Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-09 / 107. szám
,,\z a tény, hogy anyanyelvem magyar, és ma- í! gyárul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.” (Kosztolányi Dezső) Vélemények, vallomások AZ ANYANYELVRŐL • „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudóssá, de idegen nyelven sohasem.” (Bessenyei György) „Az egészséges nemzetiségnek pedig egy lő kísérője a nemzeti nyelv, mert míg az fennmarad, a nemzet is él, de ha az egyszer elnémul, akkor gyászfűt terem a hon, mely a voltakért szomorúan eregeti földre csöggeteg lombjait.” (Széchenyi István) „Életünk hangulatának színe, íze, zamata az anyanyelvben van." (Benedek Marcell) ,.A nyelv élőlény, forró vérrel lüktető kapcsolat ember és világ, múlt és jelén között, egy-egy nép életének, lelkének, gondolkodás- módjának és érzelmi hullámverésének Jeg'hivatottabb kifejezője.” (Féja Géza) „ ... legnagyobb örökölt kincsünk az évezredek tapasztalatait betároló anyanyelv.” (Balogh Edgár) „Az emberi elme nagyszerű al-. kotásai között aligha van'még egy, amely alapvető fontosságban vetekedhetnék a nyelvvel.” > (Bárczi Géza) „Anyanyelvűnk igazi ismerete, szóban és írásban való helyes használata műveltségünknek legfontosabb része, legelső feltétele.” (Lőrincze Lajos) •>-„ Mindenekelőtt anyanyelvűnket tanuljuk meg úgy, hogy szellemünknek a röpte és ne botlása lepitsen mosolyt.” (Illyés Gyula) A STÍLUSRÓL „A nyelv az legyen, aminek lennie illik: hív, kész és tetsző rfíagyarázója mindannak, amit a létek gondol és érez.” (Kazinczy Ferenc) ...az egyszerűség az első és mindenek fölötti szabály... aki- hep egyszerűség nincs, abban semmi sincs.” (Petőfi Sándor) Elmondani mindazt, mi által gondolatunk a lehetőségig világos legyen, de nem mondani egy sióval sem többet: ez a tökéletes stílusnak fő titka." (Eötvös József) '•/’... minden stílus egy korlhan- gUlat -talaján nő.” (Lukács György) ~‘,'fŰgy kell írni, hogy azonnal megértsék, mit akarunk monda- ni:" (Kosztolányi Dezső) 1 "„Stílus az a jellemző mód. ahogy az ember magát kifejezi.” (Benedek Marcell) Könyvajánlat u Hernádi Sándor: Írjuk, mondjuk -helyesen. Karinthy Ferenc: Nyel- i-velés. Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. Lőrincze Lajos: édes anyanyelvűnk. Bárczi Géza: Nyelv- ”,jjnűvelősünk. Hernádi Sándor: Stílusiskola. Grétsy László: Anyanyel- ” vi játékaink. Tompa László: Anya- Vnyelvi olvasókönyv. Deme László: íKözéletiség, beszédmód, nyelvi 'műveltség. Wacha Imre: Beszélgessünk a beszédről. Kálmán Béla: A nevek világa. Soltész—Fó- nay: A mozgalmi nyelvről. Kosztolányi Dezső: Nyelv és lélek. A tanyanevekről Több alföldi tanyás megyében folyik jelenleg a földrajzinév- gyűjtemények ellenőrzése, illetve a kézirat előkészítése, a cédulázás. A legnagyobb tanyás megyében, Bács-Kiskunban a névanyag nhgyobb része tanyanév: kevés kivétellel személynév és a tanya szó összetétele. Nemrégiben ösz- szegyűlték néhányan a Nyelvtudományi Intézetben, hogy eldöntsék: hogyan kerüljenek a tanyanevek egységesen a jövendő (alföldi) kötetekbe? Milyen léjegy- .zés- és rövidítésrendszert alkalmazzanak, hogy minden fontos adat benne legyen a gyűjteményben, és a terjengősséget is, a szöveg túlzsúfoltságát is lehetőleg elkerüljék. Megyénket Bognár András 'tudományos kutató képviselte. Kazinczy Ferenc levele a félegyházi tanácshoz ''Biz&dabnai (ll+abti! • Meg-értvén az ezen Oskolánál történt Változást, hogy tudni illik Fitzek István innen Majsára ment által, azt a’ Rendelést tettem Schmied József nevezetű Praeparandusomnál, hogy eddig való lakó helyét Sáros. Patakot, haladja-el, ’es minél hamarább Félegyházára mennyen által, hogy az ott való Ifjúságot keze alá vévén, az Oskolai Tanítást a’ pa- rantsolt mód szerint folytathassa. Reményiem, hogy ezen Rendelésem ezen Tanátsnak annál kedvesebb lesz, minthogy az említett Tanító mind a’ Hazai Anya nyel-' Vet, mind a Németet tökélletesen érti, és szólja, ’s következésképpen a’ helybeli Nevendékség igaz elö-menetele körül hasznosan munkálkodhatik. Kassán 8bris Sdikán 7888 Kész köteles szolgája Kazinczy Ferenc. * Kazinczy ezt a levelet abban a korszakában írta, amikor Török Lajos kassai kerületi főigazgató mellett' iskolafelügyelő volt (1786 —1789). Félegyháza és Majsa is ehhez a kerülethez tartozott. A levél érdekessége: a katolikus Félegyházára á reformátusok egyik fellegvárából, Sárospatakról küld tanítót (praeparandust). Ez is bizonyítéka felvilágosultsá- gának: az állami oktatás-nevelés előharcosa volt a maga korában. Működése idején, kerületében az elemi 'iskolák száma 79-ről 124-re emelkedett; ezek közül is 19 fej- lekezetközi volt. * B. A. Corvinák-e a szultán ajándékai? Nemrégen volt száz esztendeje, hogy II. Abdul Hamijl török szultán harmincöt kódexet küldött ajándékképpen Budapestre, melyek az Egyetemi Könyvtár állományába kerültek. Ebből az alkalomból érdekes tanulmányt tett közzé Csapodiné Gárdonyi Klára a Budapesti Egyetemi Könyvtár Corvináiról, a Magyar Könyvszemle című folyóiratban. A kódexek abból az anyagból származtak, amelyet IÍ. Szolimán szultán győztes hadserege 1526- ban hadizsákrnány.ként vitt magával Budáról. Az Isztambulból érkezett kódexekről az első alapos, részletes leírást még a múlt században Csontosi János készítette. Jegyzékében — a többi neves kutatóval egyetértve — úgy csoportosította a kódexeket, hogy van közöttük tíz kétségtelenül Corvina. Mátyás király hajdani könyvtárának darabja, három valószínű, a fenn- ' maradó 22 kódexről pedig feltételezhető a magyarországi eredet. A könyvtörténész Vitéz János könyvtárával kapcsolatos kutatásai során kezdett foglalkozni az Egyetemi Könyvtárban őrzött kódexekkel. Több kódexben ugyanis fennmaradt Vitéz János kancellárnak, majd esztergomi érseknek a kézírása. Egyesek úgy vélték: ez annak bizonyítéka, hogy Mátyás király konfiskáltatta az 1470-ben szervezett, ellene irányuló főúri összeesküvés élére állt főpap könyvtárát. A vizsgálat után a kutató megállapította: kétségtelennek látszik, hogy annak idején a kódexet Budáról vitték el a törökök. Visszaérkezésük után az első megállapítást nyilván erősen befolyásolta az a felfogás, amely csak a díszes kiállítású, Mátyás címerével is ellátott kéziratokat tekintette „hiteles Corvinának”. Az újabb kutatások után azonban világossá vált, hogy lehettek egyszerű, dí- szítetlen kéziratok is a budai palotában. Az a tény, hogy viszonylag több kódexben megtalálható Vitéz János kezevonása, nem azt bizonyítja, hogy Mátyás konfiskáltatta az érsek könyvtárát, hanem azt, hogy Vitéz, ha. csak tehette, a budai könyvtár kódexeit is olvasta. Néhány kivételtől, eltekintve pedig az egész könyv ■ anyagtartalma pontosan beillik a humanizmus eszmevilágába: ókori; klasszikusok munkái, latin és görög írók, filozófusok műveiből készített kivonatok, orvosi művek, egvházatyák és korai humanisták írásai egyaránt megtalálhatók benne. K. M. Gagyi, perge és társai 1782. április 17-én levél érkezett a Hajdúságból Kiskunfélegyházára és a többi vásártartási joggal rendelkező kiskun helységbe arról, hogy tolvajok szövetsége garázdálkodik a vásárokon. Böszörményben összeültek a kiváltságos hajdú helységek bűnügyekkel foglalkozó képviselői, és összeállították azokm a szavaknak a jegyzéké, amelyeket a „zsiványok, vagy vásári tolvajok ' mások félrevezetésére égymá között használnak. Érmék a szótárnak részletét közöljük most, mint, nyelvi érdékességet: A vásári tolvajok különleges szavai: Fejes (tiszt úr), kutya (hajdú), rikkantó (kácsa), ‘sógor (német),, ördög (lakat), topanka (bor, pálinka), topánkoskodni (részeges- kedni), gagyi (arany), nagy víz - (sokaság a vásárban), zsivány (tolvaj), perge (kocsi, vagy szekér), leves (ezüstpénz). konyik (orgazda), pucsiha (ruha), czaffka (kurva), balék (az ura), szuszogó (disznó), ku- xi (vásár), caff (egyforintos), csatsogo (kutya), parázs (erszény nélkül pénz a zsebben), pariba (mente), gyertyáz (vigyáz), fel rántó (csizma), rajzolni (lopni), csengettyű (zsebben való óra), posterium (tömlöc)y füles (ló), buga (ökör), íe- tergeng (köpönyeg), szőrös (bunda), koporsó (láda), szlepriska (katona), olvasó (bilincs), kaparó (tyúk), de- livator (bicskás, tolvaj), kutazni (zsebbül lopni), szingyula (kurvá), meg- kaptuválnak (megpofoznak), gyertya ég 1 (vigyáznak). A körlevelet Jablonczay Petes János, a Hajdúság jegyzője adta ki. Az érdekes emlékre Bánki Horváth Mihályné, a kiskunfélegyházi levéltár vezetője hívta fel a "figyelmünket. Az olvasatot Balogh Lajos és Bognár András készítette el. Az oldalt összeállított Varga Mihály „Óravázlat" a középkorból »Jftegírom bála t?t |§ opuőt...« Szenzációs felfedezés a kecskeméti református könyvtárban A kutatók — különösen a történészek és hely- történészek — szívesen látogatják Kecskeméten a református könyvtárat: sok tízezer könyvészeti ritkaság, művelődéstörténeti kuriózum,' számos jól hasznosítható dokumentum, forrásanyag várja itt: az érdeklődőket. Előfordul, hogy ez a gazdag anyagú intézmény meglepetésekkel is szolgál: ilyen esetnek voltunk tanúi a napokban, amikor, egy tudományos szempontból szenzációsnak mondható könyvészeti lelet, figyelmet érdemlő nyelvemlék került elő. Ennek hátteréről beszélgettünk Bognár’ András irodalomtörténésszel, a Katona József Megyei Könyvtár tudományos főmunkatársával. A^irpf/e* rr’t‘l.,* (H fAi'rf 4? 4rí*' ** B4+****. Cf A? 4s,íw t'rP A *'á2% /,&j; cLfi++***\ Á.i***i ,' skYUA i'it n1 'V i/£* V; £ & (*'n ' fpl' *y\‘m rrít •] f, f'/f'T-> £*>//*\ rJ\ Jot. Ah »•’‘'H im í^fl Jrt'COM/v*'/' /t í em+*f u/l efi f/Kw/ / fÁp ÁíW^J OrYph'rmll<lfti/ jTt'tlfci+i£. 'C* l*fy#^7 -v[ — Hogyan került a kezébe? — Adorján Imréné, a könyvtár vezetője hívta fel rá a figyelmemet, mondván: őriznek-ők: egy feltehetően igen régi, vegyes tartalmú kéziratot, melynek több nyelven írt és különböző korokban papírra vetett anyagával eddig még nem foglalkozott senki. — Vajon miért? — Elsősorban alighanem azért, mert a szöveg túlnyomó részét latin nyelven, ráadásul igen nehezen olvasható barokk—gót betűkkel írták. A legrégibb részek a tizenhatodik század harmincas éveiből származnak. — Ezt honnan tudja ilyen pontosan? — Találtam néhány konkrét utalást rá. Az egyelőre ismeretlen ne.vű szerző a református egyház prédikátora-tanítója volt: a leendő papokkal kellett, megismertetnie a bibliát, és az előadásokhoz igen alapos „óravázlatot” készített. Ezek egyrészt nagyon lelkiismeretes pedagógusra, másrészt rendkívüli felkészültségű elmére vallanak; ugyanis a latin szövegbe jócskán hintett görög szavakat és kifejezéseket is. Továbbá beiktatott — olykor több oldalt kitöltő — magyar nyelvű részleteket is. — Felolvasna belőle egy mondatot? — A legelső így hangzik: „Ob- servandum! (Figyelj jóit — B. A.) Megírom vala ezt az opust mind egészlen, de nem érközhetem hozzá a sok hadi háborúságok miatt.. Hanem im Debrecenből hozattam nyomtatutt egsemplart (példányt — B. A.), kiből az Úristennek segítsége által az mire k.ölletik, kiszödögetöm az quaes- tiákat (kérdéseket S B. A.) és respansiókat (feleleteket — B. A.). — Ez bizony a mai fül számára is gyönyörűen hangzik, négyszázötven esztendő távlatából. A tudományos kutató számára mi a különösen becses benne? ■ — Többek között az‘ í-ző és az ő-ző nyelvjárás szép és követke- zétes alkalmazása, szinte már a maii formának megfelelően. Jó példa az utóbbira: „Mert ím oly igön megszorultunk, hogy mü egy szoros körben úgy vagyunk, sem hátra nem térlietönk, sem jobbra, sem balra, sem előre, hanem oda föl kell csak néznünk, az Isten felé.” — Ezt a mondat kiválóan alkälmasi a magyar nyelv, a magyar gondolkodás- és kifejezésmód egyik legszebb, legértékesebb (ma már sajnos- halványuló) jellemzőjének a szemléltetésére is.-- Ha már itt tartunk: eszme- történeti szempontból tartalmaz-e valamilyen lényeges adalékot ez a most feltárt dokumentum? — A prédikátor által írt első százharminc oldal a reformációt előkészítő humanizmus — közelebbről a kolozsvári és a debrece- ni unitárius, illetve véformátus főiskola ‘— szellemét tükr.özí, elsősorban az idézett szerzői? áltál'. Nagyon hihető ezért a feltételezés, 1 hogy zaklatott élete Rómá• Amennyire örül az ember szíve annak, hogy a megyeszékhelyen — annyi várakozás után — végre a tömegsport kedvelői örömüket lelhetik egy számukra megfelelő testedző helyen, annyira sajnálatos, hogy a közönséget odacsalogató táblán helyesírási hiba látható. Azt kérdezzük hát: a Széchenyivárosi Sportpark miért lett „Széchenyi Városi sportpark”? Álljunk a köszörűgépre? Valószínű, hogy nem lepem meg különösebben az olvasót, ha bevallom: kedvenc olvasmányaim közé tartoznak az újságok hirdetései. Egyrészt, mert „izgága” szellemi igényemet — kíváncsiságomat, az élet eredeti színei iránt táplált vonzódásomat — elégítik ki, mégpedig azonnal. Igaz, eléggé vásári nívón, de ennek is megvan a maga haszna. Mert egyik-másik hirdetés értelmét kibogozni — ez valóságos nyelvészeti stúdium... * Itt van -mindjárt egy remek „példány”: valamelyik • vállalat „Négyórás gép- és gyorsírót keres.” — Nem sajnálnám tisztes jutalmat attól, aki. megfejti: a négy óra a -születés pillanatától, vagy az oklevél átadásától számítandó-e? ‘ „Eladó 3000 darab falazóblokk. Ára 10 forint.” — Itt viszont nincs értelme a hosszas tűnődésnek: rohanni kell, a megadott címre. Tíz forintért 3 ezer falazóblokk — a sült bolondnak is oegér:l. Csak azt' nem értem, tgy miért kell ilyen bomba üz- tet az újságban hirdetni? Vannak aztán olyanok is, me- 3k inkább lehűtik, mint fellelkesítik az embert: „Felvételre keresünk síkköszörűgépre jelentkező dolgozókat.” — Hát kérem: életemnek egy eléggé huzamos szakaszában mint lakatos kerestem meg a kenyérrevalót, de erre nem vállalkoznék. A géphez, vagy a gép mellé még,csak oda- állnék, na.de a gépre?! Kockázatos volna. Ha az eddigiek — talányos fejtörőként — az agyteker vényeket serkentik fürgébb mozgásra, akkor a következő a fantáziára hathat, ösztönzőleg: „Negyvenhat éves, csinosnak, mondott, bár kissé molett szakmunkásnő — jó keresettel, kertes házzal —, hasonló adottságú férfi ismeretségét keresi házasság céljából.” — Elképzeltem azit a jő keresettel rendelkező, negyvenhat éves, csinosnak mondott, bár kissé molett. szakmunkást. Brrr ... No, de ne gonoszkodjunk örökké, keressünk végezetül valami meghatót: „Kisgyermekes házaspár különbejáratú albérleti szobát keres, lehetőleg a városközpontban.” Szegények. De ők legalább magyarul ír- -tak... — káposztás — Hogyan mondjuk, hogyan írjuk? „Nemzetnyi méretű zavar van a nyelvi érintkezés kulturáltságában.” (Deme László) Naponta hallunk, olvasunk olyan mondatokat, melyek nyelvünk romlásáról árulkodnak. A túlírások, logikátlanságok a pongyolaságok és dagályosságok éppen úgy károsan hatnak, mint a felesleges és édeskés cikornyák, íme néhány példa: • ! bún ért végei, valamelyik inkvi- zíciós máglyán.. Végtelenül fájlalom, hogy a .későbbi évtizedekben írt fejezetekre — így például a kólika, a has- és csecsfájás ellen használatos gyógyszerek magyar nyelvű receptjeire vagy Negyedes József asztalos kétszázhatvan évvel ezelőtti bejegyzéseire — terjedelmi okok miatt nem térhetünk már ki bővebben I.. Nagy. kár, különösen az utóbbi miatt. Bejegyzéseiből ugyanis néni . csupán az derül ki, hogy , egv sámol-széket” nyolc, „egy nynszolyának környül való” rámáját ,pedig tíz garasért (tehát a mai\ árakhoz képest igen olcsón) készített el, hanem — most már a tréfát félretéve — az is: ebben a derék mesterben mély tisztelet élt a kultúra iránt. A megrendelések és az. adósságok nyilvántartása precizitásra, a székek- i re,, ágyakra faragandó díszek rajzai|| eredeti fantáziára, és főleg nagyfokú mesterségbeli" tudásra vallanak. — És mit tehetünk mi azért, , hogy a késői utókor hasonló meg-, heüsüléssel szóljon majd az érté- • kés nyelvemlék jelenkori gazdáiról, őrzőiről isi — A szép formájú, egyenletes betűkkel teleírt ötszázharmincnyolc oldalas könyvet — amelyet Kecskeméti krónikának neveztünk el —, természetesen féltő gonddal őrizzük. Egyúttal megkezdtük tartalmának tudományos feldolgozását is. K. J. HELYTELEN: Az üzemben gépek gyártása folyik. , Közel százan ott voltak. Biztosítják a feltételeket. Megcsinálom, i attól függően, ha lesz rá időm. A célkitűzést megvalósítottuk. Levélírást eszközöl. Hagyja él a bérleményt I Ki nem próbált munkaerő. Meg nem bízható ember. Haragba jön. Sokba jön neki. Három fő hiányzott. Az építés befejezést nyert. Jelentettük az illetékesek felé. Megcsinálom, attól függően, hogy ráérek-e. A készülékeket bevizsgáljuk. HELYES: ___________ A z üzemben gépeket gyárta- nak. ______J_____ C saknem százan ott voltak. Megteremtik a feltételeket. Ha lesz rá időm, megcsinálom. A tervet megvalósítottuk. Levelet ír. Menjen ki a lakásból! Nem kipróbált munkaerő. Nem megbízható ember. Haragra gerjed. Sokba kerül neki. Hárman hiányoztak. Az építést befejezték. Jelentettük az illetékeseknek. Megcsinálom, ha ráérek. A készülékeket megvizsgáljuk. Játéksarok Régebben széles körben divatos játék.volt az ekhós versek írása. A lényege, hogy a rímhívó szóra végződő mondattal kérdést tesznek fel, s a felelő rím visszhangszerűen válaszol' erre. íme, , néhány példa: — Milyen a főnök, ha' a beosztottak kérik, hogy emelje fel a, fizetésüket? — Süket. — Mi történik veled, ha a festő * esőben ábrázol? ; — Ázol. — Mi lesz a sorsuk azoknak, akik galeriba törpörülnek? — Ülnek. — Mi esik le, ha a fizetésemet csökkenti -az állam? — Az állam. — Erény-e a naivitás;? — Vitás. ' Nos, olvasóinkat játszani hívjuk. Ki" tud szellemesebb kérdéseket megfogálmazni az Ialábbi „ekhós válaszok” elé: ágy, atom, épen? j (A május 16-ig beküldött legjobb kérdéseket - Jutalmazzuk.)
