Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-07 / 157. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. július 7.

SZERKESZTŐSÉGI ANKÉT A KISVÁLLALKOZÁSOKRÓL II.

Kezdeményezések a megyében

A kisszervezetekről rendezett szerkesztőségi beszélgetés első részét tegnapi számunkban ismertettük. A bevezető előadás és a felszólalók megállapították, hogy a nagyvállalatok mellett az eddiginél több kisüzemre van szükség a megfelelő gazdasági szerkezet kialakítása miatt. Cikkünk második részében azokra a hozzászólásokra térünk ki vázlatosan, amelyek arról adnak számot, hogy Bács-Kiskun megyében hol tartunk jelenleg a kisvállalkozások létrehozásával.

Valóban konkurrencia ?

Balogh László, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága megyei igazgatóságának osztályvezetője:

— Eddig Bács-Kiskun megyében több mint 40 kisvállalkozás jött létre. Ennél azonban értesülésünk szerint több van, csak még nem jelentették be, holott ez kötelező. Gondot jelent, hogy a gazdasági munkaközösségeknek nincs érdekképviseleti szerve. Beszerzési és egyéb problémáik vannak, s nincs hová tanácsért fordulniok. A KIOSZ egyelőre konkurrenciának tartja ezeket a gazdasági szervezeteket. Ily módon ez a kérdés még megoldásra vár.

Kolozsi Gyula, Kecskemét város Tanácsa ipari osztályának vezetője arról adott számot, hogy a városban eddig öt gazdasági munkaközösség alakult, és újabb hat van szervezés alatt. A vállalatok egy részén belül is vannak ilyen törekvések. Az eddig alakult kisszervezetek a vállalatok, intézmények részére nyújtanak szolgáltatást. Sajnos lakossági szolgáltatásra Kecskeméten még nem jött létre kisvállalkozás.

Gyorsabb, jobb szolgáltatás

Nusser Elemér, az Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet elnöke: .

— Kerestük annak a lehetőségét. hogyan tudnánk a lakosság igényeit gyorsabban, jobban kielégíteni. Az egyes szakmákban működő kis részlegeink veszteségesek, ilyen körülmények között ezeknél nem tudjuk dolgozóink anyagi érdekeltségét megteremteni. Erre kutattunk és találtunk új szervezeti formákat.

Nemrég beszereztünk például egy hőszigetelő habarcs felhordására alkalmas nagy teljesítményű gépet. Nem sok van belőle az országban, s akkor fizetődik ki a népgazdaságnak, ha minél többet. vagyis hétvégeken is üzemel. Ezért szakcsoportot alakítottunk saját dolgozóinkból, akik önállóan is vállalnak munkát, s péntek, szombat., vasárnap is használják a gépet.

Nem volt gazdaságos a címfestő, dekorációs részlegünk sem. Most mint átalánydíjas egység, nyereséggel dolgozik. A szobafestő-, mázolórészlegünk újabban bedolgozórendszerben működik. Kötetlen a munkaidejük, önelszámoló egységként dolgoznak. Azóta 30 százalékkal csökkent a lakásokban végzett munkák átfutási ideje, és az idén’már 4 százalékos tiszta nyereséggel működött a részleg.

Lakos Alfréd, a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat közgazdasági osztályának vezetője, hangsúlyozta, hogy náluk szimpatizálnak a kisvállalkozási formákkal. Még az idén 20 vállalati közösség alakul meg. Ezek elsősorban a MEZŐGÉP részére dolgoznak majd munkaidőn túl, de időnként más üzemek megrendeléseinek is eleget tesznek. A MEZŐGÉP- nek az idén 500 ezer óra munkát kellett volna kiadni alvállalkozóknak, ami jelentős jövedelem- kiáramlással járt volna együtt. Miután túlórákkal nem oldhatták meg. vállalati munkaközösségeket hoztak létre. Alakul egy kisszövetkezet is, ez a részleg kiválik a vállalattól. A MEZŐGÉP exporttermékeinek szállításához ládákat fog gyártani.

Az Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalatra nagy feladatok hárulnak a lakóépületek karbantartásánál — mondotta Márton Lajos igazgató. — Ezek elvégzését hátráltatja a munkaerőhiány. Ezért négy vállalati munkaközösséget alakítanak: lakásszerviz-szolgálatot, épületgépészeti tervezőrészleget, tetőfelújító részleget és egy kisvállalkozást a távfűtés területén.

A jogszabályok alkalmazása

Felszólalt' az ankéton Gárdián Ferenc, a VITAL kisszövetkezet képviselője is. Elmondta, hogy a hatóságok és különböző állami szervek messzemenően támogatták megalakulásukat. A pénzügyi feltételek megteremtésével

volt a legtöbb gondjuk. Szerepet vállaltak az OMKER orvosi műszerkereskedelmi vállalat importmegtakarító törekvéseiben azáltal, hogy gyógyászati eszközöket gyártanak majd. Pénzügyi támogatást azonban ehhez még nem kaptak. Jelenleg a MEDI- COR-tól és a megye egészségügyi intézményeitől vállalnak el megbízatásokat.

Ehhez a felszólaláshoz kapcsolódott Demeter Jenő, az ASCO gazdasági munkaközösség képviselője. Fő tevékenységük a termelési együttműködések szervezése. Jelenleg még sok bizalmatlansággal találkoznak a vállalatok részéről, de vannak már üzemek, amelyek szívesen adnak megbízatásokat részükre.

— Jogszabályaink jók, csak jól kell alkalmazni azokaf — hangsúlyozta hozzászólásában Rebek Lőrinc, a megyei bíróság tanácselnöke. — Ha a jogszabály szellemében járnak el, s hozzák meg a hatóságok is intézkedéseiket, nem lehet probléma. A cégbíróság ennek megfelelően végzi munkáiét, s nyújt segítséget a kis-' ‘.ozások alakításához. E évben eddig 43 cégfa örtént.

lalati gazdasági műn- 1, ík létrehozásánál kü. a nézetek — mondot-,

ta i.unyi Ákos, a Duna—Tisza ko.’.i Állami Építőipari Vállalat vezető jogtanácsosa?-— Az egyik szélsőség, amikor csak külső munkát vállalhatnak, a másik pedig, hogy csak a vállalat részére dolgozhat a gazdasági munkaközösség. A DUTÉP 8—10 vállalati munkaközösséget szándékozik létrehozni. Ezek vállalhatnak majd külső megrendelést, ugyanakkor belső megbízásokat is kapnak.

□ □ □

A szerkesztőségben rendezett ankétről csak vázlatosan számolhattunk be. A hozzászólások azt igazolták, hogy Bács-Kiskun megy on elkezdődött a kisvállalkozások megalakulásának folyamata. Mmt a beszélgetésből kiderült, egyaránt tapasztalhatók p itív és negatív jelenségek, de a helyes törekvése^ vannak túlsúlyban. A kisvállalkozásoktól azt várjuk, hogy hasznos kiegészítői legyenek a szocialista nagyüzemek tevékenységének, ugyan- a,. mr lényegesen javítsák a lakosság szükségleteinek magasabb színvonalú kielégítését. Éppen ezért továbbra is figyelemmel kísérjük alakulásukat és r íködésüket.

Nagy Ottó

O.äräk technológiával h szül

Az alumíniumgyárban új technológiával készülnek a kukta. gyorsfőző edények. Az osztrák TAUS cégtől vásárolt berendezéssel a geometriai kialakítás után — nátriumlúgos oldatban pácolják, majd a rázógépben fényesítik az edényeket. Az új eljárással negyvenezer darabbal több, tetszetősebb kivitelű kuktaedény készül.

Érdekközvetítés és -egyeztetés

így dolgozik a Magyar Kereskedelmi Kamara szegedi területi szervezete

A Magyar Kereskedelmi Kamara első vidéki szervezete, a dél-alföldi összeköitő bizottság Szegeden alakult meg 12 évvel ezelőtt. Természetes velejárója volt ez a gazdaságirányítási rendszer változásainak: a vállalati önállóság növekedésének gyakorlata megkívánta, hogy a kamara közelebb kerüljön a gazdasági szervezetekhez. Az iparvállalatok is ' 1968 után kopogtattak először a kamara ajtaján. -Hatvan vállalat és ipari szövetkezet hozta létre a "dél-alföldi bizottságot Csongrád, Bács-Kiskun és -Békés megyei hatáskörrel. Ma százhúsz tagja van -.az összekötő bizottságnak.

Az is köztudott, hogy korábban a kamara döntő"

. gn kereskedelmi tennivalókat látott el. Ahogyan-a -gazdasági életben változnak a körülmények, bővülőnek a feladatkörök, ehhez igazodnia kell a Magyar- Kereskedelmi Kamarának is. E kérdésekről beszélgettünk a kamara dél-alföldi összekötő bizottságáénak titkárával és elnökével, akik elmondták, hogy- hamarosan szervezetileg is változás várható a terű" ilétükön. Polák Zoltán elnök részletesen is beszélt a „szegedi területi bizottságnak arról a munkájáról,

amelyet a magyar—jugoszláv határ menti kereskedelemben kifejtenek.

— Példásnak mondható a dél-alföldi összekötő bizottság és a szomszédos Jugoszlávia közeli területein levő gazdasági kamarák együttműködése _

mo

ndotta polák Zoltán. — A határ menti árucsere • 'értéke is évről érve növekedett. Jellemző erre. hogy "1978-ban alig másfél millió dolláros volt az export ’és import együttes értéke, tavaly viszont meghaladta a tizenöt millió dollárt.

— Milyen áruk kelendőek a határ menti cserében?- érdeklődtem Perjési József titkártól.

— Figyelmet fordítunk arra, hogy a kölcsönös ár:icsére segítse elő a választék bővítését és az áruk

értéke, színvonala csaknem azonos legyen. A cikkek egy része élelmiszer, textília, konfekció és cipő, de egy sor más áru is kicserélődik. Fontosnak tartjuk a termelési együttműködéseket, is

A kamara összekötő bizottságának természetesen sokrétű a tennivalója. Ezek között elsőrangú szerepet játszik az, hogy elvégezze a tagvállalatok körében az érdekegyeztető, érdekközvetítő— és ha arra szükség van —. az érdekeket védő föladatokat. A területi összekötő bizottságok a kamata regionális szervei, helyi képviselői, s területi elv alapján tömörítik a tagvállalatokat. Elősegítik Békés. Csong- rád és Bács-Kiskun megyékben a tagvállalatok kapcsolatainak kiépítését, szervezik a kamarai — egyesületi — életet. Különböző klubokat, tanfolyamokat, előadásokat szerveznek.

— A MMK dél-alföldi összekötő bizottságának különféle munkacsoportjai vannak — mondta Polák Zoltán elnök. — Ilyen többek között a vásári albizottság.

A területi szervezet már korábban is rendezett több szaktanfolyamot a tagvállalatok képviselői részére. Kétszáznál többen végezték el és szereztek újabb szakismereteket a külkereskedelmi körben. Ilyen szakismeretekkel bíró emberekre egyre inkább szükség van a nagyon*’ önállósággal dolgozó vállalatoknál. Most ind.P ty speciális vámtaníolya- mot hatvan szemé ■, amelyen vám-, tarifaés protokoll-ismen tanak.

Szervezeti váltó snt az, hogy az országban hat területi ö. ázottságot hoznak létre.

E szervezetektől a többet várnak a tagvállalatok is. Ezért a oan levő titkár segíti az

elnökség munkáját, n.c e végrehajtja a tagvállalatok és az elnökség által meghatározott gyakorlati tennivalókat. G. I.

SAJTÖPOSTA

CIKKÜNK NYOMÁN

Felszerelik a postaládát

Június 2-án megjelent Sajtóposta rovatunkban a kecskeméti Irinyi utca lakóinak véleményét tolmácsoltuk: szükség van arra a postaládára, melyet érthetetlen okból szállítottak el nemrégen a környékről.

i írásunkra a Szegedi Postaigazgatóság helyettes vezetője, dr. Lénárd László válaszolta:

Az Irinyi utcai levélszekrényt műszaki hibd miatt szereltettem le, s amint a javítása befejeződik, azonnal visszakerül a helyére.

Aggódunk az építőkért

Igen gazdag tartalmú az idén megjelent 15-ös számú egyik hivatalos közlöny, amely a munka- védelemről szóló hatályos jogszabályokat ismerteti részletesen. Csupán belelapoztunk a több mint száz oldalnyi anyagba, de meggyőződéssel állíthatjuk, a gazdasági élet szinte minden területét érintik a különféle rendeletek, utasítások, szabályzatok. Alkalmazásuk alighanem garanciája lehet a biztonságos munkavégzésnek. Persze csakis akkor, ha a végrehajtás mindenütt összhangban van a leírtakkal. Manapság az efféle még sajnos, nem jellemző általánosan. Sőt, találkozhatunk kirívó esetekkel. Közülük ezúttal a kecskeméti Zászló utca menti lakásépítkezést választottuk ki.

Sokszor megfordultunk a környéken, így tanúi voltunk, hogy a házgyári elemekből mily rövid idő alatt építették fel a hozzáértő, szorgos kezek a falakat, több emeletnyi magasságúra. Ám azt is láttuk, néhány munkás rendszeresen jár bevásárolni a szomszédos üzletbe. Legutóbb július 1-én, a délelőtti órákban volt alkalmunk megpillantani kettejüket, amint degeszre tömött táskát cineltek. Lehetett abban kenyér, felvágott, sajt, gyümölcs vagy csokoládé. De más is Ami bizonyos, hogy a‘ kezükben sörrel teli üvegeket szorongattak, s egyikük harsány kiáltással hívta fel minderre a távolban dolgozó társ figyelmét.

Az vitathatatlan, hogy építőipari munkát sem télen, sem nyáron nem könnyű végezni. A túlságosan hidegben jól eshet egy nyeletnyi gyomorbizsergető pálinka, mint ahogy a kánikulában is hűsítőnek tűnhet a hideg sör. Csakhogy munka közben tilos a szeszfogyasztás.

Mi ezúttal csak az építésügyi és városfejlesztési miniszter 151981. számú utasításának 5. mellékletében foglaltakra hivatkozunk, s eszerint: „Alkoholtól befolyásolt állapotban történő munkavégzés megakadályozása érdekében yieg kell szervezni, és rendszeressé kell tenni, az alkoholszondás — vagy más azzal egyenértékű — ellenőrzések végrehajtását.”

A fák ne legyenek gazdátlanok!

Sokszor kesergünk, hogy a megyeszékhelyen kevés a zöldterület. Jó néhányan arra az örvendetes elhatározásra jutottak, hogy a szűkebb környezetükben fásítanak. Munkájuk eredményével számos utcában lehet már találkozni. Köszönet jár ezért, de el kell mondani: e fák egy része gazdátlan, sorsára hagyott. Miből derül ez ki? Például abból, hogy a gallyazásukkal senki sem törődik. Pedig a különféle irányban terjeszkedő ágak állandó veszélyt jelentenek a közvetlen közelben húzódó villanyvezetékekre.

E gondokról Meleg Lászlótól, a DEMÁSZ kecskeméti kirendeltsége vezetőjétől értesültünk, aki egyebek között arról tájékoztatott, hogy a rossz helyre telepített, és egyáltalán nem gondozott fák már a viszonylag enyhe szélben is minduntalan érintkeznek a villamos vezetékkel, amelyekben rövidzárlatot, következésképpen áramszolgáltatási zavart okoznak. S emiatt nemcsak a fogyasztó bosszankodik, hanem a vállalat is, hiszen az ismételt helyreállítás sok időt vesz igénybe — más munkaterületről vonja el a szerelőket —, s ráadásul számottevő költséggel is jár.

Csak egyetértőén adhatjuk közre informátorunk kérését: gondozzák (gallyazzák) rendszeresen fáikat a tulajdonosok, az új ültetések előtt pedig kérjék ki a DÉMÁSZ véleményét is!

Több mint fél évtizede működnek megyénkben a szákszervezeti jogsegélyszolgálatok, melyek alapvető feladata: a felvilá. gosítás, a tanácsadás. Mint a tapasztalatokból leszűrhető, eddig általában eredményesen kapcsolódtak be a munkáltató érdekkörében keletkezett konfliktusok megoldásába, a vállalati alkalmazottak egymás közötti vitájának rendezésébe.

De sokakat nemcsak a bérezéssel, a munkavédelemmel, vagy éppen a társadalombiztosítással, hanem a vagyonjoggal, a gyermektartással és más egyébbel kapcsolatos problémák is foglalkoztatnak. Amelyekkel néhol hiába keresik fel a jogsegélyszolgálatot, mert ott egyáltalán nem, vagy csak tessék-lássék módon vállalkoznak a közbenjárásra. Ilyenkor az állampolgárok kénytelenek futni fűhöz.fához, hogy megfelelő támogatásra találjanak. Sajnálatos tény mindez, anná^ is inkább, mert a szolgálat — az eredeti rendeltetés szerint is — bizonyos ügyekben képviselheti a dolgozókat a hatóság előtt, ahol lényegében az ügyvéd szerepét tölti be. Hogy milyen sikerrel, hadd bizonyítsuk egy friss példával:

Tavaly július elején közöltük először Sajtóposta rovatunkban, hogy egy kaskantyúi lakos tíz esztendővel ezelőtt vett fel a környékbeli takarékszövetkezettől jelentős építési kölcsönt, melyet maradéktalanul visszatérített. Illetve mégsem, mert az utolsó befizetéskor derült ki, helytelenül volt megállapítva részére a törlesztendő részlet, ezért arra kötelezték, további három évig fizesse a havi összeget, s a hozzáadott úgynevezett ügyviteli kamatot. Ekkor, a derült égből villámcsapással is felérő kényszerhelyzetében kért segítséget munkahelyén, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szakszervezeti jogsegélyszolgálatától, melynek vezetője, dr. Szablics Imre az eset tüzetes áttanulmányozását követően azonnal leszögezte — erről szeptemberi egyik lapszámunkban írtunk —, hogy más tévedése nem róható fel ^a panaszosnak. Az igazságos megoldás azonban hosszabb ideig váratott magára.

Mindenekelőtt bonyolult pénzügyi számításokat végzett a szolgálat, majd az így nyert adatók birtokában levélben fordult a takarékszövetkezethez, mely elismerte hibáját — végső soron amiatt tekintett el a tartozás késedelmes kiegyenlítésekor alkalmazandó szankciótól —, de hajthatatlan maradt a hátralék és a már említett kamat megfizettetését illetően. Olvasónk mindezt változatlanul sérelmesnek találta, ezért a jogsegélyszolgálat által készített beadvánnyal orvoslásért fordult a járásbírósághoz. Az igazságügyi könyvszakértő bevonásával lefolytatott eljárás, valamint az érvek-ellenérvek gondos mérlegelése után hozott ítélet értelmében a jóhiszemű és pontosan fizető adósnak nem származhat kára a kölcsönt nyújtó téves ügyintézéséből. A területi bíróság tehát elutasította a több ezer forintos plusz tartozással kapcsolatos — és a kamattal is jócskán megnövelt — követelést, s ehelyett a kölcsön teljes összege hátralévő részének utólagos visszafizetésére kötelezte az adóst, aki természetesen egyetértett a döntéssel. Nem így a pénzintézmény. amely azonban hiába fellebbezett, a másodfokú bíróság módoosítás nélkül emelte jogerőre a határozatot.

E történet egyik tanulsága: nagyon fontos, hogy a pénzforgalomról szóló szabályokat minden hivatalos kölcsönadó (hitelező) precízen alkalmazza, s a számításokat hibátlanul elvégezze, hiszen az ügyféltől aligha várható el a meglehetősen nehéz pénzügyi művelet szakszerű felülvizsgálata, amely a reklamációnak képezhetné alapját. A másik, s e cikkünk szempontjából talán legfontosabb tanulság: a jogsegélyszolgálat igenis alkalmas arra, hogy a hozzáfordulónak nélkülözhetetlen segítőtársa legyen -a munkakörével .nem, összefüggő panasza elintézésében is. Ehhez persze szükséges, hogy a dolgozó és a szolgálat között kölcsönössé váljék a megértés, a, bizalom! ,

Gyakrabban ellenőrizzék az árakat!

A bolti vásárlás napi rutin tennivaló, nem hogy felfokozott izgalmat, de megkettőzött figyelmet sem igényel. Legfeljebb akkor, ha úgy jár pórul, mint a kecskeméti Mészáros István, aki az esetéről így számolt be szerkesztőségünkben :

— Diétázó vagyok, az élelmiszerboltokban elsősorban a kevésbé zsíros, fűszeres készítményeket keresem. És szerencsére nem hiába. Legutóbb, az egyik júniusi csütörtökön .a Szeleifalu ABC-áruházában találtam rá az általam nagyon kedvelt, jó hatású és ízletes konzervre, a jugoszláv importból származó különleges vagdalt húsra, melyből egy doboz 8 forint 60 fillérbe kerül. Vettem belőle. Nem sokkal később Kiskecskeméten is vásároltam, ám a fizetéskor meglepetés ért, mert 11 forintot kértek tőlem. Érdeklődtem, nem téves-e a számolás, mire határozottan közölték, ennek a külföldi terméknek pontosan ennyi az ára. Hazafelé menet próbálkoztam megfejteni a rejtélyt: az egyazon kereskedelmi cég két egységében található ugyanolyan árunak miért eltérő az ára?

Miután e kérdésre mi sem tudtunk elfogadható magyarázatot adni, telefonon kerestük meg a megyei élelmiszer-kereskedelmi vállalat igazgatóját, aki szintén tanácstalan volt, végül kérte a

panaszost, fáradjon be hozzá, hogy a történteket részletesen megbeszélhessék.

Olvasónk eleget tett a szíves invitálásnak. aztán visszajött hozzánk és ezeket mondotta:

— Készségesen fogadtak, udvariasan tárgyaltak vele. Megmutattam a konzerveket, a pénztári blokkokat, melyet árszakértő nézett meg, aki rádöbbent a baj forrására: a korábban tényleg 11 forintért forgalmazott jugoszláv húskonzerv árát már hónapokkal ezelőtt kellett csökkenteni 8 forint 60 fillérre, ám.e vállalati utasítást máig sem hajtotta végre a szóban forgó üzlet. ígéretet kaptam az ezzel kapcsolatos haladéktalan intézkedésre, valamint a pénzbeli különbözet visszatérítésére.

Mészáros István megnyugodva távozott. Közérdekű bejelentését ezúton is megköszönjük. Egyidejűleg azonban szükségesnek tartjuk megjegyezni a következőket: Az árváltozásokból adódó feladatokat úgy kell elvégezniük a kereskedőknek, hogy az ne zavarja napi munkájukat. A kettős kötelezettséget nem könnyű teljesíteniük. Bizonyára már csak ezért sem vennék zokon, ha gyakoribbá válna az érvényes árak vállalati, más szóval belső ellenőrzése. mely elejét vehetné az említetthez hasonló kellemetlenségeknek!

KÉRDEZZEN — FELELÜNK

Megkapható-e minden könyv?

A kalocsai járásból keresték fel szerkesztőségünket fiatalok, akik elmondották: a nyári pihenőidejükben a szokásosnál többet szeretnének olvasni, de ennek akadálya, hogy a községi könyvtár nem rendelkezik az általuk keresett kiadványokkal. „Ügy hallottuk, régebben bármelyik helység hasonló intézményéből kölcsön lehetett venni az igényelt műveket, s e gyakorlat sok olvasónak szerzett örömet. Vajon manapság miért nincs erre lehetőség?” — kérdezték.

Hadd kezdjük rögtön a lényeggel: egyáltalán nem szűnt meg az úgynevezett könyvtárközi kölcsönzés. Ennek révén szinte az ország minden könyvtára adhat könyvet a társintézménynek. Az ezzel kapcsolatos ügyintézést igen rövid határidőn — mindössze pár napon — belül kötelező lebonyolítani. Javasoljuk tehát: kopogtassanak be a kért könyvek listájával a helyi könyvtároshoz, aki minden bizonnyal készséggel ajánlja fel az említett szolgálat igénybevételét, hogy segítségükre léhessen.

Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét. Szabadság tér 1/a.

Telefon: 20-111.

»1