Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-25 / 173. szám

2 « PETŐFI NÉPE • 1982. július 25. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Harcok Irak és Irán között a határ térségében, mindkét fél saját sikereiről ad hírt. — Czyrek találkozója Casarolival, majd II. János Pál pápával. KEDD: Brezsnyev nyilatkozata a libanoni válságról, a Szíriái és a szaúdi 'külügyminiszter ugyanerről a témáról tárgyal a Fehér Ház­ban. — Az IR.i robbantásos merényletei Londonban. — Wa­shington meg akarja szakítani az atomcsend kiterjesztéséről szó­ló tárgyalást. SZERDA: A lengyel szejm ülésén Jaruzelski újabb könnyítéseket je­lentett be a szükségállapottal kapcsolatban, megalakul a hazafias nemzeti újjászületés mozgalma. — Brit—spanyol tanácskozás Gibraltárról. CSÜTÖRTÖK: Puccshírek és belső bizonytalanság után Guido Vil- doso Calderon tábornok az új bolíviai elnök, a szakszervezetek figyelmeztető sztrájkokat tartanak. — Román—bolgár kormány­fői találkozó. PÉNTEK: Párizs nyíltan fellép az amerikaiak szankciópolitikája el­len, Schmidt kifejezi a Közös Piac rokonszenvét, sorozatos meg­beszélések az Egyesült Államókban a fenyegető nyugati kereske­delmi háborúról. — Üjabb izraeli támadás Nyugat-Bejrút és a Bekaa-völgy ellen. SZOMBAT: A vietnami külügyminiszter folytatja délkelet-ázsiai kör­útját, Kambodzsában befejeződik az első vietnami csapatkon- tingens-kivonás. — A Biztonsági Tanács nemhivatalos konzultá­ciói Libanonról. A hét három kérdése: Mit jelentenek a gázcső-ügylet kapcsán kirobbant nyugat—nyugati " ellentétek? A rövid filmjelentés, amely a minap a televízió híradójában he­lyet kapott, látszólag „termelési riport”: az Uralon túli gyárban elkészült egy különleges csőfekte­tő jármű néhány példánya. Való­jában a világpolitika fontos híre, hiszen az Egyesült Államok meg­tiltotta, hogy amerikai cégek nyu­gat-európai leányvállalatai ilyen munkaeszközöket szállítsanak a szovjet földgázvezetékhez. Aligha keltett meglepetést, hogy a világ második gazdasági hatal­mának —, amely képes volt pél­dául távvezérlésű, önjáró jármű­veket küldeni a Hold felszínére — nem lesz megoldhatatlan egy még­oly bonyolult járművet Szibériá­ba szállítani. Szovjet részről azonban szívesen vették nyolc nyugat-európai ország közremű­ködését a földgázvezeték megépí­tésében, hiszen a kölcsönös elő­nyök alapján ezzel gyorsul a mun­ka, s a széles körű gazdasági kap­csolatok — nem utolsósorban — a kedvezőbb politikai viszonyok anyagi alapjául szolgálhatnak. A nyugati üzletembereket és kor­mányokat pedig az vezérelte, hogy a gazdasági visszaesés időszaká­ban megrendelésekhez, s ezáltal munkaalkalmakhoz, később pedig rendszeres energiaszállítmányok­hoz jussanak. (A legújabb hír az irak—iráni háború fellángolásáról Basra, az olajváros szomszédságá­ban; az OPEC belső harca; az olajembargó követelése a libano­ni válság kapcsán csak megerő­sítheti a Nyugat számára a biztos szovjet energiaforrás jelentőségét.) Nem véletlen, hogy a NATO- partnerek sok mindenben enged­tek az új amerikai kormányzat­nak, de a gázcső-ügyletben meg­makacsolták magukat. S ez nem valamiféle oktalan ellenállás, ha­nem a tényleges nemzeti érde­kek kifejezése. Ügy tűnt, Wa­shington belenyugszik ebbe, a versailles-i nyugati gazdasági csúcskonferencián állítólag még egy ígéretféle is elhangzott az amerikai elnök részéről. De rö­videsen hideg zuhanyként érte a szövetségeseket a szankciópoliti­ka kiterjesztése az amerikai sza­badalmak használóira, s az ame­rikai cégekhez kötődő vállalatok­ra. Az amerikaiak indoka, vagy inkább ürügye a lengyel szükség- állapot. Éppen olyan időszakban, amikor Varsóban jelentős köny- nyítéseket jelentenek be, új haza­fias tömegmozgalom bontja ki zászlaját a konszolidáció érdeké­ben, a Vatikánban pedig a lehet­séges pápai látogatás részleteit vitatják. Washington szövetsé­gesei ugyan maguk sem értettek egyet a Lengyelországban történ­tekkel, de jól látják az amerikai érvek mesterkeltségét Párizs kezd­te, Bonn folytatta, még Róma és London is csatlakozott azoknak a sorához, akik változó hangerő­vel, különböző hőfokon, de szem­beszegültek az amerikai intézke­déssel. Az események különös vetüle- te, hogy a nyilatkozatok csatájá­nak színtere az Egyesült Álla­mok, miután több vezető nyugati politikus éppen amerikai földön tartózkodik. A gázcső-ügylet je­lentős dolog, de a kereskedelmi háború lidércnyomásának felidé- ződése mögött valószínűleg több húzódik meg. A washingtoni po­litika tulajdonképpen arra tö­rekszik, hogy a korábbi évek ki­hagyásai — Vietnam, a Watergate- ügy, a carteri politika követke­zetlenségei — után most egyértel­mű és vitathatatlan vezető sze­repre tegyen szert a nyugati tá­borban, katonailag, gazdaságilag és politikailag. Nyugat-Európa viszont eleve korlátozott mozgási szabadságának utolsó maradvá­nyait félti. Természetesen szó sincs az Egyesült Államokkal va­ló szembefordulásról, de jobban érvényesíteni kívánják az euró­pai és nemzeü érdekeket. Miért akarja felfüggeszteni Washington az atomcsend kiterjesztése érdekében folytatott tárgyalást? Először a New York Times ha­sábjain szivárogtatták ki, az­után a hivatalos szóvivő sem cá­• Fokozódtak a harcok az iraki-iráni határtérségben. Képünkön: romok a nyugat-iráni Ham városában az iraki légierő által végrehaj­tott egyik légitámadás után. folt: az Egyesült Államok fel akarja függeszteni a Genfben fo­lyó hármas, szovjet—amerikai— brit tárgyalást az atomcsend ki- terjesztéséről, sőt a korábbi egyez­mény felülvizsgálatát mérlegeli. A részleges atomcsend-egyez- irtényt 1963 augusztusában írta alá a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok és Nagy-Britannia, majd mintegy 120 ország csatlakozott a megállapodáshoz. A szerződés lényege, hogy az aláírók nem haj­tanak végre nukleáris kísérlete­ket a légkörben, a tengereken, valamint a kozmikus térségben- Elérkeztünk ugyanis a haditech­nika olyan szintjéhez, amikor már a hadgyakorlatok is veszélyessé váltak. A kísérleti robbantáso­kat ugyan pusztaságokban vagy lakatlan szigeteken szervezték meg, de a stroncium—90, s a töb­bi mérgező anyag a légkörbe jut. Az atomcsend tehát javította föl­dünk légkörét a szó fizikai értel­mében, de politikailag is: ez volt az első olyan komolyabb fegyver­zetkorlátozási megállapodás a hatvanas évek kezdetén. A szerződés azonban részleges hatályú. Egyrészt Franciaország és Kína nem fogadta el. más­részt nem vonatkozott a földalatti térségekre. Később azonban olyan megkötést alkalmaztak, hogy a föld alatt sem lehet átlépni a 150 kilotonnás robbantási küszöböt. A hirosimai atombomba 20 kilo­tonnás volt. (Egyúttal folytatták a megbeszélést a teljes atomcsend biztosítására. Ez nehezen haladt előre, de mégis folyt, és a szak­értők nem tartották például le­hetetlennek, hogy végül Párizs is bekapcsolódik az atomhatal­mak értekezletébe. Az amerikai magatartás tehát visszalépést jelent. Még veszé­lyesebbnek tűnik annak mozga­tórugója: valószínűleg azért vál­lalják a népszerűtlen tárgyalás­felfüggesztést, hogy ne legyenek korlátáik új fegyverek kipróbá­lásában. Tehát aligha elszigetelt ötletről van szó. A lépés beleillik a fegyverkezési versenyt serken­tő egész washingtoni politikába. Közelebb kerültünk-e a libanoni kibontakozáshoz? Libanonban tulajdonképpen az volt a héten az újság, hogy nem volt igazi újság- A különböző dip­lomáciai kísérletek egyelőre ered­ménytelennek tűnnek, s maga­sabb sebességfokozatra kapcsolt az idegháború. A Begin-kormány- zat katonai akciókkal alátámasz­tott fenyegetéseket intéz Szíria és a PFSZ címére. Láthatólag sze­retné elkerülni, hogy katonai tér­nyerése végsősoron a palesztinok erkölcsi-politikai sikerébe tor­kolljon. Washington változatla­• Az izraeli kormányfő a héten ismét a libanoni patthelyzet ka­tonai „megoldását”, azaz a Nyu- gat-Bejrút elleni általános táma­dást helyezte kilátásba. Képün­kön: Begin miniszterelnök kije­lentette, hogy a diplomáciai próbálkozások :,nem tarthatnak már sokáig”. / nul Izrael mögött; van, de nehe­zen tudna nyíltan vállalni egy olyan szövetségest, aki a tárgya­lás alatt pusztító fegyveres csa­pást mér a Nyugat-Bejjrútban lé­vő hatezer gerillára és hatszáz­ezer polgári lakosra. Tervek kergetik egymást, de kevés realitással. Ebben a bonyo­lult hangzavarban világos javas­lat látott napvilágot Moszkvában; Leonyid Brezsnyev nyilatkozott a libanoni válságról a Pravda ha­sábjain. Mondandójának két ele­me, hogy egyrészt a jelenlegi krí­zist nem lehet elszigetelni és el­választani a szélesebben vett kö­zel-keleti válságtól, tehát olyan nemzetközi konferencia öszehí- vását kell szorgalmazni, amelyen minden érdekelt jelen van. Más­részt, azonnali teendőként, véget kell vetni a háborúnak. Bejrút körül szét kell választani a szem­ben álló erőket, s erre az amúgy- is Libanonban lévő ENSZ-erők — gerincűket a franciák képezik — a legalkalmasabbak. Brezsnyev határozottan visszautasította az amerikai csapatok Libanonba kül­dését, miután az veszélyes bonyo­dalmakat idézhetne elő. A lecke tehát többszörösen fel van adva, de változatlanul nagy kérdés, képesek-e a diplomaták véglegesen átvenni Libanonban a katonák helyét? Réti Ervin Moncada évfordulóján „Bajtársak! Ha győzünk, valóra váltottuk Jósé Marti álmait. Ha legyőznek bennünket, tettünk pél­da lesz Kuba népe számára, és lesznek, ak,ik követik majd. A mozgalom mindenképpen győze­delmeskedik” — szavakkal lelke­sítette társait 1953. július 26-ának hajnalán a Siboney tanyán gyü­lekező kis csoport vezetője, a fia­tal ügyvéd, Fidel Castro Ruz. A karnevál forgataga után elcsi­tult. pihent Santiago de Cuba vá­rosa. A fiatalok egyenlőtlen csa­tába indultak; a Batista rezsim egyik fellegvárát, a Moncada lak­tanyát készültek megrohamozni. Az a hit hajtotta őket, hogy az elégedetlenség (ily nagy, a diktá­tor elleni gyűlölet oly erős, hogy csak egy szikrára van szükség, s kitör az általános felkelés. Talán a véletlenek sorozatán múlott, ta­lán törvényszerű volt, hogy az ak­ció kudarcba fulladt. Batista zsol­dosai az ifjú forradalmárok több­ségét kegyetlenül megkínozták, majd lemészárolták. Csak néhá- nyuknak sikerült elmenekülniük a vérfürdő színhelyéről. Elfogták őket, de már a polgári bíróság előtt védekezhettek, Fidel Castro itt mondta el híres védclbeszédét: „ítéljenek el. mit sem számít, a történelem fel fog menteni!” Ez a katonailag sikertelen, ám politikailag győzelmes akció lett a kubai forradalom első szimbó­luma. Moncada tanulságából táp­lálkozott, Moncada mártírjainak emlékét őrizte a „Július 26. Moz­galom”, amelyet Fidel mexikói száműzetésében szervezett, s amelynek harcosai három évvel később a Granrna fedélzetéről partra szálltak a szigetországban. Moncada hősei hírnevének része volt abban, hogy a kubai nép a ..szakállasok” mellé állt, s 1959. január 1-én a felszabadító gerilla­hadsereg győzelmesen vonulhatott be Havannába. A Moncada-akció hozzájárult te­hát ahhoz, hogy Kuba immár több mint két évtizede szocialista tár­sadalmat épít, hogy eltüntették a félgyarmati múlt maradványait, hogy a megalázott, kisemmizett cukorszigetből a nemzetek közös­ségének tekintélyes tagja lett. S mi • Fidel Castrót a bíróság elé kí­sérik. van ma a Moncada-laktanyával ? A zsarnokság egykori erődítmé­nyében; csakúgy, mint a gomba- mődra szaporodó iskolákban, ma betűvetésre, modern tudománydk- ra oktatják a fiatalokat, E. É. Doktor Ugyanaz A mauritiusi külügymi­niszter bejelentette: országa minden politikai, diplomá­ciai és jogi eszközt fel kí­ván használni arra, hogy gyakorolhassa szuverenitását Diego Garcia szigete felett. A vitatott sziget az In­diai-óceán földrajzi központ­jában fekszik, s jóllehet Mauritiushoz tartozott. Nagü-Britannia, gyarmati hatalomként átengedte az Egyesült Államoknak.. Az amerikaiak szupertámasz­pontot építettek ki, s leg­újabban itt kívánják el­helyezni a gyorshadtest egyes alakulatait. A szi­get őslakosságát, több mint tízezer személyt, Mau- ritiusra telepítették át. Hogy is van Karinthy Frigyes híres figurájával, Doktor Ugyanaz-zal, aki­nek mindig a pillanatnyi érdekei húzódnak meg a nagy szavak mögött? Mert más, ha a falklandiak ön­rendelkezéséről van szó és megint más, ha Diego Gar­cia eredeti lakóit kellene meghallgatni... R. E. Üdvözlő távirat FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság államtanácsa elnökének, a minisztertanács elnökének. HAVANNA Tisztelt Fidel Castro Elvtárs! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a Moncada-laktanya ellent támadás 29. évfordulója, a nemzeti felkelés napja alkalmából a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és az egész magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küld­jük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság államtanácsának, minisztertanácsának és a testvéri kubai népnek A magyar kommunisták és népünk nagy tisztelettel tekint a kubai nép haladó történelmi hagyományaira, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás önfeláldozó harcosaira. A Magyar Népköztársaság teljes mértékben szolidáris a Kubai Köztársaság szocializmust építő népével és támogatja azt a küzdelmet, amelyet hazája függetlenségé­nek, forradalmi vívmányainak megvédéséért folytat. Kuba ma már megbecsült tagja a szocialista államok közösségének, következetes békepolitikát folytat, és határozottan síkraszáll azért, hogy valamennyi nép élvezhesse a szabad élethez való jogot. Hatá­rozott kiállásáért nagy tekintélyt és tiszteletet vívott ki az el nem kötelezett országok mozgalmában és jelentős szerepe van abban, hogy e mozgalom a nemzetközi élet fontos tényezője. Őszinte örömünkre szolgál,, hogy pártjainknak, országainknak és népeinknek a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein nyugvó testvéri barátsága, az élet minden területére kiterjedő gyümölcsöző együttműködése eredményesen szolgálja népeink és az egész szocialista közösség érdekeit. Forradalmi harcuk e jelentős évfordulóján kívánjuk önnek és a kubai kommunistáknak, a testvéri kubai népnek, hogy sikerrel való­sítsák meg a Kubai Kommunista Párt II. kongresszusának határoza­tait hazájuk felvirágoztatása, a szocializmus és az egyetemes béke javára. Budapest, 1982. július 25. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táv­iratban üdvözölte Flavio Bravo elvtársat, a Kubai Köztársaság nemzetgyűlése elnökét. A Haza­fias Népfront, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait a kubai partner- szervezeteknek­(MTI) KÉPTELEN JAVASLATOK A PENTAGONBÓL Egyszerűsíteni az atomháborút? MOSZKVA — -Az amerikai- hadigépezet kalan­dor nézeteket valló képviselői olyan javaslatokat fontolgatnak, hogy „egyszerűsíteni” kellene az Egyesült Államok által elkezden­dő nukleáris háború megindításá­nak eljárását — írja a TASZSZ katonai hírmagyarázója. Norman Dicks amerikai képvi­selő bejelentette: a kongresszus katonai költségvetési albizottságá­ban a Pentagon egyik tábornoka azt követelte, hogy az amerikai hadsereg tisztjeinek adjanak fel­hatalmazást a nukleáris fegyver bevetésére Európában — az elnök engedélye nélkül. A NATO 1962. évi úgynevezett athéni határozatai értelmében a nukleáris fegyver bevetéséhez szükség van az Egyesült Államok elnökének beleegyezésére, vala­mint annak a kormánynak a hoz­zájárulására, amely ország terüle­tén ezt a fegyvert alkalmazni kí- r-vánjákj. " ~ Az amerikai szenátusi doku­mentumokból ugyanakkor kitű­nik, hogy e határozatok lényeges kivételeket is tesznek. Így „a nuk­leáris fegyver alkalmazásával kapcsolatos konzultációkra csak abban az esetben kerül sor, ha az idő és a körülmények azt lehető­vé teszik. A nukleáris hatalmak­nak, az Egyesült Államoknak, az atomfegyver használatát illetően döntő szót kell adni.” ' Egyes jól értesült nyugati szak­értők azt állítják, hogy a Nyugat- Európában állomásozó amerikai hadszíntéri tüzérhadosztályok pa­rancsnokainak felhatalmazása van nukleáris töltet alkalmazására „olyan esetben, amikor az ellen­ség a nukleáris tüzérség állásának elfoglalásával fenyeget” — mutat rá a szovjet hírügynökség katonai kommentátora. S5^5S5íí»55»Kíí® Megélénkült az ipar termelése (Folytatás az I. oldalról.) életbe lépett szigorúbb gazdasági szabályozók. A nemzeti jövedelem felhasz­nálási arányainak biztosítása szempontjából az ipar jelentős feladata, hogy a beruházások ne haladják meg az előirányzott mértéket. Az állami beruházások összességében ezt nem lépték túl, a vállalatok saját fejlesztései azonban továbbra is meghaladták a tervezettet. Az eddig érvénybe lépett és az előkészítés alatt levő központi intézkedések ezt a ked­vezőtlen folyamatot várhatóan mérséklik, sőt megállítják. Az idei első félévben is folyta­tódott az iparban dolgozók lét­számának csökkentése. Elérte a népgazdasági tervben szereplő két százalékot, s ez nem igazolta a vállalatok terveit, átlagosan ugyanis fél százalékos csökkenés­re számítottak. Ez azonban azt is jelenti, hogy a két százalékos ter­melésnövekedést a munka terme­lékenységének növekedésével ér­ték el. A munkaerőmozgás a ta­pasztalatok szerint tervszerűtle­nebb volt a kívánatosnál, de meg­kezdődött a tudatos átcsoportosí­tás, a munkaerő-gazdálkodás ked­vező folyamata is, erre elsősor­ban a nagyobb ipari vállalatok — a Csepel Művek, a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyár, a ME­DICOR Művek, a hűtőgépgyár — adtak példát. Az iparban a bérek és kerese­tek első félévi növekedése meg­haladta az előirányzott mértéket. A növekedés üteme a második félévben várhatóan mérséklődni fog, így a személyi jövedelmek előreláthatóan a gazdaságpoliti­kai céloknak megfelelően ala­kulnak. Az Ipari Minisztérium a II. fél­évi feladatok teljesítése érdeké­ben megkülönböztetett figyelem­mel kíséri a gazdasági folyama­tok alakulását, és felkészült arra, hogy menet közben késedelem nélkül megtegye a szükséges in­tézkedéseket, elsősorban a nem rubel elszámolású export növelé­sére, a behozatal mérséklésére, s ezáltal a népgazdasági egyensúly javítására. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Katasztrofális halpusztulás a soltvadkerti tóban Az AIsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság harmadfokú vízvédelmi készültséget rendelt el a soltvadkerti Petőfi-tavon, ahol csütörtök éj­szakától kezdve több száz mázsa hal pusztult el. A tavat a fürdőzők elől lezárták. Az ezzel összefüggő riportunk kedden számol be pon­tosan a halpusztulás okairól.

Next

/
Thumbnails
Contents