Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-18 / 114. szám
4 • " lTöfi népe • m2, május is. MEGJEGYEZZÜK • Miért nincs, ami jó? A Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat termékei köztudottan kitűnőek — kezdeném írni, de máris megtorpanok. Csakugyan általánosan ismert Bács-Kiskunban a kalocsai Ropi, Szaturnusz szelet, és más 'finomságok kiváló minősége? Sajnos az üzletek polcain többnyire hiába keresi ezeket az árucikkeket a vásárló, noha az ország minden- tájára, sőt külföldre is szállít- belőlük a vállalat.' A Duna mentén, ahol a kalocsaiaknak saját üzleteik vannak, természetesen sok mindent kínálnak, ámde a megye többi fertályaiban? ... Érdeklődtünk Kalocsán és Kecskeméten. A Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat igazgatója elmondta, hogy csupán az elmúlt hat évben 51 új termékkel jelentkeztek a piacon. Tíz FÜSZÉRT vállalat 70 le- rakatéval állnak kapcsolatban. Lisztet, cukrot, alapanyagot kapnak tőlük, s készterméket szállítanak. Mennyit? Ameny- nyit és amit a FÜSZÉRT rendel. A Tisza Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat (FÜSZÉRT) kecskeméti raktárházának igazgatónője viszont arról panaszkodott, hogy • ,Rópiból, Szaturnusz■ szeletből hiába rendelnek többet, jóval kevesebb érkezik a szükségesnél. Talán ha á BÉK (Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat) közvetlenül is rendelhetne Kalocsáról ... Csakhogy a BÉK-től Kalocsa nem fogad el megrendelést, mert nem akarja vásárlóinak már így is igen széles körét tovább bővíteni. Az ésszerűség is azt diktálja, hogy a FÜSZÉRT legyen a megrendelő: a gépkocsik viszik a nyersanyagot, hozzák a készterméket. De ha kapna is a BÉK elegendő ka-, locsai árut, azzal sem oldódna meg Halas és Baja környékének ellátása. Íme, meglehetősen ellentmondásos a helyzet. A kalocsai igazgató azt mondja, annyit szállítanak, amennyit a kereskedelem rendel. A kecskeméti igazgatónő panasza pedig így hangzik: „Hiába rendelünk többet, ezek hiánycikkek". Hol van tehát az igazság? Pedig a sütőiparnak érdeke, hogy eladja az áruját, s a kereskedelem is a forgalomból él. A vásárló viszont szeretné, ha megismerkedhetne annak az 51 új terméknek egyikével, másikával, sőt azt sem nehezményezné, ha a már hagyományosnak számító (mintegy 230-féle terméket gyárt a cég) kalocsai áruk között válogathatna. Gyártócég — kereskedelem — vásárló. Hármójuk közül, úgy véljük, csupán az utóbbin nem múlik a dolog. Sitkéi Béla Évente 35 ezer tonna hús A husterme-- lés fejlesztéséről 1989^-ben megjelent kormányprogram lehetőségeit, a ■ kedvező beru" házási hiteleket és az állami támogatást kihasználva, ,Bács-Kisk.un húsz / mezőgazdasági üzemé- j iben 22, iparsze- rűerr működő sertéstelep épült Itt található '(napjainkban a megye sertésállományának 25 százalékú. Ennél az aránynál azonban sókkal nagyobb . a szakosított nagyüzemi hizlaldák szerepe. Ugyanis a tenyésztési, termelési . módszerek átadásával, a te_ nyész- és hízó- anyag kihelyezésével, “ a komplett sertéstáp élőállí-- tásával, forgalmazásával, , állategészségügyi . szolgálta-, fással, és a | több évre szóló értékesítési szerződés alapján, a , termelési biztonság, a jövedelmezőség megteremtésével a hagyományos sertéshizlaldákat, a ház- ■ táji és kisüzemi állattartást hat- hgtösan támogatják. A gazdaságok saját kezdeményezésére és az ágazati termelési ' rendszerek segítségével, szinte valamennyi telepet felújították, vagy felújítják. Napjainkban például az elhasználódott technológiai berendezéseket cserélték ki á mai követelménynek megfelelő, energia- és költségtakarékos esz- 'klpzökre, felszerelésekre. A Bács- Kiskun megyéi Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség tapasztalatai szériát, általánossá vált ezeken a helyeken á higiénikus fiaztató és szoptató, kutricák használata. A világra jött utódok, malacok 90 százalékát ketrecekben, az úgynevezett. B-battéri á- kon nevelik. Örvendetes; hogy az olyan -berendezések. segítségével, amelyek a tej- és húsipari ..melléktermékek,' nedves és fplyékony takarmányok- .kiosztására alkalmasak, mintegy 4 ezer tonna abrakot takarítanak meg a 22 telepen1 a gazdaságok. Ez a mennyiség égy közepes sertéshizlalda egész esztendei takarmány! elhasználásával; egyenlő. A METÁF. értékelése szerint; tavaly fordulat következett he a. megyében áz ágazat költséggaz-- dálkodásában. Csökkentek a fajlagos költségek. Az 1981-ben értékesített . élősértés előállítása ••*•&&,,1 I A ' szakosított telep teljesítményét növelte a KAHYB rendszerű utónevelő battéria, amelyet Városföldön állítottak be a sertéstenyésztő közös vállalat hizlaldájának felújítása alkalmával. • A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban kedvező tapasztalatot szereztek az ISV-rcndszerű hízószállás építésénél. Itt energiatakarékos megoldást alkalmaztak. kedvezőbb lett az iparszerűen működő telepeken. A szűkített önköltség 2,54 forinttal kevesebb, mint egy esztendővel azelőtt. A tiszta árbevétel kilogrammonként 2,29 forinttal haladta meg az elmúlt évit. Az ágazat nyereségessége érdekében azonban, szükséges a további tartalékok feltárása. Tény, hogy a legtöbb lehetőség a takarmányozásiban Van. Ahol csak lehet, ott azoknak a melléktermékeknek az adagolását ajánlátos bevezetni, amelyek ezzel az állatfajjal etethető'k. Kiaknázható belső tartalék még a fűtő- és villamos energia felhasználásának az ésszerű mérséklése. A gondosabb tenypsztömunkäban is rejlik tartalék. Ha történetesen csupán egy százalékkal képesek lennének mérsékelni a malacelhullást, már akkor 55 ezer 'kilogrammal több húst termelhetnének évente a sertéstelepek. Tavaly erről a 22 telepről 35 ezer tonna sertést szállítottak a vágóhidakra. Á Bácskai Húsipari Közös Vállalat felavatása óta a legfőbb takarmány termő tájon a Bácskában és a Duna mellékén jneghizlalt vágóállatok nagy hányadát ott dolgozzák fel. Kisebb lett ezzel a szállítási távolságija-' vult a vágósertés minősége. Mind ezeken túl, a sertéstartó gazdaságok érdekeltsége folytán, nőtt a gazdálkodás jövedelmezősége. Kocsmán Pál tartástechnológus AZ ÖNÁLLÓSÁG ÚTJÁN Jobban alkalmazkodni a piaci igényekhez Interjú Borsodi Miklós vezérigazgatóval Több mint egy esztendeje megszűnt a Boripari Tröszt, s az idén januártól a Boripari Iroda is. A tröszt vállalatai — közöttük a Közép-Magyarországi Pincegazdaság is — önálló vállalattá lettek. A kecskeméti székhellyel működő pince- gazdaság vezérigazgatója Borsodi Miklós, akivel az alföldi borvidék helyzetéről, a vállalat terveiről beszélgettem. — Előnyösebb önálló vállalat- kérá dolgozni, mint a tröszti szervezetben? ■ — A tröszt létrehozása a bőriparban is szükséges * volt. A nagyüzemi szőlőtelepítések a II. ötéves terv időszakában megkezdődtek, amikoris ‘az országban több mint 46 ezer 600 hektáron létesült új ültetvény — a megyében 15 422 hektáron — s a későbbiekben, ha ennél szerényebb ütemben is, de folytatódtak. A termés feldolgozásáról gondoskodni kellett. A bőripart akkoriban a szűkös feldolgozói kapacitás, az eszközszegénység, az alacsony technológiai színvonal jellemezte. A tröszt a fejlesztési alapok összevonásával, a beruházások irányításával, az eszközök és nyersanyagok átcsoportosításával fokozatosan kialakította a hazai borgazdaságot. Tehát betöltötte feladatát, de a nagy szervezet nem volt alkalmas az újabb igények, feladatok teljesítésére. Váratlannak sem mondható tehát a tröszt megszüntetése. A főbb ókok közül említhetem; a közös érdekeltség- és kockázatvállalás, vagyis a szőlészeti—borászati egység nem jött létre az elvárható mértékben. — Tehát az önállóság előnyösebb helyzetet teremt nemcsak a vállalatnak, hanem a termelési körzetnek is? — Inkább úgy mondanám, hogy az adottságok kiaknázásának lehetőségét adta a vállalat kezébe az önállóság. — Bizonyára kedvezőbb, hogy a mezőgazdasági •szabályozó* rendszer érvényes a vállalatra. Ezentúl megvannak-e a szellemi, tárgyi és pénzügyi eszközök az ön által említett adottságok kibontakoztatásához? .. — Egy szóval válaszolhatok: részben. Szerencsés, hogy az élelmiszeriparra érvényes szabályozol-: helyett a mezőgazdasági szabályozók szerint működhet a bőripar. Most azonos feltételek, pénzügyi rendelkezések között tudunk szoros és korrekt együttműködéseket kialakítani. Versenyképességünk is megnőtt, pontosabban az azonos szabályozásból eredően elérkeztünk oda, hogy versenyképesek lehetünk. Ami a pénzügyi helyzetünket illeti; a fejlesztési források megvannak, a forgóalap viszont nem elegendő. A tröszt megszűnése' után ez utóbbi rendezésére még ném került sor, ami gondot okoz, ugyanis a készleteinket enélkül nem tudjuk- a szakmai követelmény szintjén tartani. Mindez zavarja a piaci munkánkat is. I .-4-- Bizonyítaná gyakorlati példával? — A szőlőtermelés függvényében, a bor mennyisége évente változik, s mivel nem tudjuk tárolni, kénytelenek vagyunk eladni. A másik ezzel összefüggő dolog a minőség. Minél tovább érleljük a bort, minősége, szín- és zamatanyagai annál kedvezőbbek lesznek. Akármennyire nem általános meghatározás, mégis a bort élő anyagnak kell tekinteni, ami a tárolás, a szakszerű pinceműveletek során érik be, hogy úgy mondjam, válik felnőtté. Így lesz belőle kitűnő minőségi árualap, amelyet a nemzetközi piácon is jobban, magasabb árért lehet értékesíteni. — Általános gond a borászatban a forgóalaphiány. A Kecskeméten nemrég megtartott országos borászati konzultáción is szóvá tette valamennyi hozzászóló. Javaslatot is fogalmaztak: engedélyezzék a tartalékalap terhére a forgóalap finanszírozását, a hitel- felvételt. ■ Mi véleménye a javaslatról? — Megoldást kell találni, s a lehetőségek között az említett javaslatot érdemes számításba venni. Annál is (Inkább, mivel hasonló példát találunk más ágazatban. —: Kérem, hogy ismét a vállalat helyzetéről beszéljen. — A tárgyi feltételek megfelelőek, azonban a technológia fejlesztése érdekében újabb berendezésekre van szükség. Említhetem például a kiskőrösi telepünk helyzetét. A konzervipartól átvett üzemben szőlőfeldolgozó és palackozó egységeket alakítunk ki. Az itteni borászati üzem létrehozásához partnereket keresünk, akik részt vállalnának- a fejlesztésben, a közös tevékenység kialakításában. A tárgyi feltételek javulásához sorolom, hogy ettől az évtől melléktevékenységként parafagyártó és szolgáltató gyáregységünk dugók és kupakok készitését kezdte meg, valamint a különböző borászati gépek,berendezések rendszeres szervizét, javítását is rövidesen elkezdjük. Ez utóbbi szolgáltatást az együttműködések keretében partnereinknek felajánljuk. A szellemi háttér, vagyis a szakértelem talán a legnagyobb kincsünk, a kitűnően felkészült borászok, mérnökök képesek a feladatok megoldására. — Miben kelt változtatni? — A tröszt megszüntetésével kialakult új helyzet szükségessé teszi, hogy a vállalat kapcsolati rendszerében is módosítások, változások történjenek. A munkaszervezés az, artii napjainkban előtérbe kerül. Nemcsak a vállalatnak; hanem az ezen belül önelszámoló egységeknek is nagyobb önállóságot, ezzel együtt rugalmasabb alkalmazkodási1 lehetőséget ‘kell adnunk. Ennek egyebek között a termelőkkel való kapcsolatban és a termelési szerkezet kialakításában várhatóak az első, kedvező hatásai. Ezen túl kezdeményezéseikkel segítik és javítják a piachoz való alkalmazkodást, Jaz igény szerinti termelést. A munkaszervezet korszerűsítésével illeszkedik vállalatunk a gazdasági környezethez, egyúttal a területi termelési sajátosságokhoz. — Az Utóbbi mondata az együttműködések módosításába is utal? — Arra törekszünk, hogy a korábbi áru- és kereskedelmi szerződéseket felváltsák az eszköz- és áruarányos együttműködések, valamint a forgalmazásban, a piaci munkában a szorosabb kapcsolatok. A szó valódi értelmében a közös érdekeltség határozza meg az alapanyag-termelőkkel, a feldolgozókkal kötött együttműködéseinket. Áru- és eszközarányos nyereségmegosztássaj !f el akal’juk érni, hogy összekapcsolódjanak azok a folyamatok, amelyek a szőlő—(bor ágazat hatékonyabbá és nyereségesebbé tételét teszik lehetővé. A termelési körzetek sajátos lehetőségei is előtérbe kerülnek, kiteljesednek. Meggyőződésem, hogy bizonyí-, tani tudjuk: az Alföldön nemcsak tömegbor, hanem jelentős értékű minőségi bor is termelhető. A feldolgozástól a palackozásig külön kezeljük az arra érdemes szőlőfajtákat, illetve borokat, ezzel nemcsak a minőség érdekében cselekszünk, hanem bővítjük a választékot; tájjellegű borok kerülnek forgalomba. A piac értékítélete pedig közvetlenül hat majd a termelőkre, főként áz-új telepítések fajtaösszetételének kialakítására. — A fogyasztók jó, elfogadható áron megvásárolható bort szeretnének. Ügy gondolom, ennek hiánya közrejátszik abban, hogy a régen mondott „borivó" magyar helyett a „sörivó" jelzővel illetjük egymást. Versenyképtelen ilyen vonatkozásban a boripar? — Anélkül, hogy csökke'nte- ném a boripar felelősségét, mégis az adórendszert említem, mint ' alapvető okot a versenyképesség hanyatlásában. A jelenlegi magas adózás, a nem megfelelő adósávba sorolás kedvezőtlenül hat, ami azzal jár — ha nyereséget is akarunk elérni — akkor viszonylag drágábban kell adnunk a bort, s a magasabb árfekvésűeket helyezzük előtérbe. Amíg a rendkívül nagy adóteher nem szűnik meg, nem látok lehetőséget a sörrel szembeni versenyre, így például az olcsó, háromdecds palackozású borok térhódítására. Ez annál is inkább sajnálatos, mivel a kulturált és mértékletes borfogyasztás előnyösebb, ala- 'csony szénhidrát-tartalma és kedvező étrendi hatása révén. — Külföldön keresik-e, szeretik-e a magyar bort? Milyen a pincegazdaság borainak ázsiója? — Néhány jogos, és nagyon sok jogtalan bírálat érte az elmúlt években a magyar bort. Az elkövetett legkisebb hibákat is szóvá teszik az importőrök. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk munkánkra, így a minőség megtartására, illetve ahol szükséges, javítására, hogy továbbra is dinamikusan növelni lehessen boraink, valamint a pezsgők és a vermutok exportját. Kedveltek és keresettek a jó magyar borok, és hogy versenyképesek maradhassunk, sőt új piacokat hódíthassunk meg, elengedhetetlen a minőség állandó javítása. Ennek érdekében vállalatunknál is megtettük a szükséges intézkedéseket. Külföldön jó hírünk van, amit mutat az is, hogy tőkés exportunk az elmúlt három évben -megháromszorozódott, ezen belül 40 százalékkal nőtt a magasabb árú borok eladása. — Jobban sarkallná külföldi értékesítésre a vállalatot, ha önálló exportjoggal is rendelkeznének? |j — Má már az exportot: b'óViyb- lító külkereskedelmi Vállalattal, a MÖNIMPEX-szel együtt'''tárgyalunk a külföldi vásárlóval, ami a korábbiakhoz képes.t előrelépés és előny. Jó együttműködés jellemzi ■ munkánkat. Az alföldi bor, az itteni termelés elismerését jelentené az önálló exportjog, ugyanis e körzet termeli meg a hazai bor 47 százalékát. Feltételelezem, hogy előbb-utóbb megkapjuk ezt az elismerést és bizonyos, hogy kedvező hatású lesz: növeli a szőlőtermelők érdekeltségét, a piaci érzékenységet és remélhető a szőlészeti-borászati vertikum nyereségesebbé válása is. Erre azonban fel kell készülni, egyébként ellenkező hatást válthat ki. Hazai és külföldi értékesitésben, az együttműködésekben, munkánk minden területén törekedünk annak a gazdaságpolitikai elképzelésnek eleget tenni, amely az „új növekedési pálya” megtalálását szorgalmazza a népgazdaság minden területén. Csabai István A kötöttárugyár szakmunkása tiáromnegyed négykor érkezik a vállalati autóbusz. A hajnali kőrútjának elején fölveszi a kisszállást Pónusz Irént. Azután a többieket, a Kele- biáról, a Tompáról bejárókat. A délelőttös műszak, mint annyi más üzemben, a Halasi Kötöttárugyárban is 6 órakor kezdődik. Pónusz Irén leül a varrógépéhez. Szalagon érkezik a munkadarabokkal a láda. A kiszabott anyagból keze nyomán pulóver formálódik. Hakész az ),adag", mellékeli az árukísérő lapot, a futószalagra csúsztatja a rakományt, egy kicsit szusszant, s nyúl a következőért. Műszak után várja az autóbusz. Megszokott helyére ül mindenki. De mig hajnalban inkább a koránkeléssel megrövidített éjszakát toldják meg alvással, most beszélgetnek, nevetgélnek. Háromnegyed négykor a tanyabejárónál megáll a „járat". Irénke sietős léptekkel halad a sátortetős tanya felé. Otthon sincs sok idő az álmodozásra: hozzálát a vacsorakészítéshez, a takarításhoz, rendezgetéshez. Édesanyja csak később érkezik, ő Balota- szállásra jár dolgozni. Öt óra felé egészül ki a család az édesapával. Irénke szakmunkás, tizenkilenc éves, bejáró, havi keresete 3700— 3900 forint, két műszakban dolgozik. — Bolti eladó szerettem volna lenni — mondja —, de a matematika nem volt az „érős oldalam”. A kötöttárugyárban először az iskolából szervezett látogatáson fordultam meg. Tetszett, s a szakmunkásképzőben volt kollégium is. Mindig is szerettem varrni, édesanyámmal gyakorta kézimunkáztunk együtt esténként. A szakmunkás-bizonyítványt 1979-ben szeréztem meg. Rögtön idekerültem dolgozni a szalagra. A beszélgetést a tanyán folytatjuk. Városi ember szemének, idegeinek megnyugtató környezetben. A legközelebbi épület talán kétszáz méterre van, a domb mögött 'fenyőerdő kezdődik. Csak ne lenne il'yén goromba a szél... — Szeretek itt élni — mondja Ihénke. — Itt minden nyugodt, nem kell suttogni, hogy másokat ne zavarjunk ,.. Tünde televízió áll a kisasztalon. Telepről működött, alig egy hónapja azonban már „rendes” villamos árammal. — Nagy öröm, hogy már villanyunk is van. Igaz, szüleimnek sokba került a bevezettetése, de azt hiszem, ez mindennél többet ér. Bent az üzemben mindig nagy a fényesség, nem is tudnánk másként dolgozni.- Most már itt-1 hon sem kell i/akoskodni. Megnézzük az anyadisznókat, a tizenöt kis malaccal. A hívoga- tásra kimerészkednek az 01* védelmező melegéből.. Terveiről kérdezem Igénkét. — A továbbtanulás is eszembe jutott, de arról egy időre lemondtam. Főképpen a bejárás miatt. Talán később... A múnka után mindig van dolgom, segíteni kell. A kertben is akad épp elég tennivaló. A ház körül sem kell különösen keresni. A keresetemet most még hazaadom. Rámbízzák, hogy mit akarok venni belőle. Nem azért, hogy dicsérjem magam, de nem szoktam flancolni. Ha valami nagyon drága, még hä tetszik is, inkább otthagyom ... Pónusz Irén szerény, halkszavú lány. Csak munkájával tűnik ki társai *; közül. És ez a legtöbb,- amit elmondhatunk róla ... N. M.
