Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-13 / 162. szám

I 1982. július 13. • PETŐFI NÉPE • 3 A tervezett ütemben halad az Izsáki úti kórház felújítása Aki valamilyen oknál fogva a volt megyei — ma már csak Izsá­ki útinak emlegetett — kórház, ba látogat, nem tapasztalhatja az építők sürgés-forgását, szin­te kihaltnak látja a felújításra, javításra váró épületeket. Való­ban, a látszat csakugyan ez, ám a valóság már egészen más. A rekonstrukció megvalósításáról, az építkezés üteméről, tenniva­lóiról váltottunk szót Gátay Fe­renccel , a BÁCSÉPSZER igaz­gatójával és Kiss Balázzsal, a megyei kórház gazdasági igaz­gatójával. 80 millió forint A volt megyei kórházból való kiköltözés után olyan döntés szü. letett, hogy a meglevő épülete­ket célszerűen kialakítva hasz­nosítsák, mégpedig a jobb, az in. tenzívebb betegellátás érdeké­ben. A Középülettervező Inté­zet második terve a teljes felújí­tást 80 millió forintból kívánja megoldani. A különböző épüle­tekben nyer elhelyezést — a mun­ka befejezése után — a csecse­mő-, a gyermek- és koraszülött­osztály 130, az I. számú szülészet 140, a II. számú szülészet 90, a fül-orr-gége- és szájsebészet 60, a krónikus belgyógyászat 80, a reumatológia ugyancsak 80, és az elmeosztály 200 ággyal. Kiala­kításra, illetve felújításra kerül­nek a szükséges műtők, kezelők, szülőszobák és a személyzet he­lyiségei is. A felújítás természetesen — s ez egyben a gyógyító munkát is se­gíti — nem egyszerre, hanem fo­lyamatosan történik. Az építő, egyben generálkivitelező a BACS- ÉPSZER. Dolgozói eddig jól tart­ják a meghatározott ütemet, s „hozzák" a minőséget is. Ami már elkészült A III. számú pavilon átadási határideje ez év április 30. volt. A folyamatos tervszolgáltatás — a beruházó kikapcsolása — és a BÁCSÉPSZER dolgozóinak lel­kes munkája eredményeképpen már február 28-án elkészült az épület, beköltözhetett a reuma­tológia. Hat hónap alatt a 3,2 mil­liós munka elvégzése valóban re­kordnak számított. A másik igen jelentős feladata a BÁCSÉPSZER-nek a traumato­lógiai épület átalakítása volt. A határidőt június 30-ban állapí­tották meg. Ez esetben a 12 mil­lió forintos munka nyolc hónap alatt fejeződött be, s ma már az új helyen működik az I-es szá­mú nőgyógyászat, szülészet, 140 ággyal. A két átadott osztály or­vosai, ápolói elégedettek az épí­tők munkájával, s véleményük szerint nemcsak jobb, kulturál­tabb, hanem kellemesebb körül­mények között végezhetik gyó­gyító tevékenységüket. A kórház gazdasági igazgatója mondta el, hogy hiánypótlásra, javításra nem volt szükség. Folytatódik tovább Az I. számú pavilon munká­lataihoz októberben kezdenek hozzá az építők. Gátay Ferenc igazgató szavait idézzük: \,,Leg- később hat hónap alatt befejez­zük". S miért ne hinnénk az igaz­gatónak — két átadási határidőt már előbbre hoztak, — tehát márciusban már ebbe az épület­be is beköltözhetnek. Sokkal nagyobb gondot jelent a több mint 40 éves, és számta­lanszor átalakított főépület fel­újítása. Ez és más kisebb épüle­tek rendbehozása 42 millióba ke­rül. Ebben benne van az épület felújítása, az elektromos, a fűtés-, a vízhálózat, a liftek cseréje. A tervek most készülnek, s ha min­den igaz, 1984, december 31-én az épületben megkezdődhet a gyógyítás. Ez a hosszúnak tűnő idő csakugyan szükséges, hiszen a szakipari munkák elvégzése mellett biztosítani kell a már működő osztályok villamosener­gia- és vízellátását. Az építőknek együtt kell működniük más vál­lalatokkal, amelyek a különböző speciális berendezéseket szere­lik majd fel. Jó együttműködés Az Izsáki úti kórház rekonst­rukciójában, felújításában nem üres frázis a jó együttműködés. A BÁCSÉPSZER évi teljes ka­pacitásának 20 százalékát adja ehhez a munkához, s a tervező­vel, a megrendelővel napi opera­tív kapcsolatban vannak. Ezért nem fordul elő az utólagos rek­lamáció, sőt, az esetleges kíván­ságoknak megfelelően „menet­közben” módosítanak. A megyei kórház vezetői — joggal — elégedettek a BÁCSÉP­SZER Vállalattal, hiszen eddig is tartották adott szavukat, a ha­táridőket. A BÁCSÉPSZER-nél nemcsak a vezetők, de a munká­sok is fontos feladatuknak tart­ják e munka pontos, jó elvégzé­sét. Nem a kételkedés, inkább a biztatás mondatja ki velünk: jó lenne, 'ha a többi, még átalakí­tás előtt, vagy alatt álló épület is határidőre elkészülne! Gémes Gábor Üj rendelet a fuvarozó kisiparosokról A Minisztertanács módosította — egyszerűsítette — a magánsze­mélyek gépjárműhasználatára vo­natkozó korábbi rendeletét. A lakosság áru- és személyszál­lítási igényeinek jobb kielégítése érdekében az elmúlt év során ha­tározatok születtek arról, hogy magánszemélyek kisipari tevé­kenységként taxival személyszál­lítást végezhessenek, s az árufu­varozásra vonatkozó rendelkezé­sek is változtak. Az 1981. évi jog­szabályok szerint ilyesfajta fel­adatokat elsősorban magánszemé­lyek részére és korlátozott föld­rajzi határok között végezhették a fuvarozó kisiparosok. A helyi ha­tóságoknak joguk volt arra is, hogy saját megítélésük szerint az adott terület ellátásától tegyék függővé az iparengedélyek' kiadá­sát. Az új jogszabály azt az elvet érvényesíti, hogy az iparengedélyt ki kell adni, ha a folyamodóval szemben törvényes kizáró ok nincs. Mindez várhatóan lényege­sen javítja a lakosság ellátását, egyben könnyít a kisiparos fuva­rozók helyzetén, a fuvarvállalá­sok feltételein. Ezentúl nemcsak meghatározott területen, hanem bárhol az országban taxizhatnak, fuvarozhatnak a kisiparosok, s nem kizárólag magánszemélyek megbízásából. A módosítás alap­ján a költségvetési-szervek, illet­ve költségvetési rend szerint gaz­dálkodó egyéb szervezetek részére korlátozás nélkül végezhetnek fu­varozási feladatokat a magánfu­varozók. Meghatározott esetben a vállalatoktól, szövetkezetektől is vállalhatnak munkát, elsősorban kommunális jellegű szállításoknál (például szemétgyűjtésnél vagy a lakosság ellátását szolgáló elosz­tásban). Az új rendelet érinti a magán- személyek által üzemeltethető gépkocsik teherbírás-határának kérdéseit is. Ezentúl a fuvarozó kisiparosok az eddigi legfeljebb 5 tonnás helyett 6 tonna hasznos teherbírású kocsit és pótkocsit tarthatnak üzemben. Az egyéb kisiparosok és magánkereskedők az eddigi 3 tonnás helyett 5 ton­nás tehergépjárművet használhat­nak, és ehhez pótkocsit is üzem­ben tarthatnak. Azok, akik tüze­lőszállításra, propán-bután gázpa­lack fuvarozására vagy autómen­tésre specializálódnak, mentesül­nek a teherbírási korlátozások alól. A kormány új rendelete termé­szetesen nem változtat a szocia­lista szektor elsődleges szerepén az áru- és személyszállításban, de módot nyújt arra, hogy a magán- személyek tevékenysége is hozzá­járuljon a lakosság ellátásának javításához. A teherbírási megkö­töttségek enyhítésével a rendelet alkotói azt kívánják .elérni, hogy a kisiparosoknak módjuk legyen a feladatuk elvégzéséhez legalkal­masabb gépjárműtípus használa­tára. (MTI) AZ IDÉN 18 EZREN ÜDÜLHETNEK SZOT-beutalóval külföldön A vállalatok, intézmények, gyárak dolgo­zói, illetve a szakszervezeti tagok általában ismerik a belföldi SZOT-üdültetés rendsze­rét. Kevésbé köztudottak azonban a külföl­di beutalási lehetőségek. A januártól érvé­nyes új üdülési szabályzat alapján minden szakszervezeti tag az alapszervezetében csak 3 évenként igényelhet külföldi beutalót, be­leértve a hajóüdültetést is. Az igényeket nehéz kielégíteni, mivel sok­kal több a jelentkező, mint a beutaló. A ki­választásnál a szakszervezeti bizottságoknak körültekintően kell eljárniuk. Szociális vagy egészségügyi indok nem jöhet számításba, mint a belföldi üdülésnél: Az elbírálás alap­ja a hosszabb időn át végzett kiemelkedő gazdasági vagy közösségi munka. Tehát ju­talomnak számít, épp ezért helytelenül jár­nak el ott, ahol már a 2—3 éves tagsággal rendelkezők is kapnak külföldi beutalót, mi­vel mások hosszú esztendők óta várnak erre. A beutalók odaítélése előtt szükséges a szakszervezeti bizal­mi javaslata és a kollektíva előtt hozzák nyilvánosságra, hogy kit részesítenek a kedvezményes kül­földi útban. A nyugati utaknál figyelembe kell venni azt az út­levélkorlátozást is, hogy minden magyar állampolgár naptári évenként csak egy alkalommal mehet nyugati országokba ma­gánjellegű egyéni, vagy társas út­ra. Évenként csak annyi szakszer­vezeti tag kaphat külföldi SZOT- beutalót, mint ahányan a fogadó országokból hazánkba érkeznek. A létszámot, az útvonalakat és a szolgáltatásokat az évenként kö­tött megállapodások tartalmazzák. Idén a tavalyival azonosan, 18 ezren üdülhetnek SZOT-beutaló* val külföldön, a jegyeket mint­egy 8 ezer alapszervezet között kell elosztani. így nem jut éven­te mindenhová külföldi beutaló. Az idén 11 országba, 32 útvo­nalra küldhetők el a szakszerve­zeti tagok: Ausztriába, BulgáriáJ ba, Csehszlovákiába, Finnország­ba, Jugoszláviába, Lengyelország­ba. Mongóliába, NDK-ba, Olasz­országba és a Szovjetunióba. A finn és a mongol utat mindössze hatvanan vehetik igénybe. Az ár az időtartamtól, az országtól, az úttípustól és az utazás módjától függ. A szocialista országokba ér­vényes kéthetes beutalók ára ál­talában 3000—4000 forint. A 6 napos pozsonyi hajóút 1100 fo­rintba került, de a legdrágább 10 napos olaszországi repülős út is csak 7200 forint költségű — köl­tőpénz nélkül. A vendégek városnéző sétákon, autóbusz-kirándulásokon, mú­zeumlátogatásokon és különböző rendezvényeken vesznek részt, amelyek térítésmentesek, eseten­ként fakultatív programokat is szerveznek. A 18 ezer külföldi beutalóból 10 ezer hajóüdülésre érvényes, májustól október végéig tartó 6 • A Thürin- giába utazók felkeresik Wartburg várát is. • Beszállásra várva. Útra készen a SZOT-üdülőhajók. napos turnusokban. A pozsonyi hajóút egyik állomása a szlovák főváros, a programban szerepel egy egésznapos autóbusz-kirán­dulás is, Pöstyénfürdöre. A má­sik igen kedvelt hajóút: Bratisla­va—Wien; 1 napos pozsonyi és 3 napos bécsi tartózkodással. Az Al-Dunára visz a harmadik út: Űj vidék—Belgrad—Kazánszoros érintésével. Az Orsóvá alatt levő •közös jugoszláv—román zsilip megtekintése is szerepel a prog­ramban. A hajóutakon kívül a legtöb­ben — csaknem 3 ezren — a szomszédos Csehszlovákiába utaz­hatnak: az Alacsony- és a Magas- Tátrába, a gyógyvizéről ismert Marianske-Lazneba, a Morvaor- szág-beli — gyógyüdülőként nyil­vántartott — Luhacovicéba, va­lamint Prágába. A Szovjetunió szebbnél szebb tájaira 2 ezren juthatnak el. A Fekete-tenger melletti üdüléseken kívül igen népszerűek az öt vá­ros — Kijev—Minszk—Leningrád —Tallinn—Moszkva — utak is. Az NDK-ba 1300-an kaphatnak bbutalót. Két hetet tölthetnek a Keleti-tenger mellett Rügen szigetén, a Berlinhez közeli tóvi­déken: Buckovban, szászsvájci részen: Hohnsteinben. a thürin- giai Tabarzban és télen Oberhof- ban. Kétszázan ugyancsak 10 napon át Itália szépségeivel ismerked­hetnek meg: Róma—Firenze—Ri­mini—Velence — útvonalon. A Szovjetunióba valamennyi üdülésnél és a háromféle hajóút- ra csak annyi a házaspári jegy. mint a kétágyas szobák száma, így kizárólagosan csak a házas­pári beutalóval rendelkezőket tudja a csoportvezető együttesen elhelyezni. A többi üdülésben nincs korlátozva a kétágyas szo­bák igénybevétele. Bányai János SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság osztályvezetője A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Kettős balesetek Azt szokták mondani, hogy a nyár a közlekedésé. Ilyenkor, a jó időben még azok is előveszik féltve őrzött járművüket, akik máskor garázsban tartják, s elin­dulnak nyaralni, túrázni, kirán­dulni, országot, esetleg országokat látni. Kétségtelen azonban, hogy nemcsak nyáron van közlekedés, s így nemcsak a kánikulai napok­ban történnek balesetek a köz­utakon, noha ilyenkor kétségtele­nül nagyobb a valószínűsége. Az alább ismertetett két baleset sem nyáron következett be, s talán azt is mondhatjuk, hogy valószí­nűleg nem történnek meg ezek a tragédiák, ha nyár, ha jó idő van. Mert az egyiknél a legfőbb ok — a gondatlan vezetésen túl — a csúszós, jeges út volt, a má­siknál pedig — szintén a gondat­lanság mellett — a sötétség. Mint a címben említettük, ket­tős balesetekről szólunk. Az egyik hozzájárul a másikhoz, de — azonnal hozzá kell tennünk — nem törvényszerűségről van szó, hanem, amint látni fogjuk, sza­bálytalanságról, ittasságról stb. A múlt év szeptember 24-én pél­dául Kecskemét és Lakitelek kö­zött haladt pótkocsis ZIL-lel •Tomcsányi Sándor kerepestarcsai lakos, aki a Fővárosi Szállítási Vállalat gépkocsivezetője volt. Kecskemétre igyekezett, amikor délután fél négy körül, a város­tól 14 kilométerre a teherautó két hátsó kereke egyszerre kapott defektet. A műszaki hibát a hely­színen nem tudta kijavítani, autó­stoppal Kecskemétre utazott, te­lefonált Budapestre a vállalathoz és segítséget kért. Azt a választ kapta, hojgy sajnos már csak az éjszakai mentős tud a helyszínre menni. Tomcsányi — aki a pót­kocsis ZIL-t az út szélén hagyta és csupán az elakadást jelző há­romszöget szögezte a pótkocsi bal hátsó részére — vissza akart menni járművéhez, de stopot nem kapott, így a városban vár­ta, hogy a segítség megérkezzen. Az út szélén hagyott kocsit nem világította ki, hiszen amikor el­távozott, még világos volt. Ebben az időben Bokroson megindult egy másik eseményso­rozat, természetesen függetlenül a ZIL-től: Soós István gödöllői la­kos ezen a napon feleségével szü­reten volt a rokonoknál. Este hat óra körül azonban — amikor már erősen ittas,volt — összeve­szett apósával, s bár a rokonok kérték, hogy ne induljon el, ő mégis beült 1500-as Polski Fiat­jába és feleségével együtt elin­dultak. Lakitelek felől Kecske­mét irányába haladtak a 44-es úton, nyolcvan kilométeres se­bességgel. A kivilágítatlan teher­gépkocsi előtti útszakaszon, a szembe jövő forgalom miatt tom­pított fényszórót használt, de a sebességet nem csökkentette. így azután ittassága, eltúlzott sebes­sége miatt az út szélén álló ZIL-t nem vette észre, és mindössze 2,9 méter fékezési nyomot hagyva, gyakorlatilag tehát változatlan sebességgel a pótkocsi bal hátsó sarkának ütközött. A baleset kö­vetkeztében Soós István felesége a helyszínen meghalt, neki mind­össze egy ujja tört el. A bíróság Tomcsányi Sándort tízhónapi szabadságvesztésre ítél­te és nyolcezer forint pénz-mel­lékbüntetés megfizetésére kötelez­te. A szabadságvesztés végrehaj­tását azonban egyévi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Soós István büntetése egy év hat hó­napi szabadságvesztés' és a jár­művezetéstől négy évre való el­tiltás. Az ítélet jogerős. A másik kettős baleset már sokkal bonyolultabb körülmé­nyek között történt. Tél volt: 1981. december 4., hajnali öt óra 45 perc. Ebben az időben Császár- töltés fedői Hajós irányába haladt egy Skoda személygépkocsi, amely a jeges úton megcsúszott és a. menetirány szerinti bal olda­li árokba farolt. Hamarosan a helyszínre érkezett — szintén Csá­szártöltés felől Kirschner Meny­hért egy ZIL típusú teherautóval. Látta a balesetet, ezért a jobb oldalon megállt, azzal a szándék­kal. hogy segítséget nyújtson a Skodásnak. A ZIL kellően ki volt világítva. Kirschner kiszállt a vezetőfülkéből, s megállt, arccal a túloldalon árokba csúszott Sko­dával. Megvárta, amíg Hajós fe­lől egy kis teherautó áthalad a helyszínen. De mielőtt elindulha­tott volna a bajbajutott személy­autóhoz, a jobbra ívelő kanyar­ból a helyszínre érkezett egy IKARUS, amelyet Varga István, Kecel, Bem utca 37. szám alatti lakos vezetett. Az autóbusz 35 kilométeres se­bességgel haladt. Vezetője késen határozta el magát a fékezésre, járműve a jeges úton megcsú­szott, s nekiütközött a ZIL bal ' hátsó sarkának, majd keresztbe fordulva az úton, hátsó részével az árokba csúszott Skodának vá­gódott. Az első ütközés hatására a teherautó íves pályán jobb ol­dali irányba körülbelül hat mé­tert haladt előre úgy, hogy első kerekével a hóval borított útpad­kára került. Az előre lendülő ZIL meglökte Kirschner Menyhér­tet, aki az úttestre zuhant. A zu­hanás következtében olyan sú­lyos fejsérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítás után, a gondos orvosi kezelés ellenére december 6-án meghalt. Varga István a tárgyaláson nem érezte magát bűnösnek. No­ha ténybelileg beismerő vallo­mást tett, vitatta, hogy a ZIL ve­zetőjének halála összefüggésben lett volna a balesettel. Ezt a vé­dekezést természetesen nem fo­gadta el a bíróság, hiszen a ta­núk vallomása, a szakértő véle­ménye is kétségtelenül bizonyítot­ta, hogy Varga Istvánnak már 108 méterről látnia kellett a te­herautó hátsó világítását, de még ötven méteres észlelési távolság esetén is biztonságosan meg tu­dott volna állni a ZIL mögött, ha lassú fékezést alkalmaz. Ezek szerint Vargánál igen nagy fokú cselekvési késedelem mutatható ki. Arról nem is beszélve, hogy a téli, jeges, párás körülmények kö­zött történő vezetés veszélyeire rendszeresen intik a járműveze­tőket a rádióban, televízióban és az újságokban is. Különösen ér­vényes ez a hivatásos gépkocsi- vezetőkre. A bíróság Varga Istvánt halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt egy év hat hónap szabad­ságvesztésre ítélte, amit fogház­ban kell letöltenie. Ugyanakkor három évre eltiltotta a járműve­zetéstől. A büntetés kiszabásánál a bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy Varga István kis­korú gyermeke és felesége eltar­tásáról gondoskodik. Súlyosbító tényező volt viszont, hogy ezt megelőzően már két ízben állt közlekedési bűncselekmény miatt bíróság előtt, s legutóbbi (1976- ban) cselekménye is egy ember halálát okozta. Az ítélet jogerős és végréhajtható. G. S. BEVÁLT A SZERVEZETI KORSZERŰSÍTÉS Jó színvonalú az élelmiszer-ellátás A lakosság élelmiszer-ellátása az első félévben (jó színvonalú, kiegyensúlyozott volt; ez derül ki a MÉM-nek az év első hat hó­napjáról most elkészített össze­sítéséből, Az ágazat vállalatai 2 százalékkal több terméket ad­tak át a kereskedelemnek, mint tavaly ilyenkor, közöttük mintegy 60—80 féle újdonságot. Kiss Ferenc, a MÉM élelmi- szeripari főosztályának vezetője az MTI munkatársának elmond­ta: a mezőgazdaság évek óta át­lagban a közepesnél jobb termé­seket takaríthat be, s ez biztosítéka a megfelelő árualapnak. Emel­lett az ötödik ötéves tervidő­szakban az élelmiszeripari üze­mek fejlesztésére fordított mint­egy 52 milliárd forint most kezd kamatozni, növekszik a korsze­rű, jó minőségű, tetszetős csoma­golású termékek aránya — ezek gyártására kényszerít a külpiaci verseny, is. Az élelmiszeripar szervezeti korszerűsítése, néhány ágazat­ban a trösztök megszüntetése, a vállalati önállóság .fokozása elő­nyösnek bizonyult. A termelés nem esett vissza az átállás nyo­mán, hanem a legtöbb helyen még emelkedett is. E vállalatok­nál az egészséges verseny ki­bontakozásának eredményeként új termékek jelentek meg, első­sorban a baromfi-, a hús-, a kon­zerv- és a söriparban. A mezőgazdasági üzemek és a szövetkezeti kisüzemek termelé­se is előnyösen hat az ellátásra. A sok esetben saját alapanyagot feldolgozó üzemek gyakran az adott körzet igényeinek megfelelő speciális termékeket állítanak elő, tovább gazdagítva a válasz­tékot, s hasznos kiegészítői a na­gyobb élelmiszeripari termelő- egységeknek. Jelenleg a teljes el­látás egyharmadát már ezek a kisüzemek adják. A kedvező képet némiképp ront­ja, hogy egyes helyeken időn­ként kisebb-nagyobb zavarok vol­tak az ellátásban. Ez azonban nem az árualapok hiányára ve­zethető vissza, hanem inkább a szervezés és szállítás hiányossá­gaira. Az ötnapos munkahétre át­állás nem egy helyen zökkenők­kel járt, az új vásárlási szokások és a kereskedelmi rendelések összhangjának jobb megterem­tésével azonban májustól lénye­gesen csökkentek e gondok. Az első félévben a múlt esz­tendő első hat hónapjához ké­pest némileg csökkent a cukor­kafogyasztás, ami főként a kor­szerű táplálkozás terjedésével magyarázható. Megközelítően 17 százalékkal emelkedett viszont a baromfi- és a tojásfogyasztás, 4 százalékkal a hús-, 8 százalékkal pedig az üdítőital-fogyasztás. Ked­vezőtlen képet nyújt az alkohol­forgalmazás; húsz százalékkal emelkedett a fogyasztás! Továbbra is jó ellátás ígérke­zik élelmiszerekből. A termés- kilátások szerint az árualapok biztosítottak ehhez, s az ipar ked­vező átvételi árakkal, körülte­kintő szervezéssel, a még megle­vő tartalékok fokozott feltárá­sával mindent megesz, hogy az 1982-es tervek teljesüljenek. To­vábbra is ösztönzik az üzemeket a választék bővítésére, a minőség javítására, s az import nyers­anyagok felváltására hazaiak­kal. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents