Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 178. szám Ára: 1,40 Ft 1982. július 31. szombat Munka közben A solti Vegyesipari Szövetkezet a megye kisebb szövetkeze­tei közé tartozik. A legjövedelmezőbb üzemük a cipőkellék gyártásával foglalkozik. Paréj Gábor, mint kőműves lépett be a szövetkezetbe még 1961-ben. Hűséges volt a nehéz időkben is, mikor sokan választottak jövedelmezőbb munkahelyet. Míg megvolt az építő részlegük, ennek lett művezetője. Most a karbantartókat irányítja. Precíz, jó munkáját jutalmakkal és Kiváló dolgozó címmel ismerték el. 1940-óta építi a házakat, javítja a tetőket, az idén megy nyugdíjba. (Pásztor Zoltán fel­vétele) ARAFAT BEJELENTÉSE A CSAPATKIVONÁSRÓL A Biztonsági Tanács a blokád feloldását sürgeti Csütörtökön este Jasszer Ara­fat közölte a libanoni miniszter- elnökkel, hogy hatezer harcosá­ból mintegy ötezret Szíriába, Egyiptomba, Irakba és Jordániá­ba szándékozik küldeni, de ezer— ezerötszáz Bejrutban marad. A hírt a Reuter brit hírügynökség jelentette Bejrútból — más for­rások még nem erősítették meg. Arafat döntésével egyidejűleg hozták nyilvánosságra a szaúd- arábiai Dzsiddában az Arab Li­ga Libanon-bizottságának azt a hatpontos tervét, amelynek egyik pontja szerint a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet kivonná erőit Bejrútból. A Biztonsági Ta­nács csütörtökön elnapolta a Kö­zel-keleti kérdéssel kapcsolatos francia—egyiptomi határozati ja­vaslat feletti vitáját — viszont spanyol kezdeményezésre határo­zatot fogadott el, amely sürgeti Izraelt: azonnal oldja fel Bejrút blokádját, hogy lehetővé váljék Bejrút polgári lakosainak ellátá­sa a legfontosabb élelmiszerek­kel. A határozatot 15 tagú testü­let 14 tagja támogatta; az Egye­sült Államok ENSZ-képviselője „nem vett részt” a szavazáson arra hivatkozva, hogy „nem volt ideje kormányával konzultálni”. Arafat terve szerint — jelenti a Reuter — egy hétig tartana a PFSZ-harcosok elszállításának előkészítése, maga az akció pedig további három hetet venne igény­be. A hatpontos terv egyebekben a libanoni tűzszünet betartását, Bejrút ostromának megszünteté­sét, az izraeli erők visszavonását szorgalmazza. Palesztinái részről a hatpontos terv „egységes” jel­legét hangsúlyozzák — azaz a tervből nem lehet kiemelni a Palesztinái harcosok Bejrútból való távozásának kérdését. A Biztonsági Tanácsban csü­törtökön Franciaország képviselő­je egyetértett azzal, hogy Nyu- gat-Bejrút polgári lakosságának szükségletei elsőbbséget élveznek a libanoni helyzettel és a közel- keleti témakörrel átfogóan foglal­kozó francia—egyiptomi határo­zati javaslattal szemben. A spa­nyol kezdeményezésre született kétpontos határozat felszólítja az izraeli kormányt a blokád azon­nali feloldására a polgári lakos­ság ellátásának biztosítása és a nemzetközi segélyszervezetek szabad tevékenysége érdekében. A szerda este létrejött izraeli— palesztin tűzszüneti megállapodás eredményeként pénteken is hall­gattak a fegyverek a bejrúti » fronton, de már az ötödik napot töltötte víz és villany nélkül a bekerített Nyugat-Bejrút 600 ezer libanoni polgára és palesztin me­nekültje. Az izraeli hadsereg megakadályozta azt is, hogy liszt­éi egyéb élelmiszér-szállítmá- nyok, gyógyszer és üzemanyag jusson be a blokád alá helyezett városrészbe. Bejrút déli peremén az izraeli katonák szétlőttek és felgyújtot­tak több, zöldséget és gyümölcsöt szállító teherautót. Az üzem­anyagtól, villamos energiától megfosztott kórházak nem tudják (Folytatás a 2. oldalon.) EXPORTKÉPES TERMÉKEK Erősödik az élelmiszeripar a megye déli részén • A Hűtőipari Vállalat bajai gyára ezer tonna meggyet vásárolt fel az idén, s készített belőle mélyhűtött árut. Képünk a meggy válogatását ábrá­zolja. Az utóbbi másfél évtizedben Baján és a járás területén elsősorban a gép- és a könnyűipar fejlődött, de az időszak vége felé már jelen­tős mértékben nőtt az élelmiszeripari termelés is, s napjainkban a helyi ipar produktumának már mintegy 35 százalékát adják a mező- gazdasági nyersanyagot feldolgozó üzemek. Az élelmiszer-készítés ala- kulására*- döntő hatással volt az a tény, hogy az ágazat állami for­rásból nem tudta összhangba hozni a termelőkapacitásokat a térség­ben rendelkezésre álló mezőgazdasági nyersanyag mennyiségével. A közös vállalkozások csak az utóbbi öt évben kaptak zöld utat, s eb­ben az időben gyorsult fel a fejlődés. Jellemző, hogy az új élelmi- szeripari termelőkapacitásokat részben a mezőgazdasági nagy­üzemek hozták létre saját fej­lesztéssel, vagy összefogással, mint például a Bácska Húsipari Közös Vállalatot. Az utóbbi évek­ben mozdult a tárcaipar is, a Hűtőipari Vállalat bajai gyárá­nak teljesítőképességét nagybe­ruházással — amely az idén fe­jeződik be — kétszeresére növe­lik. Mindezek lehetővé tették, hogy a megye déli részén előál­lított állati és növényi termékek­ből egyre nagyobb mennyiségben helyben gyártsanak élelmiszer- cikkeket. A város és a járás élelmiszer- iparában az említett BÁCSHÚS és a hűtőipari gyár, valamint a Baja és Vidéke Sütőipari Válla­lat, az ecetgyár és a bácsbokodi tejüzem mellett fontos szerepe van a Vaskúti Bácska Termelő- szövetkezet vágóhídjának, a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság és a Bajai Mezőgazdasági Kombinát élelmiszer-készítő üzemének is. Az MSZMP városi-járási végre­hajtó bizottsága nemrégiben vizs­gálta tevékenységüket. Ezek az üzemek együttesen több mint 2 milliárd forint értékű állóeszköz­zel rendelkeznek. (A korszerű élelmiszergyártás eszközigénye meglehetősen nagy.) Árbevételük tavaly megközelítette a 3.5 mil- lárdot — vagyis egy év alatt 35 százalékkal nőtt —, a nyereség pedig tizenöttel. Exportból származott a múlt esztendei árbevételből csaknem 1,3 milliárd forint, s a dollár­elszámolású kivitel értéke 1 mil­liárd 245 millió forint volt, 91 százalékkal több, mint 1980-ban. Az utóbbi években a Baja kör­nyéki élelmiszeripari üzemek igyekeztek gyorsan, rugalmasan alkalmazkodni a piaci igények­hez. Ennek hatására korszerűsö­dött a termékösszetételük, s nőtt az exportjuk, bővült a hazai vá­lasztékuk. Árukínálatát a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, a BÁCSHÜS, a mezőgazdasági kombinát és a hűtőház változtatta meg jelentős mértékben. A többi négy üzem közelmúltbeli kezdeményezései inkább a belföldi ellátási felada­(Folytatás a 2. oldalon.) Harminc kiskőrösi család új otthona Kiskőrösön pénteken néhány órára két háromemeletes ház ke­rült az érdeklődés középpontjá­ba. A Gőgös Ignác utcában azok­nak a sárga-piros falú épületek­nek a műszaki átadása keltette fel a figyelmet, amelyeket az OTP-fiók saját, beruházásaként a BÁCSÉFSZER-rel közösen va­lósított meg. A pénzintézet és az építőipari vállalat közvetlen együttműködésének célja az volt, hogy a kiskőrösi Irodagépipari Vállalat és az Ipari Szövetkezet huszonnyolc dolgozóját, s a ta­nács által ajánlott két családot lakáshoz juttassa. Ahol pénteken a hiánypótlások elvégzését is felmérő bizottság szemlét tartott — tagjai között Dudás Ede, az OTP Bács-Kiskun megyei fiókjának vezetője, dr. Oláh Pál, a kiskőrösi Városi Ta­nács elnöke és dr. Gátay Ferenc, a BÁCSÉPSZER igazgatója — ré­gebben sivár környezet volt. A hajdani villanytelep mellett ka­nális folydogált; és néhány föld­szintes, düledező házban éltek az itt lakók. Az 1975—76-os alapozással kez­dődött, s tavaly meggyorsult építkezéssel viszont alaposan megváltozott Kiskőrösnek ez a része. Kanális helyett csatorna vezeti el a szennyyizet — s, ahol a régi házak voltak, két szép lakóépület emelkedik, 30 család­nak otthona. Jóllehet az ablaküvegek még maszatosak, súrolni-, tisztogatni- való az átadás után is akad bő­ven, de a házakat szegélyező jár­da, az elszállított téglatörmelék, az épületek köré hordott homok és a már beköltözött családok hangja mégiscsak az otthonte­remtés befejezéséről tanúskodik. Éter Ferencéknek a beköltözés az egyik épület első emeletén nagy anyagi terhet vett le a vál­láról. Azelőtt három évig albér­letben laktak, havi 850 forintért. A költséges és viszontagságos vá­rakozás után — időközben lakás­kérelemmel is fordultak a ta­nácshoz — az Ipari Szövetkezet­nél dolgozó Étemét a munkahe­lyén értesítették, hogy az igaz­ságos lakáselosztásért létrehozott társadalmi bizottság az egyik Gő­gös utcai lakást nekik javasolta. — Nagyon boldogok vagyunk — mondta Étemé, akinek a férje bolti eladó -—, hogy a bizottság javaslatára mi is kaptunk lakást, A „beugró” 104 ezer forint volt. Kibírtuk. Könnyebbség, hogy öt éven át havi 670 forintot kell csak törleszteni a 440, vagy 470 ezer forintos vételárból (a pontos összegről még nem értesítettek bennünket), ezt kettőnk: én és a férjem 6000 forintos egyhavi jövedelméből teljesíteni tudjuk. Munkahelyem, az Ipari Szövet­kezet, sem feledkezett meg ró­lunk. Tízezer forint kamatmentes kölcsönt adott. Az egy nagyszobából, két fél szobából, étkezőből, fürdőszobá­ból és mellékhelyiségekből álló lakásba Éter Ferencék két napja érkeztek. Akárcsak a házban mindenki, a DÉMÁSZ engedélyé­vel ők is villanykályhával fűte- nek majd a télen. Dicsérik a( jó víznyomást — egyetlen gond­juk csupán (?), hogy még nincs villany a lakásban. Remélik azonban, hogy a DÉMÁSZ ezt a hiánypótlást is hamarosan el­végzi, hiszen a műszaki átadás­ra hivatott szemle véget ért. K—1 • Tizenöt család új otthona. >• v»-.-.r , A\w., .a ^ • Dicséret az aratóknak Kovács Béla bácsalmási szakmunkás már tizedik esz­tendeje kombájnol az állami gazdaság gabonaföldjén, de ilyen viszontagságos aratásra nem igen emlékezik. A hetek óta tartó kánikulai forróság, a párás levegő, a nap-nap után ismétlődő zivatarok okozta kényszerű tétlenség nagyon próbára tette őt és több ezer társát. Alig lehet folyamato­san dolgozni. Hol félméteres víztükör, hol tengelyig érő sár fogadja a gépkezelőket. Akad olyan terület is, ahol a sorozatos esőzés miatt, ezer hektárokon kizöldült a föld felszíne a mohától Bács-Kiskun déli felében, északon pedig a szélvihar kavarja a homokot, vagy éppen a sziklakeménysé­gű talajon akad el a földmű­velő eszköz. Mindezek ellenére Bács- Kiskun több mint százezer hektáros őszibúza-területének 95 százalékáról betakarították a termést, és huszonöt gazda­ság teljesen befejezte a ke- nyérnekvaló aratását. A kis­kunhalasi szövetkezetek kom- bájnosai már a Heves me­gyeieknek segítenek a betaka­rításban. Az apostagi Duna- menti Tsz szakmunkásai gé­peikkel együtt Hercegszántón aratnak, ahol a mélyebb fek­vésű gabonatáblákon elég ne­héz megtalálni a szárazabb foltokat. Elkel a segítség a dá- vodi határban is, mert a nagy­térségi melioráció nem halad kellő ütemben, és a tönkretett dülőutakon igen körülményes a terményszállítás. A Bácska néhány szövetke­zetébe megérkeztek a cseh­szlovákiai nagykürtösi járás nagyüzemeiből, testvéri segít­ségnyújtásra a szakmunkások. Nagy teljesítményű tehergép­kocsikkal szállítják a terményt a bajai járás gabonaföldjeiről a szárító- és átvevőtelepekrej hogy minél előbb biztonságba kerüljön a kenyérnek-, takar- mánynakvaló. Később a bács­kaiak adják majd vissza a sok éves kapcsolatban kialakult kölcsönös segítséget az északi szomszédországban. A kalocsai járásban a fajszi Kék Duna, a dunavecsei Béke, a miskei Március 15., a hartai két termelőszövetkezet, az Er­dei és a Lenin, a solti Szikra, Rákóczi és Kossuth gazdái je­leskedtek a gyors aratásban. Nem sokkal utána már a szomszédos és a távolabbi szö­vetkezetekben dolgoztak kom- bájnosaik. A Bácskai és a Du­na melléki TESZÖV körzeté­ben a gazdaságok 85 százaléka hosszú évek óta együttműkö­dik az idénymunkában. Mű­szaki, szakmai támogatást nyújtanak egymásnak a beta- karításban, a szállításban, a terményszárításban. Megér­demlik, hogy név szerint is felsoroljunk közülük. Már július, húszadika táján befejezte a kenyérgabona ara­tását a csátaljai Üj Tavasz, a vaskúti Bácska, a dunapataji Petőfi, a bajai Augusztus 20., a kunbajai Béke , Csillaga, a kunfehértói Előre Tsz, és a korábban már említett apos­tagi, dunavecsei, solti, hartai, miskei, fajszi, együttesen nyolc közös gazdaság. A Kiskunság­ban a lajosmizsei Kossuth, a kerekegyházi Dózsa, a szabad- szállási Lenin és Aranyhomok, a páhi Petőfi, a soltvadkerti József Attila, a petőfiszállási Petőfi, a kecskeméti Törekvés, valamint a jászszentlászlói ter­melőszövetkezet sorakozott az aratási versenyben élenjárók közé. Kiskunhalason a város két szövetkezetének úgyszintén módja van mások támogatá­sára. Természetesen nincs még mindenütt magtárban az őszi és a tavaszi kalászos magja. A búzának mintegy 10 száza­léka kint van a szántókon az esőzéseknek legjobban kitett Bácskában és a Duna mellé­kén. A Kiskunságban főként rozsból, a kísérletképpen ter­mesztett tavaszi búzából, va­lamint az árpából akad beta- karítanivaló. A hét hátralevő részére most is szerveztek aratási műszakokat a szövet­kezetek. A vasárnapi, hétfői, keddi esőzés miatt nem sike­rült sok helyen teljesen befe­jezniük a munkát. Ezt szeret­nék pótolni a következő na­pokban. Kötelezettségvállaló-' suk értékét növeli, hogy az aratócséplő-gépkezelők, gabo­naszállítók, terményszárítók bizony nem sokat aludtak az elmúlt néhány hétben. Fonto­sabb most számukra, hogy a szántóföldek termése minél előbb biztos helyre kerüljön. Akkor élvezhetik igazán a munkájuk gyümölcsét. Dicsé­ret az aratóknak! K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents