Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-12 / 136. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvii. évi. i3fi. szám Ára: 1,40 Ft 1982. június 12. szombat Losonczi Pál Burmába és a Fülöp-szigetekre utazik Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke U. San Ju- nak, a Burmái Unió Szocialista Köztársaság elnökének, valamint Ferdinand E. Mar- cosnak, a Fülöp-szigeteki Köztársaság elnökének meghívására a közeljövőben hivatalos, baráti látogatást tesz Burmában és a Fülöp-szige- teken. (MTI) Tudomány— technika 4. oldal A rádió és a tv jövő heti műsora 5—6. oldal A MONGOL MINISZTERELNÖK TEGNAPI PROGRAMJA Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Lázár Györgynek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Zsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke tegnap megkezdte hivatalos, baráti látogatását hazánkban. Délelőtt a mongol, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlajával fellobogózott Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét, majd az Országházban megkezdődtek a magyar—mongol hivatalos tárgyalások. Lázár György és Zsambin Batmönh a tárgyalások során — szűk körű megbeszélésen — átlekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, ■ a két ország együttműködésének eddigi eredfnényeit, megvitatták a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit, különös tekintettel a KGST most befejeződött XXXVI. ülésszakán elfogadott programból adódó tennivalókra. A hivatalos tárgyalások ma folytatódnak. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára 3 Központi Bizottság székházában foggdta Zsambin Batmön- h'öt. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón- véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. és áttekintették a magyar— mongol kapcsolatok’’ fejlődését. A megbeszélés során kifejezték és megerősítették azt a kölcsönös szándékot, hogy tovább mélyüljön és fejlődjék a két párt, a két ország, a két nép hagyományos barátsága és gyümölcsöző együttműködése. A találkozón jelen volt Lázár György, Miatavin Peldzse mongol miniszterelnök-helyettes, valamint Taraba János, a Magyar Népköztársaság ulánbátori, és Badamtarin Baldo, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. I.osonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke “a"Parlamentben fogadta Zsambin Batmönhöt. A szívélyes, baráti légkörű találkozón tájékoztatták egymást időszerű nemzetközi, politikai és gazdasági kérdésekről. A, találkozón ott volt Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, Taraba János, Miatavin Peldzse, Danga- szürengijn Szaldan, a" mongol nemzetközi gazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke, miniszter, Zsambalin Banzar külügyminiszter-helyettes, és Badamtarin Baldo. Ezt követően a Parlament nándorfehérvári termében Losonczi Pál átnyújtotta Zsambin Bat- mönhnek a Béke és barátság érdemrendet, amelyet a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar és a mongol nép barátságának és együttműködésének elmélyítésében szerzett kiemelkedő érdemei elismeréseként adományozott a Mongol Népköztársaság kormányfőjének. A kitüntetési ünnepségen részt vett Lászár György, Borbándi János, a Minisztertanács elnök- helyettese, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Madarasi Attila pénzügyi államtitkár, Házi Vencel, Taraba János, ott voltak a mongol delegáció tagjai. A kitüntetés átvétele után Zsambin Batmönh mondott köszönetét a magas elismerésért. • Szóbeli érettségi a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium, és Egészségügyi Szakközépiskolában. Érettségizők — továbbtanulók A középiskolákban június kilencedikétől húszadikáig tartanak a végzős fiatalok utolsó nagy erőpróbái: a szóbeli érettségi vizsgák. A megyei tanács oktatási csoportjától kaptuk a tájékoztatást: Bács-Kiskun ban tizenhat gimnázium harminchét osztályának 1068, s tizenöt szak- középiskola harminc tanulócsoportjának 822 végzős diákja jogosult szóbelizni. • Elmondták továbbá, hogy az érettségizők több mint hatvan százaléka jelentkezett egyetemi, főiskolai felvételre. Valamelyest mérséklődött a fiatalok érdeklődése az orvosi és a műszaki pályák iránt. Pedagógusok — tanárok, tanítók, óvónők — ugyanolyan arányban szeretnének lenni, mint a múlt években érettségizettek, s a korábbiaknál többen kérték felvételüket felsőfokú agrár- és közgazdaság-tudományi intézményekbe. Az érettségiző szakközépiskolások zöme — érthetően — tanult szakmájában kíván elhelyezkedni, s alig huszonöt százalékuk kérte felvételét a szakiránynak megfelelő főiskolákra vagy egyetemekre, illetve pedagógusképző intézményekbe. Figyelmet érdemel, hogy a szakközépiskolákban mégnövekedett az összevont érettségi-felvételi vizsgák aránya. Ilyen esetekben döntenek az egyetemi, főiskolai felvételről is (a szakirányú felsőfokú oktatási intézmények képviselői ülnek a vizsgabizottságok elnöki székeiben). A szakmunkásképzési célú szakközépiskolákban egyébként most kapnak első ízben — a szakmunkás-oklevéllel együtt — érettségi bizonyítványt a fiatalok. R. M. Egészségnevelési konferencia A gyógyítás már utólagos beavatkozás, jobb a betegséget megelőzni! Ehhez azonban ismerni !kell az egészséget fenyegető veszélyeket. A tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában megtartott megyei egészségnevelési konferencián is erre hívták fel a résztvevők: körzeti, kórházi és •üzemorvosok, gyógyszerészék, szakdolgozók, társadalmi aktivisták figyelmét. Dr. Gubacsi László, a megyei tanács egészség- ügyi osztályának vezetője köszöntötte a vendégeket, majd dr. Major Imre, a megyei itanács elnökhelyettese mondoltt bevezetőt. Ezután dr. Gonda György, az Országos Egészségnevelési Intézet igazgatója tartott előadást az egészségnevelés jelenlegi és jövőbeni feladatairól. A referátumok szerzői elemezték Bács-Kiskun egészségügyi helyzetét, megvitaitták módszertani kérdéseket, felhívták a figyelmet a túlzott gyógyszerfogyasztás veszélyeire. A hozzászólók foglalkoztak az alkohol egészséget károsító hatásával, az időskorúak szociális otthoni foglalkoztatásával, az óvodából iskolába kerülő gyermekek életmódjával, a körzeti és üzémi egészségügyi ellátás koordinálásával. Az általános megállapításokat a gyakorlati munkában szerzett szeremlei, csengődi és bajai tapasztalatokkal is alátámasztották. I Tűzszünet a libanoni frontokon Hat napon át tartó elkeseredett harcok után tegnap délben hivatalosan életbe lépett a tűzszünet a libanoni frontokon. Az AFP hírügynökség jelentése szerint azonban az izraeli tüzérség három órával a tűzszünet életbe lépése után változatlanul lövi Bejrút déli részét, mindenekelőtt a Bejrút és Damur közötti tengerpart feletti magaslatokat. Helyszínen' tartózkodó tudósítók ugyanakkor azt jelentették, hogy az izraeli légierő is megszegte a tűzszünetet, és délután támadást intézett a Bej rútot Damasz- kusszal összekötő nemzetközi út mentén állomásozó Szíriái egységek ellen. Az-izraeli kormány azzal indokolta a katonai akciók leállítását, hogy a múlt vasárnap megindított dél-libanoni invázió elérte a célját, felszámolták azokat a palesztin támaszpontokat Dél-Libanon- ban, amelyekről ágyúzni tudták Izrael északi részét. Szíria hozzájárult a harcok beszüntetéséhez, a PFSZ álláspontja egyelőre nem ismeretes. Damaszkuszi értesülés szerint Szíria azon az alapon fogadta el a tűzszünetet, hogy az izraeli csapatokat kivonják Libanon egész területéről. Közben Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője rendkívüli arab csúcsértekezlet 24 órán belüli összehívását kezdeményezte. Eddig Szíria, Algéria, Dél-Je- men, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait járult hozzá a találkozóhoz, amelyet Tripoliban vagy Tuniszban tartanának. (MTI) KÉSVE ÉS KEVESET ÖNTÖZNEK Hasznos-e az ilyen takarékosság? Szűkebb hazánk termőföldjeinek hasznosítható vízkészlete 1982. május végén tíz centi mélységben 5,7 milliméter, 76 és 100 centi mélységben 6,1 milliméter csapadéknak megfelelő volt. Ráadásul a levegő nedvességének a középértéke sem haladta meg a szokásos 67 százalék átlagot. • Izsákon a csőkutak vizét tárták fel az öntözésre. Mindezek ellenére Bács-Kiskun gazdaságai alig használták kii az öntözési lehetőséget, pedig bővizű folyók határolják országunk legnagyobb szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztő vidékét, a Duna—Tisza közét. Ennek ■vízválasztójától, Bocsátói nyugatra jórészt észak—déli irányú csatornák szelik át .a megyét. Vízgazdálkodási szempontból a folyó és a Duna-völgyi Főcsatorna álr ital közrezárt terület a legkedvezőbb, hiszen ide gravitációs úton juthat el az öntözővíz, és vissza a felesleges. Két öntözőrendszer található a Duna mentén: a kiskunsági és a kalocsai. Több mint 28 ezer hektárjával ez teszi ki Bács-Kiskun öntözésre berendezett területének 78 százalékát. .4 Délebbre a Bácskában a Ferenc-, az Igali-csatorna, és a Kígyósok környékén akad még öntözhető terület, de e kettő együtt nem éri el a hétszáz hektárt. Á Duna menti, a bácskai, Margitta- szigeti öntözésre berendezett területből azonban — az Alsó-Duna. völgyii Vízügyi Igazgatóság vezetőjének, dr. Szenti Jánosnak a felvilágosítása szerint — egész május hónap alatt csupán ezer- kilencszáz hektárt öntöztek, átlagosan 40 milliméter esőnek megfelelő mesterséges csapadékkal. i A bajai vízügyi szakembereknek az a véleménye, hogy az érdekelt nagyüzemek túlságosan bíztak a meteorológiai előrejelzésben. Reménykedtek abban, hogy majd csak megérkezik a várva várt májusi eső. Ezért ha- lásztgatták az intenzív öntözést. A jelzett csapadék azonban a valóságban itt is sokkal kevesebb lett. s helyi záporokként, esetenként jéggel kísérve hullott le, mint legutóbb Kisszállás környékén. Június első hete is számottevő eső nélkül telt el. A hónap második hetében Fájsz, Harta, NeKiskunhalason és környékén az állami gazdaság a szélenergiát használja fel a vízhúzásra, a gyepen legelésző állatok itatására. (Straszer András felvételei) mesnádudvar, Szabadszállás öntözőfürtjei körzetében már több szövetkezet és állami gazdaság vette igénybe a csatornák vizét. Június 9-ig kétezer-ötszáz hektárt öntöztek, de a rendszerek teljesítőképességét még korántsem használták ki. Mi lehet az oka? A mezőgazdasági és a vízügyi szakemberek ezt is vizsgálták. Tény, hogy a vetésszerkezet nem mindig alkalmazkodik áz öntözési lehetőséghez. A mesterséges csapadékot leginkább megháláló növényfajok, fajták nem terjed-' tek el eléggé, a vízellátásra berendezett területeken az öntözést kevésbé hasznosító kultúrák honosodtak meg. Az energiaárak változásából, a vízdíj emelkedéséből származó költség rohamos növekedése éppen éUenétes folyamatot váltott ki. Már 1980- ban is alig használták ki a gazdaságok az öntözési lehetőséget, csupán 35 százalékát öntözték a berendezett területnek. Az igen jelentős kertészeti kultúrájú fajszi kék Duna Tsz-ben egyetlen esztendő alatt köbméterenként 2 forint 81 fillérről' 6 forint 54 fillérre emelkedett az öntözés költsége. A szomszédos dusnoki Munkás—Paraszt Tsz- nek pedig a kijuttatott mesterséges csapadék a korábbi 3 forint 17 fillér helyett köbméterenként 8 forint 83 fillérbe került. Nemcsak a vízdíj lett magasabb, hanem a gép, az alkatrész, és a nő-, vényvédő szer ára is. Mindemellett a gazdaságok általános költséged is növekedtek. Nem vitás, hogy legelőször a száraztermelésre tértek át. Kérdés, hogy népgazdaságunk jelenlegi helyzetében célravezető-e ez a lépés, hiszen‘az eddiginél több és jobb minőségű mezőgazdasági terméket vár hazánk lakossága és a külkereskedelem. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének a módját mindenképpen célszerű lenne megkeresni nemcsak Bács-Kiskun megyében, hanem az országban másutt is, ahol szintén rohamosan lecsökkent az öntözött terület. Még olyan áron is, hogy a vízgazdálkodás összes költségéből annyi terhelje a mezőgazdaságot, ameny- nyi népgazdaságunk valamennyi vízigényes termelési és egyéb ágazataival arányosan megilleti. Máskülönben évről évre több kihasználatlan, öntözhető víz fut le a Dunán, a Tiszán anélkül, hogy abból bárkinek haszna lehetne ebben az országban. Kiss Antal | Hajdanában nem sokat , töprengett az építkező, hogy házát milyen anyagból hozza tető alá. A népi építészet legszebb emlékei között számon tartott tanyák, tornácos udvarházak — nem egy közülük ma is áll, és otthonát szolgál — agyagból készültek. A vert fal vagy a vályogtégla tökéletes hőszigetelést jelentett. Tudta azt a különleges dől-, got, amit más falazóanyag nem: télen meleget tartott, nyáron kellemes hűvöst. Nem kellett nagy szakértelem az építkezéshez sem. Emellett olcsó is volt. hiszen a közelben található agyagból saját munkával formálódott a zsaluelemek között a döngölt fal, s egyetlen fasablon segítségével ki lehetett önteni a házhoz szükséges összes téglát, amelyet aztán a Nap szárítótF keményre, szilárdra. Olcsó is volt a vályog, s különösen e tulajdonsága tette népszerűvé.. Később, az égetett agyag korszakában' azonban egyre inkább háttérbe szorult. A hatvanas években még csak-csak használták, de manapság majdnem eretnek gondolatnak számit a felvetése is, amikor E—30, Alfa, gáz- szilikát és kohósalak falazóelemek az uralkodók az építőanyag-piacon. S készülnek családi házak betonból — öntöttfalas, meg paneles technológiával is. Igaz, drágábban, mint vályogból. S a drágaság nem az elemek árára értendő, mert azt még megfizeti, aki saját házat akar — ez ugyanis egyszeri költség. De a vásárolt anyag — egy-két kivételtől eltekintve — nem felel meg az ‘új hőtechnikai előírásoknak. Vagyis kívülről, belülről, esetleg az üregeket kitöltve hőszigetelni kell. Természetesen újabb forintokért. Ellenkező esetben pazaroljuk az ugyancsak drága energiát, ahelyett, hogy takarékoskodnánk vele. Itt van viszont újra a vályog, amely ellen két kifogás emelhető: kicsi a szilárdsága, és érzékeny a nedvességre. Mindkettőre könnyű a válasz. Az átlagszilárdság valóban csak 20—25 Kilopond négyzetméterenként. Ez tényleg nem sok, viszont pontosan elég. Olyannyira, hogy akár kétszintes ház építésére is alkalmas az így készült falazóelem. A vályogra néhány sor" I téglát helyezünk, erre jöhet A. a betonkoszorúba fogott köny- n nyű födém. A munkafolyamat ugyanaz, mintha égetett agyagot használnánk. A víz ellen pe- H dig szigetelni kell. Az alapot és a homlokzatot egyaránt. Kissé gondosabban. mint egyébként, ám ez csak nagyobb figyelmet, és nem több pénzt •igényel. Előnye viszont a .vályogtéglának a már említetteken kívül is van. Például az, hogy vályogot verni általában min- I denki tud. Nem kell hozzá más, mint agyág, vágott szalma, vagy törek, egyetlen forma, és némi hely, ahol a tégla kiszáradhat. Három ember két I hét alatt saját maga elkészítheti a házhoz szükséges meny- nyiséget. És itt jelentős iga- I zán a magánmunka. A vállal- I kozó nemcsak az épületet esi- I nálja kalákában, hanem az I anyagot is hozzá. És ami fon- I tos: jó anyagot. Amely — a ] szakemberek véleménye, és a I ma is álló házak tanúsága sze- I rint — 100—200 évet is kibír. I Bács-Kiskun megyében min- I dig sok ház készült magán- I erőből, ’ és, jó néhány agyagle- I lőhely is van. Érdemes lenne I e kettőt összehozni, s a közel I sem új építőanyagot, a vályo- I got ismét... felfedezni? Nem! Felhasználni! V. T. Felfedezés?
