Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-19 / 115. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. május 19. Közösen v ; a termelőszövetkezetekkel Beszélgetés Zsibók Andrással, az Állami Gazdaságok Országos Központja szegedi területi kirendeltségének igazgatójával A szegedi területi kirendeltség három megye: Bács, Békés és Csongrád állami gazdaságainak irányító in­tézménye. A két évvel ezelőtti átszervezés óta nem foglalkoznak napi operatív feladatokkal, hanem úgyne­vezett középirányító, ellenőrző szerepet töltenek be. A három megye 24 állami gazdaságából 11 Bács-Kiskun- ban található. Az elmúlt esztendőben életbelépett új szabályozók hatásáról beszélgettünk Zsibók Andrással, az Állami Gazdaságok Országos Központja szegedi te­rületi kirendeltségének igazgatójával. Szóba került az is, hogy a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére az állami gazdaságok jobb eredménnyel zártak, mint ahogy tervezték. Az ország állami gazdaságainál a szar bályozók okozta elvonás körülbelül félinilliárd forint volt. Ennek ellenére a nyereség meghaladta az egymil- liárd forintot. — Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állan­dó termelési versenyben- áll­nak egymással. Vannak akik azt állítják, az állami gazda­ságok kedvezőbb helyzetben vannak, mert zömében volt nagybirtokokon szerveződtek, szemben a termelőszövetkeze- tekkel. — Ez csak részben igaz — mondja Zsibók András. — A Me- zőhegyesi Állami . Gazdaságnak például lótenyésztése révén való igaz. hogy -évszázados híre van, de Bács-Kiskunban például a nagyüzemek többsége olyan terü­letekkel rendelkezik, amelyet ko­rábban elhagytak, a termelésből kivontak. Azokon a helyeken kel­lett megindítani a termelőmun­kát, ahol a háború előtt még csak nem is gondoltak a mezőgazda- sági kultúrára. — A megyében működő ál­lami gazdaságok jelentős há­nyada homokra települt. Ez meghatározza a termelési struktúrát is. — így igaz, nagyüzemeink arra törekedtek, hogy; adottságaikat kihasználva felépítsék, a teljes szőlővertikumot, a termesztéstől a végtermékig, a bor- és pezsgő­előállításig. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy lábon állná­nak a nagyüzemek. Izsákon, vagy Kiskunhalason például sok millió forintot hoz a húshasznú szarvas­marha-állomány. Bács-Kiskun állami gazdaságait külföldön is, elsősorban a pezsgői teszik híressé, összesen 37 millió palack pezgőt gyártanak zömében Izsákon, Hosszúhegyen és Szikrá- ban. Ebből 20 millió palack ex­portra jut. Az elmúlt esztendőben palackos borból 160 ezer hektoli­tert adtunk el külföldre. A 270 ezer hektoliter hordps bor 60 százalékát a tőkés országok kerés- kedői vásárolták meg. — Az egyenletes szőlőter­mesztés egyik alapja az állan­dó, folyamatos telepítés. — Az elmúlt esztendőkben már nem volt gond a telepítési kedv­vel. Társulásban a termelőszövet­kezetekkel, 50—200 hektáros sző­lőskerteket hoztunk létre. A Kis­kőrösi Állami Gazdaságban pél­dául befejezték annak az 50 hek­tár szőlőnek a telepítését, ame­lyet 800 négyszögöles parcellán­ként tagi művelésre adtak ki. Biz­tosítva ezzel a kézi munka minő­ségjavító lehetőségét. —j Ha az ember szőlőről beszél, akkor az elmúlt esz­tendő tapasztalatai alapján óhatatlanul eszébe jut a fagy­kár ... ~T Szőlőre, gyümölcsre sorozat­ban régen volt ilyen kedvezőtlen az időjárás. Épp ezért az állami gazdaságok újabban nem egy tag­ban telepítik a szőlőt, Hanem szétszórva, csökkentve ezzel is a fagykár hatását. Mert hiába térít valamit az Állami Biztosító, eb­ből még bor, pezsgő nem lesz. — Aprqpó, Állami Biztosító. Vannak nagyüzemek Bács- Kiskunban, ahol már kocká­zatot vállalva nem biztosítják a szőlőt. — A sorozatos fagykárok miatt néhány gazdaságban az elmúlt esztendőkben alacsony volt áz át­lagtermés. Az Állami Biztosító pedig köztudottan a bázisadatok alapján fizet. Sokan úgy vallják, hogy akkora fagy már nem lehet, hogy megérje a gazdaságnak be­fizetni a horribilis összeget. A vezetői felelősség alapján az idén is csökken a biztosító „vevőköre”. A kockázat csökkentésére a megye állami gazdaságai egy olyan közös alappt hoznának lét— re, amelyből egy-egy testvércég ■veszteségét pótolnák. Mert kicsi a valószínűsége annak, hogy a me­gye északi—déli, vagy keleti csücskében lévő nagyüzemben egyszerre pusztít a tavaszi fagy. Úgy gondolom, ezzel a lehetőség­gel élnének is a nagyüzemek, csak sajnos, 'erre ma még törvényes mód és lehetőség nincs ... Szabó Pál Miklós Van egy javaslatom... A minap a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége Bács-Kiskun me­gyei szervezeté a műszaki hó­nap keretében egy mezőgaz­dasági jellegű tanácskozást rendezett. A cigarettaszünet­ben az elnökség hallótávolá­ban álldogáltam, az egyik ren­dező szerv vezetője az ülésen részt vevők nagy számáról mondta, elégedett. Sőt ekkora érdeklődő tömegre nem is szá­mított. Való igaz, a terem zsúfolásig megtelt, a megye legtávolabbi csücskéből- érkezők hajnal­ban indultak és valószínűleg, csak késő délután értek haza. Fogalmazhatnánk úgy is. egy napjuk ráment. Bács-Kiskun megye mező- gazdasági üzemeiben kétezer- hétszáznál több felsőfokú dip­lomával rendelkező szakem­ber dolgozik. Mindegyikük­nek van a tanácskozásokon jegyzetelésre alkalmas mű­bőr, esetleg Valódi bőr map­pája. Hol kapták? Természe­tesen valamelyik jól sikerült tanácskozáson. Érdekes, még­sem jár mindegyikük rend­szeresen, ilyen egesz napot igénybe vevő „fejtágításra”. A közelmúltban , fültanúja voltam egy beszélgetésnek, amikor a tudományos^ vitafó­rum szervezője szabadkozva arról számolt be főnökének, hogy a 14 meghívott gazdaság­ból öt helyről nem jött el sen­ki. Hol lehettgk a távolmarad­tak? Bizonyára dolgoztak, Vé­gezték a napi munkájukat. , Egyébként az időjárás jóvoltá­ból van mit pótolni.' Hacsak a - kukoricavétésre alkalmas talajhőmérsékletet nézzük áz a meleg amit a meteorológu­sok az ötvenéves átlag alap­ján április’ 15-re vártak, az idén május 3-án érkezett meg. Bizony ilyenkor minden szak-/ emberre szükség van, hiszen a munkára rr\ég a napi 24 őrá is kevés. A vetőgépék három műszakban |dolgoztak, míg a tengeri/' a földbe, nem lrerült. Ezeken a napokon a legtöbb gazdaságban1 a váratlanul >érW kező, a központi irodában szin­te '.csak az adminisztratív dol­gozókat találja, a vezetők szí­nesebben.'járnak a határban. A tanácskozásokkal kap­csolatban érdekes,. ellentmon­dásos helyzet alakult ki. Szük­ség van a továbbképzésre, hi­szen a tudomány és a gyakor­lat összekapcsolásának ez a legegyszerűbb módja. -Ugyan­ekkor az időpont megválasz­tása nagyon, fontos, hiszen cél­ját csak akkor’ éri el, ha min­denki — a gazdasági murika elvégzése mellett — megjelen­het. — Pedig egyeztettük az időpontot — védekeznek a kis létszámú tanácskozások szer­vezői. — Kivel?, Ekkor derül ki, hogy az elő­adóval. Jogos panasz, hogy a nagy­szerű, energiatakarékos, költ­ségkímélő — és sorolhatnánk a végtelenségig — módszer el­terjedéséhez idő kell, méghoz­zá elég sok idő. Pedig már publikálták, szakfolyóiratok­ban, ismertették ilyen és olyan tanácskozásokon. Lehet, hogy az időpontot választották meg rosszul, vagy a meghívókat cí­mezték rossz helyre? Számomra teljesen érthe­tetlen, hogy a kistermelők­nek rendezett tanácskozásira miért kell az ismert profesz- szort, a szakma nagy öregjét , felkérni. A hallgatóság termé­szetesen nagy tapssal -jutal­mazta a latjn kifejezésekkel zsúfolt érdekes hozzászólást, azt hiszem anélkül, hogy a na­pi munkával kapcsolatos gond­jaikra — amit egyébként" a meghívó, hirdetett — választ- kaptak , volna. Az is tény, hogy sok mú­lik a rendezőkön. Áz elkövet- ző tanácskozások, tudományos ülések, vitafórumok, konzülr tációs beszélgetések stb. szer­vezőinek az , előkészítéshez , van EGY JA VASLATOM: egy­szerű papírlapra fel kellene ni, hogy miről, kiknek, ki, és mikor I tartana előadást. , A meghívó . nyomdába adása előtt, pedig a kiknek rovatba tartozók közül néhányat a ta­nácskozás időpontjáról meg lehetne kérdezni. Persze az is más kérdés, hogy egy ilyen fórumnak mi ä célja? A gazdasági munka, segítésg? Lehet;/azt , is,’- hogy csak ki, kell pipálni a murj- katervböl.... ( Czauner P. MEGNYÍLT AZ EXPO SZÁLLÓ 0 Budapesten, a kőbányai vásár­város főbejáratának tőszomszéd­ságában megnyílt a Hungarhotels által üzemeltetett Expo Szálló. A hotelben 160 kétágyas szoba áll a vendégek rendelkezésére, mini. bárral, rádióval és telefonnal. A BNV idejére már minden szobát lekötöttek. Fényszóró segít ellenőrizni a vizek tisztaságát A vékony olajhártyával szeny- nyezetf vízfelület fényvisszaverő hatása a többszöröse a tiszta vízé­nek. Ez a jelenség tette lehetővé, hogy közönséges 400 wattos fény­szóró segítségével ellenőrizzék a folyók- és tavak vizének tisztasá­gát a Szovjetunióbah, A készülék működési elve igen egyszerű, de megbízható. A bferendezésberi el­helyezett fénysugárzót a vízfelü­letre irányítják, és egy fényelem­mel rriérik a visszavert jelzés in­tenzitását. A módszerrel pontosan meghatározható az olajfolt, kiter­jedése, valamint- egytized mik­rontól három mikronig terjedő pontossággal a"vastagsága. A Vol­gán és a Bajkál-tavon végzett kí­sérletek arra a reményre jogosí­tanák fel, hogy a környezetvé­delmi szervezetek új, korszerű és megbízható eszközt kapnak mun­kájukhoz.' SAJTÖPOSTA Bár köztudott, hogy egy rókáról két bőrt sohasem lehet lenyúzni, ám a valóság néha alaposan rácáfol e tényre. Bizo­nyosságként áll­jon itt a kecske­méti Trungel Já- nosné esete. Minden azzal kezdődött, hogy elhatározta, a fris­sen vásárolt pi­ros muszlin anyagból úgyne­vezett koktélruhát készíttet magá­nak, s e feladat­ra készségesen vállalkozott a Lánchíd utcában lakó szabómester. A varrással já­ró ruhapróbák annak rendje- módja szerint le­bonyolódtak, s jóllehet már ak­kor észrevehető volt. hogy üt­ött csúnyán görbe a varrásvo­nal, meg néhol a méret is bő­vebb a kelleténél. Mindezeket halkan szóvá is tette a meg­rendelő, mire a’ mester meg­nyugtatta, bízzon benne, hi­szen ő a szakember. Olvasónk bízott-reményke- dett s közben elkészült a „mű­remek”, ami több mint 700 forintjába került. Hazaérkez­ve -rögtön bemutatót tartott, ám a család tagjai örömük helyett nem kis megrökönyö­désüknek adtak hangot, s egy­más szavába vágva sorolták a féllelhető hibákat, közöttük a már említetteket is. Mire azon­nal visszament a kisiparoshoz, aki határozottan visszautasí­totta a reklamációt, mondván, nincs hozzászokva az effélék­hez. Ezután a KIOSZ követke­zett, ahol tárgyalást tűztek ki az ügyben. Ott — melyen nem volt jelen az érintett szabó — részletesen közölte panaszát Trungelné, akinek kifogásolt ruháját megvizsgálva úgy dön­tött a bizottság, hogy másik szakemberrel kell helyreho­zatnia a hibát, s a költséget utólag megtérítik részévé. Talán mondani js fölösleges, egyetlen szabónál sem járt szerencsével, s az újraigazi- tást végül az eljáró bizottság egyik tagja vállalta-végezte el — nyilván könyörületből —, ám az ő szolgálatáért me­gint csak 700 forintnál vala­mivel nagyobb összeggel fi­zetett a panaszos, aki1 a ki­adásait azóta sem tudja be- vasalni senkitől, Az előzőekhez még illik tud­ni, az agyonvarrott íuha nem­hogy alkalmi, de hétköznapi viseletre sem volt mégfelelő. A történtekből Trungelnének legalább másfél ezer forint ká­ra származott, melyet bírósági úton , visszaperelhetne, de az ilyen tortúrához sem ideje, sem kedve. Ezért jobb híján meg- .elégszik a kézenfekvő tanul­sággal: egyhamar aligha ve­szi igénybe e kisipari szolgál­tatást, mely még nem mindig tartja kellően tiszteletben a megrendelő érdekeit. Az utóbbi véleménnyel ne­héz lenne vitába szállni Reméljük a KIOSZ és az il­letékes felettes szervek is cse­lekszenek vita helyett! Hová folyik a víz? E kérdésre pofon egyszerű vá­laszolni: a lejtőn lefelé. Nincs ez másképp a kecskeméti Baj- csy-Zsilinszky u. 2. számú ház mentén sem, ahol a lakók szíve­sen fogadnák e fizikai törvény- szerűség feje tetejére állítását. A családok nevében panaszko­dó Kovács Istvánnétól tudjuk: a postai kábelhálózat építése miatt felszedett járdát legalább egy éve hozták helyre a [javítómunká­sok, akik a pár méternyi szakaszt a házak felé lejtősen alakították ki. Azóta az esővíz akadálytala­nul folyik az udvarba — ahol száraz lábbal szinte sohasem le­het járni —, onnan pedig a pin­cékbe. Ez utóbbi helyen most már képtelenség élelmiszert — például burgonyát —, vagy más értéktárgyat tartani. Olvasóink*/ jó néhányszor kérték már a vá­rosi tanács segítségét, de ígére­teknél többet nem kaptak. Miért kell ilyen huzavonának megelőz­nie egy nyilvánvaló hiba meg­szüntetését? — kérdik egyre tü­relmetlenebbül az érdekelt em­berek. Ezt kérdezzük mi is! CIKKÜNK NYOMÁN Van korlát — de milyen? Április 7-i Sajtóposta rova­tunkban a kecskeméti Molnár Zoltán közérdekű kérését tolmá­csoltuk, nevezetesen, hogy az il­letékesek végre építsenek ka­paszkodókorlátot a vasúti nagy- ali.ljáró meredek részén, külön­ben a következő télen is megisr métlődhetnek a balesettel járó ko­rábbi kellemetlenségek. írásunkra "az alábbiakat vála­szolta a MÁV Szegedi Épület- és Hídfenntartó Főnökségének veze­tője, Lantos Pétéi: A kapaszkodókorlát létesítésé­vel kapcsolatban idén januárban fordult hozzánk levélben a kecs­keméti Városi Tanács általános elnökhelyettese, akinek kérelmére már' februárban — tehat jóval e cikk megjelenése előtt — elvégez­tük a szükséges kivitelezési mun­kát. Így hát a gyalogos-aluljáró a jövőben biztonságosan használ­ható akkor is, ha hidegre fordul az idő és jegessé, csúszóssá vál­nak az utak. * Köszönjük e tájékoztatást, melyhez fontosnak tartjuk hoz­záfűzni a következőket: Cikkünk közlése előtt, s most, e levél kézhezvétele után is jár­tunk a helyszínen, s láttuk: a kapaszkodókorlát túlságosan rö­vid, s ami szembetűnpbb, hógy csak az egyik oldalon van. Pe­dig a gyalogosforgalom a nagy­aluljárónál sem egyirányú! KÉRDEZZEN - FELELÜNK Átutalható-e betétszámlára a családi pótlék? Olvasóink közül többen is hírt adtak arról, hogy a különféle szolgáltatások díját, valamint a* egyéb tartozásokat könnyen-gyor- san kiegyenlítik, mióta átutalási betétszámlájuk van a pénzinté­zetnél. E kedvező tapasztalataik alapján említették: célszerű len­ne, ha bizonyos társadalombizto­sítási ellátás is, például a csalá­di pótlék közvetlenül juthatna a számlájukra. .Vajon mikor lesz erre lehetőség? — tudakolták. A részletekről a megyei társa­dalombiztosítási igazgatóság ve­zetője, Gottlieb József tájékoztat­ta lapunkat: Mindazok, akik a társadalom­Elkeseredett hangú levélben fordult hozzánk a kecskeméti Csabai Ferenc, aki 50 százaléko­san csökkent munkaképességű. Mivel az orvosi bizottság meg­állapította, hogy rehabilitálható, tehát alkalmas könnyebb feladat ellátására, jelentkezett a munka­helyén, ahol szívélyesen fogad­ták és azonnal alkalmazták a korábbi beosztásában. „Hamaro­san rádöhbentem — panaszolja —, hogy én, a beteg húzom a rövidebbet, hiszen az alapbére­met ugyan megkapom, ám a jobb fizetéshez ' szükséges teljesít­ményt lehetetlen elérnem, mert a norma teljes értékű, normális fizikai képességű emberek részé, re van meghatározva, A bérem ma sokkal kevesebb, mint a le- százalékolásom előtt volt, pedig biztosítási szervtől — s nem az üzemi kifizetőhelyről — kapják a családi pótlékot és betétszámlával rendelkeznek az OTP-fióknál — s nem a takarékszövetkezetnél — kérhetik, hogy ezt a pénzt július 1-től kezdőclően közvetlenül a szó­ban forgó számlájukra utalja át a budapesti Számítástechnikai Igazgatóság. A szükséges ’nyom­tatvány a megyei társadalombiz­tosítási igazgatóságon (Kecske­mét, Komszomol tér) kapható, ahol az igény is — a kitöltött írá­sos nyilatkozat révén — benyújt­ható. A terveik szerint idén au­gusztusban kerül ez az összeg — amely mindig a megelőző havi el­látásnak felel meg — legelőször az érdekeltek betétszámlájára. úgy tudom, akit szabályosan re­habilitálnak, nem kerülhet ilyen szorító helyzetbe. Vagy tévedek?” Az a gyanúnk — persze csakis a közöltek alapján — megalapo­zott az ön észrevétele. A rehabi­litálást előíró rendelkezés ugyanis világosan leszögezi: a vállalat a csökkent munkaképességű dolgo­zót köteles a munkakörülmények módosításával, elsősorban az ere­deti munkahelyén és szakmájá­ban tovább foglalkoztatni, vagy máshová elhelyezni, esetleg lehe­tővé tenni részére egy új szak- képesítés megszerzését. Soraiból ítélve, a munkaadója csak az ere­deti szakmában való alkalmazás tényét valósította meg, de sajnos, oly módon, hogy közben nem vet­te komolyan a munkakörülmény megváltoztatásával-;; kapcsolatos, követelményeket Ebből követke­zik, hogy a saját termelési ered­ménye összegzésénél még most is az egészséges dolgozók teljesít­ménynormája a mérvadó. Tekintettel arra, hogy a válla­lat igazgatója (s minden munka­hely vezetője) személyesen is- fe­lelős a csökkent munkaképességű emberekért, javasoljuk, őt keres­se-fel mielőbb sérelmével,-, s kérje a segítségét. A jogszabály' széles körű lehetőséget biztosít arra, hogy az állapotának megfelelően rehabilitálják, .foglalkoztassák önt, akit megillethet a korábbi bére 80 százalékát is elérő kere­set-kiegészítés. Üzletben is kapható a gyógycipő? Az utóbbi időben sokan mond­ták el értesülésüket, miszerint az ország több városában szabadon, orvosi" kiutalás nélkül megvásá­rolható a gyógycipő. Igaz lehet ez? — kérdezik olvasóink. Mint megtudtuk, a budapesti Corso áruházban, I például a sze­gedéi és szolnoki hasonló szaküz­letben — piackutatási célból — valóban szinte korlátlanul értéke­sítik a magasított kérgű, puha olr dalfalú, s megfelelő orrszélességű gyógycipőt.— ez a bőrből készült termék viszonylag olcsó —, ám szükséges hozzá áz o.rvos által felírt betét. Hírek szerint a gyár- tó; a szombathelyi Sabaria Cipő­gyár bővíteni akarja az áruválasz­tékot. Reméljük, a későbbiekben másutt, agy megyénkben is kap­ható lesz a keresett lábbelit, Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon-: 20-111. Mit jelent a rehabilitálás?

Next

/
Thumbnails
Contents