Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-18 / 114. szám

t VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 114. szám Arai 1,40 Ft 1988. május 18. kedd CSEKÉLY A TALAJ NEDVESSÉGE ÖNTÖZNEK A DUNA MENTÉN Sorol a cukorrépa, kel a kukorica Március, április elmaradt azzal a szép idővel, meleggel, amit Pongrác, Szervác, Bonifác két hónappal később meg­hozott. A májusi fagyoktól egyelőre megmenekült a nö- ) vényzet, és a felmelegedés hatására erőteljesebben fejlő­dik. A Bácskában és a szomszédos járások déli felében szinte egyetlen hét alatt kikelt a tengeri. Sajnos, elég csekély a talaj nedvességtartalma. A Duna mentén, ahol a mesterséges csapadék előterem­tésére legkedvezőbb a lehetőség, öntöznek a szövetkeze­tek. Ha tovább tart a felmelegedés, s újabb csapadék áz­tatja meg a szomjas földeket, rövidesen mind a 108 ezer hektáron sorolni kezd a kukorica Bács-Kiskun megyében. Tény, hogy a legkorábban föld­be került cukorrépa nem minde­nütt vészelte át a fagyos áprilisi éjszakákat. Több szövetkezetben újira kellett vetni. A májusi me­legben már az is kicsírázott. Az ifién minden korábbinál nagyobb területen sorol a réipanövény a szolnoki és a Mátra vidéki cukor­gyárak Bács-Kiskun megyei ter­melési körzetében. * A kiskunsági Ihomokvidéken kalászát hányja az őszi árpa, sok helyen a rozs is, másfél hónap múlva beköszönt az aratás. Ad­dig még sok kár érheti a növényt. Mindenesetre a mezőgazdasági nagyüzemek vegyszeres kezelés­sel védekeztek a gyomok ellen. A nagyüzemi gabonatáblákon ál­talában elég tiszta a kalászos nö­vényállomány. A hét eleje óta a kertészeti növények növekedése is gyor­sabb. Megyeszerte virágba bo­rultak az almáskertek. A korán érő csemegeszőlő-faj.ták nagyüze­mi és háztáji ültetvényein sok helyen1 meg lehet számolni az ap­ró kürtőket. A fólia alatt nevelt paradicsom palántáinak 40 szá­zalékát végleges helyére . ültet­ték. Mélykút, Jánoshalma és Ka­locsa környékén a pritaimlnpapri- kát paiántázzák, amelyet az idén is elég nagy területen termeszte­nek. A gazdaságok egy része azonban az eddigi előnytelen ke­reskedelmi kapcsolatok miatt, a hűtőiparral és a megyén kívüli tartósítóiparral szerződött a ter­mék értékesítésére. K. A. KISZ-küIdöttség utazott Moszkvába Hétfőn Moszkvába utazott a KISZ KB küldöttsége, amely Fejti Györgynek, a KISZ KB első tit­kárának vezetésével részt vesz a Lenini Komszomol XIX. kong­resszusán. A küldöttség tagjai között van Varga László, a Ma­gyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának főtitkára és Farkas Bertalan alezredes, a Magyar Népköztársaság űrhajósa, a KISZ KB tagja. Harminc ország kiállítói a BNV-n Amióta a BNV Kőbányára köl­tözött és a vásárokat szakosítva rendezik meg, soha annyi részt­vevője még nem volt a beruhá­zási javak tavaszi seregszemlé­jének, mint mostt. A május 19— 27. közötti BNV-n harminc ország és Nyugat-Berlin kiállítói mutat­ják be ipari újdonságaikat. A vásár 'programjáról Kőrösvölgyi László, a HUNGEXPO vezérigaz­gatója hétfőn tájékoztatta az új­ságírókat a vásárközpont kong­resszusi termében. A szocialista országokból 100, a tőkés államokból pedig mintegy 1000 vállalat termékeivel ismer­kedhetnek meg a látogatók, köz­tük szálmos, nálunk is jól ismerd világcég újdonságaival. A vásá­ron sok új kiállító is lesz, így Ausztráliából, Brazíliából, Indiá­ból, Írországból, Libanonból, San Marínéiból és Spanyolországból. Az idei BNV legnagyobb kiállítói közé a szovjetek, a csehszlová­kok, a jugoszlávok, az NSZK-be- liek, az osztrákok és a svájciak tartoznak. A BNV-n több tőkés ország bankhálózata képviseletet működtet, egyebek között fran­cia, olasz és belga bankházak. Az idei BNV iránit nagy a szak­emberek érdeklődése, eddig már elővételben 170 ezer jegy elkelt, 50 ezerrel több, mint tavaly ilyen­kor. írásbeli érettségi Hétfőn megkezdődtek az írás­beli érettségi vizsgák a gimnáziu­mokban és a szakközépiskolák­ban; a magyar nyelv és irodalom dolgozatokat írták meg a végző­sök, a mintegy 20 ezer gimnáziu­mi, lés 25 ezer . szakközépiskolai tanuló. A gimnáziumokban kedden matematika, szerdán' délelőtt orosz, délután angol, illetve olasz, csütörtökön délelőtt fizika, dél­után francia, latin, pénteken dél­előtt kémia, délután német, spa­nyol, szombaton pedig biológia érettségi dolgozatot írnak. A szak­középiskolákban kedden kerül sor a matematika írásbeli vizs­gára, utána a képzési iránynak megfelelő szakmai tantárgyak dolgozatait készítik el a követke­ző napokban. Az érettségi—felvételi közös dolgozatokat május 24-én és 25- ón, írják a középiskolák végzősei. A szóbeli érettségi vizsgákra idén június 9. és 22. között kerül sor. Békegyűlés Kecskeméten és Tiszaalpáron Lehetne so­rolni vég nél­kül az össze­hasonlító szá­mokat, marad­junk kettőnél: amikor sok milliárd dol­lárt költ az emberiség fegyverke­zésre, a Földön másfél mil­liárdnyi né­pességnek nem megfelelő az egészségügyi ellátása. ’ így az egyébként gyógyítható betegségek, va­lamint a sze­génység okoz­ta éhezés, alul-1 tápláltság következtében százezrekre tehe­tő azok száma, akik elpusztulnak, vagy örök életre maradandó sé­rülést szenvednek. Mert a meg­előzésre, a gyógyításra, az éhezés és a nyomor felszámolására már nem jut pénz. Elszívják azt a hadimonopóliumok, a pusztításra Trinh Thuc Bien, a vietnami nagykövetség titkára mondott beszédet. szövetkezők. Ezért mérhetetlenül veszélyes üzlet a fegyverkezés ak­kor is, ha béke van. Tegnap Kecskeméten, a megyei kórházban megtartott béke- és barátsági gyűlésen — amelyen részt vett Polgár István, a Haza­fias Népfront megyei tiitkárhe­lyettese — a Petőfi általános is- kola úttörőinek műsora után dr. Losoncz Mihály főigazgató kö­szöntötte a résztvevőket. Beveze­tőjében kiemelte az egészségügyi dolgozók szerepét a békemozga­(Folytatás a 2. oldalon.) Bővült az élmezőny • A tejelő szarvasmar­ha-állomány megoszlása és az egy tehénre jutó tejtermelés az elmúlt évben termelési szekto­ronként. A tejtermelő szarvasmarha-tar­tást sokan és joggal a mezőgaz­dasági termelés ,,nehéziparának” tartják. Nem is vitás, hiszen egy gazdaságon beliül a szántóföldi nö­vénytermesztők és az állatte­nyésztők szorosan egymásrautalt munkát' végeznek. Mivel magas higiéniai követelményeket kielé­gítő terméket állítanak elő, ez még külön feladatot jelent a szakembereknek. Éppen ezért a tejhozam nemcsak egy ágazat megítélésének alapja, hanem al­kalmas az egész gazdaság tevé­kenységének elbírálására. Tegnap a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti Tej­üzemében Gól Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelme- izésügyi osatáljsseaetője-adta át az elmúlt évi tejtermelési verseny győzteseinek a díjakat, oklevele­ket. A vetélkedést a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Miniszté­rium mezőgazdasági főosztályá­nak elvei alapján bírálták el. A nagyüzemeket három kategóriá­ban díjazták: az egy fejt tehénre jutó átlag; a 100 hektár mezőgaz­dasági területre eső árutej meny- nyiség; valamint az árutej meny- nyiségi növekedésének mértéke alapján. A dunavecsei Béke Ter­melőszövetkezet, a Bácsalmási Állami Gazdaság és a kiskunmaj- sai Petőfi Termelőszövetkezet szakembereit illeti — a három ka­tegóriában — a legnagyobb di­állomány 21512 csérét, mert ezek a gazdaságok előzték meg társaikat. A kistermelők között az elmúlt évben a legtöbb tejet a lajosmi- zsei Szabó János és Páldeák Já­nos adta le. Az egy tehénre jutó legtöbb tejet pedig a tázlári Égető Ltajosné és a mélykúti Szalai Jó­zsef fejte. Megyénk az országos versenyen is a legjobbak között szerepelt, a tiszakécskei Oj Elet Termelőszövetkezet 387 darabos állománya második helyezést ért el a 100 hektár mezőgazdasági te­rületre jutó tej kategóriában. A kistermelők között a Mátételkén gazdálkodó Banász Péter is máso­dik helyezést ért el. A tejtermelő verseny értékelé­sékor a legjobbak megemlítésén túl érdemes néhány szót szólni az ágazat egészéről. Tény, hogy a tehenészet eredményei nem vál­toznak ugrásszerűen. Az egyre terjedő korszerű tartástechnológia mellett az eredményt az időjárás károsan vagy kedvezően — ellen­tétben a többi mezőgazdasági 5684 20842 (db) ágazattal — kevésbé befolyásolja. Ezért minden - fillér költségcsök­kenésért, és minden deciliter mennyiségi növekedésért meg kell dolgozni. Amikor a megyei 3924 literes egy tehénre jutó tejter­melést nézzük, akkor meg kell állapítani, hogy jó munkát vé­geztek az elmúlt évben a szak­emberek, hiszen a 48 ezer .38 da­rabos állomány jelentős részé á nagyüzemekénél rosszabb körül­mények között lévő háztáji tehe­nészetekben van. Tovább csök­kent a 3500 liternél kevesebbet adó tehenészetek száma. Az ered­ményesen gazdálkodó nagyüze­mek megtalálták az ágazatban a számításukat, amit bizonyít az állomány egyre gyarapodó létszá­ma is. A sor végén „kullogó” esi! kériai Üj Kalász Termelőszövet­kezetnek, a fülöpszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezet­nek, a tiszaalpári Tiszatáj Termelőszövetkezetnek adott a feladat: felzárkózni a középme­zőnyhöz. Cz. P. VÉGRE NYARAT IDÉZŐ HÉTVÉGE! Alaposan megkoplaltuk ezt a vasárna­pi ragyogó időt, ezt a ta­vaszpótló majdnemnya- rat, mely az idén első íz­ben ezreket menekített pá­nikszerűen a zöldibe, a víz­partok közelé­be. Horgászat, csónakázás, sé­ta, napozás, testlazító já­ték, és persze a munka a kis­kertekben — oly régóta re­mélt, igazi, I örömet adó programnak-elfog- laltságna'k bizonyult végre. A ter­mészet pedig — feledve minden korábbi sérelmet, megaláztatást — szíves befogadóként, megtisz­tultam lassacskán teljes pompá­jába öltözve várta a hosszú, ko­misz hónapok múltával lábado­zókat, a csak egy kis tiszta, jó levegőre, fel- (s nem el-) szaba­dult mozgásra vágyókat. Képeink hamisítatlan májusi hangulatokat örökítettek meg Lakitelek-Tőser- dőben. (Pásztor Zoltán felvételei) Vidéki színházak Minek is tekintsük a most ■kezdődő „vidéki színházak a fő­városban" rendezvénysoroza­tot? Ünnepnek? ,Kit ünnep­iünk és miért? Ma már ter­mészetes, hogy nagyobb vidéki városokban is a kulturális élet fontos tényezője a helyi társu­lat. Amióta Gábor Miklós — hacsak néhány évadra is — Kecskemétre szerződött, a köz­vélemény is jobban számon- tartjgjtörekvéseiket, sikereiket. (Jellemző, persze, hogy a vi­déki színészek felértékeléséhez egy fővárosi, országosan tisz- ' telt művész „leköltözése" volt szükséges.) Részben a Budapesten meg­nyilvánuló közönségigény­nek, részben az egyetemes nemzeti kultúráért felelősséget érző pesti közművelődési szak­embereknek köszönhető, hogy központi támogatás nélkül is el-eljutnak jobb vidéki előadá­sok a Nagykörút tájára. A Gö­döllőn rendszeresen vendég- szereplő kaposvári társulat előadásaira százával utaznak olyan egyetemisták, főiskolá- sok, akik a fővárosban nem tudtak jegyet szerezni. Az 1950-es években a figye­lemfelkeltés eszköze volt a vi­déki színházi hét. Erre illett elmenniök országos lapok kri­tikusainak, a művészeti szö­vetségek funkcionáriusainak. Nem hagyhatta szó. nélkyl egyetlen orgánum sem a pro­dukciókat és általában vagy rácsodálkozó meglepődéssel — ezt is tudják? —, vagy jóindu­latú vállveregetéssel számoltak be a látottakról, hallottakról. A régi cikkeket böngészve meglepődve állapítottam meg, hogy a mérce mindig a főváros volt. Akarva-akaratlanul a pesti nagyszínházakban meg­honosodott stílushoz viszonyí­tottak. Amennyiben „országos színész" is föllépett olyan sze­repben, mint a vidéki, leg­többször a hasonlóság mérté­ke volt a minősítés alapja. Bár az utóbbi időben — nem kis részben a vidéki színházi műhelyek szétrobbanásának, szétrobbantásának következ­ményeként — csökkent a szak­mabeliek érdeklődése, a szol­noki, a győri, a (veszprémi elő­adások visszhangja is halkult, valamelyest, mégis figyelik az érdekes kezdeményezéseket. Aligha várható a sorozatos vendégszereplések után, hogy a nagy példányszámú hírlapok rendszeresen külön-külön fog­lalkozzanak az egyes előadá­sokkal. Megtették már. Mi akkor a funkciója a vi­dékiek csoportos föllépésének? A bennem bújkáló kisördög majdnem azt mondatja velem, hogy a még mindig tapasztal­ható megkülönböztetés kinyil­vánítása. Tehát vannak fővá­rosi és vannak vidéki társula­tok! Gyorsan visszavonom' e gyanút, mert a hivatalos mű­velődéspolitika minden fóru­mon az értékek szerinti minő­sítést hirdeti. Más azonban az elv és más a gyakorlat. Noha az elmúlt évtizedben ragyogó, színház- történeti jelentőségű előadások születtek Kaposvárott, Szolno­kon, Kecskeméten, mégis ki­sebb á? főváros határán kívül élők becsülete és keresete. Így alakult az idők folyamán! Bár élvonalbeli művészeink mindig szívesen emlékeznek a pályá­jukon őket felröppentő vidéki műhelyre, gyakorta kimarad­nak' az életrajzokból a vidéki állomások. Szó sincs elfogult­ságról, még kevésbé rosszindu­latról. Egyszerűen nincsenek „a tűz”, azaz a televízió, a rá­dió, a szinkronstúdió közelé­ben. Ritkábban forog a nevük, ritkábban látjuk őket képes új­ságok címoldalain, ritkábban gondolnak rájuk a filmrende­zők. ! Abban látom a mostani ta­lálkozó jelentőségét, hogy a vidéki színházak is jobban megismerhetik egymást. A ha­sonló lehetőségekben bizakodó, a hasonló körülmények között dolgozó társulatok reálisabban fölmérhetik: műre jutottak. Mi­vel a legtöbb társulat vagy egyik legjobbnak tartott elő­adásával vesz részt a sereglé­sen — a kecskemétiek a Sző­ke István által rendezett El­veszett paradicsommal —, egy­más ösztönző példáivá válhat­nak. önbizalmat adhat kicsit elszürkülő színházi életünk­ben az a fővárosi rendezvény- sorozat, amelyet talán egyszer valamelyik vidéki jvárosban tartanak meg. Az lenne az igazán szép: a vidéki színhá­zak fesztiválja, mondjuk Kecs­keméten. H. N. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents