Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-13 / 162. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. július 13. • Patyi Sándor és Börcsök Péter SZK—5-össel a háztájiban aratnak « a nyáron. A jászszentlászlói határban szeretnének szépen búcsúzni az „öreg jószágtól”. • Csávolyon jól fizetett a GK Csongor. (Somos László felvételei) • Fotóriporterünknek köszönhető, hogy 80 méter magasságig felmászott a tv-toronyra, s megörökítette azt, amit onnan látott. •_Eoór Sándor és Bugyi Mihály az '..isten szabad ege alatti” gépműhelyben a szabadszállási határban. a felhordót. Azt mondja az elnök, nem korrekt, ha az alkatrész-ellátásban ilyen kivételeket tesznek. A másodvetés is ad munkát a garai Vörös Csillag Tsz-ben dolgozóknak. A 120 hektár köles magja már földben van. Kipalán- tázták a 4 hektár karfiolt is. □ □ □ A vaskúti Bácska Tsz-ben folyó munkákról Rozmanicz Jakab, tói, a közös gazdaság termelési igazgatójától kaptam információt. A múlt hónap végén befejezték az árpa aratását. A 166 hektáros területről hektáronként 36 mázsa szemet gyűjtöttek be. A 960 hektár búzából is több mint 200-at már learattak. A termésátlag 5 tonna körül lesz hektáronként. A négy Claas Do- minátor zavartalanul dolgozhat, mert az alkatrészek, az utolsó pillanatban ugyan —, de megérkeztek. Az ember és a gép együt. tes munkájának eredményeként a szemveszteség itt is minimális, jóval 2 százalék alatt van ... □ □ □ Megkezdték az aratást a fülöp- szállási Vörös Csillag Tsz-ben is. Fodor István üzemágvezető és File László növényvédő szakmérnök a helyszínen irányítja a munkát. Az öt E—512-es, az egy E—516-os és a két SZK—5-ös kombájn egyenletesen falja a métereket az alig dőlt búzatáblában. A kombájnok öregek. Ezért úgy számolnak a vezetők, hogy elégedettek lesznek akkor is, ha csak 20—22 nap alatt fejezik be az aratást. kell futárnak vinni a hírt, ha va. lami elromlik, hisz a lakatos itt együtt él, együtt lélegzik, együtt sír és együtt nevet a kombájno- sokkal. Poór Sándor és Bugyi Mihály most például egy olajnyomó csövet hegeszt. Reggel óta cseréltek már kaszapengét, állítottak kuplungot, igazítottak ékszíj tárcsát és javítottak sebességváltót. A munkaidejük ugyanannyi, mint a kombájnosoké. Azt mondják az ott dolgozók, hogy megnyugtató érzés, ha ott látják a szerelőt a tábla sarkában, de igazán akkor boldogok, ha azok munka híján csak téblá- bolnak... 0 Steiner István: — 18 esztendős vagyok, most tanulom a szakmát. Az E—516-os kombájn számomra csodálatos. A szemveszteségről szólva elmondják, hogy lehetne kevesebb is. Csakhát ezektől a vén masináktól csodát várni már nem lehet. Jövőre talán hozzájutnak két E—516-oshoz, s akkor már kevesebb kenyérnekvaló jut a mada- raknak. A kombájn után járjuk a tarlót. Itt-ott csépeletlen kalászt is találtunk. Azt mondja az üzemágvezető, a GK—3-asnak ez volt a búcsúesztendeje náluk. Lehet, hogy nemesítési hibából eredően is, a szem nehezen csépelhető ... □ □ □ A fülöpszállási síkon a Vörös Csillag Tsz földjén az E—516-os vezetőfülkéjében Steiner István. A 18 évesek magabiztosságával dicséri gépét. Bár a szakmába még csak most tanul bele, ezen a nyáron váltós lesz. A szabadnapra menő kombájnosokat helyettesíti. Az igazi „tulaj” az öregkom- bájnos Palla József. Azt mondja, a mai nap a beállítással telik el. Időrabló munka, de szükséges ahhoz, hogy a következő napokban ne legyen gond. Dicsekszenek a finom ebéddel. Ma például a tartalmas gulyásleves mellé csikós- tokányt kaptak, mégpedig úgy, hogy nem kellett fizetni érte. De szükségük van a kalóriára, hisz reggel 6-tól este 10-ig talpon vannak. □ □ □ Szabadszálláson a gépek mellé kitelepítették a műhelyt is. Nem — Telefon az AGROKER-nek. A vonal túlsó végén Szenes Béla főosztályvezető-helyettes. — Jó napot kívánok. Ha afct .«mondom, hogy szükségem lenne E—512-es, E—516-os kombájnhoz ferde felhordószalagra, tudnának-e adni? — El—512-eset igen, E—516-osra — sajnos — néhány napot várni •kell. — Csakhogy, ha ebben az időben állnak a kombájnok, az sok százezer forintos kárt jelenthet. — Higgye el, ezt mi is tudjuk, és érezzük ... Beszélgetünk általában az alkatrész-ellátásról. Kiderül, hogy az elmúlt évekhez képest javult, bár még messze nem kielégítő. Különösen a KGST-országokból érkező gépek alkatrész-ellátására van panasz. A koordinációs értekezletek, a központi raktárak, esetenként a CB-rádió segítségével javítottak a helyzeten. Most már csak az kellene, hogy az aratók mellé a szerencse is odaszegödjék, és csak annyi alkatrészre legyen szükség, amennyi 'jelenleg a raktárakban pihen . . . EPILÓGUS HELYETT. Este 6 óra múlt, amire aratási kőrútunkat befejeztük. Nyugton regisztráltuk hogy a nap végig hétágra sütött. Azt is, hogy kisebb gondoktól eltekintve simán telt a nap az aratók között (legalábbis ott, ahol mi jártunk). Illenék szólni még az út szélére szóródott szemekről. A Bács- bokodra tartó úton leltünk a padka mellett virágzó napraforgót és kalászoló búzát. A tavaly szétszórt magok nyomait. Frissen elszórt gabonával azonban még nem találkoztunk. Talán azért, mert az aratás kezdetén tartunk, vagy pedig azért is, mert az utak huppanóinál fékeznek a gépkocsivezetők, megakadályozva azt, hogy az élet, a gabona ebek harmincad jára kerüljön ... Szabó Pál Miklós Aratunk... Aratunk. így, többes szám első személyben. Arat a fejőgulyás, aki hozzásegíti a kombájn mellett dől. gozókat a reggeli frissítőhöz. Arat az olajbányász, aki előteremti a motorokat életre keltő olajat, benzint, arat a szakácsnő, aki különös, féltő gonddal választja ki és készíti el a menüt, s egy kicsit arat a magunkfajta is, aki próbál hírt adni egy olyan napról, amelyen sok száz hektárról gyűjtötték be a - szemeket a kombájnosok. Kezdődött minden még tavaly. Akkor, amikor ősszel megtrágyázták a földet, amikor asztallap simaságára egyengették a talajt, hogy a vetés tökéletes legyen, amikor vártuk, hogy az őszi esők nyomán soroljon az életet jelképező búza. Féltettük a téli fagytól, a tavaszi aszálytól, a nyár eleji szárazságtól. Most már úgy tűnik, minden rendben van. Néhol ugyan megszorult a szem, másutt a jég csépelte ki a magot, de nagyobb baj az idén sem történt. A terméseredmények közel lesznek a várthoz, vagy néhol meg is haladják azt. A gabonaszemek 15—20 százaléka már biztos helyen van. Itt-ott elvégezték a tarlóhántást is. Vannak gazdaságok, ahol már depókba gyűjtik a műtrágyát, hogy a jövő évi kenyérnekvaló is bizton’ meglegyen. Hála a korszerű agrotechnikának, a nagy teljesítményű gépeknek és a velük lelkiismeretesen dolgozóknak! a nagyüzemi gazdaságokban az aratás ma már csak 20—22 napos feszített munkaciklus... A betakarítás mítosza azonban megmaradt. S marad addig, míg világ a világ, mert a kenyérhez, az élethez való ragaszkodásunk örökös ... • Orcslk Nándorné: Már elké szült az aratóknak szánt ebéd. A garai Vörös Csillag Tsz-iben az 1200 hektár gabona egynegyedét már leadták. A 'járás első gazdaságában a homokon kezdték a búza vágását. Itt is 48 mázsa fölött takarítottak be hektáronként. Megnyugtat a termelő- szövetkezet elnöke, hogy lesznek olyan táblák is, ahol 6 tonna fölött gyűjtenek majd be hektáronként. Takarékossági és minőségi megokolásból nem szárítják a szemeket. Reggel ugyan 14,5—15 százalék körül van a gabona nedvességtartalma, de a hideglevegős szelektálás elegendő arra, hogy a víztartalom a kívánt 14 százalék alá süllyedjen ... Szóba került a búza minősége is. A laboratóriumi eredmények szerint túl jók a minőségi paraméterek. A hektolitersúly 81-es, de sok esetben a 83—84-et is eléri, amelyért már pluszként a gabonaforgalmi vállalat nem tud fizetni. A begyűjtött szemeket Bács- bokodra szállítják a keverőüzembe. Sajnos ott csak egy garat fogadja a gabonát, és éppen az árpa van soron. A búzával tehát egy hetet várni kell. Finoman fogalmaz az elnök: — Mindez a gazdaságoknak nagy gondot nem jelent, de plusz- költséget igen... A négy E—516-os és a két SZK—5-ös a kisebb hibákat leszámítva folyamatosan üzemel. Különösebb gondjuk az alkatrész-ellátással sincs. Hacsak az nem, hogy a múltkor is a kombájnhoz ferde felhordóláncot kértek. Baján az alkatrészraktárban már ki is írták, ki is számlázták számukra, s mégis a végén egy másik cég, egy baljai kapta meg □ □ □ Reggel van. Néhány perccel múlt 6 óra. A városföldi Dózsa Tsz termelési főmérnöke Labanc Antal már a posztján áll. Szervezi, irányítja a késő hajnali munkakezdést. Nyolcszáz hektár őszi búza, 214 hektár rozs vár betakarításra. A termésbecslésnél óvatos. Egy bizonyos: több lesz, mint tavaly volt. Hektáronként lehet, hogy meghaladja az 5 tonnát. Hála a jó felkészítésnek, a három Claas Dominátor hibátlanul dolgozik. A gépek szemvesztesége sem haladja meg a másfél százalékot. Szemben a hagyományos kombájnokéval, ahol bizony nem ritka az 5 százalék feletti szórás. Számoljunk csak: 5 tonnás hektáronkénti termés esetén, ha 5 százalékkal szemben csak másfél százalék az elszórt szemek ará- nya, a többlettermés hektáronként egy mázsa 75 kilogramm. Ha a búza mázsáját 325 forintba számítjuk, a többletként begyűjtött szemek értéke hektáronként majdnem 600 forint. Ezer hektárnál meghaladja a félmillió forintot. Félmillió forintot meghaladó 'nyereségtöbblet számottevő pénz... Labanc Antal sorolja az adatokat. Naponta 20—25 vagon szemet gyűjtenek be. Bő két hét szükséges a betakarításhoz. És eső, de nagyon. Már azt sem bánná, ha emiatt néhány napig pihennének a kombájnok. Mert a tavalyelőtti 311 milliméterrel szemben az első félévben csak 160 milliméter esett. És a kukoricának, ennek a szomjas kultúrának. most nagyon kellene az éltető ... □ □ □ A jó öreg SZK—5-ös csendesen duruzsol a jászszentlászlói tsz gépműhelyének udvarán. Patyi Sándor és Börcsök Péter kombájnosok a háztájiba indulnak. Aral(ják majd a beért szemeket. A fizetésről beszélgetünk. Tizenkét forintot kapnak mázsánként. — Elég? — Ennyire jött ki a kalkulus. — Egy nap 50 mázsa, kettőjüknek 600 forint. — Viszont dolgozunk érte reggel 6-tól este 10-ig. — Panaszkodik egyikőjük, hogy a tízéves SZK—5-ös fölött alaposan eljárt az idő. A kenyere javát már megette. Elgörbült a magcsiga, s a motorban a turbót .is le kellett cserélni. Tegnap is egész nap javítottak. Néhány mondat még, majd Patyi Sándor és Börcsök Péter gépre száll. Búcsúzásnál megveregetik a kombájn rozsdabarna oldalát. — Jó lenne szépen búcsúzni tőle, szeretnénk, ha megemberelné magát még az utolsó esztendőben ... □ □ □ Délelőtt 10 órakor Csávolyon már javában aratnak. A termelőszövetkezet földjén a tv-torony szomszédságában két John—Deere, két Claas Dominátor falja a kalászt. A tábla szélén Burkus Barna főágazat-vezetőtől kaptam információt. A 110 hektár őszi árpa aratását már befejezték. Annak ellenére, hogy nem a legjobb helyekre vetettek, a termés hektáronként 45 mázsa fölött volt. Burkus Barna ma reggel érkezett. Néhány hónappal ezelőtt „angyalbőrbe” öltöztették. A katonaság kérés nélkül teljesítette kívánságát. Szabadságot kapott, itt lehet az aratók között. Ö most a hazát itt és így szolgálja ... Zsilinszky László növénytermesztési ágazatvezető érkezik. Szóba kerül itt a szemveszteség. A GK Csongor jól aratható. Bevált fajta, jövőre is vetni fognak belőle. Nézzük az itt-ott megdőlt búzát. Nem késik a reakció: — Az idén minden jó búza meg• Labanc Antal termelési főmérnök a városföldi Dózsa Tsz-ből: — A három kombájn naponta 25 vagon szemet takarít be. dőlt, nemcsak a szélvihar miatt. A telt kalászokban mindez nem tett kárt, hisz az állomány csak a viaszérés után „feküdt el” ... Javító búzával az idén nem bajlódnak Csávolyon. Az átvétellel kapcsolatos hercehurca nagyobb, mint amennyi többletjövedelmet esetleg elérhetnének ... A dúrúm búza termesztésének felső határvonalát valahol Csá- voly környékén húzták meg a szakemberek. Szóba kerül ez is. — A dunántúli Pannónia Társaság már tavaly is ajánlotta termesztését — mondja Zsilinszky László. — A jelenlegi árak mellett olyan nagy fantáziát nem látunk benne. Harminc százalékkal kevesebbet terem, mint a hagyományos búza, igaz, 30 százalékkal többet is fizetnek érte. Csak hát akkor hol van a termesztéssel járó rizikó többlete? Talán egy kicsit igazuk van a szakembereknek. A dúrúm búza termesztésének fontosságáról, szükségességéről jó lenne kevesebbet beszélni, többet segítenénk akkor, ha a termesztésével járó kockázatvállalást megfizetnék ... □ □ □ A csávolyi tsz konyhaiján délelőtt fél 11 órakor már kiszállításra vár az ebéd. Délben 12-kor kanalazhatják a kombájnosok. A mai menü lebbencsleves, zsírjára sütött füstöltszalonnával, tartalmasán, ahogy aratóknak dukál, valamint tökfőzelék és csirkepaprikás. Aki az ebédét főzte, Orcsik Nándorné: nemrégiben jött haza Dunaújvárosból. Ott 250 óvodásnak főzött, itt az aratóknak. — A fűszerezés és az adag mértéke más — mondja. A szakácsmesterség nagy lelkiismeretet és figyelmet kíván. Különösen ilyenkor, aratáskor. Nemcsak a porcióra kell figyelni, az ízre és a zamatra, hanem az étel béltartalmára is. A nehéz munka okozta kalóriaveszteséget pótolni kell. Megtudom még, hogy összesen 120 dolgozó kap itt ebédet. A 11 kombájnosnak kiviszik a gépek mellé. Az aratásban dolgozók reggel és délután igény szerint egy- egy liter tejet is kapnak, és friss gyümölcsöt, amennyit csak kívánnak. Orcsikné férje gépkocsivezető. ö szállítja a kicsépelt szemeket. Férje tehát főztjének egyik bírálója is. Eddig sem a minőségre, sem a mennyiségre nem volt panasz. Megnyugtat, így lesz ez a jövőben is .. . Fülöpszállási pillanatkép.
