Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-23 / 119. szám
1982. május 23. • PETŐFI NÉPE • Támogatjuk és ösztönözzük a termelést növelő kezdeményezéseket Beszélgetés Gál Gyulával, a megyei tanács mezőgazdasági * és élelmezésügyi osztályvezetőjével A megye mezőgazdasági termelése — egyes ágazatokban — országosan is meghatározó jellegű, ezért népgazdasági szempontból sem közömbös, hogyan valósítják meg idei terveiket az üzemek. Az eddigi eredményekről, gondokról, a további feladatokról beszélgettünk Gál Gyulával, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjével. — Hogyan látja a mezőgazdasági termelés idei kilátásait. Mit mutatnak az egyes ágazatokban az előrejelzések? — Először a termelés .tavalyi megalapozásáról szeretném elmondani, hogy az szinte optimálisnak mondható. Tavaly időben elvégezték üzemeink az őszi munkákat. A gabonafélék jól szervezett vetése, az őszi szántások teljes elvégzése, a növények ez évi fejlődéséhez és a tavaszi vetésű kultúrákhoz kiváló feltételeket teremtett. Ezt azért hangsúlyozom, mert a mezőgazdaságban legalább fele1 részben attól függ az év sikere, hogy a termelést miként készítették elő. alapozták meg. Azt viszont már az időjárásnak köszönhetjük, hogy a szőlőkben és a gyümölcsösökben tökéletesen beért a vessző, és ezért a téli fagyok nagyobb kárt nem okoztak. Az őszi kalászosok vetésének területe 15 százalékkal .több, imint tavaly. Kipusztulás, kifagyás nagyon kevés volt. Ez a vetéstöbblet a gabonaágazat közgazdasági ösztönzésének hatására, a prémium reményében alakult így. A tavaszi állapotbecslés, majd a kedvező csapadékos időjárás — a mai helyzet alapján ítélve — a közepesnél jobb termésre enged következtetni. Azonban egy ihosz- szan tartó szárazság sokat ronthat a kilátásokon. Ezért szükséges, hogy az üzemek alkalmazzák a korszerű agrotechnikának azt a módszerét, amely repülőgépes levéltrágyázással pótolhatja a szükséges tápanyagokat. A kukorica vetése 'befejeződött,; sajnos valamiül kevesebb területen mint tavaly. A kelés — mint az egyik legkritikusabb időszak — kedvező, ugyanez mondható el a napraforgóra és a cukorrépára is. A gyümölcsfélékről szólva megjegyzem, hogy valamivel kevesebb almára számíthatunk mint tavaly, de jó közepes termés ígérkezik kajszibarackból és a hűvös időjárás miatti termékenyülési gondok ellenére, meggyből és cseresznyéből is. A szőlőkben jelentkező , téli fagykárokat az ültetvények a mel- lékrügyek regenerációjával pótolták. Sajnos, a megye északi részén jelentkező nagyarányú elfagyás okozta kiesést a növények nem tudják teljes mértékben helyrehozni. A tavaszi hideg időjárás a primőrök megjelenését is késleltette, és drágította az előállítást. A nyári zöldségek palántázása ezekben a napokban történik. A magról vetett fűszerpaprika fejlődése megfelelő, bár e terméknél komoly gondokat okozhat az érésnél a több hetes tavaszi késés. Az állattenyésztésben az állományi létszámban — a szarvas- marhát kivéve — további növekedés tapasztalható. A szakmai közvéleményt leginkább érdeklő kérdés napjainkban, a vágómarha-tenyésztés fejlesztésének lehetősége. A tejelő állomány célszerű szelekciójával, valamint a hústehenek szaporodásbiológiái mutatóinak javításával lehet elegendő hízóalapanyagról gondoskodni. A másik fontos kérdés a húsmarhatartás gazdaságossága. E téren előrelépést jelenthet a már említett szaporulati mutatók javítása, de méginkább a melléktermékekre alapozott takarmányozás, valamint az állomány elhelyezésének költségtakarékos megoldása. Az a véleményem, hogy minden üzem maga alakítsa ki a számára optimális ,fajtát, a tartási és a takarmányozási módszereket. — Néhány információt hallhatnánk a kisgazdaságokról, is? — örömmel mondhatom, hogy a termelési kedv jó. Érvényesül az anyagi érdekeltség, és sok segítséget kapnak a nagyüzemektől, tehát a termék előállításának feltételeiben is folyamatos a javulás. Van persze gond is. A libamáj-termelésre ható negatív piaci hatásokról szükséges említést tenni. Továbbra is kevés a kistraktor. A nagy- és kisüzemekben egyaránt gondot okoz a gépalkatrész-ellátásban tapasztalható bizonytalanság. Az országban több kezdeményezés indult részegységek gyártására, kiegészíteni a behozatalt. Megyénkben néhány szövetkezet és állami gazdaság az alkatrész-felújításra rendezkedik be, amelyet támogatunk, követendő példának star- tunk. — Különböző együttműködések alakultak ki a mező- gazdasági üzemek között. A gazdaságok belső irányítási, munkaszervezési módszereinek javítására és az anyagi érdekeltség fokozására számos intézkedés történt. Lenne szíves erről tájékoztatást adni? — A megye mezőgazdasága eddig is élen járt az együttműködések szervezésében. Az ágazat összes társulásainak mintegy 20 százaléka működik Bács-Kiskun- ban. Az energiagazdálkodás ész- szerűsítésében számos szerveződő kooperációról tudunk. Előkészületek történtek ebben a témában Szabadszállás, Kiskunmajsa, Sükösd, Kecel térségében. Az Izsáki termelőszövetkezet irányításával a kertészeti melléktermékek nagyüzemi hasznosítására alakul társulás. Soltvadkerten, Lajosmizsén borászati együttműködés formálódik. A tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása új típusú kapcsolatokat hozott létre a kutatóintézetekkel, egyetemekkel, főiskolákkal. — Az állattenyésztés további fejlesztésére alakult a broiler- csirke nevelés és értékesítés érdekében Kiskunhalason és Bó- csán együttműködés, Kiskunfélegyházán pedig lúdtartó társaság. A mezőgazdasági üzemek keresik ■ az*lf5ari, valamint a kereskedelmi tevékenység fejlesztésének további lehetőségéit. Hasznosnak ítélem a Városföldi Állami Gazdaság budapesti zöldségkereskedelmi társaságának létrehozását. Sok más nagyüzem munkálkodik hasonlóan. — Jelentős erőforrás -az üzemi belső szervezet és munkaszervezés korszerűsége. E tekintetben sok hiányossággal találkozunk. Csak példaként — nem általános tapasztalat — említem, hogy több üzemben az alapvető belső szabályzatok a 'bérre és a prémium- rendszerre vonatkozóan már elavultak. Egyes helyeken túlzottan egy emberre alapozódik az irányítás, és nem jut érvényre a kollektíva, a szakembergárda hozzáértése. Az sem helyénvaló, amint ezt a Kiskunsági TESZÖV szakemberei is észrevételezték, hogy a kertészeti termesztéssel foglalkozó mezőgazdasági szövetkezetek alig felében van szakmérnök. — Számos jó példáról is tudunk. Terjesztésüket szükségesnek tartjuk és ösztönözzük. A rémi Dózsa, a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben új típusú érdekeltségi megoldásokat dolgoztak ki. A hartai Erdei Ferenc, a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezetben az ágazatok önállóságának, a kollektívák anyagi érdekeltségének növelésével egyre jobb eredményeket érnek el. — A megye északi részén több a gyenge adottságú termelőszövetkezet, a mostoha körülmények és a szakemberek hiánya miatt lelassult az üzemek fejlődése. Milyen lehetőségei, módszerei, formái vannak az erősebb segítse a gyengét mozgalomnak? — Az igazsághoz 'tartozik, hogy nem általában a homokhátsági gazdaságok, összességében lassult le a fejlődés, hartem a szövetkezetek csaknem azonos csoportjában, mintegy 10 közös gazdaságban látunk ilyen veszélyt. A kérdésben is említett körülményeken kívül számos más ok, például a közgazdasági szabályozás hibái,, az állami irányítás gyengesége, az üzenlek részéről az együttműködési készség hiánya, az elzárkózás, a vezetők érdektelensége is közrejátszott a megtorpanásban. A közelmúltban állami intézkedések születtek az alacsony jövedelmű gazdaságok csoportjának segítésére. Kedvező feltételek teremtődtek a szakemberek munkavállalására, az erősebb gazdaságok részéről történő' anyagi befektetésre, a bankhite, lek és a kölcsönös támogatási alapok igénybevételére. Ezek a lehetőségek akkor hoznak eredményt, ha találkoznak az illetékes szervek, gazdaságok aktivitásával, kezdeményezéseivel, legfőképp az érintett szövetkezetek fogadó- készségével. — A kertészeti ágazatok fontos szerepet töltenek be a megye mezőgazdaságában. Jelenleg hogyan alakul a termelés, a gazdaságosság és a forgalmazás? — A szőlőtermesztéssel és a borászattal kezdeném közismert nagyságrendje miatt. A telepíté-' sek a tervezettnek megfelelően haladnak. Minden kezdeményezést .támogatunk, amely szakcsoportok formájában vállalkozik ültetvények létesítésére. A nagyüzemi telepítések és korszerűsítésük állami segítsége ma már sajnos nem eléggé ösztönző, esetenként a meliorációs pénzügyi keret hiányai akadályozzák az előrelépést. A feldolgozásban és a borászatban elért jelentős technikai előrehaladást nem követte a jövedelmezőség. Baj van a bor- forgalmazás sematikus adóztatási rendszerével. A minőség, a fajtajelleg .megőrzése érdekében feltétlenül szükséges készletezés, az érlelési idő, a forgóalap terheit ma már alig tudják elviselni a gazdaságok. Mindez nem ösztönöz a jobb minőségű termék előállítására és a megfelelő kereskedelmi munka hiányát is jelzi. Indokolt változtatni ezeken a nehezítő körülményeken, de a megyében is keresni kell a megoldás lehetőségeit. A gyümölcstermesztők gondjai közül a kajszibarack-telepítések teljes hiányát említeném és azokat a problémákat, amelyek a hűtőtárolók építésének elmaradása miatt jelentkeznek, főként az almatermesztésben. A gyümölcs- feldolgozásra további lehetőségek vannak, és a tárolás megoldásáról sem szabad lemondanunk. A zöldségtermesztés jelentős — több ezer hektáros — csökkenésének okait ismerjük. A gondok kiváltották azokat a központi intézkedéseket, melyek alapvetően a forgalmazási rendszer korszerűsítését érintették. Ma már sokkal aktívabb a kereskedelmi munka, egyre élőbb a többcsatornás rendszer, és jobban megbecsülik a kereskedők a kistermelők termékeit is. A nagyüzemek közvetlen export és ipari kapcsolatait viszont még tovább kell szorgalmazni. — A trösztök megszűnése óta a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak. Élnek-e ezzel az új lehetőséggel? — Elsőként említeném a kalocsai fűszerpaprika-termesztő táj feldolgozó üzemét, a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalatot. Itt, de másutt is az önállóság nehéz világgazdasági helyzetben, sokkal keményebb feltételeket teremtve érte a vállalatokat. Ahhoz, hogy a paprikafeldolgozó talpon tudjon maradni, az alapanyag jó minőségét feltételezve, aktívabb kereskedelmi munkára, a külpiaci árak növelésére van szükség. — Folytatva a sort: mind a két baromfifeldolgozó vállalat fel- készülten a mezőgazdasági üzemekkel szoros együttműködésben tevékenykedik. A Kecskeméti Konzervgyár termelési szerkezete, gazdálkodása megfelelő, bár ez nem mindig és nem minden termék esetében kapcsolódik a körzet mezőgazdasági nyersanyagösszetételéhez. A Közép-magyarországi Pincegazdaság működésével kapcsolatos kérdésekben egyetértek a Petőfi Népe hasábjain a közelmúltban megjelent interjú mondanivalójával. — Nagy feladat elé állította az önállóság a Bács-Kiskun megyei AGROKiER-t. is. A vállalat rugalmas intézkedésekkel, a gyártóművekkel kialakított közvetlen kapcsolatokkal, a vásárlókkal kötött több éves szerződésekkel igyekszik nyereségessé tenni a gazdálkodást. Kihelyezett alkatrészraktárt nyitott Baján. A megye mezőgazdasága differenciált igényeinek kielégítéséhez viszont a vállalat hatáskörét meghaladó központi intézkedések * szükségesek. Főként a közepes teljesítményű erő-, valamint a kisgépek forgalmazásának elősegítésére. Kereskedő Sándor • BA—130 a típusjele a tervezőirodák, intézetek számára ajánlott, részben automatizált fénymásológépnek, amelyet az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat kiskőrösi gyárában állítanak elő. • Hidraulikus munkahengerek belföldre és a határainkon túlra, a mezőgazdasági gépgyártás és az építőgépipar számára. Kiállító: az Űjpestí Gépelemgyár kecskeméti gyáregysége. Az idei vásáron a tavalyinál több a külföldi kiállító. Ez — mert a területet nem lehetett bővíteni — azt jelenti, hogy a korábbinál kevesebb hely jutott a hazaiaknak, s a szokásosnál kevesebb magyar vállalat mutatkozhat be ezúttal. Így azután magasabb a mérce, szigorúbb a kiválasztás. A tavaszi NBV-n a legrangosabb kiállítók a legjobb, leginkább versenyképes termékeikkel vannak jelen. Annál örvendetesebb számunkra, hogy Bács-Kiskun iparát az elmúlt évinél több kiállító képviseli a vásáron, összeállításunkban a megyében gyártott kiállítási tárgyak közül mutatunk be egy füzérre valót. (Méhesi Éva felvételei. Sitkéi Béla szövege) • A dunave- csei Fémipari Vállalat évről évre továbbfejleszti szerszámgépeit. Legújabb termékük a gépi előtolású oszlopos fúrógép és az automatikus adagoló- rendszerrel ellátott hidraulikus keretes fűrészgép. I Kilenc, illetve 16 méteres magasságig alkalmazhatók ezek a hidraulikus szerelőállványok. A kisebb pótkocsin, súlyosabb társa utánfutóként szállítható. Gyártja: az Építőgépgyártó Vállalat kalocsai gyára. 0 Lenn: új típusú akkumulátoredények, kettős szigetelésű villamos- elosztódobozok, kapcsoló- és lámpatest-alkatrészek. A Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyáregységének termékei. pr SZUROCrLRTYAH Bács-Kiskun ipara a BNV-n AZ ÚJ TÍPUSÚ SZŰROCYERTYAK MŰKÖDÉS KÖZBEN MEGTEKINTHETŐK A VÍZGÉPÉSZETI VÁLLALAT KIÁLLÍTÁSI TERÜLETÉN 0 Vásári díjat kapott a TEMAFORG Vállalat ipariszűrő-családja. A képen látható szűrőgyertyák kiváló minősége a kunszentmiklósi gyáregység dolgozóinak szakértelmét dicséri. NAPKÖZBEN Rendelő, több szerepben Kedvezmények — állattartóknak Továbbra is élénk az állattartási kedv. Erről tanúskodnak a tavaszi állatvásárok, amelyeken az elmúlt évek azonos időszakához képest gyakran 60—f0 százalékkal több sertést kínálnak fel, és a jószágokra vevő is akad. Az állattartóknak újabb kedvezményeket biztosítanak. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatok a sertéstartást ösztönzik azzal, hogy az úgynevezett súly feletti sertések értékesítési árát jelentősen növelték. A vállalatok a továbbiakban felárat fizetnek a tenyésztésből kizárt sertésekért. Azok a nagyüzemek, amelyek a vállalatok kérésére növelik az átadási súlyt, szintén kedvezőbb bevételhez jutnak. Korábban a súlynövelés nyomán kedvezőtlenebb árosztályba kerültek — kevesebbet kaptak állataikért — a továbbiakban viszont a felvásárlók az értékesítési átlagár csökkenését meghatározott mértékben ellensúlyozzák. Rendezték a nyúl felvásárlási árát. A nyúltenyésztési és külkereskedelmi társaság igazgató tanácsa meghatározta az állatok nyári felvásárlási árát. Ez június 1-től kezdődően kilónként legalább 40 forint. (Az ár valamivel magasabb a korábban meghirdetett védőárnál, és megfelel a nyáron elérhető külpiaci áraknak. (MTI) Mikor hírül vettem, hogy a MEZŐGÉP kiskőrösi gyárában korszerű fogászati rendelőt adtak át, élfutott a pulykaméreg. Megint egy nagyravágyó kisüzem, amely százezreket költ egy fogorvosi székre, hogy azután hetenként 1—1 órában ott rendelhessen a „saját" fogorvos! A feltételezésem nem volt teljesen oktalan, hisz hasonló esetekkel találkoztam már a megyében. Fülembe visszacsengett az egészségügyi vezetés mind hasztalan könyörgése, hogy csak akkor vegyenek drága berendezéseket — turbinákat, röntgenkészülékeket sitii —, ha ki is tudják használni. Ne a kivagyiság bizonyítása, hanem a lakosság egészségügyi ellátásának javítása legyen a cél... A felületes ítélkezésért utólag bocsánatot kérek a kiskőrösi gyár vezetőitől. 1Mert ők komolyan ~ gondolták, hogy az orvosi műszerek hasznosítása úgy i történjék, ahogy az írva vagyon. Ne legyen hiába kidobott pénz, amit az épület átalakítására fordítottak. Mert igaz ugyan, hogy a félezernyi mezőgépes dolgozó ellá- , tására a napi egy-egy óra fogászati szakrendelés elég. De a rendelő ezután sem marad üres! Az iskolafogászati rendelés kitölti a „szabad időt”. A tágas váróhelyiségben, kulturált körülmények között időzhetnek a berendelt kisdiákok a „nemszeretem" fogászati vizsgálatra, kezelésre. Mindezért mit vár a város vezetőitől viszonzásul a MEZŐGÉP? Lehet, hogy tmeglepő, de semmit. Fenntartja a rendelőt, viseli a költségeket, beszerzi a fontos eszközöket, anyagokat. Lehet, hogy mindenre elszánt bürokraták kifogásolnivalót találnak benne, de az ott dolgozó orvos — úgy mellékesen — ellátja még az üzemorvosi teendőket is. A rendelővel tehát mindenki jól jár. Az üzem dolgozói elsősorban, azután a város, hiszen a zsúfolt rendelőintézetet is „mentesíti" a mezögépes rendelő, és nem utolsósorban a két és félezernyi gyerek, akiknek fogorvosi ellátása megnyugtatóin rendeződött. j‘ A MEZŐGÉP kiskőrösi gyárának vezetőit csak az őszinte dicséret illeti. Mintaszerű kis rendelőjük példaként állhat: így lehet, igy szabad mecénásnak „szegődni" ... Nagy Mária T t b
