Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. július 31. A „Ramadan” ötödik offenzívája Brezsnyev—Husák megbeszélések Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke pénteken a Krímben fogad­ta Gustáv Husákot, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkárát, Csehszlo­vákia államfőjét, aki üdülésen tartózkodik a Szovjetunióban. Brezsnyev és Husák áttekintet­te a két ország között az utóbbi időszakban létrejött megállapodá­sok végrehajtásának menetét, hangsúlyozva: a gazdasági együtt­működés terén újabb lépéseket kell tenni a termelési kooperáció elmélyítése érdekében. Rámutattak arra, hogy bár a Szovjetunió és Csehszlovákia kész a kölcsönösen hasznos gazdasági kapcsolatok ápolására a tőkés or­szágokkal, az Egyesült Államok imperialista körei által érvénye­sített szankciók, az általuk gya­korolt bojkott megfelelő következ­tetések levonására készteti mind­két országot. Ilyen körülmények között a Szovjetunió és Csehszlo­vákia elsőrendű fontosságú fel­adatnak tekinti a kölcsönös gaz­dasági kapcsolatoknak a szocia­lista közösség keretein belül tör­ténő elmélyítését. Schmidt— Trudeau találkozó Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár csütörtökön este Otta­wában megbeszélést folytatott Pierre-Elliott Trudeau kanadai miniszterelnökkel. A találkozón Schmidt egyesült államokbeli tárgyalásainak eredményeiről és NATO-kérdésekről volt szó. Mint ismeretes, a nyugat-európai or­szágokhoz hasonlóan Kanada is élesen bírálta Washington szank­ciós politikáját. Az NSZK kancellárja tíz napot töltött Észak-Amerikában, Shultz új amerikai külügyminiszter ma­gánvendége volt. Schmidt kancel­lár pénteken érkezett vissza az NSZK-ba. LONDON — PÁRIZS Iraki részről is elismerték, hogy az iráni csapatoknak a két héttel ezelőtt indított „Ramadan”-had_ művelet ötödik nagyobb offenzí­vája során sikerült mintegy 7 ki­lométerre behatolniuk az ország területére. Bagdadban csütörtö­Indira Gandhi amerikai útja minden világlap első oldalán ka­pott helyet. Nem nehéz megjósol­ni, hogy ez az utazás még sokáig foglalkoztatja majd a kommentá­torokat. Ha a világ legerősebb tő­kés hatalmának és egy ázsiai ha­talomnak, a világ második legné­pesebb országának vezetője — hosszú szünet után — találkozik egymással, az eleve figyelemre méltó esemény. Ezúttal azonban bizonyos jelek és körülmények ar­ra engednek következtetni, hogy most többről van — vagy lehet — szó. Az el nem kötelezettek mozgal­mának egyik vezetője és az Egye­sült Államok között hosszú esz­tendők óta feszültséggel terhes a viszony. Az az 1974-ben kirobbant incidens, amelynek nyomán Wa­shington, a korábbi megállapodás ellenére, megtagadta, hogy dúsí­tott uránt szállítson az indiai Ta- rapur atomreaktorához, már csak következmény volt. És mi az előz­mény? India és a szomszédos Pakisztán az „oszd meg és uralkodj!” elvén alapuló brit politika továbbélő örökségeként afféle ősellenségek, a független állami lét első pilla­nata óta. Washington, elsősorban katonapolitikai meggondolások alapján, Pakisztánt támogatta; Peking hasonlóképpen. Volt idő, amikor Pakisztán támogatása In­diával szemben a kínai és az ame­rikai külpolitika szinte egyetlen érintkezési felülete volt. S miköz­ben mind Washington, mind Pe­king ingerülten figyelte Delhi el nem kötelezettségi politikáját, a Szovjetunió e téren és Pakisztán­nal szemben egyértelműen India megbízható barátjának bizonyult. Delhiben mindmáig emlékeznek az India elsöprő győzelmével vé­get ért legutóbbi Pakisztán elleni háborúban kapott szovjet erköl­csi-politikai támogatásra. Mivel kön egy katonai lap tette közzé az iráni sikereket beismerő jelen­tést. A hadijelentés ugyanakkor azt hangoztatja, hogy az iraki erők az „előzetes terveknek” megfelelően „kemény ellenállást” fejtenek ki, és „súlyos veszteségeket okoznák az ellenségnek”. Pakisztánhoz hasonlóan Kína is nyílt határmenti területi követe­léssel lép fel Delhivel szemben, Indiában elégtétellel nyugtázták, hogy Moszkva kiáll a határok sérthetetlenségének elve — és gya­korlata — mellett. India magatartása a világpoliti­kában pozitív volt. Delhi elítélte az Indiai-óceán militarizálására vonatkozó washingtoni terveket és — egyebek között — azt a kí­nai—amerikai összjátékot, amely a tömeggyilkos kambodzsai Pol Pot-rezsim átmentését szorgal­mazta. Az indiai kormány Afga­nisztán ügyében sokkal árnyal­tabban foglalt állást, mint aho­gyan ezt Washingtonban és Pe- kingben szerették volna. Az indiai—amerikai ellentétek­nek ezen a masszív tömbjén ta­valy, a cancuni csúcstalálkozón repedés jelentkezett. Reagan és Indira Gandhi kölcsönösen köze­ledett egymáshoz, és az ezt követő levélváltás kikövezte Indira Gand­hi Washingtonba vezető útját. Hogyan értékeljük ezt? Fordu­latnak az indiai—amerikai kap­csolatokban, esetleg a dél-ázsiai erővonalak alakulásában? A vá­lasz nem lehet egyértelmű igen, hiszen India számára a pakisztáni és a kínai fenyegetés éppúgy alap­vető tény marad, mint a Szovjet­unió — Usztyinov marsall tavaszi látogatása során újra megerősített — barátsága. Viszont a washing­toni látogatás tényét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egyelőre csak az biztos: Indira Gandhi az ország növekvő gazdasági gond­jainak némi..eriyi)ítését várja Wa­shingtontól, amely ezt — szokása szerint — nyilván megpróbálja politikai feltételekhez kötni. H. E. A BT a blokád feloldását sürgeti • Nyugat-Bejrútban, ahol napok óta vízhiány van« mert az iz­raeli csapatok ismételten elzár­ták a vízvezetéket; a gyerekek állnak sorban a vízhordó autók előtt. (Folytatás az 1. oldalról.) ellátni a nagy számú beteget, se­besültet, és fokozza a járvány­veszélyt, hogy hetek óta szüne­tel az utcákon felhalmozott sze­mét elszállítása. Történik mind­ez annak ellenére, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa a blokád azonnali feloldására szólította fel Izraelt, és a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet a feltételektől függően, amelyeket a libanoni kormánnyal kimunkál, nyilváno­san kötelezte magát a Nyugat- Bejrútban bekerített gerillák ki­vonására. Izraelben egyébként fenntartással fogadták az Arab Liga különbizottságának a PFSZ- kivonulással kapcsolatos dzsiddai nyilatkozatát, ami pedig a BT- határozatot illeti, Samir izraeli külügyminiszter pénteken kije­lentette, hogy a BT-határozat semmit sem változtat Izrael ál­láspontján. 1 Begin miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy még mindig nincs Philip Habib amerikai meg­bízott birtokában az az okmány, amelyben a PFSZ egyértelműen kötelezné magát Bejrút kiüríté­sére. Begin ismételten azzal fe­nyegetőzött, hogy a diplomáciai erőfeszítések kudarca esetén Iz­rael katonai úton vet véget a pa­lesztinok libanoni jelenlétének. | NAPI KOMMENTÁR Utazás, kérdőjelekkel HARMINCÖT ÉVE Az első terv startja BIZONYÁRA kevesen tevé­kenykednek már azok közül, akik részt vettek a korábban sohasem ismert tervgazdálkodás kezdeti lépéseinek megtételében. Az első hároméves terv — harmincöt éve — 1947. augusztus elsején indult beláthatatlan hosszú útjára. Ez az időpont két és fél évvel ké­sőbbi az ország felszabadulásá­nál, tehát mindenképpen hatal­mas politikai fegyvertény volt, a közvélemény hasonló méretű lel­kesedésétől kísérve. A lakosság részéről megnyil­vánult kedvező fogadtatásnak voltak előzményei. A földreform, a nemzeti bizottságok igazságot és rendet teremtő szereplése, más népi szervek odaadó munkássá­ga, országosan, de helyi viszony­latban is a Szovjetunió segítsége, a Magyar Kommunista Pártnak a többi párttal együttműködő, a nép millióira támaszkodó politi­kája, a tömegszervezetek előre­mutató programja, mind-mind egy motívuma voltak sokak által nem hitt gyors konszolidációnak. Akkor nem lehetett kétséges, hogy tovább kell lépni! A HÁROMÉVES TERV .kiala­kításához nagy előkészítő mun­kára volt szükség. 1945. szeptem­ber 23-án a Szabad Nép (az MKP akkori központi lapja) a párt választási programjaként közölte Magyarország újjáépíté­sének hároméves, természetesen vázlatos tervét. De még sok elő­készítő munka váratott magára. Ennek sorában már 1945-ben ál­lamosították a bányákat. 1946. február 1-én kikiáltják a Magyar Népköztársaságot. A földhöz- jutottak — elsősorban a kommu­nisták segítségével — megvédik a kapott földet. Kezdetét veszi a „B”-listázás, aminek következté­ben az állami és közigazgatási tisztviselők száma tíz százalékkal csökken. Az MKP Politikai Bizottsága megtárgyalja az értékálló pénz __ a forint — kibocsátásának te rvét, majd a Minisztertanács úgy dönt, hogy a stabil pénz 1946. augusztus 1-én lép érvénybe. Ez­zel összefüggésben a németek és a nyilasok által a Nemzeti Bank­ból elhurcolt aranykészlet (32 millió dollár értékben) visszaér­kezik hazánkba. A kommunisták III. kongresszusa után (1946. ok­tóber 2-án) a hároméves terv ki­dolgozására a Központi Bizottság mellett létrejön a Gazdasági Bi­zottság és a 2—3 főből álló szak­értői csoportok megkezdik a terv kidolgozását, majd az év végén Gerő Ernő már beszámol a ké­szülő hároméves tervről. Az el­képzelések törvényerőre emelését akkoriban segítette az európai helyzet kedvező alakulása, min­denekelőtt a Szovjetunió hatal­mas erkölcsi tekintélye, a körü­löttünk lévő népi demokratikus országok politikailag és gazdasá­gilag sikeresnek mondható tény­kedése. I A TERV megkezdéséhez kézbe kellett venni a hitelszervezetet. „Fizessenek a gazdagok!” jelszó keretében a koalíciós pártok 1947 májusában megtartott értekezlete jóváhagyta a munkáspártok egyeztetett pénzügyi tervét, bele­értve a vagyonok megadóztatá­sát is. A tanácskozás egy szűkebb bizottság elé utalta javaslatát a Magyar Nemzeti Bank államosí­tására és egy — a Magyar Álta­lános Hitelbank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank államosításával és egybeolvasztá­sával létrehozandó — tervbank felállítására vonatkozóan. Nem sokkal később a Gazdasági Fő­tanács dönt az összes nagybank állami ellenőrzés alá vételéről. A gyökeres változtatások termé­szetesen nagy ellenállásba ütköz­tek a tervgazdálkodás ellenségei körében. Az említett intézkedések már annak utána születtek, hogy a Magyar Kommunista Párt közle­ményt hozott nyilvánosságra a Központi Vezetőség 1947. január 10—12-én megtartott üléséről, amelynek tárgya a hároméves tervjavaslat volt, amely önálló könyvecskeként is több kiadás­ban jelent meg, és az elképzelé­sek nagy népszerűségre tettek szert. Miért? Mert a cél az élet- színvonal növelése volt, olymó­don, hogy a dolgozók vállaira az akkorinál nagyobb terheket nem lehetett tenni. Az életszínvonal növelése viszont nem képzelhető el a termelés növelése és az igaz­ságos adóztatás nélkül. Erre az akkori adópolitikai gyakorlat még nem volt felkészülve. A JAVASLATOT bizonyos mó­dosításokkal a Nemzetgyűlés 1947. július 1-én törvényerőre emeli, majd augusztus elsején kezdetét veszi annak megvalósí­tása. Az egész országban, a me­gyében is erőteljes agitáció előz­te meg a terv hatálybalépését, ami nagymértékben növelte a Magyar Kommunista Párt tekin­télyét és jó szereplését az augusz­tus 31-re kitűzött választásokon. A városokban és a községekben a párt kezdeményezte különböző, olykor eléggé végig nem gondolt fejlesztések helyét felváltotta a valóságos hároméves helyi terv. Például Jánoshalmán a községi képviselő testület már május 22- én rendkívüli közgyűlésen foglal­kozott e városnyi nagyközség tervével, és azt 2 millió 390 ezer forint összegben egyhangúlag el­fogadta. Jellemző részlet és mai mértékeinkkel is tiszteletreméltó tettrekészséget vall, hogy tervbe­vették a községháza felújítását, szülőotthon létesítését, nyolc mélyfuratú kút építését, gyer­mekotthon létesítését, locsoló- és tűzoltóautó beszerzését, a belte­rületi fiúiskola bővítését... A terv megismertetését az MKP he­lyi szervezete kisgyűlések soka­ságának tartásával, egyéni beszél­getések tömegével segítette. A HELYI TERVEKBEN nem juthattak kifejezésre azok az előirányzatok — a beruházási összegek ismerete nélkül — ame­lyek a legfontosabb népgazdasági ágazatokra vonatkoznak. Általá­nos jellegű megjegyzés, hogy az első világháború után, amikor sokkal kevesebb pusztulás súj­totta az országot, a Horthy-rend- szernek hét évre volt szüksége, hogy a gyáriparban elérje a bé­kebeli termelés szintjét; ami pe­dig a mezőgazdaságot illeti, az állatállomány még 1938-ban is kisebb volt, mint az első világ­háború előtt. A hároméves terv abból indult ki, hogy Magyarországon fennáll a lehetősége, a szükséges előfel­tétel is megvan ahhoz, hogy a magunk erejére támaszkodva, válság- és anarchiamentes gaz­daságot teremtsünk. Az ország újjáépítését lényegesen megköny- nyítette és meggyorsította volna, ha jelentős külföldi tőkét hasz­nálunk fel erre a célra, anélkül, hogy ez a tőkebehozatal a leg­csekélyebb mértékben is érintené hazánk keservesen visszanyert politikai és gazdasági független­ségét. Ezért a hároméves terv kizárólag az ország belső erőfor­rásaira alapozódott, annak elle­nére, hogy szinte felmérhetetle- nek voltak a háborús károk. He­lyes volt az akkori állásfoglalás, miszerint a népi demokrácia po­litikai értelembe vett fejlődése a hároméves terv megvalósításá­nak döntő feltétele. A terv nem­csak a háborús károk helyreál­lításának és a termelés újjáépí­tésének volt terve. Ez a rövid időre előremutató koncepció egy erős, jobb módú ország alapjait szándékozott lerakni, és a min­dig felfelé ívelő jövő útját egyen­getni. Ezért a terv megvalósítá­sa nem csupán „pártügy” volt, hanem az egész nemzet ügye. NEHEZ VÁLLALKOZÁS volna a megvalósult terv megyei mér­legét megvonni. De az minden­képpen emlékezetes, hogy az or­szág második és a megye első gépállomását Kisszálláson 1948. január l-én létesítették, ezzel megvetve magvát egy gyorsan kialakuló hatalmas hálózatnak. Tehát 35 éve ilyen körülmé­nyek között és ezt mindig fölöző optimizmussal, nagy felelősség- érzettel kezdődött az időközben jelentős változásokon keresztül­ment tervgazdálkodás. Bármeny­nyire is megváltoztak évtizedek alatt a bel- és külhoni feltételek, az alapelv megmaradt: a reali­tásokra épülő tervek szüntelen újraszületése a feltartóztathatat­lanul változó, fantáziától dús nép­igény kielégítése. W. D. Növekszik a másodvetések területe Szívesen vállalkoznak a mező- gazdasági üzemek ez évben a má­sod- és tarlóvetésekre, máris el­érték az eredetileg tervezett mint­egy 100 ezer hektárt, s előrelátha­tóan további, legalább 20 ezer hektárnyi szántóföldet hasznosí­tanak másodszorra is. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban elmondták, hogy évről évre örvendetesen nö­vekszik a másodvetés területe. A megnehezült gazdálkodási körül­mények között mind több üzem igyekszik ily módon a földterü­letét jobban kihasználni, s ezzel jövedelmét növelni. Több helyen — elsősorban Pest és Csongrád megyében — az állami gazdasá­gok, téeszek gyakran már eleve beépítik éves tervükbe a kétsze­res földhasznosítást, s ennek meg­felelően alakítják ki vetésszerke­zetüket. Tavasszal például kuko­rica helyett hidegtűrő borsót vet­nek, s a betakarítás után június­ban már szuperkorai érésű ku­korica kerülhet a helyére. Jelen­leg derékmagasságú ez a másod­vetésből származó takarmánynak való, a meleg, fülledt, csapadékos idő kedvez fejlődésének. Éppen a kedvező időjárás ered­ményeként szépen növekszik a gabona után vetett kukorica is. Fokozza a másodvetésre a vál­lalkozókedvet a vetőmagvak szé­les választéka is. A több mint húszféle szuperrövid tenyészide­jű hibridkukorica mellett gazdag a választék leveles zöldtakar­mányból. Nógrád, Baranya és Pest megyében — ahol különösen sok a szarvasmarha és a juh —• most készülnek elő a búza után vethető hibrid, takarmányrepce és takarmánykáposzta földbe jut­tatására. E növények új fajtái igen dús levelet növesztenek, s nem ritka a hektáronkénti 100 mázsa zöldtermés. Az augusztus­ban elvetett gyorsan növekvő ta­karmánynövény szeptember vé­gén már legeltethető a kérődzők­kel. Ráadásul a hagyományos ős- gyeplegelőkkel szemben október helyett az első hó lehullásáig el­látja az állatokat, három-négy héttel is megnyújtható a legel­tetési szezon. Hagyatékot vásárol a BÁV A Bizományi Áruház szakembe­rei lakossági bejelentés, hívás alapján eddig is vásároltak az ér­tékeket felkínáló lakásán bútort, lakberendezési tárgyakat, egy ép tartós használati cikkeket. Augusz­tus 15-től a helyszínen történő felvásárlás körét bővítik — szak­mai szóhasználat szerint — lakás­felszámolási jelleggel felajánlott hagyatékot is átvesznek. Ez a fel- vásárlási mód azért is jelent új szolgáltatást, mert a lakásban ta­lálható, szinte teljes hagyatékra árajánlatot tesznek a BÁV szak­emberei, kivéve a tiltó rendelke­zések hatálya alá eső tárgyakat, például a romlandó élelmiszert, tűzveszélyes anyagokat, fegyvere­ket. A teljes hagyatékra tett egytéte­les árajánlat megbízhatóságára egyebek között az is biztosíték, hogy a helyszínen két becsüs ve­szi számba az értékeket, speciális esetekben pedig, különleges érté­kek becsléséhez újabb szakembert is bevonnak a munkába. Gyakorlati előny az is, hogy a hagyatékot megvásárló szakértők a helyszínen azonnal fizetnek. Ha az értékek elszállítása után a té­teles feldolgozás, árazás során ki­derül, hogy — szakmai kifejezés­sel élve — értékaránytalanság állt elő, vagyis az értékesítő keveseb­bet kapott a hagyatékért, a Polgá­ri Törvénykönyv jogszabályainak megfelelően a különbözetet a bi­zományi áruház utólag megtéríti. A tervek szerint a BÁV új szol­gáltatását augusztús 15-től Buda­pesten vezetik be, később, a fővá­rosi tapasztalatok birtokában, megfelelő raktározási lehetőségek megteremtésével párhuzamosan vidékre, elsősorban a megyeszék­helyekre is kiterjesztik. Hagyatékot értékesítők jelent­kezésére másnap, de legkésőbb 72 órán belül megjelennek a helyszí­nen a vállalat becsüsei. Kérésre munkaidőn túl, az esti órákban is felkeresik a bejelentőt. Kiszállási díjat még akkor sem számítanak fel, ha az üzletkötés elmarad. Erősödik az élelmiszeripar a megye déli részén (Folytatás az 1. oldalról.) taik biztonságos megoldására irányultak. A Hosszúhegyi Álla­mi Gazdaság az utóbbi időben üdítőital-gyártással — például cékla- és csicsókalé-készítéssel, csomagolt mézzel — módosította profilját. Növelik a palackozott bor és a gyümölcskészítmények mennyiségét. ! A körzetben a húsfeldolgozás­ban a BÁCSHÚS-é a vezető sze­rep, de a mezőgazdasági nagy­üzemeknek is van vágóhídjuk, s készítményeiket saját bolthálóza­tuk hozza forgalomba. Üzleteik a lakosság ellátásából jelentős részt vállalnak. A Hűtőipari Vállalat gyárának termékszerkezete sokrétű és vál­tozó. A sütőiparral együttmű­ködve levelestésztát, a húsiparral kooperálva húsos cikkeket készít a hagyományos zöldség- és gyü­mölcs-mireliteken kívül. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat bácsbokodi üzeme sajtot, túrót és csomagolt tejet bocsát ki. A bajai ecetgyár profilja egy termékre szorítkozik. A ‘sütőipari vállalat nyereségességének javí­tása érdekében növeli kínálatá­ban az édesipari áruk arányát. Vaskúton a Bácska Tsz nyúlfel­dolgozással és tejtermékek elő­állításával foglalkozik. Az utóbbi négy-öt évben az ipari átlagnál gyorsabban nőtt Baja és a járás élelmiszeripará­nak termelése. Ennek ellenére az érintett üzemekben számos fel­adat vár megoldásra a gazdálko­dás hatékonyságának további ja­vítása érdekében. A tájra jellem­ző zamatok. ízek népszerűsítésé­vel, aktív kereskedelempolitiká­val új hazai és külföldi megren­delések reményében ajánlatos a termékskálát tovább szélesíteni. A „márkás” cikkek számának gyarapításával javítani lehet az exportképességet. Sok tartalék rejlik az együtt­működés elmélyítésében a nyers­anyag-termeltetés, a termelés és a szakmunkásképzés területén. Erősítésre vár a vezetői munka kezdeményező, vállalkozói jelle­ge. Korszerűsíteni kell az üzemek belső irányítási rendszerét. Ész- szerűsítéssel javítani lehet az energia- és az anyaggazdálkodást, s ily módon jelentős mértékben csökkenthetők a költségek — hívta fel rá a helyi élelmiszer- ipar egységeinek figyelmét az MSZMP bajai városi-járási vég­rehajtó bizottsága. A. T. S. , I biztosítása van? Kár lenne, ha nem tudná, hogy mit nyújt a biztosítása: 60 ezer forint­ig életbiztosítást és rokkantsági szolgáltasást, 150 ezer forintig ba­lesetbiztosítást, valamint nyug­díjazás esetóre 4000 forintos, gyermekszületés esetén 1000 forin­tos szolgáltatást. A CSÉB biztosítás hármilrrtr érvónuocI

Next

/
Thumbnails
Contents