Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-24 / 172. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. július 24. AMERIKAI ÜZLETI KÖRÖK JÓZANSÁGRA INTENEK Élesedő ellentétek gázcsőügyben esőmen vek C' sorokban LUANDA ______________________ Ti zenegy Mirage bombázóból álló dél-afrikai kötelék szerdán bombázta az angolai Kunene tar­tománybeli Cahama városát — je­lentette csütörtökön az ANGOP angolai hírügynökség. A bombá­zássújtotta körzet a namíbiai ha­tártól 200 kilométernyire fekszik. A dél-afrikai csapatok tavaly- augusztus óta megszállva tartják Kunene tartomány egy részét. Jósé Eduardo Dos Santos angolai elnök a hét végén elítélte Dél- Afrikát, mert jelentős csapatösz- szevonásokat hajt végre az ango­lai határ közelében és újabb ag­resszióra készül Angola ellen. WELLINGTON ________________ Eg y új-zélandi földrengésjelző állomás jelentése szerint Francia- ország föld alatti nukleáris rob­bantást hajtott végre csütörtökön — a harmadikat három hét alatt — a Csendes-óceán déli részén, a Mururoa korallzátonyon. A felrobbantott szerkezet 2 kiloton- nás volt. Ez volt az 51. kísérleti robbantás azután, hogy Francia- ország 1975-ben megkezdte föld­alatti atomrobbantási kísérletso­rozatát. BELGRAD_____________________ A pristinai körzeti bíróság há­romnapos tárgyalás után ítéletet hirdetett egy értelmiségiekből ál­ló albán nacionalista, irredenta csoport perében. A bíróság megállapította, hogy a csoport tagjai 1979 óta hirdet­ték a „Koszovónak köztársasági státust” jelszót, s államellenes, ellenforradalmi propagandatevé­kenységet fejtettek ki. Ugyancsak a pristinai körzeti bíróság előtt szerdán megkezdő­dött a „Jugoszláviai albánok marxista—leninista pártja” nevű illegális, ellenforradalmi szerve­zet kilenc tagjának a bűnpere. A vádirat szerint e szervezetnek az volt a célja, hogy Koszovo auto­nóm tartományt elszakítsa Ju­goszláviától és Albániához csa­tolja. TOKIÓ ________________________ Az amerikai hatóságok ismét elfogatóparancsot adtak ki az ipa­ri kémkedéssel vádolt kilenc ja­pán Hitachi-alkalmazott ellen, mivel az elektronikai vállalat je­lenleg Tokióban tartózkodó üz­letemberei nem tettek eleget a bírósági idézésnek. Mind a Hitachi, mind a japán külügyminisztérium pénteken be­jelentette, hogy az elfogatópa­rancsot a szigetországban nem tekintik kötelező érvényűnek a japán hatóságokra nézve. A Hi­tachi és alkalmazottjai egyaránt ártatlannak vallották magukat. Heltai András, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: WASHINGTON Az amerikai politika nyílt ar- culcsapásának nevezte egy csü­törtök esti washingtoni televíziós kommentár a francia kormány­nak a Szovjetunió—Nyugat-Eu- rópa földgázvezeték ügyében ho­zott döntését. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár, aki az Egyesült Államokban tartózko­dik, ugyanakkor kijelentette: nemcsak Bonn ért egyet a fran­cia döntéssel, hanem az Európai Gazdasági Közösségnek mind a 10 tagországa. Schmidt kancellár csütörtökön Houstonban arról be­szélt, hogy az ügy „árnyékot vet” Bonn és Washington kapcsolatai­ra. Emilio Colombo olasz külügy­miniszter Washingtonban kije­lentette: a Reagan-kormány vo­nalvezetése „szétforgácsolt”. PÁRIZS Meggyilkolták Fadl Danit, a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet párizsi irodájának vezető­helyettesét. Szénné égett holttes­tét pénteken reggel találták meg a francia fővárosban —, jelentet­te be Ibrahim Szusz, a PFSZ-iro- da vezetője. Fadl Dani pokolgépes merény­let áldozata lett. A diplomata ko­Nincs összefüggő felfogás, és képtelenség, hogy az USA sok . száz millió dolláros áldozatot igé­nyel szövetségeseitől. Schmidt a hét végén tárgya­lásokat folytat Kaliforniában George Shultz amerikai külügy­miniszterrel. A bonni kormányfő reményét fejezte ki, hogy Shultz „jóváteszi majd a kárt”, amely a két ország kapcsolataiban kelet­kezett. A jövő hét elején Francis Pym brit külügyminiszter érkezik be­mutatkozásra új amerikai kollé­gájához, s egynapos látogatása ugyancsak elsősorban azt szol­gálja, hogy engedményt sürges­sen a gázvezeték ügyében. Amerikai üzleti körök józan­ságra intenek. Richard Lesher, az Egyesült Államok kereskedelmi kamarájának befolyásos elnöke, Ronald Reaganhez intézett levelé­ben felhívta a figyelmet: „Még in­kább kétségbevonják majd az csijába egy mellette elhaladó gép­kocsiból, amelyben hárman ülték, robbanószerkezetet dobtak. A kocsi kigyulladt. A merénylőknek sikerült elmenekülniük. Ez volt a hetedik gyilkos merénylet, ame­lyet Párizsban az elmúlt tíz év­ben palesztin diplomaták ellen elkövettek. Ibrahim Szusz a merénylet el­követésével Izraelt vádolta­Egyesült Államok megbízhatósá­gát, ha egyoldalúan, ráadásul visszamenőleg léptet életbe kor­látozásokat.” A külföldi és a hazai figyel­meztetések a jelek szerint semmi hatással nincsenek a Reagan- kormány döntéseire. Szombattól várhatóan életbe léptetik a védő­vámokat az EGK-országokból származó acéltermékekkel szem­ben, ami csak tovább élezheti a szabályos kereskedelmi háborút. A Business Week emlékeztet arra, hogy az USA-nak 18 milli­árd dolláros többlete van a Kö­zös Piaccal folytatott kereskede­lemben, és ilyen amerikai vonal- vezetés esetén ez veszélybe ke­rülhet. Washingtonban e sokrétű figyelmeztetések ellenére való­színűtlennek tartják, hogy Reá» gan elnök módosítaná vonalát a. gázvezeték ügyében, még akkor sem, ha a francia példát'más or­szágok is követik. Görög—török tárgyalási terv Görögország és Törökország csütörtökön bejelentette, hogy tárgyalások útján kívánja rendez­ni nézeteltéréseit, és az elkövet­kező hónapokban tartózkodni fog mind az egymás elleni ellenséges megnyilvánulásoktól, mind pedig a provokációktól. Az erről szóló megállapodást Joannisz Kapszisz görög külügyi államtitkár és Tö­rökország athéni nagykövete ír­ta alá több mint egy hónapos tárgyalások után. Mint ismeretes, a görög—török viszonyt különítsen feszültté tet­te a két ország közti nézeteltérés az égei-tengeri halászati, illetve az olajkitermelési jogról, a fel­ségvizek és a kontinentális ta­lapzat határainak elismeréséről, valamint a légifolyosókról. Békemenet ’82 MOSZKVA A szovjet társadalmi szerveze­tek vezetőivel találkoztak, a moszkvaiak békegyűlésén vettek részt pénteken a szovjet főváros­ban a nemzetközi békemenet sok országból érkezett tagjai. A skan­dináv országok nőszervezetei ál­tal kezdeményezett háborúelle­nes, a nukleáris fegyverkezést el­lenző menet résztvevői beható eszmecserét folytattak a moszk­vaiakkal arról, mit és hogyan , kell tenni, hogy a világ minden részén, nyugaton és keleten egya­ránt véget vessenek a nukleáris fegyverkezésnek, megszüntessék a tömegpusztító háború veszé­lyét. A Ramadan harci szünetében # Az iraki területek ellen indított Ramadan iráni hadművelet két csatája között iráni katonák erődítést építenek ki. (Telefotó—AP—MTI) Merénylet egy PFSZ-vezető ellen FELELŐTLEN WASHINGTONI JÁTÉK Az afgán valóság gondjai O Babrak Karmai, a Forradalmi Tanács elnöke, miniszterelnök (b) találkozott az afgán teológusok első kongresszusának résztvevőivel. (MTI Külföldi Képszolgálat — TASZSZ — KS) Az afgán valóságot csak úgy foghatjuk fel a maga teljességé­ben, ha mind a belső viszonyok, mind az országra nehezedő külső nyomás tükrében nézzük. A belső képből nem hagyhatjuk ki a ko­rábbi világ vonásait, a feudaliz­mus szorító béklyóját, a széles tö­megek nyomorát, az egy főre jutó évi 110 dolláros jövedelmet, a 95 százalékos analfabétizmust. A forradalom előtt a lakosság óriási többsége, európai szemmel nézve, szinte valószerűtlen körülmények között tengődött. A belviszály ellen A tömegek felemelkedéséért, a társadalmi kizsákmányolás ellen szállt síkra az 1985. január 1-én megalakult Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt. Sok évig tartott a keserves küzdelem: harc a ha­talommal — harc egymással. A máig is sokszor érthetetlen bel­viszály — a Parcsam és a Khalk nevű frakció küzdelme — sokáig gyengítette a pártot. Az egység helyreállítása később megnyitotta az utat a győzelem felé. Babrak Karmai pártfőtitkár erre így emlékezett: „Az ideoló­giai platformban gyakorlatilag nem volt különbség ... 1977-ben a vezető elvtársak és az egyszerű párttagok erőfeszítéseinek ered­ményeképpen, külföldi barátaink és testvéreink segítségével, a párt helyre tudta állítani egységét. így vált lehetővé, hogy a párt elve­zesse az országot az 1978. április 27-i forradalom győzelméhez”. Ez a forradalom nemzeti, de­mokratikus és antiimperialista volt. Demokratikus, mert célul tűzte ki a nagybirtok felszámolá­sát. Nagy szó ez olyan országban, ahol a földbirtokosok öt százalé­ka a föld negyvenöt százalékát magáénak mondhatta. Nemzeti jellegű a forradalom, mert figye­lembe veszi az ország sajátossá­gait, a lakosság mély vallásos ér­zelmeit, a törzsi, s az etnikai kü­lönbségeket. És antiimperialista, mert gyökeresen új élet építését tűzi célul és ehhez a természetes szövetségeseket a szocialista or­szágokban, a haladó erőkben ta­lálja meg. Kinek segített Amin? A feladat még békés körülmé­nyek között sem csekély, hiszen nehéz örökséget kell felszámolni. 1978 szeptembere és 1980 decem­bere között ráadásul súlyos veze­tési hibák, torzulások tetézték a bajokat. Az Amin-féle diktatúra olajat öntött a tűzre, táplálta az ellenforradalmi aknamunkát. Ez utóbbi persze hamar kifulladt volna, ha nem kap külső segítsé­get. Ám az afgán forradalom tör­ténetével egyidős az afgán ügyek­be való beavatkozás története. Az ellenforradalmárok legjelentősebb fegyverszállítói között épp úgy ott találjuk az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, mint Kínát, Szaúd-Arábiát és Egyiptomot. A legjelentősebb a pakisztáni sze­repvállalás. A Khyber-hágótól délkeletre, főként Peshawar vá­ros környékén, húsz nagy kiképző­táborban és ötven katonai bázison készítik fel az ellenforradalmáro­kat, a többi között amerikai és kínai kiképzők. Pakisztán üzlete Pakisztánt több tényező fordít­ja szembe az afgán forradalom­mal. Kormánya egyfelől tart a sa- ját területén élő pastu nemzetisé­gűek radikalizálódásától. (A brit gyarmatosító mesterkedések kö­vetkeztében a pastu nép egyik fele, körülbelül 6,5 millió ember Pakisztánban él, a másik fele Af­ganisztánban.) Másfelől a pakisz­táni katonai kormány, amely bel­politikai nehézségekkel bajlódik, háborús hangulatkeltéssel próbál nemzeti egységet teremteni. Ily módon remélhet a nyugati orszá­goktól mind nagyobb támogatást. Ilyen értelemben Afganisztán va­lósággal „kapóra jött” Pakisztán­nak. A fél évvel ezelőtt megsza­vazott amerikai katonai és gazda­sági segélycsomag 3,2 milliárd dollárt tartalmaz. Jóllehet, hamarosan napirendre kerül a genfi „Afganisztán-érte- kezlet”, s ez a nemzetközi politi­kai kibontakozás lehetőségét nyit­hatja meg, az USA mindent elkö­vet azért, hogy a Hindukus he­gyeiben ne hallgassanak el a fegyverek. Az új feltételek között — a külső agressziós veszély miatt jelenlevő szovjet katonai kontin­gens mellett — arra persze már nem számíthat, hogy betömje az Irán kiesésével támadt úgyneve­zett stratégiai rést. „Átütő sikert” az afgán ellenforradalmárok sem érhetnek el. De ez együtt csak alá­húzza, hogy mennyire felelőtlen Washington afganisztáni játéka, s az elkerülhetetlen politikai ren­dezés megzavarása. A moszkvai és a kabuli állás­pont világos, egyértelmű. A szov­jet kontingens távozására akkor kerül sor, ha a behívását szüksé­gessé tevő okok megszűnnek, vagyis ha abbamaradnak a hatá­ron kívülről indított támadások. Az Egyesült Államok azonban ép­pen azért mindent elkövet, hogy az okok megmaradjanak. Az af­ganisztáni szovjet katonai jelen­létet ugyanis minden lehetséges módon igyekszik kihasználni ah­hoz, hogy hidegháborús módsze­rekkel operáljon és közben a má­sik félre mutogasson. Halász György A KISKERESKEDELEM FÉLÉVI MÉRLEGE Többet vásároltunk Az év első felében a lakosság 189,7 milliárd forint értékű árut vásárolt folyóáron 6,9 százalékkal, összehasonlítható áron 1,5 száza, lékkai többet, mint a múlt év azo­nos időszakában. Az értékesítés a tervezettet folyóáron 1,2 száza­lékkal, összehasonlítható áron 0,6 százalékkal haladta meg. A leggyorsabban — 8 százalékkal — az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma növekedett, az iparcik­keké 6,2 százalékkal emelkedett. Mérsékelt volt a kereslet a ruhá­zati termékek iránt, ez értékben 3 százalékkkal haladta meg a múlt évit, mennyiségben azonban nem érte el azt. Élelmiszerekből és élvezeti cik. kékből egyenletes volt a kíná’at az elmúlt félévben. Néhány ter­mékből azonban — például mi­nőségi szalonnából, füstölt áruk­ból és élő halból — az utóbbi idő­ben nem volt elegendő. Június­ban megkezdődött a befőzési sze­zon, s emiatt a háziasszonyok több cukrot, ecetet és fűszerfé­léket vásároltak. A megnöveke­dett igényeket ezekből a termé­kekből a kereskedelem kielégítet­te. Tartósított élelmiszerek és konzervek folyamatosan kapha­tók az üzletekben, a diabetikus készítményekből azonban gyakran hiányos a választék. Az Utóbbi hetekben burgonya kivételével ki­fogytak a téli tárolású zöldség­félék. Az idei zöldség és gyümölcs többnyire elegendő mennyiség­ben, bár a múlt évinél magasabb árakon kapható. A háztartási vegyiáruk közül időnként hiányzott az üzletek polcairól a nagy csomagolású To­mi mosópor és haj mosó szer, de hasonló rendeltetésű termékeket folyamatosan lehetett vásárolni. A nyári szezonban nagyobb az igény az autószifon.patronokra. a folya­matos ellátást azonban nehezíti, hogy az üres patronokat nem egyenletesen viszik vissza a vá­sárlók az üzletekbe. A ruházaticikk-kereskedelem- ben kiemelkedően jó volt a kíná­lat a nyári szezon elején gyer­mekruhákból, s a vállalatok meg­rendelték már az iskolaköpenye­ket is. A szezonális cikkek meny- nyisége elegendő volt ugyan, de a választék nem mindig felelt meg a vevők igényeinek. Hiá­nyok voltak például júniusban rö­vid ujjú pamutpólókból, nyári ingekből, gyermek pamutzoknik­ból, valamint bőr alapanyagú fér­fi szandálokból. Ugyancsak hiá­nyos volt a gyermekcipő-válasz­ték. A vegyes iparcikkek forgalmai tovább javult az elmúlt félévben, de néhány termékcsoportban a kínálat ma sem fedezi az igénye­ket. Változatlanul gyenge az ellá­tás néhány fajta tömegcikkből, például szegekből, csavaráruból, kéziszerszámokból. Jó volt vi­szont a kínálat az utóbbi időben fürdőszoba-berendezésekből, ker­ti szerszámokból és a háztartási gépek többségéből. Ä papír- és írószerkereskede­lem már júniusban felkészült az iskolaszezonra, jó a kínálat füze­tekből, író- és rajzszerekből, va­lamint táskákból. A háztartási pa­píráruk közül azonban továbbra is hiánycikk az alufólia­A fogyasztásicikk-kereskede- lem készletei június 30-án megha­ladták a 65 milliárd forintot, ez 4.7 százalékkal több mint a múlt év azonos időpontjában. (MTI) Vállalkozások a könnyűiparban A könnyűiparban is egyre töb­ben érdeklődnek az új vállalko­zási formák iránt. Az eddigi ta­pasztalatok szerint az iparágban a legnépszerűbbek a gazdasági munkaközösségek és a kooperá­ciós kapcsolatokat bővítő vállal­kozások. A vállalatok sajátossá­gaiból és a szükségletekből adó­dóan sokféle elképzelés alakult ki, de ma még kevés a ténylege­sen létrehozott új szervezet, a második félévben számuk várha­tóan jelentősen szaporodik. Az már az eddigiek alapján is kitűnik, hogy a kezdeményezé­sek főként azokra a tevékenysé­gi körökre irányulnak, ahol va­lamiféle hiányt pótolhatnak, ki­egészíthetik a vállalat munkáját, így például csaknem minden könnyűipari szakágazatban szer­veződtek vagy szerveződnek a karbantartási feladatok jobb el­látására gazdasági munkaközös­ségek. A pamut- és gyapjúipar­ban több kisközösség vállalkozik tmk-munkára, vagy klímaberen­dezések karbantartására, ^lkat- részek felújítására. Nem kevés azoknak a száma sem, akik egye­di vagy kis sorozatú termékek, konfekcionálásában, vagy a hul­ladékok feldolgozásában látnak lehetőséget. Megyei vonatkozású, hogy a Finomposztó Vállalat dolgozói Baján kilenc-, Budapesten pedig öttagú gazdasági munkaközössé­get alakítottak ki, egyedi és kis sorozatú konfekcionálásra. Ter­vezik, hogy a dávodi tsz-szel kö­zös érdekeltségű konfekcióüze­met is létrehoznak, valamint a karbantartásra és szállításra is társulnak. Haematológiai világkongresszus Budapesten tartják július 31. és augusztus 7. között a Nemzetközi Haematológiai Társaság 19., és a Nemzetközi Vértranszfúziós Tár­saság 17. kongresszusát. A két jelentős tudományos tár­saság immár harmadízben együtt tartja kongresszusát. Most öt kon­tinens 74 országának szakemberei — mintegy 3000 szakorvos, bioló­gus, biokémikus, vegyész és mér­nök — vesznek részt rajta. A ren­dezvény nemzetközi jellegét bizo­nyítja, hogy a szocialista orszá­gokból mintegy 500, az Amerikai Egyesült Államokból csaknem 400, Japánból 300 szakember érkezik. A nyugat-európai, a dél-amerikai, az afrikai — főleg a fejlődő — országok és Ausztrália haemato- lógiával és vértranszfúzióval fog­lalkozó szakembereit is sokan képviselik. • A kongresszus színhelye a Bu­dapest Sportcsarnok lesz. Meg­nyitása előtt a szakma világhírű képviselői másfél napos tovább­képző tanfolyamot — előadásokat, konzultációkat — és gyakorlati bemutatókat tartanak. A kong­resszuson nyújtják át a haemato- lógia tudományában a legnagyobb elismerést kifejező Jean Julliard-, illetve Stratton-díjat. A világ leg­nagyobb érdekelt műszer, vegy­szer, gyógyszer cégei és a magyar vállalatok 1300 négyzetméter alap- területű kiállításon mutatják be gyártmányaikat. Az a tény, hogy e világkongresz- szust Magyarországon tartják, a magyar tudomány, a magyar hae­matológiai és vértranszfúziós ku­tatás és betegellátás nemzetközi elismerését bizonyítja. Hazánk­ban szerves egységként fejlesztet­ték ezeket az összefüggő szakmá­kat, tevékenyen segítik a fejlődő országok vértranszfúziós szolgála­tainak kiépítését, szakembereinek továbbképzését. Megnyílt a debreceni nyári egyetem Pénteken Debrecenben, a Kos­suth Lajos Tudományegyetem aulájában Gosztonyi János, a Ma­gyarok Világszövetségének főtit­kára megnyitotta a város nyári egyetemét. A huszonhét országból érkezett több mint 360 résztvevő előtt mondott beszédében hang­súlyozta: a nyári egyetem közve­títője a magyar nyelvnek és iro­dalomnak, népünk kulturális eredményeinek, szép példája a népek közötti barátság formálá­sának. Debrecenben, a történelmi tradíciókat őrző és idéző város­ban először 1927-ben szerveztek nyári egyetemet, s most. 55 év múltán, minden korábbinál na­gyobb az érdeklődés iránta. Év­ről évre emelkedik azoknak a száma is, akik saját költségükön vesznek részt a kurzuson. Az augusztus 21-ig tartó deb­receni nyári egyetem hallgatói pénteken a várossal ismerkedtek, szombaton pedig nyelvvizsgákon adnak számot a magyar nyelv is­meretéből. A felmérés eredmé­nyeitől függően huszonnégy cso­portba osztják be a hallgatókat, akik napi négy órában tanulják a magyar nyelvet. A programban emellett kirándulások, népdal- és néptánctanulás, valamint filmve­títések szerepelnek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents