Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-19 / 142. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1982. június 19. események sorokban BUDAPEST Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Constantin Ol. teanu altábornagyot, a Román Szocialista Köztársaság nemzet- védelmi miniszterét, aki katonai delegáció élén hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A találkozón jelen volt Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Czi- nege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) SZÓFIA Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja csütörtökön Szófiában megbeszélést folytatott Jozef Czyrekkel, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával. A találkozón a két pártot érintő kérdésekről volt szó. Aczél György, ugyancsak csütörtökön Szófiában a pártközi együttműködés kérdéseiről tárgyalt Franz Muhrival, az Osztrák Kommunista Párt elnökével. MOSZKVA Nagyszabású jubileumi kiállítás nyílt pénteken Moszkvában, a Szovjetunió megalakulásának közelgő 60. évfordulója alkalmából. A moszkvai népgazdasági kiállítás legnagyobb csarnokában valamennyi szövetséges köztársaság és rajtuk kívül Moszkva és Leningrád lakosainak életéről, munkájáról, eredményeiről kaphattak képet a szovjet és a külföldi látogatók. A jubileumi kiállításon megrendezik az egyes köztársaságok napjait, kulturális bemutatóit, szakmai tanácskozásait. AMMAN Nicolae Ceausescu román elnök iraki látogatását befejezve csütörtökön útjának következő állomására, Ammanba érkezett. A román államfő vendéglátójával, Husszein jordániai királlyal elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról. valamint a közel-keleti helyzetről fog megbeszéléseket folytatni. LONDON Csütörtökön egy 25 éves fiatalember a Buckingham palota szigorú őrségét kijátszva, bejutott a királyi család lakhelyének udvarára. A testőrség azonban lefülelte a férfit és mivel meg- motozásakor egy kést találtak nála, letartóztatták. A fiatalember szándékára mindeddig nem derült fény. KISLEXIKON BURMA A hazánknál hétszer nagyobb, 676 ezer km' területű és 33 millió lakosú Burma földjén már az időszámítás előtti 2. században az őslakos mon törzsek fejlett civilizációt és önálló államot hoztak létre. Az északról érkező burmai törzsek előbb csak a mái Burma középső részén, majd 'hatalmukat fokozatosan kiterjesztve az egész ország területére kiterjedő egységes államot hoztak létre. Az angolok a 19. század végén gyarmatosították Burmát, s az indiai gyarmatbirodalomhoz csatolták. Az első világháborút követően kibontakozó nemzeti felszabadító mozgalom küzdelmeinek első eredményeként 1937-ben önálló gyarmati közigazgatást kapott. 1942-ben az országot megszállták a japánok, s csak 1945-ben sikerült a burmai antifasiszta erőknek és az angol csapatoknak a megszállókat kiűzni. Az 1945 után folytatódó nemzeti felszabadítási törekvések 1948. január 4-én vezettek a függetlenség elnyeréséhez. Az 1962-ben meghirdetett „Burma útja a szocializmushoz” program alapján államosították a külkereskedelmet, a külföldi érdekeltségeket és a nagyobb hazai magánvállalkozásokat is. Az 1974- ben meghirdetett alkotmány a nemzetgyűlésnek biztosít jelentős hatalmat. Az ország gazdasági élete a mezőgazdaságon alapul. LegíontoAZ IZRAELI INVÁZIÓ TIZENHARMADIK NAPJÁN Meddő diplomáciai erőfeszítések Böcz Sándor, az MTI tudósítója jelenti: BEJRUT A diplomáciai erőfeszítések egy helyben topogása és az álláspontok megmerevedése jellemzi a libanoni helyzetet az izraeli invázió tizenharmadik napján. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet VB-elnöke további ellenállásra szólította fel a Nyu- gat-Bejrútban körülzárt palesztin —libanoni szövetséges erőket, figyelmeztetve, hogy a libanoni főváros az izraeli betolakodók temetője lesz. Szíria változatlanul visszautasítja azt az izraeli—amerikai követelést, hogy vonja ki békefenntartó erőit Bejrútból és egész Libanonból. Philip Habib amerikai elnöki megbízott 48 órás tűzszünetet kért avégett, hogy első lépésként megvalósíthassák a szemben álló erők szétválasztását Bejrút térségében. Izrael válasza az volt, hogy hajlandó a korábban meghirdetett tűzszünet tiszteletben tartására, de a keresztény-falangista milíciák nevében „nem vállalhat ilyen kötelezettséget”. A falangisták nyilvánvalóan együttműködnek az izraeli csapatokkal, de óvakodnak attól, hogy nagyobb mértékben kompromitr tálják magukat a libanoni mohamedánok szemében. Parancsnokuk. Basir Gemajel pozitív választ adott arra a szaúd-arábiai üzenetre. amely a libanoni mohamedánok és a palesztinok érzéseinek, érdekeinek figyelembevételére szólította őt fel. kilátásba helyezve a mohamedán és az arab világ, valamint a szaúdi királyság háláját. Izrael a jelek szerint szívesen látná, ha a falangisták befejeznék az invázió eredményeként meggyengült PFSZ felszámolását, de ez a vállalkozás kockára tenné a jobboldal számára sok előnyt kínáló belpolitikai kiegyezést. Valid Dzsumblatt, a haladó pártokat tömörítő nemzeti mozgalom elnöke találkozott ugyan Szárkisz libanoni elnökkel és az amerikai megbízottal, de egyrészt a baloldali szövetségesek jóváhagyásától, másrészt további politikai tényezők^ bevonásától teszi függővé részvételét a nemzeti megmentés bizottságában. Dzsumblatt nem fogadja el Basir Gemajelt, a keresztények kizárólagos képviselőjeként és gyakorlatilag is ellensúlyozni kívánja a jobboldal fölényét, megbénítva- ezáltal az egységes politikai kezdeményezést. Minthogy a Szíriái csapatok kivonása és a palesztin ellenállás lefegyverzése leküzdhetetlen akadályba ütközik, illuzórikus az az elképzelés is, hogy Bejrútot és környékét a libanoni kormányhadsereg ellenőrzése alá helyezik. A kibontakozás késlekedése viszont azzal a veszéllyel jár, hogy Izrael a katonai nyomás fokozásával kényszeríti ki követelései teljesítését. „Békehimnusz” Reagan hangszerelésében NEW YORK Ronald Reagan amerikai elnök csütörtökön beszédet mondott az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszakán. Az utóbbi idők legdurvább hidegháborús hangnemű beszédében az amerikai elnök a Szovjetuniót próbálta felelőssé tenni a fegyverkezési hajsza fokozódásáért, és még a műit heti háromnegyedmilliós New York-i béketüntetésért is, Reagan elnöl$ előterjesztette a „béke napirendjét” — amelyben tulajdonképpen a korábbi amrikai javaslatokat ismételte meg. Az merikai elnök egy szót sem ejtett a Leonyid Brezs- nyev által bejelentett szovjet kötelezettségvállalásról, hogy a Szovjetunió nem alkalmaz elsőként atomfegyvert, s nem tett említést a Gromiko külügyminiszter közgyűlési beszédében foglalt javaslatokról sem. Élesen bírálja Reagan amerikai elnöknek az ENSZ-közgyűlés leszerelési ülésszakán elmondott beszédét a TASZSZ New York-i jelentése. A jelentés szerint az elnök nemcsak figyelmen kívül hagyta a Szovjetunió új, nagy fontosságú kezdeményezését a nukleáris fegyverek alkalmazásának meggátlására, hanem durván támadta a Szovjetuniót és a szocialista országokat, megismételve azokat a rágalmakat, amelyeket nyugat-uerópai útja során tett. A TASZSZ szerint Reagan a leszerelés terén csupán megismételte korábban előterjesztett elképzeléseit, azt állítva, hogy a leszerelést csakis az amerikai javaslatok alapján lehet megvalósítani. „Washingtonnak tudnia kellene, hogy a Szovjetunió elvi alapon elutasítja az egyoldalú katonai fölényre irányuló terveket, amelyeket Reagannak az úgynevezett nulla-megoldásra vonatkozó elgondolása jelent, s amelyeket a hadászati fegyverekkel kapcsolatos amerikai variáció foglal magába. Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy csupán a szovjet hadászati eszközöket korlátozza és érintetlenül hagyja az amerikai fegyverzetet, különösen annak azt a részét, amelyet most a legintenzívebb módon fejlesztenek. Ez a megközelítés hátrányos á Szovjetunió biztonságának, s ugyanakkor szabad kezet adna Washingtonnak a hadászati fegyverzet felhalmozására” — hangoztatja a jelentés.1 Ami az amerikai elnöknek az államok felelősségéről elhangzott kijelentéseit illeti, ezekről a TASZSZ azt írja, hogy mindenekelőtt az Egyesült Államokhoz kellett volna azokat intézni. „Vajon nem az Egyesült Államok avatkozik-e be durván a Karib- lengeri országok, Délkelet-Ázsia és a Közel-Kelet országainak bel- üg.veibe? Vajon nem Washington teremti meg világszerte a feszültséggócokat, ai konfliktusok tűzfészkét azzal, hogy úgynevezett j Igtércjg^di.,, védésére^ hivatkozik az ilyen akciók során? Izrael az Egyesült Államok áldásával^ hajtotta végre Libanon elleni agresszióját, Washington vétózta meg a Biztonsági Tanácsban az izraeli csapatok Libanon területéről történő kivonására vonatkozó határozatot.” „Mindezek fényében aligha lehet komolyan venni az amerikai elnök szavait, amikor arról beszél, hogy tiszteletben kell tartani az ENSZ alapokmányát, el kell ítélni az agresszort” — hangoztatja a jelentés. Megállapítja: az ülésszak résztvevőinek többségére kiábrándítóan hatott, hogy Reagan nem válaszolt pozitív módon arra, hogy a Szovjetunió egyoldalúan elkötelezte magát amellett, hogy lemond a nukleáris fegyverek elsőnek történő alkalmazásáról. SSHH ^ A-v-Nimtyl- **•- = 1É/A Bawdwin’ BURMA (Aky«y=^iön@ _,4sius ■ ■ yyí/M THAIFÖLD l RANGOON TV S: ■ í Hajógyártás^a^Tavgy Vegyipar------! ■ Feketeszén Él Kőolaj Öl Földgáz ▲ Vas & Cink A Ólom A Ún A Arany A Ezüst @ 9 Kőolaj-feldolgozást @ Épitöanyag-lpar - ® Élelmiszeripar “ V/Ä Köles; I--I Rizs Ii'i'l Cukornád 1 I++I Gyapot sabb terméke a rizs, de igen jelentős a köles, a cukornád, a gyapot termesztése is. Az ország területének egyhanmadát borító trópusi őserdő több, mint egymillió t értékes keményfa kitermelését biztosítja. Jelentős ásványkincs-készletekkel rendelkezik. Az iparban elsősorban a hazai alapanyagok feldolgozása számottevő, s fejlesztésre jelentős külföldi hiteleket is igénybe vesz (NSZK, Japán, Kína). Gazdasági kapcsolatokat a szocialista országokkal az utóbbi években alakított ki. (—TERRA—) TARTOMÁNYI OKOK MIATT FDP-CDU koalíció? BONN A nyugatnémet Szabaddemokrata Párt országos elnöksége pénteken határozatban állapította meg, hogy az FDP hesseni szervezete „tartományi okok” miatt döntött a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) való koalíció mellett. A határozat szerint a hesseni döntés nem irányul a bonni központi kormány ellen. Az FDP célja országosan az, hogy az 1983-as költségvetés elfogadásával megteremtse az alapot az SPD-vel való további együttműködésre — olvasható a határozatban. Günter Verheugen, az FDP főtitkára sajtóértekezletén azt hangoztatta, hogy a költségvetési tárgyalásokon van kilátás a megegyezésre, mert az SPD — Lahnstein szociáldemokrata párti pénzügyminiszter bejelentése szerint — kész lemondani a nagyobb jövedelműek fokozottabb megadóztatásáról, amelyet a párt müncheni kongresszusa helyezett kilátásba. Wolfgang Mischnick, az FDP parlamenti frakciójának elnöke a Deutschlandfünknak adott nyilatkozatában azt a nézetét juttatta kifejezésre, hogy a hesseni döntésre azért volt szükség, mert csak így akadályozható meg a CDU abszolút győzelme a szeptember 26-i “ választáson. Ugyanakkor az FDP balszárnya a bonni kormánykoalíció felbontásának előjátékaként értékeli a hesseni: döntést, és ezért határozott ígéretet szeretne kapni Genscher pártelnöktől a koalíció 1984-ig történő fenntartására. A CDU hesseni és országos ve- '.oiői elégedetten üdvözölték a hesseni döntést. Héiner Geissler, a CDU főtitkára szerint ezek után „napirendre került a bonni koalíció politikai sorsának kérdése is”. Japán terroristák TOKIÓ A tokiói kerületi bíróság pénteken délután halálra ítélt két japán terroristát, akik az „Egyesült Vörös Hadsereg”’ elnevezésű, hírhedt szervezet’ tagjaként részt vettek összesen hetven bűn- cselekmény, köztük több gyilkosság és fegyveres rablás elkövetésében. A halálbüntetéssel sújtott Nagata Hiroko asszonyon, a szervezet „főparancsnokán” és -Szakagucsi Hirosi „vezérkari tiszten” kívül a bíróság bűnösnek találta Uegaki Jaszuhiro „közkatonát” is, és húszévi börtönbüntetést szabott ki rá. Az 1971 júliusában megalakított „Egyesült Vörös Hadsereg” 1972-ben a közép-japáni Nagano megye egyik divatos üdülőhelyén megszállt .egy vidéki menedékházat túszokat szedett majd el- barikádozta magát. Az ezt követő tíznapos rendőrségi ostrom során a terroristák tűzharcban megöltek két rendőrt és egy foglyul ejtett polgári személyt. Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) mintegy 20 jugoszláv vállalattal vették fel a kapcsolatot. A megye kereskedelmiének legfontosabb feladata 1982-ben az elért ellátási színvonal megtartása. Eddigi eredményeinkben szerepet játszott az is, hogy megyénkben nagy hagyománya van az állami támogatással is segített * öntevékeny kezdeményezésnek. Tovább bővült a . szerződéses üzletek száma, mely ma már eléri a 150-et, ezek ■ többsége a vendéglátásban üzemel. Az első év tapasztalatai áltálában kedvezőek, az üzemelési új formája alapvető célját elérte. Probléma, hogy az élelmiszer-szakmában a vártnál alacsonyabb az érdeklődés, az élelmiszer-kereskedelem alacsony haszonkulcsai miatt. Néhány kereskedelmi vállalatunk kezdeményezően lépett fel az új értékesítési formák bevezetésével. Ennek jegyében diszkont jellegű boltjaink, áruházaink, ön- kiszolgáló raktáraink nyíltak. Növekvő a súlya1 a közös bolti tevékenységnek is. Törekszünk arra, hogy az áru rövidebb úton jusson el a fogyasztóhoz. Jelentős mértékben megnőtt az érdeklődés a kisvállalkozások iránt. Egy év alatt több mint 100 fővel bővült a magánkereskedők száma. Üj tevékenységként jelent meg az üvegvisszaváltás, a kemping-üzemeltetés, a mezőgazdasági kisgépkölcsönzés stb. A vendéglátóhelyi ellátottságunk azonban rosszabb az országos átlagnál, a megyék rangsorában az utolsók között helyezkedünk el. A kereskedelem és vendéglátás feladatainak végrehajtása zömmel a munka- és üzemszervezés területét érinti. Az ágazat megújulását, a szervezeti rendszer korszerűsödését cé!z6 kormányprogram megvalósításához anyagi, pénzügyi eszközökre is szükség van. A kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek többsége azonban tőkeszegény, és az új szabályozómódosulások sem erősítik a tervezett feladatok végrehajtását. Ezeket a gondokat csak fokozzák-az ágazat átlagosnál- gyen- - gébb bérezési léhetőségei, az érdekeltségi rendszer fogyatékosságai. Néhány szó megyénk idegen- forgalmáról. ■ Tudjuk, hogy nem versenyezhetünk a világ nagy látványosságaival, a fővárossal, vagy a Balatonnal sem. Nem is akarunk. Ugyanakkor számos olyan természeti értékünk, nemzeti és nemzetiségi hagyományunk, népművészetünk, művészeti alkotóműhelyünk van, amely teljesebbé teheti a hazánkról, népiünkről alkotott képet. A megye adottságai lehetőséget adnak arra, hogy az idegenforgalomban ne csak tranzitszerepet töltsön be,- hanem megtartsa az ideérkezőket. A „mezőgazdasági turizmus” iránt egyre növekvő az érdeklődés. Jó példa erre, hogy a szovjet utazási iroda és a Szovjet —Magyar Baráti Társaság jelezte: a hazánkba érkező turistákat érdekelné országunknak és megyénknek ez a sajátos arculata, és ennek megismertetésében kérték segítségünket. Egyedülálló nemzeti értékünk a Kiskunsági Nemzeti Park, Bugac, Kalocsa-vidék népművészete. Ez utóbbit a kétévenként -megrendezendő népművészeti vásárral is ismertté kívánjuk tenni. Ahhoz, hogy az idegenforgalom1 mai kapcsolatos növekvő igényeknek eleget tudjunk tenni, nélkülözhetetlen a fogadási feltételek megteremtése. Ezen a téren- saját erőnkből csak szerény előrelépést tudunk tenni. A szálláshelyeknek csak 1,5 százaléka található nálunk, ennek nagyobb része is kemping és fizetővendéghely. Gondjaink orvoslására széles körű megyei összefogás teremthető meg, de állami támogatás nélkül nem valósíthatók meg terveink — ehhez kérem a központi szervek segítségét. Ilyen gondunk a kecskeméti Aranyhomok Szálloda bővítése. E szálloda egészségtelenül túlzsúfolt, ugyanakkor gazdaságosan bővíthető lenne. A kecskeméti városközpontban egy valamikori laktanya-épületet tervezünk turistaszálló céljaira átalakítani. A tervek megvalósítására társaság alakult a Magyar—Szovjet Barátság Tsz gesztorságában. Speciális nemzetközi célterületünk Bugac-puszta. Az ősi pusztajelleg visszaállítására elkészült komplex terv végrehajtásán dolgozunk. Ennek részeként szeret-- nénk — a nevezetességek megközelítésére és programlehétőség- ként is — a keskeny nyomtávú vasútnak turisztikai célú hasznosítását. A téma gazdája a kiskunfélegyházi Lenin Tsz. A növekvő érdeklődés alapján megkezdődött a keceli lovasüdülés feltételeinek megteremtése. Itt is elengedhetetlen egy 50—60 személyes szálláshely kialakítása, amelyben a kezdeményező a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet. A Kalocsa és környékének folklórja, kulturális értékei iránt érdeklődőket sem tudjuk kellően fogadni. Egy műemlék „Ka-nonok- ház"-at szeretnénk szállodává át- a.akítani. A hajósi pincefalut is be kívánjuk vonni az idegenforgalomba. A vendéglátást, a fogadást a Hosszúhegvi Állami Gazdaság gesztorságával működő vendéglátó egység biztosítja. Bizonyára feltűnt az elmondottak alapján, hogy megyénkben az idegenforgalom fellendítésében nem kevés mezőgazdasági üzem vesz részt. önkéntelenül adódik a kérdés, vajon hol vannak az illetékes kereskedelmi szervek, azok, akiknek ez alapvető feladata? Ügy véljük, az;idegenforgalom, turizmus új lehetőségeinek keresése nem öncél és nem is csak gazdasági kérdés. A turizmusnak kiemelt szerepe van az egészséges. életmódra, a fiatalok természetszeretetére, nemzeti hagyoT mányaink és értékeink megismertetésére, megszerettetésére, megbecsülésére nevelésében. Felbecsülhetetlen az a politikai szerepe is, amit a különböző társadalmi berendezkedésű országokban élő emberek, népek közötti barátság, egymás értékei iránti tisztelet és megbecsülés erősítésében betölt. • Tóth Ferencné után Jávorkai István (Komárom m.), Tisza Kál~ mánné (Fejér m.), és Winkler László (Győr m.) kapott szót. Ezután Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter válaszolt a felvetett kérdésekre, mají^ belkereskedelem és az idegenförgalom helyzetéről szóló beszámolót és választ az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően interpellációkra került sor. Dr. Schnitzler József (Hajdú m.) a környezetvédelmi Szabályok ellen vétők következetesebb felelősségre vonása tárgyában in'terpellál|t az igazságügy-miniszterhez. Az interpellációra dr. Markója Imre igazságügy-miniszter válaszolt, s a miniszteri választ a képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Kelemen Zoltán (Szolnok m.) Mezőtúr és Túrkeve területén az állandósult magas talajvízszint mérséklése tárgyában interpellált az Országos Vízügyi Hivatal elnökéhez. Az interpellációra dr. Kovács Antal államtitkár, az OViH elnöke válaszolt, melyet az országgyűlés tudomásul vett. Ezzel törvényhozó testületünk nyári ülésszaka, amelynek második napján az elnöki tisztet felváltva töltötte be Péter János és Apró Antal, befejeződött. Argentína—Magyarország 4-1 Pénteken este került sor a labdarúgó-világbajnokság harmadik cső. portjának döntő fontosságú találkozójára, az Argentína és Magyar- ország közötti mérkőzésre, a Hercules Alicante stadionban. A két csapat a következő felállásban lépett pályára: MAGYARORSZÁG: Mészáros — Martos, Bálint, Garaba, Tóth — Sallai, Nyilasi. Rab, Varga — Kiss, Pölöskei. ARGENTÍNA: Valdano, Kempes, Bertoni — Maradona, Gallego, Ardiles — Tarantini, Pasarella, Galvan, Olguin —' Fillol. Fergeteges támadásokkal kezdtek az argentinok. Már az első percekben látszott, hogy rövid időn belül megszerzik vezető góljukat. A bizonytalankodó magyar védelmen Bertoni tört át először, a második gólt pedig Maradona fejelte Mészáros hálójába. A félidő hátralévő részében alábbhagyott az argentinok lendülete, s a magyar csapatnak is volt néhány ígéretes támadása, de a gólhelyzetek kimaradtak. A második félidőben Martos helyett Fazekas állt be. Mészáros pár, perccel a kezdés után biztos gólnak látszó helyzetben mentett. A 9. percben lesből lőttek a hálóba az argentinok. Pár perccel később ismét Maradona szerzett gólt. 3—0. Az argentin csatárok a legtöbb esetben szinte akadálytalanul jutottak át védőfalunkon. Egy támadás után Bálint szinte odatálalta Ardiles elé a kapufáról kipattanó labdát. 4—0. A 31. percben végre siker koronázta a magyar támadásokat is: Pölöskei talált a hálóba. 4—1. • Az ostromlott libanoni főváros. Az előtérben a dombon izraeli páncélosok.
