Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-20 / 116. szám

1982. május 20. • PETŐFI NÉPE • 3 BÁCS-KISKUN TELEPÜLÉSEI, LAKOSSÁGA (EL) Falun rosszabb? A központi körzetek és az északi, északnyugati területek általában dinamikusabb fejlődésére utal­tam a Bács-Kiskun népességének alakulását vizs­gáló sorozatom első közleményében. Szabolcs la­kossága — például — több százezerrel nőtt az el­múlt fél évszázadban, a most megyénkhez tartozó tanyákon,. falvakban, városokban viszont annyian élnek, mint 1930-ban. • A grafikon szemléletesen mutatja: a községek lakosságának csökkenése miatt élnek kevesebben megyénk területén, mint négy évtizede. Munkahiány vagy kedvetlenség? A nyersanyagokban, munkaié* hetősége kiben gazdag iparvidékek vonzása csak részben magyaráz­za a lakosság elvándorlását, a csekélyebb népszaporulatot. A mellékelt grafikonra pillantva azonnal föltűnik: mind többen él* nek városainkban. A mezőgazda- ság szocialista átszervezése előtt 162 ezren laktak a városi szerve­zetű településeken, a legutóbbi népszámláláskor 230 ezren. A nö­vekedés üteme megközelíti "az or­szágos átlagot. , A kívánatosnál csekélyebb a községek -népességmegtartó' ereje. A nagyüzemi gazdálkodás kezde­teitől fogy a lakosság. Természe­tes, hogy, a gépesítés, a táblásí- tás sok munkáskezet fölszabadí­tott. A világon szinte mindenütt apasztja a mezőgazdaságban dol­gozók számát a technikai előre­haladás. Nincs abban semmi rossz, hogy az új ipari üzemek elsősorban a falvakból toboroz­ták állományukat. A városiaso­dás jellemzi a hasonló fejlődési szakaszhoz érkező országokat. Sajnos, nálunk politikai, gazda­ságpolitikai hibák helyenként és időnként meneküléssé torzították a természetes folyamatot. Lehet három várossal kevesebb? Megdöbbennék, ha három évti­zed alatt elfogyna az utolsó szá­lig Baja lakossága. Álmélkod- nánk, ha Kiskunhalas népe föl- kenekedine és másutt keresné bol­dogulását. Újságcikkek tucatjai, vizsgálatok százai foglalkoznának azzal, ha Kalocsa utcái, terei rö­vid idő alatt kiürülnének. El­gondolkoztató: csak mostanában nyugtalanítja az illetékeseket, hazánk arányos fejlődéséért jó patriótaként magukat felelősnek érzőket, hogy 1949-től napjainkig az említett három város összla­kosságával fogyott Bács-Kiskun száz falva. Elnéptelenedésük ijesztőbb az országos arányoknál. Az 1970-es és az 1980-as népszámlálás között 'hazánkban négy százalékkal csökkent a falvak lakossága, a megyében héttel. Miért érzik rosszul magukat tízezrek? Miért nem bíznak ki- sebb, nagyobb községük jövőjé­ben? Miért vállalják a költözkö­dés fáradalmait, a beilleszkedés kellemetlenségeit? Mivel a leg­utóbbi években minimálisra zsu­gorodott az elvándorlás, először a múltra akartam vonatkoztatni a kérdéseket. Végül is pontosabb­nak véltem a jelenidejűséget. A falvak kétségtelenül látványos gya­rapodása, a létföltételek javulá­sa, a kereseti lehetőségek vonzá­sa ellenére még mindig sokan csak kényszerből maradinak a már megszokott községben. (Kép­telenek a drága városi lakások megfizetésére, a háztáji jövedel­me nélkül ném tudnának megél­ni, gondot okozna elhelyezkedé­sük.) Nagyház vagy kisgyerek? A bizonytalanság önmagában nem indokolhatná azonban, hogy jóval kevesebb gyerek . születik a falvakban, mint a hat nagyobb településen. A városokban sok­kal több albérletben élő vállal gyereket, mint a községekben. Igaz, jó néhányon éppen a régóta vágyott otthon megszerzését sze­retnék gyorsítani a „gyerek-ér­vekkel”, vagy a hiányzó „indulá­si összeget” pótolni az ígért ap­róságokkal. A\ falun építkezők túlnyomó többsége számára semmilyen előnyt nem jelent a gyerekszám. Sepi előbb, sem olcsóbban nem juthatnak lakáshoz — néhány ki­vételtől eltekintve — akiknél egy vagy több apróság szépíti az éle­tet. A kicsinyek fölnevelésében is kevésbé számíthatnak a közös­ség segítségére. Az 1980-ás sta­tisztikai évkönyv szerint csaik minden harmadik községben mű­ködik bölcsőde. Igaz, az igény is jóval kisebb, feltehetőién a hagyo­mányos életforma, a nagyobb tá­volságok miatt. Már min'den fa­luban van óvoda, ám kevesebb gyerek helyezhető el ezekben, mint a városiakban. Minél többször beszélgetek közivetlenüliközvetve mezőgaz­dasággal foglalkozókkal, annál bizonyosabb vagyok abban, hogy éppen a jaiviak, a jólétet jelentő tárgyak viszonylag könnyű meg­szerezhetősége tart vissza sok családot a számbeli gyarapodás­tól. A szülőket, nagyszülőket el­hódítja a munkavaluta növekvő értéke. Falun az idő ma sem pénz, csak azt számolják: eny- nyi és ennyi hajtással meglesz a kocsi, a ház, az unoka lakása. Kegyetlen munkával gyötrik ma­gukat az évszázadokon át re­ménytelennek látszó anyagi föl- emelkedésért. Azt szeretnék, ha gyerekük és az ő gyereke már készen kapna mindent. Ha egy szülő nem tudja egykét éven belül önálló lakáshoz (házhoz) segíteni asszonylányát, bizony pirulhat Elég egykét gyerek — győzik meg magukat a fiatal há­zasok — „nekik mindent megad- hatunk”. Miért a bajai járás? Tudati tényezők, szemléleti fi­camok is vétkesek abban, hogy míg városainkban többen szület­nek, mint az elhalálozottak, negy­vennégy községben kevesebb új honfitársunk nevét írták az anyakönyvbe, mint ahányan itt- hagyták ezt a földi világot Így adódhatott elő, hogy míg a lakosságszámhoz viszonyítva a. két népszámlálás között a váro­sok természetes szaporodása 5,6 százalék, a falvaké csak 0,8 volt Bács-Kisk'Unban. A sorozat következő cikkében arra próbálok feleletet találni, hogy miért életerősebb a kecs­keméti, a kiskunhalasi járás, a megyeszékhely környéke a bajai, a kiskőrösi, a kalocsai járásinál. Még leírni is rettenetes: Bácsbor- sódon tíz esztendő alatt kétszáz- huszonháromszor- tartottak név­adót, vagy keresztelőt és ötszáz- hússzor kondult meg a temető gyásahanaingja, Heltai Nándor MINDENNAPI ÉLETÜNK Somodi Balázs útjai Somodi Balázs tíz éve élt egyedül a tanyáin, mióta a, felesége egy tavaszi napon özvegyen hagyta, éppen, mikor virágzani kezdtek a barackfáik. — Elmegyek, Balázs! Az öreg bólintott. Két hónapja nyomta már ak­kor az asszony az ágyat, s az orvos hiába csinált js akármit, napról napra rosszabbul lett. — Aztán vigyázz magad­ra! Majd találkozunk. Somodi megfogta az asz- szony kezét, és gyengéden megszorította, ötven • év­vel ezelőtt tett így, amikor először megmutatta neki, hova akarja őt hozni. A temetés után a fia is meg a lánya is hívta, hogy menjen be a városba lak­ni, de ő nemet mondott. A gyerekek ismerték már, s tudták, hogy amíg maga nem akarja, minden hiába. Így aztán Somodi Balázs kint lakott téien-nyáron a Bujdosó dűlőben. De minden héten kétszer bekerékpározott a piacra. Már nem hozott a’ ut el­adni, venni meg minek vett volna, mindene meg­termett, csak éppen körül­járt az árusok közt. — Hogy-mint kel a por­téka — felelte, ha' arról kérdezték, mire kíváncsi. A piaci körséta után mindig elment a temetőbe. Megöntözte a virágokat, ki­szedte a frissen kelt gyo­mot, s közben beszélt. — Szép ám a zöldiborsó ára..v — A krumplié meg le­ment ... — Otthon kezd érni a búzás körte, amit úgy sze­rettél' ... Aztán felült a biciklire, és hazakerekezett. A nyolc kilométert kényelmesen tette meg, fél órába is telt, mire hazaért. Néha-néha találkoztunk, s elbeszélgettünk. Legutóbb gyalog jött ve­lem szemben a dűlőn. — Hát a masina, Balázs bácsi? Legyintett. — Csak nem romlott el? A bal lábára mutatott. — Ezzel van baj. Nem hajlik két hét óta. Azzal ráütött, mint vala­mi rosszalkodó kölyökre. — Nem jobb volna még­is a kerékpár? — ’Sz mondom, hogy nfem hajlik. Nem tudom hajtani a pedált. — És gyalog jó? — Gyalog megy magától, be tudom csapni: így nincs benne furfang, mint a biciklizéskor — felelte nevetve. Sókáig néztem utána. Jócskán bicegett. Tudtam, hogy két és fél óráig tart 'az • útja oda is, vissza is. De tudtam azt is, hogy míg „be tudja csapni” a lábát, hetvenöt évesen is megteszi hetenként kétszer az útját a tanyáról a piacra meg a temetőbe, hogy elmondhas­sa, mit kérnek a zöldbor­sóért. Tóth Tibor Alkatrészgyártó kisiparosok Az idén alakult AGROTEK Vállalat nagy erőfeszítésekét tesz a mezőgazdasági gépalkatrész­ellátás javítására. A munkát az alkatrészhelyzet felmérésével kezdték; az eredmény nem túl­ságosan biztató, mivel több — mindenekelőtt külföldi eredetű — mezőgazdasági jármű és gép egyes cseredarabjaiiból lényegesen többre lenne szükség. Az évente mintegy 7 milliárd forintos alkatrész-forgalmazás hozzávetőleg százezer cikket érint. Ami hiányzik, lényegében csak töredéke ennek: ötezer alatt van a csak nehezen beszerezhető alkatrészek száma. Ám ezeknek több mint fele tartósan hiányzik a telepekről., az üzletekből. A külkereskedelmi joggal ren­delkező AGROTEK Vállalat a külföldi vállalatokkal, gyártókkal szoros kapcsolatot alakított ki és rendszeresen közli az alkatrész- igényeket. Azokra a cikkekre, amelyekre nem sikerül gyártási fedezetet biztosítaniuk, itthon ke­resnek vállalkozót. Az Idén mint­egy 900 millió forint értékű al­katrészt gyártanak majd a hazad üzemek, szövetkezetek, kisegítve ezzel az. alkatrész-forgalmazókat. A termelőszövetkezeteik 30—40 gépipari melléküzemága foglal­kozik a legkeresettebb és igen gyakran hiányzó cseredarabok előállításával. Az idén a kisipa­rosok is bekapcsolódtak ébbe a programba. A fővárosban és vi­déken már 20 jól felszerelt mű­hellyel rendelkező kisiparos lá­tott hozzá a méreteiben kisebb, ám minden esetben nagy fontos­ságú alkatrészek sorozatgyártásá­hoz. A hazai alkatrész-gyártást ne­hezíti, hogy az öntödék neinigen vállalkoznak az alapanyagok i el­készítésére. Ezért a szécsényi ter­melőszövetkezetben, az AGRO­TEK támogatásával, több millió forintos beruházással kisebb ön­tödét létesítenek, ahol a speciális mezőgazdasági alkatrészekhez szükséges nyers öntvényeiket ál­lítják elő. Ezeket adják majd to­vább .azoknak a megmunkálók­nak, akik- rendelkezmek forgácso­lókapacitással. (MTI) KÖZELEDIK A TURISTAIDÉNY Az ország két „kapujában” A megye két legforgalmasabb határátkelőhelyén — Kelebián és Tompán — ebben az évben mint­egy 20 százalékkal csökkent az utasforgalom. Igaz, a közúti for­galomellenőrző ponton a kamio­nok száma ötszörösére növeke­dett. A határsértők, az ügyeske­dők aránya azonban stabilan tart­ja magát, ám összetételük minő­ségileg változott, azaz jobban fel­készült emberek, majdnem ere­deti útiokmányokkal kérik be- és kiléptetésüket. Ezek a változások alaposabb, figyelmesebb, körülte­kintőbb munkát követelne! a ha­tárőröktől, s ha nem is sokkal, de valamivel növekedett az útle­vélvizsgálat, a közúti járművek ellenőrzési ideje. Kik azok, akik vállalják a ve­szélyt, s hamis, vagy javított úti­okmányokkal próbálnak bejutni az országba, vagy éppen elhagyni a Magyar Népköztársaság terüle­tét? A bejönni szándékozók a katonai szolgálat elől szöknek, vagy bűncselekményt követtek el, és itt próbálnak megbújni. A ki­0 Kelebián átvizsgálják az exp­resszvonatok alját is. felé igyekvők általában külföl- diek, s vagy itt, vagy saját hazá­jukban állnak hadilábon a tör­vénnyel. Minderről Tóth Lajos határőr alezredes, a kelebiai for­galomellenőrző pont parancsnok­helyettese, illetve Varga Lajos ha. tárőr főhadnagy a tompái FEP parancsnoka tájékoztatott. Az alapos felkészülés — több száz fajta úti okmány, vízum, bé- lyegzőlenyomat pontos ismerete — eredményesnek bizonyult, hi­szen a vasúti átkelőhelyen ez év­ben 13 elfogás volt. Ezek közül légy, ami nagyon is jellemző: Zsombor Péter határőr törzszász­lós — keceli születésű, 20 éve szolgál a határőrségnél, s ma már kelebiainak vallja magát — a kö­zelmúltban szállította le a Poló- nia expresszről Zang Larry Ed­mund amerikai állampolgárt. Amennyiben hinni lehetett az útiokmány bejegyzéseinek, a fia­talember 1956-ban Maryland ál­lamban született, s csupán né­hány napot akart Magyarorszá- gop tölteni. Azért szállították le 9 Útlevél-ellenőrzés a vonaton. • Zsember Péter törzszászlós. a vonatról, mert az útlevele — enyhén szólva — nem felelt meg a kívánalmaknak. Zang Larry Edmund valahol Európában vá­sárolt egy amerikai útlevelet. (Az USA-útlevél két oldalát — a fénykép és az adatlap részét — kitöltés után fóliával borítják be oly módon, hogy az utolsó olda­lon van a ragasztás.) A fiatal­ember kicserélte a fényképet, s fóliát simított rá. Zsember Pé­ter határőr törzszászlós csupán egy „apróságot” fedezett Tel: a fólia széle nem volt egyenes, nem passzolt a másikhoz ... Közeledik a nyári turistaidény, s a határőröknek főleg a szerve­zett társasutazásokon részt vevő — autóbusszal érkező —, s a nyu­gati autós, valamint a vonattal utazó turisták szakszerű, gyors útlevél-ellenőrzésére kell felké­szülniük. Ezt a munkát segíti egy olyan diafilmsorozat, amely ki­vetítve pontosan bemutatja a kü­lönböző államok útleveleit, s ter­mészetesen a hamisítók módsze­reit is. Ez azonban nem minden. Sok múlik a határőrök, útlevélkezelők lelkiismeretességén, gyorsaságán, kulturált, szabályos viselkedésén, ami ellen senki sem emelt kifo­gást Gémes Gábor MA ESTE A KETTESEN: NAPKÖZBEN Várospódium Kiskőrösről Hívja a 127-et! A televízió is segíthet a szocia-. lista ddmokrácia kiszélesítésében, ha sajátos eszközeivel beleszólást enged a közösség ügyeibe, ha in­formációt,. véleményt gyűjt, to­vábbít. A szegedi körzeti stúdió munkatársai ezért is indították meg tavaly Várospódium című negyedévenként jelentkező so­rozatukat. Eleinte félórás, majd 40 perces élő adásban jelentkez­nek egy-egy városból. A téma mindenütt ugyanaz: az, ami ér­dekli a nézőket, a helybélieket — az egész ország nyilvánossága előtt beszélnek az illetékesek a fejlesztési célokról, a gondokról. 'Ha csak félszázalékos is a né­zettségi arány, már akkor leg­alább százszor annyian érdek­lődtek, ahányan befértek volna a legtágasabb tanácsülés: te­rembe ... Király Zoltán szerkesztő-ripor­ter stábja ma este fél 9-től a ket­tes műsorban Kiskőrösről, a Pe­tőfi Sándor Művelődési Központ­ból jelentkezik. A város- és já­rásbéliek kérdéseire dr. Oláh Pál, a városi tanács elnöke, Lukács Lajosáé dr., a városi-járási párt- bizottság titkára, dr. Juhász Ti­bor országgyűlési képviselő és Leirer János, a járási hivatal elnöke válaszol. Önök is kérdeznének? önök is szívükön viselik Petőfi szülővá­rosának gondjai t-eredményeit? Hívják föl a Kiskőrös 127-es te­lefonszámot!' Az adásidő negyven percében nem megválaszolható kérdéseket lapunkban, a Petőfi Népében láthatják viszont, ter­mészetesen az illetékesek felele­tével együtt. Több szifonpatron A folyamatos fejlesztés ered­ményeként az idén. már negyven- millió szifonpatronf gyárt a Ba­kony Művek. Harmincmillió pat­ron készítésére alkalmas kertai üzemének rekonstrukcióját a Répcelak! Szénsavtermelő Vál­lalattal közösen kezdték meg, oly módon, hogy a szifonpatront töl­tő gyár húszmillió forinttal hoz­zájárult a költségekhez. A felújí­tás során egymás után cserélik ki a csaknem harmincéves gépe­ket, berendezéseket. Állták a szavukat Jakabszállás úgy helyezkedik el a megyében, hogy útba esik jö­vet-menet, akár a takarékszövet­kezet. Így aztán valahányszor át- suhant velem a településen az autó, mindig felidéződött a már ötödik esztendős „esemény”, ami­kor megszüntették a benzinárusi. tást a községben, s egy panasz hatására nyomozni kezdtem az „eltűnt” jakabszállási benzin után. A panasz jogos volt, hiszen az autótulajdonosoknak vagy Soltvadkertre, vagy Kecskemétre keUett zarándokolnak üzem­anyagért. Az ügy akkoriban úgy maradt félbe, hogy a községi tanács el­nöke levelet írt a szerkesztőség­be. Arról tájékoztatott, hogy 1980-ig nincs kilátás az új, a tűz­rendészet! előírásoknak megfele­lő kút létrehozására. De: „a köz­érdekű kérdéssel, lakpssági igény­nyel foglalkozunk a mielőbbi megoldás érdekében” — írta 1977 decemberében Szabó Mihály ta­nácselnök. A minap átutazóban meglepe­téssel láttam, hogy a falutól dél­re, az út mellett beívelő „kité­rőt” építenek. Csak nem a ben­zinkút készül? A régi téma visz- szaköszön! Valóban épül a ben­zinkút, habár létrehozása koránt­sem zökkenőmentes... A községi pártalapszervezet és a tanács nem feledkezett meg az ígéretérőL A megoldást végül is az UNIVER ÁFÉSZ segítette az­zal, hogy ha célrészjegyek vásár­lásával a lakosság is támogatja a beruházást, ők sem maradnak tétlenek. Hogy mennyire fontos Jakabszálláson a benzinkút, arra bizonyíték, hogy mintegy nyolc- százezer forint értékben vásárol­tak célrészjegyet a helybeli la­kosok. Csík Tibor fütöolaj-kis- kereskedő személyében megtalál­ták a vállalkozót is, aki „gazdá­ja” lesz a benzinkútnak. Meg kell hagyni, hogy a ben­zinkút létesítésének ügymenete korántsem volt olyan zökkenő- mentes. Még mindig biányik egy engedély, egy pecsét, hogy a je­len pillanatban álló építkezést folytathassák. De reméljük, hogy a hivatalok is engednek a köz­óhajnak, s hamarosan tankolhat­nak az új jakabszállási benzin- kútból. A jakabiak kívánsága így vé­gül is teljesül. Örömmel nyugtáz­zuk azt is, hogy a községi tanács ígérete nem maradt beváltatlan. Állták a szavukat... Ni M. Államigazdaságok! Termelőszövetkezetek! Savanyú talajok javítására, mésztrágyázására kiválóan alkalmas lápimeszet azonnal tudunk szállítani korlátlan mennyiségben. A lápimész hatóanyag-tartalma CaC03 55%. Mindenfajta szórókocsival teríthető. Anyagár: vagonba, illetve gépjárműbe rakva 98,70 Ft/t. SÁRRÉT MEZÖFÖLDI MELIORÁCIÓS TÁRSASÁG Sárszentmihály, telefon: 12, telex:. 21-395 1154 \

Next

/
Thumbnails
Contents