Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-06 / 131. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1982. június 6. HETI VILÁGHÍRADÓ HÉTFŐ: Leonyid Brezsnyev és Le Duan találkozója Moszkvában. — Spanyolország a NATO 16. tagja. — Szovjet és amerikai bejelentés a START tárgyalás június 29-i megindításáról. — A konzervatív jelölt győzelme a kólumbiai elnökválasztásokon. KEDD: Gustáv Husák vezetésével csehszlovák küldöttség tárgyal a | szovjet fővárosban. — Az olasz gyáriparosok egyoldalúan felmondják a mozgó bérskáláról kötött egyezményt, általános tiltakozó sztrájk. SZERDA: Erich Honecker vezetésével NDK delegáció érkezik Budapestre. — A kínai kormányfő Japánban. — A magyar külügyminiszter Kanadában CSÜTÖRTÖK: Todor Zsivkov ausztriai munkalátogatása. — A DÍVSZ közgyűlése Prágában. Az öböl-mertti országok 25 milliárd dolláros újjáépítési segélyt ajánlanak, ha Irán hozzájárul az Irakkal vívott háború befejezéséhez. — Tárgyalás Namíbiáról PÉNTEK: A hét vezető tőkés állam csúcstalálkozója Versailles-ben világgazdasági problémákról. — Londonban merényletet követnek el az izraeli nagykövet ellen, izraeli légitámadássorozat libanoni célpontok ellen, Bejrút a Biztonsági Tanács összehívását kéri. — Jaruzelski Bukarestben SZOMBAT: Katonai felvonulás és előkészület a falklandi főváros körüli csatára, az angol és amerikai szavazás meggátolja a Biztonsági Tanácsban a tűzszüneti felhívás elfogadását A hét három kérdése: Mit jelent a tárgyalások felélénkülése? A most záruló hetet, minden túlzás nélkül, a tárgyalások he-, tőnek is nevezhetnénk. A jelentések sokféle- diplomáciai tevékenységről tudósítottak: nyugat— nyugati, kelet—keleti és kelet— nyugati eszmecserékről... Kezdetét vette a nyugati csúcstalálkozósorozat. Versailles-ben, valóban pompás keretek között, piózaibb témáról, a világgazdaság gondjairól cserélték ki Véleményüket hét vezető tőkés ország vezetői, s aligha lehet kétséges: szóbakerültek a kelet—nyugati • kapcsolatok, valamint a Falkland- (Malyin-) válság kérdései. Ez vetít, a nyitány, amelyet nemsokára NATO-csúcs követ Bonnban, s egy rövid Reagan-látogatás Londonban és Rómában. Egyelőre korai lenne értékelést adni, de mégis fontosnak tarthatjuk, hogy amikor — különböző okók következtében — Washingtonnak legalább) szavakban már hajlania kell a tárgyalásokra, most ismét találkozhat legfontosabb szövetségeseinek realistább, mérsékeltebb politikájával. A Varsói Szerződés országai között három kétoldalú eszmecsere zajlott, a! legmagasabb szinten. Budapesten a magyar—NDK, Moszkvában a szovjet—csehszlovák és Bukarestben a román— lengyel találkozó. (A hetedik VSZ- ország legfelső part- és állami vezetője, Todor Zsivkov is utazott: Ausztriában tett rövid munkalátogatást.) A szocialista országok megbeszélésein kifejeződött az óhaj a komoly nemzetközi párbeszédre, hogy a konfrontációt és feszültséget egy enyhültebb állapot válthassa fel. A világgazdaság, az együttműködés ugyancsak téma volt minden esetben, s az erre vonatkozó' kétoldalú megbeszélések sokoldalúvá alakulnak majd a KGST következő, kormányfői ülésszakán, • amelyre a napokban kerül sor hazánk fővárosában. A két oldalon történő „alapozás” összefügg azzal, hogy június végén, esetleg előtte, fontos összejövetelek várhatók a kelet—nyugati viszonylatban is. Június 29-én startol a START, a hadászati fegyverrendszerek csökkentését célzó szovjet—amerikai tárgyalássorozat, előtte, New York-ban, iz ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának tanácskozása során lehetséges egy Gro- miko—Haig találkozó, s megnövekedett a valószínűsége i egy .őszi Brezsnyev—Reagan csúcsértekezletnek. A tárgyalás felélénkülése mih- denképpen jó dolog, noha nem lehetnek illúziói és túlzott várakozásainak. Ami a fegyverzetcsökkentés lényegi-tartalmi kérdéseit illeti, egyelőre széles a szakadék a szovjet és az amerikai álláspont között. Moszkvában három követelményt támasztottak: — A tárgyalás nem szolgálhat a fegyverkezés; verseny álcázására, ézért hangzott1 el a fegyverzet jelenlegi szinterí történő befagyasztását célzó indítvány;, — a tárgyalásnak becsületes, kiegyensúlyozott korlátozásra és csökkentésre kell törekednie, kizárva az egyoldalú előnyöket; — a tárgyalásnak támaszkodnia kell a már eddig elért eredményekre, (Ez az utóbbi, jogos kívánság részben teljesült, amikor Reagan. bejelentette, hogy ’ az Egyesült Államok az aláírt szerződés ratifikálása nélkül is megtartja majd a SALT—2 megállapodást.) Nem várhatók könnyű és rövid tárgyalási fordulók, de éppen a Falkland- (Malvin-) válság ügyében közzétett TASZSZ-nyilatko- zat. vetette fel:, jobb a leghosz- szabb tárgyalás, mint a legrövidebb háború, Ami az északi féltekére méginkább érvényes lehet ... Mi a helyzet a Falkland- (Malvin-) szigetek körül? Lassan több mint húszezer katona néz már egymással -farkas- szemet a kétnevű szigetek kétne- vú fővárosa körül. Kölcsönösen nagy katonai előkészületeket tettek a Port Stanley—Puerto Argentine birtoklásáért vívott csatára. A mindössze hat aszfaltozott utcával és „békeidőben” 1080 lakossal rendelkező, település a hadijelentések középpontjába került. Londoni kommentátoroknak az a véleménye, hogy ezúttal nem valószínű „víkendroham”,. mert Thatcher asszony, ez esetben kellemetlen helyzetbe, kerülne Versailles-ben, ahol kollégái szeretnék a kizárólagos katonái megoldástól eltanácsolni. Tartanak ugyanis Argentína és Latin-Ame- rika nehezen kiszámítható reakcióitól ... - Dehát ki tudja? Lehet, hogy a nyugtató jelentések csupán ködfüggönyül szolgálnak, hogy vasárnap az argentinek „lazítsanak” ... A katonai lépés \ növekvő valószínűségére utal, h°gy '-a Biztonsági Tanácsban nem koronázta siker az erőfeszítéseket. Panama és Spanyolország indítványát, amely a tűzszünetet (eredetileg csak erről volt szó) összekapcsolta a korábbi határozatok sürgős teljesítésével) argentin és brit visszavonulás, tárgyalások) kilencen megszavazták. Határozattá azonban nem emelkedhetett, mert London és Washington ellene szavazott: kettős vétó történt. Ügy tűnik, a brit konzervatív háborús kabinet változatlanul hajthatatlan és Argentínától csak megadást fogad el; ezzel viszont a kibontakozás mindkét országban érzékeny területre került, belpolitikai kérdéssé vált, a kormányok sorsa függhet tőle. Annál ink,ább, mert hagymányos értelemben vett győzelmet említeni egyre nehezebb. A jelenlegi számítás szerint, ha történetesen ismét a brit zászló lengene a Falk- landokon, legalább háromszor annyi katonát kellene ott állomá- seztatni, mint az összlakosság, s egy-egy szigeti polgár megtartása egymillió-hatszázezer dollárba kerülne évenként. Mi történt Libanonban? Alig fejezte be vitáját a Biztonsági Tanács a dél-atlanti krízisről, amikor Libanon újra sürgős összehívását kérte — az. országot ért rendkívül súlyos bom- featámadássorozat miatt. Az előzmények: a londoni Dorchester Hotel előtt, egy' diplomáciai fogadást követően, merénylet áldozata lett az izraeli nagykövet. Állapota válságos. A PFSZ egyértelműen elhatárolta magát a terrorista cselekménytől, amelyet méltán ítél el a nemzetközi közvélemény. Mégis, a londoni géppisztolysorozatot használta fel ürügyként az izraeli vezetés arra, hogy a tavaly júniusi „hatodik háború” óta a legsúlyosabb légitámadást intézze Bejrút és az ország déli része, palesztin és libanoni célpontok ellen. A palesztin tüzérség válaszképpen észak-izraeli településeket lőtt. Ezzel a tavaly óta érvényben levő tűzszünetet az eddigi legsúlyosabb csapás érte. jövője bizonytalanná vált. Bonyolítja a, helyzetet, hogy Izraelben a belpolitikai helyzet meglehetősen ingatag, azt követően is, hogy a tizenkét hónap alatt lezajlott nyolcadik bizalmi szavazás során a Begin-kormány alig vitte át a lécet. Márpedig az ország belpolitikai viharai rendszerint. a határokon túl is érződnek, rendszerint bombák robbanásának formájában. Tavaly jú- niusbáh, a nagy Bejrút elleni lé- gitámalás éppen egy rendkívüli választásokat előzött meg ... Réti Ervin • Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége ülésén az SZKP KB májusi plénumán elfogadott élelmiszerprogram megvalósításának feladatairól beszélt. • Fidel Castro és Isidoro Mal- mierca külügyminiszter az el nem kötelezett országok havannai tanácskozásán • Belisao Betancur nyerte a kolumbiai választásokat. A konzervatív politikus (képünkön szavazatát adja le) 1986-ig lesz az ország elnöke. • Érkeznek haza Angliába a falklandi háború sebesültjei. A képen: egy félkarú tiszt, 20 órás repülőút után. Kölcsönös előnyök JÚNIUS »-AN, kedden Budapesten megkezdOdLk a KOST Végrehajtó Bizottságának ülése. A STATISZTIKAI táblázat önmagában igazán nem szórakoztató olvasmány, mégis érdemes néha elgondolkodni a számözönön. Tavaly 9420 autóbuszt szállítottunk külföldre, több mint két millió hektoliter bor és néhány vagon híján ß00 ezer tonna gyümölcsöt. Ezek még csak száraz adatok. Az elmúlt esztendőben 7 és fél millió tonna kőolaj érkezett az országba, 18 ezer teherautó, 743 vasúti teherkocsi és közel egymillió tonna műtrágya — ez megint csak néhány szám külkereskedelmi statisztikánkból. Ám mindjárt közelebb van az élet mindennapjaihoz, ha valakinek azt mondjuk: az a tény, hogy az energiaszűkös világban is korlátozások nélkül — bár a kötelező takarékosság szellemében — gyújtjuk a villanyt, kapcsoljuk be a háztartási gépeket, ülünk Ladánk vagy Trabantunk kormánykerekéhez, már a nemzetközi munkamegosztás fontosságára utal. Ha pedig a konkrét példákhoz hozzátesz- szük, hogy népgazdaságunk nyersanyag- és energiabehozatalába a Szovjetunió jó néhány más terü- rületen pedig a többi KGST-tagállam szállításai a meghatározóak, a statisztika egyszerre sokatmondóvá válik. Akárcsak az előző számadatok, hiszen azok az autóbuszok Rostock és Szófia, Kiev vagy Harkov utcáin is járnak, budapesti vagy kaposvári öltönyt egy berlini vagy haiphongi fiatalember is kiemelhet szekrényéből. Az apró példák mind azt mutatják, mit is jelent tulajdonképpen mind hazánk, mind testvérországaink számára az immár több mint három évtizedes szocialista gazdasági szervezet, a KGST léte és tevékenysége. Mint például az a nemrégi ülésszak, amelyen Szegeden vettek részt három napig a KGST vízügyi szakértői: vízminőség-védelmi egyezménytervezetet dolgoztak ki a csehszlovák, jugoszláv, magyar, román és szovjet szakemberek. A terv a Tisza 150 ezer négyzetkilométeres vízgyűjtő területének megannyi adatát tartalmazza, melyből az előbbi számokat is vettük. 1982. KORA NYARÁN, amikor a világpolitika napról napra ránkzúduló hírei,, oly .félreérthetetlen világossággal magyarázzák, milyen eltéphetetlen kapcsolat van a gazdasági és politikai kérdések között, még az eddiginél is nagyobb gonddal kell őrködnünk azon, hogy a nemzetközi munkamegosztásban, s ezen a belül KGST-kapcsolatokban nemcsak jól,, hanem mind jobban álljúk meg a helyünket. A nehezedő külgazdasági feltételek mellett ma á szocialista országok együttműködésének különleges jelentősége van. Olyan világban élünk, amikor nem elég a tegnapi módszerekkel és a tegnapi gondolkodással színre lépni a világgazdaságban. Éppen a minap mondta a Tudományos Akadémia közgyűlésén, helyzetünk bonyolultságát elemezve Bognár József akadémikus: „Lassú gazdasági növekedés esetén a belső piac szükségletei... lassan nőnek. A múlthoz viszonyítva csökkenő tendenciát mutat a KGST-országok vásárlóerővel fedezett felvevőképességének növekedése ...” Azaz nemcsak a tőkéspiaci jelenlétünk, hanem itthoni és KGST-beli feltételeink is bonyolultabbak lesznek az elkövetkező években. Aki tehát ma a gazdaság előtt álló feladatokra gondol, s ezen belül a testvérországokkal való együttműködésre, annak nagyon is gyakorlati tennivalókra kell figyelni. Gyors alkalmazkodóképesség a nemzetközi piac viszonylag rövid idő alatt átformáló követelményeihez; rugalmasság a tervezésben, döntésben, végrehajtásban — ezek az első feltételek, amelyeket mind a magunk, mind barátaink számára fontosnak tartunk. Legalább ennyire lényeges, hogy világosan lássuk: a szocialista gazdaságban sincs más mérce az eredmény méréséhez, mint a jövedelmezőség, a hatékonyság. A SZOCIALISTA magyar gazdaságra és partnereire egyaránt érvényes a kor parancsa: az emberi tényezők, személyes felelősség, az erőforrások reális figyelembevételén alapuló kölcsönösen előnyös együttműködés. G. M. Plenáris ülés Versailles-ban Púja Frigyes New Yorkba utazott Púja Frigyes külügyminiszter ötnapos kanadai hivatalos látogatásának befejeztével szombaton az Alberta tartománybeli Calga- ryból New Yorkba utazott. A külügyminiszter részt vesz az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli ülésszakán. Román—lengyel közlemény A pénteki román—lengyel megbeszélésről Bukarestben közleményt adtak ki, amely utal arra, hogy Nicolae Ceausescu és Wojciech Jaruzelski kölcsönösen tájékoztatást adott az országukban folyó szocialista építőmunka menetéről. Nicoela Ceausescu kifejezte meggyőződését, hogy a lengyel nép a LEMP vezetésével sikeresen oldja meg problémáit, biztosítja Lengyelország fejlődését a haladás és a szocializmus útján. Mint a közlemény hangsúlyozza: Románia és Lengyelország fokozza együttműködését nemzetközi téren, hozzájárul a biztonság és a béke megteremtéséhez, a leszerelés megvalósításához. Szombaton délelőtt Mitterrand francia köztársasági elnök kétórás referátumával kezdte meg hivatalos tárgyalóülését a hét vezető tőkésország versailles-i csúcs- értekezlete. A csúcskonferencia résztvevői pénteken este „munkavacsorával” kezdték meg ma estig tartó tanácskozásukat. A gazdasági problémák a szombati plenáris üléseken kerültek terítékre. A péntek esti banketten az államfők, illetve a kormányfők és külügyminisztereik vettek részt, a pénzügyminiszterek külön vacsoráztak — ők a gazdasági problémák megvitatását készítették elő. A csúcskonferencián részt vevő pénzügyminiszterek pénteken este kidolgoztak egy közös javaslatot, amelynek az' a célja, hogy nagyobb stabilitást biztosítsanak a valutaárfolyamoknak a nemzetközi pénzpiacokon. Ha a javaslatot a csúcskonferencia elfogadja, a hetek pénzügyminiszterei kidolgozzák majd az erre vonatkozó részletes szabályokat) s azokat a Nemzetközi Valuta Alap szeptemberi ülésszaka elé fogják terjeszteni. Az állam-, illetve kormányfők péntek esti „munkavacsorájának” egyik fő témája, a brit—argentin konfliktus volt, s lehetséges, hogy a későbbiek során a csúcskonferencia — valamilyen formában — állást foglal majd ezzel kapcsolatban. Cheysson külügyminiszter kijelentette: „Minden jel arra mutat, .hogy a brit hadműveletek gyersan be fognak fejeződni.” Cheysson külügyminiszter éjfélkor tartott sajtóértekezletén közölte: a hét külügyminiszter tanácskozott a közel-keleti helyzetről, s rendkívül „lesújtólag” hatottak rájuk a pénteki nap eseményei : a londoni izraeli nagykövet elleni merénylet, s a Libanon ellen intézett izraeli légitámadás. A külügyminiszterek foglalkoztak az irak—iráni háborúval ,is, és „nagy aggodalmukat” fejezték ki annak lehetősége miatt, hogy az iráni csapatok esetleg átlépik az iraki határt, s ennek következtében a konfliktus kiszélesedhet. Pénteken délután, még a ver- sailles-f konferencia előtt, Reagan elnök másfél órás megbeszélést folytatott Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel a brit—argentin konfliktusról. A megbeszélés után Thatcher asszony kijelentette, hogy nagyon elégedett, mert az Egyesült Államok továbbra is szilárd szövetségesnek mutatkozik. Haig külügyminiszter később kijelentette, hogy a konfliktus ügyében Washington és London párhuzamos nézeteket vall: nevezetesen, hogy az argentin kormányon múlik a további vérontás elkerülése, ha „gyorsan” bejelenti. csapatai visszavonását. Más amerikai források szerint Reagan elnök arra kérte Thatcher asszonyt, hogy „rugalmas és nagylelkű" magatartást tanúsítson, 4 így el lehessen kerülni azt, hogy jóvátehetetlen károk keletkezzenek az Egyesült Államok és Latin-Amerika, valamint Anglia és Latin-Amerika viszonyában. Haig külügyminiszter azonban cáfolta azt, hogy Reagan elnök arra kérte volna Thatcher asz- szonyt, hogy iktasson be „szünetet” a Portr Stanley körüli harcokba. JÁTÉK A SZÁMOKKAL (2.) Manipuláció Európával A „szovjet fenyegetés” washingtoni reklámozása beárnyékolja a bécsi haderőcsökkentési tanácskozást, és a genfi rakétamegbeszélést egyaránt. Természetesen, akárcsak a hadászati fegyverek terén, valójában itt sincs szó valamiféle előnyről. — Egyensúly volt és van. Ez ai tény azonban nehezen illeszthető az erőpolitikához. Ezért azután, ha kampánybeszédről, vagy az amerikai fölény biztosításáról van • szó, a Szovjetunió képében egy gyenge, az összeomlás küszöbén álló ország jelenik meg. Ám, ha a katonai költségvetés felsrófolása, vagy a szövetségesek csatasorba állítása a veszély ecsefelését követeli meg, a „törpe” pillanatok alatt dühös, agresszív „medvévé” alakul át. Szemfényvesztés Az európai közép-hatótávolságú fegyverek terén egy szinte fegyvertelen Nyugat-Európa képét rajzolják fel, szemben a szovjet fegyverzet „masszív koncentrációjával”, Reagan elnök szerint a közép-hatótávolságú nukleáris erők terén á Szovjetunió 6:1; arányú fölényben van — míg a Szovjetunió az egyensúly fennállását húzza alá. A moszkvai adatok szerint a Szovjetunió 975 középhatótávolságú nukleáris hordozó- eszközzel rendelkezik Európában, míg a NATO-nak 986 ilyen rakétája, repülője van. Amerika azonban, a „szovjet fölény” bizonyítására a már máskor is alkalmazott módszerhez folyamodik: a tengeralattjárókról indítható rakétákat, a bombázógépeket figyelmen kívül hagyja, és a szárazföldön elhelyezett rakétákat kiragadja a nukleáris erő általános összefüggéseiből. Ily módon például a Nyugat-Európában ál- lomásoztatott 700 darab F—111-es, FB—111-es és FB—4-es repülőgép élévé kiesik a számításból. Genfben az Egyesült Államok a megbeszélést a szárazföldi telepítésű közép-hatótávolságú rakétákra korlátozná. A Szovjetunió jóval szélesebb megközelítést szorgalmaz. Kétféle nulla-változat A genfi tárgyalásokon jelentkező ellentétek másik csoportjának az a háttere, hogy a brit fegyveres erők 64 ballisztikus rakétával és 55 bombázóval, a francia erők 98 rakétával és 46 bombázóval rendelkeznek. Az Egyesült Államok kitart amellett, hogy ezek a fegyverek nem szerepelhetnek a tárgyalási napirenden. Végtére viszont a brit és a francia arzenál is közrejátszik a két úgynevezett nulla-változat eltérésében. Az Egyesült Államok azt javasolta, hogy a) Szovjetunió szerelje le valamennyi rakétáját; s cserébe visszavonják a Pershing- rakéták és' a szárnyasrakéták nyugat-európai telepítésére vonatkozó határozatot. Ez a javallat abszurd, hiszen meglevő fegyverzet megsemmisítését indítványozzák meg nem levő ellenében. A Szovjetuniót éppen az európai egyensúlyhoz hozzájáruló rakétáitól fosztanák meg, míg az amerikai fegyverzetet alig, a nyugat-európait pedig semennyire sem korlátoznák. A NATO ily módon 2:1 arányú fölénybe jutna, sőt, a robbanófejek számát tekintve 8:1 arányú lehne äz előnye. Az amerikai javaslattal szemben terjesztette elő a Szovjetunió a maga nullaváltozatát, amely szerint Európát mindenfajta közép-hatótávolságú nukleáris fegyvertől mentessé kell tenni. A javaslat sorsát még nem ismerjük, de a gondokat szaporítja, hogy tisztázatlan á genfi tanácskozás kapcsolata a jövendő SALT— START folyamattal. A Pershing—2 és a szárnyasrakéta ugyan közép-hatósugarú szerkezet, de funkcióját tekintve hadászati fegyver, amely — elhelyezése folytán — alkalmas arra, hogy pusztító csapást mérjen a Szovjetunió stratégiai célpontjai- liak többségére. Vagyis egyenlőségről csak akkor lehetne szó, ha — a példa kedvéért — az amerikaiak által oly sokat emlegetett közép-hatótávolságú SS—20-at Kubába telepítenék. Zsákutca ez.é. Washington két mércét alkalmaz. Ha az amerikai határok közelében telepítenek rakétát, az agressziós szándék; ha a szovjet határok; tőszomszédságában, az védelem. A fejetetejére állított irreális elképzeléseket azonban egyre kevesebben hagyják szó nélkül. George Kennan, a hidegháború egykori amerikai apostola nemrég így írt: „Nyugaton azt a benyomást keltik,'mintha Európában a szovjet fegyveres erők nagy kiépítése menne, végbe. Ebben elsősorban az a hajlam tükröződik, hogy túlzott, félelmetes képet rajzoljanak a Szovjetunió szándékairól. Bizonyos, hogy ez részben túlzott óvatosságból történik, részben azért is, hogy a nyugati parlamenteket nyugtalanítsák, hogy ezek jelentős védelmi költségvetést szavazzanak meg. De az érv nem meggyőző”. Mind többen teszik fel a kérdést, hogy mire mennek ezzel a politikával? Milyen eredménnyel jár a reagani vonal? A mérleg — elgondolkoztató, s aláhúzza a tíz évvel ezelőtti szovjet—amerikai csúcs változatlanul érvényes megállapítását. Azt, hogy az egyoldalú előnyszérzési kísérlet a nukleáris korban nem járhat eredménnyel. Zsákutca ez, amely a semmibe vezet. Halász GyOrgy / l
