Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-07 / 157. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. július 7. események sorokban BECS__________________________ Az osztrák kormány diplomá­ciai lépéseket tervez a Libanon­ban élő palesztinok megmentése érdekében és az ügyben kapcso­latot keres az Egyesült Államok kormányával — jelentette be Bruno Kreisky osztrák kancellár kedden, a kormányülést követő szokásos sajtóértekezleten. BUDAPEST ' Elutazott Budapestről Richard M. Nixon, az Amerikai Egyesült Államok volt elnöke, aki több európai országot érintő körútja során tett látogatást hazánkban. GENF " Genfben kedden teljes ülést tartott a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó szovjet—amerikai tárgya­lásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. MOSZKVA Kedden a kora hajnali órák­ban Moszkvában, a Seremetye- vói repülőtér közelében Lezuhant az Aeroflot légitársaság egyik re­pülőgépe. A gép a Moszkva—Da­kar—Freetown' útvonalon közle­kedett. A Szovjetunió polgári re­pülésügyi minisztériuma beje­lentette: a katasztrófa körülmé­nyeinek kivizsgálására különbi­zottságot hoztak létre. BONN Hivatalos látogatásra az NSZK- ba érkezett kedden Herbert Weiz, az NDK tudományos és műszaki > minisztere. Weizet Andreas von' Bülow kutatási és technológiai miniszter hívta meg, akinek előd­je, Volker Hauff 1980-ban tett látogatást az NDK-ban. Weiz, aki péntekig marad az NSZK-ban, nyugatnémet kollégájával tár­gyal, továbbá tudományos és ipari kutatóintézeteket tekint meg Észak-Rajra Vesztfáliában, Ba- den-Württembergben és Bajor­országban. BELGRAD A hétfő óta jugoszláviai láto­gatáson tartózkodó Francis Pym brit külügyminiszter a megbe­szélések után tartott sajtóérte­kezletén bírálta Ronald Reagan amerikai elnöknek a nyugati or­szágokat is erősen sújtó embár- góintézkedéseit. és rámutatott: a szankciók máris jelentős veszte­ségeket okoztak brit, nyugatné­met és francia cégeknek. Diplomáciai erőfeszítések a libanoni békekötés érdekében VENDÉGÜNK: A libanoni fővárosban kedd reggelig nem yolt újabb fegyve­res összetűzés a hétfőn létrejött újabb tűzszünet óta. Hétfőn im­már ötödször léptették életbe tűz­szünetet a Libanon elleni izraeli támadást követően. Az izraeli erők továbbra is lezárva tartják a Nyugat-Bejrútból kivezető uta­kat. A diplomácia ismét nagyobb szerephez jut a válsághelyzetben. Damaszkuszból Ammanba uta­zott hétfőn Francis Gutmann és Bruno Delaye, a francia kormány két különmegbízottja, és még az­nap fogadta őket Husszein jor- dániai uralkodó — jelentette a JNA jordániai hírügynökség. A megbeszélésen a hasemita ural­kodó hangoztatta Jordánia elkö­telezettségét „Libanon területi sérthetetlensége, a libanoni nép egysége iránt”. Butrosz Ghali egyiptomi kül­ügyi államminiszter a francia— egyiptomi béketervről azt mon­dotta, hogy az nem áll ellentét­ben Habibnak a libanoni válság megoldását célzó erőfeszítései­vel. Az egyiptomi diplomata Khartoumban nyilatkozott, mi­után tárgyalt Mohamed Mirghani szudáni külügyminiszterrel. Az afrikai körutat járó egyiptomi NAPI KOMMENTAR Elnökválasztás Mexikóban Negyvenhét éves, jogot végzett és kitűnő gazdasági szakértő híré­ben áll Mexikó új elnöke: Miguel de la Madrid Hurtado. Vasárnap rendezték az elnökválasztásokat Latin-Amerika legnagyobb spa­nyol nyelvű országában, ahol a 70 milliós lakosságból több mint 31 milliónyian járulhattak az urnák­hoz. Hogy mennyien éltek alkot­mányos jogukkal, arra nézve egyelőre nincs adat, mint ahogy a választások végleges eredményét, a voksok sokat mondó arányát is csak később hozzák nyilvánosság­ra. A 64 szenátor és a 400 képvi­selő mellett azonban de la Mad­rid megválasztása bizonyosra ve­hető. Mexikóban hatévenként újít­ják meg az államfői tisztséget. Több mint fél évszázada mindig a kormányzó PRI, az intézményes forradalmi párt jelöltje nyerte el ezt a tisztséget. Négy évvel ezelőtt módosítottak az elnökválasztási gyakorlaton. A nagyszabású poli­tikai reform keretében lehetővé vált’ hogy az idei választásokon az' ellenzék is állítson jelöltet, összesen kilenc párt hét politiku­sára szavazhattak a mexikóiak, kót oárt de la Madridot támo­gatta. Hagyomány volt Mexikóban, hogy a kormányzó párt jobb- és balszárnyának jelöltjei fölváltva kerültek a legmagasabb közjogi méltóságba. Ezúttal úgy tűnik, szakítottak ezzel a gyakorlattal: de la Madrid — akárcsak elődje — a PRI jobbszárnyát képviseli. A Harvard egyetem diplomája már önmagában is jó ajánlólevél szá­mára, de mexikói források kiegé; szítik életrajzát azzal is, hogy ne­véhez fűződik a volt elnök, Lopez Portillo nagyszabású fejlesztési programjának kidolgozása. 1975- től pénzügyminiszter-helyettes­ként dolgozott, 1979-ben a terve­zési és költségvetési minisztérium élére került. Washingtoni kapcsolatain kívül jelölésében alighanem az dönthe­tett mellette, hogy Mexikó súlyos gazdasági nehézséggel küszködik. Hetvenmilliárd dolláros külföldi adósság, a tavalyi 28 százalékkal szemben az idén előreláthatóan 50 százalék körüli inflációs ráta, ag­gasztó arányokat öltő munkanél­küliség és elnyomorodás — így fest az ország szomorú mérlege. A másik serpenyőben kétségkívül jelentős — egyetlen! — tényező az olaj: Mexikó naponta másfél- millió hordót exportál, s hatalmas tartalékai egyszersmind a hitele­zők számára is megnyugtatóak. Az ország nemzetközi tekinté­lyét nem utolsósorban a szocialis­ta országokhoz, a fejlődő világhoz és Latin-Amerika haladó mozgal­maihoz fűződő szívélyes viszonya alapozta meg. Emiatt gyakran bí­rálták a szomszédos Washington­ban. De la Madrid éppen ezért programjában — diplomatikusan — a belső problémákra helyezte a hangsúlyt: a demokrácia erősíté­sére. a korrupció letörésére, a tár­sadalmi igazságosság és egyenlő­ség fejlesztésére. Gy. D. NATO Spanyol belépő MIUTÁN az atlanti tömb tag­államainak törvényhozó szervei — több hónapos előkészületek után — gyorsított. eljárással jó­váhagyták Madrid csatlakozását a NATO-hoz, Spanyolország ügy­vivője az amerikai külügyminisz­tériumban letétbe helyezte a be­lépésről szóló jegyzőkönyv ratifi­kációs okmányait. Ezzel a május végi aktussal a szövetség tagjai­nak száma 16-ra emelkedett. Leo.poldo Calvo Sotelo spanyol miniszterelnök a június 10-i bon­ni csúcstalálkozón már teljes jo­gú résztvevőként képviselhette kormányát és ezt a tényt Ronald Reagan amerikai elnök — furcsa módon — a „nyugati demokrácia diadalának” nevezte. Történt mindez annak ellené­re. hogy a Varsói Szerződéshez tartozó szocialista országok jó ideje kitartóan szorgalmazták: ne bővítsék az Európában szem­benálló két politikai-katonai koa­líció egyikét sem, mert minden, a hadászati egyensúly megbontá­sára alkalmas lépésnek súlyos következményei lehetnek. A ve­zető tőkés hatalmak részéről leg­utoljára 27 esztendővel ezelőtt, 1955 májusában került sor ilyen fenyegető intézkedésre, amikor az NSZK-t vették fel a NATO-ba. Ez akkoriban rendkívüli módon kiélezte a feszültséget földré­szünkön. Tekintettel a háborús veszélyre, az európai béke és biztonság fenntartásában érde­kelt szocialista országok kényte­lenek voltak életrehívni az erői­ket egyesítő közös védelmi szer­vezetüket. Azóta többszörösen beigazolódott ennek a válaszin­tézkedésnek a szükségessége és helyessége. Erre a nemegyszer kritikus időszakra már csak azért sem felesleges emlékeztetni, mivel a spanyol NATO-tagság törvénye- sítését ismét a fegyverkezés fo- kozóöása, a „korlátozott” nukleá­ris háború lehetőségében rejlő fe­nyegetés kíséri. SPANYOLORSZÁGNAK az at­lanti szövetség politikai szerve­zetéhez történt csatlakozását (egyelőre erről van szó, mert a NATO integrált katonai szervei­be és a hadszíntéri struktúrába való beépítése még bizonyos időt vesz igénybe) önmagában, csu­pán nemzeti keretekben nemigen vizsgálhatnánk anélkül, hogy ki ne tekintenénk a 'tömb déli szár­nyára. Ez a zóna., amely katona- földrajzilag Olaszországot, Tö­rök- és Görögországot fogja át, elsőrendű szerepet játszik a Varsói Szerződés tagállamai elle­ni nyugati hadászati elképzelé­sekben. A mintegy 1,2 millió négyzetkilométernyi térséget (itt cirkál a földközi-tengeri 6. ame­rikai flotta is) a NATO-vezérka­rok ideális hídfőnek, ugródeszká­nak tartják a tervezett légi és haditengerészeti hadműveletek végrehajtásához nemcsak a szo­cialista, hanem az észak-afrikai haladó országok ellen is. Minthogy a Földközi-tenger medencéje egyúttal fontos össze­kötő láncszem az Atlanti- és az Indiai-óceán között, tehát nélkü­lözhetetlen megközelítési útvo­nal a Perzsa- (Arab-) öbölhöz, a Közel- és a Közép-Kelet „olaj­birodalmához”, ez az övezet min­den szempontból kiemelkedő stra­tégiai jelentőségű a NATO kato­nai vezetésének elgondolásaiban. Ha ehihez még azt is hozzászá­mítjuk, ho,gy a déli szárnyon egy­millió katonát, több mint 1000 repülőgépet és 500 hadihajót össz­pontosítottak, könnyű megérteni, hogy a nyugatnémet Die Welt miért írhatta azt, miszerint „a mellékhadszintér voltaképpen máris elsőrendű frontvonallá alakult át”. (Ez, persze, a leg­kevésbé sem csökkenti a közép­európai hadszíntér szerepét.) NOHA FRANCIAORSZÁG 1966 óta nem vesz részt a NATO kato­nai szerveinek tevékenységében, a brüsszeli főparancsnokság a francia flotta földközi-tengeri erőit mégis potenciális „tartalék­ként” tartja számon. Az ország területén azonban jelenleg nin­csenek NATO-támaszpontok, az integrált parancsnokságok ellen­őrzése alatt álló utánszállítási vo­nalak, Spanyolország viszont — mint a Pentagonban latolgatják — pótolhatná és kiegészíthetné a déli szárny felvonulási mély­ségét. Az amerikai elképzelés ■nyilvánvaló: az országban már évtizedek óta működő négy ka­tonai bázishoz most hozzáadhat­ják majd az Ibériai-félsziget ha­dászati lehetőségeit, Európa és Afrika találkozási pontján igen előnyös földrajzi fekvését és a NATO támadó erőinek felvonul­tatásához nehezen nélkülözhető „hátországot”. A The Stars and Stripes, az amerikai hadsereg lapja már 1980 júniusában arról cikkezett, hogy „Spanyolország 1983-tól az atlanti szövetség tel- jesjogú tagja lehet”, vagyis ek­kortól a 350 ezer főnyi spanyol hadsereget is bevonnák az egye­sített fegyveres erők szervezeté­be. Az sem mellékes szempont, hogy bár a spanyol kormány ko­rábban kizárta nukleáris fegyve­rek tárolását az ország területén, erre a későbbiekben, alkalmas időpontban sor kerülhet, s ezzel jelentős mértékben megnöveked­het a szocialista közösség fenye­getettsége. ÉRTHETŐ, hogy a Szovjetunió és szövetségesei nem nézhetik tétlenül a legújabb fejleménye­ket. Világosan utalt erre a spa­nyol külügyminisztériumba 1981 szeptemberében eljuttatott szov­jet memorandum. A moszkvai Pravda félreérthetetlenül leszö­gezte: Spanyolország NATO-be- íépése közvetlenül „érinti az eu­rópai és az Európa határain kí­vüli béke, biztonság és együtt­működés széles körű érdekeit, s a Szovjetunió ezek iránt nem maradhat közömbös”. Hogy a kilátásba helyezett „megfelelő in­tézkedések” milyen jellegűek és földrajzilag egyáltalán meghatá­rozhatók lesznek-e, ennek talál­gatásába bocsátkozni puszta spe­kuláció lenne. Serfőző László alezredes diplomata nemzetközi támoga­tást próbál szerezni országa és Franciaország békekezdeménye­zéseinek. Damaszkuszban hétfőn Abdel- Rauf Kasszem miniszterelnök el­nökletével ülést tartott a szíriai kormány, és megtárgyalta a leg­újabb libanoni katonai és poli­tikai fejleményeket — jelentette a SANA szíriai hírügynökség. Reagan amerikai elnök új uta- stíásokkal látta el Habib közel- keleti elnöki különmegbízottat — jelentette be hétfőn Larry Speakes elnöki szóvivő. Az üze­net tartalmáról nem közölt rész­leteket. Szovjet—japán olajkitermelés A japán kormány jóváhagyó­lag tudomásul vette azt a magán­jellegű, ideiglenes megállapodást, amelyet a szahalini kőolajkuta­tási együttműködési társaság kötött Moszkvában. Az egyez­mény arról szól, hogy közös szov­jet—japán kőolaj, és földgázfel­tárási munkálatokat a szov­jetellenes amerikai szankciók megszigorítása ellenére folytat­ják. A megállapodás lehetővé te­szi, hogy a Szahalin északkeleti övezetében elterülő Csajvo kerü­let partjai előtt. ahol a tengeri próbafúrások már befejeződtek, még az idén megkezdjék az olaj­kitermelést. Az ettől északra fek­vő Odoptu kerületben a próbafú­rásokat szovjet technológiával végzik majd. Erre azért van szük­ség, mivel a tengerentúli gazda­sági rendszabályokat legutóbb kiterjesztették az amerikai sza­badalom alapján gyártott beren­dezéseket alkalmazó japán fúró­toronyra is. A Csajvo kerületben viszont az amerikai technológiá­val már véget ért a kutatás. s így hozzáláthatnak magához a kitermeléshez. A további munkálatokra 20 millió dollárt kívánnak fordítani, amelyet a Japán Állami Export- Import Bank bocsátana rendel­kezésre. A tárgyalásokra várha­tóan júliusban kerül sor. Börtön újságcikkért Egy ankarai hadbíróság két ha­vi és 27 napi elzárásra ítélte ked­den Bülent Ecevit volt miniszter- elnököt, mivel a katonai kor­mányzat rendelkezéseit megszeg­ve cikket írt a nyugatnémet Der Spiegel című lapba, illetve nyi­latkozatot adott a holland tele­víziónak. A bírósági ítéletet még az illetékes katonai parancsnok­ságnak meg kell erősítenie. Francois Mitterrand Francois Mitterrand 1916. ok­tóber 26-án született Jarnacc-ban. Apja ekkor Orléans-ban a pári­zsi vasúttársaság tisztviselője volt. Francois Mitterrand a párizsi egyetemen szerzett jogi és irodal­mi diplomát. A második világháború kezde­tén behívták katonának. Hama­rosan fogságba esett, ahonnan si­került megszöknie. Szökését kö­vetően részt vett az ellenállásban és megalapította a hadifoglyok országos mozgalmát. Franciaor­szág német megszállása idején az ellenállási mozgalom megbízá­sából több utazást tett, London­ban találkozott de Gaulle tábor­nokkal is. 1944-ben de Gaulle kormánya mellett a hadifoglyok­kal foglalkozó részleg főtitkára volt. 1946- ban első ízben választják Nievre megye nemzetgyűlési képviselőjévé. 1947- től fontos állami tisztsé­geket töltött be, mint a volt front­harcosok minisztere, majd mi­niszterelnökségi államtitkár, ál­lamminiszter, belügyminiszter, pecsétör és igazságügy-miniszter. 1949-től folyamatosan Montsauche járás tanácsnoka, 1964-től Nievre megye főtanácsának elnöke, 1959- től Chateau-Chinon város pol­gármestere volt. 1959 és 1962 kö­zött Nievre megye szenátora, 1962-től folyamatosan Nievre me­gye nemzetgyűlési képviselője. 1971. júniusban a Francia Szo­cialista Párt első titkárává, 1972- től a Szocialista Internacionálé alelnökévé választották. 1972- ben Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt főtit­kárával. és Robert Fabre-ral, a Baloldali Radikálisok Mozgal­mának elnökével aláírta a balol­dal közös programját. A szocialista párt első titkára­ként 1976-ban látogatást tett ha­zánkban. 1965-ben indult először a vá­lasztásokon, a baloldal közös köz­társasági elnökjelöltjeként. 1974- ben, másodszori elnökjelöltsége idején több mint 11 millió (43,24 százalék) szavazatot szerzett az első fordulóban, míg a második forduló mintegy 13 millió szava­zója (49,19 százalék) csaknem megválasztotta elnökké. Az 1981-es elnökválasztás má­sodik fordulójában a Francia Kommunista Párt támogatásával szerzett csaknem 16 millió szava­zat fölényes győzelmet jelentett Francois Mitterrand számára. 1981. május 21-én iktatták bjs a Francia Köztársaság elnöki tiszt­ségébe. Francois Mitterrand számos politikai tárgyú könyvet írt. A francia ellenállási mozga­lomban szerzett érdemei alapján több magas kitüntetés tulajdono­sa. Francois Mitterrand 1944. ok­tóber 28-án kötött házasságot Da­nielle Gouze-zal, aki szintén a francia ellenállási mozgalomban tevékenykedett, s ezért már ti­zennyolc éves korában magas ki­tüntetést kapott. Két gyermekük Végbizonyítvány szakmunkástanulóknak Virágokkal, zászlókkal, drapé­riákkal feldíszített nagyterem, verseket énekszóval váltogató ünnepi műsor, díszes oklevél a bizonyítvány mellé, sőt kézfogás az oktatási intézet igazgatójá­val — mindez eddig jobbára csak az egyetemeken, a főiskolákon volt szokásban. Legutóbb azon­ban — remélhetően egy új, de tartós hagyomány megalapozása­ként — hasonló külsőségek kö­zött adták át a végbizonyítványt annak a kétszáztizenhárom fia­tal szakmunkástanulónak is, akik a bajai 609. számú Szak­FRANCIA SZERZŐK, MŰVEK; Géricault rajzainak kiállítása Hazánk és Franciaország bő­vülő kulturális kapcsolatának je­gyében két kiállítás nyílt Buda­pesten, a Magyar Nemzeti Ga­lériában. Francia szerzők műveinek Ma­gyarországon megjelent fordítá­sait tárták a látogatók elé a ma­gyar könyvkiadók, áttekintést ad­va egyben a magyar^-francia iro­dalmi kapcsolatokról. Több száz könyv dokumentálja azt, hogy könyvkiadásunk immár több mint 200 éve építi a hidat a két kultúra között. A XVIII. század­tól kezdődően felsorolhatatlanul sok francia mű jelent meg ma­gyar nyelven. Szépirodalmi, poli­tikai, történelmi, művészeti ki­adványok sora jelzi a magyar kultúra folyamatos érdeklődé­sét a francia iránt. A kiállítás anyagából kiemel­kednek a legújabb szépirodalmi fordítások, a Magvető, az Európa, a Corvina Könyvkiadó könyvei, s a Magyar Helikon kiadványai. Igen értékes a politikai iroda­lom; általában megfigyelhető, hogy a magyar könyvkiadás az utóbbi időben fokozott érdeklő­déssel fordul a francia olvasók fe­lé. Szépirodalmi munkák, gyer­mekkönyvek, politikai, tudomá­nyos, zene- és képzőművészeti kiadványok sokasága tájékoztat a magyar valóságról — imponá­lóan gazdag választékban, és igen szép kivitelben. A Budavári Palota másik ki­állítása a francia romantikus festészet egyik legnagyobb alak­ját, Theodore Gericault-t mu­tatja be. A kiállítást — amelyen több mint száz litográfia, akva- rell és tusrajz látható — Rát- kai Ferenc művelődési minisz­terhelyettes és Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság * budapesti nagykövete nyitotta meg. A tár­latot a megjelent politikai, tár­sadalmi és művészeti szervezetek képviselőinek jelenlétében Fran­cois Bergot, a Roueni Szépmű­vészeti Múzeum igazgatója mu­tatta be a jelenlévőknek. Vádirat kisajátítási korrupcióért Hivatalos személy által elköve­tett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Főügyész­ség a Fővárosi Bírósághoz kisajá­títási bűnügyben. A bűnügy sze­replői Budapesten kisajátítási el­járások során visszaéléseket kö­vettek el a kisajátításban érdekelt ingatlantulajdonosoktól ügyük kedvező elbírálásáért nagyobb pénzösszegeket kértek és fogadtak el. A szóban forgó kisajátítási el­járások — a budapesti állami be­ruházásban épülő lakótelepek te­rület-előkészítéséhez váltak szük­ségessé. A közreműködő egyes szakértők, FÖBER-gJkalmazottak, az V. kerületi Tanács kisajátítási csoportjának vezetője és egyik ügyintézője, továbbá az ügyfelek jogi képviseletét ellátó egyes ügy­védek egymással, valamint a kisa­játításban érdekelt ingatlantulaj­donosokkal 1978-tól kezdődően korrupt kapcsolatokat alakítottak ki. A vádiratot Kovács János, Paj- ter István, Boldog Sándor, Hor­váth István szakértők, dr. Jónást Pál és Ormai Péterné tanácsi ügy­intézők, dr. Petrov Ágnes, dr. Kármán György, dr. Rönky József, dr. Kerezsi Sándor, dr. Heinzely János és Balázsy Erika, a FÖBER alkalmazottai, dr. Móna István és dr. Tivadar Pál ügyvédek, vala­mint 29 társuk ellen nyújtották be. A vádlottak közül többen elő­zetes letartóztatásban vannak. (MTI) munkásképző Intézetben ké­szültek fel a modern technikai berendezések használatát meg­kívánó ipari termelésre. Az újszerű gesztus sem enyhí­tette azonban azt a régi keletű gondot, hogy néhány — népgaz­dasági szempontból fontos — szakmát következetesen elke­rülnek a pályaválasztó fiatalok. Ezúttal is csupán négy fiatal lé­pett ki az intézet kapuján mint szakképzett asztalos, míg az au. tószereléshez éppen tízszer env. nyien kaptak jogosítványt. Rövidül az áru útja (Folytatás az 1. oldalról.) Szinte kiegészítés gyanánt fel. vásárolnak még 60 ezer nyulat, és 60 ezer galambot is. A 7 mil­lió tojást részben saját üzleteiken keresztül forgalmazzák. Foglalkoznak még az UNIVER. nél éticsiga felvásárlásával is. A tavalyi 70 mázsával szemben az idén csak 30 mázsát teljesítet­tek, Ennek oka egyszerű; a Fran­ciaországba és Olaszországba irányuló export leállt. Pedig azt mondják a hozzáértők, hogy éti­csigából „jó termés” volt az idén. Egyre gyümölcsözőbb a kap­csolatuk a Herbáriával, a gyógy­növények feldolgozásával fog­lalkozó nagykereskedelmi vál­lalattal. Baja környékén majo­ránnát, bazsalikomot és fehér szappangyökeret termeltetnek. Kunszentmiklós környékén a vá- dontermő kamillát vásárolják fel. Sőt, jó áron megveszik a szárí­tott meggyszárat is — kilogramm, ját 17 forintért. A ZÖLDÉRT-tel a kereskedel­mi kapcsolatuk jó. Évente 20 millió forint zöldséget és gyü­mölcsöt vásárolnak fel, és érté­kesítenek közösen. Tagok egy egyszerű gazdasági társulásban is, amelyet az Izsáki Állami Gaz. daság hozott létre. Számukra bor­szőlőt vásárolnak fel úgy. hogy érdekeltek a végtermék értékesí­tésében is. Az idén 210 vagon szőlő felvásárlását tervezik, ahol eszközarányosán 30 százalék, vég- termékarányosan pedig 70 száza, lékos érdekeltséggel bírnak. Sz. P. M.

Next

/
Thumbnails
Contents