül a gabonaipar termelteti, és minőségétől függően kétféle felárat fizet érte. További kedvezmény, hogy azoknak a mezőgazdasági nagyüzemeknek, amelyek gabonatermésüket az 1976—80. évek termésének átlagát 10 százalékkal meghaladó mennyiséggel növelik, a többlettermés mennyisége után a gabonaipar 100 kilogrammonként 60 forint prémiumot fizet. Persze a kapcsolat túlnő az adásvételi szerződéseken. Például a termelés elhelyezése és megóvása a szűkös raktárkapacitás miatt évről évre csak a mezőgazdasági üzemek és a gabonaipar gondosan szervezett, összehangolt munkájával, együttműködésével oldható meg. A mezőgazdasági üzemek a felvásárolt gabona csaknem. 30 százalékát bértárolás formájában maguk „vigyázzák”. A régi magtárak, színek persze nem ideális tárolóhelyek. A gazdaságoknak azonban nem volt pénzük tárolóépítésre. Ezért az állami cél- csoportos beruházások keretében, pályázatok alapján, a gabonaipar és a mezőgazdasági nagyüzemek társulásos formában modern gabonatárolókat ,"ép ítéllek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által meghirdetett pályázatos raktárépítésnek az a célja, hogy nemcsak a vállalatok, hanem a mezőgazdasági üzemek fejlesztési alapjait is bevonják a tároló fejlesztésébe. A megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalatok, valamint a mezőgazdasági üzemek között kialakult együttműködések eredményeként mind a fejlesztésre, mind az üzemeltetésre több megállapodás született. A gabonaipar 1982. évi állami célcsoportos raktárépítési tervében 361 millió forint értékben 89 000 tonnányi tárolótér építése és átadása szérepel. Az eddigi felmérések szerint ennél több, 106 600 tonnányi tárolótér épül. Jelenleg 8 megyében, 11 telephelyen, összesen 51 500 tonnányi tárolókapacitás épül kooperációban. A készültségi fokból ítélve a beruházások ez év végéig befejeződnek. A pályázatos raktárépítésre a mezőgazdasági üzemekkel közösen benyújtott előterjesztésekre adott engedélyek figyelembevételével ebben az évben 9 megyében, 12 telephelyen, .összesen 63 000 tonna tárolótér fogadja a gabonaáradatot. Az idén összesen 221 100 tonna befogadóképességű raktár épül fel. Ennek több mint 50 százaléka a gabonaipari vállalatok és a mezőgazdasági üzemek együttműködésében készül el. A gabonaipari vállalatok 1982. évi saját beruházásaik ,közül kiemelhető a kecskeméti napi 240 tonna teljesítményű koncentrá- tumgyártó üzem elkészítése. Ezzel a Bács megyei mezőgazda- sági üzemeknek nyílik lehetőségük az üzemtől való közvetlen ellátásra. Az eddigi gyakorlat szerint a megyében távolsági — vasúti — szállítások közbeiktatásával tudták a takarmányel- látást biztosítani. A jövőben kialakítható közvetlen kapcsolat lehetőséget teremt az igények maradéktalanaibb kielégítésére. A mohácsi napi 72 tonnás teljesítményű új malom ez évtől termel. A fogyasztói igények megfelelő színvonalú kielégítése céljából ebben az évben már újra működnek a rekonstruált mátészalkai és (balatonfüredi malmok. A magyarnárídori takarmánykeverő rekonstrukciója a körzet jobb takarmányellátását szolgálja. A műszaki fejlesztés keretében felépült a dóci lisztüzem, amely többféle konyhakész liszt előállításával segíti a háziasszonyok munkáját. R _
