Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-09 / 133. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1082. június 9. Megkezdte munkáját a KGST XXXVI. ülésszaka * (Folytatás az 1. oldalról.) után kerül sor, hogy Leonyid II- jlcs Brezsnyev új, nagy horderejű javaslatokat tett a fegyverke- I zési hajsza megállítására, sőt, olyan egyoldalú elhatározásokat jelenteti be, amelyek cáfolhatatlan bizonyítékai a Szovjetunió szilárd békeakara tárnak, annak a szándékának, hogy tárgyalási készségét konkrét tettekkel igazolva elősegítse az enyhülés, a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti gyümölcsöző kapcsolatok fejlesztésének útjára való visszatérést. A Szovjetunió javaslatai' és nagyvonalú gesztusai teljes mértékben találkoznak a szocialista országok egyetértésével. Mint a béke hívei szerte a világon, mi is üdvözöljük és nagy jelentőségűnek tartjuk azt a bejelentést, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői e hónap végén hivatalos tárgyalásokat kezdenek a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Amikor ismételten szívből köszöntőm önöket, egyben azt kí,vánom, érezzék magukat jól ha- > zánkban, a Magyar Népköztársaságban. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXVI. ülésszakát megnyitom. A megnyitó után elfogadták a tanácsülés munkarendjét és ügyrendjét, majd megkezdték a napirenden szereplő kérdések megvitatását. — Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST.képviselője. a vb soros elnöke előterjesztette a Végrehajtó Bizottság beszámolóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységéről a tanács XXXV. és XXXVI. ülésszaka között; — Az atomerőművi berendezések 1981—1990. évi sokoldalú nemzetközi gyártásszakosításáról és kooperációjáról, valamint kölcsönös szállításáról szóló egyezmény megvalósításának menete című napirend előadója Alekszej Antonov, a szovjet kormány miniszterelnök-helyettese ; — A KGST-tagállamok 1986— 1990. évi népgazdasági tervkoordinációjának programtervezete, valamint tájékoztató az 1981—1985. évi tervkoordináció keretében egyeztetett együttműködési intézkedések teljesítésének menetéről és az együttműködés bővítésének további lehetőségeiről címűé pedig Nyikolaj Bajbakov szovjet miniszterelnök-helyettes. — A mikroprocesszoros technika fejlesztésében és széles körű népgazdasági alkalmazásában való együttműködés 1982—1990. évi programjának tervezetét Gurij Marcsuk, a szovjet kormány elnökhelyettese ismertette. — A tanács XXXVII. ülésszakának időpontjára és előzetes napirendjére Nyikolaj Faggyejev tett javaslatot. Előtérben a legújabb vívmányok Az adott körülméiiyek között elsőrendű fontosságú, hogy koncentráljuk az erőket a tudományos-műszaki haladás fő irányaira, hogy erősítsük az energia-, anyag- és munkaerő-tartalékos technológiák tudományos-műszaki alapjait, és hogy az automatizálásban és gépesítésben széles körben alkalmazzuk az elektronika legújabb vívmányait. Ehlhez a munkához jó indulást jelent a mikroprocesszoros technika fejlesztésére előterjesztett együttműködési program, valamint a mikroprocesszoros technika, az ipari robotok és a mikroelektronika fejlesztésére vonatkozó, aláírásra előkészített egyezmények. A szovjet fél pozitívan értékeli azt a munkát, amelyet a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottsága a program tervezetének előkészítésében végzett, és kész aláírni az előterjesztett egyezményeket. Kibontakozóban van együttműködésünk a'korszerű technológiának az egész társadalmi termelést forradalmasító ágazataiban. Ezért nemcsak gazdasági, hanem nagy fontosságú politikai feladat is együttműködésünk fejlesztése a mikroprocesszoros technika létrehozásában és mielőbbi rnegiho. nosításában a népgazdaság valamennyi ágazatában. E feladat lehető leggyorsabb megoldásától függ gépeink és gépi berendezéseink világpiaci versenyképessége is. A korszerű technika és technológia meghonosításával a legszorosabban összefügg a fűtőanyag- és nyersanyagprobléma megoldása. Sok KGST-ország hatékony intézkedéseket foganatosít a fűtőanyag-, a nyersanyag- és az energiatakarékosság érdekében. Ismeretes. hogy az NDK-nak és Magyarorázágnak sikerült növelni termelését az utóbbi években az energiafelhasználás csökkentése mellett. Számottevő műszáki eredmények születtek ezen a területen más országokban, így a Szovjetunióban is. A felhalmozott tapasztalatok azonban még nem váltak közkinccsé. A KGST anyagi-műszaki együttműködési bizottságának, az ágazati bizottságoknak komolyán keli foglalkozniuk az egyes országok legjobb tapasztalatainak itanulmányozásával, az azok fel- használását célzó gyakorlati javaslatok kidolgozásával. Energia- és nyersanyag-takarékoskodásra egyelőre főként olyan tartalékokat használnák fel, mint a fogyasztási normák megszigorítása vagy a pazarlás elleni harc. Távlatilag azonban a fő feladat — amint ezt mindannyian megértjük — energiatakarékos gépek és berendezések létrehozása és széles körű alkalmazása, ezek szakosított gyártásának megszervezése. A szovjet fél támogatja" azt a javaslatot, hogy a KGST soron következő ülésszakán vizsgáljuk meg a fűtőanyagok, az energia és a nyersanyagok ésszerű felhasználásának kérdéseit. Közösségünkben a villamós- energia-termelés növelésének távlatai összekapcsolódnak az atomenergetika fejlődésével. Ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a KGST-országok- ban atomerőművek épüljenek a berendezések gyártásszakosításában és kölcsönös szállításában való együttműködés alapján. Egyetértünk azokkal, az együttműködést ' célzó intézkedésekkel, amelyeket a kormányközi bizottság indítványozott. Bővülő együttműködés Az utóbbi években számottevően bővült a KGST-tagországok együttműködése a fejlődő országokkal. Ebben is tükröződik a szocialista közösségnek az a következetes politikája, hogy támogassa a felszabadult államokat a neokolonializmus ellen, a nemzetgazdaságok gyorsított ütemű fejlesztéséért, nemzetközi gazdasági kapcsolataik igazságos, egyenjogú alapon történő kiépítéséért vívott harcukban. Ügy véljük, hogy az ilyen együttműködés további bővítésének — mindenekelőtt sokoldalú alapon — vannak még tartalékai. A KGST-országok közötti terv- koordináció során meg kellene állapodni abban, hogy együttműködünk nagyobb objektumok építésében a fejlődő országokban, eme objektumok gépi felszerelésében, s a kollektíy műszaki segélynyújtásban. Ez lehetővé tenné azoknak az eszközöknek hatékony felhasználását, amelyeket a közösség országai" a fejlődő országok rendelkezésére bocsátanak. Ügy véljük, különös figyelmet kell szentelni a sokoldalú együttműködés elmélyítésének olyan országokkal, amelyek a szocialista fejlődés útját választották, élő •kell mozdítanunk az érdekelt országok bekapcsolódását a KGST tevékenységébe. Elvtársak"! Nagy és bonyolult feladatok állnak a szocialista gazdaság előtt. Végrehajtásukat előmozdítják majd azok a döntések, amelyeket a jelenlegi ülésszak elfogad. A közösség országai egységének és összeforrottságának erősítése, a szocialista integráció fejlesztése további sikerekhez vezető biztos utat nyit, meg a népeink javát, a világbékét és a világméretű haladást szolgáló gazdasági építőmunkában — mondotta befejezésül Nyikolaj Tyihonov. • Marjai József szóbeli kiegészítője Lázár György felszólalása Marjai József a Végrehajtó Bizottság beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítésben rámutatott, hogy a KGST-tagállamok a nehezebbé és bonyolultabbá vált kfilső és. belső. feltételek közepette alapjábanvéve. teljesítették az ötéves terv első esztendejének feladatait. Az 1981-ben elért közel 2 százalékos' növekedés — az általános világhelyzet tükrében — nem lebecsülendő gazdasági teljesítmény. A szocialista gazdasági integráció országaink gazdasági fejlődésének fontos stabilizáló tényezője. Az egymás közötti kereskedelem éves értéke meghaladja a 120 milliárd rubelt. A KGST-tagállamok aláírták az 1981—1985. évi kereskedelmi megállapodásokat. Az előttünk álló időszakban a • vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítése, a kölcsönösen előnyös bővítés lehetőségeinek feltárása és megvalósítása a mai viszonyok között különleges jelentőségű feladat. Szólt a KGST-tagállamok és a fejlődő országok külkereskedelj . Tisztelt Elvtársak! A jelenlegi ülésszakon olyan | kérdések kerülnek megvitatásra, amelyek nagy jelentőségűek országaink szempontjából, éspedig: a következő ötéves időszakra vonatkozó népgazdasági tervek koordinálásának rendje, együttműködésünk megszervezése néhány műszakilag gyorsan fejlődő ágazatban, s a KGST-szervek feladatai az elkövetkező időszakra, figyelembe véve az elmúlt év ered- . ményeit. Amint a KGST Végrehajtó Bizottságának beszámolója rámutat, a testvéri, országok a ! gazdasági fejlődés feltételeinek bonyolultabbá válása ellenére, a : szocialista gazdaság előnyeire tá- I maszkodva és kiaknázva a kölcsönös együttműködés nyújtotta lehetőségeket, alapjában véve teljesítették a», ötével terv első évének előirányzatait. Egyetértünk az egyes országokban végbement gazdasági fejlődéi és a kölcsönös együttműködés eredményeinek,azzal az értékelésével, amely a Végrehajtó Bizottság beszámolójában szerepel. Emelkedett a nemzeti jövedelem, az ipari termelés a KGST- tagországokban. Örömmel állapítjuk meg, hogy fokozatosan helyreáll a normális gazdasági folyamat Lengyelországban. Együttműködésünk rendkívüli fontosságát szemléltetően bizonyítja, hogy a közösség országai a szocialista piacról elégítik ki importszükségleteik zömét a legfontosabb fűtőanyagokból, nyersanyagokból, gépekből és gépi berendezésekből. Az elmúlt évben nőtt és majdnem 55 százalékot mérői, amelynek értéke 1981-ben 21 százalékkal növekedett és az érdekelt KGST-tagállamok 92 fejlődő országnak nyújtottak gazdasági és műszaki segítséget. Elmondta, hogy országaink az erősödő diszkriminációs intézkedésekkel szemben továbbra is a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére törekednek a fejlett tőkés országokkal, amelyekkel az elmúlt évben 8 százalékkal bővült külkereskedelmi forgalmunk. Kifejtette, hogy az 1981. évi népgazdasági tervek megvalósítására hatottak a fűtőanyag-, energia- és nyersanyagproblémák megoldásának bonyolult körülményei, az energiahordozók és számos nyersanyag kitermelési és beszerzési költségeinek emelkedése. Ez szükségessé teszi, hogy erősítsük a KGST-tagállamok közötti fűtőanyag-energetikai együttműködést országaink észszerű szükségleteinek teljesebb kielégítése céljából. tett ki a kölcsönös árucsere részaránya a KGST-tagállamok külkereskedelmi áruforgalmában. Különösen fontos ez most, amikor az imperializmus nyíltan támadásba lendült a szocializmus erői ellen, igyekezvén aláaknázni gazdasági hatalmát. Az intenzív fejlődés útján Az utóbbi évek tapasztalatai arra késztetik a szocialista országokat, hogy tovább erősítsék ösz- szeforrottságukat, szilárdítsák műszaki-gazdasági függetlenségüket.* Nem olyan összeforrott- ságról beszélünk, amely a világ- gazdaságtól való elszigetelődéshez és a Szembenállás fokozódásához'vezet. Olyan összeforrott- ságról szólunk, amely tartós és egyenjogú gazdasági kapcsolatokat biztosít, válaszul a hátrányos megkülönböztetés és a diktátum politikájának folytatására irányuló kísérletekre. Természetesen á közösséghez tartozó országok szorosabb gazdasági összefogásának szükséglete nemcsak külső okokra vezethető vissza. Elsősorban annak szükségességéből fakad, hogy meg kell gyorsítani a , népgazdaság áttérését az intenzív fejlődés útjára. Ehhez alaposan át kell alakítani a társadalmi termelés szerkezetét, élenjáró tudományosműszaki alapon, tekintetbe véve, hogy országaink gazdaságai hogyan tudják egymást kiegészíteni. Közösen kell kidolgozni stratégiai' döntéseket,, megválasztani ; a termelésszakosítás hatékony irányait, ésszerűen osszeRámutatott: tagállamaink társadalmi-gazdasági fejlődésének jelen szakaszában kitűzött feladatok megvalósításához elengedhetetlen a szocialista gazdasági integráció erősítése, az együttműködés eredményesebbé tétele. Végül arról szólt, hogy a Végrehajtó Bizottság folyamatosan és céltudatosan arra törekedett és intézkedéseket tett, hogy saját, valamint a KGST szervei és intézményei munkáját gyakorlatia- sabbá, érdemibbé, ésszerűbbé te-_ gye, a felesleges bürokráciát és* formalitásokat csökkentse. A kétségtelen előrehaladás mellett az eredmények még szerények és a munkát következetesen folytatni kell — mondotta Marjai József. A napirendi pontok előadóinak szóbeli kiegészítése után a küldöttségek vezetői szólaltak fel. Elsőként Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke emelkedett szólásra. fogni a ludományós-műszaki potenciált. A közösség gazdasági mechanizmusát is tovább kell tökéletesíteni. „Maga az élet tűzi napirendre azt a feladatot — mutatott rá az SZKP XXVI. kongresszusán Leonyid Iljics Brezsnyev —, hogy a tervkoordinációt egészítsük ki égészben véve a gazdaságpolitika összehangolásával”. Ez alapvető változtatásokat tesz szükségessé a népgazdasági tervek koordinálásában is. Amikor állást foglalok a tervkoordináció előterjesztett programja mellett, szeretném kifejteni, hogyan értelmezzük a soron következő munkát. Különleges jelentőséget tulajdonítunk a sokoldalú tervkoordinációnak. Ennek meg kell határoznia az együttműködés fő irányait a következő tervidőszakra, és elő kell segítenie az egész közösségünk számára közös feladatok megoldását. Szükségképpen a tervkoordinálásnak döntő láncszeme lesz, hogy egyeztessük azokat a kérdéseket, amelyeket országainkban, a kölcsönös érdeklődésre számottartó területeken a kapacitások létrehozásával vagy fejlesztésével függnek össze. Ez lehetővé teszi, hogy megállapodjunk olyan intézkedésekben, amelyek az egyes országok szükségleteinek teljesebb kielégítését szolgálják különböző berendezésekből, anyagokból,, és nyersanyagokból, s következésképpen megállapodhatunk olyan intézkedésekben is, amelyek a kölcsönös kereskedelem növelését /célozzák.1) — Megújulási képességünkről, társadalmi rendszerünk fölényéről tanúskodó, sokatmondó tény, hogy a mai, feszültségekkel és gazdasági válságokkal terhes világbeli úgyszólván csak a szocialista országok képesek fenntartani a teljes foglalkoztatást, biztosítani a tudomány, a kultúra, az egészségügy, s általában az életkörülmények fejlesztéséhez szükséges feltételeket. Ezért van az, hogy a szocializmust, kommunizmust építő közösségünk, s annak legfőbb gazdasági -intézménye továbbra is vonzó példát jelent a társadalmi felemelkedésért küzdő népeknek. Még szorosabbra kell zárni sorainkat — Amikor mérlegel készítünk — folytatta Lázár György —, megelégedéssel mondhatjuk, nagy munkát végeztünk. De egyetértve a már elhangzott megjegyzésekkel, magam is úgy vélem, az utóbbi évek fejleményei, s" a mai helyzet fontos tanulságokkal szolgálnak számunkra. Megerősítik annak a felismerésnek a helyességét, hogy még szorosabbra kell zárni sorainkat, hogy a gazdasági integráció elmélyítésével meg kell gyorsítanunk az intenzív fejlődési szakaszra való áttérést, s az ehhez szükséges — tudományos-műszaki, közgazdasági, szervezeti — feltételek komplex ' rendszerének kiépítését. Ez az egyedül járható útja annak. csak így érhetjük el, hogy szellemi és anyagi erőinket hatékonyabban kihasználva olyan színvonalra emeljük gazdaságaink teljesítőképességét, amivel a jelenleginél hatásosabban tudjuk semlegesíteni a tőkés gazdasági válság és a konjunkturális ingadozások számunkra hátrányos következményeit. , Ezt követően a magyar népgazdaság fejlesztésének feladatairól szólt. Gyakorlati munkánk alapja — mondotta — pártunk XII. kongresszusának határozata. Erre az ötéves tervidőszakra szerény növekedést irányoztunk elő. Fő feládatul azt tűztük ki, hogy helyreállítsuk a világgazdaság számunkra hátrányos változásai következtében megbomlott külgazdasági egyensúlyt, s eközben megőrizzük elért vívmányainkat. Adottságaink miatt a külkereskedelmi forgalomban bekövetkezett árveszteség akkora — cserearányaink mintegy 20 százalékká! romlottak —, hogy- a ' behozatal és a kivitel egyensúlyba hozása és fizetési kötelezettségeink teljesítése — aminek a jövőben is- maradéktalanul eleget kívánunk tenni — hatékonyabb termelés mellett is csak úgy lehetséges, ha a nemzeti jövedelem belföldi fel- használását mérsékeljük. Mivel az egyensúly helyreállítása mellett a másik fő célúnk az élért élétszínvonal megőrzése, a fel- használás mérséklésére nem maradt más megoldás, mint az, hogy csökkentsük a 'felhalmozási hányadot és szigorú takarékossági intézkedésekkel mérsékeljük a költségvetés igazgatási kiadósait. A növekedési ütem jelentős mérséklése és a nemzeti jövedé- iem felhasználásának radikális átrendezése ezekben az években elkerülhetetlen és szükségszerű. A végső megoldást azonban nem ebben, hanem az intenzív fejlődésre való áttérés meggyorsításában, a termelés korszerűsítésében. jövedelmezőségének és exportképességének megjavításában, ezzel együtt a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk — elsősorban a szocialista országokkal folytatott együttműködésünk — elmélyítésében látjuk. Folytatjuk a termelés korszerűsítését Az intenzív fejlődés természetéből és az átalakult világgazdasági környezetből fakadó követelmények — állapította meg a kormány elnöke — minőségileg különböznek mindattól, aminek a megelőző időszakban kellett megfelelnünk. Ezért határoztuk el iparunk és mezőgazdaságunk termelési szerkezetének adottságainkkal összhangban álló korszerűsítését, ezért kezdtünk hozzá olyan újabb programok megvalósításához, mint a mikroelektronika fejlesztése, az energiagazdálkodás racionalizálása, a fehér jé-takarmánybázis kiszélesítése, a másodnyersanyagok hasznosítása, s jelenleg készítjük elő az anyagtakarékosság fokozásának komplex programját. Ugyancsak a már említett okok miatt, folytatjuk a tervezési módszerek, a központi és a vállalati irányítás eszközei, az árrendszer, az érdekeltségi viszonyok, a szervezeti rendszer, a munkakultúra olyan továbbfejlesztését, amivel jobb feltételeket teremthetünk az új, a korábbinál nagyobb követelmények kielégítéséhez. I— A KGST Végrehajtó Bizottság jelentése — folytatta — helyes és figyelmet érdemlő elemzést ad a legutóbbi ülésszak óta végzett munkáról. Szívesen csatlakozom azokhoz a megállapításokhoz, amelyek méltatják együttműködésünk hozzájárulását országaink gazdasági fejlődéséhez, ugyanakkor helyeslem a kritikai megjegyzéseket is. Különösen fontosnak tartom azt a figyelem- felhívást, amely kiemeli, hogy az aktuális tennivalók között első helyén az érvényben levő megállapodások következetes végrehajtása, az áruforgalom és a kooperációs kapcsolatok kölcsönös és folyamatos bővítése áll. A jelenlegi helyzettel nem lehetünk megelégedve. A két- és sokoldalú kötelezettségek teljesítésében az elfogadhatónál gyakrabban következik be zavart okozó 'fennakadás. Közös érdekünk, hogy intézkedéseket tegyünk a szerződések betartása és a szállítási fegyelem megjavítása céljából. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a hatékonyság növelésének Az 1986—1990. évi tervkoordináció programjáról szólva a Minisztertanács elnöke hangsúlyozta : egyetértve Tyihonov elvtárs felszólalásával, a magunk részéről is nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a két- és sokoldalú együttműködésben a gazdasági hatékonyság növelésével és a teremelés intenzifikálásával összefüggő feladatok kerüljenek előtérbe. ürömmel nyugtázom — mondotta —, hogy a tervkoordináció programja számöl e követelményekkel. Nevezetesen azzal, hogy a népgazdasági tervezés és koordináció eszközeivel is több biztosítékot teremtsünk a műszaki- tudományos eredmények gyorsabb bevezetése, az energia- és anyagmegtakarító technológiák fejlesztése, a gyártásszakosítás és a kooperáció elmélyítése számára. Ez utóbbi annál fontosabb, mért a feldolgozó iparágakban, de főleg a gépiparban és a vegyiparban jellemző, hogy — az ajánlások és a jól felfogott gazdasági érdekek ellenére — még mindig tanúi lehetünk párhuzamos fejlesztésnek, erős az ún. végtermékszemlélet, ami az ésszerű szakosítást és a részegység-kooperációt egyaránt hátráltatja. A továbbiakban Lázár György röviden utalt az együttműködés feltételrendszerének javításával kapcsolatos teendőkre. Ma , — mondotta —, amikor a gazdasági integrációt is elsősorban az intenzív fejlődés kibontakoztatásának szolgálatába kell állítani, minden korábbinál nagyobb szükség van rá, hogy a KGST köz- gazdasági rendszere aktívabban támogassa a termelési, tudományos-műszaki együttműködésben kitűzött feladatok megvalósítását, erősítse az együttműködés kiszé^ lesítésében Való érdekeltséget és több garanciát nyújtson a kötelezettségek kölcsönös és tervszerű teljesítésére. Hasonlóképpen nagy fontosságot tulajdonítunk annak, .hogy kezdeményezőek legyünk^ a KGST-n kívüli országokkal folytatott egyenjogú és a kölcsönös előnyökre alapozott gazdasági együttműködés bővítésének elősegítésében. Végezetül szeretném biztosítani önöket, hogy ami minket, illet, partunk, határozatainak, népünk akaratának és legsajátabb nemzeti érdekeinknek megfelelően — a jövőben is nündent megteszünk, hogy aktív részvételünkkel hozzájáruljunk a szocialista gazdasági integráció teljesebb kibontakoztatásához, ' közös ügyünk szolgálatához —' fejezte1 be felszólalását Lázár György. (MTI) . : Nyikolaj Tyihonov felszólalása
