Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-14 / 111. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. május 14. ROFILM JTÓKORNAK BBflaöű Bflflflfifl Az Új kollégium újjászületése Több alkalommal írtunk lapunkban a kecskeméti Üjkollé- gium felújításáról. Kezdetben bosszankodtunk a körülkerí­tett épület látványán, ahol a munka csak nem akart megin­dulni, majd bizakodtunk, s tavaly örömmel számoltunk be róla: a helyreállítás nagy lendülettel folyik, s a Szabadság tér, Villám István utca felőli szárnyat az őszi iskolakezdésre átadják az építők. Így is történt, s a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat munkásai most a Kálvin téri homlokzaton, s a nyugati traktusban dolgoznak. A patinás, tekintélyes nagyságú középület felújítása igen változatos, olykor különleges feladatok elé állítja az építőket. A munka ennek ellenére jól szervezetten, gyors ütemben halad — tudtuk meg Zima Tibortól, a BÁCSÉPSZER főmérnökétől. — Ez az első nagy épületfel- újitási munkánk — árulta el a főmérnök. .Majd így folytatta: — Az építtető Kecskemét vá­ros Tanácsa, a lebonyolító BÁCS- BER, a terveket készítő Bács me­gyei Tervező Vállalat, s a mi cé­günk között példásan jó együtt­működést tudunk kialakítani. A felek mindegyike tudta a felada­tát, egyik sem „passzolta a lab­dát", hivatkozott a másikra. A főmérnök a továbbiakban elmondta, hogy vállalatuknál, a BÁCSÉPSZER-nél is sikerült minden érintettet megnyerni az ügynek. A munka tavaly március­tól felgyorsult: volt olyan perió-, dúsa az építkezésnek, amikor 270 ember dolgozott az állványokon és a tantermekben. Mégsem volt fennakadás, a különböző szak­mák képviselői úgy követték egy­mást a színen, ahogyan azít a munka előrehaladása megkívánta. — De ez még nem minden — folytatta a főmérnök. — Menet közben számos olyan műszaki megoldásra jöttünk rá, amelyek alkalmazásával értékes napokat, heteket nyertünk, ugyanakkor a költségek is csökkentek. Egysze­rű, de nagyon hasznos elgondo­lás volt például az, hogy a piro­gránit burkolólapok mindegyikét nem cseréltük újra, jóllehet úgy a dolog kevesebb fejtörést oko­zott volna. Amelyik lapon csak egészen apró, az épület esztéti­kumát nem befolyásoló hibát fe­deztünk fel, azt a helyén hagy­tuk, s jól fog még szolgálni 20 vagy 30 évig. Nagyon jelentőben előrevitte a munkát Zimal Tibor szerint az is, hogy a tervező és kivitelező vál­lalatok a Műszaki Egyetem köz­reműködésével olyan eljárást dol­goztak ki, amellyel sikerült meg­menteni a Kálvin tér felőli épü­letszárny korábban lebontásra ítélt födéméit. Az újításként el­bírált módszerrel megerősített fö­démekről a mérési eredmények alapján bebizonyosodott, hogy ugyanolyan erősek, mintha úja­kat építettek volna helyettük. Mint érdekességet említjük meg, hogy az Űjkollégium felújí­tási terveit mikrofilmre rögzí­tették- s így őrzik meg azokat az utókor számára. Ami pedig a jelent illeti: júniusban megkez­dődik, s agusztus 20-ig befejező­dik az építés alatt álló szárny mű­szaki átadása. Mire 1982 őszén becsöngeltnek, teljesen kész épü­let várja az' új Kodály-iskola ta­nulóit. S. B. ÄNEAlSElVIBERiK Az öntőnek rangja van Aki huszonhárom évet le­húzott az öntödében, az bíz­vást elmondhatja: látott, s átélt már egyet s mást. Ki­vált ha segédmunkásként kezdte, s a csoportvezetőségig vitte, mint Hajnal István. A homokkeverő üzemben, ahol munkatársaival dolgozik, köny- nyebb, veszélytelenebb a munka, mint az öntőplaccon. Ki tudja, talán egyhangúbb is. Aki csaknem negyedszázadot töltött a folyékony vas „tár­saságában”, nem «iehet, hogy olykor visszavágyik oda ? Hajnal István, a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár munkása (mert a fizikái csoportvezető a kétkezi munka mellett látja el a vezetői teendőket!) 1953/ ban kezdte mint segédmun­kás. Tíz év'vel később öntő szakmunkás. 1966-ban. amikor az új gépsor megindul, már gépkezelő, önti a kádakat, elő­ször kézzel, azután géppel egészen 1976-ig. Azóta cso­portvezető a homokelőkészí- tőben. — Ez a munka nagyon fon­tos — mondja meggyőződés­sel. — Tudja, nemcsak öntő, formázó is voltam jó ideig. Mármost jó kádat önteni tö­kéletlen öntőformába nem le­het. Hibátlan forma pedig csakis megfelelő homokból ké­szülhet. Szóval a homok mi­nősége a legfontosabb. A ke­verési arány, a szilícium, mész­kő, foszfortartalom!.... A kádgyártásnak az öntés az alapja. A jól öntött kádat csodaszépen fel lehet „öltöz­tetni”: kék, fehér, sárga szí­nű zománcköntösbe bújtatni. A selejtekre kár lenne a fes­téket pazarolni, rajta már csak a I beolvasztás segíthet. Így hát nagy az öntők, s az ön­tést előkészítő homokkeverők, formázok, olvasztárok fele­lőssége. Amikor a gépsor vé­gén az öntőformát leemelik, s előbukkan a még piros tes­tű kád, már semmit sem le­het tenni. — Nálunk a selejt nagyon ritka! — tiltakozik, a feltéte­lezés ellen Hajnal István. — Az emberek értik a dolgukat, meg aztán a munka legnehe- zét ma már gépek végzik. A kézi formázás feltétlenül na­gyobb hozzáértést igényelt, mint a gépi, s a tégelyből, ön­tőkanállal öntés sem volt ép­pen gyerekjáték. Persze amennyivel könnyebb lett a munka, annyival gyorsabb a ritmus. Egy biztos: öntőnek lenni rangot jelentett régen is, most is. Hajnal István nem csupán régi öntő, „öreg” szakszerve­zeti aktivista is. 1958 óta bi­zalmi. 1975-ben a szakszerveze­ti bizottságba választották. Szabó Istvánná vszb-titkár szerint egyike a leglelkiisme­retesebb, legrátermettebb tisztségviselőknek. Miniszte­ri kitüntetése és a két kiváló dolgozói cím mellé május el­sején megkapta a Szakszerve­zeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát. —i —a A tejipar új termékei A tejipar a választék bővíté- tésére, a vásárlók által keresett termékek gyártásának fokozásá­ra használja fel azt a növekvő mennyiségű „többlet”-tejet, ame­lyet a mezőgazdasági nagyüze­mek és a kistermelők kínálnak fel. Az elmúlt két-három évben egyenletesen emelkedett a hazai tejtermelés; az ipar a nagyobb lehetőségeket rugalmas belső szervezéssel és javuló kereskedel­mi munkával ki is használja. 1982 első negyedében — az el­elmúlt év azonos időszakához ké­pest — 23 millió literrel több alap­anyagot vásároltak fel. A csak­nem 5,5 százalékos többlet a ter­vezettnél is nagyobb volt. Ennek nyomán tovább javult a lakosság ellátása tejből és tejtermékből. A termelés szerkezetében változá­sok figyelhetők meg; erőteljesen, több mint 12 százalékkal több na­túr tehénsajtot értékesítettek, és 8 százalékkal fokozták a vaj- gyártást. Az új cikkek az .önki- szolgáló boltok választékát to­vább gazdagítják. Az üzemek új termékek gyár­tására készültek fel. Egy részük már be is mutatkozott a keres­kedelmi hálózatban — sikerrel. A budapesti tejipari vállalat a kávétejszínnel jelent meg, ez alacsony zsírtartalmú, és egy dupla kávéhoz „méretezték”. A Fejér megyei vállalat a hét napig hűtés nélkül is eltartha­tó tej gyártására rendezkedik be; a tatabányai üzem készíti az új •terméket, amelyet egyelőre a kör­nyékbeliek vásárolhatnak, de tervezik, hogy nyáron a Velencei - tó környékére is küldenek belő­le. Egyelőre a keresletet mérik fel és ennek megfelelően szer­vezik meg később a gyártást. A győri vállalat az alacsony zsír- tartalmú vajkrémmel, a Hajdú- Bihar megyei üzem pedig a gyü­mölcsízesítésű joghurtokkal, va­lamint . a csokoládés-cukrozott tubusos tejjel gazdagítja a vá­lasztékot. : A Baranya és Zala megyei tejipari vállalatok új cso­magológépeket állítottak mun­kába, ezekkel különböző darabolt, szeletelt és reszelt sajtokat ál­líthatnak elő. Az újdonságok egy részét a május 25-i nemzetközi tejnap al­kalmával népszerűsítik. (MTI) SZAKSZERVEZETI JOGOK Vélemény a vezetésről A szakszervezeti testületek egyik igen fontos jo­ga, hogy évente véleményezik a gazdasági vezetők munkáját. Itt .tulajdonképpen kettős jogról van szó, hiszen a bizalmi testület (a bizalmi küldöttek, fő­bizalmiak) véleményezési jogkörébe tartozik a vál­lalat középtávú és éves terve, és ehhez szorosan kapcsolódóan az igazgatónak és helyetteseinek éves munkája. A SZOT irányelvei szerint a véleménye­zés alapja az előző id.őszak tervteljesítéséről szóló igazgatói beszámoló, a következő időszakra szóló terv, illetve a szakszervezeti bizottságnak e témák­kal összefüggő beszámolója. A gazdasági vezetők éves tevékenységéről szóló véleménynek ki kell terjednie arra, hogy a vezetők mit tettek a termelés, a gazdálkodás eredményes­sége érdekében, a dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeinek javításáért, az üzemi demokratizmus érvé­nyesülése, a jó munkahelyi légkör megteremtése érdekében. Indokolt figyelemmel kísérni azt is- a szakszervezeti véleményezés során, hogy a vállalat vezetői szervezetten, megfelelő fegyelmet tartva ve­zették-e a kollektívát. A szakszervezeti testületek véleményüket természetesen csakis úgy alakíthatják ki megfelelően, ha ennek során sokoldalúan figye­lembe veszik az év közben elhangzott dolgozói vé-. leményeket. Nagyon fontos, hogy amennyiben a szakszervezeti testület a gazdasági vezetés munkájában javítani-, változtatnivalót lát, úgy ne csak bíráljon, hanem konkrét javaslatokat is tegyen, illetve —, ha ezt szükségesnek látja — indítványozza'*a vezetői mun­ka átfogó vizsgálatát. A SZOT irányelvének lénye­ges előírása, hogy amikor a felettesek minősítik az igazgató és helyettesei munkáját, a szakszervezet itt is igyekezzen érvényesíteni testületi véleményét., Tény, hogy a mindennapok gyakorlatában a SZOT irányelvei még nem mindenütt érvényesülnek meg­felelően. Mint az egyik testületi ülésen is megálla­pították, a véleményezésben még meglehetősen sok a formális elem, a felesleges tiszteletkor. Ugyan­akkor az is igaz, hogy több helyen külön irányel­vek, határozatok nélkül kiterjesztették a szakszer­vezeti Véleményezést a vezetés alsóbb szintjeire, így az üzemvezetőkre is.' Abból a felismerésből ki­indulva, hogy a gazdálkodás a vállalatoknál soha nem egyetlen emberen, még csak nem is néhány legfelső vézetőn múlik, hanem sikere sok kisebb gazdálkodó egység vezetőitől1 is függ. Már utaltunk arra, hogy a szakszervezeti vélemé­nyezés nem egy testület „magánvéleményét” jelen­ti, hanem az a dolgozók észrevételeire épül. Emel­lett fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a fele­lősségteljes véleményezés elképzelhetetlen a párt- szervezetek, a felsőbb gazdasági vezetés értékelésé­től függetlenül. Ha a szakszervezet véleménye sok­oldalúan előkészítve kerül megfogalmazásra, azt vállalni lehet és vállalni kell még akkor is, ha ab­ból a későbbiek során sajnos, ez nemegyszer elő­fordul — konfliktus, sértődöttség lesz. Csakis áz ilyen véleménynek lehet szerepe a munkahelyi de­mokrácia tényleges fejlesztésében, a dolgozók fe­lelősségérzetének tudatosításában. A szakszervezeti bizottságokat és a bizalmi testületeket nyilvánva­lóan megerősíti a véleményezési jog gyakorlásában, ha rendszeres, intézményes kapcsolatot 'lalakítanak ki a,vállalati felügyelő bizottságokkal. Hiszen így egy más nézőpontból nyílik rátekintésük a gazdál­kodásra, a vezetői munka minőségének megítélésé­re. A véleményezésiben, a szakszervezeti jogok gya­korlásában az elmúlt években megkülönböztetett sze­repet kapott a szakszervezeti bizalmi. Gyakorlati­lag a jogi szabályozás szerint a bizalmiaknak ma már minden olyan kérdésbe beleszólásuk van, amely közvetlenül érinti a dolgozókat. Lehetséges, sőt szükséges is, hogy a szakszervezeti bizalmiak hal­lassák szavukat, foglaljanak állást valamennyi sze­rintük- fontos kérdésben. Ebben ugyanis semmilyen jogszabály nem korlátozza őket, a rendelkezések inkább ösztönöznek a beleszólás lehetőségének sok­oldalú kihasználására. Ma már elfogadott elvnek „tekinthető, hogy a bi­zalmival együttműködő gazdasági vezetők kötele­sek tiszteletben tartani a szakszervezeti jogokat, s megteremteni a feltételeket érvényesítésükhöz. így például kötelesek kikérni, figyelembe venni a bi­zalmiak véleményét, állásfoglalását, s az általuk ok­kal,’ joggal jelzett problémákra gyorsan, hatékonyan reagálni, intézkedni. A következő írásunkban a bizalmiak hatáskörével foglalkozunk. D. A. HÁZUNK TÁJA Az időjárásnak eddig körülbelül két és fél, háromhetes késése van a naptárhoz képest. Az április végi, május eleji hűvös nappalok és éjszakák alaposan próbára tették a gyü­mölcsfák virágait. Egy bizonyos, a terméke­nyülés sokkal kisebb volt az idén, mint a korábbi esztendőben. A beporzást nem segí­tette, vagy csak alig a méhjárás. Sovány vigasz a kiskertet művelőknek, hogy a szántóföldi kultúráknak viszont ked­vezett a csapadékos idő. A meteorológiai prognózis kellemes napokat ígér. Olyanokat, amelyek hozzásegítik a kultúrákat ahhoz, hogy a tavaszi lemaradást pótolják. Az utómetszés csökkenti a fagykárokat Végre itt a jó idő Védekezzünk az aknázómolyok ellen Az elmúlt két eszltendő tele és tavasza sok kárt okozott a sző­lőskentekben. Decemberben, ja­nuárban a hőmérő higanyszála nemegyszer alásüllyed a mí­nusz 20 foknak. A fagyveszélyes területeken ez komoly károkait okozott. | Ott, ahol a rügyek több mint a fele lefagyott, és emiatt meg­várták a fakadásit, a tényleges kár megállapítása ' után célszerű hozzákezdeni az utómetszéshez, elsősorban azért, hogy ezzel is „segítsük” a tőkéket abban, hogy minél előbb kiheverhessék a fagykárokat. A kordon- és lugasművelésű szőlőkben az elpusztult tőke­részeket, karokat egészen az élő részig metsszük vissza. Lehetőleg olyan helyen, amelyből majd fel­tételezhetően újra kinevelhetjük az elfagyott törzset, vagy kart. Sajnos, találhatunk olyan tőkét is, amelynél nemcsak a rügyek és vesszők, de a tőke törzse és karja is- elfagyott. Ebben az eset­ben a tőkét egészen a talaj szí­• Követendő példát mutat Kecskeméten Tercsi Mátyás gépészmérnök. A lakás elé meggyfákat ültetett, amelyet levélfodrosodás ellen per­metez. néig vágjuk vissza, és majd a tőből eredő hajtásokból nevelhe­tünk újra termőfelületet. A fagykárt szenvedett szőlők általában gyorsan kiheverik az őket érit pusztítást. Nagy szám­ban fakadnak a rejtett rügyek. Éppen ezért a kár mielőbbi meg­szüntetése érdekében fordítsunk nagyobb gondot a hajitásváloga- tásra. A feleslegesen elsűrűsödő hajtások részleges eltávolítása jól segíti a sérült tőke megerősö­dését. Ezzel elérjük azt, hogy mielőbb új termőalapot nyerünk. A kárt szenvedett tőkék fejlődését segít­hetjük. ha rendszeresen perme­tezzük a leveleket Vuxállal, Piretrix 3-mal, Tittaviftal, vagy Multinocróval. séklet_ legalább a 15 fokqt elérte — szélcsendes időben a lepkéket elpusztíthatjuk, még mielőtt a to­jásaikat1' leraknak. Erre a célra az Unifosz 50 RC, Unítron 40 RC a legalkalmasabb. De alkalmazható a szintetikus Piretroid és a Chinetrin 25 EC. A permetezésit az Unifosz és Unítron alkalmazásakor a rajzá­st,csúcs idején végezzük. A fel­szívódó piretroidokkal rajzás előtt kell permetezni. Ha a rajzás el­húzódna, akkor a műveletet cél­szerű megismételni. Üj növényvédő szer az Efuzin Már az elmúlt években is"pusz­tított, de tavaly különösen sok kárt okozott az aknázómoly az almástermésű gyümölcsösökben. Az almalevéd-törpemoly lepkéje' nevéből is kitűnik, igen apró, ki­feszített szárnyakkal sincs több 4—5 milliméternél. Lábatlan, sár­ga láryája a levéllemezben él. Benne kígyó alakú járatokat ké­szít a levél felszíne alatt. Jól lát­ható a lárva ürüléke fekete fo­nalként. Bábja sárga színű, és a talajban telel át. Időjárástól füg­gően három-négy nemzedéke is van évente. Az almalevél-sátorosmoly lep­kéje már nagyobb — 6—8 milli­méter. Alapszíne . zsemlyebarna, elülső száwyai fehéres, ék alakú mintázatokkal. Szabad szemmel alig látható tojásait a levél szí- ■ nére rakja. Lárvái az aknázó­molyhoz hasonlóan a levéllemez­ben élnek. Ott először sötétbar­na, vöröses, majdnem körkörös akna látható, majd a felső bőr­szövet ezüstfehérré válik. A tö­meges szaparodása esetén jelen­tősen csökken az asszimiláló fe­lülete a levélnek. Áz almalevél- sá torosmolynak, évente két-há­rom nemzedéke van. A lárvák rejtett életmódot foly­tatnak, ezért az ellenük való vé­dekezés nehéz. Míg a felszívódó készítmények is csak gyéntik az állományt. • Leginkább sebezhetőek imágó állapotban. Rajzásuk ide­jén — amikor az átlagos hőmér­Cj növényvédő szer gyártását kezdték meg a Sellyéi Agrokémiai Szövetkezetben. Az Efuzin nevű szer meggátolja az alma és a kör­te varasodását, továbbá megszün­teti a gyümölcs héján esetleg je­lentkező feketés foltosodást. Az üzemben az idén 75 tonnát állíta­nak elő a korábban Svájcból szár­mazó szerből. összeállította: Szabó Pál Miklós i

Next

/
Thumbnails
Contents