Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-11 / 161. szám

1982. július 11. • PETŐFI NÉPE • 3.

Egészségpolitika és társadalom

Interjú dr. Schultheisz Emil miniszterrel

A lakosság egészségvédelme, az egészségügyi hálózat munkája mindinkább a társadalom érdeklődésének középpontjába kerül. Állampolgáraink egyetlen szolgáltatással szemben sem támasztanak olyan magas igényeket, mint az egészség- ügyi ellátással szemben. Az orvos és a beteg kapcsolatának, az ellátás színvonalának hangulatteremtő szerepe van a közvéleményben.

Az egészségügyi kormányzat munkáját milyen mértékben határozza meg ez a fokozott érdeklődés? Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszterrel készített interjúnkban ezzel a kérdéssel kezdtük a beszélgetést.

— Az utóbbi időben valóban megnövekedett a lakosság érdeklődése az egészségügyi tudományok és az egészségügyi ellátás minden része, ága, és alágazata iránt. Ez az érdeklődés azért is rendkívül fontos — s ezt több ízben kifejtettem már különböző fórumokon —, mert igen nagy a jelentősége annak, hogy a lakosság, a társadalom az egészségüggyel együtt dolgozzék. Magyar- országon az egészségpolitika a társadalompolitika integráns része, és ezért is tartjuk fontosnak ezt a megnövekedett érdeklődést.

Természetesen ezzel az érdeklődéssel együtt járó jogos kívánságnak a kielégítésére nagyon sok új dolog bejelentésével nem szolgálhat a tárca. Egészségpolitikánk nem rövid távú politika, hanem olyan hosszú időt felölelő program, amelynek egyes eredményeit aránylag rövid idő alatt regisztrálhatjuk ugyan, de magát az egészségpolitikát évtizedekre tervezzük. Ezt az egészség- politikát — nem feledkezve el természetesen a gondok- ' ról sem — azok az eredmények igazolták, amelyek az elképzelések következetes, tervszerű végrehajtása nyomán születhettek meg.

Sokat beszéltünk a betegségek sorrendjéről, a megbetegedések alakulásának számszerűségéről. Közismert, hogy a szív- és vérkeringési betegségek állnak az első helyen, és a daganatos megbetegedések mellett a külső tényezők által bekövetkezett — sérülések, balesetek, öngyilkosság — halálozások száma is magas. Ezenkívül jelentős a légzőszervi, mozgásszervi megbetegedések aránya. Azt egyikünk sem várta, hogy a daganatos vagy a szív-, illetve keringési betegségeknek a számát egy év alatt látványosan csökkenteni tudjuk. Mindez hosszú, kitartó munkát, a tudomány előrehaladását, sok emberi munkát, anyagi felhasználást igényel. Hosszú évek óta beszélünk arról is, milyen magas Magyarországon a csecsemőhalandóság. örültünk, amikor 25 ezrelékre sikerült leszorítani, ma pedig már 20,8 ezreléknél tartunk. Ezzel sem lehetünk elégedettek, hiszen az európai középátlagot sem értük el, de önmagunkhoz képest ez nagy eredmény. Természetesen a 20,8 ezrelékes arányon belül is vannak eltérések az ország régiói szerint, néhány megyében már 15—16 ezreléknél tartanak. De Szabolcs megye 19,8 ezrelékes aránya sem mondható rossznak, ahol a többszörösen hátrányos, nagy családok aránya közismerten magas. Ebben az eredményben következetes munka, és az egészségpolitikai irányelvek következetes figyelembevétele és végrehajtása fejeződik ki.

Az egészségpolitikánknak, társadalompolitikánknak, ezen . belül családpolitikánknak elszakíthatatlan része a gyermekgondozási segély. Az elsők között vezettük be Európában. Többször változtattuk, továbbfejlesztettük. A közelmúltban bevezetett módosítással az igénybevevők jogosultsági körét terjesztettük ki, s az igényeket figyelembe véve megszüntettünk néhány kötöttséget. Így a kismamák részfoglalkoztatásának lehetőségét, vagy az apák gyesjogosultságát.

— A hazai szívsebészet eredményei és fejlesztése szintén a lakosság érdeklődésének a középpontjában áll. Hogyan alakulnak a magyar szívsebészet lehetőségei, hi- szén közismert, hogy ma még sokan várakoznak szívműtétre?

— A szívbetegek gyógyítása — a cardiológiai program — nem elsősorban a szívsebészet kérdése, hanem a szívbetegek korai felkutatását, az ilyen betegségre hajlamosak, a kiszűrtek megfelelő gondozását és ellátását jelenti. Lényeges változás van a szívműtétjavallatoknál is. A megelőző munka eredményeként megfigyelhető, hogy jóval kevesebb az olyan szívműtét, amelyet a gyermekkori láz maradványai indikálnak, inkább előtérbe kerültek az időskori koszorúér-megbetegedéssel kapcsolatos szívműtétek. Ezekre felkészültek a magyar szívsebészek; és egyre több az ilyen beavatkozás. Egyébként a múlt évben 1200-nál több szívműtét volt az országban. A felkészülés eredményeként pedig

megteremtettük azt a lehetőséget, hogy 400—500 szívfejlődési rendellenességgel született gyermeket tudunk megoperálni évente. (Körülbelül 1200 csecsemő születik szívfejlődési rendellenességgel, ezeknek körülbelül a fele sajnos nem műthető, mert egyéb fejlődési rendellenességük is van.) Amíg nem volt lehetőség csecsemőkori szívműtétekre, évente 400 csecsemőt veszítettünk el. Most időben kivizsgálásra és műtétre kerülnek ezek a gyermekek. Budapesten a Tűzoltó utcában a

II. Gyermekklinikán és Szegeden végzik ezeket az operáoiókat. Visz- szatérve egy pillanatra az előző kérdéshez, az előrehaladás egyrészt a szervezés, az alapellátás, a terhesgondozás javításának a kérdése, a másik oldalról viszont egy nagyon komoly ellátási formának a fejlesztését is jelenti, és a jövőben tulajdonképpen ezen a módon tudunk előrehaladni a csecsemőhalálozás csökkentésében.

Ebbea az ötéves tervben egyébként igen jelentős összegeket költünk a különböző célprogramokhoz szükséges eszközök és felszerelések beszerzésére. Általában a szívműtétekkel, és azt ezt megelőző vizsgálatokkal kapcsolatos berendezések igen drágák. Nem egy értéke meghaladja a 30 millió forintot. Ezért központilag irányítjuk e központok műszerezését. Az Érsebészeti Intézetben most szerelnek fel egy új műtét előtti vizsgáló készüléket, a felújított készülék Debrecenbe kerül. Ezáltal a kivizsgálások száma ott is jelentősen megnöveke- het, s végezhetnek szívműtétet gyermekeken Hajdú megye székhelyén is.

Jelenleg tehát nem az a gond, hogy valaki azért nem jut el a szívműtétig, mert a műtéttel kapcsolatos kivizsgálás gép hiányában nem végezhető el. A gond abból adódik, hogy á műtéti kapacitás miatt kell várakozni. Jelenleg 1000—1200 kivizsgált beteg vár műtétre. Arra törekszünk, hogy csökkentsük a várakozás idejét, ehhez azonban az anyagi feltételek mellett a szellemi kapacitást, az e területen dolgozó speciális szakemberek számát is növelni kell.

— A daganatos megbetegedések terápiás ellátásában várható-e a közeljövőben vál. tozás? Terveznek-e fejlesztést, milyen újabb gépi eszközök bevetése várható?

— Budapesten a Weil Emil kórház sugárterápiás intézetében új kobaltágyút állítottak be, s a régit is felújították, összesen három készülék lesz az eddigi egy helyett. Az Onkológiai Intézet lineáris gyorsító készüléket kap, amely a legkorszerűbb sugárterápiás lehetőséget biztosítja. A szegedi régióban eddig nem volt lehetőség sugárterápiára, ezért odatelepítettünk egy megfelelő készüléket. Debrecenben és Pécsett pedig a meglévő sugárforrás megduplázódik. Nem kívánunk minden megyeszékhelyre ilyen készülékeket telepíteni, de ahol van, oda két vagy három berendezést is juttatunk, mert ezek a gépek komoly műszaki hátteret kívánnak meg, s így legcélszerűbb koncentráltan ellátni a betegeket.

— Az egészségügyi kormányzat törekvései — az utódok egészsége érdekében — a mainál egy humánusabb terhesgondozást jeleznek; a

' a gyermeket váró anya, és a vele foglalkozó egészségügyi szakdolgozó komplex kapcsolatát szorgalmazzák. A mechanikus találkozások helyett valóban olyan orvos-terhes, illetve védőnő-terhes találkozásokat ígérnek, várnak el ezek a tervek, amilyen az alapellátásban a körzeti or. vos és betege között már-már általános jelenséggé válik.

— Ez valóban nem anyagi kérdés, hanem elsősorban szervezési, tervezési és mindenekelőtt hivatásbeli felelősséget vár az egészségügyi dolgozóktól. Sajnos^ maguk a terhesek sem mindig át?i lítják életmódjukat születendő" gyermekük szolgálatába. A szükségtelen gyógyszerszedés, az alkohol, a nikotin fenyegető ártalmairól — minden felvilágosító munka ellenére — nagyon sokan

nem vesznek tudomást, és ezen a téren javulás alig észlelhető.

A magasabb szintű terhesgondozásra már igen jó sémák alakultak ki az elmúlt évek alatt az ország jó néhány régiójában. Egy-egy szülész-szakorvos egy területet lát el, ő végzi el a család- és nővédelmi feladatokat, akkor találkozik az anyával, amikor az még csak az első terhességi vizsgálatra érkezik a rendelésre, de ő találkozik akkor is vele, amikor az a 9 hónap végén a kórházba kerül. A másik törekvésünk, hogy fejlesszük a szűrővizsgálatokat a terhességi idő alatt. Már több olyan szűrővizsgálatot rendszeresítettünk, amely eredményeket hozott. A kiemelt célprogramok között szerepel az ultrahangos magzatvizsgálat. A cél az, hogy általánossá váljék ez a diagnosztikai eljárás, ahol valóban szükség van rá — minden esetben el is végezzék. Természetesen a lakosság együttműködése nélkülözhetetlen elképzeléseink megvalósításában. A gondozási rendszerben élő gyakorlat: az anya elmegy az állami egészségügyi szolgálathoz' „lebélyegeztetni” a terheskönyvecskét, de van magánorvosa. Ez a ketősség aztán azzal járhat, hogy mindkét orvos feltételezi: a másik helyen elvégezték a szükséges vizsgálatokat. Bizony hiányosak azok a terheskönyvek, amelyekbe — az okokat kutatva — visszalapoznak koraszülés, vagy szülési szövődmény esetén. Tehát sokirányú intézkedést kíván ennek a helyzetnek a megnyugtató rendezése.

— A szívbetegek, a daganatos elváltozások gyógyításának, a terhesgondozás nagy kérdésköre után, kérem, szól. jón a külső tényezők okozta sérülések ellátására tervezett vagy már megvalósulóban lévő legújabb célkitűzésekről..

— A Traumatológiai Intézet átépítése mellett szükségessé vált egy budai traumatológiai központ kialakítása. A csúcsforgalmi időkben a hidakon igen nehezen jut át a mentő, és ezt a gondot jórészt megoldja a budai régió számára a János-kórházban létesített új központ.

A jobb traumatológiai ellátás érdekében tervezzük azt is, hogy Budapesten ne egy, hanem két helyen- legyen egyidőben a járóbetegek számára traumatológiai ügyelet. Általában a baleseti ellátás — az ágy, a műszerezettség, a műtő, és a szakemberek tekintetében országosan megoldott. Gond azonban a balesetesek utógondozása, rehabilitációjának meggyorsítása. Tehát a jelenleg folyó fejlesztéseken túl nem új traumatológiai osztályokat kell a jövőben létesítenünk, hanem — meggyorsítani a betegek mozgását a traumatológiai osztályról az utógondozókba. Már most foglalkozunk azzal a gondolattal, hogy a VII. ötéves tervben rehabilitációs ágyakat hozunk létre. Sajátos, de jelentős feladatot jelent az öngyilkosok egészség- ügyi gondozása. A Korányi utcai kórházban korszerű pszichiátriai központot teremtünk azok ellátására, akik életük krízishelyzetében az öngyilkosságot tartották egyedüli megoldásnak. Hogy mit tehet és mit kell tennie az egészségügynek a társadalom e válságba jutott csoportjának megmentésére, erről nemrégiben programot fogadtunk el, hiszen ez sokoldalú, elsősorban megelőző munkát igényel. Az ön- gyilkosság végállapot, s a mi feladatunknak ki kell terjednie a megelőző állapotra is, mégpedig a sérült emberek felkutatására, megfigyelésére, gondozására, a krízisszituációk feloldására, beleértve a fiatalkorúak deviáns magatartásaiból eredő, bajok felszámolását is. Ehhez a jelenleginél sokkal aktívabb együttműködést kell megvaló- -stíanunk a pedagógusokkal, a F<saláddal, barátokkal éppúgy, T mint a társadalmi szervezetekkel. A megelőzés nem mellékes része a jó családi, munkahelyi légkör, a gondoskodás, amely a jó közérzet, tehát az egészség alapja is. L. E.

I

rodákban, műhelyekben, a szabad ég alatt, dacolva az Időjárás viszontagságaival látják el feladatukat a MÁV dolgozói. Az utóbbi években sokat fejlődött a vasúthálózat, ma már csak elvétve „besegít” néhány gőzmozdony, a síneken dízel- és Villanymozdonyok vontatják a személy- és teherszerelvényeket. A javítóműhelyekben is egyre korszerűbb eszközök, műszerek állnak a szakemberek rendelkezésére, a mozdonyok üzembiztonságának megóvásához. Ugyancsak korszerű gépek könnyítik a vonalfelújítás nehéz munkáját. Felvételeink Kecskeméten, Kiskunhalason, valamint a Kiskunfélegyháza—Kiskunhalas közötti pálya- szakaszon készültek, elismeréssel adózva nemcsak az itt, hanem a megye egész területén dolgozó vasutasoknak.

Köszöntjük

• A menetrend betartásában fontos szerepük van a forgalmi szolgálattevőknek. Serfőző Judit vonatot indít.

a vasutasokat

Pásztor Zoltán és Tóth Sándor felvételei

• A kecskeméti vontatási főnökségen tartják karban, illetve javítják a Kecskemét— Lajosmizse—Budapest vonalon közlekedő személyvonatok vezérlő kocsijait. Filus Ferenc lakatos az egyik ilyen kocsira a szabványnak megfelelő biztonsági zárat szerel fel.

• A kiskunhalasi csomópont forgalmára jellemző, hogy 24 óra alatt 62 személyvonat — közöttük 5 nemzetközi — érkezik, illetve indul. Még ennél is több — 65 — a teherszerelvények száma. Az itt dolgozók munkáját nehezíti, hogy ezekből mintegy 28—30.at nekik kell rendezni, s továbbindítani. Nagy felelősség háryl a forgalom irányításában dolgozókra, akik közül Ács Balázst és Kiss Gábort találta a fotóriporter munka közben.

• A közelmúltban kezdődött meg a Kiskunfélegyháza—Kiskunhalas közötti pályaszakasz teljes felújítása, melynek befejeztével a vonatok a mostani 60 kilométer helyett óránként 100 kilométeres sebességgel is közlekedhetnek. Munkában az egyik — a nehéz fizikai munkát száműző — korszerű gép.

• A villanyszerelők nagy gonddal ellenőrzik és szükség szerint javít, ják a vezérlőkocsik műszereit. Klein József és Volák Pál munka közben.

O. L.

HA VAN EGY PERCE

A megszállott

— No nézd csak! — álmélko- dott Kóc Frigyes. — Az annya köcsögit!

— Mit mondsz? — kukkantott ki felesége a konyhából, mire Kóc az orra alá dugta az újságot.

— Ide süss! — bökött az egyik keretes hirdetésre. — Ismét lehet újrafutózott autógumit kapni!

— És akkor mi van? — csodálkozott az asszony. — Hiszen nekünk nincs is kocsink ...

— Majd lesz, anyukám, majd lesz! — lelkendezett Kóc Frigyes. — Jobb, ha tőlem tudod: remek vállalkozásba kezdek.

A sorsdöntő elhatározást tettek követték. Kóc Frigyes haladéktalanul gyűjteni kezdte a használatban megkopott, de még felújításra alkalmas gumiabroncsokat. Házalt, hirdetett, autószerelőikkel, szervizfőnökökkel egyezkedett. Kezdetben csak Lada, Trabant és Wartburg gumik érdekelték, ám később — ahogy az üzlet kezdett jobban menni — kiterjesztette tevékenységét a ritkább autótípusokra is. A lakása udvarán felhalmozott készletet

aztán időről időre elszállította a termelőszövetkezetbe, ahol a melléküzemág új futófelülettel látta el, s jó.áron értékesítette az abroncsokat.

— Milyen egyszerű ez — mondogatta a vasárnapi ebéd után két fröccs között Kóc Frigyes. — Az autós boldog, mert megszabadul feleslegessé vált gumijaitól, s még némi pénzt is kap érte. Jómagam szerény, de tisztes haszonnal továbbadom az árut, s a téesz is jól jár, mert neki is megvan a nyeresége a dolgon. Végül az abroncs visszakerül az autóshoz, akivel madarat lehet fogatni, mert egy: autógumit nem mindig lehet kapni, kettő: ez a fajta „járóka” olcsóbb is mint az új. S végül, de nem utolsósorban kevesebb autógumit kell behozni külföldről, minekutána javul a külkereskedelmi mérleg és az állampolgárok közérzete.

Kóc Frigyes valósággal megszállottjává vált az abroncsgyűj- tásnek. S mivel időközben a módszerei is tökéletesedtek, nem volt az a mennyiség, amivel el ne bánt volna. De ő többet <és még többet akart. így aztán vásárolni kezdte előbb a motorkerékpár-, majd a kerékpár-, végül a rollergumikat. S mivel ezek felújítását a termelőszövetkezet

nem vállalta, gumiüzemet nyitott a háza udvarán. Am nem sok öröme telt benne. Mert alig egy hónapja eregette még a bodor füst- felhőket a város legnépesebb negyede fölé az üzem, amikor a lakók panaszos leveleinek hatására kiszállt a környezetvédelmi hatóság, a műhelyt bezárták, s Kóc Frigyest csinos pénzbírság megfizetésére kötelezték.

S ezzel véget is érne e garantáltan tanulság nélkül való történet, ha nem tartanánk szükségesnek megjegyezni, hogy bár egyesek szerint Kóc ‘a mellényzsebéből fizette ki a büntetést, meggyőződésünk, hogy ez nem igaz. (Mellesleg nem is volt mellénye.) A valóságban úgy történt, hogy a pénzt a környezetvédelmi hatóság vezetőjétől, a zsűri elnökétől kapta. Magyarázat helyett idézzük a korabeli sajtóban megjelent hírt:

„Megtartották a Környezetünk tisztaságáért pályázat eredmény- hirdetését. Az első díjat — tízezer forintot — az erdőkben, réteken, utak mentén szanaszét heverő használt gumiabroncsok összegyűjtésével, s ezáltal a táj természetes szépségének visszaállításával Kóc Frigyes pályázó nyerte el.”

Sitkéi Bél»-.1 Wfc*