Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-18 / 167. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Öntöznek AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 167. szám Ára: 1,40 Ft 1982. július 18. vasárnap, Az öntözési szezonban az idén 800 gazdaság segíti elő a növé­nyek fejlődését mesterséges esők­kel. Az öntözési költségek drágu­lását a gazdaságok a termésszer­kezet átalakításával igyekeznek ellensúlyozni. Egyes takarmány- növényeknél a megnövekedett lefordítások miatt már nem ki­fizetődő a berendezések működ­tetése, másoknál viszont még a nehezebb közgazdasági feltételek mellett is gazdaságos az öntö­zés, a nagyobb terméshozamok bőségesen fedezik a többletki­adásokat. Ennek megfelelően a különféle takarmánynövényekről sok helyen a többi között a zöld­ségek, a burgonya és a cukorré­pa termesztésére, öntözésére áll­tak á't. Jelenleg mintegy 300 ezer hek­tárnyi terület öntözésére állnak berendezések — szórófejek, cső­vezetékek, aggregátorok stb. — a gazdaságok rendelkezésére. A műszaki színvonal megőrzésére az Ipari Minisztérium a MÉM- mel kötött megállapodása alap­ján biztosítja az alkatrész-után­pótlást. így a korábbi hiányok megszűntek, s e termékek kap­hatók a kereskedelembn. Félidő az építőtáborban Az építőtábor! évad alapos előkészítése, a pontos foglalkoz­tatási terv, s nem utolsósorban a diákok lelkesedése meg­hozta gyümölcsét: a június 20-i tábornyitás óta már két épí­tőtábori turnus csaknem 30 ezres kollektívája bizonyította, hogy a sürgető nyári idényfeladatok elvégzésében kiemelke­dő teljesítményekre képes — mondották a KISZ KB épí­tőtáborok bizottságán az MTI munkatársának. Egyúttal hoz­záfűzték, hogy az augusztus 14-i zárásig további 30 ezer kö­zépiskolás, főiskolás és egyetemista veszi ki részét az ön­kéntes nyári munkából. A 92 központi táborhelyen, va. lamint a megyei szervezésű és a főiskolai—egyetemi építőtáborok, ban az eddigi tapasztalatok sze­rint jól dolgoznak a fiatalok; szinte mindenütt túlteljesítették az előírt alapnormát. Az építőtáborok mintegy há. romnegyed része a termelőszö­vetkezetek és az állami gazdasá­gok munkáját segíti. Az első tá­borlakók többsége a szőlőket művelte, kukoricát címerezett a gazdaság gyümölcsöseiben, szü­retelte a meggyet, a ribizlit. Ki­emelkedő teljesítményt értek el a Siófoki Állami Gazdaság bala- tonszéplaki táborában: csaknem 200 százalékra teljesítették a nor­mát. Ugyancsak \jól dolgoztak a kecskeméti Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet épí­tőtáborának első lakói. A legtöbb diákot eddig a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát táborai­ban fogadták, ahol a két turnus­ban összesen 2200-an címerezték a kukoricát. Sok száz segítő ke­zet kaptak az ország különböző vidékeiről a kecskeméti, a békés­csabai, a szegedi, a debreceni, a hatvani és a nagykőrösi konzerv­gyárak. A nyár végéig 3200 szakmun­kástanuló 8 szakmai építőtábor­ban tesz tanúbizonyságot elméle­ti-gyakorlati Ismereteiről. A buda­pesti 43. sz. Állami Építőipari Vállalat vezetői így összegezték az első két építőtábori turnus tapasztalatait: a fiatalok teljesít­ménye a vártnál nagyobb, mun­kafegyelmük pedig kifogástalan. Miként minden évben, e nyá­ron is sok sportoló dolgozik a táborokban. Bicskénél, az Ml-es autópálya építésénél ökölvívók segédkeztek, Vaskúton kosárlab­dázók végeztek mezőgazdasági munkát, a lakiteleki Szikra Ter­melőszövetkezetben pedig 9 egye­sület csaknem 100 ifjúsági lab­darúgója vette ki részét az idény­munkákból. Több helyütt külföldi diákokat is fogadtak. Az első két turnus­ban több mint 800 lengyel. NDK- beli és bolgár fiatal tevékenyke­dett a táborokban, s a „második félidőre” még több vendéget várnak. A hagyományoknak megfelelő­en a napi munka mellett kultu­rális és sportprogramokban is bő­velkedik a táborélet. Gyakran szerveznek politikai vitafórumot, és mindenütt megemlékeznek ar­ról, hogy 25 évvel ezelőtt szervez­tek először építőtáborokat ha­zánkban. FELÜJÍTOTT BERENDEZÉSEK VÁRJÁK A TERMÉNYT Őrlik az újbúzát • Az esőzésektől időnként meg-megszakítva aratják a gabonát a ba­jai Augusztus 20. Termelőszövetkezetben. Harminc esztendeje, vagyis a cséplőgéptől a begyűjtőhelyre jelszó időszakában, a felpántli­kázott, feliratokkal, mezeivirág- csokorral lékesített terményfel­vásárló telepeken, malmokban ünnepélyesen fogadták az első búzaszállítmányt. Azóta változ­tak a szokások. Kevesebb a csin­nadratta, hiszen jó másfél, sőt csaknem két évtizede már, hogy nem szorul kenyérgabona-behoza­talra az ország, és exportra is jut a termésből. A külsőségeket felváltotta a belső tartalom: szerződéses érté­kesítési kapcsolat a termelők és a felvásárlók között; a korábbi­nál kétszerié, helyenként három­szorta magasabb a gabonater­més mint évtizedekkel előbb. Természetes, hogy ezt nem lehe­tett elérni ölhetett kézzel. Felsőszentivánon sem várakoz­tak a mezőgazdasági szövetkezet tagjai az elmaradt májusi, júniu­si esőre. Inkább lombtrágyázás­sal segítették a gabonát a fej­lődésben két alkalommal is. Igaz, hogy így többe került, de az idén sem lett kevesebb a búzájuk, mint az elmúlt fél évtizedben bármikor: hat tonna hektáron­ként. A rémi Dózsa, a szalkszentj- mártoni Petőfi Tsz-ben is túl­szárnyalták a Bácskai és a Duna melléki Területi Szövetségi átla­got, a pontosan kidolgozott tech­nológia szerinti munkával. Biza­kodással aratnak a búzaföldjü­kön. A magtárosok, a malmi mun­kások megkülönböztetett figye­lemmel készültek megyeszerte az új termés fogadására. Gondo­san tisztított, fertőtlenített mag­tárak, felújított őrlőberendezé­sek, számos helyen új tárházak várják a terményt. Éjt;, napot eggyé téve javították a gépeket, házilag barkácsolva fontos al­katrészeket, megküzdve a ma­lomiparban is krónikus alkat­részhiánnyal. Magyar János kecskeméti fő­molnár: — Hozzánk a Gazdasági malomba, a kecskeméti Törekvés Tsz szállította áz idén az első búzát. A hét közepén meg is kezdtük az őrlését, egyelőre fele­fele arányban ógabonával. Ké­sőbb már tisztán az újat őröljük, A megyeszékhely másik őrlő-' üzeme, a Villanymalom, keddre várja az Aj termésű kenyérgabo­nát. Kilencszáz tonna malmi bú­zára szerződött a Törekvés Tsz, s azt a betakarítás ütemében, folyamatosan adja át a feldolgo­zóüzemnek: Valastyán Mihály, a Bács-Kis- kun megyei Gabonáforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatóhe­lyettese: • — Nemcsak Kecskeméten, ha­nem Félegyházán,, Baján, Kun- szentmiklóson, Kiskunhalason, Szabadszálláson is megkezdődött a kenyérnekvaló átvétele, sőt őr­lése. Vállalatunk valamennyi körzeti üzeme folyamatosan vá­sárolja az újgabonát, amiből jú­lius közepéig ötvenezer tonnát vett át a termelőktől. A lajosmi- zsei Kossuth Tsz rozsot szállított a tiszakécskei malomba, ahol megkezdték az őrlését, hiszen kelendő a rozskenyér is megye­szerte. K. A. KODÁLY-SZEM INÁRI UM 1982 ________ Ké priport a 3. oldalon Tizedszer ad otthont a Nem­zetközi Kodály Szemináriumnak Kecskemét, a zeneszerző szülő­városa. A július 12-től 31-ig tar­tó továbbképző tanfolyamon mintegy száztíz külföldi és het­ven magyar ének-zenepedagógus vesz részt. Egy héttel korábban kezdődött meg, ugyancsak a Ko­dály Zoltán Zenepedagógiai Inté­zet szervezésében, a nemzetközi kórustáborozás. A szeminárium foglalkozásait neves hazai és külföldi ének-ze­nei szakemberek tartják. A hall­gatók csoportjai elsősorban a ko- dályi koncepcióra alapozott ze­nepedagógiai ismereteiket bőví­tik: szolfézs, karvezetési, népze­nei, kamarazenei, zeneelméleti órákon vesznek részt egyebek között. A különböző szintű isko­lai zeneoktatás gyakorlatát be­mutató tanításokon* tanulmányoz­hatják. Képünk a nemzetközi kórustá­bor énekkari próbáján készült, a kecskeméti Kodály Zoltán Ének- Zenei Általános Iskola és Gimná­zium dísztermében. A foglalko­zást Erdei Péter, a zenepedagógiai intézet igazgatója vezette. A sze­minárium napi eseményeiről kép­riportban számolunk be lapunk 3. oldalán. üiUitiilll •** í:í BEFEJEZŐDÖTT A BORSÓIDÉNY Érkezik a zöldbab és a kajszi KIJELÖLT ÁRUSÍTÓHELYEK KISTERMELŐKNEK Meg lehet próbálni! Jolánka néni — régi isme­rősöm — gondolt egy nagyot. Megpirította a kertecskében megtermelt, pár kilónyi nap­raforgómagot, azután május el­sején a sportpályán kiárusítot" ta. A két napig folytatott „ke­reskedelmi tevékenységből” nemcsak haszonra tett szert, de jól is szórakozott: élvezte az ünnepi sürgés-forgást. Ha nincs „rica-ötlet”, otthon ült volna egész nap, s miután már nyugdíjas korban van, nem ártott neki sem a moz­galmasság. Tévedés ne essék, nem a tökmag- és napraforgó-árusí­tásra szeretném biztatni az embereket. Erre a jól fizető üzletágra már Így isi több a je­lentkező, mint kellene, egyéb­ként sem vagyok híve az in­tézményesített szemetelésnek. De az ötlet kiváló, amit meg­termelnek a kertben, a ház körül, legyen mód értékesíte­ni, nemcsak a felvásárlótele­pen, vagy a boltokban. A vi­szonteladó — érthetően — ki akarja szakítani a maga hasz­nát, ám ha valaki kedvet érez a „boltoskodáshoz”, miért ne próbálkozhatna vele? A Belkereskedelmi Minisz­térium még az elmúlt év nyarán értesítette a megyei tanács kereskedelmi osztályát annak lehetőségéről, hogy a városokban kijelölt helyeken szabadon, azaz területfoglalási engedély nélkül is árusíthat­nak 'kistermelők, háztájiban gazdálkodók. Ennek az intéz­kedésnek az a célja, hogy a kisebb mennyiségben termő gyümölcsfélék - közvetlenül jussanak a fogyasztókhoz, s miután a közvetítők kiiktat- tatnak az üzletmenetből, a termelők várhatóan olcsób­ban is forgalmazzák az árui­kat. Változatlanul várják a kis­termelőket kecskeméten a Széchenyivárosban, az Irinyi utca és az Akadémia krt. sar­kán, az ABC melletti parkoló­ban. Az Árpádvárosban a Muraközi János utcai transz­formátor mellett, a Hunyadi­városban az ÁDrilis 4. tér és a Kandó Kálmán utca talál­kozásánál. a Kertvárosban az István Király krt. 2. szám előtti zöldsávban jelölték ki a helyet. A Rákóczi úton a játékbolttal szemben, a zöld­sáv burkolt részén, a Petőfi Sándor utcában a Ruházati szalon utáni szabad területen, a Hock János utcai autóbusz­megállónál a szanált részen lehet árusítani. A távolsági autóbusz-pályaudvar melletti területen is engedélyezték a gyümölcsfélék árusítását. A városi tanács kereskedel­mi osztálya arra kéri az áru­sokat. hogy a portékáikkal a forgalmat ne akadályozzák, vigyázzanak a zöldterület ép­ségére és tisztaságára is." Mindezek ismeretében még az sem lehetetlen kívánság, hogy valamiféleképnen ielez- zék az árusításra kijelölt te­rületeket, Hisz megérdemlik az előzékenységet azok, akik vállalkoznak arra. hogy a vá­rosiaknak kertjük legszebb terményeit elhozzák. N. M. Véget ért a zöldborsó feldolgo­zása a Kecskeméti Konzervgyár­ban, ahol az utolsó szállítmány pénteken pergett le a feldolgozó vonalakon. Mennyisége mintegy 40 százalékkal kevesebb a terve­zettnél, amit a kiváló minőség sem pótolhat. Az aszály okozta terméskiesés kétszeres gondja az ágazatnak: tovább rontja a ter­melési kedvet, az ipar pedig adós marad a külföldi piacon. A bor­sótermelő gazdaságokban az in­gadozó hozamok, a növekvő ter­melési költségek miatt, már az idén kisebb területen foglalkoz­tak az ipari növény termesztésé­vel. Ügy tűnik jövőre tovább szűkítik az egyébként jól gépesí­tett zöldborsó-termelést. A főzelékfeldolgozó gépsorok mellett nincs idő a pihenésre. Még alig futott le a borsó máris megérkezett az első zöldbabra­tudunk alkotni a minőségről. Mint az intézet igazgatójától, dr. Horváth Györgytől megtud­tuk, a hivatalos minősítésben is alapvető szerepe van a vizsgált termék érzékszervi tulajdonsá­gainak. A jó minőségű élelmiszer­nek azonban nem csupán a kö­vetelményeknek megfelelő állag, szín, illat, íz a jellemzője, hanem az is, hogy összetétele azonos le­gyen a szabványban előírtakkal, amit laboratórium nélkül lehe­tetlen megállapítani. Ezenkívül a fogyasztói érdekvédelmet' szol­gáló tevékenységnek csak egyik része az ellenőrzés, feladatuk a minőségi hibák okainak feltárása is. A több évtizede működő inté­zet vizsgálatainak eredményei azt mutatják, hogy az élelmiszer- ipari törvény megjelenése — 1976 — óta számottevően javult a ter­mékek minősége. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az élelmi­szerminták elenyésző hányada ke­rül a vásárlók reklamációja mi­att az intézménybe. Hosszú idő óta egyenletesen jó a cukor, a liszt, az étolaj, egyre ritkábban kifogásolható a fagylalt és a sü­tőipari termékek — köztük a ke­nyér — minősége. Nemzetközi összehasonlítás­ban sincs szégyenkeznivalónk az új élelmiszeripari készítmények miatt. Ezek közé tartoznak pél­dául az üdítő italok, gyümölcsle­vek, szörpök, nektárok és a bébi­ételek. Sajnos, éppen az ellenke­zője mondható el ennek a hagyo­mányos konzerv-, és húsipari termékekről. Az intézet alkalmazottai azt is kutatják, hogy azon az úton, ame­komány a nagyrévi Tiszazug Tsz-ből és hétfőtől folyamatosan, naponta 8—10 vagonnyi kerül „hegyezésre”, tartósításra. Eb­ből a zöldségféléből előrelátható­an bőséges lesz a termés, így többet tudnak rmljd konzerválni a tervezettnél. Gondja az ipar­nak, hogy a termelők eltérnek a szállítási ütemtervtől és szinte meglepetésszerűen érkezik a többletáru, amely veszélyezteti a minőségi feldolgozást. Kajsziba­rackból például, amelynek tartó­sítása köztudottan kézimunka­igényes a hét végére a jelzett két vagon helyett nyolcat küldtek a gyümölcstermelők. így a szabad szombatot is munkával töltötték a konzervgyáriak, akik 12 órát dolgoznak műszakonként, hogy a torlódó nyersáruból kiváló minő­ségű késztermék legyen. lyet egy élelmiszer az előállítás­tól a vásárló kosaráig megtesz, hol található a legtöbb minőségi kifogás. Az elemzések azt bizo­nyítják, hogy a forgalmazók — a kereskedelem és a vendéglá­tás — helytelen tárolására vezet, hető vissza a hibák 20—30 száza­léka, a többi a termelés során keletkezik. A húsipari készítményeknél — példaként említhető a párizsi, kenőmájas, disznósajt — az alap-, segéd- és adalékanyagok ingado­zó minősége és a technológia hiányosságai okozták a legtöbb problémát. Az ízetlennek ítélt töl­telékáruból például nem hiány, zik a kellő mennyiségű fűszer, csakhogy a hosszú ideig vagy ma­gas hőmérsékleten tárolt bors­ból, paprikából, köménymagból elillant az aromát adó olaj. Nem véletlen, hogy az élelmi­szer-ellenőrző és vegyvizsgáló in­tézettől egyre gyakrabban kérnek a termelők szakmai segítséget. Emellett megyénkben ennek az intézménynek a véleménye is szükséges az új élelmiszeripari termékek forgalmazásának enge­délyezéséhez. Itt kutatják, meny­nyi ideig és milyen feltételek kö­zött őrzik meg a külpnféle éte­lek, italok minőségüket maradék­talanul, illetve milyen hőmérsék­leten fogyasztva nyújtják a leg­kellemesebb ízhatást. Ezek a vizs­gálatok ugyanazt a télt szolgál­ják, mint az élelmiszereket elő­állítóknál, forgalmazóknál vég­zett ellenőrzések, illetve ha szük­séges, a felelősségre vonás: a fo­gyasztói érdekek védelmét. ÉLELMISZEREK — LOMBIKBAN Minőségellenőrzés í A megyei élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetben minta alapján évente mintegy háromezer fajta, táplálkozásra szánt termék minőségét értékelik. Az e célból végzett labo­ratóriumi elemzések magas száma — negyvenezer — bizo­nyára sokak számára meglepő. Hiszen vásárlóként gyakran már ránézésből, legkésőbb pedig a kóstoláskor véleményt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents