Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-24 / 172. szám

1982. július 24. • PETŐFI NÉPE • 3

VANNAK, AKIK RÓZSASZIRMOT TÉPNEK

Meggyszedés

Alsótekeresen

• Hurrá, víz!

Mára már végeztek a munkával, rövidesen fél kettő, jön értük a busz. Addig néhány szót váltunk. Vass Anikó a legbeszédesebb: — Jó ez a meggyszedés, keresni is lehet vele, volt nap, amikor 120 forintot kaptunk.

— Nehéz a munka?

— Harminc kilót kell szedni fejenként. Ez a norma. Győzzük.

— Tetszik a tábor — így Juhász Anita. — Együtt van a. brigád, s délelőttre kell is a munka. Most vagyunk először, de elhatároztuk, hogy jövőre is megyünk.

— összerázódott a csapat — kiabál le a fáról Kovács Kati.

— Minden építőtáborban kulcs- fontosságú a szállás és az étkezés ... — vetem közbe.

— A szállással nincs gond — felelik kórusban. — Hat-nyolc ágyas szobákban lakunk, kényelmes, s mindig' van a fürdéshez meleg víz is. A kaja ... „Változatos!” A reggeli például egyik nap kakaó kaláccsal, a másikon tea virslivel. S ez váltakozik.

— Látogatók jönnek?

— Voltak vasárnap. Képzelje, egyik lánynak meggyet küldött az édesanyja. — Újra kitör a nevetés.

Vége a műszaknak. Bent a központban az otthonról érkezett levél és újság, valamint a megszolgált ebéd várja a nyári munkásokat. Tarhonyaleves, tökfőzelék pörkölttel a mai menü. Megkóstoltam, állíthatom nem rpssz. S bőséges is. A lányok körében azonban nem népszerű, ök tudják miért.

De aztán pillanatok alatt elmúlik a fáradtság, mert szabad az egész délután. íme néhány a két hét programjából: Hobó Blues Band és Karát-koncert, vetítés régi idők filmjeiből, diszkó, Rév Tamás műsora, pingpong-bajnokság, tréfás vetélkedő, fodrászverseny. Vasárnap volt hajó- kirándulás Tihanyba, orgonahangverseny. Aki akarja, az délutánonként a Balatonban hűthe- ti magát. Na és amíg tartott, addig a foci-VB is hozzátártozott a naphoz. Egy-egy meccsnél meg- •nyújtották a tízórás takarodót.

Nem unatkoznak hát a táborozok, s ez magyarázható a korábbinál alaposabb előkészületekkel is. Ám a tábortervezők most sem tétlenkednek. A táborzárás előtti napon a hazautazáshoz szervezik a vasúti kocsikat. A telefonokból és a megjegyzésekből úgy tűnik, ez az egyik legnehezebb feladat...

Persze az indulásig van még elég idő, s addigra ez a gond is megoldódhat. Ha már a táborral úgyis minden rendben volt!

Váczi Tamás

"'S.

A 140 kilométeres utat akár egyszerűnek is lehet nevezni. Az a 15 kilométer volt rázós-poros- kanyargós, amelyet a tábortól a munkahelyig megtettünk. Ugyanis a gyümölcsösben szedett meggyet a Bács-Kiskun megyei középiskolások egy csoportja a Siófoki Állami Gazdaság alsóte- keresi építőtáborában. A többiek — s voltak jó néhányan a 277- ből — kapáltak, gyomláltak, s néhány napig rózsaszirmot tépdes- tek.

De térjünk vissza az érkezéshez. Tíz óra körül a tábor csendes. Nem csoda, a lakók — immár második hete — ilyenkor a földeken szorgoskodnak. A napi munka felével lehetnek kész ekkortájt. A főépületben hiába kopogok, nem jön válasz. Beljebb egy kisebb helyiségből szűrődik ki zaj. Benyitok.

— Újabb vendég érkezett — fogadják vidáman a belépőt. Odabent Óvári Lajossal az élen a táborvezetőség tagjai — mármint azok, akik nincsenek kint a munkahelyeken, a gazdaság gondnoka, a diákok egészségéért felelős orvos, és Bujdosó Imre, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, aki szintén ellátogatott Alsóte- keresre. Ö ma a másik vendég otthonról.

— Minden évben felkeressük azokat a megyebeli fiatalokat, akik Bács-Kiskun határain túl táboroznak — mondja jövetele célját. — Kíváncsiak vagyunk, hogyan dolgoznak, mi a vélemény róluk, ők pedig láthatják, tudhatják, hogy figyelünk rájuk, törődünk velük.

A gazdaság megbízottja elégedett a diákok munkájával. — Ez a csoport valahogy jobban dolgozik. A minőséggel az előzőnél sem volt baj, de a mennyiségért ott két hétre 52 ezer forintot fizettünk ki, míg a mostani második turnusbeliek egy hét alatt kerestek 56 ezret.

— Nincs panasz senkire — mondja a táborvezető. — Ez annak is köszönhető, hogy nem téblábolunk, van mindig elegendő munka. így ki-ki végzi a feladatát, és sokkal könnyebb fegyelmet tartani.

Az már néhány szóból kiderült, hogy a fiatalok munkájával elégedettek. Most viszont kimegyünk a területre, s megkérdezzük a diákokat. Miként vélekednek a táborról a kecskeméti 607. ipari szakmunkásképző, a mező- dasági szakiskola, a Bányai, valamint a halási Szilády Gimnázium tanulói. Közben azt is megnézhetjük, hogy tényleg olyan jól dolgoznak-e, mint mondják róluk.

Az első állomás közel van a központhoz. Ami rögtön szembetűnik: az ivóvíztartály körül nagy a nyüzsgés. Nem csoda, csaknem delelőn áll a nap, léhet vagy 35 fok árnyékban. De hol van itt árnyék? A kapát pedig meg kell markolni, lehajolni, lesújtani vele, vigyázva, hogy csak a gazt vigye és ne a kultúrnövényt. A lányok és a fiúk úgy kezelik már a kerti szerszámot, mintha minden nyáron ez lenne a kezükben.

Persze most még csak a tartályban van. Fürdés, majd délután, amikor a gazdaság autóbusza elviszi a vízimádókat a strandra. Addig azonban még marad pár óra, és néhány sor is, ami kapálásra vár. Bujdosó Imre vált még pár szót a diákokkal, majd ő is iszik egy bögre vizet, s indulás az újabb munkahelyre, a gyümölcsöskertbe.

Az útikalauz ezúttal Szabó Sándor, megyei úttörőtitkár, aki tagja a tábor vezetőségének. Az énekkarosai után jött le Alsóte- keresre,- s állítja magáról: ismeri a rövidebb utat. Megyünk hát utána. Vagy — így pontosabb — az általa kavart porfelhőt követjük a gödrös-kátyús gazdasági utakon. Mikor megérkezünk — 20 perc után — úgy 200 méterre lehetünk a sima betonúttól. (Visszafelé már azon megyünk!)

A kertben ott a traktor, amely a rekeszekkel teli vontatót húzza, hatalmas ládák sorakoznak egymás mellett, s a fákról szedik 1 az exportra szánt meggyet a diákok. Főként a lányokat dicséri Góczán József kertvezető.

— Ök sokkal pontosabban dolgoznak — magyarázza. — Mert ez a munka nem olyan egyszerű ám! Kiválasztani, óvatosan leszedni a gyümölcsöt! De ezek a diákok jól kezdték a szedést, s jól is folytatták. Mi Siófokon mindig örülünk, ha megtudjuk, hogy a táborunkba Bács-Kiskun megyei fiatalok jönnek.

Az egyik sor elején ládahalmok, köröttük csoportnyi lány.

# Bujdosó Imre és a diákok.

9 Műszak végén — tele ládák mellett.

AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL:

A környezetvédelemmel kapcsolatos perek

A vegyszeres növényvédelem önmagában, még gondos eljárás mellett is veszélyhelyzetet idézhet elő a hasznos élő szervezetekben, így a méhészetekben és a növényi kultúrákban. Ezért a méreg- tartalmú szerek használata fokozott veszéllyel járó tevékenység. A veszélyhelyzet nő, ha a vegyszeres növényvédelemnél nem a megfelelő gondossággal járnak el. Ennek alapján a méregtartalmú vegyszert alkalmazó gazdaság, ha munkája során kárt okoz, a teljes kártérítési felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.

A Bács-Kiskun megyei Főügyészség a közelmúltban elemezte az egész megyére kiterjedően a környezetvédelemmel kapcsolatos polgári ítélkezési gyakorlatot.

Az elemzett ügyek nagyobb részét a vegyszeres permetezéssel és gyomi Hozással összefüggő környezeti ártalomból eredő kártérítési perek alkották.

Az elemzett ügyek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a gazdálkodó szervezetek a veszélyes üzemi tevékenységükkel ösz- szefüggésben sok esetben nem a tőlük elvárható gondossággal jártak el. A mezőgazdasági nagyüzemek a növényvédelmi munkák során a méhekre veszélyes növényvédő szer alkalmazása előtt az érintett területek veszélyességi körzetében az állandó telephellyel rendelkező méhészeket közvetlenül nem értesítették, csak a községi tanácsokhoz tettek bejelentést.

Volt olyan eset, hogy a nagyüzemi gazdaság az illetékes községi tanácsot is csak a permetezés után értesítette. Két ilyen esetben az egyik mezőgazdasági nagyüzemet több mint 600 ezer forint, a másikat pedig közel 200 ezer forint kártérítésre kötelezte hanyagsága miatt a bíróság. A Legfelsőbb Bíróság egyik törvényességi határozatában rámutatott arra, hogy a környezetre veszélyes mérgező vegyszerek használójától elvárható, hogy bejelentési kötelezettségének teljesítésén túlmenően meggyőződjön arról, hogy a méhészek tudomást Szereztek-e a permetezésről, a károkozás megelőzése céljából.

Az elemzett ügyek egy részében a méreggel történt permetezésnél a gazdaságok figyelmen kívül hagyták a gyümölcsösben, szőlő- ültetvényben az aljnövényzet virágzását, holott az aljnövényzet beszántásával, kikapálásával a károsodás elhárítható lett volna. A mérgező anyagot tartalmazó permetlé ugyanis a virágzó gyomilletve aljnövényzetre hullott, a méhek a virágzó gyomnövényekre szálltak, és mérgezést szenvedtek. Növényi kultúrában végzett gyomirtózással összefüggésben a gazdaságok nem tartották be a védősávra vonatkozó előírásokat. így különösen a repülőgépes, illetve helikopteres gyomirtózás során az 1500 méteres körzetben levő, s a

vegyszerre érzékeny növényi kultúrák szenvedtek károsodást.

A vegyszeres permetezéssel ösz- szefüggő méhelhullásból fakadó kártérítési perek egy részében a károsult méhészek sem járnak el megfelelő gondossággal, jóllehet az együttműködési kötelezettség őket is terheli. Ennek megfelelően bejelentési kötelezettséggel tartoznak az illetékes községi tanácsnál és engedélyt kell kérniük letelepedésükhöz a letelepedés közelében levő nagyüzemi gazdaságtól is. Az együttműködési kötelezettség be nem tartása általában kármegosztáshoz, vezet, tehát a bejelentési, illetve engedélykérési kötelezettség be nem tartása miatt saját maguk kötelesek az őket ért kár egy részét viselni.

A méhállomány megtartása és szaporítása, a növényi kultúrák védelme népgazdasági érdek. A vegyszert alkalmazó mezőgazda- sági nagyüzemek jelentős népgazdasági és egyéb károkat előzhetnének meg, ha a jövőben szigorúbban követelnék meg és kérnék számon dolgozóiktól a növényvédelmi előírások betartását, és a méhészekkel együtt megfelelően teljesítenék együttműködési kötelezettségüket. .

Dr. Simonyi Sándorné megyei főügyészségi ügyész

ELÉGEDETT A MAGYAR FŐTITKÁR

Zenei táborok bajai mintára

Klenjánszky Tamás főiskolásként egyik alapítója volt 1965-ben a Jeuenesses Musicales magyarországi szervezetének. A fáradhatatlan, több nyelven beszélő fiatal zongorista-pedagógust azóta sok országban megismerték az ifjú zenebarátok. Része van abban, hogy hazánkat a legaktívabbak közé sorolja a nemzetközi szervezet vezetősége. Jó néhány éve főtitkárként képviseli Bartók és Kodály országának fiatal muzsikusait külföldön, dolgozik idehaza vállalt céljaikért.

Millió elfoglaltsága közben talált időt a Petőfi Népe olvasóinak tájékoztatására. Mivel neki is köszönhető, hogy itt rendezték meg a Fédération Internationale des Jeuenesses Musicales 37. közgyűlését, a választás szempontjairól érdeklődtem először.

— A Bartók- és Kodály-em- lékév időszerűségén kívül más tényezőket is figyelembe vettek a közgyűlés helyének kijelölésekor?

— Többféle szempont érvényesült a döntésben. A Kodály-cen- tenárium volt a legfontosabb. A zágrábi kongresszuson kollégám, Ittzés Mihály, a kecskeméti Kodály Intézet igazgatóhelyettese olvasta föl a magyar küldöttség javaslatát. Meghívtuk a tagországok fiatal hangszereseit egyesítő Jeuenesses Musicales világzenekart. Kodály életművére hivatkozva nemzetközi kórustábor szervezését is indítványoztuk. A meghívás elfogadása azt is jelenteste, hogy új akcióval bővük a szervezet tevékenysége.

— Milyen érdeklődés mutatkozott a kecskeméti tanácskozás iránt?

— Harmincegy ország képviseltette magát. Annak ellenére, hogy megdrágultak a repülőjegyek, 11 tengerentúli ország delegátusa is eljött. Külön öröm, hogy körünkben először köszönthettük Kolumbia, Ecuador, Peru, Kuba, Egyiptom, a Fülöp- szigetek, Kína képviselőit. Japánból a rádiótársaság egyik vezetője is ideutazott, mivel ők patronálják ifjú zenebarát klubjaikat. Hiányoljuk, hogy néhány nagy zenei hagyományú ország egyelőre nem vesz részt szervezetünk munkájában. Szocialista országok is vannak köztük. A jugoszlávokkal, a lengyelekkel együtt segítjük mielőbbi bekapcsolódásukat.

— Szervezetük céljai a régiek, de módszereik, akcióik változnak — ezt a következtetést vontam le kiadványaikból.

— Így van természetesen. A hagyományos zene felelevenítése például azokat a tengerentúli országokat foglalkoztatja különösen, amelyeknek az eddiginél még nagyobb szerepe kívánatos lenne. Ezért is örvendetes, hogy egyik ülésünkön felszólalt Sárosi 'Bálint A Tradicionális Zenék ■Nemzetközi Tanácsa képviseletében. Vagyis érdemesnek tartják az együttműködést. Magyar kezdeményezésre dolgozták ki a más szakmai szervezetekkel kialakítandó együttműködés formáit. Modellként szolgálhat másutt is, ahogyan a Kodály Intézet és Zeneművész Szövetség támogatja a magyar tagozatot.

— Mi a véleménye a Bács- Kiskun megyei „jeunesses-klu- bokról"?

— Sok jó kezdeményezésükről tudok. Baján — például — először rendeztek területi zene; tábort. Hála a helyiek aktivitásának, a KISZ segítségének, olyan pompásan sikerült ez, hogy ma már 17 hasonló tábort szervezünk nyaranta. Elégedetten távoztak Kecskemétről a Kortárs zenéről rendezett szimpozion külföldi és hazai résztvevői is.

— A nemzetközi szervezet vezetősége szerint teljesítette-e feladatait a kecskeméti tanácskozás?

— Ügy gondolom, hogy hasznos összejövetel volt, mint erről a kiadott tájékoztatás is szól. Jól sikerültek a hangversenyek. Több fiatal művésszel szerződést köt, vagy tárgyal az Interkoncert, ami azért is örvendetes, mert a pályafutásuk elején álló művészek támogatását tennivalóink közé soroljuk. A magyar ifjú zenebarátmozgalom fejlődését is gyorsítja a sikeres kecskeméti tanácskozás.

H. N.

Autómentő-szolgálat

Autómentő-szolgálatot szervezett a Magyar Autóklub Bala- tonvilágoson, az M 7-es autópálya 90. kilométerénél levő csomópontban. A mentőszolgálat telefonszáma: 84-11-899, vagy 30-006. A

A MAGYAR SZÓ IRTA

szám az autópálya 60. kilométerétől a 112. kilométerig terjedő szakaszán a segélykérőkön is hívható. A szolgálat minden magánautósnak rendelkezésére áll, a klubtagoknak pedig kedvezményesen.

Az új búzafajták sikere

A legújabb nagy hozamú búzafajták, amelyeket az újvidéki szakemberek kísérleteztek ki, az idén a kedvezőtlen időjárás ellenére is jól termettek a Vajdaság és általában az ország búzaföldjein. Két nagy elemi csapás érte a vajdasági búzaföldeket a tavaszon, először a talajvíz, utána a hosszan tartó szárazság, s így nagyon is bizonytalan volt, hogyan fognak beválni a termelésben az új fajták, a Jugoslavi- ja, a Balkan, a Nizija, a Mac- vanka, a Posavka és mások.

Igaz, az aratás még nem fejeződött be, s az új fajtákra vonatkozó adatokat még csak ezután fogják begyűjteni és rendszerezni, néhány dolog máris ismert. Azokon a vajdasági búzaföldeken, ahol a mag október közepéig a földbe került, vagy valamivel később, s a korszerű agrotechnikai követelményeknek megfelelően készítették elő a talajt, ott ia hektáronkénti hozamok is nagyon jók. így például egy 50 hektáros becsei parcellán a Balkan búzafajta héttonnás átlaghozamot adott, de ugyanígy jól bevált a Macvanka, és a Jugoslavia is. A szenttamási Elan egyik parcelláján a Balkan hattonnás átlaghozamot adott hektáronként, a Nizija pedig 6,9 tonnás hozamával jelezte nagy lehetőségeit.

Ezeknek a búzafajtáknak a genetikai lehetőségei meghaladják a hektáronkénti 10 tonnát. Ezek a lehetőségek azonban csak akkor válhatnak valóra, ha a vetés legkésőbb október közepéig befejeződik, nem úgy, mint tavaly a Vajdaságban, amikor a búzaföldek nagy részén csak novemberben került földbe a mag, amikor már leesett az első hó is. Ezért az idei hozamok nem is .szolgálhatnak mércéül e búza- fajták értékének vizsgálatakor. Köztudomású az is, hogy voltak hibák a műtrágyahasználatban, vagy kisebb mennyiséget szórtak a termésre, vagy később végezték el a tárgyázást.

Az újvidéki új búzafajták tehát minden bizonnyal a jövőben fognak bizonyítani. Igaz, őszre is a legtöbb helyen az újvidéki korai fajtákat vetik majd, de a számítások szerint a vajdasági vetésterület mintegy 40 százalékán az új fajtákat vetik. Az említett hozamokon kívül ezek a legújabb búzafajták más jó tulajdonságokról is tanúságot tettek, így például a Posavka II-ből és a Balkánból készült kenyér jobb minőségű.

Nemzetközi viszonylatban az északi félteke 40 búzafajtája közül tavaly a hektáronkénti hozam szempontjából a Jugoslavia messze kimagaslott a Balkan pedig a harmadik helyet foglalta el. A Jugoslavia volt az első tavaly a csehszlovákiai búzafajtákat vizsgáló bizottság mintaparcelláján is.

A jugoszláv búzafajtákkal kísérleteznek Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban és más országokban is, s e fajták mindenütt jó tulajdonságaikról tesznek tanúságot.