Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-02 / 127. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. június 2. Ami ma utópia, az holnap már valóság Beszélgetés Balázs Sándorral, a Zöldségtermesztési Kutató intézet főigazgatójával A Magyar Tudományos Akadé* mia legutóbbi, 142. közgyűlésén dr. Balázs Sándort, a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet főigazgatóját levelező taggá választották. Több évtizedes mun* kával érdemelte ki ezt a tudományos fokozatot. Hosszú lenne felsorolni eddigi életútjának eredményeit. Vezetésével a ZKI nemesitől az ötödik ötéves tervidőszak alatt több mint 50 új zöldségfajtát állítottak elő. Ered* ményes irányító tevékenységét fémjelzi, hogy az említett fél év* tized minden esztendejében az intézet kiváló, illetve dicsérő ok* levelet kapott. A ZKI összefogja az ország zöldségtermesztési, kutatási programját. Az irányításban és a vezetésben nagy feladat hárul a főigazgatóra. Ennyi talán elég bevezetőnek, tudom, hogy kedvenc kutatási területe a gombatermesztés, hiszen erről írta a doktori értekezését is 1975-ben, amelyet sikerrel meg is védett. Jelenleg is az ezzel foglalkozó MÉM-feladatterv vezetője. Miután gratulálok a tudományos fokozat elnyeréséhez, az iránt érdeklődőm, hogy milyen eredményeket ért el a kutatási témakörében. — Meggyőződésem, hogy a gomba a jövő tápláléka. Magas fehérjetartalma miatt rendkívül egészséges, jó étrendi hatású. A nemesítésben együttműködünk a borotal termelőszövetkezettel. Munkatársaimmal, a közös gazdasággal új technológiát dolgoztunk ki. A szövetkezet maga állítja elő a szaporítóanyagot és előkészíti a gombacsírával átszö- vött táptalajt, amely lényegében szalmából áll. Ezt adja ki termelésre az arra vállalkozóknak. Az igény egyre nő, mind belföldön, mint külföldön1 az itt előállított laskagomba iránt. A melléktermék hasznosításának egyik módja, hogy a letermelés után a táptalajt takarmányként lehet hasznosítani. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a gomba fogyasztásra alkalmassá teszi a szalmát a jószágnak. Az ilyen elhasznált táptalaj értéke azonos a gyengébb minőségű lucernaszénával. A borotaiak a sertésekkel etetik. A téma azonban ezzel még nincs befejezve. A kiváló szakértő, tudós és kutató újabb érdekességekről tájékoztat. — A szimbiózis, vagyis kétvagy többféle különböző szervezet, kölcsönösen hasznos együttélése egyes gombafajták, valamint a fák kapcsolatában is jelentkezik. Ha a csemeték gyökerét gombafajták spóráinak szusz- penziós oldatába mártjuk, a fejlődésük sokkal gyorsabb lesz. A környezetvédelemben is fontos szerepük lehet. A települések közelében összegyűlő hulladék- anyagok felbontását elősegíthetik. Más szóval nemcsak élelmiszert termelhetünk a szeméten, hanem a talajt is javíthatunk a gomba- szüret után. Ez ma még csak utópiának hangzik, de a következő évtizedekben valósággá válhat. A tudomány fejlődése napjainkban annyira gyom, hogy ami ma még csak elképzelés, azt holnap már a gyakorlatban alkalmazzák. Az előbbi megállapítás vonatkozik a zöldségnemesítésre is. — Tudom — mondja a főigazgató — sok gond halmozódott fel a termelésben, a forgalmazásban, a feldolgozásban és az értékesítésben. Nem véletlen, hogy számos központi intézkedés született az utóbbi időben az érdekeltség növelésére. Intézetünkben kialakítottuk a tanácsadó szolgálatot. Segítséget adunk a nagyüzemeknek és a kistermelőknek egyaránt, hogy hol, mit, mikor termeljenek. Ehhez természetesen szükséges a piac kutatása is. Igyekszünk információkat szerezni a világ minden tájáról, hiszen valamennyi számottevő zöldségkutató intézettel kapcsolatban vagyunk, ami elősegíti, hogy felhasználjuk a külföldi tapasztalatokat. Ez utóbbiak sokat segítenek bennünket az új fajták előállításában. Nagyon fontosnak tartom, az információáramlást, a tudományos együttműködéseket, így válik hatékonyabbá a munkánk. K. S. KIVÁLÓ VÁLLALATOK A BUDAMOBIL kalocsai telepe Szüksége van egy naposcsibét szállító kamionra? Vagy Inkább pa- kúrát kíván közúton továbbítani? Esetleg egy 20 tonnás hűtőkocsira vágyik? Rendelje meg, s a BUDAMOBIL Budapesti Jármű Szövetkezet elkészíti a kívánt típust. Félreértés ne essék: nem a termékeket kívánjuk népszerűsíteni ezzel a kissé reklámizű szöveggel. Azoknak jószerével nincs Is szükségük erre. A célunk az, hogy a „reklám, szöveg” ajánlatai mögött meghúzódó lelkiismeretes munkára, a BUDAMOBIL megyénkben — kalocsai — telepén dolgozók elismerésre méltó teljesítményére hívjuk föl olvasóink figyelmét. Nem autógyár Az udvaron zárt felépítményes tehergépkocsik raja vág keresztül. Nemrégen még csupasz alvázak voltak. Most, hogy elkészültek, „lábon” indulnak útnak a rendeltetési hely felé, amely valahol Magyarországon lehet. Távolabbi tájakra utazó társaik azonban majd csak jóval később gördülhetnek ki friss fényezésüket megcsillogtatva, mondjuk a bagdadi utcára. Előbb szétszerelt állapotban kell megtenniük vonaton az utat, s csak a helyszínen dolgozó kalocsai szakemberek munkája nyomán lesz belőlük használatra alkalmas jármű. — Milyen jármű? — kérdeztem Bodócs László telepvezetőt, — A BUDAMOBIL nem autógyár — válaszolta. — Nálunk nincsenek nagy szériák, s ritkák az állandó típusok. A mi erősségünk éppen a gyors váltás készsége, a vásárlók különleges igényeinek kielégítésére való törekvés, a mindig újjal való jelentkezés. Együtt A szövetkezet 1981-ben 603 millió forint értékű terméket forgalmazott. Az eladott járművek közül majdnem minden második a kalocsai telepről gördült ki. önkéntelenül is adódik a kérdés: milyen az együttműködés Budapest és Kalocsa között? Bodócs László már legalább harmadszor mondja: nincs külön Budapest és nincs külön Kalocsa. Csak BUDAMOBIL van. — A munkamegosztás alapja a felkészültség. Elv: egy-egy típust az a telep gyártson, ahol erre kedvezőbbek a lehetőségek, ahol gazdaságosabban elvégezhető a munka. Adottságaink révén mi' többnyire a terjedelmesebb jár- iműkarosszériákat, félpótkocsikat, pótkocsikat készítjük. A BNV-n láttuk — A mi tevékenységünk kétféle — folytatta a telepvezető. — Egyrészt IFA, Kába és más j gépes alvázakra építünk speciális (például bútorszállító, hűtő)' karosszériát, másrészt különböző rendeltetésű vontatott járműveket (pótkocsikat) készítünk. A tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron az utóbbiak közül rukkolt ki néhány új típussal a kalocsai üzem. A vásárvárosban kiállított négy BUDAMOBIL-jár- mű közül három a Duna-menti járási székhelyről érkezett. — A gyártás folyamata, az egyes üzemrészek „felállása” hogyan igazodik a termékek egyedi jellegéhez, sokféleségéhez? — Az egyes műhelyben helyeztük el a forgácsolókat, a karbantartókat, s itt történik a fókha- tás-mérés. Ez afféle kiszolgáló részleg. A kettes műhely a daruzható csarnokban kapott helyet: itt készülnek a súlyos pótkocsi- alvázak, . amelyek gördülőképes állapotban hagyják el ezt az üzemrészt. A hármas műhely „öltöztet”, azaz itt kerül föl az alvázakra a felépítmény, míg az utolsó fázis — amit természetesen ellenőrzések, próbák követnek még — a fényezés. Irak, Líbia, Szíria Tavaly 150 millió forint volt a szövetkezet tőkés exportja. Az idei terv 220 millió. — Kik vásároltak eddig, s kik veszik várhatóan a jövőben a BUDAMOBIL termékeit? — Irak már hagyományos piacunk. öt esztendeje szállítunk ebbe az országba, amelynek kereskedelmi tanácsosa levélben fejezte ki nemrég megelégedését. Jelenleg egy új termék, az öttonnás ponyvás tehergépkocsiutánfutó szállításáról folynak megbeszélések. A prototípus jól vizsgázott, s most egy 40 darabos próbarendelést adott föl az iraki fél: — Üjabb piacok megszerzésére van-e reális lehetőség? — Igen — válaszolta Bodócs László. — Űj piacunk Líbia, áhova harminc haszonjárművet: billenős félpótkocsit, tehergépkocsit, ponyvás pótkocsit, 'ivóvíz- szállító kocsit küldünk. Kilátásunk van továbbá arra, hogy szövetkezetünk még az idén jelentős • Perlitszállító félpótkocsi: ürítése pneumatikus úton történik, (A perlitet mind ez ideig zsákokban szállították.) # Háromszintes állatszállító félpótkocsi. 18 tonna sertés, vagy birka utaztatására alkalmas. (A képeket a BNV-n készítette Mé- hesi Éva.) Szíriái megrendeléshez jut, s érdeklődés tapasztalható Kuvait részéről is. A BUDAMOBIL . 1969-ben vásárolta meg a korábban ,kombájn- és traktorjavítással foglalkozó kalocsai üzemet. Az elmúlt 13 év alatt nem csupáfi a telep termelési értéke nőtt a hatszorosára, hanem az itt dolgozó — jelenleg 250 fős — munkás és műszaki gárda is elsajátított egy új technológiát, amelyet magas színvonalon művel és évről évre továbbfejleszt. Csakis, ezzel együtt lehetett 1981. évi munkája alapján a BUDAMOBIL isimét Kiváló Szövetkezet. Sitkéi Béla :Á SAJTÓPOSTA LEVELEKBŐL RÖVIDEN Balszerencsés buszváró Különös esetről számol be a kecskeméti Szabó Ivánné, aki az alábbiakat közölte levelében: Régi óhajunk vált valóra ezelőtt, amikor a Március 15. és az Irinyi utca találkozásánál szép buszvárót építettek. Am a kényelmét sajnos csak kevéske ideig élvezhettük, ugyanis egy erős vihar az egészet felborította, s az üvegei is darabokra törtek. Helyre- állításakor rögzítették a létesítményt, melynek tetejét az újabb erős szél letépte. A bal- szerencsés váró azóta nem nyújt védelmet eső és nap ellen. A javítása pedig egyre várat magára. Miért? Szükséges a postaláda Cs. Tóth Lászlóné a kecskeméti Irinyi utca és környéke lakói- / nak nevében ragadott tollat. Mint írta, főleg a lassacskán és egyre fáradtabban jövő-menő idős emberek örültek az otthonukhoz közeli postaládának — ezt nemrégen létesítették —, melynek a forgalma is tisztességes volt. Aztán ... ... gondolt egyet valaki — panaszolta olvasónk — és máról holnapra leszereltette. Érthetetlen, miért szűkíti ily módon szolgáltatását a posta. Kérjük az intézkedés felülvizsgálatát, de legfőképpen azt, hogy tegyék vissza helyére a ládát! {/faié#* A kisvállalkozások elterjedésének időszakát éljük, ami azt is jelenti: egyre többen toldják meg 3—4 órás tevékenységgel a főállásban végzett napi munkájukat. Erre számos példa van már Kecskeméten, ahol a hivatali előadó délután és este takarítással foglalkozik, a műszaki tanár háztartási készüléket szerel, az építészmérnök kőművesként dolgozik, és a könyvtáros praktikus használati tárgyat készít. De mit csinálhat, aki történetesen kenyérszállítással keresi meg a mindennapi betevőjét? Nos, úgy tűnik, akad megoldás. Legalábbis effélére következtetünk Tóth András- né olvasónk — a szemtanú hitelességével előadott — beszámolójából : Május 26-án, dél tájban járt a „hírős” város Rákóczi úti élelmiszerboltja előtt, amikor odagördült az FS 77—29 forgalmi rendszámú, . speciálisan zárt gépkocsi, oldalán a felirat: kenyér. Gondolta, friss áru érkezett, vár egy .kicsit, s vásárol belőle. Am rögtön kiderült, mekkorát tévedett, a szállítómunkások ugyanis a járműről kopottas ládákat cipeltek le, bennük ömlesztett zöldség volt. Tóthnét meghökkentette a látvány, mármint az, hogy a kenyér fuvarozására rendeltetett kocsit egyéb feladatra is használják. S vajon kitisztítják-e megfelelően, mielőtt ismét kenyérrel rakják tele? — tört fel belőle Óhatatlanul a kérdés. A történtekkel kapcsolatban két dolog vitathatatlan: az üzletbe szükséges eljuttatni a sárgarépát, gyökeret, zellert, meg a többi hasonló árut, mint ahogyan a vállalatnak is kötelessége gazdaságosan kihasználnia a szállítóeszközeit. Talán ez utóbbiról lehet most szó. Ennek ellenére mi is csupán sejtjük, hogy az érintett cég a szigorú higiéniai előírások betartását számon kéri azoktól, akik ugyanazon járművel viszik előbb a kenyeret, majd pedig a zöldségfélét, melyre még aligha jellemző általánosan a patyolattisztaság. Mellesleg az sincs kizárva, hogy csak a váratlanul elromlott zöldségfuvarozó autót helyettesítette egyetlen alkalommal a kenyereskocsit. Ha így van, akkor azonban — „terob- banása” esetén — számíthat e segítség viszonzására. Pedig az ilyesmit még elképzelni is rossz... Gyerekek nyáron Az április 21-i Sajtóposta rovatunkban glosszát közöltünk ar. ról, hogy Kecskeméten néhány általános iskolás a tavaszi szünetben az egyik tízemeletes épület tetején ugrált, futkározott. Megírtuk, hasonló „bravúrosko- dással” másutt is — a forgalmas közutak mentén, a balesetveszélyesen egymásra rakott építési anyagok szomszédságában és a leninvárosi temető dzsungelt idéző környezetében — találkoztunk, ahol a gyerekek fociztak, kergetőztek. E kedvezőtlen tapasztalatok alapján, no és a kö-. zelgő vakációra tekintettel fejeztük ki véleményünket: a pedagógusoknak, népművelőknek, va-A lamint az ifjúsággal és a sporttal foglalkozóknak egyaránt van még mit tenniük annak érdekében, hogy az iskolások az érdeklődésüknek megfelelően, kedvük szerint töltsék el szabad idejüket. E közérdekű sorainkra illetékesek sajnos máig sem válaszoltak. Élénk visszhangot váltott ki e téma azonban az érintett szülők körében. Közülük többen keresték fel személyesen szerkesztőségünket, s elmondották, a nyári hónapokra .idén is meghirdetett táborozási program érdekesnek, vonzónak ígérkezik, ám az anyukák és apukák egy része mégis aggódik. Miért? Mert már tavalyról, meg korábbról is tudják, néha kellemetlenségek adódtak a gyerekek naponta oda-vissza történő szállítása körül, meg a nevelői felügyelettel is volt baj esetenként. Persze re-, ménykednek, effélékre többé nem kerül sor. Csakhogy a tábornak nem korlátlan a befogadóképessége, oda sem mehet el mindenki. A városban maradó lányok és fiúk sorsát illetően is figyelemre méltó javaslatokkal szolgáltak olvasóink. Többi között célszerűnek tartanák, hogy a városi és a munkahelyi sportpályákat is bátrabban, gyakrabban bocsássák a rendelkezésükre. Mások felvetették a gondolatot, hogy a természetjáró szervezetek is szervezhetnének ' kirándulásokat a gyerekeknek Kecskemét környékére., vagy távolabbra. Voltak. akik úgy vélték: a különféle cégek is gondoskodhatnának arról, hogy dolgozóik csemetéi szervezetten töltsék a vakációt, vagy annak egy részét. (Itt említjük meg, értesültünk a megyei kórház szak- szervezetének példás kezdeményezéséről, miszerint a nyári hetekre játékos elfoglaltságot, és napi ellátást is kínálnak alkalmazottaik gyermekei részére). Végezetül két levélből idézünk. Az egyiket Sáránszki Mihályné- tól kaptuk, aki ezeket közölte: „Rengeteg a gyerek a Szimfero- pol téri és a szomszédos házakban is, csak éppen a játszótér, vagy valami hasonló terület hiányzik, ahol tetszés szerint mozoghatnak .. — Juhászné Bese Ilona,a hunyadivárosiak ugyanilyen gondjait összegezte: „E városrész tervezői, fejlesztői igencsak elfeledkeztek a jövő nemzedékéről, akik szinte az egész térségben hiába keresik a játszásra alkalmas területet. Legfeljebb az egymás mellé zsúfolt emeletes házak közötti nyikorgó hinták, libikókák jelenthetnek számukra némi örömöt. Hogyan lehetne változtatni e helyzeten? Jobb híján az érdekelt szülők• nek kelletne kezdeményezniük, hogy az új lakótelep környékén (például a Szilágyi Erzsébet utca és a temető menti út közötti tetületen, vagy éppen a Mátyás király körút közelébehn található beépítetlen, kisajátított telkeken) legalább ideiglenesen alakítsanak \ ki játékra alkalmas terepet az illetékesek. Meggyőződésem, hogy e munkához sokan felajánlanák a társadalmi segítségüket is ...” Az előzőekben közöltek csupán elképzelések, egyéni módon kiötlött alternatívák, melyek alighanem nélkülözik a szaksze- . rűséget is. De a szándék tiszteletre méltó: a megszólalók1 választ keresnek az égető kérdésre: ipi legyen a minden eddiginél több kecskeméti általános iskolás sorsa a két és fél hónapig tartó nyári szünidőben? Remélhetőleg a segítséget nem- [ csak mástól, az illetékestől várják, maguk is hajlandók tenni ez ügyben, hisz a saját gyermekeikről van szó! KÉRDEZZEN FELELÜNK Alkalmazható-e a dolgozó munkakönyv nélkül? Furcsa esetével Ismertetett meg bennünket Verebélyl Tituszné, aki három éve keresi kenyerét a DEGAz dus- nokl propán-bután gáz-cseretelepén, mint kezeld. Jóllehet nincs zdkkend a napi több órás elfoglaltságot Jelentő feladatát illetően, s a bérét is az érdem szerint kapja rendszeresen, mégis oka van a panaszra. „Érthetetlen — Írja —, miért nem tartják nyilván a munkakönyvemben e foglalkoztatásom. Ez ügyben mindig elutasítottak, * például arra hivatkozva, hogy alacsony a keresetem. Tudomásom szerint, mindenkit munkakönyvvel szabad csak alkalmazni, hiszen az abba történt bejegyzéssel Igazolható később a nyugdíjnál figyelembe vett szolgálati idő Is. Vagy én ez utóbbira sem tarthatok Igényt?” A munkaszerződésének részleteit nem ismerjük, így a konkrét válasz helyett általános tudnivalót közlünk. Eszerint, mindegyik cég köteles a dolgozó munkába lépésekor a munkakönyvibe bejegyezni az alkalmazás kezdő idejét, a munkakör megnevezését, a személyi alapbér összegét stb. Természetesen van lehetőség a munkakönyv nélküli alkalmazásra is — például a hét napnál rövidebb idejű, vagy a szabadság tartama alatt más vállalatnál való foglalkoztatás esetén —, de ha valaki kéri, még e munkaviszonyt is be kell írni a munkakönyvébe. Itt jegyezzük meg, ha ez utóbbi nem is tartalmaz minden szolgálati időt, arról a cég köteles külön igazolást adni. Önnek azt tanácsoljuk, ügye rendezéséhez kérje a vállalati szak- szervezeti bizottság segítségét. Végül elmondjuk: a dolgozót nem jogszerűen alkalmazó mun- . káltató ellen munkaügyi szabálysértési eljárás kezdeményezhető. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.
