Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-01 / 152. szám

♦ 1982. július 1. • PETŐFI NÉPE • 3 Érdek és áldozatvállalás A KISKÖREI VÍZLÉPCSŐNÉL Sépi, ,Tm"ah*a Egy bajai kísérlet margójára A magad szolgád nincsen, ---------------------------------------------------------------------­vagy: tva rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel — jól kifejezi a lényeget. Azt, amire a VI. ötéves tervről szóló párt. és kormányhatározatok — a taná. csők területfejlesztő tevékenységével, közelebbről a lakosság kommu. nális ellátásával kapcsolatosan — felhívták a figyelmet: az életkörül­mények javításában mind jelentősebb szerephez jut a lakosság önte­vékenysége. Aktuálisabb megfogalmazásban: ha kevés a központi alap, az állami támogatás, toldjátok meg helyi erőforrásokból. Miképpen? — Az OTP illetékesei érdekes módszert dolgoztak ki. Kezdeményezésük azon a meg­figyelésen alapul, hogy a lakosság a közvetlen érdekeit, igényeit ki­elégítő, illetve szolgáló fejleszté­sek érdekében számottevő önkén­tes hozzájárulást vállal, ha erre szükség van. A korábbi években ennek különböző módjai terjedtek el: elsősorban a társadalmi mun­ka, de mind gyakoribb — bizo­nyos, meghatározott célok érdeké­ben — a pénzfelajánlás is. Ezek­nek az igénybevételével számos beruházás megvalósítása gyorsult fel: például a vezetékes vízellá­tásról igen sok településen csak álmodoznának még, ha annak ide­jén nem hoznak létre anyagi ál­dozattal is járó társulást az ügy érdekében. Az elképzelések lényege: célsze­rű volna a lakosság szabad pénz­eszközeinek tartósabb lekötését — a megszokott bankbetétet — a he­lyi kommunális szükségletek ki­elégítésével egybekötni. Ennek egyik módja a kommu­nális kötvény, amely gyakorlati­lag megegyezik a tartós betéttel: titkos, magánszemélyek között is átruházható, kamatozik, igaz. egy százalékkal kevesebbet, viszont bizonyos összeg birtokában az adott lakóhelyi közösség (falu, vá­ros) jelentős állami segélyhez jut­hat, aminek révén aztán gyorsan megvalósíthatja a lakosság szem- nontiából legszükségesebbnek ítélt beruházásokat. Az elképzelés sze­rint néhány száz forintos — ráadá­sul évekre eloszló — hátrányt vál­lalni az égetően szükséges óvoda, iskola, szociális otthon, vagy akár fedett uszoda érdekében: nem nagy áldozat a lakóhelyét szerető emberek számára. A nagy kérdés mármost csak az: vajon mit gondolnak ugyanerről az emberek? Az eddigiek alapján úgy tűnik: a válasz nem mindenütt egyértel­mű. A kísérletbe bevont 10 me­gyéből (amelyeket az egy lakosra jutó társadalmi munka nagysága alapján, az élenjárók közül vá­lasztottak ki) gyorsan megérkez­tek ugyan a pozitív válaszok, de kifogások is akadtak, ezek sorá­ban a leginkább elfogadhatónak az tűnik, hogy a kötvények a le­járat előtt nem válthatók vissza. Azóta fontolóra is vették az OTP illetékesei, hogy ezt a kikötést el­törlik a jövőben. Bács-Kiskun megyében Baját szemelték ki a kísérlet színhelyéül. Baját, ahol csak az uszodára 18 millió forint gyűlt össze a lakos­ság adakozásából, ahol gyakorla­tilag társadalmi összefogással épült fel az utóbbi időben a Bo- kodi úti óvoda, az új nevelési köz­pont egy része, az út- és a járda- építkezésekről már nem is beszél­ve. Baját tehát ahol a lokálpatrio­tizmus ilyen és ehhez hasonló megnvilvánulásaival párhuzamo­san súlvos gondokkal is küszköd­nek. Például abból eredően, hogy miközben a tizennégyezer lakás­nak csaknem nyolcvan százalékát rákötötték már a (jórészt szintén saját erőből épített) városi vízve­zeték-hálózatra, addig a csatorná­zottság aránya még a harminc százalékot sem éri el. Ennek kö­vetkeztében több mint egy méter­rel megemelkedett a talajvíz: el­öntve a néhány éve még puska­por-száraz pincéket. A tanácsi vezetők az ebből szár­mazó sok egyéb problémát szám­ba véve, úgy vélekedtek: ha min­den másra talán igen, erre akkor sem sajnálhatják pénzüket a ba- jaiak. Nem is sajnálták — az első öt­milliót. Ám a várt tízmilliós ösz- szeg második fele csak nagyon lassan kerekedik, és a pesszimis­tábbak már le is mondtak arról, hogy a megadott határidőn belül sikerül összehozni ezt a pénzt. Ba­ján, ahol egyébként tavaly is ki- lencvenmillióval „híztak” a be­tétkönyvek! Vajon mi lehet az oka, hogy ilyen hirtelen pénzszűke támadt? És hogyan lehetséges, hogy első­sorban a nagyvállalatoknál dolgo­zók körében? Mert a kisebb mun­kahelyi közösségek már régen le­tették a maguk — sokszor sum- más — hozzájárulását. Végül: va­jon miért hiszik némelyek, hogy a személyesen megtakarított pén­zükön először (és csakis) a válla­latok számára építenek majd szennycsatornát, tehát úgyis más látná hasznát a lelkesedésnek? Ilyen és ehhez hasonló kérdé­sekre kell majd választ keresni, amikor Baján értékelik az akciót, s amikor mérlegre kell tenni: va­jon felismerik-e a saját érdekü­ket. s azért tudnak-e áldozatot vállalni a bajaiak? Továbbá —. ha netán kiderülne, hogv nem, vagv legalábbis nem mindenki, és nem a remélt méretekben: ugyan miben bíznak azok. akik cselekvés helyett a sültgalambra várnak? . . . Káposztás János Táborok a mozgássérült, krónikus beteg gyermekeknek Táboroznak a mozgássérült és a krónikus beteg gyermekek is — immár országszerte. Az idén első ízben 18 megyében több mint 1600 ilyen gyermek vesz részt e nyári táborokban. Ezek gyógyfürdő-, üdülőtelepe­ken, a Balaton partján, s az or­szág más szép vidékein, a SZOT és a vállalatok üdülőiben, utazá­si vállalatok kempingjeiben, út­törőtáborokban kapnak helyet. Júliusban például Borsod megyé­ben a fűzérradványi táborban a krónikus beteg és mozgássérült, a jósvafői barlangkúrán asztmás gyerekek vesznek részt. A Békés megyei fogyatékos gyerekek Sza­badkígyóson, a Zala megyeiek Vonyarcvashegyen táboroznak. Néhány táborban már júniusban fogadták a gyerekeket. A SZOT balatonmáriafürdői gyermeküdü­lőjében Győr-Sopron megyei if­jak pihentek, játszottak, szóra­koztak tábortűznél, diszkóban. A karcag-berekfürdői táborban a Szolnok megyei gyerekek a gyógy­vízben lubickoltak, s kirándultak, horgásztak. A táborok zöme augusztusban nyitja kapuit. A mátrafüredi tá­bor légzőszerv! betegségekben szenvedőket, a balatonberényi ér­telmi fogyatékosokat, krónikus betegeket, mozgássérülteket vár. Alsóbélatelepen állandó úttörőtá­bort létesítenek a Vöröskereszt Tolna megyei vezetőségének fel­hívására társadalmi támogatás­ként béérkezett összeg hasznosí­tásával. A Magyar Vöröskereszt Vas megyei Szervezete négy évvel ez­előtt kezdeményezte a táborozási formát, s azóta több vöröskeresz­tes és más társadalmi szervezet, a társadalom különféle rétegei­nek képviselői támogatták. Üze­mek. vállalatok szocialista bri­gádjainak társadalmi munkája, a Vöröskereszt alapszervezetei, ma­gánszemélyek anyagi hozzájáru­lása révén vált lehetővé, hogy krónikus beteg és mozgássérült, testi, szellemi fogyatékos gyer­mekek is részesülhessenek a tá­borozás örömeiben. Gyermekor­vosok, gyógypedagógusok, védő­nők, ápolónők, óvónők, népműve­lők és népművészek vállalták, hogy foglalkoznak a táborozók- kal. Számosán önzetlenül, a nyá­ri pihenőjüket, szabadságukat feláldozva gondoskodnak a beteg, a sérült gyermekek pihenéséről, szórakozásáról, és folyamatos gyógykezeléséről. A tábori prog­ramok a gyermekek egészségi ál­lapotának megfelelőek, s ugyan, olyan színesek, szórakoztatóak, mint az egészséges gyerekeké. (MTI) A tompái járókelő szokatlan változásra lett figyelmes a napok­ban. Ahol eddig önkiszolgáló bolt működött, ott már nincs semmi. Az épületet rendkívüli gyorsa­sággal, máról-holnapra lebontot­ták. A legfeltűnőbb és legszokat­lanabb látvány az, hogy a régi helyen létesítendő új üzlet alap­ját készítő munkások közt ott dol­goznak az áfész vezetői is. So­kan azt mondják, csoda történt. Maruzsa Ferenc elnök: — A tompái áfész hárommillió forintos beruházással a régi he­A nyári szezonban a kempin­gezés kedvelőit új szolgáltatással, lakókocsi-kölcsönzéssel várja a Somogy megyei Tanács Idegen- forgalmi Hivatala, a Siótour. Húsz Bastei típusú, NDK- gyártmányú lakókocsit szereztek be, amelyek bel- és külföldi uta­zásnál négy személy részére ké­nyelmes lakhelyet biztosítanak. A kocsik belső tere 345x190 cen­timéter, magasságuk 185 centimé­ter. Beépített gázkonvektorral fűthetők, panorámaablakaik nyit­hatók. Négy ágy, asztal, ruhás­szekrény. gázfőző. mosogató, be­épített konyhabútor és egy nyolc négyzetméteres elősátor tartozik hozzá. A kocsikhoz az elektromos csatlakozás 220 voltos hálózatról történik. Kívánságra 60 literes hűtőszekrénnyel, kempingasztal­lal és négy székkel egészítik ki a berendezést. A lakókocsik bérelhetők vagy előjegyezhetők a Siótour • követ­kező utazási irodáiban: Siófok, Szabadság tér 6. (Tel: 10-900); Kaposvár, Május 1. utca 7. (Tel.: • Alapozzák saját boltjukat. lyett korszerű élelmiszer- és ve­gyesüzletet épít. A lényeg: dol­gozóink vállalták, hogy a kivite­lezés 30—40 százalékát társadal­mi munkában végzik el. Szeret­nénk átadni a boltot november 7-re. Ha elgondolkodunk azon, hogy a beruházás egyharmada közös munka eredménye lesz, akkor joggal mondhatjuk: valahogy így kell ezt csinálni. Avagy: így is lehet... 12-497); Budapest. VII.. Wesselé­nyi utca 26. (Tel.: 226-080). A bérbeadás feltételei a követke­zők : a gépkocsin, amellyel von­tatni akarják, szabály szerinti vonóhorog és villamos csatlako­zás megléte; érvényes műszaki vizsga és forgalmi engedély, melyben a KPM olyan bejegyzése található, hogy 750 kilogramm, vagy annál nagyobb összsúlyú pótkocsit vontathat; előírás sze­rinti visszapillantó tükrök; idő­szakos CASCO-biztosítás megkö­tése a lakókocsira'; a bérbevevő 21. életévét betöltötte, és legalább 1 éves vezetői gyakorlattal rendel­kezik. Az utószezonban a bérleti díj egy napra 250 forint, a főszezon­ban a legrövidebb bérleti idő 7 nap, a bérleti díj pedig 300 fo­rint naponta. Amennyiben a hű­tőszekrényt és a kempingfelsze­relést is igénylik a bérbevevők, az alapdíj napi 25 forinttal emel­kedik. A lakókocsik telephelye — itt vehetők át — a zamárdi autós 2. sz. kemping. (MTI) Lakókocsi bérelhető a Siótournál • Teljes üzem van a Tiszán a második vízlépcső­nél. Felduzzasztották a folyót, s a jászsági, illetve a nagykunsági főcsatornákon keresztül öntözővízzel látják el az Alföld csapadékban szegényebb részeit. Innen kap öntözővizet a Jászság és a Kunság je. lentös része, valamint Törökszentmiklós, Mezőtúr és Öcsöd környéke. A kiskörei vízlépcső mellé épült vlllamosenergia-telep pedig a csúcsidőben be­segít az országos elektromos hálózatba. A képen: a kiskörei duzzasztó előtti tározó tó egy része. Miért nem döntenek? Sorozatok a képernyőn Két nagyobb lélegzetű mű­sor is szerepel júliusban a te­levízió programjában. Jugo­szláv filmsorozat kerül a kép­ernyőre szerda délutánonként — július 14-től — A kezdet címmel. A 6 részes alkotás a XX. század elején kialakult jugoszláviai szocialista mun­kás- és diákmozgalomról, va­lamint egyik élharcosáról, Di- mitrije Tucovicról ad képet. Milovan Vitezovic író és Ed­vard Galic rendező filmje el­vezeti nézőit az 1903-as Szer­biába, megismertetve a kibon­takozó szocialista mozgalom­mal, amelynek egyik diákve­zetője Tucovic. A főszerepet Ljubisa Samardzia formálja meg — magyar hangja Szilá­gyi Tibor. A művészetek kedvelői a szobrászattal foglalkozó isme­retterjesztő programokat te­kinthetnek meg július 18-tól, vasárnap esténként a 2-es csatornán. A modern szobrá­szat mesterei című 3 részes sorozat a művészeti ág fejlő­dését követi nyomon Rodintól napjainkig. A film nemcsak a műveket, hanem alkotóikat is bemutatja — hol stúdiókban, munka közben, hol régi ar­chív filmek segítségével, hol pedig riportokban szólnak művészi törekvéseikről az érintettek. Az első adás a szá­zadelő forradalmasító művé­szeti irányzatait öleli fel — a kúbizmust és a futurizmust —: a további lTét adás pedig nap­jaink alkotó művészeinek stí­lusirányzatáig kalauzolja el a nézőket. Az amerikai filmso­rozat rendezője Michael Black­wood. (MTI) Lcgyen-c szombaton Kecskemé­ten rendelőintézeti betegellátás? Ezen gondolkodnak immár január óta szinte minden héten a megye egészségügyi vezetői. A betegfor­galom ezt nem indokolja. A 14—15 hét óta pontosan nyilvántartott és elemzett betcgáramlás a követke­ző képet mutatja: szombatonként a laboratóriumot egy-kettő, a röntgent öt-hat, a belgyógyászatot legfeljebb egy, a nőgyógyászatot négy-öt, míg a baleseti sebészetet legfeljebb tíz beteg kérési fel. Az utóbbiak fele átkötésre, a másik fele pedig egyéb ok miatt megy a rendelőbe. Mondani sem kell, a már emlí­tett betegek ellátására mód és le­hetőség kínálkozik a kórház szak- ambulanciáin, illetve a körzeti rendelőkben is. Kivétel ez alól a nőgyógyászat és a fogászat, ahol a szakrendelést, kezelést hely hiá­nyában — március 31-én kellett volna átadnia az ÉPSZER-nek és az ÉPSZISZ-nek az Izsáki úti kór­ház ambuláns rendelőit — máshol nem tudják megoldani. Ezért ha­tároztak úgy. hogy az iskolafogá­Az Autó—Motor 13. száma jú­lius 6-án kerül az olvasók kezé­be. A Mesterséges karambolok cí­mű írásból azt a Moszkva mellett épült próbapályát ismerhetik meg, ahol több száz szakember felügyelete mellett nyúzzák-fá- rasztják a Szovjetunióban készült autókat, hogy ezek tapasztalatai­val tökéletesíthessék a követke­ző konstrukciókat. A benzin befecskendezésről cí­mű cikk megismertet az először 1898-ban alkalmazott és azóta so­kat fejlődött adagolási rendszer­rel. szat helyén szombaton ügyeletct tartanak. Miért gondolkodnak tovább, ha a betegellátás ilyen formában le­hetséges? Először talán azért, mert reménykednek hogy végre elkészül az Izsáki úton — ha több hónapos késéssel is — a szakrendelő, más­részt talán azért, mert túlzottan óvatosak, s nem akarják, hogy va­lami vád érje az egészségügyet. Véleményünk szerint ez teljesen felesleges, hiszen amíg szombaton az orvosok, az ápolók, a portás, a liftes, a takarítók, az SZTK-ban unatkoznak, addig a rendes hét­köznapokon — amikor az ügyele­tért járó szabadnapokat töltik — alig-alig képesek ellátni a bete­geket a bentlevők. Végül is dönteni kell! Igaz, eh­hez az első feltétel, hogy az építők átadják az ambuláns rendelőket, s ezután valósítható meg a rendelő- intézetben a szombati munkaszü­neti nap, amely nemcsak az orvo­sok, ápolók, a személyzet, de első­sorban a jobb betegellátás szem­pontjából fontos! G. G. Az Autótörténelem című soro­zat e részében az 1881-ben szü­letett Vincenzo Lancia életútját ismerhetik meg az olvasók. Sok érdekes, színes képpel mu­tatja meg a lap, hogyan^próbál a Volvo cég betörni a iúxusautó- piac nagyjai, a Mercedes, a Ja­guár és a BMW közé. „A Volvo új slágere a 760 GLE” című írás részletesen ezt a sikerült új tí­pust ismerteti. A keramit nemcsak útburko­lat című cikk a kerámiából ké­szült robbanómotorok előnyeiről és eddigi tapasztalatairól szól. (MTI) Miről ír az Autó-Motor? A rugalmas munkaidő, ésszerű gazdálkodás külföldi tapasztalatai HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ Lapunk június 12-i számában a fenti címmel cikket jelenttettünk meg, amellyel kapcsolatban Garamszegi György kecskeméti munkatu­dományos szervezési szaktanácsadó hozzászólást juttatott el szerkesz­tőségünkbe: „A lap jelentős munkaszervezési témát hozott nyilvános, ságra, melynek gyakorlati alkalmazása már eddig is szükséges lett volna. Örömmel csatlakozom ehhez az íráshoz és a rendelkezésemre álló forrásanyag alapján egy rövid hozzászólás keretében ismertetni szeretném Európában és az USA-ban már eddig kialakult gyakor­latot.” Következzék a külföldi tapasztalat. Részmunkaidőben — rugalmas munkaidőben — dolgozik az USA keresőképes lakosságának 40 szá­zaléka 1979 óta. Igen imponáló­nak tartják a dolgozók ezt a munkaszervezési módot az NSZK- ban és Európa több más államá­ban is. Az USA-ban 1980-ban el­készített tanulmány szerint 17 mi'llió iparban dolgozó ember sza­kaszos formában végzi munkáját. Az NSZK-ban — ahol csak 2 mil­lió azoknak a dolgozóknak a száma, akiket részmunkajdőben foglalkoztatnak — különösen a dolgozó nőknek kedvező ez. mert a háztartási munkában és. a be­vásárlásban is előnyös. Nem dol­goznak hetente egyforma munka­rendben, hanem egyik napon reg­gel 6, másik napon délelőtt 10. míg a harmadik napon délután 2 órakor kezdik a munkát. Gya­korlatilag a munkakezdés idő­pontja egy-, két-, három- és négynaponként is változhat. A részmunkaidőben való fog­lalkoztatás túlnyomórészt három kérdésre szorítkozik': miért hasz­nál egyes munkaadónak a tartós részmunkaidő, és miért nem hasz­nos másoknak; milyen az eszkö­zök (gépek, termelési eszközök) jövedelmezősége a részmunkaidő­ben való termelésnél; milyen kör­nyezeti viszonyoknak megfelelő és eredményes a részmunkaidő­ben való termelés, és hol nem al­kalmazható? Ha a részmunkaidő mellett, vagy ellene szóló indíté­kok összefüggésére gondolunk, akkor kitűnik: a részmunkaidőt három dolog teszi kedvezővé: a termelőmunka, az ismétlődő tu­dakozás a munka tervszerű el­végzéséről. illetve a teljes mun­kaidőnek az üzemi időre — a ténylegesen munkában töltött időre — jutó morális mértéke, t Ezek után azt kell eldönteni, melyik részmunkaidő-modellt ter­vezzék be. Ám eközben az is ki­derül, hogy a teljes munkaidőnek a fele és a többi változat csak egy variánst jelent. Amennyiben a részmunkaidő bevezetését kö­vetően a munkafeltételek kedve­zőek. egy másik lépésben a rész­munkaidő szervezési sikereit kí­vánom bizonyítani. Az USA-ban 460 vállalatnál végzett vizsgálat tapasztalatai szerint a részmunkaidő bevezeté­se után a termelékenység 62, a munkaerő-vándorlás 40, a hiány­zás 47, a késések 39, á fáradtság 50 százalékban javult. A termé­kek általános ráfordítási költsége 52, a közvetlen bérköltségek 58, a túlóraköltségek 69, a vállalati ad­minisztrációs költségek 16, a munkaszervezési v költségek 43 százalékkal jobbak voltak. A dol­gozók munkaidő-alakításában a javulás 35, a munkaidő-megtaka­rításban pedig 45 százalék. A részmunkaidős foglalkoztatás gaz­dasági előnye — mint az adatok is bizonyítják — ellensúlyozza a velejáró költségeket. Nehéz ál­talánosítani, ami az egyik válla­lat számára előny, a másik szá-s mára hátrány, a munkakörülmé­nyek és más tényezőktől füg­gően. A külföldi tapasztalatokból ki­indulva szeretném aláhúzni, hogy nálunk különösen a nyugdíjasok között akadhatnak olyanok, akik szívesen vállalnának részmunka­időben foglalkozást. Bátran lehet­ne élni ezzeT a lehetőséggel, amely bizonyára konkurrense lenne a sorra megalakuló magánvállalko­zásoknak. Nálunk az idősek, a gyesen levők, a csökkent munka­képességűek számára is munka- alkalmat nyújthatna a részidőben való foglalkoztatás. BOLT — TÁRSADALMI MUNKÁBÓL

Next

/
Thumbnails
Contents