Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-24 / 146. szám
1988. június 84. • PETŐFI NÉPE • 3 Napirenden a múlt évi költségvetés és a településfejlesztési verseny értékelése (Folytatás az 1. oldalról.) járdákkal, tantermekkel, jó ivóvízzel és más alapvető fontosságú létesítményekkel. Befejezésül szeretnék számot adni néhány előttünk álló fontos feladatról, amelyeket az 1982. évi településfejlesztési verseny keretében a tanácsok programjában célszerű figyelembe venni: Az eddigieknél jobban kell építeni a társulásokra a tervezett közműberuházások megvalósításában. A környezetvédelem hatékonyságát növelni kell, és ebbe be kell vonni a kisebb-nagyobb.kol- lektívákat, társadalmi szervezeteket és gazdálkodó egységeket. Keresni kell a pótlólagos anyagi eszközök lehetőségeit, az eddigieknél is jobban kell fokozni a társadalom közvetlen részvételét- a közcélú feladatok megvalósításában. Tovább kell szélesíteni a fenntartási-felújítási munkák végzésére indult társadalmi mozgósítást. Törekedni kell a szellemi munka fokozottabb bevonására a településfejlesztési társadalmi munkába. Az eddig elmondottakon kívül még számtalan feladat akad, köztük olyan is, amely a versenyben pontokkal értékelhető, és olyan is, amelyik nem, de megvalósításuk egyaránt fontos. A té- lepülésfejlesztési verseny nem öncélú, alapvető feladata: elősegíteni mindazon célkitűzések valóra váltását, amelyek a lakosság jobb ellátását, életkörülményeinek állandó javítását szolgálják. Reméljük, hogy mint eddig, így ebben az évben is hasznos munkára, a közösségért való cselekvésre buzdít mindkét verseny: az országos és a megyei is. * Ezután Stauth Istvánná megyei tanácstag kért szót, és kifejtette, hogy a községi település- fejlesztési munka elsősorban a tanács és a lakosság kapcsolatától függ. Ezt segíti az a nemcsak szavakban megnyilvánuló támogatás, amely a kisebb települések népességmegtartó képességét erősíti. A tanácsi gazdaság 1981. évi feladatainak végrehajtásáról szóló jelentés megtárgyalása módot és lehetőséget ad arra, hogy áttekintsük, mennyiben sikerült a kitűzött célokat megvalósítani, hol maradtunk el, milyen következtetések vonhatók le a gazdálkodás általános tapasztalataiból, 'és ezeket hasznosítva ez évi munkánkban, sikerre vigyük tervünk megvalósítását. összességében megállapítható, hogy a megye gazdasága és ezen belül a tanácsi gazdaság is a mindinkább nehezedő, körülmények között ütemesen fejlődött, a középtávú tervben meghatározott céloknak megfelelően. A feladatok helyes rangsorolásával a társadalompolitikái szempontból legfontosabb ellátási kötelezettségekre és fejlesztésekre koncentrálva az anyagi eszközöket, sikerült a közszolgáltatások színvonalát megőrizni, nem egy esetben tovább, javítani, az ellátásban részt vevők körét pedig bővíteni. A megye tovább gazdagodott olyan létesítményekkel, amelyek javítják a lakosság közérzetét, az egészségügyi, az oktatási ellátottságot. A tanácsoknak és intézményeknek az üzemeltetési, fenntartási feladatok végrehajtására az elmúlt évben mintegy 3,5 milliárd forint állt rendelkezésre. Ez lényegében 8 százalékkal több pénzeszközt jelentett, mint az előző évben. A bevétel 2 százalékkal haladta meg a tervezettet, ami jelzi, hogy a tanácsók érdeA testület elfogadta az 1981. évi településfejlesztési versenyről szóló előterjesztést és kitüntetési javaslatot. Ezt követően S. Hegedűs László elismerő szavak kíséretében átadta az 1981. évi társadalmi munkában országosan első helyet elért Bács-Kiskun megye tanácsának és népfrontbizottságának, a Hazafias Népfront Országos Elnöksége által alapított kitüntető serleget. Majd a megyei tanács elnöke nyújtotta át a kitüntetéseket a ’településfejlesztésben és a társadalmi munkában élenjáró városok, községek vezetőinek, a munkahelyi kollektívák képviselőinek és az aktivistáknak. A győztesek A megyei tanács értékelje az 1981. évi településfejlesztési versenyt, amelyben az alábbi eredmény született: A városok kategóriájában: 1. Kiskőrös (jutalma 1 millió forint), 2. Baja (800 ezer forint), 3. Kecskemét. A nagyközségek kategóriájában: 1. Tiszakécske (600 ezer forint), 2. Solt (500 ezer forint), 3. Jánoshalma (400 ezer forint). A 2500 lakos feletti községek kategóriájában: 1. Jászszentlászló (500 ezer forint), 2. Fülöpszállás (400 ezer forint), 3. Tass (300 ezer forint)'. A 8500 lakos alatti községek kategóriájában: 1. Apostag (400 ezer forint), 2. Zsana (300 ezer forint). 3. Foktő (200 ezer forint). Az 1981-ben végzett kiemelkedő társadalmi munkáért 59 személy és 'kollektíva kapta meg a Bács- Kiskun megyei Tanács által alapított „Településfejlesztésért emlékérmet” és oklevelet, húszán pedig „Kiváló társadalmi munkáért” kitüntetésben részesültek. * Szünet után a tanácsülés az 1981. évi gazdálkodással kapcso- latos szóbeli kiegészítéssel folytatódott. amelyet a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője terjesztett elő. kéltségüknek megfelelően 'hathatós intézkedéseket tettek a források bővítése érdekében. A gazdálkodás eredményei Az iparba tartozó megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek termelési értéke meghaladta a 23 milliárd forintot, s az országos ipari termelés 2,3 százalékát tette ki. A termelés növekedésének mértéke az előző évhez képest 13 százalékkal nőtt, az országos 8,4 százalékos emelkedéssel szemben. Eredményes évet zárt a megye építőipara is. A. bruttó termelési érték megközelítette a 4 milliárd forintot, és 5,8 százalékkal nőtt az országos 2'6 százalékkal szemben. A gazdálkodás eredménye is kedvező volt, mert a nyereség 14,2 százalékkal emelkedett az országos 11,6 százalékkal szemben. Félő azonban, hogy a nyereség egy része mögött nem mindenkor az építőipari munka hatékonysága húzódik meg, hanem az árakban érvényesített többletek játszanak szerepet. A megye 145 mezőgazdasági nagyüzeme összességében az elmúlt évben ugyancsak sikeresen teljesítette tervét a viszonylag gyengébb kenyérgabona-termés ellenére is. A nagyüzemek termelési értéke meghaladta a 25 milliárd forintot, ami az országos üzemi termelési érték 9,9 százalékát tette ki. Ez lényegében 1,8 milliárd forinttal volt több, mint 1980-ban. Erősödött a szövetkezetek melléküzemági tevékenysége, amelyet állami pénzeszközökből is támogattunk. A gyenge termőhelyi adottságú mezőgazdasági üzemek támogatási rendszerének változása miatt a dotáció valamelyest csökkent, de a kiemelt célok megvalósítására megfelelő állami pénzeszközök álltak rendelkezésre. A termelő infrastruktúra ágazataihoz tartozó szállítási, hírközlési, vízgazdálkodási, személyszolgáltatási és kulturális szolgáltatási ágazatokba tartozó vállalatok és szövetkezetek elmúlt évi eredménye is sikeresen járult hozzá a .megye gazdaságának fejlődéséhez, a szolgáltatások színvonalának emeléséhez. Az elmúlt évi népgazdasági tenv alapvetően azt a célkitűzést rögzítette, hogy őrizzük meg az életszínvonal terén eddig elért eredményeinket, stabilizáljuk azokat, és a lakosság jó közérzetét fenntartó "intézkedéseket tegyünk, Bátran elmondhatjuk, hogy ezek az alapvető célok a megyében is megvalósultak. A lakosság készpénzbevétele mintegy 7,2 százalékkal növekedett az előző évihez viszonyítva. Emelkedett az áruvásárlásra és a szolgáltatásokra fordított hányad, mintegy másfélszeresével nőtt a lakosság betétállománya. Kiegyensúlyozott ellátás A kiskereskedelmi forgalom emelkedése folyó áron 9,2 százalékkal volt több, mint 1980-ban, és megközelítette a 20 milliárd forintot. Megállapítható, hogy a kiskereskedelmi áruellátás színvonala valamennyi áru-főcsoportban jobb volt, mint az előző évben. Általában kiegyensúlyozott ellátási helyzet alakult ki, egyes rövid időszakokat és bizonyos mértékig a már több év óta hiánycikként jelentkező áruféleségeket kivéve. Az életszínvonal eddig elért eredményeinek megőrzése a kiskereskedelem eszközeivel, mint például a kiegyensúlyozott áruellátás, a differenciált áruválaszték, a szolgáltatások növelése, változatlanul elsőrendű feladatot képez. Az eddig bevezetett új üzemelési . formák a kereskedelemben, amelyek több mint 100 üzletet érintenek, elősegíthetik mindezek sikeresebb megvalósítását. A kormány intézkedései alapján létrejött új vállalkozási formák keretében a megyében eddig 92 új szervezet alakult, amelyből 69 a gazdasági, s mindössze 3 a vállalati gazdasági munkaközösség. A munkaközösségek többségükben ipari termelő, szolgáltató és szellemi tevékenység vállalására alakultak. A költségvetésben rendelkezésre álló bevételekből a felhasználás 3 milliárd 170 millió forintot tett ki. Ez a kiadás folyó árón 8 százalékkal magasabb, mint a megelőző évben volt. A költség- vetési kiadások emelkedési üteme alatt marad az V. ötéves tervidőszak növekedési ütemének, de nagyjából azonos az előző évivel, Így a kiadási felhasználás összhangban volt a társadalmi közkiadások növekedési ütemét fékezni kívánó pénzügypolitikával, a takarékosságra ösztönző intézkedésekkel, a végrehajtandó feladatok rangsorolásának követelményeivel. Mindebből az következett, hogy a tanácsoknak is át kellett rendezni a ’ társadalmilag kiemelten fontos alapellátások javára a pénzeszközöket és más területeken csak a szinten tartás lehetőségeit fenntartva, sőt, egyes esetekben visszafejlesztésekre is intézkedéseket téve. A települések fejlődését, új városrészek kialakítását és az árak emelkedését is figyelembe vévé egyre nagyobb gond a kommunális, a város- és községgazdálkodási feladatok jó megoldása. Sajnos azt kell mondani, hogy a tanácsok erre a célra csak akkor rendelkezhetnek több eszközzel és vállalkozhatnak a sokszor jogos igények megvalósítására, amennyiben a pótlólagos bevételek azt lehetővé teszik. Itt elsősorban a lakosság összefogására, áldozatvállalására kell számítani. A megyében vannak már igen jó példák. Feltétlen indokolt lenne, hogy központi forrásokiból is ezek a kezdeményezések elismerést nyerjenek, és állami támogatásban részesüljenek. A fenntartási kiadásoknak mintegy 30 százaléka jut az egészségügyi és szociális feladatokra. Ennek csaknem a felét teszi ki a több mint 4300 kórházi ágv üzemeltetésével kapcsolatos költség. A fekvőbeteg-ellátás szinten tartásához, a korszerű gyógymódok alkalmazásához a gyógyszerárak drágulásával mindinkább terven felüli pénzeszközök kellenek, amit eddig bevételi többletekből sikerült előteremteni. A belépő hálózatfejlesztésekkel a bölcsődékben valamelyest csökkent a zsúfoltság, az időskorúak helyzetét javítják a szociális otthoni férőhelybővítések. A szakmai injeeráció tovább erősödött annak ellenére, hogy több területen még gondok vannak. Az újonnan bevezetett ügyeleti rendszer összességében jól funkcionál, de hiányosságai is tapasztalhatók a betegek szakszerű ellátása terén. Oktatásfejlesztés — gondokkal Az oktatási, közművelődési és sportfeladatokra az összes előirányzat több mint 40 százalékát fordítottuk, s ez meghaladja az 1,2 milliárd forintot. Közel 900- zal nőtt az óvodai férőhelyek száma és 100-zal az általános iskolai tantermeké. Az' egységre jutó fenntartási kiadások emelkedtek. Az óvodákban csökkenő zsúfoltság áttolódik az általános iskolákra. Az általános iskolai tanulók száma 2400-zal emelkedett, ami 67 tanulócsoport-többletet eredményezett. Ebben az évben sem enyhít a gondokon — különösen a városokban — a belépő mintegy 60 tanterem. Tovább folytatjuk az általános iskolai tanterem-világítás korszerűsítését: két év alatt mintegy 500 tanterem kap korszerű világítást. Erre a célra az idén több', mint 5 millió forintot költünk központi és megyei pénzeszközökből. Javult a diákszociális ellátás, két év alatt 3500-zal emelkedett az iskolai napközi otthont igénybe vevő tanulók száma. összességében, elmondható, hogy az oktatás és közművelődés tárgyi feltételeihez a szükséges anyagi eszközök rendelkezésre álltak. Fontos feladatunknak tekintettük a tanács és szerveik kezelésében lévő épületek és ingatlanok felújításának,, karbantartásának szorgalmazását. Úgy tűnik azonban, hogy nem elég hangsúlyozottan, annak ellenére, hogy bizonyos szemléletbeni és gyakorlati változásnak már tanúi lehetünk. A karbantartások, kisebb felújítások elmaradásában közrejátszik a nemtörődömség, a mesteremberek hiányára való hivatkozás, az építőipari szervezetek e munkákban való anyagi érdekeltségének hiánya. Viszont azt is tudomásul kell venni, hogy az a legdrágább, ha a rendszeres karbantartás és felújítás elmarad, és emiatt majd új létesítményt kell építeni. Felújításokra az elmúlt évben — a lakóházakra és utak korszerűsítésére fordított összeggel együtt — mintegy 370 millió forintot költöttünk, 80 millió forinttal kevesebbet a lehetőségeknél. A pénzügyi lehetőségek nem teljes kihasználása részben kapacitásgondokkal, tervszerűtlen áthúzódásokkal, és a nem megfelelő előkészítő munkával függ össze. Úgy ítélem meg. hogy ezen a szemléleten és gyakorlaton feltétlenül változtatni kell. Az energiáracionalizálás területén is történtek már előrelépések, de még csak kezdeti eredményekről adhatunk számot. Fejlesztésre az előző évi pénz- maradvánnyal együtt másfél milliárd forint állt rendelkezésre. A fejlesztési alap saját bevételeit mintegy 50 millió forinttal túlteljesítettük, elsősorban a lakos- ság_ meghatározott célokra biztosított önkéntes befizetései és hozzájárulásai következtében. A vállalatok és szövetkezetek fejlesztési célú pénzeszközeinek szűkítése miatt a tervezett alatt volt az átvett keret. A lakásépítés elsődleges feladat A fejlesztési alap felhasználása a tervezettet 2,3 százalékkal meghaladó mértékű volt. Az ösz- szés előirányzat csaknem 25 százalékát, 306 millió forintot fordították a tanácsok lakásberuházásra, amiből több mint 500 állami lakás valósult meg. A lakáshelyzet javítása ■ változatlanul az elsőrangú feladatok között szerepel. A lakótelepek építése ■lényegében folyamatosan történik az előkészített területeken. A társasház- és á családiház-építés aránya növekvő, és ez mindinkább fokozott igényeket támaszt a terület-előkészítéssel, építőanyag-ellátással szemben. Tovább folytátódott az elmúlt évb'n az államigazgatási munka korszerűsítése. Több tanácsnál ügyfélszolgálati irodákat nyitottak, kialakulóban van a gazdasági-műszaki ellátó szervezetek hálózata. Létrejött a tanácsi elszámoló hivatal, amelynek korszerű, elektronikus géppel való ellátása most van folyamatban. Elmondható, hogy a tanácsi pénzügyi gazdálkodás az elmúlt évben jogszerű volt, és megfelelt az általános szabályoknak. A pénzügyi hatósági munkát a törvényesség jellemezte. A lakosságadóztatásiban alapkérdésnek tekintettük, hogy a termelési és szolgáltatási kedv és a kezdeményezések száma ne csökkenjen, vagyis az adóelvonás azt semmiféleképpen nem gátolhatja. Végezetül a tanulságokról, melyek az elmúlt év gazdálkodásából levonhatók, és ez évi munkánkban is feltétlenül hasznosíthatók. Elsőként figyelemmel kell lenni arra, hogy a gazdasági feltételek a vállalatoknál és szövetkezeteknél keményebbé válnak. Szűkülnek a beruházási lehetőségek, az állami támogatás és a jövedelem-kiáramlás feltételei szigorodnak. Ennek közvetett hatása a tanácsi gazdaságban is jelentkezik majd, így várhatóan kevesebb lesz a tervezettnél a keretátadás és az egyéb kiemelt célokhoz való hozzájárulás. Arra is számítani kell, hogy a nyereség alapját képező városiközségi hozzájárulások, befizetések is alacsonyabb szinten teljesülnek. A tanácsi gazdaságban arra kell felkészülnünk, hogy a fenntartási kiadások tovább emelkednek, és ezt nem követi központi kompenzáció. Így tehát az eddigieknél is ésszerűbb takarékosságra, az alapellátó feladatokra való koncentrálásra van szükség. Erre annál inkább így kell berendezkedni, mert tartós folyamatról van szó. Egyben meg kell keresnünk az anyagi források további bővülésének azokat a lehetőségeit, melyek kihasználásával a gondokat meg is tudjuk oldani. Ilyen volt többek között a pedagógusok anyagi elismerésének rendezése is, amely várhatóan megnyugtatóan hat a megye pedagógusaira. A feladatok sokrétűsége a szervező és ellenőrző munkával szemben az eddigieknél még fokozottabb követelményeket támaszt. Fel kell készülni a tervek és célok rugalmas megoldására, szükség esetén az anyagi eszközök gyors átrendezése útján is. Bátran elmondhatjuk, hogy a megye lakossága cselekvőén támogatja céljaink megvalósítását. Ez a bizalom tartós, megyénkben nagy hagyományai vannak a tettekben megnyilvánuló segítségnek. * Az elmondottakhoz Trsztyinsz- ki Pál megyei tanácstag fűzött megjegyzést. Ebben felhívta a figyelmet a kiadási megtakarítás nagy összegére, a -lakás-, iskola- és óvodaépítés fontosságára, a pénzmaradványok és a felújítási keretek helyes elosztására. Külön kiemelte a kisközségek támogatásának és a környezetvédelemnek a szükségességét. Dr. Gajdócsi István hozzászólásában a hatáskörök decentralizálásának és a szocialista demokrácia szélesítésének összefüggését taglalta, elismerően szólt a helyi tanácsoknak a lakosság érdekében végzett munkájáról. Beszélt a pedagógusok fizetésrendezése körüli gondokról, és a megoldás tanulságairól; a beruházások szervezésének, a felújítási és rekonstrukciós tevékenységnek ésszerű, körültekintő végrehajtását szorgalmazta. A tanács a jelentést az 1981. évi tanácsi gazdálkodásról elfogadta. Az ülés interpellációkkal ért véget. Szigeti Péter beszéde SOLTVADKERTI JEGYZET A választóké a szó REGÉNY A MAI FELELŐSSÉGRŐL Megjelent a Szovjet Irodalom Rendszerint több találkozási pontjuk is van a magyar nyelvén megjelenő szövfét lapolimakj Az idén ^néhány alkalommal Rács-Kiskun ésa krími terület, több mint t' két; évtizedes testvérmegyei |%|pcsolata adta a közös témákat -például a Lányok, asszonyoknak és a Fáklyád Mit csinálhat egy nagyközségi tanácselnök a forró júniusi reggelen? Bontogathatja a postát. Meghallgathatja a soros referátumot. Ellenőrizheti a beosztottak munkáját. Fogadhatja a tárgyaló feleket. S annyi mindent még. S mit csinál éppen most, ottjár- tu:ikkor Havasi Gyula elnök a soltvadkerti tanácsházán? Miután elbúcsúzik a látogatójától, egy fiatal és ambiciózus mérnök, töl, maga elé vesz egy frissiben elkészült beszámolót, és elégedetten lapozgatja. Aki kicsit is kiváncsi elégedettségének okai. ra, az nézzen bele ebbe az iratanyagba. Tájékoztató a tanácstagi be- számolóban elhangzott közérdekű javaslatokról, és a javaslatok megvalósításának lehetőségeiről. Ez a címe a dokumentumnak, amely a tanácsülésre készült. S mi minden áll benne? Érdemes a példákat emlegetni. Csaknem ezren voltak kíváncsiak arra, hogy mit végeztek a tanácstagok. És közülük sokan nyilvánítottak véleményt a település fejlesztéséről, iaz életlehetőségekről a választók körülményeiről. Éltek tehát a tanács- törvényben lefektetett jogaik, kai. Nem titkolták a bajokat, nem rejtették véka alá a gondokat, a keserveket, s bátran előálltak javaslataikkal. Érdeklődés kisérte a tanács ál. tál meghirdetett útépítési pályázatot. Sokan szeretnék, ha zökkenőmentesen, simán közlekedhetnének. Sióba került, hogy a vasút korszerűsítési munkálatainál felszabadult törmeléket használják fel az útépítéseknél. Rendszeresen javítsák fneg a bel. területi utcák minőségét gépekkel. Hozzák rendbe a megrongálódott járdákat. Az elavult vi- tágítást mielőbb korszerűsítsék. Szüntessék meg a nagyfokú áram- ingadozást. Fordítsanak nagyobb gondot a köztisztaságra stb. Alig lehetne felsorolni, hogy mennyiféle dologról esett még szó ezeken a tartalmas, eleven összejöveteleken. Az üdülőterület környékén foglalkozzanak a környezetvédelmi kérdésekkel. Nyessék le a járdákra benyúló gallyakat. Bővítsék a tűzoltószertárt. És igy tovább, csupa olyasmi, ami hasznos, fontos a közösségnek, a falu társadalmának. íme egy újabb bizonyítéka a helyi demokratizmus életrevalóságának, a közös ügyintézés eredményességének. Havasi Gyula, Soltvadkert derűsen, optimistán gondolkodó tanácselnöke , jogosan elégedett a tanácstagi beszá. mólókkal kapcsolatban. V. M. Júniusban a Fáklya közölt egy munkatársi beszélgetést is Oleg Gromov felelős titkárral, ismert műfordítóval a több mint harmincéves, csaknem száz országban, kilenc nyelven megjelenő Szovjetszkaja Lityeratúra magyar kiadásáról, a Szovjet Irodalomról. A havi folyóirat — amely a kecskeméti Petőfi Nyomdában készül — a szovjet irodalom újdonságaival, fontosabb eseményeivel ismerteti meg a hazai olvasókat. Közéjük tartozik G. Markov, a Szovjet Írószövetség első titkára Az eljövendő kornak oímű, a felelősségről szóló regénye. A legmaibb jelen fontos témáját választó mű most jelent meg Csák Gyula olvasásra hangoló előszavával: „Kidőlt egy vezető, akinek a helyére kell lépni, de ki legyen az?” A kérdés egy országrésznyi területen vetődik fel Szibériában, s a válasz — minden erkölcsi, társadalmi tanulságával — ennél is általánosabb érvényű. Ezt támasztja alá a példázatszerű kitekintés hazánkra is: „Magyarországon még a legparányi'bb, a talpalatnyi földdarabókat is számba veszik, és megművelik a közjó érdekében !” A Szovjet Irodalom júniusi számában jelent meg A. Vologyin színdarabja, a Gyíkocska, jól sikerült válogatás hozza közel a negyvenéves V. Cibin verseit. Az orosz nyelv iránt érdeklődők a hatvanéves, kalmük származású Danid Kugullinov verseit, valamint Szemjon Gejcsenko elbeszélését élvezhetik eredetiben, illetve Hars György, Garat Gábor és Makai Imre fordításában. Emellett az Élő múlt, Fórum, Irodalomról, Művészet, Szemle és Krónika -rovatok kínálnak fontos olvasnivalókat.
