Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-16 / 88. szám
4 • PETÖI I NÉPE • 1982. április 16. Eredmények, gondok, feladatok a szőlőtermesztésben és a borászatban A szőlőtermesztés és a borászat sokszínű mezőgazdaságunk sajátos ágazata. Kialakulása a múltban szorosan összefüggött a homoki gazdálkodás belterjesítésével. Szőlőültetvényeink jelentős része ezért is van' homokon. Nem egy körzetben — például Kiskőrös környékén — ma is a lakosság fő jövedelemforrása. Az ágazat megyénkben másutt is számottevő kiegészítője a lakosság jövedelmének. Mezőgazdasági termelésünk ériekének csaknem 20 százalékát adja. Ez az arány annyi, mint a búza és a kukorica együttvéve. Ugyanakkor a mezőgazdaságilag művelt területnek csupán 8 százalékát hasznosítja- Országosan is meghatározó, hiszen hazánk szőlőterületének egyharmada itt van, az árubor és az exportnak pedig átlagosan 45—48 százaléka innen származik. Fellendülés és visszaesés Érthető tehát, hogy különös gonddal foglalkozunk a szakága’, zát helyzetével, jövőjével, mert úgy érezzük, hogy erre kötelez bennünket nemcsak a hagyománya, múltja, hanem kiemelkedő gazdasági, társadalmi jelentősége is. Igaz, fejlődése sohasem Volt egyenletes, fellendülés és visszaesés követték egymást. Ennek okai nemcsak a piaci igények változása, hanem az időszakosan felgyülemlett feszültségek, problémák. Ilyenkor mindig visszaesett a termelés, csökkent a telepítési kedv és csak nagy áldozatok árán tud-' tűk helyrehozni korábbi mulasztásainkat. Alapvető változásokat eredményezett a nagyüzemi szőlőtermesztés és borászat kialakulása. Ültetvényeink több mint 50 százaléka ma már korszerű, széles sortávolságú, géppel művelhető. A II. ötéves tervidőszak alatt történt telepítések — minden hibájuk mellett — a legfőbb bázisai mai szőlőtermesztésünknek és borászatunknak. Ezek pótolták a gyors ütemben pusztuló hagyományos ültetvények kieső termését, megalapozták az üzemszerű termelést. Ugyanekkor épültek azok a borászati üzemek is. amelyek -,á megye termésének feldolgozását, tárolását megoldották, megszüntették szőlő- ás borgazdaságunk korábbi kiszolgáltatottságát. Egy évtized stagnálás Sajnos az említett telepítések után csaknem egy évtizedes stagnálás következett. A bor nem kellett, az ágazat nem volt gazdaságos. csak 1976-ban indult az a hosszú távú korszerűsítési és fejlesztési program, amely az eddigi legnagyobb eredményeket hozta. A folyamatba bekapcsolódtak az időközben megalakult termelési rendszerek. Ezek és a nagy bor- vertikumot kiépítő gazdaságok között kapcsolatok jöttek létre, részben telepítésre, másrészt pedig a szőlő közös feldolgozására és értékesítésére. Növekedett a jobb fajták aránya, ez emelte a hozamokat, javította a minőséget. Ennek eredményeként gazdaságosabbá vált a termelés. Bővült a termékválaszték, asztali és pecsenyeboraink mellett mind több különleges minőségű bor jelent meg. Megindult és gyors ütemben fejlődött a pezsgőgyártásunk, keresetté váltak vermutjaink, a bor alapanyagú konyakok és az üdítő italok is. Kialakult az ágazaton belül a kistermelés korszerű integrációja, a szakcsoporti felépítések jogilag is rögzített szabályozásával pedig további jelentős ágazatfejlesztés indult. Ezek csak a legfőbb eredmények, melyekhez sajnos a gondok is felzárkóztak, kezdve a termesztéstől egészen a végtermék értékesítéséig. Továbbra is egyre nehezebb gondoskodni a szőlő kézimunkaigényéről. Sok a gyenge ültetvény, amit pénzügyi okokból nem selejteznek ki. Lassú a fajtaváltás üteme, nagy területen termesztik még a fagyérzékeny, tömegtermő fajtákat magasművelésben is. Ez rontja a termesztési biztonságot, s magyarázza az egymás utáni fagykáros éveket. Telepítés 40 százalékos támogatásával a fix összeg már kevés. Ez és a behatárolt hitelfelvétel csökkenti a telepítési kedvet. Feldolgozóink, borászati eszközeink nagy része elhasználódott, felújításuk támogatást nem élvez. A termelési költségek folyamatos nagyarányú növekedése rontja az ágazat jövedelmezőségét, különösen a borászatban, ahql az olcsón értékesített italok előállítása már veszteséges. Az alig 6— 10 százalékos nyereség nem teszi lehetővé az ágazat korszerűsítését. További gond az árszabályozás, az árrés, a forgalmi adó, a készlethitelezés és a termelés bővítésének megannyi ellentmondása. Tennivalóink E cikkben csak a legfőbb ten- . nivalókra utalhatok. Folytatni és gyorsítani szükséges a szőlőtelepítések ütemét, az üzemi, és az általa befolyásolt kisgazdasági termelés párhuzamos fejlesztésével. Kizárólag megfelelő termőhelyen szabad ültetvényt létesíteni olyan művelésmóddal, mely a korszerűségnek, a termőtájí adottságainknak, a termelés biztonságának leginkább megfelel. A kék szőlő aránya legalább 30 százalék legyen. Bővítsük a feldolgozó és tárolási lehetőséget, elkerülve a párhuzamosságot. Szorgalmazzuk tovább a közös telepítésekre, feldolgozásra és az értékesítésre létrejött együttműködéseket. Gyorsítsuk a borászati eszközök és a technológia korszerűsítését. Segítsük elő a szőlőtermesztésben nélkülözhetetlen élőmunka biztosításának új lehetőségeit. Fokozottabban törekedjünk a minőség javítására, részben a szüret időpontjának kedvezőbb megválasztásával, a borászati technológia és fegyelem szigorításával. Csak üdvözölni tudjuk a Magyar Közgazdasági Társaság mai vitafórumát, amely a szőlő- és borvertikum közgazdasági kérdéseinek megvitatása során elsősorban értékelni kívánja az ágazat ' jelenlegi helyzetét, feltárva az ellentmondásokat. Ügy véljük, hogy jelentős segítséget tud adni az ország és a megye szőlő- és borgazdaságának töretlen fejlődéséhez. Pfenning Gyula megyei főkertész' Takarékosabb szállítási rendszer A kiskunhalasi Baromfifeldolgozó . Vállalatnál megkezdődött az új szállítási rendszer üzempróbája. A korábban használatos dróthálós ketreceket műanyagból valókkal váltották fel, melyek görgősoron, kevesebb kézi erő felhasználásával jutnak rendeltetési helyükre. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nemcsak munka- erő-megtakarí- tást érnek el az új módszerrel, hanem a gépkocsik kihasználtsága is növekszik. Míg azelőtt egy pótkocsis szerelvény 370j0 csirkét szállított egyszerre, most 4500-at tud az üzembe juttatni. A vállalat 36 partnergazdasága is beszerzett ilyen telepíthető görgősorokat, s így a gépkocsiknak nemcsak a le-, hanem a felrakodása is meggyorsult. . A felső képen: a görgősorra helyezik a csirkékkel teli műanyag ketreceket. Jobbra: az üres ketrecek egy fertőtlenítő-mosó berendezésen keresztül jutnak el a tárolótérre, ahonnan ismét a gépkocsikra kerülnek. A megye legkorszerűbb gabonatároló telepén • Barna János molnár a vezérlőpult mellől kíséri figyelemmel a telepen folyó munkát. A Bács-Kis- kun megyei Gabonaforgal- mi és Malomipari. .Vállalat hagy erőfeszítéseket tesz a megtermelt gabona tárolásának megoldására. A múlt év őszén fejeződött be Kalocsán a megye legkorszerűbb tárolótelepének építése, amelyhez hasonló az országban is jelenleg mindössze még kettő van. A napokban a vállalat főmérnökével, Babinszki Jánossal rövid látogatást tettünk a kalocsai létesítményben. —. Ennek a telepnek az építése 1975-ben kezdődött — tájékoztatott a főmérnök. — ^z első ütemben 40 millió forintos beruházással 1978 decemberében üzembe helyeztük a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat, által gyártott 15 fémsilót, amelyek összesen 11 ezer 250 tonna gabonát tudnak tárolni. Ezt követően megkezdődött 125 millió forintos költséggel a 23 ezer tonna befogadóképességű betonsilók építése. A ÜUTÉP példamutató szorgalommal dolgozott és 32 hónap után, a múlt év szeptemberében már megkezdődhetett a próbaüzem, majd az idén januárban a teljes munka. A szállítást jelentősen könnyíti az 1,6 kilométer hosszú iparvágány, valamint számos lakodó. gép, szállítószalag és egyéb berendezés. Az automatizálás fokát jól jellemzi, hogy ennek a nagy mennyiségű gabonának a tárolásához mindössze 5 villanyszerelőre, lakatosra és molnár szakmunkásra, valamint 6 rakodógépkezelőre van szükség. A régen elfelejtett zsákos tárolási módszerhez szükségünk lenne legalább 400 ezer zsákra és legkevesebb 80 emberre. Tárolókapacitásunk bővítése természetesen nem fejeződött be. Soltvadkerten egy 5 ezer tonna gabona befogadására alkalmas csarnoktárolót építünk, Jánoshalmán pedig megkezdődött egy 8 ezer tonnás fémsilótelep létesítése. G Kéz érintése nélkül jut a tehergépkocsira a gabona. (Opauszky László felvételei) Korábban kezdjük a szőlő permetezését A szőlőtermesztés hagyománya szerint a permetezést akkor kell kezdeni,, amikor a peronoszpóra-. fertőzési veszély fenyeget. A Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás előre- 'jelzése szerint azonban az idén ettől el kell térni, mert a rügyvizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy a vártnál nagyobb , mértékű takácsatka-fertőzés várható a szőlőkben. A sárgásvörös színű, csak nagyítóval látható, parányi kártevő a fiatal levelek fonák részén levő selymes szövedékben szívogat, itt. a klorofill elpusztul, és a levéllemez elszárad. Különösen a csupasz levelű fajtákat kedveli. A védekezést még rügyfakadás* előtt lemosó permetezéssel meg lehet kezdeni. Erre az 5 százalékos Neopol, vagy Bárium-poliszulfit a legalkalmasabb; A tenyészidőszakban pedig a forgalomban levő atkaölő szerekkel lehet folytatni a védekezést. Nem árt. tudni, hogy a tenyészidőszakban már sokkal nehezebjb a kártevő ellen védekezni. Az alföldi termőtájon pusztít jobbára a szőlő- levélatka is. Különös előszeretettel szívogatja a fiatal szőlő hajtásait, leveleit. E miatt a hajtások rövid szártagúak lesznek, fejlődésben lemaradnak. A hajtásokon foltok» keletkeznek. Az élősködő tojással szaporodik, a tőkén a kéregszövet és a rügypikkelyek alatt telel. Az atka rendszerint szaporítóanyaggal terjed. Itt is a megelőző védekezés a legeredményesebb. Elsősorban a fertőzésmentes szaporítóanyag alkalmazásával. A további védekezés megegyezik a takács- atka-védekezésnél leírtakkal. • A házi- és hobbikertekben már mindenütt el végezték a legfontosabb tavaszi munkákat. Tőkeáthelyezés, különleges döntési módok Házikertekben gyakran megtörténik. hogy hétvégi ház, vagy garázs felhúzásának, de egyéb építési munkának is a nagy gonddal kialakított szőlőlugas esik áldozatul. Néha csak 1—2 méteren múlik a kedvenc, kiváló fajtájú tőke életben maradása, ezért jó tudni, hogy döntéssel (a tőke föld alá hajlításával) homoktalajon 3—4 méterre is áthelyezhetjük a lugassort. Lényegesen kisebb lesz így a terméskiesés, mintha új szaporítóanyagot ültetnénk. Egyúttal a tőkét is megfiatalítjuk. A döntés előtti évben hosszú hajtásokat kell nevelnünk, és külön e célra készített támberendezés segítségével gondoskodjunk a jó vesséőérés feltételeiről. Ezt úgy oldhatjuk meg, hogy a lugasok mellé oszlopokat helyezünk. A felső részük és a lugal sok oszlopai között huzalt feszítünk ki, s ezen fegy-egy hajtást több méter hosszan továbbvezetünk. Ha a lugastőkén az előző évi vesszőt teljes hosszúságban meghagyjuk és ennek a csúcsi részéből nevelünk ki "hajtást, már eleve 1—1,5 méterrel hosszabb beérett vesszőt1 nyerhetünk. A döntéshez a kívánt' új. tőke- hely irányában 2—3 méter hosz- szú, féi méter mély, ásón^om széles árkot ásunk. Az árok kiásása után kibontjuk a tőgyökér közül a földet a talpgyökérig, az oldalgyökerekét hosszú csonkot hagyva elvagdaljuk. A talpgyökerek körül meglazítjuk a, földet, s a fölösleges vesszőktől megtisztított tőkét óvatosan lefektetjük a kiszélesített árokba. Ezután a kes£> Jó szolgálatot tesz á palántanevelésnél a tejfölös pohár. kény árok aljába lefektetjük az előző évben csonkázás nélkül nevelt hosszú vesszőt, majd a föld színe fölött 3—4 rügyre metsszük vissza. • Már a döntés évében is szép fürtöket és erőteljes vesszőket kapunk, s ebből a következő években gyors tőkealakítással rövid idő alatt kinevelhetjük a kívánt formájú lugast. Így szinte termés- kiesés nélkül gyorsan pótolni tud.: juk tőkénket. Az épület alá kerülő öreg tőkerész fejlődése a következő évben erősen csökken, vagy teljesen meg is szűnik, úgyhogy semmiféle kárt nem tesz. Az átalakított lugastőkék az új gyökereken éfpek majd, amelyek már az épületen kívül — a tőke új helyének a közelében — képződnek. Az új gyökerek kialakulását az elveszett vessző gyűrűzésével siettetjük. A lugastőkék döntése természetesen több munkával jár. mint az új telepítés, de a terméskiesés elkerülése bőVen kárpótol a fáradságért. Ahol 4—5 méteres távolság áthidalásáról lenne szó az áttelepítő döntés kétéves folyamatos vesszőneveléssel oldható meg. Ilyenkor két éven át neveljük tovább a vesszőt^ a szálvesszők csúcsi részéből... Védjük meg a cseresznyefát A hobbikertek egyik ékessége a hófehér virágú meggy- és cseresznye. A sziromhullá’s'11 "írtán gyakran szomorúan tapasztaljuk, hogy a gazdag virágzás ellenére kevés termés marad a fákon. A termékenyülés elmaradása a porzófajta hiányával is magyarázható!, de oka lehet a moníliás fertőzés jelenléte is. A lemosópermetezés után zöld- bimbós állapotban 0,4 százalékos Miltox-Speciállal, vagy 0,3 százalékos Rézoxíklroriddal védekezhetünk a imonília ellen. A virágzás kezdetén és a második felében pedig 0,4 százalékos Ortho- cid, vagy 0,4 százalékos Dithan- M 45-öt alkalmazzunk. A termékenyülés fokozása érdekében a permetezéshez adagoljunk 0,3 szá. zalék borsavas keserűsót (100 liter permetléhez 30 dekagramm). Ez a vegyszer nagymértékben növeli májd a termésmennyiséget. A további növényvédelem, amely főleg a cseresznyelégy. a levéltetű és a szövőlepke ellen nélkülözhetetlen, a forgalomban levő rovar- és gombaölő szerekkel biztosítható. Jó tudni minden kiskerttulajdonosnak, hogy virágzás ideje alatt rovarölő szert alkalmazni szigorúan tilos! Vigyázat! Monília! A monília kórokozója szinte minden csonthéjas gyümölcsfát károsít. A virágfertőzés esetén a virág elbarnul és a fán marad. A hajtások csúcsuktól kezdődően hervadnak, leveleik elszáradnak. Később felületén penészpárnákkal a termés elrothad. A kórokozó elsősorban a fertőzött gallyakban és gyümölcsmúmiákban telel. Tavasszal, kedvező időjárás esetén, 8—10 Cel- sius-fokos hőmérsékleten megkezdi a károsítást. A kórokozó életmódja meghatározza az ellene való védekezést is: rügypattanáskor a bordóilé 1 százalékos, vagy a Rézcxiklo- rid 50 WP 'Q,3 százalékos töménységű oldata javasolható. Fehér- bimbós állapotban, a virágzás alatt Orthocid 50 WP 0,3 százalékos; Dithpne M45 0,2 százalékos és Chioin Fundazol 50 WP 0,1 százalékos oldata ajánlható. A szerek megválasztását a fertőzés kialakulására kedvező időjárás és a virágzás üteme határozza meg. A permetezéskor ügyeljünk az előírt óvó rendszabályok betartására! 4
