Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-16 / 113. szám

1982. május 16. • PETŐFI NÉPE • 3 A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: Az első negyedévben élénkült a gazdasági élet Bács-Kiskunban (Folytatás az 1. oldalról.) nagyüzemi ültetvényépítés, az állatállomány növelése, valamint a kistermelés tartalékainak fel­tárása. A mezőgazdaság szocialista szektorának 1981. évi vágóállat­termelése 120,4 ezer tonna volt; 5,3 százalékkal több, mint egy év­vel korábban. A legnagyobb vo­lument kitevő vágósertés-terme­lés 5,9 százalékkal, a baromfi 6 százalékkal emelkedett, míg a vágómarha mérsékelten, 0,7 szá­zalékkal csökkent 1980-hoz vi­szonyítva. 1982. március 31-én a megyé­ben 147 ezer szarvasmarhát és több mint egymillió sertést tar­tottak, 1,3 százalékkal, illetve 8,2 százalékkal többet, mint az előző' év azonos időpontjában. A tehe­nek és előhasi üszők száma 0,4 százalékkal csökkent, a kocák és előhasi kocák száma 12 százalék­kal emelkedett. A tehénállomány a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben és a kisgazdaságok­ban csökkent. A kocák száma minden szektorban emelkedett. A legnagyobb növekedés a háztáji, kisegítő- és egyéni gazdaságok koca- és előhasi kocaállományá­ban következett be. A nagyüze­mek — az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek — juhállománya 241,1 ezer darab volt, arr;i 6,3 százalék­kal több az egy- évvel korábbinál. Élelmiszer-termelés 1982. I. negyedévében 37,1 ezer tonna vágóállatot vásároltak fel a megyében, 2,5 százalékkal ke­vesebbet, mint 1981 hasonló idő­szakában. Ezen belül vágómarhá­ból 8,1 százalékkal, vágósertés­ből 5,4 százalékkal kevesebbet, baromfiból viszont 9,4 százalékkal többet mint tavaly, az első ne­gyedévben. Az év első három hónapjában az iparban termelt csontos nyers­hús mennyisége meghaladta a 7,7 ezer tonnát, ez 6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A kül­kereskedelmi értékesítés ezzel szemben 8 százalékkal kevesebb volt. Az élőállat-export 3 száza­lékkal nőtt, ezen belül a sertésé csaknem háromszorosa, a szarvas- marháé viszont csak 94 százalé­ka az 1981.1. negyedévinek. A vá­gott baromfi termelése elérte a 7,9 ezer tonnát, 14 százalékkal több az előző év azonos idősza­káénál, külkereskedelmi értéke­sítése pedig a termelés bővülésé­nél erőteljesebben, 30 százalékkal emelkedett. Az állati termékek közül a felvásárolt tej mennyisé­ge 3,3 százalékkal, a tojásé 4,9 százalékkal kevesebb volt ebben a negyedévben/ mint egy évvel korábban. Az I. negyedévi zöldségfelvá­sárlás 3736 tonna volt, több mint háromszorosa az 1981. I. negyed- dében felvásárolt mennyiségnek. A számottevő emelkedést a fű- szerpaprika nagy mennyiségű fel­vásárlása eredményezte. Növe­kedett ipari feldolgozása és ex­portja is. 1982. I. negyedévében a minisz­tériumi élelmiszeripar összes ér­tékesítése meghaladta a 2,5 mil­liárd forintot, ami összehdSon- lítható áron — 5,5 százalékkal alcsonyabb az előző év azonos időszakáénál. A bel- és külkeres­kedelmi értékesítés emelkedett. Az ágazat nem rubel elszámolású exportja 927 millió forintra nö­vekedett — folyó áron — 36 szá­zalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatottság és a keresetek alakulása A korábbi évektől eltérően kis­sé emelkedett a foglalkoztatot­tak száma. Az állami mező- és erdőgazdálkodásban 3, a mező- gazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 2,9 százalék­kal nőtt a létszám, s az előző év azonos időszakához' viszonyítva 3 százalékkal meghaladta a szo­cialista iparét. A gyarapodásban feltehetően része van a termelő- szövetkezetek bővülő ipari tevé­kenységének. A megfigyelt népgazdasági ágakban a havi átlagbérek 3,6— 11,4 százalék közötti mértékben emelkedtek az egy évvel koráb­bihoz képest, a béren felüli jut­tatások ennél dinamikusabban 7,5—13,5 százalékkal nőttek. A munkabér-kifizetések — mezőgazdasági termelőszövetke­zetek nélkül — 3,8 százalékkal haladták' meg a tavalyi első ne­gyedévit. Ennél erőteljesebben — 9,9, Illetve 12,6 százalékkal — emelkedett a termelőszövetkeze­tekben a tagok munkadíja, illet­ve az alkalmazottak munkabé­re. A pánzbeni társadalmi jutta­tások — nyugdíj nélkül — mint­egy 11 százalékkal, ezen belül a családi pótlék csaknem 9 száza­lékkal növekedett. A lakossági takarékbetét —r az OTP Bács-Kiskun megyei Igaz­gatóságának adatai szerint — az első negyedév végén 9,4 milliárd forintot tett ki, ami 10 százalék­kal magasabb, mint az égy évvel korábbi volt. A lakosági hitelek állománya 6,6 milliárd forint volt a negyedév végén, mintegy 13 százalékkal több, mint egy évvel korábban és 1,7 százalékkal több mint az év elején. Az első ne­gyedévi növekedés háromnegyed részét a lakásépítési hitelek gya­rapodása tette ki. Bács-Kiskun megye kereske­delmi egységei 1982. I. negyedévé­ben 4,6 milliárd forint értékű árut forgalmaztak, folyó áron 7,4 százalékkal, összehasonlítha­tó áron 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Rohamosan gyarapszik- — az országoshoz hasonlóan megyénk­ben is — a szerződéssel üzemel­tetett egységek száma. Az első negyedév végén már 47 bolt és 76 vendéglátóhely működött eb­ben a formában. Az élelmiszerek forgalma az átlagosnál gyorsabban nőtt, fo­lyó áron a bolti élelmiszereké 9,5 százalékkal, s a vendéglátásé is — a korábbi évekhez képest je­lentősen — 8,2 százalékkal. A ru­házati cikkek forgalma 1,4 szá­zalékkal, az előző, évinél jóval mérésékeltebben nőtt. Az eladási forgalom több mint felét képező vegyes-iparcikkek értékesítése 8 százalékkal volt fcbb az 1981. I. negyedévinél. Bács-Kiskun megye népmozgal­mi adatai 1982-ben is kedvezőtle­nül alakultak, s általában rosz- szabb képet tükröztek az orszá­gos átlagnál. Az esztendő első három hónapjában 9 százalékkal több házasságot kötöttek, mint az előző év azonos időszakában. A válások száma azonban jóval na­gyobb mértékben emelkedett. Je­lentősen csökkent az élveszületés is, aminek következtében a ter­mészetes népességfogyás tovább folytatódott. Az élveszületés és halálozás negatív egyenlege az I. negyedév végén meghaladta az ötszázat, ami 77 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. A cse­csemőhalálozási arány viszont — bár az egy évvel korábbi 13,5-ről 14,2 ezrelékre emelkedett — to­vábbra is jóval alcsonyabb a 20 ezrelék körüli országos átlagnál. A VÁROSIASODÁS ÚTJÁN: Jánoshalmán a gáz Az, hogy 'hamarosan gázzal süt- nek-főznek-fűtenek Jánoshalmán, tulajdonképpen igen logikus. Elő- ször«'is: pár kilométerre, a határ­ban megy a fővezeték Pécsre. Má­sodszor: amikor a helyi Petőfi és a mélykúti Lenin Termelőszövetke­zet tavaly rácsatlakozott a gáz­csőre, eleve olyan méretű veze­téket 'használt, ami Jánoshalma bekapcsolását is löhetővé tette. Harmadszor: ha már ennyi min­den megvan, miért is ne lőhetne gáz a nagyközség házaiban? A párt kiskunhalasi városi-já­rási bizottságának januári ülésén volt szó arról, hogy megoldható volna Jánoshalma gázellátása. Hogy azóta mi történt? — Már-már azt is tudjuk, hogy melyik háziban mikor lobban elő­ször lángra a gáz — mondja Hó­nig Ferenc, a nagyközségi pártbi­zottság titkára. Azért-‘nem Volt ez ilyen egysze­rű. 'Különösen, ha arra gondo­lunk: nem az állaim, hanem a la­kosság pénzén épül a vezeték. S hogy a komfort ára a csövön kí­vül a gáztűzhely, a konvektor,- a belső szerelés költsége is; csalá­donként tehát félszázezer forint, vagy annál is több. A jóra azért nem kell különö­sebben biztatni az embereket. Já­noshalmán is „csak” annyit tett a pártbizottság és a tanács, hogy összehívta a falu százhúsz legte­kintélyesebb. a közösségért leg­többet dolgozó polgárát, egy ma­gúik szerkesztette kérdőívvel nya­kukba vették az utcákat. Nem agitáltak, nem győzködtek —I s ezt nagyon, fontosnak tartják hangsúlyozni. Tájékozódtak. Ezerháromszáz - családnál jár­tak. Nyolcszázan mondták azt: adnak tízezer forintot a gázért, kiássák a házuk előtt a vezeték helyét. Tízezer forint a mai viszonyok között nem nagyon sok pénz. De, akik igent mondtak, nemcsak ezt a .tízezret vállaltaié: most épül a nagyközségben a szennyvízcsator­na, annak házanként 15 ezer fo­rint az ára ... Amikor összejött hatmillió, ösz- szehívták a jánoshalmi székhelyű intézményeket, gazdálkodó egysé­géket is, tegyenek ők is valamit az asztalra. Tettek is, újabb 10 milliót. Van tehát 16 millió, ami négymillió híján pont annyi, amennyi kell. A menetrend elkészült, s ha a partnerek továbbra is korrektek maradnak, aligha késik a gázve­zeték. Az idén elkészülnek a ter­vek, jövőre megindul a munka, és legkésőbb az ötéves terv utolsó évében mindenhová eljut a gáz. Gondoltak anra is, hogy legyen elég szakember. A meglévőket ki­képzi a DÉGÁZ, s fiatalokat is ki­taníttatnak; jó ha nem kell más­hová szaladgálni, ha elromlik va­lami. A legfontosabb kérdés, termé­szetesen, a fizetség. Kapóra jött, hogy pontosan ezekben a hetek­ben ültek össze szokásos megbe­szélésükre a község és az OTP vez'etői: tájékozódhattak. így most már nemcsak a vezetők tudják, hanem mindenki, hogy a tízezer forintot 5 év alatt, részletekben is kifizethetik, I hogy a gáztűz­helyre, konvektorra, a belső sze­relésre lakáskorszerűsítési hitelt vehetnek fel, hosszú lejáratra. Az azonnali komfortot tehát ráérnek apránként kifizetni. ■Ha csak ennyi lenne Jánoshal­ma VI. ötéves tervének fő célki­tűzése, már az is szép -lenne: így vagy úgy minden 'harmadik em­bert érint a gáz 'bevezetése. De ez nem szerepelt a tervekben, s plusz­ként valósul meg. Az ötvenmil- liós szennyvízcsatorna építése mellett, hogy előbb azt említsük, amire — a további fejlődés érde­kében — a legnagyobb szükség van, jó pár olyan célt érnek el, ami a városiasodás felé viszi a nagy­községet. Diákkonyhát és étter­met építenek, mert másként -lehe­tetlen megoldani az 1200 tanuló ebédeltetését. Hogy olcsóbb -le­gyen: a sportcsarnok mellé építik — most alapozzák —, mert az energiaszolgáltatás így" egy forrás­ból megoldható. A_ nagy változások mellett az aprók is említést érdemelnek. Az például, hogy megszűnik a fod- rászhiány. Ma? Egy héttel előbb be kell jelentkezni az asszonyok­nak—lányoknak, ha hajat akar­nak mosatni. A szolgáltatóházban — emeletén célcsoportos lakások lesznek — fodrász, mosoda, ház­tartási gépjavító rendezkedik be. Nem kell tehát Kiskunhalasra, a városba menni. A város ott lesz — 'helyben. Jánoshalmán. A VI. ötéves tervben — össz­hangban azzal, hogy kisebb a népgazdaság teherbíró képessége is — a korábbinál szűkösebbek a fejlesztési lehetőségek. Ez azon­ban — jó példa erre Jánoshalma — nem azt jelenti, hogy el is tor" laszölódtak a továbblépés útjai. Nem. A fejlődés azonban nem­csak a központi, hanem a helyi erőforrásolt 'kihasználásának is függvénye. Valószínűleg minden­ki egyetért a nehezebb körülmé­nyekre . érvényes jelszóval: ott fejlődjenek jobban, ahol többet tesznek érte. | Jánoshalmán nagyon is egyetér­tenek ;. . t A kiskunmajsai Jonathán Termelőszövetkezet édesüzemében. Mezőgazdasági üzemekbe látogatott a testvérmegyei delegáció A Bács-Kiskunban tartózkodó testvérmegyei delegáció^ melyet Viktor Szergejevics Makarenko, az Ukrán Kommunista Párt Krím területi bizottságának első titká­ra vezet, -pénteken délelőtt a kis­kunmajsai Jonathán Termelőszö­vetkezetben tett látogatást. Dr. Szabó Miklós, a kiskunhalasi vá­rosi-járási pártbizottság első tit­kára köszöntötte a vendégeket és ismertette a csaknem százezer la­kosú váfos és járás rövid törté­netét, gazdasági tevékenységét. A Jonathán Tsz eredményeiről dr. Vedres Ferenc, a termelőszö­vetkezet elnöke adott tájékozta­tást, majd a vendégek megtekin­tették a szárítóüzemet és az édes­ipari melléküzemágat. 'Délután a , delegációt Kiskunfélegyházán Sztanojev "András, a városi párt- bizottság első titkára köszöntötte, és időszerű kérdésekről folytatott beszélgetést a vendégekkel. A -ké­sőbbiekben a pál-monostori Keleti ■Fény Termelőszövetkezetet keres­ték fel, ahol Hegedűs János el­nök és Vörös Sándor párttitkár mutatta be a mezőgazdasági üze­met. A szovjet vendégek Huszka Sándor és Kurucsai József szö­vetkezeti tagok háztáji gazdasá­gaiba is ellátogattak. Tegnap délelőtt a krími delegá­ció tagjai, élükön a területi első titkárral, a. Pest megyei Ócsa községet keresték fel, ahol a Vö­rös Október Termelőszövetkezet­ben Dóra Béla elnök köszöntötte őket. A hatezer hektáros terme­lőszövetkezetben nagy érdeklő­déssel tekintették -meg a galamb- tenyésztési üzemágat, mivel Szim- feropol térségében is szeretnének á szárnyas tartásával foglalkoz­ni. A beszélgetés során a vendé­gek a kisárutermelés szervezésé­ről is behatóan érdeklődtek. Vendégeink" a hét végét Buda­pesten töltik, ahol a főváros ne­vezetességeivel ismerkednek. • Az őcsai termelőszövetkezet­ben a batériás galambházban 3500 pár ,.fészkel”. Új szelek? — Frissebb szelek U Hj szelek fújnak? Velem együtt bizonyá- I ra sok újságolvasóban ilyesféle kérdés „ugrott be”, amikor a Petőfi Népe áp­rilis 24-i 3. oldalán ilyen feleimmel jelent meg a Fontos vita című cikk: Adalék a megyei pártbizottság üléséhez. Aztán a pub- licisztikus írást elolvasva finomodott a kérdés: sőt most már állítássá erősödve: Igen, ez már frissebb szelekre utal. Előre is elnézést kérek a netán túl szub­jektívnek ható megállapításért; — mert, hogy úgy mondjam, elmúlt időkben nem volt szokás „adalék”-ot fűzni a megyei pártbizott­ság egy-egy üléséhez. Megjelent a „Közle­mény" a történtek, elhangzottak summázata- ként, de annak (természetéből adódó) szűk­szavúságából, elvi általánosításaiból kicsit hiányzott az „élet”. A vitának, az egymással szembesített nézetek ütközésének, egy-egy kérdéskör sokoldalú boncolgatásának melege. Jó — jó, a kongresszusokat megelőző pártér- tekezletrőt, az azokon lezajlott vitákról vh szonylag részletes beszámolót kaptak az ol­vasók, párttagok, pártonkívüliek egyaránt. De — őszintén szólva — a „közbeeső” pártren­dezvényekről, mint például a megyei pb-ülés- sekről szóló sajtótájékoztatókból hiányoltuk az említett „életszerűséget”. Ezért aztán — ismételten bocsánatot kérek az egyéni hangért — más politikai, társadal­mi szervek, mozgalmak tanácskozásaival, illet­ve az ezekről szóló saj tótudósí tásokkaü, be­számolóival összehasonlítva a pártrendezvé­nyekét, ez utóbbiak szegényesebbnek tűn­tek, pedig egyáltalán nem voltak azok. Hogy a Fontos vita cikkírójának egyik megállapí­tását idézzem — „Jó alkalom volt ez a tanács­kozás arra is, hogy sok. más melleti a viták lényege se maradjon homályban”. Nos — erről van szó. Az „adalék” további- mondanivalója élet-, tehát emberközelbe hozta „a viták lényegét”, az olvasók számára nyitottabb an tolmácsolta a rangos megyei pártrendezvényen elhangzottakat. Sajá­tosan a véleménynyilvánítás, meggyőzés és meggyőződés fontosságáról.. (Az már a párt- demokrácia követelménye, laikus módon ki­fejezve, a párt belügye, hogy a vitaindítót, a jelentést, a hozzászólásokat és a javaslatok­kal kiegészített feladat-összegezést külön kiadványban kapják meg .az irányító párt­szervek és az alapszervezetek.) Ez a nyitottabbá válás is érzékelteti a fris­sebb szeleket. Ezek a frissebb szelek annak az eddig is sok sikert hozó reformpolitikának a megúju­lását, a változó idők követelményeihez való alkalmazkodását jelentik, amely 1968-han in­dult meg nagy lendülettel hazánkban. Nem új szelek ezek, hanem frissebbek mert hisz’ — miként erre is utalt Bognár József akadémi­kus a Magyar Tudományos Akadémia köz­gyűlésén — a reformpolitikában az elmúlt időkben bizonyos törés — átmeneti stagnálás — következett be. A hazai és nemzetközi kö­rülményekben tapasztalható változások pedig — erről beszélünk nap mint nap — megkö­vetelik a reformpolitika megújítását, meg­gyorsítását. Hogy minderről elsősorban a tartós gaz­dasági egyensúly megteremtésének, az új növekedésnek-fejlődésnek szempontjából be­széltek az Akadémia közgyűlésén? Ez igaz. Ám az is, hogy leszögezték: mindehhez, te­hát a gazdasági előbbrejutáshoz döntő felté­tel a szocialista demokrácia fejlettebb rend­szerére való áttérés. A frissebb szeleknek eb­be az irányba kell betörniük. „Ilyen jellegű fejlődés esetén a tájékoztatás és meggyőzés alapján kialakított demokrati­kus keretekből, és az ezek alapján létrejött nemzeti egyetértés szférájából átmehetnénk a szocialista demokráciának egy olyan fejlet­tebb rendszerébe, amelyben az érdekek üt­köztetése és a vélemények cseréje a döntések előkészítése során történik széles társadalmi bázison”. — Ezt is Bognár József mondta. Az ebben feltáruló gondolat — ugye — jól kivehetően „összecseng” azzal a módszerbeli „újítással”, amit a megyei pártbizottság leg­utóbbi üléséről közölt „adalék” is kifejez. A megyei párthizottság napilapjában — itt a Pe­tőfi Népében — az utóbbi jó pár hónapban kezdünk kitörni „a tájékoztatás és meggyőzés alapján kialakított korábbi keretekből”. En­nek több bizonyosságáról maguk az olvasók is . meggyőződhetnek. Hogy csupán egyetlen té- makomplexumot említsünk, amelynek pub­likációja túlmegy az egyszerű tájékoztatáson és meggyőzésen: a városfejlesztés kérdésében indított vita — többek közt — a kecskeméti Centrum leendő hasznosításáról. S a Petőfi Népe Szerkesztősége a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságával karöltve gyűjti — a sajtó nyilvánosságát igénybe véve! — az olvasók, illetékesek, szakemberek, közvetve és köz­vetlenül érintettek véleményét.' Ez is a sze­lek frissülését tanúsítja: nem célirányosabb-e a megye teljes közvéleménye előtt, a párt lap­jában cseréltetni a véleményeket, ütköztetni részérdekekét — a nagy egész, a közösség ügyéért —, mint elszigetelt, s egymást még­iscsak nagy időközökben követő értekezletek során? Ahol sokszor ki van téve a téma a lassú elszíntelenedésének — épp az idő túlon­túl elhúzódása miatt; közben sok szenve­délyessége kihűl, ötletek sikkadnak el. Míg egyszer nagy sokára határozat lesz a kezde­ményből. A mostani Centrum-vitára a legnagyobb rosszakarattal sem mondhatja senki, hogy — színtelen, nem érdekes, nem bölcsen szen­vedélyes és -nem utolsósorban nem sokrétűen gyakorlatias. Nem kívánjuk itt a cseppet a tengerrel azonosftanni, de ebben is mutatkozik, -hogy az ilyen újszerű vitában óhatatlanul megnövek­szik a döntésért viselt közös felelősségérzet. S ez magasabb rendű nemzeti-azonossági tu­dat, identitás-érzet kifejlődéséhez vezet, mint amikor „csak” tájékoztatás és meggyőzés se­gítette a nemzeti egyetértést. Bár annak ér­téke is vitathatatlan, s elmaradhatatlan lép­csőfok a szocialista demokrácia fejlettebb rendszerébe való jutáshoz. Tóth István • Sok látnivaló volta pálmonostorai Keleti Fény Termelőszövetkezet­ben. (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents