Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-06 / 131. szám

1982. Június 8. • PETŐFI NfiPE • 3 A szövetkezetekre is hatnak TÜL A T0RÉSI a változó körülmények BESZÉLGETÉS ERDÉLYI IGNÁCCAL, A MÉSZÖV ELNÖKÉVEL A megyei pártbizottság apparátusában eltöltött két évtized alatt, különösen amikor tíz évig gazdaságpoli­tikai titkárként tevékenykedett, Erdélyi Ignácot sokan szeméiy szerint is megismerték a szövetkezeti mozga­lomban. Az idén január 14-én választották meg a Fo­gyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsé­ge elnökének. A MESZÖV-höz 23 áfész, 22 takarék-, 44 lakásépítő és -fenntartó, 5 garázsszövetkezet, vala­mint az Alföld Kereskedelmi Vállalat tartozik. A szö­vetkezeti törvény szerint a területi szövetség a szövet­kezetek irányítása alatt jogi személyként működő tár­sadalmi, érdekképviseleti, mozgalmi szerv. E meghatá­rozásból eleve adódik az első kérdés: — Ilyen pozícióban ho­gyan tudja elfogadtatni a MÉSZÖV tagjaival javasla­tait, hiszen tudomásunk szerint a szövetkezetek ré­szére határozatokat sem hozhat? — Egy szervezet tekintélyét nem az adja meg, hogy van-e törvényben előírt utasítási joga, hanem tevékenységének a hatása. A mi elismerésünk is a'munkánk­tól íügg. Ha javaslataink jók, célszerűek, 'segítő szándékúak, akkor a szövetkezetek nemcsak elfogadják, hanem igénylik is. — Boncolgassuk tovább a szövetkezeti törvényben megfogalmazottakat. Idé­zem: mozgalmi, társadalmi, érdekképviseleti szerv. E három jelző egymás mellett jól megfér leírva, a való­ságban azonban bizonyára ellentmondásokat okoz, kü­lönösen ma, amikor a leg­időszerűbb téma a haté­konyság. — Így igaz. Ránk, a szövetke­zetekre is hatnak a változó kö* rülmények, annál is inkább, mert a szövetkezeti mozgalom mindig részt kért és vállalt az országos feladatok megvalósításából. A gazdálkodók tevékenységében — érthetően — erősödik a kocká­zatvállalás, a nyereségre törek­vés. Ugyanakkor a szövetkezeti tagok, a személyi társulok abban érdekeltek, hogy helyben vásárol­hassanak, megfelelő kiszolgálást és áruválasztékot kapjanak. Hi­szen éppen ezért társultak, ezért támogatják anyágílag is a szö­1 vetkezetet. A tagok érdekeltségé­ben a hatékonyság, a nyereség csak egy a többi között. — Tehát a csoport- és az egyéni érdek ütközik? — Igen, de túl egyszerű lenne úgy vélni, hogy elsődleges a cso­portérdek. Hiszen a látszólag egyéni érdekek is szorosan össze­függnek népgazdasági, össztársa­dalmi célokkal. Aktuális téma most például a falvak lakosság- megtartó képessége. S nemcsak" azért, mert a városban nem tu­dunk adni elegendő lakást, ha­nem azért is, mert ki termelné meg az elvándorlók helyett azt az árutömeget, amelyet a község­ben élők előállítanak? Közérze­tük a helyi kereskedelem szín­vonalán is múlik. — A különböző, egymás­nak ellentmondó célok az áfészeknél több feszültséget okoznak, mint a többi szö­vetkezeti formában? — Inkább fogalmazzunk így: az ellentmondásokat a különböző tényezők okozzák. Az áfészek te­vékenységében igen nagy hánya­dot kitevő kereskedelmi munka közismerten nem hoz nagy nye­reséget, tehát valóban nehéz hely­zetben vannak. De mikor voltak könnyűben? Másfajtát ugyan, de gondot jelentett ezelőtt tíz—ti­zenöt évvel, vagy még régebben az áruhiány, a termelés beindí­tása. Most összetettebbek a fel­adatok, az eddigieknél nehezebb­nek tűnnek, már csak azért is, mert még nem vagyunk túl raj­tuk, még el kell végezni. A vizs­gázó tanulónak is mindig a kö­vetkező a nagy próba. — Mivel lehet a nyere-' ségszint csökkenését ellen­súlyozni? — Kevésbé látványos megol­dásokkal, mint eddig, de lehet. Például új üzletek építése helyett a korszerű. ítéssel, energiataka­rékossággal, jobb szervezőmun­kával és így tovább. Sokat vá­runk a jövedelmezőbb tevékeny­ségek, vagyis az álta'ános jelleg erősítésétől is. — Mondana ezekre pél­dát? — A még szerény, ám egyre bővülő ipari és szolgáltató tevé^ kenységre gondolok, többek kiű­zött a meglévőek mintájára. Az UNIVER készítményei már or­szágosan ismertek, a kiskunha­lasiak nemrégiben hoztak létté egy sapkaüzemet, Kiskunfélegy­házán pedig baromfifeldolgozó épül. — Az áfészeket éppen ezért a rugalmas átállásért sokan dicsérik. Ám nem kevesen teszik hozzá: köny- nyű nekik, hiszen a tagság pénzéből azt hoznak létre, amit akarnak. — Ez nem így van. Tény, hogy mostanáig a szövetkezeti tagok több mint százmillió fo­rint értékű rész- és cél­részjegyet vásároltak, amit meghatározott célokra for­dítanak a szövetkezetek. A meghatározotton van a hangsúly, s ez már ön­magában érzékelteti, hogy a rugalmasságnak korlátái | vannak. Kötöttséget, elkötelezett­séget is jelent a tagok iránt. Pél­dául azt, hogy működtetni kell a tanyai és mozgóboltokat. Ezek hangzatos, mutatós, de cseppet sem olcsó dolgok, viszont szükség van rájuk. Persze, az is igaz, hogy a tagság anyagi segítségével új vállalkozásokba lehet kezdeni, a gazdaságosságot azonban számos más formában is keresni kell. — Például a szerződéses üzletekben? — Ezekben is, de önmagában. ez a módszer nem elég. A keres­kedelmet cseppet sem elhanya­golva, célunk a termelés bővíté­sével növelni az árualapot, ami­ből a belső piacon túl, külföldre is jut. A mezőgazdasági szövet­kezetek mellett'az áfészek a kis­termelés fejlesztésének is támo­gatói. Mos> 120 szakcsoportja van az áfészeknek, amelyek sokféle módon segítik a termelőket. Töb­bek között növényvédő szerekkel, ingyenes szaktanácsadással. Mert a felvásárlás, értékesítés .mellett nem szabad elfeledkezni arról sem. hogy a termelés feltételeit is meg kell teremteni, segíteni. •Valamikor a palántát a szövetke­zetek díjtalanul adták. Ha rajtuk .múlna, most így adnák az ásót is. Hiszen a szervezett mezőgaz­dasági kistermelésnek is köszön­hető, hogy nincsenek alapvető* ellátási gondjaink. — Ezen kívül az innen származó export, sem cse­kély. — Hangsúlyozva, hogy mini­mális importszükséglettel állítják elő a külföldi piacon igen ked­vezően értékesíthető termékeket. Ezzel visszautalnék egy más ösz- szefüggésben már említett mon­datra, arra, hogy nem kell min­dig látványos megoldásra töre­kedni. Ez az országos gondok or­voslásában is igaz. A csátaljai áfésznél például éticsigát, gyógy­növényeket vásárolnak fel a ta­goktól, külön-külön kis mennyi­ségben, összességében mégsem lebecsülhető értékű valuta gyűlik össze. — A lakásszövetkezetek gondjai egészen más jelle­gűek. Ezek még korántsem a virágzás, sőt helyenként a kezdet problémáival küsz­ködnek. — A sok, esetenként eltúlzott, elmarasztaló véleményhez szeret­ném hozzátenni, minden megíté­lés akkor reális, ha figyelembe vesszük az előzményeket, a hát­teret is. Az össztársadalmi folya­matból egyetlen intézményt, gaz­daságot, szervet, így a lakásszö­vetkezeteket sem szabad kiszakí­tani. Éppen a legkiforratlanabb szövetkezeti formának kell küsz­ködnie egyik jelenlegi legsúlyo­sabb társadalmi problémánkkal, a lakáshiánnyal. Ebben a megfo­galmazásban Összegződik a telek-, az építőanyaghiány, a rossz mi­nőség, a hanyag kivitelezés, a különféle garanciális javítások hosszadalmassága, és sorolhat­nám tovább. Méltánytalan lenne azonban hallgatni, megfeledkezni arról, hogy a szövetkezeti lakás­építés révén sok alacsony jöve­delmű ember viszonylag olcsób­ban otthonhoz jutott. — A szűkebb értelemben vett szövetkezeti tevékeny­ség után kérem, térjünk rá egy .szintén sokrétű témá­ra. A szövetkezeti demok­ráciára, amiről általában az elismerés hangján szok­tak szólni. A mozgalom­nak vitathatatlan érdemei vannak abban, hogy a tár­sadalom legkülönfélébb ré­tegeit tudta és tudja moz­gatni, összefogni és ráne­velni a demokratikus jogok gyakorlására. — A szövetkezeti demokrácia nagy erőforrásunk. Létkérdésünk, hogy a tagok anyagilag és sze­mélyesen is közreműködjenek a célok valóraváltásában. Az élet persze e téren is szüntelen előbb- relépést kíván. Például a szövet­kezeti méretek növekedése elle­nére erősíteni kell a tagsági kap­csolatokat. Továbbfejleszteni olyan hagyományokat) mint az ember- közelség, a meggyőzés, a tagsági érdekeltség. — Konkrétan mit jelent ez a továbbfejlesztés? — Először is, nem szabad bű­vös dolgokat érteni a szövetkeze­ti demokrácia alatt. Az önkor­mányzati fórumok, bizottságok munkáját kell érdemivé tenni, azaz mindig igazítani az élet kö­vetelményeihez. Nem tartható ma már az a gyakorlat, amikor sok-sok oldalas tervismertetéssel töltötték ki a részközgyűlés, vagy a küldöttközgyűlés idejét, és nem maradt lehetőség a helyi gondok orvoslására. Márpedig a szövetkezetek tagjai, dolgozói — másokhoz hasonlóan — a „nagy politikát” a helyi megválaszolá­son mérik. — Sőt, a szövetkezeti de­mokrácia révén közvetve maguk is belefolynak ala­kításába. — Igen, éppen ezért fordítunk az eddiginél nagyobb figyelmet a demokratikus jogaival élni tudó utánpótlás nevelésére. Elnöksé­günk felhívására — reméljük — minden szövetkezet, vállalja egy iskolaszövetkezet létrehozását, patronálását. Nagy lehetőségek vannak ezekben, mert elősegítik a tanulóifjúság értékteremtő munkára és közéletiségre nevelé­sét, a demokrácia megismerteté­sére és megszerettetésére irányu­ló törekvéseket. — A hátrányokról is szól­junk, amiket mostanában gyakran hallani. A szövet­kezeti — és általában az üzemj — demokrácia kés­lelteti a döntéshozatalt, csorbítja a vezetők jogait? — Az utóbbi megállapítás nem fedi a valóságot, az előzőben van némi igazság. A szövetkezeti törvény erre vonatkozó rendelke­zéseit várhatóan módosítják, de a hosszadalmasságnak gyakran a rossz módszer, a helytelen gya­korlat az oka. Mindezek mellett, ellenére; hangsúlyozni kell: dol­gaink megismertetése, elfogadta­tása, végső soron a cselekvés ki­váltása alapvetően fontos felada­ta a vezetésnek. Csak az lehet jó vezető, aki a jó ügynek meg tudja nyerni az embereket, agitálni tud, és ez nem egyenlő a hatalmi po­zícióból történő kinyilatkoztatás­sal. — Sokan úgy vélik, a szövetkezeti demokrácia csökkenti a vezető felelős­ségét. — Baj van azzal, akinek emögé kell bújnia. De nem is bújhat. Közismerten a szövetkezetekben a tagság joga a vezető megválaszt fása* leváltása is. Ez nem csupán szép szólam, példák sokaságával lőhetne bizonyítani, hogy élő gya­korlat. — Végezetül hadd kér­dezzem meg, hogyan érzi magát ebben a tisztségben és miként tudja hasznosíta­ni ezen a ,területen párt­bizottsági titkárként szer­zett tapasztalatait. A pártbizottság gazdaságpolitikai titkáraként a fő társadalmi, gaz­dasági folyamatok megismerésé­re, az ezekben való eligazodásra volt szükség, ami mostani mun­kámban előnyt jelent'. Ez azon­ban. így túl általános. Az élet vál­tozásai rendre új dolgokat, ösz- szefüggéseket tárnak fel, ezek­ben eligazodni csak a tapasztala­tok és az ismeretek szüntelen gyarapításával lőhet. Rátérve mostani munkámra, közérzetem­re, a MÉSZÖV elnökeként köz­vetlenebbül, cselekvőbben részt vehetek a felsőbb szintű határo­zatok végrehajtásában., amelyek eredményei a sikerek, illetve a kudarcok — közvetlenebbül mér­hetők. Gyorsabban kiderül. jól vagy rosszul dolgoztam, dolgoz­tunk-e? Többek között ezért tar­tom szépnek ezt a tisztséget. Kovács Klára Mi lesz veled E5-ÖS? Egy évvel ezelőtt Dabason Cseri István, a köz­lekedés. és postaügyi miniszter helyettese érte­kezletet tartott az M5-ös autópálya építésével kap­csolatban két megye — Pest és Bács-Kiskun — vezetői számára. A miniszterhelyettes már akkor így nyilatkozott az ES-ös út forgalmáról: „Buda­pest és Kecskemét között az E5-ös út forgalma el­érte az elviselhetetlenség szintjét, s ebhez még 20 százalékos forgalomnövekedésre lehet számítani. Cseri István finoman fogalmazott, mert gyakorla­tilag. s ezt a tények is bizonyítják, az E5-ös út már alkalmatlan a ránehezedő járműforgalom le­bonyolítására. Semmi sem változott Azóta — a forgalmat tekintve — az E5*ös úton semmi sem vál­tozott, éppen olyan heterogén, zsúfolt képet mutat, mint az­előtt. Ezt a forgalomszámlálás adatai, az azokból levont követ­keztetések is bizonyítják. Az E5~ös a lakott területek átvezető szaka­szait kivéve 7 méter széles, azaz két forgalmi sávos. A forgalom sűrűsége napi 7814 jármű, de La- josmizse és Kecskemét között már eléTi a 12 562*t. Kecskemét sajátos földrajzi elhelyezkedése folytán ,a közúti közlekedés gyűj­tőpontja. A kelet—északi, a ke­let—nyugati, valamint az észak —déli irányú járműforgalom itt összpontosul. S hogy ez mennyire így van, bizonyítják a számok. A megye- székhelyre torkolló 441 (Kecske­mét—Cegléd) napi forgalma 4960. a 44-es (Kecskemét—Békéscsaba) 8732, az 54-es (Kecskemét—Baja) 4308, az 52-es (Kecskemét—Solt) 6626 és az E5-ös, amely 9593 jár­művet enged át. Dunafókhóf íxescsabo Teljes telítettség Az elfogadott számítások sze­rint egy két forgalmi sávos úton az óránkénti 1.200 egységjármű (ez tulajdonképpen egy mérő­szám, a járműveket személygép­kocsiként kezelik) áthaladása ad­ja azt a határértéket, amikor már az út eléri a telítettségi szintet. Ez azt jelenti,. hogy a járművek egymás után sorban haladnak, képtelenek a gyors- sabb mozgásra, az előzésre. Nos — az E5_ösön csúcsforgal­mi időszakokban — s ez elég hosszú idő —; reggel 6—10, illetve délután 2—6 óra között, óránként 1560 egységjármű halad át. Vi­lágos, hogy a nap teljes nyolc órájában az E5-ösön levő forga­lom túl van a tűrési küszöbön, az­az megszűnik a közlekedés dina­mikája, csökken a sebessége, nö­vekszik a baleseti veszély,, borzo- lódnak a járművezetők idegei. A csúcsidőkben a forgalom hetero­gén, a lassú járműveken kívül mindenfajta közlekedési eszköz — segéd-motorkerékpár, motorke­rékpár, személygépkocsi, nyer­gesvontató, nehéz- és könnyű te­hergépkocsi, pótkocsis teherautó, autóbusz — ott van az E5-ösön. / Nemzetközi kamionforgalom Maga az E5-ös, mint egy em­beri testben az artéria, magába gyűjti a különböző irányokból ér­kező járműfolyamot. A megye­székhely határában az 5-ösön na­ponta: 254 kamiont, 874 nehéz te­hergépkocsit, 813 pótkocsis tehér- gépkocsit, 290 autóbuszt és 4755 személygépkocsit számoltak meg. A keleti irányiból (441-es, 44-es) naponta oda és vissza 266 külföl­di — román, bolgár, török, görög kamion és 7430 személygépkocsi érkezik és távozik. A déli irány I i « § i (E5*ös) valamivel nagyobb, 346 kamionnal és 7440 személygépko­csival. A nyugati irány talán ki­sebb, 144 kamionnal, illetve 5926 személygépkocsival. Ez az irdatlan sok jármű Kecs­kemét átmenő szakaszain zsúfol­ja össze a forgalmat, rongálja a burkolatokat, csökkenti az átha­ladóképességet és teremt súlyos, balesetveszélyes helyzeteket. Az E5-ÖS út, s rajta a sok jármű azonban áthalad a megyeszékhe- i lyen kívül Budapestig Lajosmi- zsén, Örkényen, Dabason és Alsó- némedin, ahol a helyzét éppen olyan kriminális, mint Kecske­méten, illetve Kecskemét és Bu­dapest között. Az E5-ÖS főközlekedési út — amely nemcsak észak—dél, de kelet—nyugati irányba is elveze­ti a forgalmat, bekapcsolja az or­szág vérkeringésébe a nemzetközi áru- és személyszállítást — leg­forgalmasabb szakasza az a- 86 kilométer, amely Budapestet Kecskeméttel köti össze. Az út a fentiek szerint már alkalmatlan a nemzetközi fuvarozásra, vala­mint a belföldi szállítási felada­tok ellátására. Ez és még más fontos tényezők teszik égetően sürgőssé, halaszthatatlanná az M5-ÖS autópálya mielőbbi megva­lósítását. Gémes Gábor Építők juniálisa A forróság ellenére, szombaton sok ezren ünnepeltek, s töltötték vidám szórakozással, sportolással a szabad idejüket Kecskeméten az építők juniálisán. A csalánosi parkerdő árnyas fái, tisztásai ba­rátságos környezetet teremtettek számukra. Az Építő-, Fa- és Épí­tőanyagipari Dolgozók Szakszer­vezetéhez tartozó szakmák kecs­keméti vállalatai, gyáregységei együtt rendezték meg az építők napját. Ott voltak a mindennapi munkában legeredményesebben működő szocialista brigádok és hozzátartozóik a DUTÉP, a BÁCSÉPSZER, a BÁCSBER, a Közúti Építő, az ingatlankezelő, a Fémmunkás és más vállalatok, a parkettagyár, a tervező válla­lat dolgozói. Az NDK-ból a DU- TEP vendégeként harminctagú szakszervezeti és sportküldöttség érkezett, hogy magyar szaktár­saikkal együtt ünnepeljenek, szó­rakozzanak. A reggel 9-től 'délután hatig tartó változatos, színes program­ban karatebemutatót tartottak a Gépipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskola sportolói, kispá­lyás mérkőzésen vizsgáztak a szék- és kárpitosipari vállalat női futballistái, a DUTÉP és az NDK-beli BSG Motor Stötteritz játékosai, női, férfi röplabdázói. A juniális közönsége a szabadtéri színpad műsorát figyeli. A Kiskunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság, a DÉMÁSZ, az MHSZ gondoskodott a rende­zőszerveken kívül az egész napos juniális megfelelő előkészítéséről, a pavilonok, sátrak, ételt, italt árusító helyek felállításáról. A Magyar Honvédelmi Szövetség sportrepülői, modellezői tartottak bemutatót. A sportrendezvények után az egyik tisztáson -felállított színpadon fővárosi művészek sze­repeltek kabaréval, énekszámok­kal. A legifjabbak a gyermekjá­ték-készítéssel, hintázással szóra­koztak, s szüleikkel sétálgattak, társaikkal futkároztak- a szabad­ban. Az építők juniálisa iránt érdeklődőket különjáratú autó­busz vitte a csalánosi parkerdőbe. • A DUTÉP dolgozói és az NDK-beli szakszervezeti és sportküldöttség tagjai együtt ünnepeltek. (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents