Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-20 / 116. szám

1 2 • PETŐFI ÉPE • 1982. május 20. NAPI KOMMENTÁR „Bizonyos módosulás” Úgy illik, hogy tavasszal felol­vadjon a jég és a fagyos-didereg- tetö szeleket legalábbis enyhébb fuvallatok váltsák fel. A jelek szerint ez az ősi meteorológiai Igazság ezúttal a világpolitikára is vonatkozhat. Mintha a hosszú téli sziinet után valóban lazulná­nak a jégbilincsek és lassan — kérdőjelekkel és gondokkal ugyan — mégiscsak megindulna a szovjet—amerikai tárgyalások létfontosságú gépezete. Ez egyér­telműen jó hír a világnak. Természetes, 'hogy a világsaj­tó vezető helyen foglalkozik a fejleményekkel. A kommentárok valóságos özönében minduntalan visszatér egy óvatos-optimista kifejezés: „.bizonyos módosulás”. Nos, valóban, bizonyos módosu­lás tapasztalható — Washington­ban. Szovjet részről ugyanis ed­dig is a világpolitika pillérének tekintették azt az alapelvet, hogy a két legerősebb hatalom dialó­gusa meghatározó jelentőségű és enélkül egyszerűen nincs mód az enyhülési folyamat folytatására. Az a sokat emlegetett módosu­lás tehát eleve nem Moszkvában, hanem Washingtonban követke­zett be és első jele Reagan eure­ka! beszéde volt. Az a beszéd, amelynek tartalmi része még nyilvánvalóan elfogadhatatlan volt a Szovjetunió számára (hi­szen a Pentagont akarta egyol­dalú stratégiai előnyökhöz jut­tatni). de amelynek hangneme (és az. hogy az éddigi. erőszakos összekapcsolás, a hírhedt linkage hiányzott belőle) már némi re­ményre jogosított. A Szovjetunió szokásos elvi szilárdságával visszautasította az eurekai beszédből azt, ami visz- szautasítandó, de azonnal érzé­keltette, hogy értékeli az akár csúcsszintű párbeszédre való új készséget (amit egyébként nem kis részben nyilvánvalóan az amerikai és a nyugat-európai bé­kemozgalom kényszerített’ ki a Reagan-kabinetböl). Ilyen helyzetben nem csoda, ha a megfigyelők — a nyugatiak is — szinte egy emberként emlé­keztetnek a szovjet reagálás rendkívüli gyorsaságára. Alig telt el néhány nap az első biztató washingtoni jelzések óta és — ami a nagypolitikában szokat­lan — Leonyid Brezsnyev a KomsZomol-kongresszus nyilvá­nosságát kihasználva máris „a helyes irányban tett lépésnek” minősítette az amerikai tárgya­lási készséget, hangsúlyozva per­sze, hogy a tárgyalások hangne­me is fontos tényező. „Arra van szükség — mondot­ta az SZ'KP főtitkára, a szovjet államfő —, hogy a tárgyalásokat mindkét fél a másik jogos biz­tonsági érdekeinek számbavételé­vel, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorúan megfelelő módon folytassa.” Így — és csak így — elképzel­hető, hogy valami újra elkezdő­dött. Genfben ez már tény. A következő lépés New Yorkban esetleg Gromiko és Haig találko­zója lehet. iKölcsönös és igazi jó­szándék esetén mindez elvezethet az őszi csúcshoz. H. E. KÍNAI ÁRVÍZ Négyszáz halálos áldozat Kuantung tartomány északi és középső részén biztonságos hely re telepítették az elöntött terüle­tek lakóit, ruhával és élelemmel látják el őket — közölte az Űj Kína hírügynökség a débkínai árvízről kedd este kiadott első — töredékes — jelentésében. Mi- közben a jó forrásokkal rendel­kező szomszédos Hongkong saj­tója már közel 400 halálos áldo­zatról és több tízezer összeomlott házról tud, az Űj Kína nem adott közre adatokat. A kínai hírügynökség megírta viszont, hogy a kuantungi ka­tasztrófát a május 12-én lehul­lott hatalmas mennyiségű — 600 milliméteres csapadék okozta. A nagy fogás • Rekordfogás... A Los Angeles-i rendőrségen mutatták be azt a majdnem 20 millió dollár értékű kokaintömeget, amelyet nemrég foglaltak le a nyugat-amerikai nagyvárosban. Irak ellentámadást indított BEJRŰT Az iraki csapatok szerdán el­lentámadást indítottak Kborram- slhialhr i^ráni kikötővárostól észak­ra — adta hírül egy Bagdadban közzétett hadiijelentés. Az ÍRNA iráni hírügynökség ugyancsak beszámolt erről az iraki ellentá­madásról, hozzátette azonban, hogy az iraki offenzívát az iráni egységek visszaverték. Teheránban azt közölték, hogy iráni erők legkevesebb 30 iraki páncélkocsiit megsemmisítettek. Bagdadiból azt jelentették, hogy az irakiak Khorramshahr köze­lében lelőttek egy iráni repülőgé­pet. Az I'NA iraki hírügynökség közleménye szerint az iraki of- fenzíiva eredményekéipipen „az el­lenség összeomlott, visszavonuló­ban van”. A bagdadi jelentés ar­ról is beszámolt, hogy az ellen­ségnek súlyos veszteségei van­nak és állásainak feladására kényszerül. A bagdadi rádióban is ismertetett közlemény hozzáte­szi, hogy az iráni veszteségekről szóló pontos adatokat később te­szik közzé. x BRIT VÉTÓ — FRANCIA ELTÖKÉLTSÉG Nézeteltérések az EGK-ban Francois Mitterrand francia köztársasági elnök szerdán Algír­ban rövid időre megszakította tárgyalásait Bendzsedid Sadli al­gériai államfővel, hogy nyilat­kozatban foglaljon állást az Európai Gazdasági Közösség me­zőgazdasági i politikájáról. Az EGK luxembourgi miniszteri ta­nácsülésén úgy döntöttek, bogy figyelmen kívül hagyják a mező- gazdasági árak emelésére kimon­dott 'brit vétót, mert London számára nem életbevágó nemzeti érdek az árak ellenzése, a köte­lező egyhangúság elvétől így el lehet tekinteni. „Hétfőn, Thatcher miniszter­elnök-asszonnyal tartott londoni találkozómon nem hagytam két­séget a közös mezőgazdasági po­litikával kapcsolatos francia el­tökéltség felőli” — jelentette ki Mitterrand. „A brüsszeli dönté­sek után a probléma már nem az EGK miniszteri tanácsán belüli többség vagy egyhangúság kér­dése, hanem az a szerep, ame­lyet Nagy-Britannia szándékozik játszani. Végül pedig a kérdésre adandó választól függően Nagy- Britannia tagsá'ga vagy annak természete a gazdasági közösség­ben” — mondotta Mitterrand. Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök szerdán Londonban egy interjúiban szintén kitért az EGK brüsszeli döntésére. Kijelen­tette, hogy a Közös Piac a me­zőgazdasági árakkal kapcsolatos brit vétó mellőzésével a „legsú­lyosabb válságot nyitja meg” Nalgy-Brita'nnia belépése óta. Venezuelában ülésezett az OPEC # OPEC-tanácskozás színhelye volt a venezuelai főváros. Képünkön: a megbeszélés résztvevői az olajkartell helyzetéről, a kőolaj-világpiac kérdéseiről tárgyaltak. (Telefotó — AP — MTI — KS) Babrak Karmai az NDK-ba látogatott • BERLIN Szerda délelőtt hivatalos bará­ti látogatásra a Német Demokra­tikus Köztársaságiba érkezett Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, az Afgán Demokratikus Köztársa­ság Forradalmi Tanácsa elnök­ségének elnöke. A Babrak Karmai vezette af­gán párt- és állami küldöttség Erich Haneckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az álla'mtanács elnökének meghívására érkezett Berlinbe. Az afgán vendégek tiszteletére zászlódíszbe öltöztek az NDK fő­városának utcái. A napilapok el­ső oldalon üdvözilik az afgán nép vezetőjét és ismertetik életrajzát. MIT MUTAT A HIGANYSZÁL? A bécsi hőmérő Az osztrák fővárosban május I3-án folytatódott a közép-euró­pai haderő-csökkentési tárgyalás. A 27. forduló megnyitása szám szerint a 304. teljes ülés volt. Kötélhúzás — meddig? Nyolc és fél esztendeje tart már a bécsi tárgyalás. Ha az ered­ményt, pontosabban az ered­ménytelenséget nézzük, jogosnak tűnhet a kétely: meddig tart még a kötélhúzás? Mikor lesz valami foganatjai a tanácskozásnak ? Egy­általán van-e szükség erre a fó­rumra? Bár . az effajta kétkedés érthető, mégis azt kell mondani: a bécsi tanácskozást minden kö­rülmények között fokozott figye­lem illeti meg. Nem lehel „ki­ábrándulni” belőle — akkor sem, ha eddig nincs kézzel fogható eredmény. A térségben, amelyről tárgyalnak, a legerősebb a NATO és a Varsói Szerződés közvetlen konfrontációjának veszélye. A hi­vatalos adatok szerint összesen csaknem kétmillió katona néz egymással farkaiszemet. A Csa­patoknak és a fegyverzetnek ez a koncentrációja a békés egymás mellett élés, a párbeszéd idősza­kában mindenképpen abnormális. Csökkentése nem csupán az euró­pai népek számára létfontosságú. A bécsi tanácskozáson 11 tel­jes jogú résztvevő tárgyal: Cseh­szlovákia, az NDK, Lengyelor­szág, a Szovjetunió, Belgium, Ka- naaa, az NSZK, Luxemburg, Hollandia,' Nagy-Britannia, s az USA, míg a különleges státuszú résztvevők szám nyolc. Hazánk ehhez az utóbbi csoporthoz tar­tozik. A közvetlen résztvevők azok az országok, amelyekre • a majdani haderőcsökkentés kiter­jed, valamint azok az. államok, amelyek itt csapatokat állomásoz- tátnak. Igaz, Franciaország — no­ha francia csapatok állomásoz­nak az NSZK-ban — nincs jelen Bécsben. Szabályos menetrend Az elmúlt nyolc és fél év alatt a tárgyalóteremben kialakult a szabályos menetrend. A csütörtö­ki ülés általában fél tizenegykor kezdődik, és 40—-50 percet vesz igénybe. Az elnök bejelenti, ki következik szólásra, és felteszi a kérdést, óhajt-e még valaki szót kérni? Ez ritkán fordul elő. Egy 1974-es megállapodás «szerint az egyik héten valamelyik fíATO-or_ szag képviselője Deszélj a mási­kon pedig a VSZ egyik államá­nak delegátusa. A tanácskozást sajtóértekezlet követi. Ez megle­hetősen hosszú esemény, de nem annyira a tartalom, mint inkább a lebonyolítása miatt. A nyilat­kozatot, ha például oroszul mond­ják el, lefordítják rhég ríémetre és angolra, s ugyanígy tesznek a kérdésekkel és a válaszokkal. A munka azonban nemcsak a csütörtöki ülésből áll. Két- és többoldalú tárgyalások, egyeztető megbeszélések, fogadások követik egymást, sűrű rendben. Az ered­ménytelenség mögött végtére na­gyon sok javaslat, és még több kemény tárgyalás húzódik még. A megegyezés érdekében a szo­cialista országok jelentős enged­ményeket tettek. Például elfogad­ták azt a nyugati igényt, hogy a csapatcsökkentés két szakasz­ban történjék. Az elsőberi csak a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok vonjon vissza csapatokat, | míg a második szakaszban ke­rüljön sor a többi részt vevő; or- 1 szág csapatcsökkentésére. A szo­cialista országok véleménye sze­rint a tárgyalás eredményeként 900—900 ezer fős, egyenlő szintre kép csökkenteni a két fél fegyve­res erőinek létszámát, ezen belül a szárazföldi erőkét 700—700 ezer, a légierőkét 200—200 ezer főre: A létszámcsökkentés alá eső csapatokat hazai területekre von­nák vissza, és olyan helyen ál-lo— másoztatnák, ahol nem károsí­tanák a tárgyaláson különleges státusszal részt vevő államok biz- tónságát sem. A szocialista országok kompro­misszumos készsége fellenére ed­dig nem rajzolódott ki a megegye­zés körvonala. Ennek elsődleges oka áz, < hogy terméketlen vita bontakozott ki a fegyveres ei|5k nagyságéról. A hivatalosan beter­jesztett létszámadatok szerint Kö- zép-Európában a nyugati hatal­mas 981 ezer, és a szocialista orj szágok 987,3 ezer katonája állói másozik; ebből a szárazfödi csa­patok 791 ezer, illetve 865 ezer főt tesznek ki. Miért nincs haladás? A \ nyugati országok azonban nem fogadják ej a szocialista or­szágok adatait. Ragaszkodnak ah­hoz az állításukhoz, hogy a Varsói Szerződés országainak csupán a szárazföldi csapataihoz 962 ezer fő tartozik. A NATO-államok ké­telyedet támasztanak a szocialista országok szavahihetősége iránt, s mind részletesebb bontásban ké­rik az adatokat. Az akadékoskodás mögött va­lójában ugyanaz az ok húzódik meg, ,ami a Genfben folytatott sáovjet—amerikai rakétatárgyalá­son, vagy a madridi Európa-ta- nácskozás esetében: nincs meg a kellő politikai érdekeltség a meg­egyezés iránt. Bécset ezért gyakran nevezik politikai hőmé­rőnek is, mondván, hogy az itte­ni fórum légköre, az eredmény- közelség töpbé-kevésbé pontosan mutatjia a nemzetközi helyzet ala­kulását. Ez .így' Igaz. Jóslásra most, az új forduló elején sem érdemes vállalkozni, de tény, hogy a higanyszál állása jelenleg alacsonynak tűnik.* Halász György Megnyílt a tavaszi BNV (Folytatás az 1. oldalról.) A miniszter szólt arról, hogy a mai nemzetközi politikai és világgazdasági helyze't nagy erő­próbája a gazdasági kapcsola­toknak. A világ valamennyi nem­zetének érdeke, hogy az évtize­dek alatt kiépített munkameg­osztás, gazdasági kapcsolat to­vább fejlődjék. Magyarország a jövőben is — éppúgy, mint ed­dig — a folyamatolsan 1 bővülő gaizdaságl együttműködésre, zök­kenőmentes kapcsolatokra törek­szik partnereivel. — A múltban is teljesítettük vállalt ikötelezettségeinket, ezt tesszük ezután is — mondotltia..— A szocialista országokkal, elbő helyen a Szovjetunióval fennál­ló gazdasági kapcsolataink meg­határozóak népgazdaságunk egész 'helyzetére, die minden te­rületen bővíteni akarjuk kapcso­latainkat a nem szocialista or­szágokkal is. Kereskedelempoli­tikánk tengelyében továbbra is a kölcsönös előnyök, a diszkri­mináció elutasításának elve és gyakorlata áll. ■ Ha valaha iglaz volt, akkor ma még inkább az: nem elég, ha a fejlődésünket csak korábbi ön­magunkhoz mérjük. Alapvétő ér­dekünk, hogy a nálunk fejletteb­bektől! tanuljunk, és a tanulságo­kat gyakorlati munkánkban hasznosítsuk. Ezért á vásárt nem csupán a termékek seregszemlé­jének, az üzleti kapcsolatok köz­vetítőjének, hanem kritikus mér­cénknek is tekintjük. Az átrende­ződő világgazdaság követelmé­nyei minket nem a kapcsolatok szűkítése, hanem a bővítés irá­nyában ösztönöznek. A bezárkó­zás értelmetlen anakronizmusa helyett mi a kapcsoUa.tbő vítésnek, azx új megoldások keresésének vagyunk a hívei — mondotta egyébek között. Veress Péter sok sikert kívánt a kiállítóknak, köszönetét mon­dott a rendezőknek, és mind­azoknak; akik hozzájárultak a váSár jó előkészítéséhez,, fáradoz­nak majd a sikeres lebonyolítás­nál. Végül megnyitotta az 1982. évi tavaszi Budapesti Nemzetkö­zi Vásárt. (MTI) AKADÉMIAI TANÁCSKOZÁS A tudomány eredményeinek hasznosítása a jogalkotásban Dr. Markója Imre igazságügy­miniszter „iA jogalkotás fejlesz­tésének elvi-elméleti kérdései” címmel .tartott bevezető előadást szerdán az Akadémia székházá­ban, az MTA állam- és jogtudo­mányi bizottsága által rendezett tudományos vitaülésen. A tanács­kozáson — ahová a jogtudomány művelőivel együtt -meghívták a minisztériumok kodifikációs tes­tületéinek vezetőit, s a jogalko-. tásban, érdekelt társadalmi szer­vek képviselőit is — úgy alakult a szakmai véleménycsere, hogy sikerült egységes álláspontot ki­alakítani a tudósoknak és a gya­korlati szakembereknek az eddi­ginél is szorosabb együttműkö­déséről, hazái jogréndszerünk to­vábbfejlesztése érdekében. A .tanácskozáson — amelyet dr. Mádl Ferenc, az MTA állam- és jogtudományi bizottságának elnöke vezetett — a miniszter és az előadásához kapcsolódó korre­ferensek — dr. Pesohka Vilmos akadémikus, Nagy László, áz. ál­lam-, jogtudományok kandidátu­sa; az MTA állam- és jogtudomá­nyi intézetének,^ a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemnek, illet­ve az EL.TE állam- és jogtudomá­nyi karának képviselői — fel­idézték, hogy az országgyűlés a közelmúltban , elgmzően és fel- adatkijelölően tárgyalt a jogalko­tás helyzetéről és a jogrendszer továbbfejlesztéséről. A parla­menti vitának és az országgyűlés határozatának szellemével és tar­talmával egyetértésben az akadé­miai tanácskozáson is hangsú­lyozták á tudomány jelentős sze­repét a jogalkotás folyamatában. Az elméleti és a gyakorlati szakemberek együttműködése kapcsán szóba kerültek olyan eredmények, mint például az ál­lamigazgatási eljárás új törvé­nyi szabályozása. A folyamatos teendők között pedig előtérben álló feladat^— miként említették — az államélet demokratizmusát nak erősítése az államigazgatás és a gazdaságirányítás további népszerűsítése és egyszerűsítése, valamint az állampolgárok élet- és_ munkakörülményeit érintő jogszabályok garanciarendszeré­nek továbbfejlesztése. Ezjek az elvek és törekvések — hangsú­lyozták a vitaülésen — a gyakor­latban például azt jelentik, 'hogy fokozni kell az országgyűlési és a tanácsok szerepét a törvény- hozásban és a kormányzati mun­ka segítésében. Továbbá: változ­tatni kell a vállalatok és a gaz­dálkodás , bizonyos szervezeti megoldásain, erősíteni kell a munkahelyi demokráciát és a gazdálkodás jogilag is szabályo­zott , rendjét. Hangsúlyozottan'szóltak az ülé­sen mindenekelőtt az állam- és jogtudományok, valamint más tu­dományágak eredményeinek fo­kozottabb hasznosításáról a jog­alkotásban, s kijelentették a jö­vőre nézvp az e területek közöt­ti még szervezettebb és tartal­masabb kapcsolatok kialakításá­nak szükségességét. A tudomány képviselői a vitában megfogal­mazták azt az igényt," hogy a jogalkotásban a tudományos ered­mények eddiginél tervszerűbb felhasználására van szükség. A gyakorlat szakemberei viszont indokoltnak tartják, hogy a tu­dományos kutatások jobban kap­csolódjanak a jogrendszer és7 a jogalkalmazás fejlesztésének időszerű kérdéseihez. Díjnyertes tévéfilmek I m - I lü ü \ A Rónai Sándor Művelődési Központban szerdán este tartott díjkiosztó ünnepséggel befejező­dött a 22. miskolci | tv-fesztivál, amelyen az elmúlt két évben ké­szült legjobb dokiumentumfilmek és riportok közül mintegy hat­van alkotást láthatott a kpzön- ség. A SZOT fődíját a Buffalo Bill öröksége (alkotók: JanOvics Sán­dor, Trebitsch Júlia, Kosári Ju­dit, Baló György), Borsod megye nagydíját á Ki is Kerényi József? című riport­film (alkotók: Hortobágyi Éva, Várszegi Károly, Bíró ? Istvánné, Molnár Zsuzsa, Wiedermann Ká- . roly), , - : ; . | Miskolc város nagydíját a Randevú című portréfilm (alko­tók,: Roska Katalin, Antal Imre, Gulyás Buda, Gábor József, Born Ádám) kapta. A Magyar Televízió elnökének különdíját Ráday Mihály opera- ftőrnek ítélték'az Unokáink sem - fogják látni című sorozatműsor létrehozásáért. Az operatőri díjat Szabados ' Tamás; a zsűri különdíját A teknyö- . kaparó című dokumentumfilm (alkotók: Polner Zoltán, Király Zoltán, Szabó ^Erzsébet, Farkas Gyula, Rozsnyaí Aladár) érde­melte É-ij Az ismeretterjesztő kategória díját a zsűri nem ádtalki. A húsz percnél hosszabb ri­portfilmek kategóriadíját a zsűri megosztva A föld nem tud futni (alkotók:. Y Sárái Anna, Gombár János, Szabó Gábor, Kulics Ág­nes, Szűcs Istvánná, Erdős Pál) és a Volt egyszer egy ország cí­mű alkotásért (alkotók:, Chrudi- nákI Alajos, Fellegi Mária, Bie- gelbauer Támás, Zsombolyai Já­nos), j a húsz percnél rövidebb riport- filmek kategória-díját pedig a Mesterséges tó — természetes vi-\ har. című munka kapta (alkotpk: dr. Tóth Judit, Kovalik András, Zádor Anikó, Lehner István). A dokumentumfilmek közül az Eichmann Budapesten című (al—f kötők: Hanák Gábor, Benkő Gyula, Molnár Miklós, Szirtes András, Dóka .László, Bököd Péter), a portréfilmek sorából a Ko­lostor és barikád című (alkotók: Sylvester András, Szécsényi Fe­renc, Kovács Béla, Török Gábori Zolnay Pál), a íjiíradófilm kategóriájában pedig Az új találmány:'a Jcézsel bészeti műtőasztal (alkotók: Ju-I rányi Anna, Fodor Dezső, Krael mer Mária, Szarka Béla) -című alkotást díjazták. ■ A MAFILM díját a Fele-köz-j társaság című dokumentumfilrd (alkptók: Benda László, Mártod József, Gábor Anikó, Varga Isti ván), a közönségcjíjat a Randevú cíl mű portréfilm (alkotók: Roska Katalin, Antal Imre, Gulyás Bul da, Gábor József, Born Ádám), a Kossuth Kiadó nívódíját pel dig Az első cigányfalu című ril portfilm (alkotók: Gombár János] Háda Sándor, Rózsa Ibolya, Osl termayer Miklós, Téglásy Fel renc) nyerte el: í A díjkiosztás után Tóth József] a Szakszervezet.ek Borsod megyei Tanácsának elnöke, mint házil gazda, a’megye, a város /vezetői] nek nevében szólt. Hangsúlyoz-] ta: a téy^fesztivál mindig ran] feos, örömrpel. ttárt eseménye a megyének, a városnak. Hozzájg] rul a kulturális' élet''pezsdítéséi hez, közelebb hoáza egymáshoz a Magyar -Televízió alkotó közössé] gét és a megye, Miskolc város la] kesságát.

Next

/
Thumbnails
Contents