Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-22 / 170. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. július 22. AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT „Már nem táncolunk borotvaélen” Gyermekkoromból elsősorban a forró nyarak emlékét őrzöm még ma is. Mezítláb futottunk a porban, dübörgött talpunk alatt a vizesárkon átívelő fahíd. A kezünkben gyakran cipeltünk kenyereskosarat, tepsit: a sütnivalót a pékségbe vinni leginkább a gyerekek dolga volt. A frissen sült kenyér illata az utcára szökött délutánra, mire érte mentünk az otthon dagasztott kenyérnek, tojássárgájával megkent, fényes pogácsának . . . Jánosi István, a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat igazgatója derűs arccal hallgatja történetemet. Itt a Tómor utcában, az elaggott épületek között, ahol mutatóba még magyar kemence is akad, mintha nem is tűnnének olyan távolinak a fölemlegetett dolgok. Csakhogy Kálmán bácsi, a kevés szavú kunszent- miklósi pék túl a hetvenen már, s alig egy-két esztendő, és a kalocsai Tömör utcából végleg elköltözik új telephelyére a sütőipari vállalat. — Igen és biztosíthatom: nem lesz nosztalgiánk! — Az igazgató figyelmes-várakozó arckifejezése egy villanásnyi idő alatt megváltozik. Eddig ő hallgatott engem, de most már ő magyaráz: — Szeretném előrebocsátani: a vállalat története, nem az én igazgatóságom története. Az előbbi hosszabb is, küzdelmesebb is az utóbbinál. Hogy mégis csupán a legutóbbi hét esztendőről számolok be, annak egyszerű az oka: ezt ismerem! Jánosi István 1975-ben került a cég élére. A vállalat, amelynek igazgatói székébe ült 200 ezer lakos alapellátásáról (kenyér és péksütemény! gondoskodott. Hogyan? Igen nagy nehézségek árán. Az egykori maszek pékségek összedőléssel fenyegettek, a kenyérsütők ..fészerüzemekben” dolgoztak. Fejleszteni kellett volna, de a vállalat pénztárcája üresen ásítozott. Maradt az adósság és a cég jó híre! — Jánosi elvtárs, ahhoz a piros almához hasonlított a vállalat amely kívül szép, de belül beteg? — Azt hiszem megfogalmazhatnánk így is, de mint minden hasonlat, ez is sántítana. Egyazonban bizonyos: ha anyagival nem is, de erkölcsi tőkével szerencsére rendelkeztünk. S ez lett az alapja mindennek. Meggyőződésem, hogy az emberek, ha tudják miről van szó, ha ismerik a feladatot, a célt, akkor szinte mindenre képesek, mindent vállalnak. Mert mire építhettünk mi valójában? A jól dolgozó kis közösségekre, munkahelyi kollektívákra, amelyek a mostoha körülmények között is igyekeztek tisztességesen helytállni (innen a jó hírünk). Ám megnehezítette a helyzetünket az elavult, húsz telephelyen szétszórt, alig 30 milliós eszköz-, s a több tízmilliós hitelállomány. S mi minden hiányzott. Pénz, korszerű üzemek, fiatal, felkészült szakemberek ... — Megbocsásson: mi volt a cél? Mintha bosszankodna a felesleges kérdés miatt, olyan felpap- rikázódva sorolja az igazgató: — Először, másodszor és sokadszor: az alapellátás javításai Vagyis: a jó kenyér! Hiszen éppen maga mesélt a gyerekkori otthon dagasztott, maszek pékségben sütött illatos kenyérről. Nehogy azt gondolja valaki, hogy ilyet csak abban az időben, s ezzel a módszerrel lehetett készíteni! Csakhogy a célok arra valók, hogy megvalósítsuk őket. S ehhez eszközök, módszerek, ötletek, elképzelések kellenek. De legfőképpen bátorság, és a — jelen esetben több mint ezer fős — közösség ráhangolódása a sikerhez vezető hullámhosszra. Ott kell tehát kezdeni a munkát: a fejekben. Először a vezetőkében, majd a munkásokéban. El kellett érni, hogy mindenki értse, mit akarunk, de ne csak értse, érezze is át a vállalkozás kockázatát és nagyszerűségét. — Beszélgetésünk során most először hangzott el o kockázat kifejezés. Ám nem elég azt vállalni, tudni kell, mit miért csinál az ember ... — Tökéletesen egyetértek. Hadd készítsek egy kis statisztikát. A vállalatunk eszközállománya 1975-ben, mint már említettem, 30 millió forintot ért. Most 130 milliót. Az árbevételünk az akkori 260-ról mára 540 millióra emelkedett. Mindez hét év alatt. Hogyan? A cél — az alapellátás javítása — világos volt. A hozzávezető utat pedig addig kerestük — együtt! — míg meg nem találtuk. Tehát: fiatal felsőfokú végzettségű szakembereket szerződtettünk, s hagytuk őket dolgozni. Az 1976-os kísérleteink még dugába dőltek ugyan, mert nem volt eléggé „beoltva” a társaság. Ám egyszer csak azt vettük észre, hogy félmondatokból is értjük egymást. — Konkrétabban? — Act mondtuk: hogy a kenyérfronton ne táncoljunk borotvaélen, hogy négy járás 53 településének ellátását ne veszélyeztethessék az esetlegesen összerogyó öreg kemencék, ehhez pénz kell. A pénzt magunknak kell előteremteni, s erre az édesiparban és az „egyéb”’ ágazatban láttunk lehetőséget. Olyan termékeket kellett kiötlenünk és gyártanunk, amelyek keresettek a külföldi és a hazai fogyasztók körében, nem túl drágák, tehát eladhatók, s mégis nyereségesek. S mindezt amilyen gyorsan csak lehet! Fölpörgettük a ritmust. Egy éven belül létrehoztuk a Monori Állami Gazdasággal együttműködve a Fincsi termék- családot, amelynek ma nyolc tagját gyártjuk. Azután jött a Pu- fóka, a Szarvacska, a Ropi, a Szaturnusz-szelet majd a Susi nápolyik. az Ifi és a Foci szelet. .. Az elmúlt hat évben több mint ötven új termékünket ismerték, s szerették meg a vásárlók. Csakhogy ezt előre sohasem lehetett tudni!... — ön mondta: bátorság kellett hozzá... — Bátorság, elszántság, életrevalóság. Az első gépsort használtan vettük 'Bécsben. Hirdették: nem kellett senkinek. Voltak persze nálunk is kétkedők, akik azt mondták: minek ez, eddig se volt, mégis jó volt stb. Természetesen megvettük a gépet. s nem jártunk rosszul vele. Ezután következett a Fincsi, amiről már szóltam. A monoriak holland géppel készítik, mi NSZK-ból származóval. Még idejében rájöttünk ugyanis, hogy ez jobb. Tárgyaltunk a nyugatnémet céggel: kiderült, 20—25 millióba kerülne a gép. Honnan szerezzünk eny- nyi pénzt?! Meghánytuk-vetetPécsi kesztyű és bőrruha öt kontinensre Termékeinek minőségével a kontinensünk határain túl is megalapozta hírnevét a Pécsi Kesztyűgyár. A pécsi bőrgyárral kötött gazdasági együttműködés most lehetőséget nyújt arra is, hogy jó minőségű sertésvelúrból nagy mennyiségben készítsenek bőrruhát. Ebbői évente százezer darabot gyárt a kesztyűgyár bőrruházati üzeme. Ennek 70 százalékát tőkés piacokon értékesítik. tűk a műszakiainkkal a dolgot, s megvettük a gépsor lelkét, az extrudert és a vezérlőpultot négy millió forintért. A többit elkészítettük mi magunk. Elképzeléseink jó ötleteink szerencsére mindig voltak, csak merni kellett megvalósítani azokat. Mert például a Szaturnusz-szelet is hogy született? Bérmunkában gyártottuk és gyártjuk a Sport szeletet. Fél év alatt álltunk rá erre, beleértve az üzemcsarnokok felépítését is! Aztán kifejlesztettük a Szaturnuszt, több mint ezer tonnát gyártunk évente, amely jobb mint a Sport. S itt vannak már ennek is az újabb változatai, az Ifi és a Foci. — Kenyeret is sütnek vagy tucatnyi félét. Csak a legújabbak, amelyekről hallottam: a lenmagos, a vikend és a sajtos kenyér... — Igen, Az édesipari termékeink eljutottak egyebek között Ausztriába és az NSZK-ba, Kanadába és Kuvaitba. A Susi például megállta a helyét ott is. ahol egyébként 35-féle nápolyi közül válogathat a vásárló. Üj termékeink hozzák a nyereség 90 százalékát, s ez azt eredményezi, hogy van miből javítahunk az alapellátást, bővíteni elsősorban a kenyérválasztékot. Ám nincs és nem lehet megállás. Most is vannak, a jövőben is lesznek új termékeink. Tizenegy céggel vagyunk kooperációs kapcsolatban, s újabb együttműködésekre törekszünk. 10—20—25-féle exportképes termékünk kínálja magát a külkereskedők kollekcióiban, de például a Fórum és az Átrium szállodák vitrinjeiben is. Igaz már nem táncolunk borotvaélen, de ha most leállnánk, s nekikezdenénk a babérjainkon csücsülni, nem kellene egy-két év, és úgy kiszorulnánk a piacról, mintha soha ott sem lettünk volna. Sitkéi Béla BULGÁRIAI HÍRCSOKOR A Trakia-Merlot elnevezésű bolgár vörös bor nyerte meg a New York-i borvásár nagy- diját. Az 1979-es szüretelésű díjnyertes bor mintegy 50 fajta kiváló francia, spanyol, olasz, német, magyar és a világ más híres bortermelő országaiból származó finom italt előzött meg. Ez a kitűnő borfajta a dél-bulgáriai Haszkovó megyéből származik. * A bolgár tudósok egy cso- t portja érdekes új készüléket szerkesztett. Segítségével pillanatok alatt megállapítható a földrengések epicentruma, a Föld felszínének azi a pontja, ami közvetlenül a földrengés fészke fölött terül el. A készülék indikátorblokkja egyszerű monitor, vagy akár színes televíziókészülék is lehet, s az automatikus szerkezeti kiszolgálása nem igényel szakképzettséget. * Szófiában új gyógyszer- gyár épül, amelyben a kísérletektől kezdve a gyártáson keresztül egészen a piaci értékesítésig elvégeznek minden munkafolyamatot. Az üzem vezetését) az öt éve működő BIOELEKTRONIK kísérleti laboratórium kutatócsoportja veszi át. A laboratóriumban már eddig is számos nagyhatású gyógyszert kísérletezlek ki, a többi között kiváló rákellenes preparátumokat, például a biokarbazint és a bio- cisplatinumot. Bevált készítményük a Biokapton idegnyugtató és az érelmeszesedést gátoló Girosital. Ez utóbbinak az alapanyaga a híres bolgár rózsaolaj. Jugoszláv áru a magyar piacon A Jugoszlávia és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatoknak csaknem a felét hosszú lejáratú egyezmények szabályozzák. A legfontosabb jugoszláv ex- porcikkek, amelyek a magyar vevőkhöz eljutnak: gépek, szállítási eszközök és vegyipari termékek. Ezeken kívül számos fogyasztási cikk, élelmiszeripari termék érkezük a szomszédból a magyar üzletekbe. A melléktermék sem mellékes Azt, hogy a mezőgazdaságban is takarékoskodni kell az energiával, mindenki tudja. Spórolni kell az üzemanyaggal, a villamos energiával, ez azonban nem korlátozódik csupán a traktorokra és a szárítókra. A takarmány az egyik legnagyobb „energiafo-- gyasztó” — mintegy 45 milliárd forintos érték, a mezőgazdasági anyagfelhasználásnak csaknem a fele. Az állatállomány — elsősorban fehérjetakarmány — igényét azonban a magyar mezőgazdaság nem tudja teljes mértékben kielégíteni. A nagy tömegben termesztett lucerna kivételével, más, magasabb fehérjetartalmú növény nálunk egyszerűen nem terem meg. Importálni kell tehát, ám ez a fehérjeimport sok milliárdos tétel, ami a VI. ötéves terv végére további 35—40 százalékkal növekszik. A magyar népgazdaság számára a fehérjék importja növekvő terhet jelent, de arról lemondani csak a hústermelés kárára lehetne. Az importot azonban mérsékelni kell, ezért a hagyományos növényi fehérjetermesztés mellett igyekszenek feltárni más hazai forrásokat. A takarmányfehérje-gyártás egyik kihasználatlan forrása az ipari eredetű termékék és hulladékok feldolgozása. Nemcsak a különféle élelmiszeripari melléktermékek, (például vágóhídi hulladék) tartoznak ide, hanem a szintetikus (vegyipari) eljárással készült, vagy fermentációs eredetű termékek is. Az egyik legnagyobb fehérjeforrás: a tejipari melléktermékek és hulladékok (fölözött tej, savó, író). A korszerű takarmányozásban a tejfehérje főként szárított állapotban használható fel, ezért Magyarországon az utóbbi 2—3 évben több tej- és sa- vóporító üzemet építettek, közülük néhány már termel. A számítások szerint Magyarországon évente 200 ezer tonna begyűjthető állati hulladék és vágóhídi melléktermék keletkezik. És ennek csak egy részét dolgozzák fel értékes húslisztté! A többi veszendőbe megy. Ezért a közelmúltban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium úgy foglalt állást, hogy minden hús- és baromfiipari üzemnek gondoskodnia kell a hulladékok azonnali és maradéktalan feldolgozásáról. Zömmel még felhasználatlan, nagy fehérjeforrás a szintetikus karbamid. Ez a só még nem fehérje, de kérődzőkkel etetve fehérjét pótol. Egy kilogramm karbamid 1,46 kilogramm fehérje nitrogén- tartalmát adja. így 1—1 tonna karbamid átlagosan 3,5 tonna növényolajipari darát helyettesíthet. Magyarországon jelenleg évente 100 ezer tonna kar- bamidot gyártanak. Ezzel elméletileg 350 ezer tonna szójadara helyettesíthető, vagyis 55—60 millió dollárral lehetne csökkenteni a fehérjetakarmányok importját, A fehérjehiány így elvben a karbamid korszerű felhasználásával is megszüntethető lenne. De csak elméletileg. Ezt a „csodasót” nem lehet egyszerűen az állatok elé szórni. Csak a kérődzőkkel etethető és azoknak ,is kortól, súlytól függőért grammnyi pontossággal kell adagolni. Ehhez az állattartás jelenlegi műszaki kulturáltsága nem elegendő. Ezért a karbamidot csak speciális adalék-, illetve tartósítóanyagként használják a takarmányokhoz. Más jellegű melléktermék a szőlőtörköly, amivel szüret után — mintegy 12 ezer vagonnyival — nem tudnak mit kezdeni a szőlőtermelő gazdaságok. Pedig a szőlőtörköly 22—24 százaléka fehérje, 10—*11 százaléka zsír. A másik nagy tömegben „jelentkező” melléktermék a bor fejtése után a borseprőből visszamaradó 1000—1200 vagonnyi úgynevezett seprőtészta. Ez az ugyancsak „jobb sorsra érdemes” hulladék szárított állapotban 23—29 százalék nyersfehérjét és 7 százalék zsírt tartalmaz. Takarmányértékét növeli, hogy a nyersféhérjék alkotóelemeiből 46 százalék az állatok számára nélkülözhetetlen, biológiailag teljesértékű aminósav. Ezek a szőlészeti és borászati melléktermékek gyorsan bomlanak, tisztán nem takarmányozhatók. De karbamiddal való dúsítással már tartósíthatok. E fehérjepótlókkal, amelyeket természetesen nem kizárólagosan, hanem 25 százalékos arányban kevernek az abrakhoz, — az üzemi kísérletek szerint — a hagyományos takarmányhoz képest 7 százalékkal több húst lehetne 12 százalékkal olcsóbban előállítani. A fehérjeforrások felkutatása és kiaknázása — beleértve ebbe a pillangós növények termesztésének fejlesztését is — azonban önmagában még nem megoldás. Nagy tartalékok vannak az abrakfelhasználás területén is. A sertéstakarmányozás például ma magas — 4,3 kilogramm alá kell szorítani, s ez nemcsak óhaj. Számtalan jól felszerelt üzem 3,7— 3,8 kilogrammos eredménye igazolja, hogy megvalósítható. A példákat még lehetne sorolni. Ha valamennyit számba vesszük, megteremthetjük a hazai fehérjeforrások optimális ki- és felhasználásának lehetőségét, az ésszerű energiatakarékosságot. B. P. ■rányjelzö Az üzemen belüli közlekedés veszélyei Amíg az alapanyagból késztermék lesz, sok helyváltoztatásra van szükség. A belső anyagmozgatásnál is megtalálhatók az előbb említett műveletek, valamint a speciális szállító anyag- mozgató eszközök. A szállítás és belső anyagmozgatás elvégzése, gépi eszközeinek működtetése szakértelmet, jó munkaszervezést és folyamatos, pontos munkát igényel. Ha ezek hiányoznak, akkor a dolgozók élete és testi épsége könnyen veszélybe kerül. Néhány ilyen veszélyre szeretném felhívni a figyelmét, elsősorban a tehergépkocsikkal és üzemi szállító eszközökkel dolgozóknak. Első fontos tudnivaló, hogy az üzem belső közlekedésében is a KRÉSZ előírásai az érvényesek. Raktárépületekből, műhelyekből figyelmesen, óvatosan kell kihajtani az üzemi utakra. Ha nem ezt teszik, úgy járhatnak, mint az alábbi targoncavezetők: B. J. a ZÖLDÉRT Vállalat kecskeméti kirendeltségének targoncavezetője tehergépkocsinak ütközött, és megsérült. P. L. targoncájával a Kismotor- és Gépgyár bajai 5. sz. gyárában, az egyik műhelyben asztalnak ütközött, s az ott reggeliző dolgozó sérülését okozta. Az Izsáki Állami Gazdaság egyik targoncája a raktárból kijövet az ajtóban közlekedő dolgozót az ajtófélfának nyomta. Feltűnően, sok gépjárművezető sérült meg a vezetőfülke elhagyásakor. A rakodó-parkolóhelyek az üzemekben nem mindenütt egyenletes felületűek, nem szilárd burkolatúak. Ezért nem ajánlatos a vezetőfülkéből, rakfelületről hirtelen mozdulattal a talajra! lépni, netán leugrani. Néhány esetben a lépcső, a fellépő csúszóssága, rossz állapota okozott balesetet a közelmúltban. Az említett okok miatt sérült meg többek között K. F., a Kecskeméti Kommunális és Szolgáltató Vállalat teherautó-vezetője: T. P. vontatóvezető a kunszentmikiosi költségvetési üzemből; N. I. fakitermelő a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságból; Cs. M. a MEZŐGÉP központi gyárából, Cs. A. a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalattól, K. G.' a MÉH Vállalat kecskeméti telepéről. A rakfelület oldalfalainak fel-, lenyitása is okozhat balesetet. Erről Z. I. a Pamutnyomóipari Vállalat dunavecsei gyárának gépkocsikísérője tudna beszélni, akinek ujját törte a hirtelen lenyíló hátsó fal. A teherpótkocsik kézi erővel történő mozgatása és a vontató járművel történő ösz- szekapcsolása is nagy figyelmet és gyakorlatot igényel. Ha az útfelület egyenetlen, s az egyik; első kerék mélyedésbe, vagy kiálló domborulatra kerül, akkor a vo- nórúd hirtelen kilendülhet az egyenes irányból, és sérülést okozhat. Ilyen ok miatt szenvedett üzemi balesetet K. M. Vas- kúton, a Mezőgazdasági Kombinát borászati üzemében. Az elmúlt hónapokban sokan estek le járművek rakfelületéről, főleg rakodás közben. Okok: csúszós volt a plató, a jármű váratlanul megindult vagy megállt. Sok esetben okoz balesetet a szállítmány, illetve a szállított anyag. Ha nem rögzítik kellőképpen, eldőlhet, leeshet és sérüléseket okozhat. Az Észak- Bács megyei Méhész ÁFÉSZ gépkocsivezetője és rakodója 65 kilogrammos hordókat rakott egymásra. A felső sorból az egyik hordó leesett, és sérülést okozott. Gyakran a környezetkialakítás hibája, vagy valamilyes káros környezeti hatás veszélyezteti a gépjárművezetőket, gépkocsikísérőket, rakodókat. M. F. a szalk- S7entmártoni OTÁP tehergépkocsi-vezetője a gépkocsi oldalának felzárása közben egy mélyedésbe lépett, s lábsérülése miatt 11 napig volt beteg. A MEZŐGÉP Vállalat kiskunmajsai gyárának targoncavezetője, Sz. J. vezetés közben szemsérülést szenvedett, mert az üzemi út mellett levő fa ága a szemébe csapódott. A Kőolaj- és Földgáz- bányászati Vállalat, szanki üzemének tehergépkocsi-vezetője halálos áramütést szenvedett, amikor egy autódarut akart elkerülni gépkocsijával. Az autódaru gémje ugyanis 20 KV-os vezetéknek ütközött, majd hátramenet az őt kerülő tehergépkocsi- m.k tolatott, így az is áramkörbe került. A közlekedés veszélyes üzem. Régóta igaz megállapítás ez, amely nemcsak a közúti közlekedésre érvényes, hanem az üzemen belülire, továbbá a hozzá kapcsolódó rakodási és anyagmozgatási műveletekre is. Gergely Imre A forgalomtechnikai eszközök védelméről A biztonságos közúti közlekedés feltételeihez hozzátartozik az út állapota, forgalmi rendje, a KRESZ-ben meghatározott jelzőtáblák és útburkolati jelek — együttesen közúti jelzések — megfelelő elhelyezése is. A korábbi jogi szabályozás a forgalmi rendre és a közúti jelzésekre vonatkozó előírásokat is a KRESZ-ben foglalta össze, 1976 óta azonban külön jogszabály tartalmazza ,a közúti forgalmi rend kialakításával és a közúti jelzések elhelyezésével kapcsolatos rendelkezéseket. A közúti forgalmi rend kialakításáért az útügyi hatóságok — megyénkben a Bács-Kiskun megyei Tanács Építési-, Közlekedési és Vízügyi Osztálya, illetve KPM Közúti Igazgatósága — a felelősek. Ugyancsak az útügyi hatóságok határozzák meg a közúti jelzések helyét. Ennek alapján a különféle útfenntartó szervek gondos'.adnak azok elhelyezéséről, felfestéséről és karbantartásáról. A közúti forgalmi rend kialakítása rendkívül felelősségteljes és szakszerű tevékenységet igényel az útügyi hatóságodtól. A forgalmi rend ugyanis lényegében égyik eszköze a biztonságos, gyors és akadálytalan közlekedésnek. Kialakítása során figyelembe kell venni a baleseti adatokat, a forgalmi igényeket, és ezek várható alakulását, a tilalmaknak és a különféle korlátozásoknak a forgalomra gyakorolt hatását és — nem utolsósorban — a környezetvédelmi szempontokat. A közúti jelzéseket pedig úgy kell elhelyezni, hogy a forgalmi rendet a közúti közlekedésben részt vevők kellő távolságból, félreérthetetlenül felismerjék, és még helyismeret hiányában is tájékozódni tudjanak. A forgalmi rend' többek között tartalmazza a forgalom irányát, az adott területen levő utak, „útvonaltípus” szerinti beosztását, a forgalmi sávok számát, az útkereszteződésekben az elsőbbségi jog alakulását, a megállóhelyeket, a kijelölt gyalogos átkelőhelyeket, a különféle forgalmi tilalmakat és korlátozásokat, a közúti jelzések és egyéb forgalomtechnikai berendezések elhelyezésére vonatkozó előírásokat. Az útügyi hatóságnak a forgalmi rendet a forgalmi körülmények változása esetében, de legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és a szükséghez képest módosítani. A forgalmi rend kialakítása 1976 és 1977 években megtörtént, azok felülvizsgálatára most tesznek előkészületeket. Az útügyi hatóságnak nyilvántartást is vezetni kell a felügyelete alá tartozó utakon levő közúti jelzésekről. Az egységes, napra kész, áttekinthető nyilvántartás 'ugyanis megkönnyíti munkájukat. A forgalmi rend megváltoztatása előtt az útügyi hatóság vizsgálatot tart, útbejárást végez, beszerzi a különféle szervek — rendőrség, helyi tanács, közlekedési vállalatok — véleményét és javasltait. Ezek figyelembevételével mérlegelés alapján a fentebb ismertetett elvek szerint dönt a forgalmi rendről, vagy annak módosításáról. A. I. • íme. ennyit ér a tábla tilalma! A
