Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-18 / 141. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. június 18. Önállóság régen és most • Az igazgatót telefonon másnapra rendelték be a minisztériumba. A tárca második számú vezetője így kezdte: „Értsd meg elvtársam...” majd folytatta azzal, hogy három héten belül és soronkívül a vállalatnak húsz hidraulikus berendezést kell legyártani. Ha törik, ha szakad!... A példa a néhai Kohó- és Gépipari Minisztériumból való. Időközben ez a szervezet alapvetően megváltozott. Az épületre 1981. januárjában csavarozták ki az új táblát a felirattal: Ipari Minisztérium. A „cégtábla” cseréje mindössze néhány percig tartott. A tárcák összevonásának, az iparirányítás korszerűsítésének;.'gondolata viszont esztendőkön át vajúdott. Ehhez mérve tehát rövid a születés óta eltelt másfél év. Annyira azonban nem rövid ez az idő, hogy a változások fő irányait észrevenni, értékelni ne lehessen. Éppen ezért az Ipari Minisztérium képviselői alkotmányos kötelezettségüknek isi eleget tettek, amikor az eddigi tapasztalatokról beszámoltak az Országgyűlés ipari bizottságának; és volt miről beszélniük. De kanyarodjunk vissza az írásunk elején említett példához. Megkérdezhetjük: berendeltek-e termelési utasításra mostanában vállalati vezetőket? A válasz: igen. Nem is egyszer, nem is kétszer. Hogy-hogy? — mondhatná bárki: az iparirányítás korszerűsítésének koncepciója a kivételes beavatkozást csak a közvetett eszközök alkalmazhatóságának híján, az elsődleges népgazdasági érdekek érvényesítésekor engedélyezi! • Elmélkedhetnénk most azon, hogy mi számít elsődleges, másodlagos, vagy harmadlagos népgazdasági érdeknek. S azon is: végül ki, milyen fontossági sorrend alapján dönt a besorolásról?... Ám ennél lényegesebb összefüggésre utal a közvetlen utasítások jelenlegi gyakorisága. Rabi Béla államtitkár ezt így fogalmazta meg: „Az iparirányítás korszerűsítése a gazdaságirányítás reformjából következik, s az, mint tudjuk 1968 óta váratott magára ..Az 1981-es intézkedés tehát lépéshátrányban történt. Olyan időszakban, amikor kettős szorításban élt a gazdaság, hiszen az egyensúlyi helyzet javítása, a fejlesztésre felvett kölcsönök törlesztése érdekében folyamatosan kellett növelni az exportot. Ugyanakkor viszont —, s ezalól nincs kibúvó — a lakosság alapvető ellátása sem romolhat. Jellemző példa: az új minisztérium nyakába szakadt a kohászat általános válságának a magyar ipart is elérő minden gondja, baja. De éfc>pen az előbb említett okok miatt volt szükség a hatékonyabb irányításra, s az ennek a feltételeit megteremtő összevonásra. Ám ilyen helyzetben szinte óhatatlan a vállalatok gazdálkodási önállóságát csorbító közvetlen felsőbb utasítás, nem ritkán parancs ... Most kétségtelenül az a legfontosabb, hogy az Ipari Minisztérium megfelelő összhangot, jó kapcsolatot alakítson ki a pénzügyi, tervezési szervekkel. Mondhatni úgy is, hogy legyen egyenrangú partnerük. Kézenfekvő persze, hogy az együttműködés eredménye nem a szándékon múlik. Magyarázatul annyit: a gazdaságirányítás egy-egy elemének reformja önmagában nem hozhat átfogó változást. A teljesebb harmóniához, az optimális működéshez, a változásokhoz hozzá kell igazítani a szervezet többi részének tevékenységét is. • Több képviselő távolabbra is gondolt, amikor azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez elengedhetetlen a vállalatok belső irányításának korszerűsítése. Ez a megfogalmazás lényegében a vállalaton belüli gyárak, üzemek, műhelyek önállóságát szorgalmazza. S ettől elválaszthatatlan a tényleges érdekeltség megteremtése, a bér- és keresetszabályozás jelenlegi kötöttségeinek feloldása. Világos tehát, hogy az Ipari Minisztériumnál messzebbre vezetnek a következtetések szálai. ^lZ iparpolitikai koncepcióról, s végrehajtásáról írta a tárca államtitkára: „Az iparpolitikai megvalósítást széles eszköztárnak kell segítenie. A politikai döntéseken túl a közvetlen gazdasági döntések, a közgazdasági szabályozás egész rendszere, a gazdaság intézményrendszere, a kádermunka, és végül — de igazán nem utolsósorban — a dolgozók részvétele a döntésben és a végrehajtásban”. / . M. A. HÁZUNK TÁJA Mélykúton ápolják a termelési hagyományt • Idősebb Bundula József a háztáji koca szaporulatait is gondozza a 28 hízón kívül. Híres kertészkedő, állattenyésztő település a kiskunhalasi járás bácskai felében Mélykút. Paradicsomot, paprikát, egyéb kerti ve- teményt termesztenek sok évtized óta. A sertés- és * szarvasmarha-tartás sem ismeretlen, sőt a szövetkezetek megalakulása után szakosított telepek épültek, amelyeken továbbfejlesztették az állattartási hagyományokat. Mélykúti téesz volt az első az országban, amely nemcsak a szövetkezeti tagság, hanem a kívülálló kistermelők munkáját is . szer- . vezetten támogatta olyan időszakban, amikor ennek még nem tisztázódtak a jogi feltételei. Napjainkban párthatározat, kormányrendelet támogatja a háztáji és kistermelést. Mélykúton a Lenin Tsz háztáji ágazatvezetője Hodoniczki Ferenc ezerhatszáz szövetkezeti tag és több száz kistermelő ügyeit intézi, azokét, akik a szövetkezettel kötöttek szerződést. A híres mélykúti pri- taminpaprikát négyszázötvenen termesztik és értékesítik a Lenin Tsz háztáji ágazatán keresztül, de a szomszédos Alkotmány Tsz-nek is tekintélyes a hasonló jellegű tevékenysége. A Lenin Tsz takarmány bolt ja egész esztendőn át forgalmas üzlet. A két szakosított telepen 22— 23 ezer sertést hizlalnak évente, ezen felül 10 ezernél több vágósertést a kistermelőktől vesz át a közös gazdaság, hogy értékesítse. A téesz kedvezményes áron ad a kisgazdaságoknak zöldtakarmányt, alomszalmát, gondoskodik a termény odaszállításáról, a vágóállatok elfuvarozásáról. A szövetkezeti tagok egy* része a háztáji földön fűszer- és gyógynövényt termeszt, mások kukoricát, évelő pillangóst. Pár éve a kertészeti terület a Lenin Tsz háztáji ágazatában 70—80 hektár volt, az idén majdnem a kétszerese, amelyen paprikát, mákot, pó. réhagymát, majoránnát, fehérmályvát f gondoz a tagság. A szövetkezet végzi el a szükséges talaj munkát, a műtrágyázást, a gépi palántázást, a kertészeti terület kultivátoro- zását, vegyszeres védelmét, beszerzi a göngyöleget, és elszállítja a termést. A háztáji és kistermelők a szaktudásukat, a szorgos kézi munkát adják hozzá. Bundula József nyugdíjas szövetkezeti gazda, József fia segítségével 28 sertést hizlal háztáji gazdaságában. Egy kis szőlő, ve- temény akad a ház körül, a szövetkezet táblásított részeskertészetében is szorgoskodik a idősebb és az ifjabb Bundula csa-- lád. KA. 49 A Lenin Tsz takarmányboltja egész éven át forgalmas üzlet, pedig még két helyen árusítanak Mélykúton eleséget a jószágoknak. A kert Nem olyan egyszerű általános példákat adni a családi ház kertjeinek 'kialakítására, hiszen megannyi változat van a területnagyságot, elhelyezkedést, tájolást, helyi adottságokat tekintve. Eleve ikevesen tudják azt eldönteni, mit szeretnének (kertjükben, van-e. ró idejük, hogy azt állandóan, szépen fenntartsák? A megépítéssel járó 'öröm, hogy ott a szép kert, nem váUk-e teherré, amikor arról a továbbiakban is gondoskodni kell? Ilyen, és ehhez ha-' sonló kérdések vetődnek fel, amikor hozzálátunk kertünk. „megtervezéséhez". A kertbarátok cseppenként hozzájuthatnak olyan ismeretekhez, amelyek segítenék álmaik megvalósításában. Természetesen több szakkönyv is van már, ahol mind- ezeket részletesebben leírták, de ezek főként speciális szaktudást is feltételeznek. Megvásárolhatunk egy adott témához is könyvet, mint például a sziklakért, vagy játszókért építéséhez, továbbá a szomszédoktól is hallunk olykor valami hasznosat, vagy éppen az újságban olvasunk egy cikket. Ezek mind segítségünkre lehetnek, és ne is hagyjuk ki a megismerést, kipróbálást. Ne restelljek, ha egy szép kertet látunk és azt lemásoljuk, de óvakodjunk, hogy a „kerti kellékek”, mint a törpe, üvegbúra, szódásüveg, neoncső, gumikerék és még sok kocát váljanak kertünk fő díszeivé. Ha egy mód van rá, ott is tüntessük el, ahol már van ilyen szemet rontó és szívet fájdító csúfság. A házát mindenki építésszel tervezteti meg, de a ház elkészültével nem válik még lakhatóvá, kellemessé, hiszen hiányzik még a környezete, la kert. A ház és a kert nagyon szoros egységben állnak egymással. Ezt meg is terveztethetjük, mégpedig építész- mérnökkel. Viszont többen vannak, akik maguk óhajtják kertjüket megtervezni. Kertünk leendő helye a telek, amelyen már ott áll a felépített ház, és egyéb épületék. Nehéz előre eldönteni, hogy milyen kertet akarunk, hiszen a környezethez alkalmazkodmynk kell, mert azon csak kis mértékben változtathatunk kívánságunk szerint. Nézzük meg, telkünk milyen tájolású, tehát merre van Észak és Dél, honnan fúj leggyakrabban a szél, melyik a letek legszárazabb és legnedvesebb része, hol süt legjobban ia nap és hol van lég- hosszabban árnyék. Ezeket az adutokat jegyezzük fel, mert később szükségünk lesz rá. Ezután mérjük fél mérőszalaggal lelkűn- , két, és benne minden, olyan tárgyat, amelyek helye nem változik. Így többek között a melléképületeket, kaput, autóbejárót, vízcsapot stb. Érről a felmérésről készítsünk egy helyszínrajzot, amelyet ajánlatos a kert kicsinysége miatt M = 1:100-as, vagy M — l:50-es méretarányban megrajzolni. Ez azt jelenti, hogy ami a valóságban egy méter, az a mi rajzunkon egy, vagy két centiméter lesz, attól függően, hogy melyik méretaranyt választjuk. Ezután' kezdhetünk gondolkodni azon, hogy kertünkbe mit, hova szeretnénk tenni. (Folytatjuk) Sz. J. CIVIL A PÁLYÁN? Gólokat 18” a SZIM! 55 Tekintsük mos& a nemzetközi kereskedelmet jó. kora futballpályának, s legyenek a játékosok a különböző — labdába rúgni szándékozó vállalatok. Íme, micsoda tarka seregletl Profik, amatőrök, Zöldfülű újoncok futkosnak a zöld gyepen. De mi ez! Civil a pályán? Mit jelent az, hogy SZIM? Hol a csudában van az a Kecskemét? A BNV-nagydíjas MC—1250 jelű megmunkálóközpont. Nem közönséges gyár Elnézést a sporthasonlatért, de valahogy így lehetett, amikor a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyára megjelent a golyósorsóival a világpiacon. Mert már az sem volt csekély fegyvertény, hogy képessé vált ez a gyár egy- . általában golyósorsót gyártani. Azután odóig íejlődött, hogy ó SZIM-et és a CsepeH Műveket ' legnagyobb részben a kecskeméti üzem látja el a nélkülözhetetlen gépelemekkel. Most meg már külföldön akar értékesíteni?- — hökkent meg a nemzetközi szakma. A meghökkenésnek persze sajátos okai vannak. A golyósorsó nem közönséges termék. A kecskeméti'üzem Pászthory Lajos, a SZIM termelési igazgatója szerint nem közönséges gyár. — 1980-ban a tőkés piacon értékesített szerszámgépeinkért kapott árban dolláronként 82 cent árú importanyag volt. Tavaly pedig ennek éppen a fele — mondja a termelési igazgató. A repülőgépben sincs ilyen A kedvező változás kiindulópontja Kecskemét volt. Az itteni gyárban 1980-ban kezdődött meg az addig tőkés importból származó golyósorsók gyártása. — A korszerű NC, CNC vezérlésű szerszámgépek nélkülözhetetlen eleme a golyósorsó — magyarázza Pászthory Lajos. — Rendkívül pontos megmunkálást kíván ez a részegység. Nem tized-1, vagy századmilliméterekről, mikronokról van szó! 1 A termelési igazgató a közelmúlt emlékét idézi. Repülőgépen utazott, és közvetlenül a szárnyak mögött kapott helyet. Repülés közben alkalma volt megfigyelni, hogyan mozgatja a — gyorsan pörgő menetesorsók segítségével a gép haladási irá- nyát, emelkedését, vagy süllyedését befolyásoló — vezérsíkokat a pilóta. — Megvallom, arra gondoltam, vajon nyugodtan ülnék-e ebben a gépben, ha tudnám, hogy abba a mi gyárunkban készített golyósorsókat építették be? És arra a megállapításra jutottam, hogy nem lenne okom az aggodalomra. Sőt: a mi golyósorsóink többet is tudnak, mint Vazok, amelyek a repülőgépéket vezérlik. A KNORR cég érdekei Mégis, mi az oka annak, hogy a golyósorsó külpiaci értékesítése nehézségekbe ütközik? Tóth Gyula, a kecskeméti gyár igazgatója erre a kérdésre a következő választ adta: — Mindenekelőtt el kell fogadtatni magunkat a tőkés piacon. Hiszen alig két esztendeje gyártjuk ezt a köztudottan nagy felkészültséget kívánó terméket. A vásárlók egy része ma még kissé bizalmatlan: nem ismeri a céget, nincs meggyőződve róla, hogy azt kapja-e a pénzéért, amire szüksége van. Ez az egyik ok. A másik? Nos a licencet a KNORR cégtől vásároltuk. Az üzletet a nyugatnémet vállalat feltételekhez kötötte. Jogot formált egyebek között arra, hogy beleszólhasson: a licenc alapján gyártott golyósorsókat hol és miként értékesítjük. Neki, aki ugyancsak eladni szeretne, nyilván nem érdeke, hogy a SZIM kecskeméti gyára golyósorsóival elárassza a piacot. Ennek ellenére növekszik a gyár közvetlen, nem rubel elszámolású exportja. 1981-ben még csupán kétmillió forintért szállítottak, az idén már ennek a három és félszeresét viszik tőkés exportra. BNV-nagydíj Tekintsük tehát a nemzetközi kereskedelmet jókora futball- pályának, s legyenek a játékosok a különböző —( labdába rúgni szándékozó — vállalatok. A SZIM kecskeméti gyára lehet, még civilnek tűnik a pályán, hiszen alighogy megjelent új termékével, a golyósorsóval. Ám az újonc bemutatkozása jól sikerült: gólokat lőtt már az első mérkőzéseken. íme: Budapesti Nemzetközi Vásár 1982. A Szerszámgépipari Művek kiállítása a „C” pavilonban. „Újdonság” — hirdeti a tábla. Az érdeklődők az MC— 1250 típusú megmunkálóközpont előtt gyülekeznek, amely BNV- nagydíjat kapott. Vajon ebben is kecskeméti golyősorsók pörögnek? — töprengünk fotóriporter kolléganőmmel. — Természetesen "Válaszöl dr. Jakkel Ottó, a SZIM műszaki igazgatója. — Kecskeméten európai színvonalú, élenjáró go- lyósorsógyártó üzemet sikerült létrehoznunk. Véleményem szerint a Vidéki ipartelepítésnek egyik legsikeresebb példája ez. Az MC—1250 megmunkálóközpontot az Amerikai Egyesült Államok vásárolta meg. Immár a negyedik ilyen gép talál gazdára ott. Ám igazságtalanok lennénk a kecskeméti gyárral, ha nem tennénk említést a préslég- szerszámokról és a közútifék- gyártásról. Tőkésimport-kiváltás, IKARUSZ-járműprogram, dollár- export. Hogy is van ez? A SZIM „lövései” nyomán gyakran táncol a hálóban a labda. Sitkéi Béla (19.) Lali füttyent. Mária meglepve kérdi. — Csodálkozik? — De mennyire! Először is: másodévesnek néztem. Másodszor: filozófia szakosnak. — Miért? Lali mosolyog. ' — Olyan elmélyülten zord volt az elején, mint Schopenhauer ... ■ De úgy látóin, most már engesztelődák! 21. Ismét tölt mindkét pohárba. — A humaniórák és a természet- tudományok barátságára! — És iszik. — Miért? — nyúl a pohara után Mária —, maga ... ? — Elektromérnök vagyok. A tévészerelést csupán üres óráimban ... Amíg összejön a beugró egy öröklakásra. — Értem — bólogat a lány el- biggyedő ajakkal. — Szóval, maga is beállt azok közé, akik haj- hásszák a pénzt! A fiú széttárja karját. — Ebben a pénzszűkében?! — Aki megveti ~a pénzt, trónjától foszt meg egy királyt — nem ismeri ezt a francia mondást? ' — Nem — ingatja fejét a fiú, aztán hirtelen elönti a méreg, — De nekem nem is kamionsofőr a kedves apukám, így senki nem importál nekem hazai export- cuccokat kemény valutáért Amszterdamból! Mária, nyel egyet. — Egy-nulla — mondja aztán halkan. — Itt a Gelkánál csupán átmenetileg ... Tudja,. az az igazság, hogy a diplomámmal : három és felet keresek kora reggeltől késő délutánig, a szerszámaimmal meg hetet, délutántól kora estig... A leány ránéz. — Tudja, én mennyit keresek a kétnyelvű diplomámmal mint külkereskedő? Legalább hatot! És tudja, mennyit fogok kapni a katedrán? Legföljebb hármat! De más is van a világon, nemcsak pénz! — Én sem csinálom már sokáig, ne féljen. Még egy-két : év. És akkor jöhet megint egyedül a szent hivatás: az integrált áramkörök felhasználása a harmadik generációs számítógépek technológiájában! — Bravó! — Ezt most mért mondta ilyen pikirten? Mária legyint. — Ahogy maga visszatér azokhoz az izékhez!..., — Most sem hagytam őket cserben! De értse meg: lakni csak kell valahol! Lehet, hogy ez kispolgári csökevényf bennem, de képtelen vagyok leküzdeni... Hisz .egyszer talán meg is nősül az ember! — Még nőtlen? — néz rá Mária. Lali vigyorogva bólint. — A vad menekül, úgy menti az irháját.'.. -A férfi védekezik! — Legyint. És ha lakáskiutalásra várok!... — Merőn nézi a lányt, úgy mondja, mélyebb jelentéssel. — Én még ötvennyolc éves korom előtt szeretnék megnősülnj, ha egyszer mégis elszánom rá magam. — Miért épp ötvennyolc? — néz rá meglepve Mária. > A fiú zavarba jön, attól fél, elszólta magát. Időbe telik, amíg ki tudja vágni magát. — Mert . v mert a lakáskiutalás legalább harminc év! És most huszonnyolc vagyok. — Értem. Lali visszahelyezi a tévékészülékre a hátsó zárólapot, s gyöngéden ráver a . masina tetejére. • Jobbra: golyósorsók. Nélkülük nincs modern szerszámgép. (Méhes! Cva felvételei)
