Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-11 / 135. szám
4 • PETŐFI NÉPÉ • 1982. június 11. MOSTOHA KÖRÜLMÉNYEK, EREDMÉNYES GAZDÁLKODÁS Jó példa Jakabszállásról » A jakabszállási szakszövetkezet egyik alapítója és tulajdonosa a megyeszékhely legkisebb vállalatának, a TÖVÁLL nak. Egy-egy rendezvényi követő, oldottabb hangú beszélgetés során sok minden szóba kerül, még az is, 'hogy miről írnak a lapok. A jakabszállási Népfront Szakszövetkezet ünnepi küldöttközgyűlésén — éppen azon az eseményen, amelyen a jiyolcadszorra elnyert kiváló cím átvételének lehettünk tanúi — hangzott el az alábbi tréfás szemrehányás: — Más lapokban oly sok gondról, feszültségről olvashatunk, hogy azt hinné az ember, a jelenlegi gazdasági helyzetben mást sem lehet tenni, csak a vészharangot meghúzni. A Petőfi Népe viszont egymás után mutatja be a többszörösen kiváló szövetkezeteket, vállalatokat. Hát Bács- Kiskun megyében a gazdaságoknak nincsenek nehézségeik?! Persze, a kérdező is tudta: vannak. A helyszínen maradva, a jakabszállási Népfrontban sem akármilyen gondokkal küszködnek. Csak a kifejezés változott Tudom, unalmas már arról olvasni, mi volt régen. Csakhogy ezen a vidéken még húsz évvel ezelőtt is az éhezést jelentette egy-egy természeti csapás. Amit meghagyott a fagy, elverte a jég, megtépázta a szél, tönkretette az aszály. Még az esőnek sem lehetett örülni, mert akkor jött, amikor már több kárt hozott, mint hasznot. A Népfront Szakszövetkezet tizenegy olyan, önálló gazdálkodásra képtelen szövetkezet egyesülésével alakult ki, amelyek mindegyikére jellemző volt: rossz földje után ingyen sem kapkodtak. Ma sem kapkodnának. A legjobb minőségű terület hektáronkénti átlaga alig haladja meg a nyolc aranykorona értéket. A földrajzi környezet legfeljebb annyit változott, hogy másként minősítik. Az istenverte, mostoha vidék helyett a kedvezőtlen adottság fogalma illik rá. Ez pedig az előzőnél jóval több, nagyüzemi gazdálkodást nehezítő körülményt foglal magába. Ellentmondó tények Az időjárásról annyit még, hogy tizenöt esztendő óta az idén talán másodszor teremni fog a kajszitoarackos. A hangsúly a kétségen van, mert még nem tudni, mit művelt az utolsó fagyos- szent, Orbán, s a jégverés sem ritka errefelé. A szövetkezet 5200 hektárnyi területét a már említett gyenge termőképességen kívül a szétszórtság jellemzi. Az egymástól távol levő parcellákat közel nyolcszáz tanya és a beékelődött idegen tulajdonú földek szabdalják tovább. A_ korszerűsítést, a gépesítést akadályozzák ezek az adottságok. P?lda erre, hogy . bár a szövetkezet tagja a helikopter-társaságnak, a 240 hektárnyi közös szőlőültetvényt nem tudják repülőgéppel permetezni. A mezőgazdasági munkák zöme itt éppen olyan nehéz, mint évtizedekkel ezelőtt — a tagság pedig nem fiatalodik. Több mint egyhanma- da — 622 — nyugdíjas. A szakszövetkezet elnöke, Nagy Béla a fentieken kívül még számtalan problémát sorolhatna. Hiszen egyik .következik a másikból, például esztendőkön át alig-aíig kaptak a gazdaságba szakembereket. Vagy ha igen, az gyorsan odébbállt, sikerélmény híján. — Tények ezek — mondja az elnök —, amikkel számolni kellett és kell, még akkori is, ha az eredmények máát mutatnak. Látványos fejlődés Valóban mást. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által meghirdetett versenyben 1973 óta a jakabszállási Népfront nyolcadszorra nyerte el a Kiváló Szövetkezet kitüntetést. Ez pedig a dinamikus, töretlen fejlődést jelzi, az állandó megújulási készséget, hiszen a pályázati feltételek többnyire erre vonatkoznak. Az a szakszövetkezet, amelyre a kiskunsági tájkörzeti szinte valamennyi hátránya jellemző, }980 óta nem tartozik a kedvezőtlen adottságú kategóriába. Ez azt jelenei, hogy állami támogatás nélkül gazdálkodik. Sőt, évente százmillió forint adót fizet a közös kasszába. Tavaly húszmilliót, az idén 35 millió forintot meghaladó nyereséget értek el. Amikor az eredmények okairól kérdezünk, a vezetők a tagság legendás szorgalmára, munkabírására, leleményességére hivatkoznak. Ne tűnjék kölcsönös udvariaskodásnak, amikor a tagok a józan gondolkodású, tiszta kezű, forró szívű vezetőket dicsérik, akik mindig megtalálták azokat a jogszabály adta lehetőségeket, amelyekkel előbbre tudtak lépni. A látványos fejlődés indoklásához tegyük még hozzá a (példamutató együttműködést házon kívül és belül. Kamatozó kapcsolatok A jakabszállásiak már abban az időben élvezték a kooperációk, társulások hasznát, amikor máshol ezt a kívánatos célt még sok tényező akadályozta. A nagyobb gazdaságoknak nem voltak beruházási gpndjai, a kicsik pedig önállóságukat féltették. Az persze, hogy a közös vállalkozásokba korábban befektetett tőke ma busásan kamatozik, nem egyedül a szövetkezet érdeme. Hiszen partnerek — méghozzá jó partnerek — nélkül ez elképzelhetetlen lett volna. A Szikrai és a Helvéciái Állami Gazdaság, illetve a városföldi Petőfi Tsz ezek közé tartozott. Beváltotta a hozzáfűzött reményeket a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezettel még alig kétéves együttműködés, a baromfitársulás is. Lényegében alig van a környé- kefTolyan gazdaság, amelyikkel a szakszövetkezetnek nincs kölcsönösen előnyös kapcsolata. A kamatozó jó viszony példáit még folytatni lehet az iskolákkal — alsó-, közép- és felsőszintet beleértve —, illetve a községi szervekkel. Mi minden köszönhető ezeknek a gazdasági eredmények mellett? Többek között a község sokirányú fejlődése, ,a közös és egyéni boldogulás. Hogy^ ezek nagy szavak? Akik itt élnek, nem érzik annak. Ök tudják, a környék adottságai nem sokat változtak, az emberi sorsok viszont hatalmasat. A mostani májusi fagyokat nem követte kétségbeesés, fél falu jajkiáltása, mint régen. Legfeljebb közös gondolkodás, töprengés, Hogyan, mivel lehetne pótolni az időjárás miatti veszteségeket ... Kovács Klára HÁZUNK TÁJA A hetényegyházi szakcsoport • Tavasszal még ez a kép fogadta az arrajárókat, a szakszövetkezet lánctalpasa készíti elő az ültetvényt a telepítéshez. Napjainkban sok szó esik a kisvállalkozásokról. Vannak, akik már részt is vesznek valamelyik munkájában. A mdzőgazdasági nagyüzemek egyre-másra hozzák létre, a, rendeletek adta lehetőségek alapján a szakcsoportokat. Így, mivel — állami beruházásra felhasználható — pénzeszközöknek szűkében vagyunk, a magánerő bevonásával ismét virágzásnak indul a kézi munka hiánya miatt elhanyagolt szőlő, gyümölcsöskert. A hetényegyházi Egyetértés Szakszövetkezet szőlőtermesztési szakcsoportjának „szárnypróbálgatásait” sokan tamáskodón szemlélték. Az elmúlt év októberében alakult szakcsoportnak már nyolcvanegy tagja van. Ä területet — eddig 23,5 hektárt — a szakszövetkezet adta és készítette elő a telepítéshez. 'Május végén közgyűlésen sorsolták szét a háromezer négyzetméteres parcellákat, amelyekben már a Zala- gyöngye-vesszők hajtanak. A telepítés kézi munkáit a vállalkozók közösen végezték, és az. állomány egyenletes kialakítása miatt volt szükség a sorsolásra. Melyek is a vállalkozás feltételei? Gyakorlatilag mindenki tagja lehet a szakcsoportnak, aki vállalja a költségek fizetését, és a kézi munkák időbeli elvégzését. A telepítéshez és az első évek munkáihoz a Kerekegyházi Takarékszövetkezet 10 évre 35 ezer forint kölcsönt ad, amit az ötödik évtől a termőre fordulástól' kell visszafizetni, addig csak a kamatot kötelesek törleszteni. A szerződés értelmében a tag fog rendelkezni a termés 90 százalékával. A maradék 10 százalék nagyobbik részét a szakszövetkezetnek adják, a kisebbiket ped.ig a szakcsoport fenntartására fordítják. — A szakszövetkezet adja a munkagépeket — , önköltségi áron — a talaj munkákhoz és a növényvédelemhez — tájékoztatott Boncz Zsolt, a szakcsoport elnöke, a szakszövetkezet szőlőtermesztési ágazatának vezetője. Természetesen még be lehet kapcsolódni a munkába, hiszen szeretnék a területet 180 hektár- ra bővíteni. Hetenyegyházán 'az Univer konzervüzem mögött, ahol hektáronként a rozs alig egytonnás termést hozott, most sz'őlőtáblák terülnek el. Délutánonként benépesedik a határ, mindenki gondos munkával sietteti a termőre fordulást. Cz. P. KISTERMELŐK FIGYELMÉBE Időszerű a bagolylepke lárvái elleni védekezés A különféle bagolylepkefajok már május közepén megkezdték rajzásukat. A,lerakott tojásokból június elején keltek ki az első lárvák. A hernyók, elsősorban a káposztafélék, a fejes, kelkáposztát, karfiolt, a karalábé leveleinek lyuggatásával, a termést szennyező ürülékükkel okoznak kárt, de veszélyeztetik a paprikát, a tökíéléket, a dinnyét és a kiültetett dohányt is. Védekezés csak a fiatal lárvák ellen hoz kielégítő eredményt. A lárvák a száraz, meleg időben fokozott mértékben táplálkoznak. Rágják a lédús növényi részeket és fejlődésük meggyorsult. A kezelést ajánlatos 4—5 nap alatt végrehajtani. A kedvező időjárás a levéltetvek tömeges szaporodását is segíti. Szívogatással, a vírusok terjesztésével okoznak kárt. Ennek megakadályozására, csökkentésébe akkor kell védekezni ellenük, amikor a levelek fonákán levéltetű-csoportok kezdenek kialakulni. A vegyszeres védekezésre mind a bagolylepkék lárvái, . mind a levéltetvek ellen jó eredménnyel használható készítmény az UNIFOSZ 50 EC 0,1 •százalék, és a BI 58 EC 0,1 százalék. Hasonló kiváló hatású az ampullás CHINETRIN 25 EC, amelyből egy ampulla tartalmát 10 liter vízben kell kipérmetezni. Speciális levéltetűirtó növényvédő szer a PIRIMOR 0,05 százalék, valamennyit az óvó rendszabályok megtartásával lehet felhasználni. A csodacserje (Codiaenum variegatuni var. pictunv) A múlt század Végén került a kertészetekbe termesztett növényként, s napjainkban Igen kedveltek a különböző alakú és színű levélváltozatai. Őshazája Dél-Kelet-Azsia trópusi vidéke. Nálunk 1—1.3 méterre is megnövő, ,, cserjeként ismert, szara es levélnyele tej- nedvet tartalmaz. Egyes változatai a tölgy, mások a fűz leveleire emlékeztetnek. Jelentéktelen virágait rendszerint. nyár végén a ieyélhórraljbóí hozza. Mutatós levéldísznövények. . amelyek központi és távfűtéses lakájokban, egyenletes meleg, napos helyiségekben igen tartósak, ha vízzel gyakran permetezzük őket. Átültetéséhez humuszban és tápanyagban gazdag, - kötöttebb jellegű talajt használjunk. . A táDoldatozást meghálálja. Túl sok nitrogén hatására, valamint gyenge fényintenzitás esetén a levelek színe fakul. A tartós fény- hiány, huzat, valamint hőingadozás, illetve 10 Celsius alatti tar- ^ tásé^ esetén leveleit eíhullajtja. Szaporítása f éj- dugványról" tör- - ténik. A dugványokat langyos vízbe dobva kezeljük, hogy zu.k a tej nedv kifolyását, utána homokba', 25—30 Celsius hőmérsékletű», zárt, páratelt levegőn gyökereztetjük. Kártevői, a takácsatka, a tripsz és a vándor pajzstetü. Piro-. tox rendszeres használatával növényünket eredőmén y esen, megvédhetjük e kártevőktől. ÉLNEK A LEHETŐSÉGGEL Nyúltelep Imrehegyen • Béla Lajos: — Szerény lehetőségeinkhez képest kerestük a kiutat. A nagyszerűnek ígérkező terv megvalósítását gyakran akadályozza a szakember, az eszköz, és a beruházáshoz szükséges ösz- szeg hiánya — vélekedik jó néhány mező- gazdasági üzem vezetője. Haladni pedig kell, mert egy adott termelési módszer, a jövedelem a tegnapnak lehet hogy jó volt, de a mának és a holnapnak kevés? Az alaptevékenység eredményességét a környezet határozza meg, azon rövid távon változtatni — az ismert okok miatt — szinte lehetetlen. Néhány példa azonban bizonyítja, hogy egyes üzemek képesek egyedül is, külső segítség nélkül ingoványról biztos talajra lépni. • Gombamód nőnek a földből a nyúltelep óljai. Az építőbrigád, ha a megrendelő úgy kívánja, a teljes felszereléssel együtt „kulcsátadásig” felhúzza az alumínium ólat. (Méhesi Éva felvételei) • Jobbra: a nyúltelep ..fodrászüzeme”, ahol az értékes szőrmétől szabadítják' meg az an- górákat. Imrehegy, alig ezer lelket számláló kisközség. Az itt gazdálkodó .Űj Élet Szakszövetkezet jogelődjét, a termelőszövetkezeti csoportot alapítók már 1961-ben, a név- választással kifejezték reményüket. A biztató jövő ígérete azon- bán másfél évtizedet váratott. A ■föld vajmi kevés jövedelmét hozott. Ha gabonafélét, rozsot vetettek, ^kkor alig termett több, mint amit a vetőgépbe tettek. A környéken a hagyományos művelésű szőlő egy gazdának elég fürtöt érlel, de ez a közösnek már kevés. A községbe Kecel felől érkezőt az Imrehegy tábla és a szakszövetkezeti irodaház fogadja. A bejárat előtti gondozott gyepet szorgalmasan locsolja a körbeforgó % szórófej. Mint később megtudtam, az egykori kátyús, tengelytörő Udvarra csak a fűmagot kellett megvásárolni. A kis parkot társadalmi munkával a tagság építette. Az elnök. Béla Lajos mosolygós fiatalember. Az előzetes telefon- beszélgetésből tudom, sietnem kell. Még délelőttre vendéget vár. — Üzleti tárgyalás — mondta a titkárnő. — A „nyúlások” jönnek. Amióta megépült a nyúltelep, az érdeklődők egymásnak adják a kilincset... Azonnal a tárgyra térünk tehát: hogyan lehet a kiutat megtalálni? — Bármennyire is szegény volt a jó paraszt, azért mindene akadt. Ha máshonnan nem, akkor a szomszédból kért kölcsön — mondja az elnök. — Valahogy így voltunk mi is. Persze, szerettünk vol- X na a saját lábunkon állni. Szerény lehetőségeinkhez képest kerestük a kiutat. Az együttműködést nem láttuk számunkra kedvezőnek, hiszen a környékünk szőlőtermesztő, és a szomszédos gazdaságokban is akkor , érik a termés, mint nálunk. Időközben olyan rendeletek születtek, amelyek alkalmazásával az eredetileg 40—45 fős szőlőtermesztő brigádot több mint tízszeresére gyarapítottuk. Tavaly például 150 hektárt telepítettünk úgy, hogy az ültetvény négyéves . koráig mi fizetünk a művelőknek ápolási díjat, az ötödik évben pedig átváltunk, részes művelésre. 1979' előtt erre sajnos, nem volt lehetőség, fogalmazhatnék úgy is, hogy akkor ezt a lépést nem tudtuk megtenni. Természetesen akadt másik elképzelésünk is, de az „számunkra kevesebbet hozott volna, hiszen a vendégmunkásokkal való termeltetés csökkenti az ágazat eredményét. Beszélgetésünket egy nemrégiben felépített alumínium ólban folytatjuk. Az állatgondozók egyszerű eszközökkel és módszerekkel, patika tisztaságúvá varázsolt körülmények között nevelik a hosszúszőrű angóranyulakat. ,— Az angóranyúl,tartást két éve kezdtük — folytatja Béla Lajos. — A helyi lehetőségeinknek ked-’ vez, hiszen takarmánytermő területet nem igényel. Jelenleg 2 ezer 500 nyúlunk van, számos buktató után jutottunk el idáig, mi- veL Magyarországon kevés helyen tartanak ilyen sok angóranyulat. Ott pedig féltő gonddal1 óvják az /üzemi»titkot. Van ugyan egy rendszer — az ANGÓRA GT —, de törekvésük inkább a külpiac szervezése. Az elmúlt évben ez az ágazat még csak másfél millió forintös nyereséget hozott,' de erre az esztendőre már 3,5 millió forintot.terveztünk. A tőkés piac minden mennyiséget átvesz, az NSZK-ban lévő Medima gyapjú- feldolgOzó cégnek szállítunk. Áz ólakat, amelyek kialakításával sokat kísérleteztünk, teljesen felszerelve forgalmazzuk is á Biká- li Állami Gazdasággal közösen. Saját magunkon nemcsak a szőlő;- és a nyúlágazat fejlesztésével igyékszünk segíteni. ..iJYlinden hasznos^és bevezethető újítást megvalósítunk. Például a gépek üzenjeltetését is átszerveztük. Alakítottunk egy gépesítési szakcsoportot,. ezzel sikerült a normál, hektárra számítbtt 'gépköltséget •100 forinttal csökkenteni úgy, hogy á gépparkunkat is fel tudtuk frissíteni. A búcsúzáskor már. jobban értem az elnök bizakodó mosolyát, hiszen elegendő volt három esz- ~tendő, ihoÉy — élve a szabályozók adta lehetőségekkel^— az egykor „alig” nyereséges szövetkezet Ve- zető^ége-a mérlegzáráskor minden évben a gazdaság erősödéséről számolhat be a tagságnak. Czáuner Péter K
