Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-30 / 151. szám

1982. június 30. • PETŐFI NÉPE • 3 Közösen a községért „Nem szoktam bedobni a törölközőt” Amikor a „szemrevételező bizottság” megjelent, elné­mult a piaci zsongás. A bátrabbak közelebb merész­kedtek, gazdátlanul hagyva portékáikat. A betonasz- talra térképeket teregető építészek köré gyűltekkel ha­marosan népgyűléssé terebélyesedett az eszmecsere- Ar­ról esett szó, hogy az új ABC-áruház miatt kilencven fokkal megfordítják a jelenlegi gyalogpiacot. A terve­zők okos érvekkel bizonyították igazukat. A száztagú „közvélemény” pedig úgy érezte: része volt a döntés­ben. Két héttel később az Ifjú Gárda Művelődési Központ nagytermébe hívták a kiskunmajsaiakat. Arról tanács­koztak, hogy hol legyen az új autóbusz-pályaudvar, mi lesz az elöregedett temetők sorsa, milyen vonalon ha­ladjon a szennyvízcsatorna, hol adhatók újabb házhe­lyek? S ahogyan a vita során is elhangzott, annak örültek leginkább a tervezgetés dolgában egybegyűl­tek, hogy végre úgy érzik; nem nélkülük döntenek a község ügyeiben. Okkal gyanítható, hogy a változtatásokért a nagy­község megbízott tanácselnöke, Nágy Csaba a „felelős”. Kellemetlenkedő kérdésünkkel tehát őt kerestük fel: — Nem fél a „palackba zárt” demokratikus szellem kiszabadí­tásától? — Ettől a szellemtől félni nem lehet! Minél több véleményt is­merünk meg, annál megalapozot­tabb lesz a döntés. Cselekvésre pedig csak akkor mozgósíthatunk, ha a közösséget meggyőztük an­nak értelméről. — Mégis, vannak, akik félnek a vitáktól... — A tekintélyt óvják. Azt meg egyenesen eretnekségnek nyilvá­nítják, ha eltérünk a „hivatalos” forgatókönyvtől. Pedig a becsüle­tet nem az elzárkózás, meg a hivatali tolvajnyelv védi! Értel­metlen fényűzés volna, ha a jó­szándékú emberek kezdeménye­zőkész támogatását nem vennénk igénybe. | Nagy Csaba felemás köszönővi­szonyban van a községbeliekkel. Több embert ismer, mint ahá- nyan őt ismerik. Tizenöt éves volt, amikor szüleivel elköltözött Maisáról. — Hogyan teltek a további évek? — Az általános iskola után vá­jártanulónak jelentkeztem, s a középiskolát önerőből végeztem el.. Nősülés után Kiskunhalasra kerültem, a vízműhöz. Kilenc évig a város országgyűlési kép­viselője lehettem. Egyéb megbí­zatásaimban is mindig a csapat­játék híve voltam, s. hiszem, hogy a csapatban mindig a legjobb for­mát mutató játékosoknak kell he­lyet adni. — Szereti a sportot? — A sportnak közösségformáló ereje van. A jó csapatszellem csodákra képes. Valamikor én is sportoltam, ökölvívásban országos bányászbajnokságig vittem. Maj- sán a futballnak és a kézilabdá­nak vannak hagyományai, s ezek­re érdemes építeni. — Sportmúltiából ítélve Mai­sán „verekedős" a tanácselnök ... — Átvitt értelemben igen! Hi­szem. hogy elveszett ügyek nin­csenek. csak kedvüket szegett, el­bizonytalanodott emberek. Nem szoktam bedobni a törölközőt... — Milyen ügyekért kell majd megküzdenie? — Parcellázzuk! Az oktatás- üevben a legfontosabb, legsürge­tőbb a gazdasági-műszaki ellátó szervezet létrehozása, a kisegítő iskola áldatlan helyzetének a megszüntetése. A Dedagóeusokat be kell vonni a közművelődésbe. Az ő kezdeményezőkészségüktől minden közösség lendületet kap­hat. Színvonalasan dolgozik a művelődési központ, a könyvtár éá a múzeum. Az intézmények pgvüt.trnűköclése azonban még legtöbbször esetleges, tehát meg kell teremteni köztük az összhan­got. Az egészségügyi ellátás fej­lesztésében két fontos feladat vár ránk: a köziponti egészségház lét­rehozása és a szociális otthon bő­vítése. A kereskedelmi hálózat „gazdája” a helyi áfész, de szí­vesen fogadunk minden jelent­kezést, ha az ellátás színvonalá­nak növelését segíti. Az egészsé­ges konkurrenciától nem fé­lünk ... — A <község további fejlődése érdekében milyen feladatok vár­nak megvalósításra? — Még ebben a tervidőszakban szeretnénk befejezni a vízmű re­konstrukcióját, melynek előkészü­leti munkái már megkezdődtek. Folytatódik a lakások gázellátá­sa, többnyire lakossági erőből. Gond, hogv kevés a szerelő mes­ter. Egyébként a már meglévő vezetékek egy részét is fel kell újítani, kisnyomásúról középnyo­másúra kell átalakítani. Szeren­cse, hogy az ezzel járó költségek nem a község számláját terhelik. A szennyvízelvezető csatorna­rendszert a hetedik ötéves terv­időszakban kell kiépíteni, mert a további fejlődést gátolja ennek hiánya. Az előkészítés időszaka a mostani tervciklus. — Mivel zárjuk a beszélgetést? — Talán annak a reménynek a kifejezésével, hogy együttes mun­kálkodásunk eredménvekéopen mind több majsai érzi majd a községet igazi otthonának. S az ígérettel: ezért én is mindent megteszek. Kozma Huba Egy vízibaleset tanulságai A MEGYÉHEZ TARTOZÓ ter­mészetes vizekben — tavakban, folyókban — 1981-ben tizenöten vesztették életüket. Négyen tiltott helyen fürödtek, tizenegyen pedig különféle vízibaleset következté­ben haltak meg. Ezek — sajnos — mindig valamilyen felelőtlen em­beri magatartásra vezethetők visz- sza. Az ilyen tragikus események közül is kiemelkedik az, amelynek során — súlyos megítélésű vízi közlekedési bűncselekmény követ­keztében — több ember vesztette életét. A közelmúltban fejeződött be az eljárás ebben az ügyben. Annak idején lapunkban is meg­jelent a hír, amely szerint 1981. szeptember 27-én délután 5 óra körül a Dunán — az Ordas köz­séghez tartozó részen — a régi ha­jóállomás közelében vízibaleset történt: motorcsónakázás közben a csónak egy uszálynak ütközött, elsüllyedt és hárman vízbe fullad­tak. NÉZZÜK a baleset részleteit, amelyek rendkívül tanulságosak. A vízi közlekedési szabályok be­tartása esetén ugyanis e baleset elkerülhető lett volna. Katona Ti­bor matrózként dolgozott a MA­HART Folyamhajózási Üzemigaz­gatóságnál, 1981. szeptemberében szolgálati helye a Dunán, Ordas község határába telepített ÁFOR- kikötő volt, s az ott horgonyzó tankuszályok felügyeletét látta el. A Duna e szakaszán van a kije­lölt hajóút, igen erős a folyam sodrása, a víz mélysége közepes vízállásnál is 12—13 méter. Szep­tember 27-én, vasárnap a reggeli órákban Katona Tibor élettársá­val, Németh Lászlónéval együtt — 3 vállalati előírások ellenére.^ elhagyta az egyik tankuszályon levő szolgálati helyét és Ordasra ment italozni, szórakozni. A ven­déglőben összetalálkoztak Kanalas János, Kovacsik Antal és Pintye Ilona érsekcsanádi lakosokkal, akik ebben az időben Ordason dolgoztak. Beszélgetés közben fel­vetődött, hogy Katona Tibor csó­nakmotorját eladja Kanalas Já­nosnak, akinek volt égy fémből készült csónaktestje, de motorja nem. Kora délután az erősen ittas állapotban levő társaság a motor­csónak . kipróbálására a Duna- .partra ment. Valamennyien Kanalaséknák az ÁFOR-bázistól mintegy 100 mé­terrel feljebb levő tanyájához mentek, ahol még tovább italoz­tak. Később felszerelték a motort a csónaktestre, és először az ittas Katona Tibor vezetésével próba- utat tettek a Dunán a szemközti szigetre. Ezután — ekkor már fél öt lehetett — még egy próbaútra- indultak. Hátul Katona Tibor és Kanalas János foglalt helyet, köz­tük volt a csónak farmotor-kor- mányrúdja a gázadagoló karral együtt. Középen Németh Lászlóné és Pintye Ilona, míg a csónak or­rában Kovacsik Antal helyezked­tek el. A csónakot veszélyesen túl­terhelték. ELINDULÁS UTÄN a csónakot először Katona Tibor vezette. Előbb a folyás irányával szemben felfelé haladtak, de egy kör meg­tétele után visszafordultak. Kato­na Tibor ekkor — Kanalas János kérésére — átadta a kormányru- dat Kanalasnak, aki egyébként a legittassabb volt közülük. Katona Tibor nem magyarázta el a csó­nak irányítási módját, így a veze­tésben járatlan, részeg Kanalas János egyre közelebb kormányoz­ta a vízi járművet a T—94 jelű tankuszályhoz. Katona ezt észre­vette, de nem vette át a vezetést, ittassága miatt hagyta, hogy a csó­nak veszélyesen megközelítse a part közelében lehorgonyzott uszályt. Amikor ennek hátsó ré­szével egy vonalba értek, Kanalas János a kormányt jobbra húzta, így a csónak hirtelen balra tért és az uszály falának ütközött. In­nen a csónak visszavágódott, az erős sodrás azonban bevitte azt*', az uszály farkoszorúja alá és az­után a-csónak a kormánylapátnak ütközött. Az első ütközésnél a csónak megbillent, a következőnél már valamennyien hátraestek, így a vízijármű hátsó része megmerült és a csónak farán ömlött be a víz. A gyorsan süllyedő vascsónakból a benne tartózkodók a Dunába zuhantak és a víz alá merültek. Közülük csak Katona Tibor tudott úszni. Katona kimentette élettár­sát, Németh Lászlónét. Kanalas Jánost, Pintye Ilonát és Kovecsik Antalt a víz elsodorta, ők életü­ket vesztették. Katona Tibor —, aki a vízi közlekedési szabályok értelmében a csónak vezetője volt — közepes fokú alkoholos befo­lyásoltság állapotába került a bal­eset idejére. vérében 1.93 ezrelék véralkohol-koncentrációt mutat­tak ki, AZ ELŐZETES letartóztatásba helyezett Katona Tibor ellen több ember halálát okozó ittas jármű- vezetés bűntette miatt indult bün­tetőeljárás. A nyomozás során — hajózási szakértő véleményének beszerzése után — megállapította a Dunai Vízirendészeti Rendőrka­pitányság, hogy Katona Tibor a vízi közlekedés rendjének — Hajó­zási Szabályzat — számos alapve­tő előírását szegte meg, így külö­nösen : a motorcsónak vezetése előtt szeszes italt fogyasztott; le­hetővé tette, hogy az ittas állapot­ban levő Kanalas János gyakorol, ja a motorcsónak vezetését; ezt a gyakorló vezetést veszélyes, „ki­kötői körzetben” engedélyezte; a biztonságos vízi közlekedésre fel­építésénél fogva alkalmatlan mo­torcsónakkal túlterhelve — csak két személy biztonságos szállítá­sára volt alkalmas — közlekedett; nem gondoskodott mentőfelszere­lésről sem. Végül a vízen járatlan, a motorcsónak vezetésében telje­sen gyakorlatlan Kanalas Jánost nem utasította a helyes csónak- irányításra, az egyre fokozódó ve­szélyhelyzetben seriig vette át a csónak közvetlen vezetését. A KECSKEMÉTI Járásbíróság dr. Sándor László tanácsa ítélke­zett az ügyben elsőfokon. Katona Tibort a bíróság bűnösnek mon­dotta ki több ember halálát oko­zó ittas járművezetés bűntettében, ezért 5 évi szabadságvesztésre ítél­te és 6 évre eltiltotta mindennemű jármű vezetésétől. A bíróság sú­lyosbító körülményként értékelte a többszörös, igen durva és nagy­részt szándékos vízi közlekedési szabálvszegést. továbbá az ittas állapotban elkövetett közlekedési bűncselekmények elszaporodottsá- gát. Figyelembe vette azt is, hogy korábban Katona Tibor ellen it­tas járművezetés vétsége miatt — ekkor motorkerékpárt vezetett — volt már büntetőeljárás. Ezenkí­vül szabálytalan motorcsónak-ve­zetésért is volt bírságolva. Enyhí­tő körülményként értékelte a bí­róság Kanalas János közrehatását. INTŐ PÉLDA legyen ez a tra­gikus eset valamennyi vízen köz­lekedő számára. A vízi közlekedés — és a fürdőzés szabályainak a betartása — nemcsak egyéni ügy, hanem közérdek is. Számos olyan baleset történik, amely megelőz­hető lenne a helyes, szabályszerű magatartással és víziiármű-veze- téssel. Dr. Ábrahám István közlekedési ügyész VILLÁMINTERJÚ A TIT küldöttgyűléséről Június 26-án tartották hatszáz résztvevő közreműködésével a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat XIII. küldöttgyűlését. Az ötéven­ként sorra kerülő tanácskozáson az írásbeli és a szóbeli előterjeszté­sek után a vitában összesen ötvenhatan kértek szót. Bács-Kiskun me­gyét ezúttal huszonegyen képviselték. A küldöttek között volt Konfár Sándor, a TIT megyei titkára. Vele beszélgettünk a küldött- gyűlésen szerzett tapasztalatokról. A biztosítás marad, de nem kell fizetni Az Állami Biztosító fiókjainál ezekben a napokban az autósok szinte egymásnak adják a kilin­cset, s az iránt érdeklődnek, ho­gyan és ki téríti meg ezután a balesetben vétlenek kárát. Sokan úgy tudják, hogy július 1-től megszűnik a kötelező gépjármű­felelősségbiztosítás. A biztosító ismételten tájékoztatja1 ügyfeleit, hogy a kötelező gépjármű-felelős­ségbiztosítás rendszere továbbra is megmarad, mindössze a díjfi­zetési kötelezettség szűnik meg. A gépjármű-balesetekben vétlen autósok kárát a biztosító a kárt okozó helyett a felelősségbiztosí­tás alapján — az eddigiekhez ha­sonlóan — továbbra is megtéríti. Felhívja a biztosító a figyelmet arra is, hogy a legutóbbi díj be­fizetését igazoló csekket, vala­mint a díjigazoló lapot egy ideig őrizzék még meg az autósok, mert a KPM Autófelügyelet vizsgabiz­tosai a legközelebbi műszaki vizs­gáztatásnál ezt még ellenőrzik. (MTI) Borverseny Noszvajon, a Heves megyei Ta­nács oktatási központjában ked­den reggel megnyitották a 18. or­szágos bor- és a 3. üdítőital­versenyt. Az országos borversenyre ez­úttal 1053 minta érkezett, azok a termelői borok, amelyeket a kö­zelmúltban lezajlott megyei ver­senyek valamelyikén aranyérem­mel díjaztak. Külön kategóriában bírálják el azt a 107 muzeális bormintát, amely 1977-es, vagy annál régebbi évjáratú. Vala­mennyi forgalomban lévő bor is vizsgázik. Az országos bor- és üdítőital­verseny .pénteken eredményhirde­téssel zárul. (MTI) RÉGIBŐL ÚJAT 0 A Ganz Villamossági Művek óbudai gyárában többek között feszültség- és áramváltókat Is gyártanak. Ezek az erőművek, há. lózati alállomások, gyárak elek­tromos fogadóállomásainak stb. fontos berendezései. A beruházá­sok csökkentésével kisebb lett a készülékek iránti kereslet is. Ezért a gyár újabban régebbi és már leselejtezésre ítélt feszültség- és áramváltók felújításával is fog­lalkozik. Egy-egy készüléknél a megtakarítás összege eléri a száz­ezer forintot is. — Mi volt az összbenyomása az országos tanácskozáson? — Külsőségeiben, szervezettsé­gében és tartalmában egyaránt igényes, színvonalas volt. őszinte légkörű munkamegbeszélésen ve­hettünk részt, sokunk hasznára. — Volt valamilyen új voná­sa, sajátos jellegzetessége e leg­utóbbi küldöttgyűlésnek? — Figyelmet érdemel, hogy az egyes tudományágak legtekinté­lyesebb képviselői az eddiginél jobban bekapcsolódnak az isme­retterjesztés egyre sokoldalúbbá váló és egyre nagyobb tudást, szakértelmet kívánó munkájába. Ez a hozzászólások többségéből is kiderült. Továbbá az, hogy a tar­talmi munkában jobban kell iga­zodni a megváltozott körülmé­nyekhez, az új és növekvő igé­nyekhez. És hangsúlyozottan ke­rült szóba a tudományok kölcsön­hatása és összekapcsolódása. — Bizonyára szó esett a leg­célravezetőbb módszerekről is... — A hagyományos ismeretter­jesztés mellett az eddiginél több gondot kell fordítani a komple­xebb, sokrétűen szemléltetett elő­adásokra, sorozatokra, tanfolya­mokra, szakkörökre stb. Az egy­másra épülő, rendszeres, ugyan­azon hallgatóságnak szánt foglal­kozásokat kiemelten kell kezelni, szorgalmazni. — A vitában részt vevő is­meretterjesztő szakemberek miről beszéltek legtöbbet? Volt-e sokat emlegetett téma­kör? — Egyértelműen az ismeretter­jesztés hatékonyságára irányult a figyelem. S arról volt leginkább szó, hogy az egyes szakterületek bevonásával miként lehetne leg­hatásosabban hozzájárulni a kor­szerűen művelt emberek kialakí­tásához. örvendetes, hogy az egyes társintézmények és szerve­zetek — szakszervezet, KISZ stb. — részéről fokozottan jelentke­zett az igény az együttműködés­re. — Bács-Kiskunról külön is esett szó a tanácskozáson? — Igen, a nemzetiségi ismeret- terjesztésben elért eredményeink­ről szóló beszámolót nagy tetszés­sel fogadták. — Mi várható a XIII. TIT- küldöttgyüléstől a továbbiak­ban? — Érzésem szerint mindenkép­pen élénkítő, pezsdítő hatású lesz a további munkánkra nézve. A tanácskozás jegyzőkönyvét sok­szorosítják, s mi gondoskodunk róla, hogy minél többekhez el­jusson. Az elkövetkező években bizonyára nagy hasznunkra lesz. V. M. Tantárgy pedagógiai napok Egerben Több mint száz pedagógus részvételével hétfőn Egerben megnyi­tották a 19. országos biológiai tantárgypedagógiai napokat. A tanácskozáson a gimnáziumok harmadik, valamint az általános iskolák hetedik osztályos kísérleti biológiai tankönyvének véleme- nyezése a fő napirend. Segíti környezetünk védelmét a Házi Jogtanácsadó Környezetvédelmi összeállítás­sal jelentkezik júniusi számában a Házi Jogtanácsadó. Mint a be­vezetőben olvasható: „Hazánkban a felszabadulást követően kibon­takozott gazdasági fejlődés nem- kívánatos melléktermékeként a hetvenes évek közepén tűntek fel a környezetkárosító jelensé­gek. Megnőtt a felszíni és felszín alatti vízkészletek, a levegő szeny- nyezettsége. A termelés és a fo­gyasztás növekedése a hulladé­kok felhalmozódásához vezetett, amelyek — különösen a veszélyes hulladékok — környezetkárosítás nélküli elhelyezésének megoldat­lansága a levegő, a talaj szeny- nyezését okozta. Ezzel egyidejű­leg társadalmi fejlődésünk vele­járójaként megnőtt az emberek igénye a tis/ta, kulturált, kikap­csolódást nyújtó környezet iránt.” Valóban, ma még gyakori, hogy egyszerre vagyunk környezetvé­dők és sok esetben szennyezők is. A szerkesztőség ezért minde­nekelőtt azokat az előírásokat ismerteti, amelyek — megköny- nyítve a tájékozódást — hozzájá­rulhatnak a környezetbarát ál­lampolgári magatartás kialakulá­sorolását követik a viz és a le­vegő tisztasága, valamint a tele­pülési környezet védelmi ■ szabá­lyai, majd a büntetőjogi és kár­térítési felelősségről van szó. A fokozottan védett állatfajok közt több olyan is akad, amelyeknek a pénzben kifejezett példányon­kénti értéke ötvenezer forint (ke­recsensólyom, nagykócsag, par­lagi, réti és szirti sas, túzok, ván­dorsólyom, földikutya? vidra). Büntetőjogi felelősséggel tartozik, aki ilyen állatot, vagy növényt elpusztít, gyűjt stb. A bírság ösz- szege elérheti a pénzben kifeje­zett érték tízszeresét is, illetve szabadságvesztés lehet a bünte­tés. Nyáron nem csupán a kirándu­lók, természetközeibe kerülők, ha­nem a külföldre induló turisták száma is növekszik. A Házi Jog­tanácsadó választ ad ezekre a kérdésekre: mennyi idő alatt sze­rezhető be az útlevél, illetve mi­lyen mellékletekkel, hogyan kell benyújtani a kérelmet? A visszatérő rovatok közt ez alkalommal a televízió április ■havi Jogi eseteinek adása olvas­ható az autósok, autók témakö­Remek vállalkozás — No nézd csak! — álmél- kodott Kóc Frigyes. — Az annya köcsögit! — Mit mondsz? — kukkan­tott ki felesége a konyhából, mire Kóc az orra alá dugta az újságot. — Ide süss! — bökött az egyik keretes hirdetésre. — Is­mét lehet újrafutózott autógu­mit kapni! — És akkor mi van? — cso­dálkozott az asszony. — Hi­szen nekünk nincs- is ko­csink ... — Majd lesz, anyukám, majd lesz! — lelkendezett Kóc Fri­gyes. — Jobb, ha tőlem tudod: remek vállalkozásba kezdek. A sorsdöntő elhatározást tettek követték. Kóc Frigyes haladéktalanul gyűjteni kezd­te a használatban elkopott, de még felújításra alkalmas gu­miabroncsokat. Házalt, hirde­tett, autószerelőkkel, szerviz­főnökökkel egyezkedett. Kez­detben csak hada-, Trabant- és Wartburg-gumik érdekel­ték, ám később — ahogy kez­dett jobban menni az üzlet — kiterjesztette tevékenységét a ritkább autótípusokra is, A lakása udvarán felhalmozott készletet aztán időről-időre el- szállittatta a termelőszövetke­zetbe, ahol a melléküzemág új futózattal látta el, s jó áron értékesítette az abroncsokat. — Milyen egyszerű ez — mondogatta a vasárnapi ebéd után két fröccs között Kóc Frigyes. — Az autós boldog, mert megszabadul feleslegessé vált gumijaitól, s még némi pénzt is kap érte. Jómagam szerény, de tisztes haszonnal továbbadom az árut, s a téesz is jól jár, mert neki is meg­van a nyeresége a dolgon. Vé­gül az abroncs visszakerül az autóshoz, akivel madarat lehet fogatni, mert egy: autógumit nem mindig lehet kapni, ket­tő: ez a fajta „járóka" olcsóbb is mint az új. S végül, de nem utolsósorban kevesebb autó­gumit kell behozni külföldről, minek utána javul a külkeres­kedelmi mérleg és az állam­polgárok közérzete. Kóc Frigyes valósággal meg­szállottjává vált az abroncs­gyűjtésnek. S mivel időközben a módszerei is tökéletesedtek, nem volt az a mennyiség, ami­vel el ne bánt volna. De ő töb­bet és még többet akart. így aztán vásárolni kezdte előbb a motorkerékpár-, majd a ke­rékpár-, végül a rollergumi­kat. S mivel ezek felújítását a termelőszövetkezet nem vál­lalta, gvmiüzemet nyitott a háza udvarán. Ám nem sok öröme telt benne. Mert alig egy hónapja eregette még a bodor füstfelhöket a város leg­népesebb negyede fölé az üzem, amikor a lakók pana­szos leveleinek hatására ki­szállt a környezetvédelmi ha­tóság, a műhelyt bezárták, s Kóc Frigyest csinos pénzbír­ság megfizetésére kötelezték. ■ S ezzel véget is érne e ga­rantáltan tanulság nélkül való történet, ha nem tartanánk szükségesnek megjegyezni, hogy bár egyesek szerint Kóc a mellényzsebéből fizette ki a büntetést. Meggyőződésünk, hogy ez nem igaz. (Mellesleg nem is volt mellénye.) A való­ságban úgy történt, hogy a pénzt a környezetvédelmi ha­tóság vezetőjétől, a zsűri el­nökétől kapta. Magyarázat he­lyett idézzük a korabeli sajtó­ban megjelent hírt: „Megtartották a Környeze­tünk tisztaságáért pályázat eredményhirdetését. Az első díjat az erdőkben, réteken, utak mentén szanaszét heverő használt gumiabroncsok össze­gyűjtésével, s ezáltal a táj ter­mészetes szépségének vissza­állításával Kóc Frigyes pályá­zó nyerte el." Sitkéi Béla í 1 j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents