Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-01 / 152. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. július 1. TÁRSULÁSOK A MEZŐGAZDASÁGBAN alakuláskor 1,2 milliárd forintos vagyoni betétet képezett. Ez tavaly december végén már 3,2 milliárd volt, és ugyanabban az évben az ipari, a mezőgazdasági és szolgáltató ágazatokban 4 milliárd forintot tett ki a gazdasági társulások termelési értéke. A gazdasági együttműködések sorából természetesen nem lehet kihagyni a termelési rendszereket, amelyek az elmúlt évben már megközelítőleg 2,2 millió hektárt — a nagyüzemek területének 43 százalékát — vonták érdekeltségi körükbe. A rendszerek munkája kiterjed szinte valamennyi növény- és állatfaj termelésének szervezésére. Hazánkban jelenleg 73 termelési rendszer működik, amelyből 21 a szántóföldi növénytermelés, 29 a kertészet, 23 pedig az állat- tenyésztés szervezésével foglalkozik. _A felsoroltakból megyei kezdeményezésű a bajai kukorica-, a bácsalmási napraforgó-, a hosszúhegyi gyümölcstermesztési rendszer, a szőlőágazatban pedig a kunbajai, a kiskunhalasi, a hosszúhegyi, valamTnt a szikrai, amely az utóbbi időben tudományos céltársulássá alakult át. A rendszerek termelésfejlesztő munkáját az határozza meg, hogy a fontosabb növények közül, a búza vetésterületének 74 százalékát, a kukorica területének 85 százalékát, vagy a napraforgó 82 százalékát, illetve a cukorrépa-terület 74 százalékát integrálták. Ma már kisebb-nagyobb területen szinte minden szántóföldi növény termelésfejlesztésével foglalkoznak. Az utóbbi 1—2 évben erőteljesen bekapcsolódtak az intenzív takarmánytermelésbe és a melléktermékek hasznosításába is. AZ ELMÚLT ÖT ÉV alatt — a rendszerbe lépés előtti évek átlagához viszonyítva — a szántóföldi növénytermesztésben 10—15 százalékkal, a kertészeti ágazatokban 5—10 százalékkal, az állattenyésztésben 6—7 százalékkal növekedett* a termelés színvonala. Ezek az eredmények 20—23 százalékkal haladják meg a rend• Több repülőgépes növényvédelmi társulás is működik a megyében. AZ IDŐJÁRÁSNAK, a piaci viszontagságoknak annyira kitett mezőgazdaságban az együttműködés a további fejlődés egyik fő tartaléka. Ezt bizonyítja a szocialista átszervezés után kialakult helyzet is, hiszen 1961-től 1969-ig országszerte számos gazdasági társulás jött létre. Bács-Kiskun megyében járásonként 4—5 ilyen önálló jogi személyiségű vállalkozás alakult az előbb említett csaknem egy évtized alatt. Található ezek között mezőgazdasági, élelmiszer-feldolgozó, kereskedelmi és szolgáltató jellegű is. Solton, Madarason, Hartán, Lajosmizsén, Kiskőrösön, Jánoshalmán, Kecskeméten valamelyik formára lehet példát találni. Állatot tenyésztenek, szőlőt, gyümölcsöst telepítenek, művelnek, élelmiszer-feldolgozó, növényvédelmi, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltató tevékenységet fejtenek ki lassan két évtizede. Egyi kettő közülük megszűnt, vagy tevékenységét megtartva, beolvadt más gazdasági egységbe. Többségük azonban önálló jogi személyként, közös vállalatként működik. Bács-Kiskun megyében 12 ilyen vállalat készített mérleget 1981-ben. A MEZŐGAZDASÁGI nagyüzemek figyelme a 70-es évek végétől egyre inkáb az egyszerűbb, a nem jogi személyiségű társulások felé fordult. A létesítésük a korábbi jogszabály szerint nemcsak jóváhagyáshoz, de még bejelentéshez sem volt kötve. így a számukról, gazdálkodásukról pontos adatokat az államigazgatási, a pénzügyibanki szervek nem kaptak. Az utóbbi két évben ebben jelentős változás történt. A MÉM STAGEK legutóbbi felmérése szerint a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban az önálló jogi személyiségű 153 közös vállalat mellett, mintegy 650 jogi személyiség nélküli társaság működik az országban. Bács-Kiskun nagyságának megfelelő arányú a jogi személyiség nélküli megyei társaságok száma. 1970-ben hetvenkettőt, 1981 végén nyolcvannégyet tartottak nyilván. Azóta számuk tovább nőtt. Hazánkban öt év alatt a gazdasági társaságok száma és árbevételük duplájára emelkedett, hagyományos tevékenységi körük bővült. Létrejöttek a tudományos, kutatási, termelési társulások, a külkereskedelmi tevékenységeket közösen végző szervezetek. A tárgyidőszakban a szolgáltató társaságok száma harmincnéggyel nőtt, amely 60 százalékkal magasabb az előző évinél. A BÁCS-KISKUN megyei 84 gazdasági társulás, — s ez a szám nem tartalmazza a szövetkezeti szakcsoportok adatait — a meg• A talajminta foszfortartalmát határozzák meg az Alföldi MEZŐ- KÉMIA Közös Vállalat laboratóriumában. szeren kívüli gazdaságok hozamait. A leglátványosabb eredményt — a komplex technológiák alkalmazásával — a búza- és kukorica, termelésben érték el. Az utóbbi négy év átlagában a kukorica fajlagos hozama hektáronként 5.7 tonna, a búzáé 4,3 tonna, amely a rendszerbe lépés előtti eredménynél 23 százalékkal jobb. A kertészet területén a szőlő- és a télialma-termelésben értek el jelentősebb sikereket. Ugyanakkor a fejlesztés nehézségeit jelzik a zöldségtermelés igen szerény eredményei. Az állattenyésztési rendszerekben a tejhozam 12 százalékkal, a vágómarha-termelés 20 százalékkal, a vágósertésé 11 százalékkal növekedett. Ugyanakkor nincs előrelépés a tojástermelésben. Az ország egyes tájain a mezőgazdasági nagyüzemek kezdeményezésére kidolgozták az agráripari egyesülések működésének általános elvét. A részt vevő szervezetek jogi személyiségük megtartásával gazdasági tevékenységüket és fejlesztési terveiket ösz- szehangolják, eszközeiket pedig a korábbinál jobban használják ki. A fejlődésük ütemét mutatja, hogy a főként alaptevékenységet folytató négy agráripari egyesülésben tavaly az össztermelés értéke .*79 százalékkal, a vállalati eredmény 93 százalékkal volt több, mint 1976-ban. A négy közül a Bács-Kiskun megyében alakult kalocsai egyesülés a zöldség- és fűszernövények termesztésének, feldolgozásának, forgalmazásának. továfibá a tejágazatnak, valamint az agrokémiai szolgáltatásnak a fejlesztését szorgalmazza. a gazdasági társulások fejlesztésében kettős a feladat: a meglevők munkájának, eredményeinek a javítása és szükségletek szerint újabbak szervezése. K. A.—B. P SZOÍ IA UNT A EG YÜTTM ÜKÖDÉS Összehangolt gazdasági stratégia ÖTLETEK, LENDÜLET, ALKOTÓKEDV Halasi „fémmunkás" fiatalok A KGST 1981. júliusában, Szófiában tartott ülésszakán áttekintették az 1981—1985. évekre szóló tervek összehangolása érdekében végzett hatalmas, aprólékos munka eredményeit. A tervkoordináció fő eredménye abban foglalható össze, hogy hosszú időre előre sikerült kijelölni, hogyan biztosíthatók a testvéri országok számára á tüzelőanyagok, az energia, a nyersanyagok, a gépek, berendezések és az egyéb árucikkek. A szocialista közösséghez tartozó országoknak az elmúlt évek során nehezebbé vált feltételek ellenére is sikerült megoldaniuk ezeket a feladatokat. Több országban csökken a munkaerőtartalék. Növekszenek a tüzelőanyagok és a nyersanyagok termelési, szállítási költségei, miután a fő szállítónál, a Szovjetunióban a lelőhelyek egyre távolabb kerülnek a fogyasztóktól, és nehezen megközelíthetők. Ezért egy tonna kőolaj ára például több mirjt kétszeresére emelkedett az 1970-es árhoz képest. A vasérc kitermelésére szolgáló beruházások költsége pedig az elmúlt 15 év alatt körülbelül megháromszorozódott. A KGST-TAGALLAMOK gazdaságára határozottan hatnak a fűtőanyagok és a nyersanyagok világpiaci árának ugrásszerű emelkedései, s a nyugati országok megkülönböztető intézkedései a keleti országokkal folytatott kereskedelemben, az enyhülési folyamat gyengülése, az imperialista erők által kikényszerített fegyverkezési verseny. Es mégis, a sokoldalú együttműködés, a gazdasági integráció és a tervek ösz- szehangolása kedvező, de elsősorban stabil feltételeket teremt a KGST-tagállamok eredményes fejlődéséhez, lényegesen enyhíti a tőkés piac kedvezőtlen hatását a tagállamok gazdaságára. A tervkoordinációra a kulcs- fontosságú termelési ágazatok hosszú távú együttműködési célprogramjainak kidolgozásával és elkezdett végrehajtásával egyidejűleg került sor. Ezért fordítottak kiemejt figyelmet a gyártásszakosításra és a kooperációra. A tervkoordinációnál külön figyelmet fordítottak a vietnami, a kubai és mongóliai gazdasági fejlesztés meggyorsításának elősegítésével összefüggő kérdésekre. a kgst-tagäLlamok közössége a világ egyetlen olyan iparilag fejlett térsége, ahol sikerült elkerülni azokat a súlyos csapásokat, amelyeket az energia- válság mért a tőkés gazdaságra. Kölcsönös szállításokkal sikerült kielégíteniük a szükségletek 94— 95 százalékát kőszénből és faanyagokból. 68—70 százalékát kőolajból és vasércből. A Szovjetunió szállítja a KGST- tagállamokba az importált kőolaj körülbelül 90 százalékát, a földgáz 99 százalékát. A folyó ötéves tervidőszakban villamos energiából, tüzelőanyagokból, ipari nyersanyagokból és alapanyagokból harmadával bővíti szállításait, mégpedig a világpiacinál sokkal alacsonyabb áron. A tagállamok az atomenergiaipar gyorsított fejlesztése révén tervezik kielégíteni a szükségleteket villamos energiából. Ezért írtak alá az 1981—1985 közötti időszakra egyezményt' az atom- erőművi berendezések sokoldalú nemzetközi gyártásszakosításáról és kooperációjáról, illetve kölcsönös szállításáról. Ezeknek az egyezményeknek az értelmében a KGST európai tagállamaiban és Kubában a Szovjetunió műszaki segítségével összesen 37 millió kW teljesítményű atomerőművek épülnek. E program megvalósítása lehetővé teszi a részt vevő országoknak, hogy évente 250 milliárd kilowatt villamos energiához jussanak, körülbelül 75 millió tonna egyezményes tüzelőanyagot takarítsanak meg. ANNAK ÉRDEKÉBEN, hogv Magyarországon. Lengyelországban. a Szovjetunióban és Csehszlovákiában a népgazdaság szükségleteit teljesebben elégítsék ki villamos energiából, az említett országok sokoldalú és kétoldalú egyezményeket írtak aló, hogy a Szovjetunió területén együttműködnek a 4 millió kW kapacitású hmelnyicki atomerőmű felépítésében, illetve a hmelnyicki atomerőműből a lengyelországi Rzesowba vezető 750 kilovoltos villamos távvezeték szerelésében. Előirányozták, hogy 1984-ben üzembe helyezik ennek az erőműnek az első turbinaegységét. 1985-ben 7,6 milliárd kilowattóra. 1990-ben pedig már 12 milliárd kilowattóra villamos enereiát szállítanak innen. Románia és a Szovjetunió egyezménye oedig azt irányozza elő, hogy szovjet területen felépül a dél- ukrainai atomerőmű, amely Romániába szállítja villamosener- gia-termelésének egv részét. I. P. — Sokat törtük a fejünket azon, hogyan lehetne megfogni a fiatalokat — mondja Dujka Sándor, a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárának KISZ- titkára. — És sikerült? — Ezt rád bízom: döntsd el magad. Én inkább megpróbálok részletesen és tárgyilagosan beszámolni mindenről. Ebben maVad- tunk. □ □ □ A halasi gyárban több mint háromszáz harmincévesnél fiatalabb ember dolgozik — tudtam meg rögtön ezután. A három alapszervezet együttes taglétszáma viszont nem éri el a kilencven főt. Kevés? Mindenesetre lehetne több is. — Nem pontosan úgy, ahogy következtek, s nem is valamiféle fontossági sorrend szerint említem az eseményeket — bocsátja előre a KISZ-bizottsóg titkára. — Rendezni neked kell majd az elhangzottakat. (Akkor nem, a feldolgozás során tűnődtem egy sort ezen. Végül úgy döntöttem, nem „rendezem” az anyagot. Jöjjön úgy egymás után minden, ahogyan a beszélgetéskor elhangzott.) — Két. éve indítottunk egy filmvetítési sorozatot — kezdte Dufka Sándor. — Kulturális programokat szerveztünk. Azt gondoltuk, egy klubbal minden megoldható lenne. Ma már nem hiszek ebben. — Történt valami, ami miatt? ... — Volt itt néhány srác. Zenészek. Erősítőt, hangfalat kértek, de nem volt rá pénzünk. Most sincs túl sok, de ez a kisebbik baj. A helyzet az, hogy a gyár messze esik a városközponttól, márpedig helyiségig csak itt számíthatunk, mert egy belvárosi pincére — sajnos —, semmi kilátás. a □ □ — Volt egy társadalmi akciónk: hulladékot gyűjtöttünk — Munkában a Március 15-e ifjúsági szocialista brigád tagjai. folytatta a KISZ-titkár. — A pénzen vettünk egy 16 millimétere' filmvetítőt, a kópiákat a MOKÉP-től és a helyi Moziüzemi Vállalattól kölcsönözzük. Július végétől kéthetenként rendezünk „mozit’ — a kerékpártárolóban. — Gyári fiatalok számára? — Gyári fiatalok, nem fiatalok és a környéken lakók számára. Mint már említettem, ide távol esik a központ, így az „igazi” mozi is. És most váltsunk témát, noha filmvetítésről még szó lesz. A gyár a tavasszal kommunista szombatot hirdetett. Kimegy a felhívás, mindenki értesül róla, aztán egyre-másra jönnek az emberek, hogy nem tudnak részt venni, mert nincs, kire .bízzák a gyereket. Hát persze! — jutott az eszembe. — Bölcsőde, óvoda, mind zárva tart. Ráadásul a vállalat (Budapesten ez nem gond) a legnagyobb tavaszi dologidőben „rendelte el” a kommunista műszakot. Töprengtünk egv sort. aztán azt mondtuk: Hozzátok be a gyerekéket is! Ide a gyárba? — csodálkoztak, de aztán megértették. Bejöttek a gyerekek, mi meg levetítettük nekik a Kis Mukk-ot. Olyan jót játszottunk, hogy délután sern akartak hazamenni. □ □ □ — Ha már a 'gyerekeknél tartunk, szólnék az utánpótlásról is. A tanműhelyünk a régi forgácsolóüzemben van berendezve, az épület nem éppen fiatal. Ezzel nem vagyunk versenyképesek. Eljönnek hozzánk gyárlátogatásra a nyolcadik osztályos gyerekek, s ha összevetik itteni benyomásaikat a másutt látottakkal. gyakran az ellenkező irányba billen a mérleg. — Kevés a szakmunkástanuló? — Szerencsére azért jelentkeznek hozzánk is. És a tanműhelyről el kell mondani, hogy ha az épület nem is új, a gépek eléggé korszerűek, és az oktatás színvonala sokat javult. — Jó, de mit tesz a KISZ? — Vannak akcióink. Legutóbb például a szakmunkásképző intézettel közösen szalagavatót rendeztünk. Elég sok vonzó programot, például kirándulást szervezünk, Azután itt vannak a Magyar Hajó- és Darugyár megrendelései. A Petőfi Népében is megjelent nemrég egy fotó: „Itt minden varrat kiváló minőségű” címmel. Ez valóban így van. A fiatal hegesztők értik a dolgukat, mi pedig évenként szakmai vetélkedőt rendezünk a számukra. Minősíteni mindenképpen kell őket, hát akkor miért’ ne használnánk ki ezt a lehetőséget? Munkadarabot készítenek. amelyet röntgenvizsgá• A gyakorlatban is jól bevált a habosító berendezést kiszolgáló automatika. A terv, amelyet ifjú Péter Imre készített, az Alkotó Ifjúság pályázaton vállalati első díjat nyert. (Straszer András felvételei) latnak vetünk alá, vizsgáznak szakismeretből és munkavédelemből: győztesek vannak, de vesztesek nincsenek. □ □ □ A halasi gyárban négy ifjúsági szocialista brigád dolgozik. A fiatalok munkájáról, alkotókedvéről Dufka Sándor KISZ-titkár így számolt be: — Az újítómozgalomban főként az egyes alapszervezet jeleskedik: ők többségükben műszakiak. Sajnos, a fizikai munkások között az újítók száma kevés. Az Alkotó Ifjúság pályázatot a vállalat írja ki, a mieink minden évben beneveznek, s már több alkalommal elhozták az első díjat. Legutóbb Simon Sándor és ifjú Péter Imre közös alkotását találta a legfigyelemreméltóbbnak a vállalati zsűri. Azután szólhatnék még sok kezdeményezésről, vállalásról. Közismert, hogy a gyárunkban nemrég fejeződött be a rekonstrukció. Azt azonban kevesen tudják, hogy az utca mentén húzódó kerítést a KISZ-fiatalok szerelték-hegesztették össze társadalmi munkában. Sitke! Béla JL
