Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-12 / 136. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. június 12. Nőtt a KGST-országok gazdasági ereje Nyikolaj Faggyejev sajtótájékoztatója iNyikolaj Faggyejev, a KGST titkára pénteken, a Duna Inter­continental Szállóban tájékoztat­ta a hazai és külföldi újságírókat, a KGST XXXVI. ülésszakának tapasztalatairól.' — A mostani ülésszaknak kü­lönösen nagy volt a jelentősége — mondotta —, mert delegációink a korábbiaknál bonyolultabb, fe­szültebb nemzetközi viszonyok között országaink fejlődése szem­pontjából kulcsfontosságú kérdé­sékeket vitattak meg, és hoztak határozatokat, írtak alá egyezmé­nyeket. Rámutatott, hogy ma ’a KGST-közöSség sokkal szorosabb 'kapcsolataira van szükség, mint valaha, hogy az USA és egyes NATO-körök által fokozott fe­szültség, a diszkrimináció ellené­re gazdaságaink tovább fejlődje­nek, korszerűsödjenek. Megala­pozott célokat tűztünk magunk elé, hiszen a nehéz külső és belső körülmények ellenére az utóbbi években is megoldottuk feladata­inkat, egészében növekedett a KGST-országok gazdasági és mű­szaki-tudományos ereje. A KGST- ben megvalósult együttműködés­nek nagy része van, abban, iipgy országaink gyarapodtak. Helyzetünk, gazdálkodásunk persze nem problémátlan. Még biztonságosabbá kell tenni’ az energia- és anyagellátást, növel­ni a termelés korszerűségét, s az ipart, a mezőgazdaságot, a la­kosságot is korszerűbb termékek­kel kell ellátni. A KGST ülésszak­ról ülésszakra, annak szervei pedig folyamatosan éppen’ e fel­adatok feltételeit segítik megterem­teni. Korábbi határozatok, meg­- állapodások alapján például' a fű­tőanyag-probléma megoldása ér­dekében kialakult és hatásosan működik az atomenergetikai együttműködés, amelynek nyomán a jelenlégi 440 megawattos erő­művek helyett most már az ezer megawattosak gyártása és alkal­mazása kerül napirendre. , Köz­ben országainkban a tudomány és az ipar felzárkózik ezekhez a kö­vetelményekhez, mint'például a magyarországi Ganz-MÁVAG ban az atomenergetikai gépgyár­tás, amely nemcsak az energiael­látást javítja, hanem az ipar kor­szerűségét is magasabb szintre emeli. Mint ahogy a mikropro­cesszorok és az ipari robotok ki- fejlesztésével és gyártásával kap­csolatos mostani egyezmények vég­rehajtásának nem csupán a gaz-' dasági, hanem a társadalmi je­lentősége is rendkívül nagy, hi­szen felgyorsítja a műszaki fej­lődést, csökkenti a fizikai mun­kát, s új feltételeket teremt a dol­gozók számára a munkában és a pihenésben egyaránt. A KGST titkára utalt a Szov­jetunió nagyszabású élelmiszer- programjára, hozzáfűzve, hogy a KGST-közösség egésze számára is hasonló közös program teszi majd biztonságossá és stabillá az ellátást. A KGST szerveiben már készülnek az ezzel kapcsolatos javaslatok, s valószínűleg a követ­kező ülésszakon tűzik napirend­re az együttműködés új * prog­ramját, amely magában foglalja a fejlesztéshez szükséges tudo­mányos, technikai és termelési közös feladatokat Rámutatott, hogy a KGST-kö­zösség, s ezen belül országaink nagy erőfeszítéseket tesznek gaz­dasági életük fejlesztéséért. Fi­gyelembe kell azonban vennünk, azt -is, hogy nem vagyunk izo­lálva a világpiactól. A KGST- országok a kölcsönös előnyök alapján készek továbbra is gaz­dasági, kereskedelmi kapcsola­tokat fenn tartani és bővíteni^ a tőkésországokkal, amelyekkel például tavaly 8 százalékkal nőtt az áruforgalom. A lényeges az, hOgy erre partnereink is a köl­csönös előnyök alapján töreked­jenek. Újságíróik kérdéseire válaszol­va elmondotta, hogy a KGST munkáját tovább javítják, kor­szerűsítik, amire eddig is jó né­hány példa van. Egyebek között bizonyos változások történtek a nemzetközi gazdasági együtt­működési bank hitelmechanizmu­sában, amely megkönnyítette az tagállamok számára a hitelfelvé­telt. Az elszámolási és hitelme­chanizmus további korszerűsíté­sén is dolgoznak. Kitért arra is, hogy a kölcsönös áruszállítások-1 ban időnként zökkenők, késések tapasztalhatók. Az ilyen helyze­tek megszüntetéséhez nem miiy dig elegendő a felelősségre hivat", kozni; közös jogi intézkedéseket is folyamatosan kidolgoznak, ame­lyek alapján szankcionálhatják a szerződések be nem tartását. Az MTI munkatársának kér­désére elmondta:, hogy a Komp­lex Program jegyében sok válla­lat és intézmény között jött lét­re közvetlen együttműködés, bár ezek a kapcsolatok az eseteknek egy jó részében egyelőre a mű­szaki fejlesztésekre terjednek ki, s ritkábban szolgálják az árufor­galom nagyobb mérvű növelését. Szükséges, hogy a vállalatok ilyen tekintetben is jobban együttmű­ködjenek, keressenek új formá­kat, alakítsanak például közös vállalatokat, amelyek az árufor­galom növélésében, harmadik piaci együttműködésben fokozottan ér­dekeltek. * * A pénteken a délelőtti órákban elutazott hazánkból a KGST XXXVI. ülésszakán részt vett vi­etnami és laoszi kormányküldött­ség. Békekutatók konferenciája A fegyverkezési verseny új sza­kasza és a békekutatás feladatai címmel nemzetközi kerekasztal- konferenciát rendez a Magyar Tu­dományos Akadémia intézetközi békekutató központja, a bécsi nemzetközi békeintézettel közö­sen. A június 18-án és 19-én Bu­dapesten sorra kerülő tanácsko­záson a hazai szakértők mellett várhatóan csehszlovákiai, len­gyel, NDK-beli, szovjet, valamint •finn, francia, holland, norvég és NSZK-beli békekutatók vesznek részt. Az eszmecsere programja sze­rint előadások, hozzászólások hangzanak el arról, hogy az el­múlt évtizedben miként' alakult a Egyesült Államok fegyverkezési politikája, milyen események, politikai, katonai döntések vezet­tek a fegyverkezési verseny új szakaszának megkezdődéséhez. A résztvevők megvitatják azt is, hogyan függ össze egy-egy kor­mányzat fegyverkezési politiká­ja az általa képviselt globális stra­tégiával, s szó lesz arról: a tu­dományos békekutatás hogyan befolyásolhatja a kormányok bel­politikáját, illetve miként segít­heti a békemozgalmak tevékeny­ségét. A. nemzetközi konferenciát kö­vetően az Országos Béketanács fórumot rendez, ahol ff béke­mozgalmak és a békével, a fegy­verkezés kérdéseivel foglalkozó kutatások kapcsolatairól, össze­függéseiről tanácskoznak. (MTI) Tömegtüntetés New York utcáin Az atomháború és a fegyverke­zési hajsza elleni harc egyesült államokbeli történetének eddi­gi legfontosabb állomásához ér­kezik ma az amerikai békemoz­galom. Várhatóan óriási tömegek árasztják el New York utcáit le­szerelést, a nukleáris fegyverke­zési hajsza megállítását követel­ve. A tüntetés reggel kilenckor kez­dődik az ENSZ székháza előtt. Jayier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára csütörtökön, közép-eu­rópai idő szerint az esti órákban, ünnepélyes keretek között vette át nyolc ország képviselőitől azoknak az aláírásoknak a tíz­millióit, amelyeket az illető or­szágok társadalmi , szervezetei gyűjtöttek a különféle békefel­hívások,. leszerelési és nukleáris befagyasztási javaslatok támo­gatására. Az ünnepségen Ausztrália, az Egyesült Államok, Japán, Kana­da, Nagy-Britannia. az NDK, Üj- Zéland és a Szovjetunió társadal­mi szervezeteinek képviselői ar­ról tájékoztatták az ENSZ-főtit- ikárt, hogy a nevére címzett bé­kefelhívásokat és leszerelési in­dítványokat több mint 90 millió ember írta alá országaikban. Az ENSZ főtitkára a nukleáris fegyverkezési hajsza folytatása fe­letti példátlan aggodalom jele­ként értékelte a rendkívüli mé­retű aláírásgyűjtő kampány si­kerét. A bonni NATO-csúcs napján nemcsak a Rajna hömpölygött, hanem a parlamenttel szemben túlparton vagy háromszázötven- ezer(!) főnyi békét követelő tö­meg is. Tavaly Ronald Reagan még „naiv emberek maroknyi csoportjának’' minősítette a nyu- gat-európai békemozgafihak kép­viselőit. Azóta neki is, kabinet­jének: is be kellett látnia, hogy a tömegmozgalom olyan erő, amely- lyel a nagypolitika szintjén is számolnia kell. Valamennyi meg­figyelő Jennek a felismerésnek tu­lajdonítja a beszédeinek hangvé­telében tapasztalható változáso­kat. . Az az amerikai szuperkonzer- vatív kormányzat, 'amely a hideg- háborús hullám hátán került ha­talomra, 1982 kora nyarán elju­tott a szovjet—amerikai tárgya­lások új raf el vételéig, és egy csúcs- találkozó lehetőségének elfogadá­sáig. Mindehhez alaposan hozzá­járult az a tömegmozgalom, ame­lyet. az ENSZ-főtitkár a „példát­lan és aktív — mert tettekben megnyilvánuló — aggodalom" tes­tet öltött erejének nevezett. Háromszázötvenezer ember a Rajna-parton, a nyugatnémet szociáldemokraták ifjúsági szer­vezetének béke-demonstrációvá vált kongresszusa (ez a szervezet 300 ezer tagot tömörít) volt a hét közepének a NATO-szándékok európai tömeghatását jelző szeiz­mográfja. A Reagan-féle viszonylagos hangváltozás még fontosabb oka, Hogy a választások félidejében a békemozgalom hatalmas hulláma elérte Amerika partjait is! E hét úgy zárul az Egyesült Államokban, hogy az éppen rend­kívüli leszerelési ülésszak szín­helyéül szolgáló ENSZ-palota vá­rosában több százezres .béke­tömegtüntetést rendeznek. Most már nemcsak az ilyen mozgalmak hagyományos támogatói, Kennedy és Hatfield szenátorok fejezik ki megértésüket, hanem az amerikai törvényhozás olyan tagjai is, akik megértették: politikailag veszé­lyes lenne szembefordulniok vá­lasztóik akaratával. H. E. KAPCSOLATOK Egy város a világban í;; Troccaz úr, arcueil-i polgár családjával Kecskeméten tölti szabadságát. Kecskemét nem versenyezhet a francia Riviéra forró homokjával, a svájci Alpokkal, vagy az Adria, kék hul­lámaival, de Troccaz úr nem is ezeket a csodákat keresi a magyar Alföldön. Többet keres — és talál: barátokat. A hercegektől a. turistákig ,1815-ig a nemzetközi jogi ak­tusok a királyok, hercegek, vagy- ' is szuverén államfők között bo­nyolódtak. Az állam — mint a nemzetközi jog alanya, alig több . mint másfél évszázada szerepel. Azóta az államközi kapcsolatokat — a kölcsönösen elfogadott sza­bályok szerinti tárgyalást, ügyin­tézésit — egy erre hivatott dip­lomáciai testület tartja fenn. A nemzetközi kapcsolatokat termé­szetesen mindig az adott kor, történelmi helyzet, fs a kapcsola­tokban részt vevő országok tár­sadalmi-gazdasági struktúrája, nemzeti és nemzetközi érdekvi­szonyai határozták meg. Amikor két nemzet, nép vi­szonyát vizsgáljuk, itanuijuk, a történelemkönyvek jószerivel csu­pán a két állam politikai érint­kezéseit; szövetséget, háborút, konfliktusait, szerződéseit veszik sorra. Kétségkívül, az objektív törvények figyelembevételével készített tudományos elemzések közelítenek pontosabban az adott kor lényegéhez, a mindennapi élet jellenségeinek színe-zamata azonban óhatatlanul hiányzik, „elsikkad ezekből a leírásokból — minthogy nem is feladatuk a hét­köznapok érzékletes bemutatása. A nemzetközi kapcsolatoknak mindig volt — és remélhetőleg lesz is— egy olyan szintje, mely­nek közege á hétköznap, és ala­nya á mindennapi ember. Az ókorban a kereskedő hajós, vagy nomád állattenyésztő, a közép­korban a nagy kereskedelmi uta­kon vándorló kalmár, a .tanulni vágyó céhlegény, s ma korunk initernacionális embere, a turis­ta. Metadiplomácia iHa igaz az, hogy nem lehet sza­bad az a nép, mely más népeket lelnyom, igaz az is, hogy nem becsülheti önmagát egy nép, ha másokat nem becsiül. A nemzeti önbecsülés — melynek alapot csak a közös erőfeszítéssel létre­hozott értékek adhatnak — végül- is a más nemzetekhez fűződő vi­szonyban ölthet markáns alakot. A nyugatról idelátogató turis­ták tágranyílt szemmel fedezik fel' áz emberi élet lehetőségét a „vörös Keleten”. Egy német új­ságíró sajátos módon fejezte ki elragadtatásátIHa hiszik ked­ves olvasóim, ha nem, Budapest olyan város, ahol léhet élni”. Megbízólevél-átadás Losonczi Pád, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pén­teken fogadta dr. Sylvanüs A. N. Eneduanya rendkívüli és megha­talmazott nagykövetet, a Nigériai Szövetségi Köztársaság új ma­gyarországi nagykövetét, aki át­adta megbízólevelét. A megbízó- levél átadásánál jelen volt Garai Róbert külügyminiszter-helyettes. ing A pápa Argentínában Harminckét órás, lelkipásztori­nak minősített látogatásra Ar­gentínába érkezett tegnap reggel II. János Pál pápa. Ez az első eset, hogy katolikus egyházfő a dél-amerikai országba látogat. Az argentin főváros Ezeiza re­pülőteréről II. János Pál és kísé­rete gépkocsin tette meg az utat az elnöki palotába, ahol Galtieri tábornok, a junta elnöke fogadta őt. A 35 kilométeres útvonalat har­mincezer rendőr biztosította. Az utcákat a kora reggeli óráktól nagy tömegek lepték el — a junta a pénteki napra fizetett munka­szünetet rendelt el. A csodálkozást későhb felvált­ja a megismerés vágya — majd a felismerés: a másik nép kultúrá­jának, történelmének, gazdasági, tudományos tapasztalatainak be­fogadása olyan járható út, amely a kölcsönös előnyökön alapuló, mindkét felet gazdagító kapcso­latokhoz vezet. E kapcsolatok új, a mindenna­pi ember számára fontos és ér­tékes formája a testvérvárosi, testvérmegyei szövetség. A diplo­máciai érintkezésektől függetlenül találkozhat magyar a franciával, szovjet a spanyollal, bolgár a né­mettel. összekötheti őket a sakk, a bélyeggyűjtés, az irodalom, az azonos szakma, vagy kedvtelés. Sőt, a politika. Magyarország városainak nyu­gati testvéri kapcsolatai nem vé­letlenül, többnyire olyan váro­sé1 kai jöttek létre, melyekben k^miiiiunista városatyák a veze­tők. 'Ponűkai megfontolások in­dították őket, amikor úgy hatá­roztak, hogy megismertetik váro­suk lakóival Magyarországot. Egy kis nemzeti önteltséggel azt is mondhatnánk, hogy nálunk vélik felfedezni a szocializmus vonzó oldalait. A testvérvárosok, megyék érintkezése során minél eleve­nebb a kapcsodat, minél több eit­her kér és kap szerepet alakítá­sában, annál nagyobb a lehető­sége annak, hogy ez a „metaddp- lomácia” az államközi kapcsola­tokra is jótékonyan hat vissza. A nagycsaládos város Kecskemétnek három testvér- városa is van: Sziimíeropol, Ar- cueil és Coventry. Nem kis meg­tiszteltetés, hogy testvéri jobbot nyújtott az az angol város, amely a szovjet Sztálingráddal — a mai Kádár János fogadta Michel Jobert-t Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pén­teken 'délután a KB székházában fogadta a hazánkban tartózkodó Michel Jobert francia külkereskedelmi minisztert. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserére került sor az euró­pai helyzet és a magyar—francia kapcsolatok időszerű kérdéseiről. A találkozón jelen volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság magyarországi nagykövete. (MTI) Az idén bekapcsolják az atomerőmű első blokkját A Paksi Atomerőmű építésének menetéről, valamint az atom­energia felhasználásával kapcso­latos kérdésekről — egyebek kö- izött az üzembiztonságról és a környezetvédelemről — tartott közös sajtótájékoztatót az Ipari Minisztériumi és az országos atomenergia-bizottság. i Kapolyi László ipari államtit­kár arról szólt, hogy az atomerő­mű négy — egyenként 440 me­gawattos — reaktorát négy lép­csőben helyezik üzembe, az első blokk még ebben az esztendőben bekapcsolódik a magyar villamos- energia-rendszerbe, s várhatóan 300 millió kilowattóra áramot termel az év végéig. Ez az elsp blokk ugyanis évi 668 ezer ton­na kőolajtermék megtakarítását teszi lehetővé. Hasznosságát fo­kozza, hogy az ily módon felsza­baduló szénhidrogén további fel­dolgozásával növelni lehet az ér­tékesebb kőolajtermékek arányát. Az államtitkár elmondta, hogy nemrég fejeződött be az úgyne­vezett melegjáratás, s minden berendezés készen áll a végleges üzemeltetésre. A hátralevő idő­ben a biztonságos működtetéshez elengedhetetlen próbákat végzik el a szakemberek. A Vil. ötéves terv végére — 1985-ben — az atomerőmű termelése ,5,6 milliárd kilowattórára növekszik, s ezzel a hazai villamosenergia-igénynek már 15—16 százalékát fogja fe­dezni. 1990-re — a teljes kiépí­tés után — ez az érték eléri , a 2>2 százalékot. A szakemberek az­zal számolnak, hogy az ezredfor­dulóra a kommunális és ipari hőigények kielégítésében, például a nagyvárosok távlhőellátásában is szerepet játszik majd az atom­energia. A magyar ipar jelentős felada­tokat vállalt a paksi atomerőmű berendezéseinek szállításában, eh­hez azonban olyan háttér megte­remtésére volt szükség, amely eleget tesz az' igen szigorú köve­telményeknek. összesen 35 hazai vállalat szállít jelentősebb mér­tékben berendezést vagy anyagot az atomerőműhöz. A magyarok mellett lengyel, ■ szovjet és cseh­szlovák szakemberek vesznek részt a létesítési és az üzembe helyezési munkákban. Vajda, György, az országos atomenergia-bizottság elnökhe­lyettese elmondotta, hogy az atomerőmű építésénél különösen nagy gondot fordítottak a bizton­ságra. Több védőgátból álló rend­szer szolgáira a környezet teljes­értékű védámét. A sugárveszély megelőzésére szigorú üzemi és környezeti el,lenőrzőrendszert épí­tettek kiv Az erőmű 33 kilomé­teres körzetén belül 22 különféle mérőállomás működik és több mint 100 mintavételi hely van. Állandóan ellenőrzik az erőmű­ből kibocsátott vizek minőségét is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világon eddig már több mint 20 országban működnek atomerőművek, s az eddigi, mint­egy kétezer reaktorévnyi üzeme­lés tapasztalatai azt mutatják: a nukleáris környezetszennyező ha- ,tás — még üzemzavar esetén is — lényegesen kisehb mint amit a szigorú előírások megengednek, sőt a legtöbb esetben ki sem mutatható. A keletkező hulladé­kok tárolására is megnyugtató és biztonságos módszert dolgoztak Viki: részben az erőműveken be­lül, részben pedig a < külön erre a célra kialakított betonsilókban helyezik el a veszélyes anyago­kat. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * A magyar labdarúgó-válogatott Alicantéban A spanyolországi labdarúgó-világbajnokságra különrepülőgéppeL elutazott magyar küldöttség tegnap délután 16.30 órakor megérkezett Alicantéba. A küldöttséget a Spanyol Labdarúgó Szövetség és a Mundial szervező bizottságának képviselői fogadták, (Ott volt dr. Kin­cses László, a Magyar Népköztársaság madridi nagykövete is. A VB- különítmény hivatalos formaságok intézése céljából rövid időt az alicantei stadionban töltött, majd szálláshelyére hajtott. (MTI) Volgográddal — a közös sors vonzása alapján, a második világ­háború végén megállapította az első ilyen szövetséget. Szimferopol, Krím terület szék­helye 21 éve testvérvárosa Kecs­kemétnek. Különös helyzet lehet az, amikor két más nyelvű, más kultúrájú, egymástól messze élő, más szülőktől származó, felnőtt ember elhatározza, hogy ezentúl testvérek lesznek. Miniéi keveseb­bet tudnak egymásról, annál he­vesebben jelentkezik a megisme­rés vágya, hiszen mindkettőjük gazdagodásának ez a fundamen­tuma. A városokkal sincs más­képp. Az elmúlt két évtized alatti testvéri együttműködés révén a gépesített szőlőtermesztés és a baromfitenyésztés tanulmányo­zásától, a növény,nemesítési kí­sérleteken, vállalati kooperáció­kon át, drámák rendezéséig ível az a híd, mely Kecskemétet és Szimferopolt — immár történel­mi léptékben mérve is — össze­köti. Arcueil, Párizs egyik munkás- kerüleite. Kommunista vezetői úgy vélték, hogy a francia embe­rekben — főleg a sajtó jóvoltá­ból — kialakított torz Kelet-Eu- rópa-képet csak személyes tapasz­talatokból íeszűrt ér.vék változ­tathatják meg. Ismerjék meg Ma­gyarországot, s döntsenek magúik, hogyan minősítik. 1976 óta a város határát jelző táblán ez a felirat áll: ARCUEIL —| Kecskemét testvérvárosa. Amint az ott járt kecskemétiek mondják, az arcuell-i polgár kedvezőbb hírét kelti hazánknak, minit a tokaji bor. A testvérvárosi kapcsolatok igazi ízét a személyes találkozá­sok, utazások adják. A törekvések azért arra irányulnák, hogy a hivatalos delegációk látogatásain, intézmények képviselőinek talál­kozóin túl a városok egyszerű polgára is ki tudja használni a kötődés nyújtotta lehetőségeket. Nagyon jó példa erre az arcueii-i kezdeményezés: néhány család felajánlotta a kecskemétieknek, hogy Párizs melletti lakását át­adja az odalátogató .turistáknak, cserébe egy év múlva kecskemé­ti lakást kér néhány hétre. Le­het, hogy. valutagazdálkodásunk­nak nem kedvez ez az akcfó, er­kölcsi haszna azonban kemény­valutában sem mérhető. „A negyedik fő rész” „Az emberek közötti kapcsola­tok fejlesztése a népek közötti baráti viszony és bizalom erősí­tésének fontos eleme. ... Az alá­írók célul tűzik maguk elé, hogy megkönnyítsék a részt vevő álla­mok polgárai, intézményei és szervezetei közötti ' szabadabb mozgást és kapcsolatokat, egyéni és kollektív alapon, legyenek azok magán-, vagy hivatalos jel­legűek, valamint elősegítik az e téren felmerülő humánus jellegű . kérdések megoldását.” A helsinki záróokmány negye­dik fő részét bevezető mondatok érvénye, az igény a bizalom erő­sítésére 1975 óta csak nőtt. Az enyhülés eredményeinek megőr­zésére irányuló erőfeszítések kö­zött meghatározó szerepe van azoknak az emberi kapcsolatok­nak, melyek a közös érdek — a háború megakadályozása, az em­beriség megmentése a pusztulás­tól — alapján minden józanul gondolkodót összefűznek. A testvérvárosi szövetség csu­pán csepp a tengerben. De meg­csillan benne a békés, értelmes élet — egyáltalán nem utópisz­tikus — lehetősége. Hámori Zoltán | NAPI KOMMENTÁR Aktív aggodalom

Next

/
Thumbnails
Contents