Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-25 / 173. szám
A MÁJUSBAN ALAPOZTÁK, SZEPTEMBERBEN ÁTADJÁK XXXVII. évf. 173. szám Ára: 1,40 Ft 1982. július 25. vasárnap Munka közben I960 óta dolgozik a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál Bozsik Sándorné. Volt azóta kopasztó, baromfibontó, csomagoló. Több mint.5 éve az egyik legnagyobb szakértelmet kívánó munkát végzi: az egész világon különleges csemegének számító libamájat osztályozza. Naponta több mint háromezerről kell eldönteni, hogy mehet-e külföldre. Tizenöt éve szocialista brigád tagja, sok fiatalt tanított meg a munka fogásaira. Tavasszal már nyugdíjba mehetett volna, de úgy döntött, hogy tovább dolgozik. Jó munkáját háromszor ismerték el a Vállalat Kiváló Dolgozója címmel, az idén miniszteri kitüntetésben részesült. (Pásztor Zoltán felvétele) Ember és kockázat ■ Vízisííw£/V«!7'S ,7- fa*-,.' w v V-* 'i } ' í A gyors változások korát éljük. Mégpedig az a vállalat, amely nem reagál idejében a piac új igényeire, előbb-utóbb nemcsak lemarad, hanem köny- nyen tönkre is mehet. Azt eldönteni, hogy milyen új termék előállításához kezdjen az üzem. vagy melyik gyártmányát korszerűsítse, nem könnyű feladat, sőt, kockázatot is rejt magában. Mégis lépni kell, s jobb mielőbb, mert a késlekedésnek nagy ára lehet, Bács-Kiskun megyében is több gyárat említhetnénk, amely ilyen gondokkal küszködik, vagy birkózik ma is. Az előbbiek közé tartozik a Finomposztó Vállalat, amely korábban már sok millió forintos veszteséggel termelt. Nagyfokú szemléletváltozásra, merész döntésekre, körültekintő tér. mékszerkezet-változásra volt szükség ahhoz, hogy az üzem kilábaljon a bajból, s újra nyereségesen termeljen. Lapunkban több mint fél év óta sorozatban írjuk a cikkeket a kockázatot vállaló vezetőkről. Eddig mintegy húsz vál. lábat, illetve szövetkezet élén gazdasági szakembert mutat, tünk be, ami azt igazolja, hogy Bács-Kiskunban is vannak jó- néhányan, akikben él a vállalkozó szellem. Érdemes rájuk odafigyelni, mert sok általánosan hasznosítható tapasztalatot is elmondanak. A bajai Lakberendező, Építő- és Vasipari Szövetkezet elnöke például hangsúlyozta: „Föl kell ismernem, ki mire a legalkalmasabb". A több mint 100 millió forint értéket kilenc tőkés országba exportáló szövetkezet vezetőjének igaza van, hiszen egymagában nem lenne képes átfogni az összes feladat irányítását. Hasonlóan gondolkodik a MEZŐGÉP Vállalat igazgatója, aki kiváló szakemberekkel vette körül magát. Így érte el. hogy gyors termékszer. kezet-váltásokkal mindig a legkorszerűbb termékekkel tud jelentkezni cége a bel- és külföldi piacokon. Az ÉPSZER Vállalat viszont negyedszázadon át tartozott a veszteségesen gazdálkodó cégek közé. Amikor a jelenlegi igazgató a vállalat élére került, új vezetőgarnitúrát vitt magával. A régiek ugyanis nem voltak képesek változtatni mun. kamódszerükön. A változás hasznos volt, mert az ÉPSZER azóta nyereségesen gazdálkodik, s többször nyerte el a Kiváló Vállalat címet. Emberi tényezőkről van tehát szó. Nem véletlenül, hiszen a kockázat vállalásában az emberi tulajdonságoknak döntő szerepük van. Azoknak ugyanis, akik merik bátran vállalni az újat, — esetenként a bizonytalant, illetve előre nem látható dolgoktól sem riadnak vissza — sokszor saját környezetükkel, közvetlen munkatársaikkal is meg kell, hogy vívják harcukat. Az emberek természetéhez tartozik, hogy munkájuk mellett elkötelezik magukat. Ám ha azt hosszú időn át — esetleg évtizedekig végzik, előfordulhat, hogy idegenkednek az újtól, s túlzottan ragaszkodnak a régihez, a megszokotthoz. Ilyenkor — ha másként nem megy — érdemes friss erőket is bevinni az irányítás és a termelés különböző posztjaira. Gyakran áll elő olyan helyzet, hogy igen gyors cselekvésre van szükség, egy-egy új termék gyártásának megkezdéséhez, vagy a technológia megújításához. Ilyenkor nehéz el- ■ várni attól a gárdától, amely hosszú időn át a régi gépeken, jól begyakorolt mozdulatokkal termelt, hogy csak úgy önmagától még ■ ügyes bábája is legyen a holnap termékének. A megszokottság általában biztonságérzetet is táplál, s ezért nagy visszahúzó erő. A kockázatot vállaló vezetőkről írt cikksorozatunk tanulsága szerint azonban ahol nincs baj az üzemi demokráciácál, jó a munkahelyi légkör, sőt ösztönzik, bátorítják a dolgozókat a megújulásban való részvételre, számítanak alkotó javaslataikra, ott könnyebben küzdik le az ilyen jellegű akadályokat. Nagy Ottó JELENTÉS AZ ELSŐ FÉLÉVRŐL Megélénkült az ipar termelése Az év első felében nem következtek be a világgazdaság helyzetében a tavalyi előrejelzésekben szereplő kedvező változások, a külpiac élénkülése még várat magára. Ez a hazai ipar fejlődésének külgazdasági feltételeiben további romlást okozott, kedvezőtlenebb értékesítési lehetőségeket jelentett. Az ismert politikai indítékú diszkriminatív intézkedések még tovább nehezítették az első félévi tervek realizálását. Az ipar első félévi gazdálkodásáról, tapasztalatairól Zsed- nai 'Pál, az Ipari Minisztérium vállalatfelügyeleti főosztályának vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. — A kedvezőtlen helyzet ellenére az iparvállalatok termelése a második negyedévben megélénkült, s összességében a félévben — a tervek számításainak megíe- 1 lelően — átlagosan mintegy 2 százalékkal bővült. Az ágazatok közül a legdinamikusabban a gépiparban és a vegyiparban nőtt a termelés. A tavalyi erőteljes csökkenési folyamat a kohászatban megállt, lényeges változás azonban nem következett be. Az egész évi kilátásokra viszonylag megbízható információt nyújt, hogy az ipar 11981. évi rendelés- állománya biztosítja a nemzeti jövedelem termeléséhez az előirányzott mértékű hozzájárulást. A rendelések összetétele azonban- nem mindenben kielégítő. Erre figyelmeztetnek az első félévi adatok, amelyek szerint növekedett a belföldi felhasználás, a nem rubel elszámolású kivitel pedig — az ipar egészét tekintve — kissé visszaesett. Dinamikusan nőtt viszont a szocialista országokba irányuló kivitel. Az ipari ágazatok közül a nem rubel elszámolású piacokon nagyobb növekedést csak a gépipar tudott elérni. A nem rubel elszámolású exportot nagymértékben nehezítették a kedvezőtlen külgazdasági körülmények. A vállalati gazdálkodás gyengeségei is szerepet játszottak az export alakulásában. Az Ipari Minisztérium számos intézkedést tett, amelynek hatására a második félévben pozitív irányú változásra, az export növekedésére lehet számítani. Az ipari vállalatok megvizsgálták, hogy szabad kapacitásaikkal az eredeti előirányzatokhoz képest milyen mértékben vállalkozhatnak a nem rubel elszámolású export növelésére. Ez az akció az év egészében folytatódik. E feladat a vállalatok és a gazdasági irányítás részére az eddigieknél is összetettebb és szigorúbb követelményt támasztanak. Ezt fejezik ki egyebek közt a július 1-től (Folytatás a 2. oldalon.) Iskolabővítés új, gyorsabb módszerrel A több mint 100 éves múltra visszatekintő Szegedi Ipari Vásárban az idén is az újdonságok voltak a főszereplők. Az eddig még be nem mutatott portékák seregszemléjére jellemző, hogy a termelő és a kereskedő találkozásából üzlet születik. Megyénk állami gazdaságai itt is képviseltették magukat a nemzetközi vásáron, ahol összesen a 311 hazai kiállító mellett a szomszédos Jugoszláviából is érkeztek. Szovjetunióból Odessza terület és város reprezentatív bemutatóval vesz részt. Hasonlóképpen a lengyelországi Lodz és a finnországi Turku városa is kiállított. A lengyelek textil- és konfekcióiparukkal, a finnek pedig elsősorban élelmiszeripari termékeikkel aratnak sikert. Megyénk állami gazdaságai közül többek között a hosszúhegyieket illeti dicséret, akik szépen szerepelnek alkoholmentes pezsgőcsaládjukkal. A Városföldi Állami Gazdaság pedig a füstölt húsok egész sorát mutatja be. Megtudtuk a vásáron, hogy jelentős együttműködés van Balo- taszállás és a Dél-alföldi Pince- gazdaság között. A balotaszállá. siak 700 hektáros szőlőjét ugyanis a Dél-alföldi Pincegazdaság korszerűsítette- Bács-Kiskun • Kellemes látvány a szentesi kutatóállomás által kiállított sokfajta paprika. Az Országos Tervhivatal 1980 végén irányelveket tett közzé az egyszerűsített funkciójú kulturális és szociális létesítmények építéséhez. Az állásfoglalásban hangsúlyozták, hogy a VI. ötéves tervidőszakban a kulturális és az egészségügyi-szociális ellátás színvonalát az új intézmények mellett növekvő mértékben kell szolgálniuk bővítő, pótló, illetőleg kiegészítő jellegű fejlesztéseknek. Az általános iskolai osztály- termek, a napközi otthonok, a tanműhelyek, a diákjóléti és más intézmények számát, befogadóképességét 20—40 százalékban pótlással, bővítéssel kell növelni. t Az erre a célra ajánlott építési módok között említették a BE- TONYP rendszert is, amely Bács-Kiskun megyében meglehetősen ismeretlen. Meghatározó eleme a BETONYP lap, a Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinát BNV-nagydíjas terméke, amelyet 1977-ben kezdtek el gyártani az NSZK-ból és Svájcból vásárolt licenc alapján. Anyaga kérgezett forgácsfa, portland- cement és kémiai adalékok. A cementkötésű faforgácslapokat nagynyomású préseléssel állítják elő. Ezek a táblák mindenféle időjárást jól bírnak, vegyszereknek, gombáknak ellenállnak, fest- hetők, tapétázhatok, burkolhatók. A BETONYP épitési rendszer nagy előnye, hogy az előre felállított váz faforgácslapokkal való „felöltöztetésére” bárkit gyorsan meg lehet tanítani. Ez különösen akkor nem közömbös, ha az építkezésben szakképzet- len társadalmi munkások is részt vesznek. Bács-Kiskunban két kisebb településen, Lászlófalván és Kerekdombon pótolják a hiányzó két-két tantermet az új, gyors építési módszerrel. Az előbbi helyen már az alapozást is társadalmi összefogással végezték el májusban, s később ugyanígy készült el a szigetelés és az aljzatbeton. Részt vett a munkában a helyi Egyetértés Tsz szocialista brigádja és mások is. A község kisiparosaira, akik évente egy nap társadalmi munkát ajánlanak fel, majd a befejezésnél számítanak. Természetesen a megfelelő műszaki irányításról nem mondanak le az építkezésnél. Jelenleg a tiszakécskei Nagyközségi Tanács költségvetési üzemének Zámbori Gyula vezette öttagú brigádja az épület tetőrészét szereli. A 170 négyzetméter • Július húszadikán még így nézett ki a lászlófalvi építkezés, de két nappal később már a tetőszerkezetnél tartottak a munkások. mi A Hosszúhegy! Állami Gazdaság bemutatta alkoholmentes pezsgőit. és Csongrád megye tájkörzetének együttműködése bizonyítja, hogy alkalmasint a megyehatárok elmosódhatnak, ha a szűkebb közösség érdeke így kívánja. A zöldségtermesztéssel foglalkozókat érdekli a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat szentesi kutatóállomásának kiállítása. A szentesiek 29 államilag minősített zöldségfajtával rendelkeznek. Sikerükre jellemző, hogy több nemzetközi és hazai kiállításon az elmúlt öt esztendő alatt 468 különböző díjban és elismerő oklevélben részesültek. A vetőmag-előállítás mellett 12 káposztafélét, 7 étkezési paprikafajtát, 6 hónapos és téli retket nemesítettek. Nagy sikere volt a vásáron a szentesi tartós fejeskáposztának, amelyet másodvetésként is termelhetünk. Sz. P. M. • Kerekdombon már látható, milyen a BETONYP technológiával épített kéttantermes iskolarész. alapterületű faszerkezetű földszintes épület összeszereléséhez — a rendszer csak emelet nélküli építkezésre alkalmas — 10—11 napra van szüksége a brigádnak. A Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinát soproni gyára készen szállítja az elemeket. Tiszakécske-Kerekdombon szintén májusban készítették el a toldalékiskola betonalapját. Ott már előbbre tart a munkával a kivitelező Űj Élet Tsz építőbrigádja. Az asztalosok az ablakokat és ajtókat állítják be, a többiek ássák az új épületet és a régi iskolát összekötő fedett folyosó alapját. A lászlófalvi tanácselnök elmondta: a gyorsaság mellett az sem közömbös számukra, hogy a BETONYP technológiával olcsóbban épül fel a két tanterem, mint amennyibe más módszerrel került volna. Mintegy 1,2 millió forintos költségre számítanak. Mindkét iskola korszerű résszel kibővülve nyithatja meg kapuját szeptember elsején. A. T. S. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bács-Kiskun állami gazdaságai a szegedi vásáron
