Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-12 / 136. szám
I A következő tanév oktatási rendje 1982. június 12. PETŐFI NÉPE Víz, napfény, levegő Képek a tőserdei strandról BÁCS-KISKUN TELEPÜLÉSEI, LAKOSSÁGA (III.) Bácskai gondok A kecskeméti járásban 1970 és 1979 között kétezer-hétszáz- nyolcvannéggyel több névadó szertartásra került sor, mint temetésre. Ugyanebben az időszakban a bajai járás területén ezerszázhéttel többször gyászoltak, mint. örvendeztek. A bölcsők és koporsók iszonyú versenyében miért maradt le ilyen kétségbeejtően megyénk legdélibb járása? A folytatást ígérő gyerekekkel miért szavaznak többen az életre a kecskeméti járásban, mint Bácsalmás, Vaskút, Gara körzetében? Közérdek az okok feltárása, mert csak az indítékok ismeretében alapozhatok meg hatékony népesedéspolitikai intézkedések. Rugalmas munkaidő ésszerű gazdálkodás Új kifejezéseket kell tanulnunk, amelyek tartalma, értelme is új, szokatlan, nem is szólva gyakorlati alkalmazásukról. Pedig az élet, a munkaidő jobb kihasználása, a termelékenység, az intenzitás sürgetően követeli, hogy az új fogalmak gyakorlattá, elfogadott normává váljanak. Itt van például a rugalmas munkaidő fogalma, amelyről kissé félve beszélnek a gazdasági vezetők, de alkalmazását a legtöbb helyen kizártnak tartják, holott olyan tartalékokat tárhatnának fel, amire ma még nem is gondolnak. A rugalmas munkaidő bevezetésének — különösen a megyében — nagy jelentősége volna. Főként azokban az üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél, ahol túlsúlyban nők, gyermekes anyák dolgoznak. Sok édesanya, ha csak részben kötött munkaidőben dolgozhatna, — éppen anyagi meggondolások miatt — a gyesről hamarább térne visz- sza munkahelyére, s utána sem lenne sűrűn táppénzes állományban, nem kéredzkedne el olykor a vezető félrevezetésével, különböző okokra való hivatkozással. A munkaidő — a kötelező benttartózkodás és a peremidő, amit akár előre vagy utólag lehet teljesíteni — ezzel jobban ki lenne használva, a munka intenzívebbé válna, s lehetőséget teremtene a nők számára a gyermeknevelésre, a bevásárlásra, a főzésre, a mosásra s más olyan ügyek elintézésére, amely a nőket, az édesanyákat terheli. Van ennek az elképzelésnek — néhány helyen már gyakorlatnak — más előnye is. Tapasztalat, hogy mezőgazdasági csúcsmunkák idején, metszéskor, permetezéskor, gyümölcsszedéskor, szüretkor az ’ üzemek munkáslétszáma erőteljesen csökken, visszaesik a termelés. Ebben az időszakban sok lesz a háromnapos ,/táppénzes", az igazolatlan hiányzó, a ikésőnjövő. Ezt megszüntetné a rugalmas munkaidő bevezetése, amely megteremtené annak a feltételét, hogy a kis- vagy kisegítő gazdaságban elvégezzék a tennivalókat — megöntözzék a kerteket, megetessék a jószágokat, elvégezzék a növényvédelmet, pihenhessenek —, s el tudják látni a munkahely követélményeit is. Valamikor üldöztük, elítéltük a kétlakiságot, ma már tudjuk: ez nemcsak egyéni, de társadalmi érdek is, s miért ne „legalizáljuk" ezt munkaidővel is? Ha nem vesz- szük figyelembe a kétlakiságot, h kis- és kisegítő gazdaságban végzett tevékenységet, akkor is megmarad, s. éppen az üzemben eltöltött idő látja kárát. Régi és meggyökeresedett hagyomány, hogy a munkaidő reggel 6—8 órakor kezdődik és 2—5 órakor fejeződik be. A hagyományokat tisztelni kell, de változtatni rajtuk nem szentségtörés, hanem jól felfogott érdek. Az sem törvényszerű, hogy valaki egyhuzamban dolgozza végig a 8 órát, különösen, ha ez sem a társadalomnak, sem a gyárnak, sem az egyénnek nem kedvező. Nyilvánvaló, az ilyenfajta munkaidő-beosztásnak a megszervezése, kialakítása nem mindenütt valósítható meg, legalábbis egyelőre. Ahol megértették az idő szavát, ahol erre kézenfekvő lehetőség kínálkozott, ott nemcsak alapos mérlegelést, kiváló munka- szervezést végeztek, de modernizálták a technológiát, az anyagellátást, magát a munka- folyamatot, s az idő pontos mérését is. A munkaügyi osztályok számára is megteremtődne ezzel, hogy gazdálkodni tudnának a munkaidőalappal, s olyan szervezési, szervezeti struktúrákat alakítsanak ki, amely lehetővé tenné a pontos munkaidő-elszámolást, illetve annak aktív kihasználását. A megyében néhány vállalat vezetője már túl van a meglepődésen, sőt a döntésen is. Elvekben kidolgozták a munkaidöbank technológiáját, mint a rugalmas munkaidő bevezetésének alapját. Ennek lényege: havonta, vagy hetenként a kötelező benttartózko- dáson kívül a peremidőt ledolgozzák s ezt egy kártyán igazolják. Ehhez azonban technikai feltételek — gépi berendezések — szükségesek, amelyek gyártása és árusítása még csak kísérleti stádiumban van. Elkezdődött — még ha lassan, topogva is — egy új, s véleményünk szerint a munkaidőt forradalmasító folyamat. Gyorsítására, kiterjesztésére, meghonosítására égetően szükség van éppen a termelékenyebb, intenzivebb munka, de nem utolsósorban humanitása miatt is. Gémes Gábor MENTESÍTŐ BUSZOK A HÉT VÉGÉN A hétvégén, szombaton és vasárnap a következő mentesítő járatokat indítja a Volán az Engels téri, illetve a Népstadion úti végállomásokról: Június 12-én, szombaton, az Engels térről: » 6 óra 20 perckor Mohácsra, 6 óra 40 perckor Bakonyibélre, 13 óra 40 perckor Dunaújvárosba, és 15 óra 20 perckor Paksra. A 'Népstadion úti végállomásról: 5 óra 40 perckor Kalocsára, 6 óra 10 perckor Makóra, majd 6 óra 36 perckor ismét Kalocsára. 6 óra 45 perckor a Vörösmarty turistaházhoz, 7 óra 10 perckor Hevesre, 12 óra 20 perckor Balassagyarmatra, 14 óra 40 perckor .Gyöngyösre, majd 16 óra 35 perckor Kalocsára. Június 13-án, vasárnap a Népstadion úti végállomásról: 5 óra 55 perckor és 6 óra 35 perckor Kalocsára indulnak az első járatok, 7 óra 10 perckor Ti- szanánára és Kékesre, majd 8 óra 55 perckor ismét Kékesre. KI órakor Kiskunfélegyházára indul az utolsó mentesítő járat (MTI) Pénztárosok versenye A múlt üzenete A magyar Bácska — Erdei1 Ferenc szerint — „nyugalmas, kispolgári társadalma” sohasem duzzadt az energiától. Vágyait, terveit az elérhető, a reális igények határozták meg. A megszokott életszínvonal tartása volt a legfőbb cél. Az árvalányhajas és szőlőkertes Kiskunság kevésbé harmonikusan fejlődött falvaiban, tanyáin a belátható időn belül munkára fogható gyerek a fölemelkedés egyik eszköze volt. A kétkeziek ösztönösen érezték, hogy csak számos utódaik fejezhetik be győzelmesen a természettel vívott harcukat. Ha nincs kapás, földmozgató, akkor a föltámadó homok elpusztítja, amit nemzedékek munkájával teremtettek. A' Bácskai parasztnak úgy volt jó — már a két háború között is —, ahogy van, a Kecskemét, Tiszakécske, Izsák körzetében élők számára a a meglevőt Biztatásnak, ösztönzésnek tekintették további erőfeszítéseikhez;. Következésképpen a kecskeméti járásban nem is hallottak az egykéről, az egyséről, amikor a bajaiban már gondként jelentkezett. Amióta gyűjtik a népesedési adatokat megyénk északi felén, mindenekelőtt a tanyás településeken mindig meghaladta a népszaporulat az országos átlagot, a mostani bajai járás községei ritkán kerültek a középmezőnybe. Kényszerű népvándorlások Sok víz lefolyt azóta a Dunán, változott a táj, a nép. Utalnom kell a második világháborút követő ki- és áttelepítésekre, a gyermekáldás elapadásának okait kutatva. A mindig vegyes nemzetiségű járásból a háború befejezésének az évében 16 000 németet — bundistát — telepítettek. Helyükre — mint' ez olvasható, az Észak-Bácska című kiadváhy- ban — különböző, többnyire szintén hasonló módon lakóhelyükről elűzött magyar népcsoportok kerültek. „Garán — például — egyetlen községben az őslakos délszlávon kívül és magyaron kívül ma olyan csoportok is vannak, mint a . Csehszlovákiából idetelepített magyarok, a Békésből hozott kubikosok és a Bukovinából jött székelyek.” Igaza van a sorozathoz hozzászóló idős Be- loholszky alálrású hajósi előfizetőnknek: „Még mindig bizonytalanul, otthontalannak érzik sokan magukat, máshová vágynak, bármennyire is jól megy a sorsuk.” Az etnikai összetétel változásainál, a keserű történelmi tapasztalatoknál fontosabbnak érzem a települések szerkezeti különbségeit. (Már csak azért is. mert' a bajai járás népmozgalmi mutatói sohase süllyedtek olyan alacsonyra, mint az ezerkilenc- százhetvenes évek elején, és végén, amikorra már behege3tek a sebek, összeszerveződtek az új közösségek.) Nagyközségek előnyei Feltűnő első pillantásra; a vizsgált időszakban a kecskeméti járás lakosságának 72 százaléka élt nagyközségben, míg a bajaiénak csak 12 százaléka. A demográfiai szempontból legbiztatóbb területen 9, a legkedvezőtlenebben csak 1 kapott nagyközségi minősítést. Egyértelmű a kialakuló képlet: míg — a városkörnyéki községektől eltekintve — tíz év átlagában 3,1 százalékos a természetes gyarapodás, a 9 nagyközségben 3,6. Nyilván jobban érzik magukat az emberek a népesebb, az egészségügyi, szociális intézményekkel jobban ellátott településeken, kevesebb gondot .jelent a gyerekek felnevelése, taníttatása. Néhány esztendeje megírtam: — akkor — csupán 6 községben (nagyközségben!) működött bölcsőde a kecskeméti járásban. Megkockáztatom: kedvezőbben alakul a népmozgalom Bugacon, Lajosmizsén, ha idejekorán létesül a legkisebbek napközi gondozását vállaló intézmény. Az óvo'dai ellátottság is jobb volt — megintcsak a tanyás Bugacot kivéve — a nagyközségekben. Az építőkedvben mutatkozó kiáltó különbség fontos adalék az összképben. Sokatmondó adalék! 1977-ben 770 család költözött új otthonba a naA Művelődési Minisztérium közzétette az 1982—83-as tanév munkarendjére vonatkozó utasítását, amely az óvodákban, az alsó- és a középfokú nevelési-oktatási intézményekben, továbbá az állami zeneiskolákban szabályozza az oktatómunkával kapcsolatos kérdéseket. Eszerint az idén az általános iskolákban és a középfokú tanintézetekben augusztus 30-án, az első tanítási nappal kezdődik meg az új tanév. A tanévnyitó ünnepélyt — a nevelőtestületek döntése alapján — az első tanítási napot megelőzően, 28-án, vagy 29-én, illetve a 30-i munkakezdés reggelén lehet megtartani. Az első félév 1983. január 30-ig tart, az utolsó tanítási nap január 28-ra esik. A diákok és szüleik február 4-én kapják meg az addigi munka minősítését taltalmazó értesítést. Az utolsó tanítási nap az alsófokú oktatási intézményekben, a középiskolák 1—3. osztályaiban, a gép- és gyorsíró iskolákban, valamint az egészségügyi szakiskolák 1—2. osztályaiban 1983. június 17-én lesz. A szakmunkás- képző intézetekben — az utolsó évfolyamok kivételével — június 10-ig tart a szorgalmi időszak. A végzős középiskolások, illetve egészségügyi szakiskolások 1983. május 13-ig, a szakmunkásképző intézetek végzős növendékei május 27-ig, a nemzetiségi gimnáziumok negyedikes tanulói pedig május 12-ig járnak iskolába. A téli szünet 1982. december 23-tól 1983. január 3-ig tart, s 4- én folytatódik a tanítás. A tavaszi szünet első napja április 5- ej az utolsó pedig április 8-a lesz. Azt. hogy az új tanévtől általánossá váló heti ötnapos tanítási munkarendben is maradéktalanul teljesíthessék a nevelési- oktatási tervekben előírt feladatokat az iskolák, elsősorban jobb szervezéssel, a tanórák tartalmasabb kihasználásával kell elérniük. Az érettségi írásbeli vizsgák a nemzetiségi gimnáziumokban május 13-án, a többi gimnáziumban és szakközépiskolában május 16-án, az esti és a”levelező tagozatokon pedig május 30-án kezdődnek. A közös érettségifelvételi dolgozatokat május 23- tól írják a diákok. A szakmunkásvizsgákra június 16-tól, illetve a középiskolát végzettek számára indított másfél éves tanfolyamok zárásaként február 17-től kerül sor. (MTI) gvobb népszaporulatú északi körzetben, míg a vizsgált déli területen csak kétszázhatvannyolc. A gyereket vállaló és a házépítő egyaránt hisz a jövőben! A gyermeket vállaló, és a saját otthonát megteremtő egyaránt hozzátesz valamit a nemzeti vagyonhoz. Érték — értéktudat Alaposabb, családonkénti fölmérések nélkül is kijelenthető, hogy a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése óta népesebbek a munkáscsaládok a parasztcsaládoknál. Még az értelmiségi házaspároknál is lényegesen nagyobb a gyermekszaporulat, mint a szövetkezetekben gazdálkodóknál. Olyan meglepő ez a fölismerés, mintha azt vennénk észre, hogy visszafelé folyik a Tisza. (Valahol elhibáztuk a város és falu közelítésének a programját. Az urbanizációs kényelmet gyorsabban megkapja a falu, de egyre riasztóbb tudati torzulásokkal, az öncélúvá satnyult munkával, a mindent pénzben, vagyonban, szerzésben mérő szemlélettel. Szembe kell néznünk azzal — a remélhetően átmeneti — ténnyel, hogy a demográfiai tények nincsenek mindenütt összhangban a szocialista, ha úgy tetszik, hivatalos értékrenddel.) Kedvezőtlenül hat — bármilyen furcsán hangzik —, hogy a bajai járásban a mezőgazdasági dolgozók aránya mintegy 5—6 százalékkal magasabb a kecskemétinél. A városkörnyéki községek számában és helyzetében mutatkozó eltérések is a dinamikusan fejlődő megyeszékhely vonzási körzetének javára szólnak. Mindez arra int, hogy a népmozgalmi helyzet javításához szükséges átfogó intézkedésedet ki kell egészíteni a helyi sajátosságokat figyelembe vevő rendelkezésekkel, tudatformálással. Heltai Nándor Az önkiszolgáló boltok pénztári munkájának gyorsítása, ezzel a vásárlók érdekeinek szolgálata a fő célja az évenként megrendezett megyei áfész-pénzitárosok versenyének. Az idén Kiskunhalason — csaknem száz résztvevővel — keQilt sor a megye 15 fogyasztási szövetkezetének vetélkedőjére. A feladat nehéz volt. A száz tételből álló áruösszeállítás elszámolásán Tervül a pénztárgép üzemibe helyezése alatt is járt a stopperóra. Az Anker típusú pénztárgépeknél a megyei egyéni bajnok Greksa Éva, az UNIVER pénztárosa lett kétperces teljesítménynyel. Második helyezett a kiskőrösi Csvila Pálné, a harmadik Szabó Erzsébet szintén az UNI- VER pénztárosa. A csapatversenyben az UNIVER szerezte meg a megyei bajnoki címet, és a második helyezést is. A harmadik a kiskőrösi együttes. A Ratus pénztárgépen az egyéni bajnoki címet Béres Zoltánná kalocsai versenyző nyerte el két perc 3,8' másodperces eredménynyel. A második helyen a kiskőrösi Farkas Istvánná végzett, a harmadik Peák Éva kalocsai pénztáros lett. Ezen a géptípusod kalocsai versenyzők csapata szerzett megyei bajnokságot. A második a kiskőrösi áfész, a harmadik az UNIVER ÁFÉSZ. A legjobb eredményt elért fia• Az Anker-típusú pénztárgépeken versenyzők első három helyezettje. Balról: Csvila Pálné, Greksa Éva és Szabó Erzsébet. tál versenyző a 18 éves Árizs Zsófia, solti és a 19 éves Pszota Istvánná, kiskőrösi pénztáros. Ok különdíjat kaptak. Hasonlóképpen különdíjban részesültek jói; eredményükért és hibátlan versenyzésükért Farkas Rozália kiskunfélegyházi és Fertig József né izsáki pénztáros. A megyei verseny legjobbjai szeptemberben Budapesten vesznek részt a VII. országos pénztá- rosvetélkedőn. ( 1 1 (Tóth Sándor (elvételei)
