Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-20 / 168. szám
4 m PETŐFI NÉPE • 1982. július 20. A különbségeket lehet csökkenteni Beszélgetés a Kiskunsági TESZÖV titkárával A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének körzetéhez 75 közös gazdaság és 7 szövetkezeti vállalat tartozik. Az üzemek nagy része kedvezőtlen adottságú. A gazdaságok fejlődése rendkívül differenciált. Magony Imrével a területi szövetség titkárával arról beszélgetünk, hogy mit tesznek a TESZÖV és a szövetkezetek közösen a különbségek csökkentéséért. Először arról érdeklődöm, hogy milyen tapasztalatokat hozott a kistérségi együttműködés ? — Hozzátartozik a jelenlegi helyzet megítéléséhez, hogy a termelési körzetre a különböző társulások, együttműködések !már azokban az években a gazdasági talponmaradás lehetőségeit teremtették meg amikor eze'k politikai megítélése nem volt egyértelmű. — kezdte a beszélgetést a szövetség titkára, majd így folytatta, r. Abban hogy a gyenge minőségű földeken gazdálkodó szövetkezetek közül csak egy-kettő volt mérleghiányos, az összefogásoknak nagy szerepe volt. Szövetkezeteink 77 különböző termelési, kereskedelmi, ipari és szolgáltatási együttműködésben ■vesznek részt. A kistérségekben a hasonló adottságú üzemek keresik a fejlesztés lehetőségeit. A cél az, hogy az egymással és a gazdálkodó szervezetekkel a legkülönbözőbb kapcsolati formákat továbbfejlesszék, illetve újakat alakítsanak ki. Sok érdekes és értékes jelenségre hívják fel a figyelmet a több mint fél éve alakult nyolc kistérségű együttműködés eddigi tapasztalatai. — Melyek ezek? — Az együttműködő körzetek jó szervezeti kereteivé váltak a közgazdasági gondolkodás elterjedésének. Az üzemek megismerik egymás gondjait, keresik a megoldási lehetőségeket, közelebb kerülnek a kül- és belföldi piaci igényekhez. Fontosnak tartják, hogy megkeressék azokat az érintkezési pontokat, amelyekben azonosak a szomszédok érdekei. 1 Megnövekedett a szövetkezetek egymás iránti bizalma. Részt vesznek egymás közgyűlésein, a szakemberek rendszeresen találkoznak. A ' körzetek egyikében, másikában létrehoztak a közgazdászoknak, termelésirányítóknak különböző fórumokat, ahol szakmai tapasztalataikat megvitathatják, kicserélhetik információikat. így van ez például a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet körzetében. Érlelődnek a tervek a közös létesítmények építéséhez. Olyan együttműködés is kialakult amely elősegíti a napi munkák elvégzését. Lajosmizsén például a három termelőszövetkezet közös aratási ütemtervet készített. Mindebből következik, hogy kapcsolatokat a formagazdagság jellemzi. Elsősorban az üzemi szervezetekre épülnek, figyelembe veszik az adott lehetőségeket. Ebben a körzetben a kedvezőtlen adottságok rákényszerítették a szövetkezeteket a melléküzem- ágak. más szóval a kiegészítő tevékenység fejlesztésére. Ezek megítélésében történtek-e változások? — A differenciálódást területünkön az utolsókét esztendőben elsősorban az gyorsította meg. hogy a mezőgazdasági alaptevékenységre vonatkozó gazdasági szabályozórendszer legfontosabb elemét a támoga• Kistérségi összefogás eredményeként felújítják és bővítik a lakiteleki Szikra Tsz hűtőtárolóját. Képünkön aládúcolják a betongerendát a szövetkezet szakmunkásai. • Hasznos a mezőgazdasági termelést kiegészítő ágazat az Izsáki Sár- fehér Tsz-ben. Szüretkor szőlőt, gyümölcsöt szednek a cipőfelsőrészvarroda dolgozói. Az üzem nyeresége gyarapítja a szövetkezet fejlesztési alapját. tást 20 közös gazdaságtól megvonták, illetve mérsékelték. Ez azért történt, mert a melléktevékenységből származó jövedelem miatt az egy személyre jutó nyereség meghaladt egy bizonyos szintet. A föld minősége ezekben a szövetkezetekben nem változott, csak magasabb költséggel tudnak termelni, illetve a jobb körülmények között gazdálkodó szövetkezetekhez hasonló eredményt elérni. Nálunk elsősorban a középmezőny növekszik a korábban magasabb terméseredményt produkáló gazdaságok terhére. Sokat mondanak a következő számok: 100 forint költségre 12 forinton felüli nyereséget 1978-ban még 34. tavaly már csak 14 gazdaságunk ért el. Az idén történt némi korrekció, de véleményünk szerint az ártámogatáson kívül az eddiginél több segítséget kellene adni a kedvezőtlen adottságú üzemeknek. — Egyik lehetőség a gazdálkodás szintjének javítására, hogy igyekezzenek kialakítani a nagyobb táblákat. Milyen kezdeményezések történtek a földcserékre?— Az üzemi méretek növelése szükségessé tette a nagyobb összefüggő területek kialakítását. Ez év végéig a Kiskunság mező- gazdasági szövetkezetei csaknem 3000 hektárnyi területet cserélnek ki. Sajnos .az eljárások hosszadalmassága mellett zavar az is, hogy a szántóföld rosszabb minősége miatt támogatást 'kap az üzem, amely nagyobb pénzügyi előnyt jelent, tehát nem érdekelt a cserében. Érdemes volna ezt felülvizsgálni és lehetőséget adni arra, hogy kialakuljon a racionálisabb földhasználat, az csak előnyösebb lehet az üzem számára. — Nehezíti a gazdasági szerkezet kialakítását a nagy tanyavilág is. Ezzel kapcsolatban történtek-e intézkedések? • A REMIX rádiótechnikai gyárnak szerelnek össze potenciomé- tereket Tiszakécskén, a Tisza- gyöngye Tsz dolgozói. — Megkezdődött az elhagyott tanyák lebontása. Ezt gyorsította az állami támogatás is. Annak felismerése alapján, hogy esetenként szükség van ezekre a gazdasági egységekre nemcsak a lakás miatt, hanem gazdálkodási szempontból is határozták el hogy a szórvány épületek helyett a nagyüzemi gazdálkodást kevésbé akadályozó tanyacsoportokat építsenek. Ez megfelel a fiatalabb generáció igényeinek is, valamint a nagy- és kistermelés feltételeinek. Kiskunfélegyháza határában erre már van jó példa, az illetékes minisztérium egyedi engedélye alapján. ‘ Az üzemek gazdálkodási eredményeinek differenciálódása törvényszerű, de -mint az említett példák bizonyítják a különbségeket némileg lehet csökkenteni, — hangoztatja végezetül a Kiskunsági TESZÖV titkára. K. S. ENERGIAGONDOK — KÍNÁLKOZÓ LEHETŐSÉGEK A Bajától tizenkilenc, a jugo* szláv határtól tizenhat kilométerre fekvő Bácsbokod nem éppen a világ közepg. A kis község még kisebb Építő- és Vegyesipari Szövetkezetének az ország távolabbi tájain eddig jószerivel hírét sem hallották. Hogy most Soprontól Mátészalkáig. Balassagyarmattól Mohácsig kezdik megtanulni Bácsbokod nevét, annak oka, s története van. Ha lúd, legyen kövér! x : A történet kezdete meglehető- .sen hétköznapi. A szövetkezet ■műhelyeit, irodáit télen olajjal fűtik Bácsbokodon, amiként a legtöbb helyen. Ám az olaj egyre többe kerül, a kis szövetkezet költségvetését, súlyosan megterheli ez a tétel. Ki kellene fun- "dálni, ötleni valamit. Füle László gépésztechnikus és Mészáros Imre lakatos tanulmányozni kezdik a szóba jöhető lehetőségeket, a központifűtés-rendszereket, s különösképpen a kazánokat. Nincsenek megelégedve a látottakkal. A forgalomban levő kazánok csak jobb minőségű szenek elégetésére alkalmasak, csaknem állandó felügyeletet igényelnek, hatásfokuk lehetne jobb is. A bács- bokodiak szerencsésebb megoldásra vágynak. Ha már lúd, legyen kövér! Füle László, a szövetkezet vasipari részlegének vezetője, a feltalálók egyike igy vall erről: — Abból indultunk ki: a kazán, amit létrehozni szándékozunk. hazai szenek eltüzelésére is legyen alkalmas. Olyan, amelyben a tojásszén is jó hatásfokkal melegíti a fűtővizet. Tartós, üzembiztos berendezést, akartunk, amelynek minden elemét, még a tűzrácsot is víz hűti. Az volt a célunk, hogy a 'kazán ne igényeljen túl sok kezelést. Képes legyen tavasztól őszig egyfolytában égni; ne kelljen naponta begyújtani. A műhelyben született A szövetkezet elnöke, Gróf Mátyás elmondta, hogy miután megszülettek a prototípusok, kettőt azonnal szolgálatba állítottak- belőlük a fafeldolgozó üzemben, ahol már központi fűtés volt. s a forró vizet három — egyenként 40 ezer kilokalóriás — Totya kazán szolgáltatta. Az eredmény: a két 35 ezer kilokalóriás saját készítésű kpzán kitűnően pótolta a nagyobb névleges teljesítményű Totyákat. A fűtőberendezés tehát házon belül jól vizsgázott. A siker meg-, csillantotta a lehetőséget a szövetkezet előtt, amely eddig csupán bérmunkát végzett, önálló terméke sohasem volt. A kockázat nem volt csekély, de úgy érezték, vállalni kell. — Mi sohasem gyártottunk fűtőberendezéseket. — Az elnöjí nem kertel, miért is tenné? — Ä kazán a műhelyben, s nem a rajzasztalon született. Ha egy terelőlemez nem úgy állt, ahogy kívánatos lett volna, kivágták, s arrébb hegesztették. Lépésről lépésre nyerte el a kazán azokat a kedvező tulajdonságokat, amelyek alapján végül — 1980-ban — benyújtották a feltalálók a szabadalmi javaslatot. Egyelőre csak Bács megyében-A „feltalálók” hivatalosan még nem feltalálók, a Találmányi Hivatal nyilatkozata várat magara. Véleményt mondott viszont a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, amely megvizsgálta, s jónak minősítette a kazánt. Elkészültek a műszaki rajzok, a nyomda leszállította a gépkönyvet, a szövetkezet felkészült a sorozat- gyártásra. — A Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalattal értékesítési szerződést kötöttünk — folytatja az elnök. — Elsősorban a vmegyét kívánjuk ellátni, s csak ezt követően, ahogy majd győzzük, a többi megrendelőket. Az idén 400 kazánt gyártanak, jövőre 1500—2000 hagyja el a szövetkezet műhelycsarnokait. A fűtőberendezések két típusát fejlesztették ki: a kisebb 2,5 ezer, társa 35 ezer kilokalóriás teljesítményre képes. Mindkettőt szállítják höszigetelt burkolattal is. A kazáno'k mindemellett olcsóbbak lesznek, mint a jelenleg kapható típusok. Több üzleti vállalkozásnál Íme dióhéjban a bácsbokodi kazánok eddigi (előjtörténete. A kazán jó. s a hír gyorsan terjed. Az elnök irodájában gyakran csöng a telefon: magánszemélyek, közületek érdeklődnek, hol, s mikor lesz kapható a GF IMI fűtőberendezés. Mindez azt látszik igazolni, jól döntöttek, amikor vállalták ... • — Fantáziát láttunk a dologban — bizonygatja Gróf Mátyás. •— Lehet, hogy mások is tudnának ilyef csinálni, csakhogy ők nem vállalták az anyagi áldozatokat, a rengeteg utánjárást, a tömérdek töprengést, a véget érni nem akaró kísérletezést. Mi megoldást kerestünk — elsősorban a magunk számára —. s a szükség olyan teljesítményt hő• Készül a GF kazán, amely töltőaknát rejt magában: ebből ada- golódik beavatkozás nélkül a tüztérbe a szén. zott ki belőlünk, amellyel, ügy éreztük, ki lehet, s ki kell lépni a nagyközönség elé. Az üzleti szempontokon túl (de lehet, hogy előtt) az vezetett bennünket, hogy eszközt adjunk azoknak, akik az energiatakarékossági célkitűzéseket ezen a módon tudják valóra váltani. A bácsbokodi kazánokból — amelyekben egyébként a szénnel keverve bármilyen éghető hulladék jó hatásfokkal eltüzelhető — ezekben a napokban érkeznek a BIK üzleteibe az első szállítmányok. Sitkéi Béla Húsz év vezetői poszton A cím nem elég pontos, hiszen Nuszpl Ferenc, a Volán 9. számú Vállalat volt bajai üzemigazgatója éppen harminc év óta töltött be különböző vezetői beosztást, s a két évtized arra utal, hogy eddig dolgozott a közlekedésben. Életútja Baján kezdődött — az idősebbek még emlékeznek rá — a Salamon-féle gépgyárban, ahol géplakatosként, vasesztergályosként dolgozott. A munkásember elkötelezettsége, társadalmunkba vetett hite vitte a pártba. A fordulópont 1950-ben következett be életébe^. A Földművelődésügyi Minisztérium osztályvezetője, Baján üzemgazdász, Szek- szárdon bér. és normafelelős, az állami .mezőgazdasági gépállomás igazgatóságán, majd a megyei gépjavító állomás igazgatója és lehetne tovább sorolni a funkciókat. Az ellenforradalom Baján érte, s a pártbizottság védelmében fegyvert fogott, a munkásőrség alapító tagja. — Amikor a megbízatásomat kaptam, a Volán Vállalat jogelődjét még AKÖV-nek hívták, s 5 millió forint deficittel kezdtem a munkát — mondta az örökké vidám, bő humorú Nuszpl. Ferenc. — Mi is volt akkor? Ma már kevésnek tűnik: 102 tehergépkocsi. 49 autóbusz, 39 szekér, 65 ló, 13 taxi. Műszaki állapotuk, mármint a járműveknek a mai szemmel, csapnivalóan rossz volt. A forgalmi telep régi autóbuszgarázsokban üzemelt, s csupán toldtuk-foldtuk a gépeket... Ma, s ezt örömmel mondhatom, más a helyzet. Jelenleg 192 tehergépkocsi. 128 autóbusz, 13 taxi végzi a személy- és árufuvarozást. Húsz év alatt, ezt a mutatót mindenki könnyen érzékelheti, megértheti, az utaskilométer háromszorosára, az árutonna-kilométer négyszeresére növekedett ... Mondaná tovább, de végül is egy kézlegyintéssel gondolatot vált. — Az volt a szerencsém, hogy megtaláltam a hangot, a kapcsolatot a beosztottaimmal, a feletteseimmel, a munkásokkal, és az irányítókkal. Ennek ’köszönhetjük, hogy az első tíz évben mindig az élen voltunk. Felépült az új forgalmi telep, megteremtődött a modern műszaki és szociális háttér. Feri bácsi, mindenki így ismeri és tiszteli Baján, a trösztnél, a párt- és állami szerveknél, s az országban is sok helyen, talán szerénységből nem beszél arról, hogy három cikluson keresztül volt a városi pártbizottságnak és a végrehajtó bizottságnak^ tagja. A számos kitüntetés melíöft' birtokosa a munkásőrség Jubileumi Emlékéremnek, a Munka Érdemrend arany fokozatának. A nyugdíjas évek következnek ezután. — őszintén szólva, nagyon meghatódtam azon a kis házi ünnepségen, ahol feletteseim, a párt- bizottság illetékesei jelenlétében elköszöntem munkatársaimtól. Búcsúzni nem akarok, ugyanis ha erre igényt tartanak, s ezt meg is erősítették, kijárok a vállalathoz segíteni. Van bőven társadalmi funkcióm is, amelyek ellátására több idő jut. A pártbizottság gazdaságpolitikai bizottságának tagjaként, az autóklub elnökhelyetteseként kívánok dolgozni. Nem leszek hűtlen, de nem is tudnék az lenni a közlekedéshez... Azután ott van a négy unoka, meg a kert. Vég* kijátszhatott! magam a srácokkal, s gondozhatom a szőlőt, a gyümölcsfákat ... Húsz év után nem könnyű elköszönni, de Nuszpl Ferenc tudja, érti és érzi: át kell adni a helyet a fiataloknak, segíteni, támogatni őket, hogy az ő és a következő generáció munkájának eredményét mindnyájan -'élvezhessük. Gémes Gábor MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVESPOLC Szobanövények föld nélkül Az elmúlt napokban került a könyvesboltokba dr. Günther Kühle NDK-beli szerző műve: Szobanövények föld nélkül. A tizenhat oldalon színes képekkel és száznál több rajzzal illusztrált könyvből választ kaphat az olvasó arra a kérdésre, hogy miként lehet szobanövényt vízkultúrás neveléssel tartani. Tulajdonképpen nem kell hozzá különösebb szakértelem, vagy különleges berendezés, csupán víztartó edény, betétedény, ami lehet közönséges virágcserép, továbbá kavics, zúzott kő, vagy más alkalmas közeg, megfelelő mennyiségű tápoldat, és természetesen a kiválasztott növény. A többit részletesen leírja a szerző, akinek a hazájában már hetedik kiadást ért meg a műve. Nyolcvannyolc színes oldal a kerti károsítókról Ugyancsak a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg dr. Bodor János könyve, aki a kiskert művelőknek szándékozott segítséget nyújtani. A száz színes felvétellel 'kiegészített oldalon könnyen azonosítható a növényen, virágon felfedezett kártétel. Annak okozóját, a kártevő életmódját, a védekezés leghatásosabb idejét, szerét, eljárását ismerteti a szerző. Aki gyakran forgatja majd ezt a könyvet, és felfigyel az első tünetekre, a vegyszereket az előírásnak megfelelően használja, annak egészségesek maradnak a fái, ízletes gyümölcs és szép zöldség terem kertjében. A növények és a víz A víz úgy él mindnyájunk tudatában, mint az élet legfontosabb anyagi alapja. Csakugyan így van-e ez, és ha igen, mihez és miért szükséges a víz? S minderről mit mond a tudomány? Ezekre a kérdésekre ad választ könyvében James Sutcliffe, a szerző. A dolgok jobb megértése érdekében olyan fogalmakkal ismerkedhet meg az olvasó, mint ozmotikus, illetve a vízpotenciál. E kettőről először jelent meg magyarul összefoglaló, részletes leírás. Legendák állatvilága Milyen hosszú a tengeri kígyó? Hannibál és a harci elefántok. Sárkánybarlang a Kárpátokban. Az óriáspolip rémtettei. Farkas Henrik 224 oldalas művében ismerteti a sárkányok, a griífma- darak, a főnixmadarak és társaik természetrajzát. Olvashatunk a jól ismert, állatok, a farkas, a róka, a holló, a gólya különös és sokáig igaznak vélt furcsaságai* ról, és a bevezetőben említett, s a képzelet szülte állatok külsejével, viselkedésük ellentmondásaival. Amióta dél-tengeri halászok a közelmúltban a Csendes-óceánból — a külföldi sajtóhírek szerint — kifogtak egy soha nem látott tengeri élőlényt, előfordulhat. hogy még tartogat, meglepetéseket az ember számára az állatvilág. A Legendák állatvilága című könyvet Gyulai Líviusz illusztrációi kitűnően egészítik ki. Bácsbokodi kazánok
